Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap emlékeztünk meg a kuláküldözések idején tönkretett gazdákról, azt gondolom, hogy Péter, Pál napján ideje egy számvetést végeznünk, hiszen e Ház falai között igen gyakran ‑ és én igyekszem, elnök úr, a durva, sértő kifejezéseket elkerülni ‑ hangzanak el olyan kifejezések, amelyek, azt gondolom, méltatlanok nemcsak a Házhoz, hanem méltatlanok a magyar gazdákhoz is. Az a meggyőződésem, hogy ha a vidék helyzetéről őszintén, komolyan akarunk egyfajta párbeszédet folytatni, és felelősen gondolkodunk a vidékről, a vidéki emberekről és rajtuk keresztül az ország valamennyi polgáráról, akkor érdemben kell párbeszédet folytatnunk.

Tisztelt Országgyűlés! Ha az agrárgazdaság teljesítményét szemügyre vesszük, ha az agrárgazdaság teljesítményét vizsgáljuk, akkor látnunk kell, hogy 2010-hez viszonyítva több mint 2400 milliárd forint ma az agrárkibocsátás. Ez meghaladja a 2010. évit 43 százalékkal. Közel 50 százalékos a növekedés. Erről valahogy a Ház falai között elfeledkezünk. Az, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya több mint 10 százalékkal nőtt, ez már úgy senkinek nem jut eszébe. Ha a beruházásokat nézzük, 50 százalékkal nőtt a beruházások értéke. De talán, ha egy beszédesebb példával előállhatok: az exportunk több mint 8 milliárd eurót ért el, közel 50 százalékos a növekedés 2010-hez viszonyítva.

Miért hoztam ezeket ide? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert ennek az alapja azok az intézkedések voltak, amelyek megszülettek az elmúlt időszakban, az elmúlt öt esztendőben. Az első, amit szóba kell hozzak, a földtörvény. Rengeteg vita volt, van és lesz is a Ház falai között a földtörvénnyel kapcsolatban, azonban egy dolgot nem lehet elvitatni: ma a termőföldről szóló törvény Európában a legjobban védi a volt kommunista országokban a gazdákat (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy védi!), a magyar gazdát védi a legjobban. Senki nem vitathatja el, hogy másolják ma Európában, éppen most van a lengyel parlament előtt a lengyel földtörvény, mert ott most jár le a moratórium. És igen, etalon a magyar földtörvény, hogy hogyan lehet megvédeni a magyar gazdák érdekeit.

Még egy dolgot itt mindenképpen el kell mondjak: fontos volt az, hogy a spekulánsokat kizárjuk, fontos volt az, hogy valóban a gazdák érdekeit szem előtt tartva a helyben lakó gazdáknak adjunk esélyt.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy lehet törvényekkel, jogszabályokkal és kell is védeni a földet, de igazán megtartani a gazda csak eredményes gazdálkodással tudja. Ezért születettek meg azok az intézkedések, amelyek például a nemzeti agrárgazdasági kamara létrehozásával esélyt adtak a gazdáknak a versenyképes gazdálkodásra. Miért nem vették észre, és a Ház falai között senki nem beszélt arról, hogy az új európai uniós támogatások esetében olyan csöndben tudták (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) az egységes kérelmet benyújtani, hogy egyetlenegy negatív jelző nem hangzott el?

(9.50)

Önök nem találkoztak az újságok hasábján egyetlenegy negatív jelzővel, a falugazdászok szolgálnak. Miért? Mert ezzel a törvénnyel megteremtettük azt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül a vidék gazdairányítás alatt áll, és azt gondolom, ezt jó lesz szem előtt tartani az elkövetkezőkben.

Azért hoztam ezt szóba, mert a föld esetében a „Földet a gazdáknak” programról még nagyon sokat vitatkozunk a Ház falai között. Viszont egy dolgot látniuk kell: azt, hogy igenis cél nemcsak a használathoz való jutás, hanem arra kérjük a kormányt, hogy minél inkább abba az irányba haladjanak, hogy a gazdák ne csak használatot, hanem tartósan tulajdont is tudjanak szerezni azért, mert ez a kiszámítható, stabil gazdálkodásnak hosszú távon az alapja. Nagyon fontos, hogy ezt ne tévesszük szem elől.

És ha már itt tartok, egyetlen gondolat, elnök úr. Arra kérem képviselőtársaimat, itt vitassuk meg, a Ház falai között, de Brüsszelbe a hátunk mögött ne menjenek, mert az minden magyar gazdának a vesztét okozza. (Novák Előd közbeszól. ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)