Készült: 2020.03.31.22:26:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2007.02.26.), 208. felszólalás
Felszólaló Gyárfás Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:27


Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A második nemzeti környezetvédelmi program meghatározza sajátos nemzeti adottságainkból, helyzetünkből és érdekeinkből fakadó céljainkat, ugyanakkor megvalósításukat az uniós tagsággal együtt járó feladatok teljesítésével szerves egységben kezeli.

A Ház számára benyújtott jelentés e program első két évének eredményeit mutatja be, de nem hallgatja el azokat az ügyeket sem, melyek tekintetében a jövőben még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A vizsgált időszakban Magyarország csatlakozásával lényegében lezárult egy több mint egy évtizede tartó alkalmazkodási-felzárkózási időszak, amelynek során környezet- és természetpolitikánkat, valamint jogrendszerünket hozzáigazítottuk az Európai Unió közösségi politikájához és vívmányaihoz.

(18.40)

A hazai termelés környezetkímélőbb, a környezeti infrastruktúra fejlettebb lett, de a fogyasztás környezetterhelőbbé vált, és még inkább ösztönözni szükséges, hogy a lakosság - különösen a felnövekvő generáció - az egészséges életmódhoz kapcsolódó mintákat kövesse. Ez újfajta kihívást jelent.

A program megvalósításának első két évében számos területen történt előrelépés. Az egyéni felelősség és társadalmi közösségvállalás fejlesztését szolgálták az iskolai és iskolarendszeren kívüli oktatási-nevelési programok. Egyetértek a magam részéről a Gusztos Péter képviselőtársam által megfogalmazottakkal, hogy az iskolában kiemelt figyelmet kell fordítani a tudatformálásra, bár vitatkozom azzal a megállapításával, hogy eredményt csak úgy tudunk ezen a területen elérni, ha minél több pénzt fordítunk erre a területre. Ugyanis tudom, hogy a tudatformálás - főleg a környezetvédelem területén - nagyon hosszadalmas és következetes munkát igényel.

Vannak ismereteim arra vonatkozóan, hogy már a rendszerváltozást megelőzően különböző környezetvédelmi szaktantermek, oktatási központok kerültek kialakításra, tehát folyamatosan törekedni kell az iskolákban arra, hogy a pedagógusok felhívják a gyermekek figyelmét a környezeti nevelés fontosságára, szükségességére. Hol lenne olyan fontos a régi mondás, mint itt, a környezetvédelem területén, hogy a gyermekek nevelését megszületésük előtt 20 évvel kell elkezdeni?

Úgy gondolom, hogy az elmúlt években jelentős lépést tettünk, és eredményeket tudunk felmutatni különböző rendezvények, kiadványok, szakképzési programok beindítása területén, melyek hosszú távon szolgálják a fiatalok környezeti ismereteinek bővítését, környezettudatosságuk erősítését. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok mellett az idősebb korosztályhoz is szólnak a társadalmi szervezetek környezet- és természetvédelmi programjai, akciói, amelyek szintén többéves tapasztalat alapján időről időre a legfontosabb környezeti problémákra hívják fel a figyelmet.

A környezettudatos vállalatirányítási rendszer bevezetésének ösztönzése, az ökocímke bevezetése azt célozza, hogy a környezetért érzett felelősség vállalásából a gazdasági élet szereplői is mind nagyobb mértékben vegyék ki a részüket. Az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, ezzel a lakosság életkörülményeinek javítását eredményezték a környezeti infrastruktúra-fejlesztések, elsősorban szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás beruházásai, valamint a környezeti biztonság növelését célzó árvízvédelmi beruházások például a Tisza és a Hernád mentén. A megvalósításhoz egyre növekvő mértékben járulnak hozzá európai uniós támogatások.

A fejlesztések egyben a hazai környezeti ipar és szolgáltatások fellendítését is eredményezték, és hozzájárultak új munkahelyek teremtéséhez is, amelyek különösen fontosak a hátrányos helyzetű térségekben, régiókban, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A magyar vidék versenyképességének javítását szolgálták a fentieken túl azok a támogatások, amelyek az agrár-környezetgazdálkodás bővítését és a falusi turizmus fejlesztését segítették.

Az anyag- és energiatakarékossági intézkedések a felzárkózás gazdaságpolitikájának, a versenyképesség javításának kulcsfontosságú elemei.

A nemzeti energiatakarékossági program nemcsak a lakosság és az önkormányzatok energiatakarékossági és hatékonysági fejlesztéseihez járult hozzá, de támogatta a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítését is. Felelősségünk a jövő nemzedékéért megkívánja, hogy méltóképpen gondoskodjunk természeti és kulturális örökségünkről.

Ennek érdekében bővült az országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése, és megtörtént a közösségi jelentőségű természeti értékekkel rendelkező Natura 2000 területek kijelölése. A nemzetipark-igazgatóságok egyre több szolgáltatással - oktatóközpont, tanösvény - segítik természeti értékeink megismerését, a természetvédelem társadalmi elismertségének növelését. Folytatódott a világörökség körébe tartozó területek védelme, az épített kulturális örökség megóvása és fejlesztése. A program megvalósítása a területi különbségek csökkentésére, a régiók, települések közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére is irányul.

Az észak-magyarországi régióban is számos területen történt előrelépés, ami elősegíti az itt élők életkörülményeinek javulását. Az ipari termelésben bekövetkezett szerkezetváltás, a technológiai fejlesztések és a vezetékes gázhálózat kiépülése eredményeként javult a régió levegőminőségi helyzete. A régióban rendszeresen mérik több ipari központ légszennyezettségét: Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Ózd, Eger, Salgótarján, és folytathatnám a sort tovább az ipari térségek tekintetében. Az adatok azt mutatják, hogy a városok levegőtisztasága a kén-dioxid-koncentráció tekintetében kiváló, a nitrogén-dioxid-szennyezettséget illetően pedig általában jó.

Számos településen épült korszerű szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep hazai és uniós támogatással. Bár a közműolló fokozatosan zárul, a megfelelő ellátottság eléréséhez azonban még további jelentős fejlesztések szükségesek. A korszerű települési hulladékgazdálkodás kiépítése érdekében több ISPA-projektben is megkezdődött a kivitelezés. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya országos átlag feletti, ugyanakkor még növelni szükséges a hulladékhasznosítás arányát. Az erőművi salak és pernye hasznosítását segíti az autópályák földművébe történő beépítés.

Az ipari termelés és a bányászat visszaesése következtében csökkent az ipari eredetű zajterhelés. Azonban főként a városokban és a nagy forgalmú utak mentén nőtt a közlekedési eredetű zajterhelés. A régió természeti értékekben gazdag: a barlangok, gyógyvizek, ásványvízforrások világ- és Európa-szerte elismertek és jó hírűek. Reményeink szerint, az Észak-Magyarországon élők reményei szerint a második nemzeti környezetvédelmi program és az Új Magyarország fejlesztési terv a jövőben is segítséget nyújt ahhoz, hogy természeti értékeinket megőrizzük, és fenntartható hasznosításuk révén a térségfejlesztés terén is továbbléphessünk.

Mindezek alapján én magam is támogatom a jelentés elfogadását, és az országgyűlési határozati javaslat, tervezet elfogadását is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai