Készült: 2020.03.28.16:59:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2011.03.23.), 118. felszólalás
Felszólaló Varga Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:42


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Így szól kedvenc énekem kedvenc strófája: Gyökér nélkül semmit sem érek, gyökér nélkül kidől a fa. A Puszták népe írójának körzetében születtem és élek. Ez a vidék adta a nemzetnek többek között Csók Istvánt, Németh Lászlót, Strauss Adolfot, az Oscar-díjas operatőrt, Kovács Lászlót vagy a mellettem ülő közgazdászprofesszort, Horváth János bátyámat.

Tudom, hogy mit jelent a süllyedő világ és mit jelent az emelkedő nemzet a vidéki és nem csak falusi ember gondolatvilágában. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy Magyarország jövője a magyar vidék felemelkedésétől függ. Ezért minden alkotmány mögött szükségképpen állnia kell kiérlelt jövő-, nemzet- és társadalomképnek. Ez a mostani alkotmánykoncepció végre visszahozza a magyar történetírás és szakrális alkotmány hagyományát, és erre kíván szerves jövőképet építeni.

Magyarország alaptörvényének egyik sarkalatos kérdése, hogy miként biztosítja az új évezred kezdetén a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeinek, benne a magyar vidéknek, a vidéken élő több millió honfitársamnak az esélyegyenlőséget. Esélyegyenlőséget az egészséges élethez, a közművelődéshez, saját kultúrája fenntartásához, a nemzet fenntartó gyarapodásához, a magyar föld- és vízkészlet védelméhez és a magyar táj kincseinek megvédéséhez.

Korábban a legtöbb és a legdurvább politikai beavatkozás a magyar vidéket érte. A termőföldet, a megélhetés alapjait kollektivizálták, elvették. Hagyományait tudatosan szétverték, felerősödtek a térségi és települési különbségek, tudatosan törekedtek a főváros és a vidék, a városi és a falusi ember életformájának, műveltségének és szokásainak a szembeállítására.

Az urbánus-vidéki ellentét nem csak irodalmi, művészeti területeken mutatkozott meg. Kétségbe vonták a hitét és hagyományait őrző magyar ember évszázadok alatt összegyűjtött, a túléléshez szükséges közösségi tudatát és ismereteit is.

A nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a mindenáron való hatékony termelést szolgálta, de átformálta a magyar táj, területhasználat szerkezetét. És ami a legsúlyosabb: kísérletet tett, hogy kiirtsa a természet- és állatszerető magyar ember évezredes föld-, otthon-, család- és hazaszeretetét.

Vajon az 1949-es alkotmány miért nem tudta megvédeni az értékeinket? Mert nem volt célja és nem volt akarata megvédeni. A vidék - mint az napjainkban beteljesedni látszik - népességmegtartó, környezethez való alkalmazkodó képessége megroppant. A városban biztonságukat kereső tömegek gyökértelenné váltak, és sok esetben identitásuk is elveszett.

Tisztelt Képviselőtársak! A rendszerváltás felcsillantotta a reményt a vidéki ember számára, hogy valamit visszaszerezhet családja és önmaga elveszettnek hitt értékeiből. Hiába nőtt meg a gazdálkodási kedv és emelkedett a vidéki szolgáltatások színvonala, a nemsokára megjelenő uniós kvóták, normák felszámolták a feldolgozóipart és ezzel együtt több százezer munkahelyet. A fenti folyamatok sokak kedvét elvették a vidéki élettől. Ma vidéken élni számtalan szakmai térkép tanúsága szerint órákban kifejezhető hátrányt jelent az egészségügyi ellátásban, a kórházba jutásban. Néhány liberális politikus ezt nyilvánosan és egyértelműen megfogalmazta, idézem: a magyar falu feudális csökevény, amelyet el kell sorvasztani.

Ma nemcsak a három kelet-magyarországi régió tartozik az Európai Unió utolsó tíz fejlettségi mutatóval rendelkező térségei közé, hanem a fejlődési pólusoknak nevezett nagyvárosok közvetlen közelében is találhatunk olyan településcsoportokat, ahol a közszolgáltatások mélyen az EU-s követelmények alatt vannak.

Vajon az 1989-es paktumalkotmány miért nem tudott megvédeni bennünket, vidéken élőket?

Ezért én egyetértek a nemzeti alaptörvényben megfogalmazottakkal. Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk, felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége.

(15.40)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A vidékre nem mint problémára, hanem mint lehetőségre, a megújulás forrására kell tekintenünk. Magyarország jövője a magyar vidék felzárkóztatásán is áll, mert mi, vidéken élő emberek hiszünk az együttműködésben, a demokráciában és az alkotmányos jogok kiteljesedésében. Legfőképpen pedig abban hiszünk, hogy a nemzeti alaptörvény nemcsak írott malaszt, hanem mindenki által támogatható, elfogadott, szerethető alaptörvénye lesz Magyarországnak, amely megvéd majd bennünket azokkal a belülről és kívülről jövő támadásokkal szemben, amelyektől nem tudott az 1949-es és az 1989-es alkotmány megvédeni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai