Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal kezdeném, hogy ön a szocialista kormányok tagja volt, amelynek az elve az volt, hogy nincs olyan bérnövekedés, amit én az inflációval el ne inflálnék. Tehát az önök kormányzása ideje alatt (Szabó Timea: Kezdd elölről! Nem értjük!) az volt a jellemző, hogy az infláció növekedése mindig meghaladta a jövedelmek növekedését, ezáltal az emberek jóléte nem volt biztosított. Ugyanakkor pedig a Fidesz-kormány éppen az ezzel ellenkező politikát folytatja. Nézzük a nyugdíjak tekintetében! Lehet itt az inflációról beszélni, hogy relatíve magasabb az infláció, de az inflációt ahhoz kell viszonyítani, hogy az embereknek mennyi a jövedelmük (Tordai Bence: Vagy a nyugdíjuk!) és hogy azzal, hogy fél százalékkal magasabb az infláció az előző évihez képest, miközben a jövedelmük pedig 10 százalékkal növekedett (Tordai Bence: Tállai úr! Jaj!), akkor biztosítva van minden társadalmi rétegnek, a munkavállalónak is (Zaj.  Az elnök csenget.) a munkahelyén, a nyugdíjasnak is biztosítva van (Tordai Bence: Na! Mi van biztosítva? Na?) az életszínvonala. (Tordai Bence: Na, az van!) Azt gondolom, hogy önök ezt az önök kormányzása alatt nem tudták biztosítani. Most azt a kormányt kérik számon, amely azt mondja (Szabó Timea: Amelyik 9 éve kormányoz!), hogy több mint 50 hónapja növekszik a fogyasztás, növekszik a kiskereskedelmi bevétel. Ez is azt mutatja, hogy az emberek jövedelme is nő ezáltal, és így (Tordai Bence: Bravó! Bravó!) lényegesen nagyobb a jövedelmük, mint az infláció.

De nézzük a nyugdíjakat! 2010 és 2019 között a nyugdíjak átlagosan több mint 33 százalékkal növekedtek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük 10 százalék felett javult. Na, ezt önök nem tudják elmondani a kormányzásuk idejéről. A 2018. évben végrehajtott nyugdíjemelés mértéke 3 százalék volt, a 2019 januárjában végrehajtott nyugdíjemelés 2,7 százalék, és 2020-ra pedig 2,8 százalék van tervezve.

Abban az esetben, ha a nyugdíjas-infláció alacsonyabb, akkor a kormány nyugdíjprémiumot biztosít a nyugdíjasok számára. (Sic!) 2011 és 2016 között erre nem volt szükség, mert a nyugdíjemelés mindig meghaladta az inflációt. 2017 novemberében erre szükség volt. Nyugdíjprémiumot kaptak a nyugdíjasok, így 0,8 százalékos utólagos emelést hajtott végre a kormány. Ennek nyomán nyugdíjprémiumként, kiegészítő nyugdíjemelésként, nyugdíj-kompenzációként is átlagosan 24 ezer forinttal kaptak a nyugdíjasok több pénzt. 2018-ban az infláció 2,8 százalék volt, míg a nyugdíjas-infláció 2,7 százalék, így nem volt szükség nyugdíj-kompenzációra, hiszen megvalósult a 3 százalékos emelés, magasabb volt, mint a pénzromlás mértéke.

Ugyanez a helyzet a jövedelemmel rendelkezők esetén, hiszen a reáljövedelem mértéke most már évek óta jelentősen növekszik, ami azt jelenti, hogy nemcsak nominálisan haladja meg az inflációt a jövedelmek növekedésének a mértéke, hanem a valóságban is, magyarul, több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a jövedelmükből. Ennek több összetevője van: egyrészt a gazdaság jelentős javulása és növekedése, amely eleve több és nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, másrészt a kormány adópolitikája is, hiszen az egykulcsos 15 százalékos adó is reáljövedelem-növekményt biztosít, másrészt a családosok számára a családi adókedvezmény mértékének az éves növekedése, jelentős növekedése is magasabb jövedelmet biztosít a munkavállalók számára.

Összességében tehát az ön kritikája, amely szerint kiemel egy-két inflációs adatot, egy-két terméket, amelynek az ára a piaci folyamatok következtében növekedett, ez nem a reális és valós képet mutatja, a kormány politikája e tekintetben is helyes, és a jövőben is ezt fogja követni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)