Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslat két pontot tartalmaz. Hadd kezdjem azzal, hogy a törvényjavaslat új tényállási elem bevezetését javasolja, mégpedig egy sajnálatos esemény kapcsán, ez nem más, mint az olaszországi veronai busztragédia, tehát a 2017. január 20-án balesetet szenvedett, többségében egyébként diákokat és tanárokat szállító busz okán született meg. Nyilván azóta már több, a kormányzat részéről megszületett intézkedés szigorítja és határozza meg a személyszállítást, és a diákoknak iskolai kirándulásokat szervezők és abban közreműködők, személyszállítást végzők engedélykéréseit és az engedélyek beszerzését, valamint a fokozott biztonságot a gyermekek és egyébként a személyszállítások szabályozásánál. Ugyanakkor 2017. január 20-a óta, bár a kormány, ahogy említettem, már 2018. január 1-jei hatállyal szigorította a buszos kirándulásokra vonatkozó szabályokat, mind a gépjárművek korát, mind pedig a vezetéssel töltött órák és napszakok számát, maga az intézményfenntartó Klebelsberg Központ is szabályozza az iskolák számára a buszos osztálykirándulások szervezésének szabályait gyermekeink és a diákok biztonsága érdekében, ennek ellenére vagy talán inkább emellett a folyó nyomozati eljárások és a folyó eljárások során kiderülnek olyan körülmények, amelyek okkal alapozzák meg azt, hogy az ilyen esetek megelőzésére a jogalkotó a büntető törvény szigorával hívja fel a figyelmet, hogy mintegy ultima ratio jelleggel a büntető törvénykönyv elrettentő hatását jelenítse meg. Éppen ezért javaslatom szerint a büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással  jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése , és ezt a magatartást súlyosan büntetni rendeli. Ennek oka az előbb említett: elsősorban a veronai tragédiából származó következmények későbbiekben előforduló megelőzése, illetve hasonló problémák megelőzése.

Tudjuk azt, hogy a közúti közlekedés veszélyes üzem, tudjuk azt, hogy a közúti gépjárművek vezetése fokozott kockázattal jár, de talán gyermekeink biztonsága érdekében  és ahogy a tényállásban is kitérek rá, nemcsak a gyermekekről, hanem idős vagy beteg személyek szállításáról is szó van  különös biztonságot kell érezzünk akkor, amikor családtagjainkat, hozzátartozóinkat szervezett vagy más módon történő szállításra szolgáló közúti járművekkel engedjük útnak.

Így hát azt gondolom, hogy a szabályozás arra hívja fel a figyelmet, hogy aki egyébként szabálytalanul és jogellenesen alakít át járművet  ezt a tegnapi napon is hallottuk, a köznyelv talán a sufnituning kifejezéssel tudná érzékeltetni , az is már olyan magatartás, amely jogellenes, és ennek a szankciója fontos, hogy ott legyen a köztudatban mind azok számára, akik elvégzik a jogtalan vagy nem megfelelő átalakítást, mind azok számára, akik ilyen gépjárművel közúti forgalomba mennek. Nyilván ez a törvényjavaslat, ez a Btk.-szakasz azt rendeli büntetni súlyosabban, aki magát az így átalakított gépjárművet vezeti, hiszen a gépjárművezető felelősségét más közúti jogszabályok is meghatározzák és körülírják. Ennek okán a javaslat ennek figyelembevételével tesz javaslatot a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző jármű vezetésének a büntetésére, illetve az ebből fakadó következmények viselésére.

Maga a gépjárművek fogalomba helyezése, illetve maga a gépjárművek műszaki vizsgáztatása külön eljárás szerint zajlik, ez is egy szabályos dolog.

(14.50)

Ez a tényállás arra is fel tudja hívni a figyelmet, hogy a vizsgáztatás utáni következmények miatt magát a műszaki vizsgáztatást, illetve az engedélyezés során az engedélyezőt is fokozott figyelemmel kell hogy kísérjék, és ennek a következményeire fel kell hogy hívjuk a figyelmet.

Ez a büntető törvénykönyvi paragrafus tehát arról szól, és az a jogalkotói szándék mögötte, hogy a tavalyihoz hasonló, tragikus kimenetelű és emberi hibából fakadó, sőt vétkes hibából fakadó, gépjármű-átalakításból eredő ilyen súlyos tragédia ne következhessen be, vagy ennek a lehetőségét a szabályozás eszközével csökkentsük. Tehát ennek a jogszabályi helynek a beemelése és ennek az új tényállásnak a megfogalmazása arról szól, hogy a későbbiekben a veronaihoz hasonló súlyos tragédia ne vagy csak korlátozottan, illetve ne is korlátozottan, egyáltalán ne tudjon megvalósulni, bárki, aki jogellenesen átalakított, személyszállításra alkalmas gépjárművet vezet, az nézzen szembe a büntetőjog szigorával, amikor a gépjárművel közútra megy és azt vezeti. Ez a törvényjavaslat első része.

A második rész pedig a zaklatás tényállási elemének a kiegészítése. Talán csak néhány mondatban hívnám fel arra a figyelmet, bár az elején nem változik a zaklatás Btk. szerinti 222. alaptényállása, tehát sem az elkövetési magatartásra, sem az elkövetés módjára, sem tárgyára tekintettel nem változik, annyi történik az itt szereplő javaslat szerint, hogy a súlyosító esetek körébe bekerül egy, a hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben elkövetési mód. Ez azért fontos, tegnap a Törvényalkotási bizottság vitáján  nyilván még itt is szóba fog kerülni  ennek a nyelvtani, szemantikai értelmezésébe kezdtünk. Itt felhívnám arra a figyelmet, hogy maga a zaklatás alaptényállása használ egy, a magyar nyelv általános szabályai szerint a köznapi értelemben használt kifejezést is. Ez a kifejezés, amit itt a megfogalmazásnál használunk, arra utal, hogy maga az országgyűlési képviselő…  bár felhívnám szíves figyelmüket képviselőtársaimnak arra, hogy hivatalos személyről szól a tényállás, a hivatalos személy tekintetében pedig nem elsősorban az országgyűlési képviselők, hanem sok más, közfeladatot közérdekből ellátó személy védelme és a súlyosabb zaklatás előli védelme a célja ennek a jogszabálynak. Ebben a pillanatban, amikor hivatalos személyről beszélünk, és a büntető törvénykönyv általános rendelkezésének a segítségül hívásával a hivatalos személynek a kategorizálását és taxálását elővesszük, akkor, ha a közszférában dolgozók számát tekintjük, minimálisan százezer embernek az érdekében tud alkalmazhatóvá válni ez a jogszabály, amennyiben ezt a tisztelt Ház elfogadja.

Talán fontos az, hogy a hivatalos személy közfeladat-ellátása közben történő erőszakos magatartásnak a büntetőjogi szankciója benne van a büntető törvénykönyvben. Ez egy olyan típusú védelmet jelenthet, amely a hivatalos személynek a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben történő zaklatására irányul. Azt gondolom, hogy egyértelmű. Nyilvánvaló, hogy az ember nem szűnik meg munkaidőn kívül annak a hivatásnak a gyakorlójává válni, de hogyha valaki a döntésével, munkájával kapcsolatos véleményét, illetve a zaklatás tényállása szerinti magatartást elköveti, vagy a magatartás szerint cselekszik, annak a véleménynyilvánítással összefüggésben van hivatott rendje.

A rendkívülit, a rendestől eltérőt vagy azt a magatartásformát rendeli a hivatalos személyek esetében büntetni ez a törvényjavaslat, amely már a magánélet védelméről szóló, egyébként szintén a Ház előtt lévő törvénnyel összhangban, az Alaptörvény módosításának a kiegészítésére szolgál.

Kérem a tisztelt Házat a javaslat megvitatására és az imént említett szempontok mentén annak elfogadására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)