Felszólalás adatai

DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Jelen költségvetést valóban nem az SZDSZ csinálta. Ez abból is látható, hogy amit ő csinált, az az elmúlt években megbukott. (Derültség és taps a Fidesz padsoraiban.) Az elmúlt négy évben a gazdaságpolitikában a domináns pénzügyi megközelítés mellett a piaci oldalon a szükséges lépések nem kaptak megfelelő pénzügyi alátámasztást, nem voltak tekintettel arra, hogy a hazai termelők pénzügyi helyzete biztosítja-e a versenyben való helytállást. A pénzügyi döntések meghozatalakor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy az új pénzügyi feltételek nem vezetnek-e a belföldi cégek piacvesztéséhez. E megközelítés eredménye többek között a magas és emelkedő külkereskedelmi deficit, amely 1998-ban a 3 milliárd dollárt közelíti majd. Ez egyéb tényezőkkel, mint az államadósság pénzpiaci finanszírozásának túl nagy hányada, nagymértékben fokozza a gazdaság spekulációknak való kitettségét.

A jelen helyzetben tartós egyensúly akkor tartható fenn, ha az eddigi megközelítést a feje tetejéről a talpára állítjuk. Olyan területeken törekszünk devizatöbblet elérésére, ahol az érintett pénzügyi helyzetén is tudunk javítani; illetve olyan pénzügyi intézkedéseket hozunk, amelyekkel javítjuk cégeink pénzügyi helyzetét, versenyképességét, és ennek révén csökken a külgazdasági deficit. Ez a potenciális európai uniós tagsághoz is jobb feltételeket jelentene.

Az alábbiakban megkísérlem röviden felsorolni azokat a területeket, illetve azok némelyikét, a pénzügyi eszközöket, amelyek néhány éves távlatban külgazdasági sikerrel kecsegtethetnek.

A gazdasági stabilitás szempontjából kritikus a külgazdasági egyensúly javítása. A gazdasági import igényességének romlása eddig 400-500 millió dollár volt, amit csak részben ellensúlyozott a külföldi multinacionális cégek nettó exportegyenlegének növekedése, ami eddig évi 250 millió dollár volt. A reálfelértékelés, a vámvédelem leépülése és a bevásárlóközpontok térnyerése miatt a romlás felerősödhet. A működőtőke-behozatal eddigi üteme a privatizáció befejezésének közeledtével lassul, ráadásul beindul a profit repatriálása.

E folyamatok miatt a 2,5 milliárd dollár körüli külgazdasági egyensúlyi hiány akár 4 milliárd dollárra romolhat, és ezt csak kisebb hányadában képes ellensúlyozni a külföldi tőkebeáramlás. Ezért olyan intézkedések szükségesek, amelyek nyomán devizaszaldót javító piacbővülés adódik, és a gazdaságos cégek jobb pénzügyi lehetőségük, versenyképességük révén ki is tudják használni a piaci lehetőségeket, másrészt pedig maguk is többletet és devizaegyenleg-javulást érnek el.

A költségvetési egyensúly tekintetében a veszélyek viszonylag kisebbek. Az államadósság már csak a GDP 60 százaléka körüli, és terhe csak a magas reálkamatszint miatt nagy, a valós egyensúly csak 1-3 százalékos deficitet mutat. Egy ponton egybekapcsolódik a külkereskedelmi és a költségvetési egyensúly kérdése, és közös megoldást sürgetnek. Ez az államadósság finanszírozásának technikája. A forintkötvények súlyának mérséklése és a devizakölcsönök súlyának jelentős növelése ugyanis nem csak a reálkamatterhek mérséklését hozná meg, hanem a belső pénzpiacon a forráskínálat növekedésével mérsékelhetné a kamatokat, a bankokat pedig a gazdasági, lakossági szféra hitelezésére ösztönözné. Az előbbi a forráshiányok leírt gondján enyhítene, az utóbbi pedig többletkeresletet adna például lakásépítésre, műszaki cikkekre.

A jelzett irányok, lépések biztosítják, hogy a következő négy-hat évben Magyarország gazdasági stabilitása jó szinten legyen, remélhetőleg ne váljon a spekulációs tőke céltáblájává a hazai tulajdonú cégek és az állami funkciók ellátásának lemaradása a külföldi cégekkel - belsőkkel és külsőkkel - szemben, így az EU-csatlakozással erősödő versenyt jobban bírjuk. Ezek a feltételei annak, hogy a most felnövekvő generációnak egyáltalán esélye legyen az önálló cselekvésre. E cselekvési esély európai mércével azonban csak akkor valós, ha addigra megerősödik az innovációs szektor. Az eddig lefolytatott hazai kutatás-fejlesztések eredményeit önálló, nem leányvállalatként működő, innovatív cégek veszik át, melyek ezek segítségével sikeresen helytállnak - a környező országok hátterére is támaszkodva - az éles versenyben.

Összefoglalva:

A vázolt gazdaságpolitikai mozgástér kihasználásával a magyar gazdaság - ezen belül a reálszféra - növekedése nem torpan meg, hanem a komparatív előnyök kihasználásával, tartós alapon növekszik. Ez azt biztosítja, hogy a külgazdasági reálegyensúly javulna közel 2 milliárd dollárral, a foglalkoztatás a nagyfokú horizontális és vertikális beszállítások következtében egészében növekedne - nemcsak az exportorientált területeken - 100-130 ezer fővel. A központi költségvetés és az államháztartás egyensúlya tartósan, valamint nagymértékben, 150 milliárd forinttal javulna.

Ezekkel az eredményekkel Magyarország a reálgazdasági ismérvek alapján EU-éretté válik, vagyis tartalmában és nem formálisan tesz eleget az EU-elvárásoknak. Többek között ezek is kitapintható jegyei a most beterjesztett költségvetésnek, mely egy hosszú távú gazdasági program alapja, és jól tükrözi a Fidesz politikai programjának realitását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)