Készült: 2024.03.29.07:12:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2001.05.09.), 440. felszólalás
Felszólaló Dr. Tabajdi Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  440  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Éjfél után, az általános vita végéhez közeledve megállapítható, hogy három markáns koncepció körvonalazódott. Ezt azért tartom nagyon fontosnak elmondani, hiszen itt némelyek részéről azt a látszatot szeretnék kelteni, mintha itt mindenben egyetértés lenne a parlamenti pártok között. Szó sincs erről! Ahogyan a vezérszónoki beszédemben is elmondtam a Szocialista Párt véleményét, újra el kell mondanom, hogy alapvető filozófiai különbség van a vezető kormánypárt és a Szocialista Párt között, és van eltérés a szabad demokratáktól is. Ennek a lényege az, hogy a kormány ezzel a törvénnyel azt a látszatot próbálja kelteni, mintha magyar-magyar párbeszéddel orvosolható lenne a határon túli magyarok problémája, holott a vezérszónoklatban az MSZP álláspontjaként elmondtam, hogy a szomszédok nélkül Budapest ha megfeszül, akkor sem tudja megoldani a problémákat, ha ehhez Bukarest, Pozsony, Zágráb, Kijev, Ljubjana és Bécs nem partner.

Vagyis itt van egy nagyon lényeges szemléletbeli különbség, és van egy különbség, kedves Bauer Tamás, a tekintetben is, hogy teljesen igazad van, az alapszerződések nagyon fontosak, a szomszédsági viszony nagyon fontos, de addig, amíg a szomszédaink többsége nem biztosítja az ott élő nemzeti közösség autonóm integrációját, vagyis integrációt és autonómiát egyszerre, mert ha nem adunk autonómiát, akkor az integráció beolvadást jelent... E tekintetben számunkra igenis mérvadó példa a finnországi svédek, Oland vagy Dél-Tirol autonómiája, mert épp azért nem kell Svédországnak svéd igazolványt adnia, mert Finnország megteremtett egy olyan autonómiát, és Dél-Tirol is megteremtett egy olyan autonómiát.

Rögtön hozzáteszem: nagyon jó lenne, ha mi jobban végiggondolnánk a magyar érvrendszert az Európai Unió irányában is. Egyrészt Balogh László képviselőtársamnak igaza van, hogy ez egyrészt egy egyedi probléma az Európai Unióban. Nem lesz az Európai Uniónak másik olyan tagja, amelynek ilyen sajátossága lenne, legalábbis a magyar csatlakozás idején, de hosszabb távon ez Közép- és Kelet-Európában általános probléma. Probléma Szerbia számára, probléma Románia számára Moldova irányában vagy az ukrajnai románok vonatkozásában, sőt Nyugat-Európában is. Már az Európa Tanácsban tulajdonképpen ezzel a kérdéskörrel, a határon túl élő nemzetrészekkel való kapcsolattartással külön jelentés foglalkozott, vagyis ha nem is olyan égető probléma ez ma még, de már összeurópai szinten is megjelent ez a kérdés.

Vagyis igenis van szemléleti különbség, és e tekintetben mi azt mondjuk, hogy kétoldalú viszony, plusz magyar-magyar integráció. Vagyis a határon túli magyarok problémájának megoldását a Szocialista Párt hármas integrációban plusz autonómiában látja. Egyrészt az adott országba integrálódniuk kell, vagyis egyenlő jogokat kell a többségnek biztosítania, és ezt nem a magyaroknak kell, mert a magyarok rég szerettek volna integrálódni, de nem fogadták el őket egyenlő, megfelelő állampolgárként és nemzeti közösségként; kell a magyar-magyar integráció, és ez a törvény ezt is elősegíti; és kell az európai integráció - és mindehhez kell a határon túli magyaroknak az autonómia. Vagyis a vezérszónoki beszédemben szerettem volna a Fideszt emlékeztetni arra, amit korábban az autonómiáról mondott, hogy ne tessék lemondani az autonómiáról. Igenis, ha a határon túli magyar nemzeti közösségek nem kapnak autonómiát, akkor ez csak egy szépségflastrom, hozzájárulás a határon túli magyarok megmaradásához.

A Szocialista Párt alapvetően azért támogatja, mert még ha nem is tekintjük ezt az igazi megoldásnak, de mégis a megoldáshoz vezető lépésnek tartjuk, és ilyen értelemben, kedves Tamás, nem mi vagyunk skizofrének, nem a Szocialista Párt skizofrén, hanem az a közép-európai helyzet, amit nekünk itt megteremtettek.

 

(0.20)

 

Nagyon jó lenne használni - bizonyára Martonyi miniszter úr használja a nyugatiakkal való érvrendszerben -, hogy igenis, ha Magyarország megkapta volna azt a védhatalmi státust, amit megkapott Ausztria Dél-Tirol vonatkozásában, ha tisztességes kisebbségi klauzulák lettek volna a versailles-i békerendszert követően, ha lenne egy tisztességes európai kisebbségvédelmi rendszer, akkor semmiféle magyar igazolvány kiadására nem lenne szükség. De mivel ez nincs meg, és nem mi vagyunk skizofrének, hanem a helyzet skizofrén, ugyanis annyira eszközszegény a magyar kisebbségpolitika, annyira birtokon kívül vagyunk, hogy még ilyen, bizonyos értelemben pótcselekvésekre is szükség van; azért mondom ezt bizonyos értelemben pótcselekvésnek, mert az igazi cselekvést az előzőekben már vázoltam.

Tulajdonképpen a Szocialista Párt számára van azért bizonyos kockázata is - ezen a késő éjszakai órán ezt is el kell mondani -, amennyiben kialakítunk egy kompromisszumot, mivel annyi lyuk, hézag és elvarratlan szál van ebben a törvényben. Kedves Németh Zsolt, én azért nem kérem azt, hogy bevallja a Külügyminisztérium államtitkára, de azért ma már Vastagh Pál is elmondta, hogy hány helyen utal ez a törvény külön jogszabályra, és nagyon komoly aggályokat, jogos, legitim aggályokat fogalmaztunk meg például az adatvédelem vonatkozásában is - tehát ne mondjuk azt, hogy nincsenek jogos aggályok! Nagyon sok jogos aggály van; a mi feladatunk az, hogy ha egyetértésre tudunk jutni, hogyan lehetne ezeket a kockázatokat csökkenteni, és erre kérném külügyminiszter urat is, hogy amennyiben mi itt egy kétharmaddal vagy még nagyobb támogatással meg tudnánk szavazni ezt a törvényt, amit mi, szocialisták szeretnénk, akkor túlzottan nagy kockázatot vállalunk, hiszen a további jogszabályokra semmi ráhatásunk nincsen. Márpedig itt a kockázatok, veszélyek száma igen nagy.

Vagyis ezért tartanánk nagyon fontosnak, hogy a törvény elfogadását követően legyen egy normális párbeszéd; mellesleg megjegyzem most, éjjel fél egy táján, hogy holnap lesz egy konzultáció a határon túli magyarokkal. Nem igazán tudom megérteni azt, hogy a módosítókról miért nem lehetett az ellenzéki pártok képviselőivel is egy kicsi kvázi MÁÉRT-et csinálni, főképp akkor, amikor mi, szocialisták azt mondtuk, hogy megfelelő módosítással, megfelelő egyeztetési folyamattal látunk esélyt arra, hogy ezt a törvényt elfogadjuk - akkor miért van szükség erre a titkolózásra? Tehát nem értem meg igazán, hogy még mindig nincs meg az a nemzeti összjáték, ami egy ilyen dologban elengedhetetlenül szükséges lenne.

Végezetül amiről ma nagyon sok vita folyt, ez az egyeztetés vagy nem egyeztetés kérdése. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen országban, amely tulajdonképpen Mátyás óta igazán szuverén nem volt, illetőleg független nem volt, csak '90-et követően, hiszen a két világháború között is felemás volt ez a magyar szuverenitás, mi különösen érzékenyek vagyunk, hogyan alkalmazkodjunk a külvilághoz.

Nekem az a véleményem, eltérően Szűrös Mátyástól, az én diplomáciai és kisebbségi tapasztalatom inkább azt sugallta volna, hogy mindenféle megalázkodás nélkül sokkal célszerűbb lett volna a szomszédok beavatása, nem is feltétlenül kormányzati szinten. Ezt meg lehetett volna csinálni a Teleki Alapítvány szintjén, meg lehetett volna csinálni a civil szférában, mert ezt is elmondtam, és most is elmondom, hogy azért ha annak idején, '94-98 között Németország német igazolványt osztogatott volna itt minden konzultáció nélkül, én azért a kiskun bajszomat összeráncoltam volna, annak ellenére, hogy a német-magyar államközi viszony igen jó volt.

Vagyis nem esett volna le az aranygyűrű a Külügyminisztérium, a magyar diplomácia ujjáról, hogyha megadja azt a lehetőséget, hogy a szomszédokkal egyeztessen. Az egyeztetés nem egyezkedést jelent, nem a beleegyezését kéri önmagában véve, de azért szeretném jelezni, hogy birtokon kívül vagyunk. Ezt azért nekünk nem árt tudomásul venni, hogy birtokon kívül vagyunk, bármennyire is jó Magyarország nemzetközi pozíciója.

Tisztelt Ház! Ezért én célszerűbbnek tartanám, és nem kérem, hogy a kormány vallja be, de azt kérném, hogy vonja le a következtetéseket, és most még tegye meg azokat a konzultációkat a szomszédok és az EU vonatkozásában, hogy ne lehessen nagyobb feszültség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy némely szomszédok az álló lámpavasba is belekötnének, ebben nincs vita közöttünk, de nem kellene ilyen ziccerlabdákat a szomszédoknak feladni. Azt hiszem, hogy ha mi itt megfelelően működünk együtt, akkor egy parlamenti egyetértés kialakítható, és a kockázatok csökkenthetők.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  440  Következő    Ülésnap adatai