Készült: 2021.03.06.14:59:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

275. ülésnap (2005.12.01.), 134. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem vagyok ennyire sokoldalú, mint MDF-es képviselőtársaim, de a mezőgazdasági hét lépés programnak a 2. pontjáról, a növénytermesztés korszerűsítésének ösztönzéséről, ezen belül pedig az energetikai vagy alternatív növénytermesztésnek az elterjesztéséről szólnék néhány gondolatot.

Ez egy olyan zsák, ami kukoricából készült (Belemártja egy pohár vízbe.), egy csomagolóanyag, ami, hogyha elég meleg lenne ez a víz, amit már elég régóta várok, mert képviselőtársaim itt elég részletesen kivesézték, ebben ez az anyag teljesen feloldódik mindenféle maradvány nélkül, és ez ugyanúgy megtörténik vele a talajban is, egy kicsit hosszabb idő alatt, mint meleg vízben. Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy a mezőgazdaságban igenis van annak jelentősége, hogy csináljunk valami mást, amit keresnek, ami a jövő, és ez különösen úgy igaz, hogyha azt nézzük, hogy mennyivel drágultak hirtelen a fosszilis energiahordozók, hiszen például a csomagolástechnikában a csomagolóanyagok döntő többsége földgázalapon készül.

Azt szeretném elmondani, hogy körülbelül mi történt, mondjuk, május vége, nyár óta ezen a területen, és hogy mennyire konkrét ez a dolog. Azzal kezdeném, hogy elfogadtunk - szerencsére nagy konszenzussal - egy országgyűlési határozati javaslatot, amiben a mezőgazdasági energetikának, illetve az alternatív energiahordozóknak szinte a teljes területét érintettük, különös tekintettel arra az adottságra, ami Magyarországon azért - úgy gondolom, Európán belül is - eléggé kimagasló.

Ez a határozati javaslat sok törvény előkészítésére, illetve megalkotására késztetett bennünket, ennek mentén alakítottuk át a villamosenergia-törvényt. A villamosenergia-törvénynek ott van jelentősége, hogy ha azt akarjuk, hogy a jelenleg működő áramszolgáltató vagy áramtermelő rendszereken túl a mezőgazdaság is bekapcsolódhasson ebbe a körbe, akkor magasabb, támogatottabb átvételi árat kell biztosítanunk az olyan erőműveknek és az olyan előállításnak, ami mezőgazdasági alapanyagokból történik.

Ennek az előállításnak főleg ott van nagy jelentősége, ahol egyébként környezetvédelmi problémákat is megoldunk vele, itt különösen a biogázra gondolok, ahol van egy európai uniós kötelezettségünk, és szintén a száz lépés program része, hogy egy picit tolnánk ezt a környezetvédelmi határidőt az állattartó telepeink trágyakezelése kapcsán. De akkor már jó lenne, ha olyan módszereket alkalmaznánk, ami nem csak egy költséges dolog, hiszen két nagyobb telepnek a beruházása történt meg nemrég a körzetemben, és ez 200 millió forintba került, úgy, hogy ebből még annak a szövetkezetnek semmilyen haszna nem lesz, igaz, elmondhatja magáról, hogy az európai uniós normáknak megfelelő környezetvédelemmel rendelkezik, viszont ott készülni fog egy biogázüzem, ami talán valamit vissza is hoz majd ebből a beruházásból.

Szintén módosult a gáztörvény, ezek mind ugyanazon a napon, június végén, június 28-án kerültek kihirdetésre, attól a perctől kezdve Magyarországon a gázrendszerbe a biogáz betáplálható. Tehát van egy alternatív lehetőség hosszabb távon a növekvő gázáraknak az ilyen irányú visszatartására, illetve egy alternatív lehetőséget lehet vele kínálni.

Szerintem rövid távon a legnagyobb hozadéka a jövedékiadó-törvény módosításának van, amit szintén elfogadtunk, és azt eredményezi, hogy nagyon nagy méretű piacot teremtettünk a folyékony üzemanyagoknál a mezőgazdasági, tehát biológiai alapanyagú üzemanyagoknak, hiszen azáltal, hogy 2007. július 1-jétől a benzinnél az alkohol, illetve 2008. január 1-jétől a gázolajnál a biodízel bekeverését a jövedékiadó-törvény kvázi kötelezővé teszi, így körülbelül 120-130 ezer tonna ilyen üzemanyag előállítása történhet meg.

Van egyfajta vita, a különböző médiumokban is sok szó esett mostanában arról, hogy nálunk miért nincsenek biodízelkutak, meg miért nem tankolják direktben. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy januártól elvileg lehetnek, hiszen semmi nem tiltja, viszont az Európában lévő ilyen kutaknak az aránya az összes kúthoz képest 2 százalék. Tehát én mindig azt mondom, hogy ha mi a mezőgazdaságon akarunk segíteni, akkor azt a módszert kell inkább választanunk szerintem - és helyesen ezt is választottuk -, hogy általában használjuk az üzemanyagokban ezt az alapanyagot, így valamennyi autós tankolni fogja, és nemcsak az a néhány százalék, aki egyébként a környezettudatos gondolkodás miatt inkább ezt választaná.

Tehát most Ausztriában száz ilyen kút van, el lehet képzelni, hogy a több tízezer kút mellett ez mekkora forgalmat bonyolít le, ezért választottuk mi is azt a megoldást, hogy a teljes üzemanyag-forgalomba be kívánjuk vezetni a biológiai üzemanyagokat. Miután az olaj ára nagyon megemelkedett, így már semmilyen árnyomás hatása sincs a dolognak, hiszen az alkohol lényegesen olcsóbban, a biodízel pedig nagyjából hasonló áron előállítható, mint a hagyományos energiahordozók.

Nagyon fontos az, hogy az ezzel kapcsolatos rendeletekkel ösztönözzük ezt a fajta termelést is, hiszen az embereket meg kell próbálni rávenni arra, hogy hosszú távú szerződésekkel biztosítsák be magukat, hiszen az energetikában mind a felhasználónak, mind a gyártónak az a lényeg, hogy hosszú távú szerződések szülessenek. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium megalkotta az energiakosár-jogszabályt, ami alapján nagyon komoly, tehát hektáronként közel tízezer forint támogatással honorálja azt a termelőt, aki hosszú távú energetikai szerződéssel repcét állít elő, vagy pedig alkoholcélra adja el a terményét. Tudjuk, hogy mennyi az intervenciós készletünk, nyilván ennek egy részét reményeink szerint a közeljövőben fel tudjuk használni ilyen célra.

 

(14.40)

Hiszen van egy európai vákuum, mert ezeket a lépéseket nemcsak mi tesszük, hanem a nálunk lényegesen nagyobb európai országok is, hiszen akár Németország, akár Ausztria ugyanezekkel a paraméterekkel viszi 2007-től, illetve 2008-tól ezt a területet, nem beszélve Svédországról, ahol már most is lényegesen magasabb a felhasználás. Tehát én azt gondolom, hogy Magyarország előtt nyílhat egy olyan lehetőség, egy olyan út, ami nyilván nem oldja meg teljes körben a piaci problémákat, de mindenképpen adhat egyfajta alternatívát a termelők részére, ráadásul egy olyan alternatívát, ami hosszú távú megoldást kínálhat főleg azokban a nagy kukoricatermelő, illetve repcetermelő környezetekben, ahol ezek az alapanyagok előállíthatók.

Nyilván ehhez még több jogszabályt módosítanunk kell. Folyamatban van a környezetvédelmi szabályok felülvizsgálata, elsősorban a geotermia elterjesztése miatt van erre szükség. De én úgy gondolom, hogy az összes ilyenfajta beruházásnál az a cél, hogy minél hamarabb és minél kisebb tortúrával lehessen a befektetőknek ezeket megvalósítani. Óriási érdeklődés van, csak szeretném jelezni, rengeteg nagy, már jelenleg az európai piacokon prosperáló cég jelezte, hogy ilyen típusú beruházásokat kíván Magyarországon telepíteni, és nemcsak a magyar piacra gondol, hanem meggyőződésem szerint nagyon komoly exportlehetőségünk is van ezen a területen. Ennek a végleges szabályozását mi szeretnénk beilleszteni a nemzeti fejlesztési tervbe, hiszen a hosszú távú fejlesztéspolitikai koncepciónak már most is része a megújuló energiahordozók ügye, de úgy gondoljuk, hogy a középtávúba is mindenféleképpen be kell ezt illeszteni, és a regionális operatív programok között valamennyi régió a saját adottságának megfelelő energetikai koncepciót ki kell hogy dolgozza.

Nagyon intenzíven elindult különböző alternatív energianövények termesztése. Itt beszélnék az energiafűről, illetve az energiaültetvényekről, hiszen azt is látjuk, hogy az ilyenfajta villamosenergia-előállításnál van egyfajta környezetvédelmi nyomás is, hogy ne a meglévő erdőkre alapozzuk ezt a tevékenységet. Több kisebb vállalkozás indult már el, amely kifejezetten az erdő tisztítására, a fölbozótosodott gyepterületek tisztítására alkalmaz aprítógépeket, és megfelelő erőművi kapcsolatokkal ezt tudja értékesíteni. Ezzel két dolgot teszünk: egyrészt megvédjük az erdőket, illetve egy bizonyos alapanyaggal látjuk el az erőműveket, és nemcsak az erdei fára lesz alapozva e tevékenység.

Az energiafűnél nagyon nagy érdeklődés van, főleg a pellet iránt, ahol a hagyományosan gázzal működő, és elsősorban zöldségtermesztő fóliaházas, üvegházas rendszereknél egy olyan kazánátalakítási program indulhat el, ahol, mivel ez egy gázosított eljárás, tehát szintén gáz képződik a fű első fázisú égetésénél, nem kell akkora volumenű beruházás - 1 megawattos, 2 megawattos kazánoknál -, mint ha új kazánra lenne szükség. Óriási az érdeklődés, főleg a kertészek körében, hisz a jelenlegi gázáraknál egy 20-30 százalékkal olcsóbb tüzelőanyaggal tudjuk ellátni őket, ha fűpellettel folytatják ezt a tevékenységet.

Ez a terület nagyon széles, tehát rengetegféle lehetőség van a mezőgazdaságban. Én azt gondolom, mindenképpen foglalkoznunk kell ezzel, és olyan irányú jogszabályokat kell megalkotnunk a közeljövőben is, amik ezt a területet segítik, és egyértelműen be kell illesztenünk - még egyszer hangsúlyoznám - a fejlesztési tervprogramjainkba, hiszen ha azt akarjuk, hogy a vidéki foglalkoztatás bővülhessen főleg a logisztika és az ilyen új technológiák elterjesztésével, akkor meggyőződésem, hogy jó utat választunk. Hiszen bármennyire is elhangzott - Karsai képviselőtársam is mondta -, hogy itt a támogatások versenye zajlik, való igaz, de ebben mi sose tudjuk felvenni a versenyt a gazdagabb országokkal, bármennyire szeretnénk, meg bármilyen kormány irányítja ezt az országot. Tehát én azt mondom, hogy ha a mezőgazdaság szereplőinek megfelelő piacokat biztosítunk, akkor függetlenül attól, hogy mekkora volumenű támogatás tartozik hozzá, meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdaság meg fogja állni a helyét. Ugyanúgy megállja, ahogy a nyolcvanas években, amikor szintén egy agyontámogatott nyugat-európai mezőgazdasággal versenyzett, és szinte minden paraméterében le tudta azt győzni. Kár, hogy az akkori állapotokat egy csapásra megszüntettük, és rossz irányba indultunk el - de ez már a múlt. Nekünk most az a dolgunk, hogy megfelelő alternatívát nyújtsunk. Ez az egyik ilyen terület, és szeretném, ha ebben együttműködés lenne, legalább annyira, mint amennyire az országgyűlési határozat megalkotásánál volt.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai