Készült: 2020.07.06.11:33:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

332. ülésnap (2013.12.03.), 262. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:01


Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hála istennek, most már a többedik törvényjavaslatot tárgyalja az Országgyűlés azok közül, amelyek az igazságügyi törvény egyes elemeinek a visszavonásáról szólnak. Azt látjuk, hál' istennek, hogy nagyjából a csontváz maradt meg abból az új rendszerből, amelyet önök a bírósági igazgatás átalakítása során létrehoztak, esetleg talán még rajta a bőr is, hogy messziről úgy nézzen ki, mintha egyben lenne, de egyébként tartalmi szempontból teljes mértékben kiüresedett. Látszólag, ha távolról nézzük, akkor már nincs OIT, hanem van OBH meg OBT, de ettől függetlenül azok a jogkörök, amelyeket például az OBT elnökéhez kívántak rendelni, azokból gyakorlatilag ma már szinte semmi nem maradt. Még egyszer hangsúlyozom, hála istennek és hála a magyar Alkotmánybíróságnak, és megint csak zárójelben mondom, még egy és más hivatalos és nem hivatalos civil szervezeteknek is.

Ha már ennél a napirendnél tartunk, akkor azt gondolom, nem lehet nem megemlékezni arról, hogy a mai napon az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot a bírósági rendszerrel kapcsolatban, ahol az önök számára az egyik presztízskérdést jelentő bírósági reformelemről mondta azt ki, hogy alkotmányellenes, ugyanis sérti a törvényes bíróhoz való jogot, és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Számtalanszor hallgattam itt végig az államtitkár úrtól is és más fideszes képviselőktől is, hogy ez egy milyen jó rendszer, még akkor is, amikor saját maguk vezették ki - ezt is hangsúlyoztam akkor -, sajnos külső nyomásra és nem a magyar ellenzéki pártok véleményének a meghallgatása alapján a jogrendszerből ezt az intézményt, de akkor is váltig hangsúlyozták, hogy egyébként ez egy jó dolog és még alkotmányos is. Most az Alkotmánybíróság a rendszernek erről az eleméről is azt mondta ki, hogy alkotmányellenes.

De ugyanígy utalhatnék arra, és azért is hoztam ide ezt a mai esetet, ezt a mai példát, mert az államtitkár úr is és az eddigi fideszes képviselőtársaim, akik ebben a témakörben megszólaltak, nagyon szemérmesen hallgatnak arról, hogy mi kellett hogy a kormányt motiválja ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, az pedig nem más, mint az Alkotmánybíróságnak egy másik határozata, amely vonatkozásában szintén alkotmányellenességet állapítottak meg.

(18.00)

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a pályázatok eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a bírói pályázati eljárás folyamata objektív kritériumrendszeren alapul, minimálisra szorítva a szubjektív elemek felmerülésének lehetőségét. Azáltal azonban, hogy a törvény lehetővé teszi a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, ha az OBH, illetve a Kúria elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet - és innentől idézetként mondom az Alkotmánybíróság határozatát: - "...az eljárás végén a nyertes pályázó személyéről meghozandó döntés szubjektívvá és diszkrecionálissá válhat, ezzel relativizálva az eljárás során meglévő garanciákat. Ezért a jogbiztonság követelményének megfelelően szabályozni kell, hogy az OBH elnöke és a Kúria elnöke milyen esetkörökben, milyen indokok alapján nyilváníthatja eredménytelennek a pályázatot, amelyre több érvényes és a bírói tanácsok által rangsorolt pályázat is időben beérkezett."

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, nem hiba, hanem a választók megtévesztése, amikor a kormány nem beszél arról, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez az egyik motiváló tényezője. Ezért kellett önöknek benyújtani, mert az alkotmányellenes helyzetet, amit önök egyébként előidéztek, az Alkotmánybíróság döntése után meg kellett szüntetni.

Érdekes azonban megnézni azt, hogy önök hogyan kívánják ezt megszüntetni. Behoznak ugyan egy kritériumrendszert, amely 5 pontban szól azokról az esetekről, amikor eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke, ha a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet. Ezeket a kritériumokat azonban gondosan úgy fogalmazták meg, hogy azok továbbra se idézzenek elő objektív döntési helyzetet, az objektív döntési helyzet lehetőségét sem. Hanem tulajdonképpen annyival jutottunk csak előrébb, hogy az OBH elnökének vagy a Kúria elnökének, mondjuk úgy, célhoz kötött vagy tartalmában nagyjából meghatározott indokolást kell majd írnia az eredménytelenné nyilvánított pályázatokhoz, illetve a saját döntésével tudja előidézni azt a helyzetet majd, hogy eredménytelenné nyilváníthasson egy pályázatot. Azaz éppúgy a szubjektív döntéstől fog függni. Azaz önök nem csináltak mást, mint hogy formai szempontból eleget tesznek az Alkotmánybíróság határozatának, azonban tartalmilag úgy lehet értékelni, hogy kijátsszák azt.

Hogy konkrét legyek, tisztelt képviselőtársaim: akkor nyilváníthat például az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke eredménytelenné egy pályázatot, ha a bírói tanács az indokolási kötelezettségének nem kellő mértékben tett eleget. Szeretném megkérdezni, és őszintén remélem, hogy legalább államtitkár úr vagy valamelyik fideszes képviselőtársam megmondja azt, hogy milyen objektív szempontrendszer alapján lehet azt eldönteni, hogy kellő mértékben tett-e valaki eleget az indokolási kötelezettségének vagy nem kellő mértékben. Ez egy szubjektív döntés, képviselőtársaim. Vagy: a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változtatások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését. Ebben az esetben is eredménytelenné nyilvánítható a pályázat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hát ezeket maga az OBH elnöke fogja jórészt előidézni vagy a Kúria elnöke. Hiszen az OBH elnöke szervezi a munkát, az OBH elnöke nagyon is felelős azért, hogy a költségvetés milyen módon alakul, milyen módon változik. Éppen ezért tehát az OBH elnöke egy saját döntésével meg tudja alapozni azt, hogy a jogszabály alapján eredménytelenné nyilvánítható legyen egy pályázat. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom csak erre mondani, hogy önök nem tettek mást, már megint, mint hogy az Alkotmánybíróságnak az önöknek nem tetsző határozatát kijátszották. Higgyék el, ettől még nem lesz alkotmányos az, amit most csináltak! A mi módosító javaslatunk kiveszi ezeket a szubjektív elemeket a törvény szövegéből. Remélem, hogy támogatni fogják azt.

A másik, ami problémás pontja ennek az előterjesztésnek, a Kúria főtitkárának törvényben való rögzítése, már ennek a státusnak, pozíciónak. Ugye, tudjuk azt, hogy eddig is létezett ilyen beosztás a Kúrián, azonban ezt a szervezeti és működési szabályzat alapján hozták létre, nem pedig törvény alapján. Azt gondolom, ez önmagában is vitatható, ugyanis a Kúria, korábban Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata olyan hatásköröket, olyan jogköröket utalt a főtitkár hatáskörébe, amelyek lényegesen nagyobb hatalmat, befolyást biztosítottak számára ezáltal, mint az egyébként törvények alapján megválasztott kúriai vagy legfelsőbb bírósági elnökhelyettesé. Magyarán szólva egy olyan tisztségviselő töltött be nagyobb hatalommal járó pozíciót, akit az elnök diszkrecionális jogkörében nevezett ki. Ehelyett a Kúria elnökhelyettese, akinek legitimitása jóval nagyobb, ennél kevesebbel rendelkezett és rendelkezik most is. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mit csinálnak most önök? Mindezt törvényerőre emelik. És a törvény fogja azt mondani, hogy a kisebb legitimitással rendelkező személynek van nagyobb jogköre, mint a nagyobb legitimitással rendelkező bírósági vezetőé. Én ezt őszintén szólva nehezen tudom megérteni, elfogadni pedig egyáltalán nem tudom.

Érdemes megnézni, hogy milyen jogkörei lennének mások mellett az új főtitkárnak. Először is a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását, gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról. És most kezd érdekessé válni: az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a Kúria kollégiumának munkatervét, továbbá ellenőrzi betartásukat. Szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat, gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen nyugodtan mondhatjuk, hogy a főtitkár gyakorlatilag az OBH elnökének meghosszabbított keze, helytartója a Kúrián. Erről van szó. Így most már érthető, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy önök miért akarják az ő helyzetét, az ő státusát ilyen mértékben megerősíteni. Lehet azt is tudni, hadd fogalmazzak úgy, hogy köztudottan nincs ellenséges viszonyban az OBH elnökével a Kúria mostani főtitkára. Ne legyen igazam, tisztelt képviselőtársaim, de általában rá szoktam hibázni, a legfőbb ügyésznél is és másoknál is sikerült, még mielőtt megválasztották volna, hogy a Kúria főtitkárhelyettese vélhetően a mostani személyzeti főnök lesz, aki annak idején Handó Tünde helyettese volt a munkaügyi bíróságon. Még egyszer mondom, ne legyen igazam, képviselőtársaim, de valószínűleg sajnos igazam lesz. Magyarán szólva, létre fognak hozni egy olyan, igazgatási szempontból kiemelt státust a Kúrián, ami gyakorlatilag az OBH elnökének akaratát fogja tudni oda becsatornázni. Én ezt a szándékot messzemenőkig elutasítom, tisztelt képviselőtársaim.

Végül, ami számomra még kérdéses, a főtanácsadók helyzete a Kúrián, illetve az OBH-n.

(18.10)

Értem azt és akceptálni is tudom, hogy bizonyos speciális feladatok ellátására szükség lehet olyan magasan kvalifikált emberek foglalkoztatására, akik nem bírák, sőt adott esetben még nem is jogászok. Például ilyen lehet, mondjuk, egy műszaki vezető foglalkoztatása, de ilyen lehet, mondjuk, a Bíróképző Akadémián egy egyetemi tanár alkalmazása, foglalkoztatása is. Éppen ezért magát a lehetőséget nem utasítom el.

Azt azonban mindenképpen korlátok közé szorítanám, hogy az érdemi döntésre jogosult munkatársaknak hány százaléka lehet ilyen státusban. Ugyanis azt nem szeretném látni és megélni, még ha erre csak elméleti lehetőség is van - és örülnék, ha erre államtitkár úr válaszolna, lehetőség szerint még azelőtt, mielőtt a zárszót elmondja, hogy lehessen róla vitatkozni -, hogy alig dolgozik már bíró az OBH-ban, a teljes bírósági igazgatást, mondjuk, nem bírák, adott esetben nem is jogászok látják el. Márpedig a jogszabály szövege az én értelmezésem szerint ezt nem zárja ki.

Éppen ezért mi beterjesztettünk egy módosító javaslatot, amelyben maximálnánk 10 százalékban a főtanácsadók foglalkoztatását, éppen azért, hogy akceptálni tudjuk azt az igényt, hogy ilyeneket lehessen bevonni a munkába, akár érdemi döntések meghozatalába is, de ha már önök ezt bírósági önigazgatásnak tartják, én nem, de ha már önök annak tartják (Dr. Répássy Róbert közbeszól.), akkor legalább ne hígítsuk föl ezt teljes mértékben. Ha államtitkár úr nem tartja a bírói önigazgatás részének az Országos Bírósági Hivatalt (Dr. Répássy Róbert: Külső igazgatás. - Az elnök csenget.), akkor legalább ebben egyetértünk. Örülök, hogy van ilyen is.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek nyilván csak a legfőbb kritikai észrevételek tudtak lenni 15 percben, azonban a módosító javaslataink ennél szélesebb kört fognak felölelni. Én arra kérném önöket, képviselőtársaim, hogy fontolják meg ezeket és támogassák.

Ha még egy perc hosszabbítás lehetne, elnök úr. (Az elnök jelzésére:) Nagyon szépen köszönöm.

Ha államtitkár úr tud nekem arra választ adni, akár most, akár később, hogy mely javaslatok kitől származtak, az nagyban tudná segíteni a mi munkánkat. Ugyanis számomra, számunkra a tisztán szakmai javaslatok vonatkozásában óriási jelentősége van annak, hogyha azt a bírói tanácsok vagy esetleg a Kúria vezetése kéri. Ugyanis ebben az esetben azoknál a módosító javaslatoknál, amelyek a mi értékrendünkkel nincsenek ellentétben, mi a támogatást előlegeznénk meg, hiszen ezek a tanácsok és ezek a szervek látják elsősorban a legjobban, hogy mi az, ami szükséges és mi nem. Ilyenformán, ha tudjuk azt, hogy melyik származik onnan és melyik származik mástól, lényegesen megkönnyítené a mi döntésünket, úgyhogy államtitkár urat arra kérem tisztelettel, hogy ha lehetséges, akkor mondja meg nekünk azt, hogy az előterjesztésnek mely részei kitől származnak.

Köszönöm szépen a figyelmet, és köszönöm, elnök úr, a hosszabbítást. (Tóbiás József és dr. Schiffer András tapsol.)




Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai