Felszólalás adatai

Szokásosan két évet szoktunk összehasonlítani, jelen esetben azonban tágabb, 4-5 év időszakot mutat be az iromány. Információkat biztosít az Európai Unió tagállamainak hasonló természetű adatairól is. Ennek hatására a korábbi évek jelentéseitől szélesebb rálátást ad az agrár-vidékfejlesztési vertikumra, más országokhoz képest is láthatjuk a fejlődés pozitív, illetve néha negatív irányait.

Külön szeretnék kiemelni néhány részt, aminek fontossága önmagáért beszél. Az agrárdiplomáciai tevékenység kapcsán - itt a földmoratóriummal kapcsolatban történt 2010-es eseményekre gondolok - Turi-Kovács Béla képviselőtársamhoz szeretnék abban csatlakozni, hogy rendkívüli jelentősége van annak, hogy ezt a három évet csak időnyerésnek tekintsük, és közben aktívan tevékenykedjünk a földtörvény megalkotásával kapcsolatban és az egyéb földügyekkel kapcsolatos szerződések feltárásában.

Nagyon fontos még az egyéni és a családi gazdálkodás jelentősége, amit a jelentés megfelelő módon kiemel. Harmadikként a szövetkezésekre, illetve a szövetkezések szerepének kihangsúlyozására hívom fel a figyelmet. Az elolvasott anyagból rendkívül jól láthatjuk a jelentőségüket. Ezekből a tényekből is látható, hogy a jelentés szerkesztői figyelembe vették az előző évben tárgyalt, 2009. évi jelentés során felvetett szerkezeti és tartalmi javaslatokat is. Mindezt olyan szerkezetben adja elő, hogy összehasonlítható marad a korábbi évek már jól bevált tematikájú jelentéseivel. Ezt különösen is fontosnak tartom, mert így láthatók tisztán az elmúlt évek eseményei, tendenciái.

A jelentés értékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy ez még mindig nem a jelenlegi kormány teljesítményét mutatja, hiszen 2009-ben alakították ki a 2010-es évre vonatkozó stratégiát, és rendelték hozzá a forrásokat. Nagyjából a második félévtől tudta a jelenlegi vezetés átvenni a teljes körű irányítást, az utóhatásokkal együtt.

Ilyen például az, hogy erre a 2013-14. évig tartó ciklusra az előző kormány a rendelkezésre álló EU-támogatás 80 százalékát elköltötte, illetve lekötötte, jelentősen csökkentve a jelenlegi kormányzat mozgásterét.

(15.30)

Mindezeken a tényeken túlmenően a 2010. év a katasztrófák éve is volt. Gondoljunk csak az árvízkárokra, a jelentős területű belvizekre, a termőterület több száz hektárját érintő jégesőre, de ne felejtsük el, hogy ebben az évben volt a vörösiszap-áradás is, amely embert sem kímélve, a térségben élők termelését is ellehetetlenítette.

A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után tovább csökkent, az itt szereplő adatok szerint 15,4 százalékkal. A növényi termékek termelése 11 százalékkal esett vissza, ami mindenekelőtt a búza 15 százalékos, a napraforgó 21 százalékos, a zöldségfélék 17 százalékos és a gyümölcsök 18 százalékos mennyiségi csökkenésével magyarázható. Az élőállatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumenű ingadozást és évek óta mérséklődő tendenciát mutat. 2010-ben viszont enyhén, 0,9 százalékkal volt magasabb, mint a 2009. évben. A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala a 2009. évi visszaesés után 16,8 százalékkal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Az élőállatok és állati termékek ára mindössze 1,8 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdaság ráfordítási árszintje 2009-ben 6 százalékkal volt kevesebb a megelőző évinél. A 2010. évi 4,4 százalékos emelkedés volt, így nem érte el a két évvel ezelőtti mértéket, azaz a 2008. évit. Leginkább az energia- és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11 százalékkal mérséklődött ez időszakban.

Engedjék meg, hogy a jelentés további értékelésénél néhány szakmai, termelői szempontból is fontos kérdést emeljek ki. Ilyen kérdés az adó- és a járulékrendszer átalakítása. 2010-ben a parlament külön is foglalkozott és törvényt is módosított az egyszerű foglalkoztatás szabályainak vonatkozásában. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1ezer forint. Az intézkedés hatására a legálisan bejelentett foglalkoztatottak száma - ma kapott információk alapján - megduplázódott. Ez jelentős pozitív változást jelent, természetesen az adóbevételi oldalon, illetve a feketemunka visszaszorítása szempontjából is.

Külön alfejezet foglalkozik az agrárvállalkozások hitelgazdálkodásával. Feltárja azokat a problémákat, amelyeknek a megoldása devizaalapú, és devizahitelesek esetében is jelentkeztek a devizaárfolyam elszabadulása miatt. A következő időszakban figyelemmel kell kísérni a gazdálkodók hitel-visszafizető képességét, és szükség szerint, ha kell, be kell avatkoznunk.

Érdekes folyamatot tár fel a tanulmány. A hitelezésben általános tendencia, hogy felértékelődött a bizalom szerepe, emiatt a mezőgazdaság szereplői egyre nagyobb mértékben fordultak az őket személyesebben ismerő szövetkezeti hitelintézetek felé. A szövetkezetek által nyújtott hitel aránya a 2007. évhez viszonyítva 9,5 százalékról 15,3 százalékra nőtt 2010 végére.

A következő sarkalatos kérdés az élelmiszer-biztonság megteremtésének kérdése. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság irányítása alá tartozó laboratóriumi hálózat 2010-ben a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódóan összesen 77 520 mintát, azaz 254 ezer vizsgálatot végzett. Kiemelkedő területként lehet megemlíteni a mikrobiológiai monitoringvizsgálatokat, itt 33 ezer mintát, 42 ezer vizsgálatot végeztek, illetve az EU-jogszabályokban rögzített közösségi kötelezettséget jelentő residuum, tehát maradványtoxikológiai vizsgálatokat. 13 ezer mintát vettek, és 66 ezer vizsgálatot végeztek el.

A minőség-ellenőrzés területe ugyancsak állandó kihívást jelent. A 7200 minta 19 ezer vizsgálatot jelent, ugyanúgy, mint a kémiai szennyezők és összetevők vizsgálata, ahol 2300 mintából 8675 vizsgálatot végeztek el. Az élelmiszer-fertőzések kivizsgálása 1651 mintából 8073 vizsgálatot jelentett. A gombamérgezések kivizsgálása 690 mintából történt meg és 2050 vizsgálattal. A gombafaj-azonosság meghatározása 92 mintából 490 vizsgálattal, a rovarkártevők entomológiai vizsgálata esetében 180 mintából 540 vizsgálatot végeztek a laboratóriumok. A felsoroltak akár soknak is tűnhetnek, de véleményem szerint növelhető tovább a vizsgálatok száma, kiszűrve ezzel elsősorban a külföldről hazánkba érkező élelmiszernek látszó utánzatok számát.

A növényegészségügy elsődleges feladata a károsító szervezetek bekerülésének, illetve továbbterjedésének megakadályozása, amelynek révén kapcsolódik az élelmiszerlánc-biztonsághoz. A termesztett növényeken már előforduló károsítók elleni küzdelem alapvetően a termelő növényvédelmi gyakorlatán alapul, ez közvetlenül összefügg a növényvédő szerek használatával. A növények és a növényi termékek exportforgalmazásában mintegy 41 ezer tételt vizsgáltak meg a felügyelők 2010-ben, ami mintegy 9 ezerrel haladja meg a 2009. évi vizsgálatszámot, amely a növények, növényi termékek EU-n kívüli exportjának a növekedését is mutatja.

A növényvédő szerek és annak minősülő termékek esetében 80 új engedély és 176 engedélymódosítás kiadására került sor. Kísérleti, eseti, 120 napos vagy paralel importengedélyekkel együtt összesen 564 készítmény és 120 hatóanyag határozata született meg, ez 40 százalékkal több, mint a 2009. évben. A termésnövelő anyagok területén 46 új engedély kiadása, 47 módosítása történt, ez 55 százalékkal több, mint a 2009. évi. Műtrágya-nyilvántartásba vételből 271 darab történt. Ezek a számok is mutatják, hogy a növényvédő szereknek és termésnövelő anyagoknak milyen jelentős szerepük van a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági termelésben.

Fontos dolog figyelemmel lenni arra, hogy a fokozatosan csökkenő hatóanyagszámok mellett hogyan tartható fenn a növények védelme a Kárpát-medence területén, ezért javasolom a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy a továbbiakban is fejtsen ki abban az irányban erőfeszítéseket, hogy a különböző hatóanyagok visszavonása esetén vegyék figyelembe az egyes tagállamok termőhelyi viszonyait, hogy ne kerüljünk versenyhátrányba más európai uniós tagállamokkal szemben, illetve nem európai uniós külső piacokkal szemben, hiszen ha nem tudjuk termékeinket megfelelő növényvédelemben részesíteni és azt megfelelő áron tenni, akkor versenyhátrányba kerülünk az olcsóbb termelői piacokkal szemben.

(15.40)

2010-ben is kiemelt feladat volt a parlagfű-mentesítés, amelynek eredményeképpen a földhivatal részéről átadott jegyzőkönyvekre a megyei igazgatóságok külterületen 5270 esetben 5482 hektárra rendeltek el közérdekű védekezést, azonban - és ez nagyon fontos szám - közel 90 százalékban az ügyfelek maguk elvégezték a parlagfű-mentesítést, miután az értesítést az eljárás megindultáról megkapták. A parlagfűfertőzés miatt külterületen összesen 4236 alkalommal szabtak ki növényvédelmi bírságot a felügyelők 7200 hektárra, amely 211 millió forintot tett ki. Belterületen összesen 241 alkalommal került sor növényvédelmi bírság kiszabására. Ennek a mértéke 31,8 millió forintot jelentett. A parlagfű-mentesítési stratégia kidolgozása és alkalmazásba való átültetése nem várat magára, hiszen nemcsak a mezőgazdasági, hanem a népegészségügyi vonatkozásai is rendkívül fontosak.

Összességében a magam részéről a jelentéssel kapcsolatban ennyit szerettem volna elmondani, azzal, hogy köszönöm a jelentés elkészítőinek, hogy ilyen részletes, mindenre kiterjedő anyagot kaphattunk kézhez, illetve az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalását is köszönettel vettem, ami nagyban segítette az adatok és a számok értelmezését. Ennek fényében KDNP-s képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom a jelentést, és köszönöm minden résztvevőnek annak kidolgozását és elemző feltárását.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)