Felszólalás adatai

TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Különös érzést kelt az emberben, amikor egy olyan kormány tesz le az asztalra egy tízéves stratégiát, amelynek már öt éve lett volna, hogy érdemi lépéseket tegyen ezen a területen. De különös érzés azért is, mert miközben e dokumentumban több támogatható javaslat is van, ugyanakkor azt látjuk, hogy az elmúlt öt esztendőben ennek éppen ellenkezőjét tette ugyanez a kormányzat.

Tisztelt Országgyűlés! Az idő rövidsége miatt csak egy területre térnék ki részletesebben, az óvodáztatásra. A stratégia az óvodai férőhelyek bővítését szorgalmazza. Ezzel szemben csak a 2001-2002-es és a 2005-2006-os tanév között 270 önkormányzati óvoda szűnt meg, miközben az óvodás korú korosztály létszáma nem változott, hiszen majd egy évtizede nagyjából azonos számú gyermek születik évente, mintegy 93-95 ezer. Éppen ezért vettük be a 2006. évi választási programunkba az óvodai férőhelyek jelentős bővítését. Önök akkor ezt nem tartották jó javaslatnak - örülünk, hogy belátták az akkori tévedésüket. Mi azt mondtuk, akár anyagi eszközökkel is ösztönözni kell a hátrányos helyzetű családokat, hogy gyermekeiket hároméves kortól óvodába vigyék. Önök a fülük botját sem mozdították - igaz, a megszűnő intézményekbe nem lehet a gyerekeket beíratni. Mi azt mondtuk, ezekbe az óvodákba jól felkészült pedagógusok kellenek - önök óvónők nélküli óvodákat vizionáltak. Örülünk, hogy ez az álláspont is módosult.

Sajnálatos azonban, hogy úgy tűnik, ismét csak papírt gyártanak. A Ház éppen most tárgyalja a közoktatási törvény módosítását, ennek egyik eleme az óvodáztatás szélesítése. 2008 januárjától az önkormányzatoknak minden olyan hátrányos helyzetű gyermek ellátását biztosítania kell, akiknek szülei ezt kérik. A gond az, hogy 2008 januárjában nem lesz hely az óvodákban, hiszen az óvodai helyek feltöltése jelentős részben már megtörtént. Azt pedig nyilván önök sem gondolják komolyan, hogy hat hónap alatt új óvodákat építenek, vagy újraindítják a bezárt intézményeket, a szélnek eresztett pedagógusokat pedig visszahívják. 2010 szeptemberétől már valamennyi - tehát nemcsak hátrányos helyzetű - gyerek szülei kérhetik az óvodai ellátást, s ezt biztosítani is kell számukra. Ehhez a beterjesztett törvényjavaslat szerint nem ad támogatást a kormányzat. Egy korábbi szövegváltozatban azért azt felvetették, hogy az oktatási tárca útmutatók kiadásával segíti a programot; később azután rájöttek, hogy ez már olyan furcsa lenne a törvényben, hogy a benyújtott javaslatban már nem szerepelt ez a cinikus ötlet.

Tisztelt Országgyűlés! Miért olyan fontos a hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatása? Azért, mert lényegében ez az egyetlen esély arra, hogy az általános iskolába lépés idejéig behozzák hátrányukat, és hasonló eséllyel lépjenek az első osztályba, mint szerencsésebb társaik. Ez egyébként - és ebben alighanem egyetértünk - az iskolai integrált nevelés sikerességének is egyik kulcsa.

S ha már itt tartunk, az anyag valamennyi szegregált iskolai osztály és iskola megszüntetését tűzi ki célul. Támogatható elképzelés ez is, de vajon hogyan valósítható meg a térségi szegregáció, a jelenlegi helyzet mellett? És mi lesz például az olyan intézményekkel, mint a Gandhi Gimnázium? Nem volna helyesebb olyan megoldásokat is megvizsgálni, mint például a polgári kormány idején kialakított modell, az úgynevezett kiemelt oktatási térségek működtetése? Ezek azok az intézménycsoportok, ahol speciális szakmai támogatás, kiegészítő támogatások és hatékony ellenőrzés, értékelés mellett kiváló szakmai munka folyt egészen addig, amíg ezt a programot a Medgyessy-kormány idején befejezettnek nyilvánították.

Végül nagyon röviden még két észrevétel. Elvárható lenne, hogy egy megalapozott stratégia 2007-ben ne 4-5 éves adatokra hivatkozzon, építsen. Honnan a csudából fogjuk tudni, hogy a stratégiában foglalt feladatok végrehajtása mennyire volt eredményes, ha azt sem tudjuk, hogy honnan indultunk el?

Másodszor és befejezésül: ne adminisztratív eszközökben gondolkodjanak! Csak munkával és pénzzel lehet eredményt elérni, ahogyan ezt például az Arany János tehetséggondozó program is kiválóan igazolta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(18.40)