Készült: 2024.03.28.13:02:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (1998.10.20.), 26. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:26


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta a T/163. számon benyújtott, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítási javaslat közepes terjedelmű, néhány nagy csomópont köré rendezhető.

Az első módosítási ok, hogy 1999. január 1-jétől az állami adóhatóság fogja beszedni a társadalombiztosítási járulékokat.

A második csomag az adókötelezettségek egyszerűsítését, illetve az igazgatási költségek csökkentését célzó módosítások. Ez alapvetően a bevallási rendszer egyszerűsítését, a nem kellően hasznos adatszolgáltatások elhagyását jelenti.

A harmadik módosítási cél az adóhatóság információs rendszerének javítása. E körben az adóazonosító jel használatát általánosabb körben lehet kikényszeríteni, hiszen a korábbiaktól eltérően annak súlyosabb következményei lehetnek, lesznek, ha a rendelkezésre álló adóazonosító jelet az adózó nem használja.

A negyedik változtatási csoport technikai jellegű, néhány olyan szövegpontosítás, módosítás, ami feloldja a jogalkalmazási nehézségeket.

A bizottsági tagok a következő súlyponti kérdéseket fogalmazták meg:

Milyen elgondolása van a pénzügyi tárcának az adóbeszedés centralizálását illetően az adóreformmal összefüggésben? Mely más országokban jellemző, hogy a polgári jogi elvet átviszik az adójogba? Melyek azok a lépések, amelyektől a költségvetés többletbevételt remél a társadalombiztosítási járulékbeszedés APEH-nek történő átadásával? Adatvédelmi szempontból törvényes-e a társadalombiztosítási és az adóügyi nyilvántartási rendszer egy szervezetbe való integrálása? A szervezeti átalakulás mennyi pénzbe fog kerülni?

 

(10.20)

 

A kormány képviselője a következő válaszokat adta a felmerült kérdésekre:

A Pénzügyminisztérium részéről nincs olyan centralizációs törekvés, ami a helyi adókat és az illetékeket egy szervezetbe utalná.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe alapelvként bekerül a rendeltetésszerű joggyakorlás fogalma, ami a polgári joggyakorlatban használatos. Ehhez hasonló megoldást a német és az osztrák törvényekben is találunk. Ennek indokoltságát egy ellenzéki képviselő erősen vitatta, de erről rövidesen kisebbségi véleményt hallhatunk.

Az adó- és tb-járulék egységes beszedése 1999-ben mindössze egy cégtáblaátfestést fog jelenteni - ugyanazon ügyintézők ugyanazon helyen ugyanazt végzik. Három fontos dolog mégis történik: együttes és hatékonyabb adó- és járulékbehajtás, átfogóbb és szélesebb körű ellenőrzés és a 2000. évtől bevezetendő adó- és járulékreform szervezeti előkészítése.

Adatvédelmi, alkotmányossági aggályok nem lehetnek, hiszen a törvény szövege az adatvédelmi biztossal egyeztetésre került. A taj-számot kizárólag a járulékigazgatóság használhatja a járulékkötelezettség nyilvántartására. A járulékok beszedése a jövőben az adóazonosító számok alkalmazásával történne. A taj-számot az ellátásokkal kapcsolatosan egészségügyi adatok kezelésére lehetne használni. Az alkotmányossági korlát mindenekelőtt figyelembe van véve.

Összességében, figyelemmel arra, hogy a kormányprogram jelentősebb változásokat csak a 2000. évtől tervez, csak olyan módosításokra kerül sor, amelyek beilleszthetők a középtávú elképzelésekbe, összhangban állnak az adóbeszedés hatékonyságának növelésével és az adminisztrációs terhek és a szabályozás egyszerűsítésével.

A bizottság 17 igen, 9 nem, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai