Készült: 2021.07.23.23:27:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2021.03.22.), 226. felszólalás
Felszólaló Hollik István (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:26


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy ez nem szakmai vita lesz (Derültség a Jobbik soraiban.), Jakab Péter meg is győzött arról, hogy ez nem az. (Jakab Péter: Nem kell lopni!) Mi ettől függetlenül azért próbálunk arról beszélni, ami ennek a vitának a tárgya lenne. Juhász Hajnalka képviselőtársam fog beszélni az előttünk álló költségvetési ciklusról, valamint az Új Nemzedék és az újraindítási alap részleteiről, én azt tekinteném át, hogy hogyan jutottunk el idáig, mégiscsak mögöttünk van két uniós költségvetési ciklus, amely egyébként nagyon fontos tapasztalatokat rejt önmagában.

Alapelvként azt mindenképpen leszögezhetjük, ami itt már elhangzott, hogy nekünk az uniós források nem nyugati könyöradományok, így is viszonyulunk a kohéziós forrásokhoz. Főként azért nem könyöradományként tekintünk rájuk, hiszen ezek a források, amik a nettó befizető országoktól érkeznek, egy jó részük visszavándorol oda, ahonnan ezt küldték, és ezt nem mi mondjuk, hanem az Európai Bizottság korábbi biztosa, Oettinger úr állította azt, hogy a 80 százaléka ezeknek a forrásoknak visszavándorol. Ráadásul mi meg is nyitottuk a piacainkat a tőkeerős nyugati vállalkozások előtt, tehát egyértelmű, hogy kompenzációként ezek a források járnak nekünk.

Ahogy mondtam, két ciklus van mögöttünk. Az első ciklust a szocialista, baloldali kormányok rakták össze, a ’14-20-ast pedig már a Fidesz-KDNP-kormány. Azt gondolom, hogy két olyan szempont van, amelyen keresztül érdemes ezeket vizsgálni. Az egyik a lehívás folyamata, szabályai, a források prioritásai, mennyire felhasználóbarátok ezek. A második szempont pedig a kohéziós források hatékonysága, azaz ezek a források hogyan és mennyiben járultak hozzá Magyarország felzárkózásához.

Ha megnézzük az első szempontot, ott azt láthatjuk, hogy az első költségvetési ciklusban, amit a szocialisták raktak össze, ott azt láthattuk, hogy papíralapú pályáztatás volt, teljesen egyértelműen elégtelen informatikai háttér, ami óriási terhet rótt a pályázókra és magára az intézményrendszerre is. Ennek volt köszönhető az, hogy komolyabb beavatkozások nélkül 500 milliárd forintot veszített volna az ország, ha a baloldali kormányon múlik mindez.

Az első ciklusnak, azt gondolom, illetve a lehívás folyamatának az egyik szimbóluma volt maga az informatikai rendszer, az úgynevezett EMIR, amit a Welt 2000 Kft.-vel fejlesztetett le az akkori szocialista kormány. Hogy is történt ez? Egy olyan céget választottak ki, akinek az akkori tulajdonosa egy kőbányai MSZP-s önkormányzati képviselő volt. Hogyan választották ki? Pályáztatás, versenyeztetés nélkül, és ráadásul akkor, amikor ez a cég nyerte el ezt a közbeszerzést, akkor a Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese Dobrev Klára volt. Az már csak hab a tortán, hogy az állam számára rendkívül előnytelen szerződést egy olyan elnökhelyettes írta alá, aki később egyébként Gyurcsányék családi cégében, az Altusban volt kutatási igazgató. Én nagyon kíváncsi lennék egyébként, hogy mit mondana a Welt 2000 ügyére Jakab Péter, ha akkor ült volna ott a parlamentben, és csak azért lennék rá kíváncsi, mert most velük fogtak össze, azokkal a Gyurcsányékkal fogtak össze, akik egy ilyen szerződést képesek voltak összehozni, ami miatt a magyar vállalkozások nem tudtak jól pályázni.

Ha a másik szempontot nézzük, mi az eredménye az első ciklusnak? És azt gondolom, itt a számok többet mondanak ezer szónál is. Nézzük meg, hogy a magyar munkanélküliség felszámolását mennyiben segítették az európai uniós források! 2007-08-09-10-es adatot mondok. 2007-ben a magyar munkanélküliség 7,4 százalék volt, utána 7,8, 10 és 11,2. Tehát több mint 4 százalékot emelkedett, annak ellenére, hogy már jöttek az európai uniós források. Az EU-s átlag csak 2 százalékot emelkedett, amíg a magyar 4-et. De ha megnézzük a GDP-adatokat, akkor azt látjuk, hogy 2007-ben képes volt a szocialista kormány arra a bravúrra, hogy lassabban növekedett, mint a nála fejlettebb európai országok, 2007-ben 0,2 százalékos a magyar gazdasági növekedés, 3 százalékos az európai uniós gazdasági növekedés, és 2007-8-9-10-ben is ez volt tapasztalható. Tehát a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a baloldal rosszul használta föl ezeket a forrásokat, Magyarország nemhogy közeledett volna az Európai Unió átlagához, hanem távolodott ahhoz képest. Tehát nem jól használták föl, a céljának és a küldetésének ellenkező irányban használták föl ezeket a forrásokat.

Annak a ciklusnak az egyik szimbolikus ügye a metróberuházás ügye, amely egyébként végül 452 milliárd forintba került, és a Csalás Elleni Hivatal mondta azt ki, hogy a 452 milliárd forintból 272 milliárd korrupciógyanús, 166 milliárd forintot pedig egész egyszerűen elloptak Gyurcsány Ferencék. Velük fogtak össze, tisztelt Jakab frakcióvezető úr!

(16.30)

De ha megnézzük ezt a két szempontot a következő költségvetési ciklus tekintetében, akkor mit láthatunk? A magyar munkanélküliség 2019-re 3,4 százalékra csökkent, tehát míg az első ciklusban az EU-s munkanélküliség alacsonyabb volt, most már magasabbá lett, hiszen ott 6,7 százalék, és ha megnézzük a gazdasági növekedést, ami leginkább mutatja hogy ezeket a forrásokat jól használtae föl az ország, ott azt látjuk, hogy Magyarország mindig legalább dupla akkora mértékben növekedett, mint az Európai Unió: 2017-ben 4,3 százalék, az Európai Unió csak 2,7. 2018-ban 5,4 százalék, az Európai Unió csak 2,1. 2019-ben a magyar növekedés 4,6 százalék, az európai növekedés csupán 1,5 százalék, tehát harmada az európai uniósnak. (Dr. Brenner Koloman: Hanyatló Nyugat…)

Tehát ezek alapján teljesen egyértelmű, és hát, Brenner Koloman, tudom, hogy ő még a számokkal is jól tud vitatkozni, de a számok, képviselő úr, nem hazudnak. (Dr. Brenner Koloman: Átlagbér!) Ezek azt mutatják, hogy a forrásfelhasználás a baloldali kormányok idejében, akikkel önök összefogtak, rosszul történt meg, hatékonytalan volt azért, mert Gyurcsányék ezeket a pénzeket ellopták, az önök szövetségesei ellopták, a forrásfelhasználás pedig most azt a célt szolgálta, hogy hatékonyan a magyar kis- és középvállalkozásokhoz jusson.

Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy az előttünk álló időszak is azt fogja mutatni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat a kormány hatékonyan fogja felhasználni annak érdekében, hogy Magyarország a járvány legyőzése után az európai gazdaság újraindításának győztese legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai