Készült: 2021.08.05.03:16:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2021.03.22.), 216. felszólalás
Felszólaló Dömötör Csaba (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:04


Felszólalások:  Előző  216  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy pár pontban kiegészítsem az államtitkár úr által elmondottakat.

A vita elején érdemes tisztáznunk egy dolgot, mégpedig azt, hogy hogyan is tekintünk az uniós forrásokra Magyarországon. Gyakori megközelítés, hogy ezeket egyfajta segélyjellegű kegyelemadományoknak tekintjük, de mi nem így tekintünk rájuk, mégpedig azért nem, mert ez a pénz jár Magyarországnak, mert ez kompenzáció azért, mert megnyitottuk a piacainkat, és lemondtunk bizonyos gazdaságvédelmi lépésekről.

Azt a vitát itt már meg sem nyitom, hogy nem kizárt, hogy a nettó befizető országok jobban keresnek a nettó haszonélvező országokon, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen nagyságrendben áramlanak vissza ezek a pénzek hozzájuk.

Ami az előzményeket illeti, nem túl meglepő, itt a Házban is beszéltünk már erről, de a baloldali kormányoktól az uniós források terén is nagyon súlyos örökséget vállalt át ez a kormány. Ennek elsődleges oka, hogy úgy alakították át a 2007-13-as uniós fejlesztési ciklus forrásait, hogy azoknak csupán 17 százaléka kapcsolódott gazdaságfejlesztéshez. Ami járt volna, azt pedig rosszul hívták le. A 2010-es kormányváltásig mindössze 15 százalékát hívták le a forrásoknak. 2010-ben még az Európai Bizottság is azt gondolta, hogy amennyiben nem lesz változás, Magyarország a rendelkezésre álló forrásoknak legfeljebb 65 százalékát tudja majd lehívni. Na, ebben áll a sokat emlegetett baloldali szakértelem! Ehhez képest, többek között az intézményi fejlesztési átalakításoknak köszönhetően, Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat 109 százalékos eredménnyel lehívta, ami garantálta a teljes forráslehívást.

Ráadásul a második Orbán-kormány a következő, 2014-20 közötti ciklus forrásfelhasználási szerkezetét már úgy szabta át, hogy annak 60 százalékából lehetett gazdaságfejlesztési célokat szolgálni. Ez közvetlenül segítette a munkahelyek védelmét és létrejöttét. Engedjék meg, hogy így fogalmazzak: egy rangos külföldi megfigyelőt is idézzek annak alátámasztására, hogy hatékonyan használjuk fel az uniós forrásokat. Idézem: a kohéziós alapok, a strukturális alapok azzal a céllal jöttek létre, hogy elősegítsék a konvergenciát az EU-n belül, és ha ránézünk a magyar gazdasági növekedési rátákra, akkor látni, hogy ezt a pénzt az ország jól fektette be, és hogy ez az emberek javát szolgálja. Ezek Angela Merkel német kancellár szavai, Sopronban hangzottak el.

Érdemes azt is megnéznünk, hogy hogyan alakultak az egyes támogatási összegek az egyes uniós költségvetési időszakokban. Amíg 2007-13 között egy magyar állampolgárra vetítve 660 ezer forint fejlesztési forrás jutott, addig ez a szám 2014-2020 között 712 ezer forintra emelkedett. Ami pedig a következő hétéves pénzügyi keret magyar kilátásait illeti, a 2020-as nyári tárgyalásokon Orbán Viktor komoly eredményeket tudott elérni. 2018-as árakon számolva a hazánk számára elérhető hétéves keret, alapvetően a britek kilépésének köszönhetően, 37,7 milliárd euróról 32,9 milliárd euróra csökken ugyan, viszont az uniós helyreállítási alap létrehozásával a Magyarország számára rendelkezésre álló források összességében 51,6 milliárd euróra nőhetnek.

Most feltehetjük a kérdést ilyen előzmények után, hogy mi az oka annak, hogy a baloldali kormányok alatt rosszabbul álltunk a források terén, kevesebb forrás állt rendelkezésre, és azokat rosszabbul hívta le Magyarország. A szakpolitikai különbségek mellett van még itt egy jelenség, amire én szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig az, hogy a baloldal pénzügyi együttműködésben van Brüsszellel, ez pedig nyilván tompítja az érdekérvényesítési lehetőségeket. A Gyurcsány-féle családi vállalkozás már 2014-ben jelentős összegről szóló keretszerződést kötött az Európai Bizottsággal, és az önmagában is megérne egy óriási vitát itt a Házban, hogy hogyan bízhatták az uniós pénzek felhasználási elemzését egy olyan cégre, amely ennyire közvetlenül kötődik egy volt miniszterelnökhöz, ráadásul aktív politikai vezetőhöz. És tényleg, vajon mennyire várhattak objektív helyzetértékelést egy olyan cégtől, amely az ellenzék vezetőjéhez ennyire nyilvánvalóan kötődik. És azt is tudjuk, hogy ez a cég jelentős összegekkel támogatta a Demokratikus Koalíciót, így az sem kizárt, hogy a brüsszeli összegek közvetlenül a pártkasszában landoltak. Most abba már bele se megyek, hogy a cég tisztségviselői közül többen is magas beosztást viseltek abban az időszakban, amikor rosszabbul ment az uniós források lehívása.

(15.50)

Azt egyébként, hogy hogyan is zajlott a baloldali kormányzás idején az uniós források lehívása, minden másnál jobban érzékelteti a négyes metró ügye. A brit hatóságok szerint csak ennél az egy projektnél 600 milliónyi kenőpénzt mozgattak meg. Ráadásul az OLAF vizsgálata szerint a közel 500 milliárdos beruházási összeg harmada eltűnt. Ekkora kár korrupció nélkül nem keletkezhetett. Így nem csoda, ha a beruházás végül az eredetileg tervezett összeg négyszeresébe került.

Az is sokat elmond egyébként a baloldali gyakorlatról, hogy egészen elképesztő módon egy magáncégbe, egy kft.-be szervezték ki az uniós pénzeket kezelő informatikai rendszert. Az ügy miatt nagyságrendileg 18 milliárdos kár érhette a magyar államot.

Még egy fontos vonatkozásról szeretnék szót ejteni, tisztelt Ház, az pedig az, hogy hogyan is hasznosulnak az uniós források. Az egyik legfontosabb eredmény az az, hogy a mostani pályázatokon sokkal több magyar vállalkozás és sokkal több magyar kis- és középvállalkozás nyer támogatást. A Közbeszerzési Hatóság adatai alapján 2009-ben a kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya 39 százalék volt, 2020 első félévében a pályázatok 85 százalékát nyerték kis- és középvállalkozások. Ha az elnyert összeg felől közelítjük meg ezt az ügyet, akkor 100 forintból 68 kis- és közepes magyar cégekhez kerül.

Ami az eljárás mikéntjét illeti, 2020 első három negyedévében minden eljárásban átlagosan 6,2 ajánlat szerepelt, tehát a közbeszerzési piacot verseny jellemzi. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzések aránya 6 százalék. Nagyságrendileg ez annyi, mint Hollandiában. Eközben Romániában ez az arány 14 százalék, Bulgáriában pedig 29. Ráadásul, és ezt külön szeretném hangsúlyozni, a 2010 előtti gyakorlathoz képest a mostani közbeszerzéseken csak olyan vállalatok indulhatnak, amelyeknek ismert a tulajdonosi háttere. Korábban ez nem volt így. Azért vitatkozhatunk arról, hogy kik nyernek ma Magyarországon uniós támogatást, mert mindenkinek nyilvánosságra kell hozni a tulajdonosi hátteret. Az önök gyakorlata nem ez volt.

Szóval, mindezt összefoglalva: Magyarország mostanra több uniós forrásból gazdálkodhat, az uniós pénzeket hatékonyabban költi el, mindezt átlátható módon. Ennek közvetlen eredménye, hogy több magyar vállalkozás részesül belőlük, és azon belül sokkal-sokkal több kis- és közepes vállalkozás. És végső soron ez azt jelenti, hogy az uniós támogatások, az uniós források jól szolgálják a stratégiai célokat, a munkahelyvédelmet, a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést és végső soron azt, hogy ezt minden magyar ember érezhesse is a saját életében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  216  Következő    Ülésnap adatai