Készült: 2020.09.19.18:40:48 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 50 2006.07.04. 5:04  25-251

DR. TILKI ATTILA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tegnap megtárgyalta a T/436. számú, a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezetet, és az ellenzéki képviselők egyöntetűen általános vitára alkalmatlannak tartották azt. Általános vitára alkalmatlannak tartjuk azért, mert ez a csomag egy oktatási reformnak álcázott gazdasági megszorító intézkedés, amely alkotmányos aggályokat keltve aránytalanul nagy terhet ró különösen a kistelepülések általános iskoláira, a tanulókra, a szülőkre, az ott dolgozó pedagógusokra és a fenntartókra.

A törvénytervezet fő célja a kistelepülések közoktatási intézményeinek bezárása, társulásba vagy tagintézménybe kényszerítése, tehát az önállóság megszüntetése; a pedagógusok munkájának aránytalan és finanszírozás nélküli növelése; a többcélú, illetve az egységes iskolai intézmények létrehozásának erőltetése; az intézményi és a pedagógusi önállóság megkérdőjelezése. Bizottságunk ellenzéki képviselői úgy gondolják, hogy ez a törvényjavaslat nem kellően átgondolt, nem veszi figyelembe a magyar településszerkezetet, nem veszi figyelembe azokat a körzeteket, ahol nagyon sok az apró falu. Az én választókörzetem is ilyen.

Nézzünk egy gyakorlati példát az óraszámemelés tekintetében: egy magyar-történelem szakos általános iskolai tanárnak körülbelül 25-26 órája van, a 24 órás kötelező óraszám azt fogja jelenteni, hogy két órát nem tud kiadni a szakos nevelőnek az intézményvezető, ugyanis nyilván az lesz a célja, hogy megtartsa az intézményben dolgozó pedagógusokat. A jogszabály általános indoklása a változtatást a gyerekek érdekei szem előtt tartásának nevezi, én azonban ezt semmiképpen nem nevezném annak.

Nem igazán érhető tetten a jogszabálytervezetben a gyerekek érdekeinek a szem előtt tartása akkor sem, amikor lehetővé teszi azt, hogy egy átszervezés, egy tagintézménnyé válás megvalósulhat akár költségvetési évhez igazítva is. Megjegyzem, bizottságunk úgy gondolja, hogy ez a többcélú intézmény, illetve az egységes intézmény politikai befolyásolásra is lehetőséget ad.

A létszámleépítésen túl nagyon aggályos a törvényjavaslat által megfogalmazott intézkedési terv, ugyanis a jogszabálytervezet kimondja, ha egy kistérségi társulásban elkészült az intézkedési terv, akkor a településnek nem kell intézkedési tervet készítenie. Ez azért aggályos, mert - figyelembe véve az önkormányzati törvényben tervezett változásokat - benne van az a lehetőség, hogy a kistérségi társulás nem fogja figyelembe venni a település képviselő-testületének a fejlesztési irányait. Ez nem helyes, mert sérti az önkormányzati autonómiát.

Aggályos továbbá az is, hogy a túlmunka-elrendelés alkotmányossági korlátokat vet fel, gondoljunk csak a közelmúltban elindított orvosperekre.

Ezen túl a kompetenciaméréssel kapcsolatban is megfogalmaztuk a kifogásainkat. Az én választókerületemben is nagyon sok hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyerek van, és nagyon jelentős a roma kisebbség aránya. A jogszabálytervezet kimondja, hogy ha három éven keresztül nem érik el azt a felmérési minimumot, amit az OM meghatároz, akkor a pedagógusoknál kell keresni a bajt. Úgy gondolom, hogy a kistelepüléseken áldozatos pedagógusi munkával is nagyon nehéz olyan eredményt elérni, mint a nagyobb településeken. De azt sem tartanám indokoltnak, ha ennek következtében integrációról kellene beszélni, hiszen a nehéz anyagi körülmények között élő gyerekek nem igazán képesek távolabb utazni, és a megfelelő környezetből való kiszakítás abszolút nem a gyerekek érdekeinek a védelme.

Arra is emlékeztetni szeretném önöket, amit a választási programjukban mondtak, hogy "a közoktatás további fejlesztését a pedagógusokkal együtt tervezzük és végezzük, ezzel nyugalmat és kiszámíthatóságot biztosítunk az iskolai életben". Nyilván nem sikerült ez a közös tervezés, kiszámíthatóság, hiszen ma is tüntetni fognak az érintett pedagógusok, és ez a pedagógusoknak nem nyugalmat és kiszámíthatóságot hozott, hanem bizonytalanságot és kétségbeesést.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 36 2006.11.18. 5:17  1-85

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mit tehet ilyenkor egy felelősségteljesen gondolkodó ellenzéki országgyűlési képviselő, amikor a költségvetési törvényjavaslat vitája zajlik? Egyrészt megvizsgálja azt, hogy választ ad-e a magyar emberek és Magyarország legfontosabb gondjaira, másrészt megnézi azt, hogy kiolvashatóak-e belőle azok a célok, amelyek közösek kell hogy legyenek az országban lakók számára, és természetesen megnézi ezt a saját választókerülete szemszögéből.

Fehérgyarmat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a választott országgyűlési képviselője vagyok, és három szempontból vizsgáltam meg ezt a költségvetési törvényjavaslatot. Az egyik az, hogy milyen megoldást javasol ez a törvényjavaslat az aprófalvas településszerkezetre. A másik, hogy van-e lehetőség, reális lehetőség, reális kiút az elöregedő települési hálózattal kapcsolatban jelentkező problémákra. A harmadik ilyen terület, amelyet vizsgáltam, hogy mit tesz a kormányzat, mit tesz a költségvetési törvényjavaslat a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáért.

Elöregedő települési hálózat a miénk, és nem csak mi vagyunk egyedül az országban ilyen kistérség. Megvizsgálva a költségvetési törvényjavaslatot, fájdalommal állapítottuk meg, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra 20 százalékkal, a támogató szolgálatra 8,3 százalékkal, az időskorúak nappali ellátására pedig 36,5 százalékkal kevesebb fog jutni a következő évben. Ez azt jelenti, hogy közel 2000 fős lélekszámmal kell bírnia egy településnek, amely üzemeltetni tud nappali ellátórendszert a szociális területen, holott minden kistelepülésnek igénye lenne erre, a kistelepülési nyugdíjasoknak ez az egyedüli lehetősége a mindennapi boldoguláshoz. Úgy érezzük, úgy érzem, hogy a szociális ellátórendszer és a szociális szolgáltatások elleni brutális támadásként értékelhető ez.

A másik, az aprófalvas településszerkezetből adódó sajátosság, hogy nagyon sok kistelepülésnek van iskolája a választókerületemben. Az utóbbi évek pénzügyi pressziója is már arra ösztönözte a településeket, hogy próbáljanak valamilyen szinten társulni, azonban a következő tanévtől átalakított normatív finanszírozás, ahol most már a teljesítménymutató lesz a mérték, nemcsak azt jelenti, hogy egy 10-15 fős osztályt fenntartó iskolát üzemeltető önkormányzat sem lesz képes fenntartani az iskoláját, hanem azt is, hogy 20-25 fős osztálylétszámokat fenntartó iskola és a fenntartója, az önkormányzat sem fogja tudni ezt megfelelő módon finanszírozni. Az oktatásban összevonásokat, csoportösszevonásokat, mindenféleképp az oktatás szakmai színvonalának a leépülését fogja jelenteni a következő évi költségvetés.

A harmadik terület, hogy mit tesz az elmaradott térségekért a kormányzat és a törvényjavaslat. 2007-ben 3,2 milliárddal lesz kevesebb, ami a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szolgálna. Egy területet vizsgáltam meg belőle: az útfelújítást, amelyre 8 milliárd fog jutni 2007-ben, ebből 3 milliárd Budapestre és 4,5 milliárd vidékre.

(9.40)

Mi nagyon messze vagyunk Budapesttől, van olyan település, amelyik 350 kilométerre, és van olyan település, ahol az autópálya is 150 kilométerre van, és higgyék el, a határ mentén lakva - sajnos - most már talán jobbak lesznek az utak Kárpátalján, és jobbak lesznek az utak a 2007-ben csatlakozó román területen is.

Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az elmaradott térségekkel felelősségteljesen foglalkozzon a kormányzat. Örülök annak, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszony is megérkezett, mert a kiszivárgott beszéd ismeretében érdekes az, hogy Nyírbátorban - ami szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található - jutott pénz, több száz millió laktanya-felújításra, tűzoltólaktanya-felújításra. Vélhetően nem az esélyegyenlőség jegyében még mindig van a választókerületemben több olyan település, határ mellett lévő település, amelynek az ellátása tűzvédelmi szempontból nem megoldott, illetve megoldható 50 kilométerről, de a jogszabályi keretek még egyelőre nem teszik lehetővé azt - és ebben kérném majd a miniszter asszony segítségét -, hogy igenis kapjuk meg a határ mellett lévő települések tűzoltóellátását, mert az ő biztonságuk is ugyanolyan fontos, mint az ország bármelyik területén élők, lakók számára.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 285 2007.04.23. 6:06  270-290

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2006 júliusától világossá tette, hogy a 2007. évben és 2008-ban - a konvergenciaprogram szigorú megkötöttségeire hivatkozva - a közszolgálatban a létszámcsökkentésekkel korrigált 2006. évi bértömeget lehet felhasználni. A törvényjavaslat a konvergenciaprogram teljesülésével és a 2007. február 19-én az egységes közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány között aláírt megállapodással függ össze. A javaslat szerint 2007 júliusától a közszolgálatban dolgozók az eddig törvényben garantált, következő év január 16-ig esedékes 13. havi illetményüket ezután 13. havi illetményelőleg címén hónapokra lebontva kapják meg, majd 2008. január 16-án a másik felét is. A fizetés szétaprózódásával próbálja a kormány többletjuttatásként feltüntetni azt az összeget, amely a dolgozóknak egyébként egy összegben törvényesen járna. Ez elfogadhatatlan, mert így a dolgozók csak virtuálisan kapnak többletjuttatást, valójában a hatályos szabályozás szerint az őket megillető 13. havi fizetésüket kapják meg havi bontásban emelésként.

A dolgozók nagy része még csak sejti, hogy újabb átverés részesei. Az már biztos, hogy 2007-ben a keresetnövekedés 0 százalékos, de valószínűleg 2008-ban is 0 százalékos lesz. Elmondható, hogy a közszféra dolgozóinak reáljövedelme a 2007. évben a 2004. évi szinten maradt. Ennek az oka az, hogy az illetményalap változatlan maradt, a bérből levonandó járulékokat pedig méltánytalanul növelték; itt az egészségügyi járulék és a munkavállalói járulék emelésére gondolok.

(20.20)

Emlékezzünk arra, hogy 2004-ben egy nagy trükkel egyévi 13. havit elvettek a közszférában dolgozóktól. Több jogerős ítélet is született, és perek indultak. Most egy újabb szemfényvesztésnek vagyunk a tanúi, hogy úgymond havi bontásban illetményelőleget fizetnek ki a közszférában foglalkoztatottaknak. A kormányzat megtévesztő kommunikációja ellenére sem az idei, sem a jövő évben nem biztosít többletforrásokat a közszféra munkavállalói bérének finanszírozására. Mivel a 13. havi illetményelőleg nem a bértáblába beépülő növekmény, ez nem emeli sem a nyugdíjalapot, sem a túlóraalapot. A törvényjavaslatban megfogalmazott manőverrel legjobb úton haladnak a 13. havi bér megszüntetése felé.

A javaslat 9. §-a tartalmazza, hogy a helyi önkormányzatok részére a 13. havi előleg részleteinek 2007. július és december közötti finanszírozása a központi költségvetésből történik, nettó finanszírozás keretében. Így ez 2007-ben többletkiadással nem jár.

2008-ra vonatkozóan nem lehet jóslásokba bocsátkozni, mivel az önkormányzatok számára járó állami támogatásokat, átengedett bevételeket a mindenkor hatályos költségvetési törvény tartalmazza. Így előre nem látható ennek a finanszírozásnak a fedezete és az sem, hogy ez milyen többletterheket fog róni az önkormányzatokra. Mi, önkormányzati vezetők egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, hogy nem fog majd ez a fedezet eltűnni valamilyen normatívában.

Az önkormányzatok által finanszírozott feladatok körében a fedezet nincs megjelölve, ezért az alábbi kérdések merülnek fel: milyen forrás terhére finanszírozzák majd az illetmények kifizetését? Az OEP-finanszírozás körében miből lehet finanszírozni a többletkifizetést, ismerve a kórházak új volumenkorlátos finanszírozási szerződéseit?

A javaslat nem tartalmazza továbbá azt a szabályozást, amely szerint 2009-től már újra egy összegben kapják meg a 13. havi illetményüket a munkavállalók, amit még az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal kötött megállapodás tartalmazott. Mindössze az általános indoklásban van rá utalás, és ott megfogalmazzák, hogy később törvénymódosításokat kell ezzel kapcsolatban végrehajtani. És megfogalmazta az államtitkár úr is, valamint megfogalmazta Barabásné Czövek Ágnes képviselőtársam is, a "visszaállunk a korábbi gyakorlatra 2009-ben" és "ismételten decemberben kerüljön kifizetésre" kifejezéseket használták, ami a korábbi bevett gyakorlat volt. Persze érdekesség az, hogy 2010-ben választás lesz.

Azt mondta az államtitkár úr, hogy az érintettek is egyetértenek vele. Én inkább Révész Máriusz képviselőtársamhoz csatlakoznék, hogy a pedagógusok és a közszférában dolgozó közalkalmazottak örülnek annak, hogy megmarad a 13. havi fizetésük, a munkahelyük elvesztésének fenyegetésével élnek, bár az mindenféleképpen felháborítja őket, ha ezt valaki, és legyen az az egységes sztrájkbizottság, fizetésemelésnek nevezi.

Az Államreform Bizottság környezetéből kiszivárgott hírek szerint új köztisztviselői törvény kell, de legalábbis felülvizsgálandó a bértábla megtartása, az alanyi jogú előmenetel megszüntetése, a jubileumi jutalom intézményének felülvizsgálata, a végkielégítés és a felmentés jelenlegi szabályainak a munkavállalók számára kedvezőtlen módosítása. Mit várhatunk ezek után? Bérek csökkenését, elbocsátásokat és intézménybezárásokat. Én úgy gondolom, hogy ezek alapján nem a 13. havi fizetés ellen, de a kifizetési gyakorlat bizonytalansága miatt, illetve miért kellett a korábbi bevált szabályozást megszüntetni, nem igazából támogatandó az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 38 2007.09.11. 5:06  17-51

DR. TILKI ATTILA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság szeptember 5-én megvitatta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 16 igen, 11 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. A Fidesz képviselői a bizottsági ülésen a törvényjavaslatot ebben a formában nem tartották alkalmasnak az általános vitára. Nem tartották alkalmasnak, mert a tervezett változások hatására a balliberális kormányzat szűkíti az intézménybe jutás lehetőségeit a minimum négyórás gondozási szükséglettel a bentlakásos intézményi ellátásba való bekerülésre. Nő a térítési díj, megszűnnek a kötelező szolgáltatások, támogató szolgálat, közösségi ellátás.

Igaz, az önkormányzattól elvileg az állam veszi ezt át, de az utóbbi évek tapasztalatai szerint a nem kötelező önkormányzati feladat finanszírozásából az állam kivonul, az önkormányzatok mozgástere szűkülni fog. Felszámolja a családtámogatási kifizetőhelyeket. Megszűnik a munkahelyeken a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély kifizetése, és a munkavállalóknak vidéki településekről esetenként száz kilométert is kell utazniuk. Az államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy korszerű, egységesebb, mi azt mondjuk, hogy így nehezebben elérhető; nyilván mindez az esélyegyenlőség jegyében.

Teszi ezt úgy a kormányzat, hogy nem vette figyelembe a szakma véleményét, bár ezt mondják, nem beszélve arról, hogy a szociális rendszerben közvetítő szerepet betöltő önkormányzati szövetségek, önkormányzatok véleményét sem, hogy a tervezett intézkedésnek milyen hatása lesz. Valótlan az az állítás is, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben nincs vagy alig van ilyen típusú szolgáltatás. Leghátrányosabb helyzetű kistérség országgyűlési képviselője vagyok, nálunk majdnem minden támogatási forma, majdnem minden rendszer létezik.

A törvényjavaslat célja a bentlakásos intézmények visszaszorítása. Mit is jelent a bentlakásos intézményi ellátás visszaszorítása? A kormány átcsoportosítani akarja az ezt a szolgáltatást igénylőket a házi gondozás irányába. A javaslat 68/A. §-ának 3. pontja szerint az idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. A szociális szakértő szerv szakmai összetétele persze ismeretlen. Az előterjesztők figyelmen kívül hagyták azt, hogy a kórházból kikerülő, krízishelyzetben lévő idős emberek sorsáról pár óra alatt kell dönteni, és biztosítani nekik az intézményi elhelyezést. Nem tartalmaz a szabályozás semmit arra vonatkozóan, hogy a nyilvánvalóan megnövekvő házi gondozáshoz nincs elérhető kapacitás. Nem ad választ a javaslat arra, hogy ha nem a napi gondozási időszükséglet, hanem más, állapotbeli vagy környezeti körülmény teszi indokolttá az intézményi ellátást, akkor azt figyelembe lehessen venni.

A támogató szolgálat megszűnése, illetve pályáztatása három évre aggályos, hiszen trükkök százaival ki lehet majd zárni olyan településeket, kistérségeket, amelyek nem a mostani kormányzatra szavaztak. A fogyatékkal élő embert a lakásában éppen a támogató szolgálat tartotta úgy, hogy a szolgáltatások, orvos, kórház elérhető legyen. A bizottsági ülésen megfogalmazódott az a kérdés, hogy több pénz jut-e a rendszerbe vagy kevesebb. A minisztérium válasza szerint a szinte kampányjellegűen megcélzott szociális étkeztetés és házi gondozás vonatkozásában mindenféleképpen több. A változások költséghatásait figyelembe véve, szakértői bizottságok finanszírozására tervezett forrás, Kincstárnál tervezett többletköltségek, tervezett létszámfelvétel a regionális szociális és gyámhivataloknál, mindez összevetve az étkeztetés, a szociális étkeztetés bizonytalan növekedésével - megállapítható, hogy az esetleges pluszforrásokat az ellátásra kellett volna fordítani, természetesen egyeztetve az önkormányzatokkal és a szakmával.

Államtitkár úr elmondta, hogy most már jegyzői hatáskörbe tartozik az, hogy a szociális ellátás megtérítését lehet kezdeményezni; ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, ilyenkor el lehet engedni, vagy részletekben lehet megfizetni. Nem definiálja a jogszabály, mit ért az alatt, hogy a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti. Továbbá azt sem részletezi, hogy milyen részletben és milyen módon engedheti el a jegyző ezt a tartozást. Mindezeket összevetve, azt, hogy a változások hátrányosan érintik az ellátottakat, ki lehet mondani, hogy nem szociális törvényről van szó, hanem egy antiszociális törvényről.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 86 2007.10.15. 3:06  85-91

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az európai emberi jogok egyezménye elismeri a tisztességes emberi élethez való jogot, amely alapvető jogot az alkotmányunk is rögzít. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében vagyok országgyűlési képviselő, ahol nap mint nap szembesülnöm kell a kormány ezen alapjog figyelmen kívül hagyásának tömegeket sújtó eredményével. Térségünkben csak ebben az évben 60 százalékkal emelkedett a tartós munkanélküliek száma.

A kistérségben sok olyan település van, ahol minden családra jut legalább egy munkanélküli. Ha adott esetben az öregségi nyugdíjból élő nagyszülőkkel is együtt élnek, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a létminimum szintjén vagy még alatta kénytelenek létezni.

Az önök által szociális felzárkóztatásnak nevezett küzdelem részeként ezek az emberek folyamatosan nehezedő körülmények között élnek. A "Mobilitás elősegítése és megkönnyítése" programjuk eredményeként a havi Volán-bérlet ára megduplázódott. A menetjegyek árának drasztikus emelése különösen azoknak jelent óriási problémát, akik busszal vagy vonattal járnak be munkahelyükre nap mint nap. Van olyan település a választókörzetemben, ahol az önkormányzat visszatér a vegyes tüzelésű fűtésre, mert a gázszámlát nem tudják kifizetni. Innen már csak egy lépés a múlt század eleji tanodák működésének felelevenítése, ahol télen a gyerekek magukkal hozták az iskolába a tüzelőt. Itt tartunk, igen tisztelt miniszter asszony, a XXI. században: megújuló energiaforrások helyett vissza a szén- és fatüzeléses korszakba.

A nyugdíjaskorúak képtelen helyzetben vannak: orvoshoz csak legutolsó esetben mennek el, mert nem tudják kifizetni a vizitdíjat. Ha mégis elmennek, akkor nem váltják ki a felírt gyógyszert, mert nincs rá pénzük. Ha pedig muszáj kiváltani, akkor el kell dönteni, hogy az evésről vagy a fűtésről mondanak le. A dolgozni akarók nem tudnak, mert nincs munkahely, a bejárási költségeket pedig nem tudják fedezni. Marad a segély, ami szinte semmire sem elég.

Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni? Létminimumból több százezer forintos tandíj? Csak ebben az évben 25 százalékkal nagyobb arányban fordultak az önkormányzatokhoz átmeneti segélyért. A kisgyermekes családok sok esetben már a gyógyszerköltségeket is alig tudják kigazdálkodni. Ne adj' isten, hogy egyszerre több gyerek is beteg legyen!

A szociális válság, az egészségügy átalakításának legnagyobb vesztesei mégiscsak az itt élők lettek. Nekik utazni kell az orvoshoz, utazni kell a gyógyszer kiváltása miatt, mindemellett fizetni kell a vizitdíjat és a kórházi ellátás díját. Miből, hogyan? Milyen következményekkel fog járni mindez? Nincstelen, aluliskolázott, piacképes tudással nem rendelkező, beteges társadalom van kialakulóban. Kinek jó ez?

Kérdéseim a következők: mikor váltja fel végre a politikai programokat a valódi és hathatós segítség? Mennyi pénzt szán a kormány a mélyszegénységben élők felzárkóztatására? Mikor és mennyi támogatást kapnak az itt élő szegény sorsú emberek? Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 90 2007.10.15. 0:53  85-91

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Én az itt élők alatt a saját térségemet érintettem, de természetesen nem fogom elhagyni a térségemet.

Azt, hogy a megye mit köszönhet Veres Jánosnak, engedje meg, hogy eldöntsük mi, a megyében élők. Mit köszönhetünk? Azt, hogy Nyírbátor állam az államban, a megyében minden támogatás oda összpontosul. Van, aki azt mondja, hogy ha a túrós tészta indul Nyírbátorban, akkor is pályázati támogatást fog nyerni. (Dr. Lamperth Mónika: Ostobaság, amit beszél!) A közmunkaprogramról és az összes többi programról azt a választ kaptam, amit vártam: ez számok kormánya, számok országában élünk. Sorolták azt, hogy mit csináltak, csak mi ezt nem érzékeljük. Jöjjön el, vegyen részt olyan fórumon, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű emberek vannak, és azok fogják önt, önöket szembesíteni a tényekkel.

Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 110 2007.10.27. 6:14  1-171

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Vár állott, most kőhalom" - írta Kölcsey Ferenc a nemzeti imánkban, a Himnuszban; Kölcsey, aki Szatmár megye követe volt a reformkorban az Országgyűlésben. A Magyar Köztársaság 2008-as költségvetését tanulmányozva ezeket a sorokat úgy lehetne átírni: falu állt ott, most kőhalom. Ugyanis az előttünk fekvő törvényjavaslat a kiszolgáltatottság, a létbizonytalanság és a falurombolás költségvetése. A tartósan magas terhek és elvonások növekvő létbizonytalanságot okoznak a társadalom túlnyomó részében, a családok eladósodása felgyorsult, és a munkavállalók álláshoz jutása nehezebbé vált. A térségemben ez szinte megoldhatatlan feladat. És hogy konkrétumokat mondjak Buzás képviselő úr kívánsága szerint: csak a tartós munkanélküliek száma egy év alatt 60 százalékkal növekedett.

Különösen érezzük a szociális válságot mi, önkormányzati vezetők, hiszen a mindennapi élet problémái az önkormányzatoknál jelentkeznek először. Nem véletlen, hogy a 2008-as költségvetés legnagyobb vesztesei ismét az önkormányzatok lesznek. A kormány persze sorozatosan azzal vádolja az önkormányzatokat, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági élet átalakításának szükségességét. De mit tegyenek azok az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések, amelyek az alacsony helyi jövedelem, a vagyoni háttér, a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés miatt már nem képesek eladni, összevonni, átszervezni, megszüntetni?

Az országban 3200 önkormányzat közül közel 200 lehet olyan kiváltságos helyzetben, mint Makó. Én úgy gondolom, az önkormányzatok fennmaradó része, közel 2900 település igenis egyik napról a másikra él. Ahhoz, hogy túl tudják élni a mindennapokat, szükséges hitelt fölvenni. Nem véletlen, hogy a szintén előttünk fekvő állami számvevőszéki jelentés 2007-ben 46,5 milliárd forinttal megnövekvő hitelállományról szól az önkormányzatok körében, természetesen az önkormányzatokat büntető politikájának a következményeként.

Ma már jól értjük a törvényjavaslat benyújtójának, a pénzügyminiszternek elhíresült szavait, amelyek választókerületemben hangzottak el először. Idézem - Tatai-Tóth András képviselő úrnak a figyelmét felhívom, hanganyagon is megvan -: "A következő négy évben aszerint differenciáltan fognak minősülni az egyes települések, amilyen választási eredmény születik. Azért fogalmaztam ilyen egyértelműen, mert nagyon szerettem volna, hogy mindenki számára világos legyen." Sajnos, világos a számunkra.

A költségvetési törvénytervezet oktatási és szociális tételeit vizsgáltam a 3. és a 8. számú melléklet alapján. A közoktatás finanszírozásának alapja a teljesítménymutatóhoz kapcsolódó hozzájárulás, amit a 2007-2008-as tanév négy hónapjában már érvényesített a 2007-es költségvetés. A fenntartók szembesültek is azzal a ténnyel, hogy a havi finanszírozásuk így lényegesen kevesebb, mint a normatív hozzájárulások rendszerében volt.

Az igazi gondot és a kiszámíthatatlanságot azonban az jelenti, hogy később a finanszírozási rend kiterjed majd a közoktatás minden feladatkörére. Történik ez úgy, hogy nincs mögötte hatástanulmány, ezért nem modellezhető az intézmények költségvetésének bevételi oldala a teljes tanévre. Ezzel párhuzamosan megszűnnek a közoktatási kiegészítő hozzájárulások, melyek egyik része beépül az előbb említett, nem kellően előkészített finanszírozási formába, más részükhöz a fenntartók különböző pályázati rendszereken keresztül férhetnek hozzá.

A pályázati feltételeket nem ismerjük. Vajon hogyan és hova lesznek szétosztva ezek az összegek? Ráadásul, ha ezzel a roppant bonyolult és gyakorlatilag átláthatatlan rendszerrel rosszul számolnak az iskolák és az önkormányzatok, akkor jön az ÁSZ, és jól megbüntet. Megszűnik az 1500 és 3000 fő alatti kistelepülések támogatása. Megszűnik a bejáró tanulók támogatása. Tovább tart a falurombolás. Hol itt az esélyegyenlőség, miniszter asszony? Hol itt az esélyegyenlőség?! Ráadásul ezek a normatívák nem kerülnek át a társuláshoz kapcsolódó 8. számú mellékletbe. Nem támogatják az új intézményi társulások létrejöttét, hiszen a kiegészítő szabályok az átlaglétszámok teljesítésének feltételei szigorúbb feltételeket állítanak fel velük szemben.

Mi történik a társulásokkal kapcsolatban? Végeláthatatlan vita polgármesterek, jegyzők, intézmények és a lakosság körében, újabb összevonások, újabb pedagóguselbocsátás, újabb üresen kongó épület a falu közepén, viták és számolgatások, háttérmegegyezések, és nem a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. A tárgyalandó törvényjavaslatban csak társulási kényszer van, ugyanúgy, mint a 2007-es költségvetési törvényben is; megint egy felülről diktált, minden társadalmi és szakmai konszenzust nélkülöző gazdasági alapokra helyezett diktátuma a közoktatásnak.

Nem beszéltem a pedagógiai szolgálatokról, amelyek igaz, hogy 150 millióval több pénzt kapnak, azonban ez a pénz akár az én megyémben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem fedi le az igényeket. Világossá vált számunkra, hogy a 2008. évi költségvetéssel még nem vagyunk túl a nehezén. Az önkormányzatokat ellehetetlenítik, és cinikusan a GKM az eladósodottan tengődő falvaknak ajánlja fel a halálra ítélt vasútvonalakat üzemeltetésre, olyan falvaknak, amelyekből a térségemben több is van, ahol vasárnap mindössze egy Volán-buszjárat közlekedik a 30-35 kilométerre lévő legközelebbi városba, Fehérgyarmatra.

Egy alkalmatlan pénzügyminiszter alkalmatlan költségvetését tanulmányoztuk át. Nem fogjuk tudni elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 52 2007.10.29. 3:18  51-57

TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A MÁV által decemberre tervezett 38 vasútvonali mellékvonal bezárása, vagy ahogy önök nevezik, térségi kezelésbe adása a jól bevált balliberális gyakorlatnak megfelelően ismét érdemi társadalmi egyeztetés nélkül történt. A megszüntetésre ítélt vasúti mellékvonalak mellett fekvő települési önkormányzatok képviselőit kész tények elé állították, nem törődve azzal, hogy a térségem, a csengeriek, a fehérgyarmatiak és a román határ mellett élők számára újabb határnyitások és az infrastruktúra fejlesztése jelentheti a lehetőséget a tisztességes emberi életre.

A gazdasági kormányzat a korábbi vasútvonali mellékvonal-megszüntetések alkalmával milliárdos megtakarításokat ígért a közvéleménynek. A döntés hozadéka viszont az elvártnak csupán töredéke. A tarifa- és kedvezményrendszer végig nem gondolt átalakításával a munkába és iskolába járás költségei lényegesen megemelkedtek, 28 százalékkal. Magyarország a vasútfejlesztés terén uniós viszonylatban is elégtelenre vizsgázott. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány szinte egyáltalán nem fejlesztette a vasutat, és bár Kóka miniszter úrnak nagy elképzelései voltak, azonban ön is csak egy látványberuházásig jutott. Építettek egy megállót a Ferihegy 1-es terminálnál, és anélkül szüntettek meg már eddig is 14 vasúti mellékvonalat, hogy valaki is elemezte volna a várható hatását. A kapacitáselemzés a mai napig nem történt meg, hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a személyszállítás mennyire veszteséges üzem, addig, amíg áttekinthetetlenül folyik el évi 100 milliárd forint, ami azt eredményezi, hogy annak is havi 2-3 ezer forintjába kerül a vonatozás, aki eddig csak fotón látott MÁV-szerelvényt.

A közlekedési tárca évek óta nem képes megállítani a magyar vasút fizikai és szolgáltatási színvonalának fokozatos romlását, miközben az Unión belül is felértékelődik a vasút szerepe. Nem a költségcsökkentés jelszava mögé bújva kellene a vasút tönkretételén ügyködni, hanem észbe kellene végre kapni, és mind a hazai, mind pedig az uniós elvárásoknak megfelelően a még meglévő infrastruktúrát fejleszteni, bár sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a kormánynak nincs hosszú távú elképzelése, nincs koncepciója a vasútfejlesztésről. Az Unió 2007 és 2013 között a magyar közlekedésfejlesztésre elkülönített 1700 milliárd forintos csomagjából bőven jutna a vasútfejlesztésre is; de nemcsak a törzsvonalakat kell fejleszteni. Az EU mindenben segítő szándéka ellenére azonban a kormány a vasúti közlekedésfejlesztéssel szemben épp a közútit támogatja. Az Unió elvárásai szerint vasútfejlesztésre a források legalább 50-60 százalékát kellene költeni, a kormány ezzel szemben jelenleg csak 30-40 százalékát tervezi.

Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat: az Európai Unió által biztosított forrásokból miért csak ennyit szán vasúti fejlesztésre? Vagy talán a pénzügyi visszaélések melegágyául szolgáló útépítések, útfelújítások kifizetődőbbek az állam számára, mint a még meglévő vasúti pályák fejlesztése?

Várom válaszát.

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 56 2007.10.29. 1:03  51-57

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Államtitkár úr, engedje meg, hogy én is tételesen cáfoljam, amit ön elmondott. Cinikus magatartás az, hogy az önkormányzatok kezébe akarják az ilyen típusú vasútvonalakat adni, olyan önkormányzatok kezébe, amelyek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek.

A térségemben 56 település van, ebből 51 ilyen, és 51 kért 6/3-ast is. Hogyan fogják térségi szinten ezeket üzemeltetni? Tönkretették először a menetrendet, utána jönnek a kapacitáselemzéssel. Ha nincs jó menetrend, akkor nyilván kevesebben utaznak a vasúton. Esélyegyenlőség: nyilván teszik ezt mind az esélyegyenlőség jegyében. Hogyan fog eljutni egy kistelepülés majd a nagyobb városba?

Egy idézetet ajánlanék a figyelmébe, Ady Endre írta a térségemről: "Bölcs világ ez, a legmagyarabb világa a világnak. Itt az emberek nem hazudnak akarattal, ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek."

Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 68 2007.12.03. 3:10  67-73

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kistelepülési önkormányzatok számára alapvető fontosságú a megfelelő, európai színvonalú közműhálózat kiépítése és fejlesztése. Az egyik legjelentősebb ezek közül a szennyvízhálózattal, illetve a szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos beruházások, amelyek több tíz millió forintos költségeit a kistelepülési önkormányzatok nem tudják előteremteni, és a jelenlegi szabályozás szerint támogatást sem vehetnek igénybe.

A 2000 fő lakosegyenérték alatti állandó népességű települési önkormányzatok csak társulás útján részesülhetnek támogatásban, akkor, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége meghaladja a 2000 fő lakosegyenértéket. Kétezer fő lakosegyenérték alatt csak olyan veszélyeztetési okból kifolyólag igényelhető támogatás, amelyet a szakmai értékelést végző szervezet javaslata is alátámaszt.

A veszélyeztetett települések felmérése az 1990-es évek elején megtörtént, azonban ez nem ad és nem is adhat valós képet a települések ivóvízbázisának állapotáról, hiszen a veszélyeztetés foka az elmúlt 10-15 évben jelentősen megváltozott. Azért is indokolatlan kizárni a 2000 fő alatti településeket a szennyvíztisztító telepek létesítéséhez nyújtott támogatási forrásokból, mivel számos negatív tapasztalat bizonyítja a társulási formában működtetett telepek alultervezettségét. Legalábbis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fehérgyarmati kistérségben számos probléma adódik.

Így például a nagyobb területekről begyűjtött és kezelendő szennyvíz sok időt tölt a hálózatban, van olyan település, ahol egy hetet is, és ott úgynevezett előrothadásnak indul. Ez a helyzet például a választókerületemben, Túrricse községben működő telep esetében, amely 12 település szennyvizét kezeli. A telepek nem tudják kezelni a mára már túlhaladott szennyvízmennyiséget, ez a lakosság komfortérzetét is zavarja, valamint a tisztítási hatásfokban a túlterheltség miatt nem tudják biztosítani a kívánt paramétereket. Ennek következtében jelentős az üzemeltetőre kiszabott szennyvízbírság költsége.

Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az elégtelen működés mellett az ivóvízbázis bármikor elszennyeződhet.

Az így előidézett környezeti ártalmak helyrehozása újabb tízmilliókat emészthet fel.

Tisztelt Miniszter Úr! Ki fogja biztosítani a helyreállításokhoz szükséges forrásokat? Önök vagy esetleg azok az önkormányzatok, amik megfelelő önerő nélkül, kiszolgáltatva a pénztelenségnek, rákényszerülve a társulásokra, hozták létre ezen telepeket, amelyek üzemeltetése ráadásul hatalmas költségeket emészt fel?

Kérdezem önt, hogy a negatív tapasztalatok ellenére miért nem támogatják a 2000 fő alatti településeknél az önálló rendszer kiépítését. Milyen intézkedésekkel kívánják fejleszteni a kistelepüléseket, amikor bezárják az iskolákat, vasútvonalakat, postákat, kórházakat, mindezek eredményeként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) munkahelyek szűnnek meg, és még olyan alapvető beruházásokra sincs pénz, mint a szennyvíztisztítás?

Várom válaszát, miniszter úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 72 2007.12.03. 0:54  67-73

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Az ön által említett pályázatot ismerem, abban települési agglomerációk pályázhatnak. Nyilván amiről én beszéltem, az az, hogy ez valós problémákat nem fog megoldani; nem fog megoldani azért, mert nagyon kevés a támogatás; nem fog megoldani azért, mert a települések a nehéz anyagi helyzetük miatt a 10 százalékos saját erőt sem fogják tudni előteremteni. El kell jönni a szegényebb térségekbe, ki kell menni este az utcára, és ott hangos szivattyúzajra lehet figyelmes az ember, ugyanis az emberek ezt a megoldást választják: a szennyvizet a földekre, a kertekbe szivattyúval ürítik ki, mert képtelenek kifizetni a szippantás költségeit ott, ahol nincs megoldva a szennyvízhálózat.

Köszönöm, válaszát nem fogadom el. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez az!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 80 2007.12.17. 3:13  79-85

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten megdöbbenten szereztem tudomást arról a számomra teljesen elfogadhatatlan hírről, amely szerint Fehérgyarmaton a szatmár-beregi kiemelt kórház keretein belül működő véradó állomás 2008. január 1-jén bezár. Az 1964 óta működő véradó állomást, amely nemcsak városunk, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye büszkesége is, most bezárják annak ellenére, hogy az országos átlagot meghaladó az állomás körzetében élő véradók száma. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, ott, ahol az emberek napi megélhetési gondokkal küzdenek, súlyos társadalmi, gazdasági, egészségügyi válság felé sodródnak. Ebben a válságos helyzetben egy olyan döntést hoz a kormány, amely több mint 50 ezer ember vérellátását fogja veszélybe sodorni. A súlyos és egyébként szegény sorban élő betegek újabb hátrányt szenvedhetnek, ha az életüket mentő vért Nyíregyházáról, több mint száz kilométerről kell majd szállítsák.

Egyre erősebb bennem a felvetés, hogy a kisebb településeken a vérellátó állomások bezárása bizonyos privatizációs érdekeket szolgál. Ezt a fejetlenséget, a szakmai egyeztetés hiányát ugyanis már nem lehet pusztán tévedéssel indokolni, ehhez már tudatosság kell. Ebben a halmozottan hátrányos térségben, ahol olyan területek is vannak, ahova a mentő tizenöt percen belül sem ér ki, most tovább csökkentik a szó szerinti túlélés esélyeit. Jól bevált módszer ez a kormány részéről: tudatos vidékrombolás, gazdasági racionalizálásnak álcázott leépítés, bezárás, majd következhet a privatizálás - olcsón, ár alatt, éjszaka, mondhatnánk azt is, hogy tolvaj módjára.

Ezt igazolja az a tény, hogy a vérellátót vezető főorvos, aki a nyugdíjkorhatárt már régen elérte, megüresedő helyére a mai napig nem írtak ki pályázatot. Legalábbis eddig ez a hír hozzánk még nem jutott el. Az elmúlt években már alig fordítottak a vérellátó állomás fejlesztésére néhány eszköz beszerzésén kívül. Meg kell nézni, hogy néz ki ebben a kiemelten jó kórházi környezetben ez az elhagyatott vérellátó, ahol csak az ott dolgozók magas színvonalú szakmai munkájának köszönhető az országos átlagot is meghaladó eredmény és elismertség. Az itt történtek alapján nem lehetünk biztosak abban sem, hogy következő alkalommal nem a lélegeztető gépet adják el, mondjuk, a magas villanyszámlára vagy az alacsony kihasználtságra való hivatkozással.

(15.20)

Az államtitkár úrnak el kellene fogadnia a tényeket, amely szerint az egészségügyi ellátás biztosítása, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben veszteséges, az állam kötelező feladata, és az ahhoz való jog az alkotmányban is rögzített emberi alapjog. Hazánkban nem jár anyagi juttatás a véradásért, a donorok jutalma pusztán az a tudat, hogy életeket menthetnek.

A kérdésem a következő. Miért veszi el a kormány az itt élő emberek szolidaritásba vetett hitét? Mi is Németországhoz hasonló helyzetbe kívánunk kerülni, ahol az emberi életek megmentéséhez szükséges vért külföldről vásárolják?

Várom válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 84 2007.12.17. 0:55  79-85

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, a válaszát nem tudom elfogadni, hiszen a szolidaritás attól szolidaritás, hogy az ember vért tudjon adni azoknak, akiknek szüksége van rá. (Zaj. - Az elnök csenget.) Miért pont most higgyünk önöknek, hiszen azt ígérték, hogy nem lesz fizetős az egészségügy, és azt ígérték, hogy a gyógyszerköltség a lakossági teher tekintetében nem fog növekedni. Több mint 20 milliárddal növekedett.

Egy József Attila-idézetre szeretném felhívni a figyelmet, a Világosítsd föl című versében azt mondta: "Világosítsd föl gyermeked: A haramiák emberek". Nos, aki eddig azt hitte, hogy Ali baba és társai lehetnek csak a haramiák, most pontosan tudja és látja, hogy a politikai patkó szemközti oldalán ülnek azok, akik a társadalom megítélése szerint is tönkreteszik majd az egészségügyet. (Taps az ellenzék padsoraiból. - Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 66 2008.04.28. 2:41  65-71

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Önök azzal hitegetik a vidéken élőket, hogy a postabezárások után sem fognak a szolgáltatások megszűnni, mert azt a piac a vállalkozásokon keresztül fogja ellátni. Az elmúlt napokban ért el az a megkeresés, amelyet elkeseredett postapartnerek küldtek el hozzám.

(14.30)

A Magyar Posta Zrt. 2009-ig több mint 1100 kisposta üzemeltetését kívánja vállalkozókra bízni. Jelenleg az ajánlattétel négy megyében zajlik: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 125 település, Komárom-Esztergom megyében 33 település, Somogy megyében 75 település, Heves megyében 58 település. Az előminősítés négy megyében és Budapesten zajlik; Fejér megyében 43, Veszprém megyében 69 település, Csongrád megyében 21 település, Baranyában 61 település, továbbá Budapest bevásárlóközpontjaiban további 9 posta. A most zajló közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában a Magyar Posta Zrt. olyan felülről korlátos díjtételeket határozott meg, amelyek a jelenlegi vállalkozói díjakhoz képest 42-48 százalékkal csökkentek, azaz üzleti alapon lehetetlen elvállalni a feladatot.

Tisztelt Miniszter Úr! Az 1100 kisposta újszerű üzemeltetése az ország jelentős területén élőket eddig is hátrányosan érintette. A posták nem csupán a küldemények feladásának a helyét jelentették, hanem az ott élő emberek szakszerű tájékoztatását is a postákon keresztül történő pénzügyi megbízásokkal kapcsolatban, legyen az csekkbefizetés, értékpapír-vásárlás vagy biztosításkötés. A posták bezárása nagy számban növelte a munkanélküliek számát is, hiszen ezeken a településeken szinte lehetetlen munkát találni.

Tisztelt Miniszter Úr! Összegezve a kormányzat eddigi tevékenységét, elmondható, hogy az egészségügy, a közoktatás, a vasúti közlekedés után most a falusi kisposták jól működő rendszerét kívánják tönkretenni. Ezt hívják tulajdonképpen vidék- és falurombolásnak.

Kérdezem: mi indokolja a 2007. évi díjtételekhez képest az ajánlattételben szereplő 42-48 százalékos csökkentést? Gondoltak-e arra, mi lesz a legalább 1100 munkanélküli alkalmazottal és családtagjaikkal? Hogyan kívánják működtetni a szolgáltatást abban az esetben, ha a vállalkozók nem vállalják fel a veszteséges üzemeltetést?

Várom megnyugtató válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 70 2008.04.28. 1:04  65-71

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter úr, a válaszát nem tudom elfogadni. Nem tudom elfogadni azért, mert vasárnap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ön megyéjében az érintett négy megye vállalkozói és polgármesterei közösen fogalmaztak meg egy petíciót, amelyben leírták azt, hogy ilyen alapon nem lehet működtetni a postát.

Nem tudom elfogadni azért sem, mert amit ön mondott, azt pontosan megcáfolja Szabó Pál úr, a Posta vezetőjének a véleménye, aki még 2004-ben azt mondta, hogy szó sincs itt patikusokról, boltosokról, akik majd a postai szolgáltatásban fognak részt venni. Önök össze akarják keverni a rendszereket, nem veszi figyelembe ön sem azt az európai uniós irányelvet, amely azt mondja ki, hogy figyelembe kell venni a helyi emberek érdekeit, a helyben élők érdekeit. Kíváncsi vagyok arra, kik fogják megpályázni, milyen üzleti érdekeltség fogja majd megpályázni a kisposták szolgáltatását.

Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 168 2008.05.05. 2:12  167-171

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A minap a Magyar Erdőgazdák Szövetségének tagjai kerestek meg az alábbi problémákkal: a 2007-ben beadott erdőtelepítési pályázatokról eddig semmiféle hivatalos visszaigazolást nem kaptak. Ennek a határideje régen lejárt, és lassan kifutunk a tavaszi telepítési szezonból is. A tavaly sikeresen megvalósuló erdőtelepítések kifizetése is sok esetben várat még magára. Azoknál a gazdálkodóknál, ahol ellenőrzés vagy valamilyen évközi módosítás történt - bár a kifizetés végső határideje 2007. december 31. volt -, a mai napig nem történtek meg a kifizetések. A polgári kormány idején évente körülbelül 15 ezer hektár erdőt telepítettek, a 2006-2007. évi telepítési szezonban viszont alig értünk el 10 ezer hektárt.

Az erdőtelepítéshez kapcsolódó bevételek, illetve az ahhoz nyújtott művelési és jövedelempótló támogatás térségünkben sok családnak jelent segítséget a mindennapi megélhetésben. A gyenge mezőgazdasági eredményeket produkáló földterületek - Szatmár térsége tipikusan ilyen - egyedüli racionális hasznosítási módja az erdőtelepítés. Ennek ellenére a kormány nem segíti az erdőtelepítő szatmár-beregi gazdákat. A 2006-2007-es évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eltelepített 2710 hektár erdő - ami az országos teljesítmény majd' harmada - jelentős része a szatmár-beregi síkon, többek között választókerületem területén valósult meg. Gazdálkodóink többsége kispénzű, szerény anyagiakkal rendelkező vidéki ember, akiknél az elhúzódó eljárások sokszor megoldhatatlan gondokat okoznak. Hogyan finanszírozza a kormány a következő évi erdőtelepítéseket, ha még az előző évi ellenértékét sem kapták meg?

Kérdezem államtitkár úrtól, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a szatmár-beregi gazdák végre megkapják az őket jogosan megillető pénzeket. Mikorra várható, hogy hivatalosan értesítést kapjanak a lassan egy éve benyújtott pályázataik elbírálásának eredményéről? Mikor fogják ténylegesen kifizetni a nekik járó összeget? Mi fog történni azokkal, akik a késlekedés miatt tönkremennek, például a csemetekertek gazdáival?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 285 2008.06.09. 3:02  272-288

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként és azon belül is a szatmári térség képviselőjeként szeretnék hozzászólni az előttünk fekvő határozati javaslathoz. El szeretném mondani, hogy ami aggályos számunkra, az természetesen a határozati javaslat 3. pontja, amikor az előterjesztő azt említi meg, hogy csak abban az esetben valósítható majd meg, amennyiben PPP-s finanszírozással olcsóbb lesz a beruházás. Arról viszont nem tesz említést, mi lesz akkor, ha nem lesz olcsóbb, akkor ettől a beruházástól vajon eltekinthetünk-e, vagy sem.

Én úgy gondolom, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése - ahogy Babák képviselő úr felszólalásából is kiderült - minden egyes térségnek fontos kérdés, s ezért kulcskérdés számunkra, hogy kerüljön be az M49-es is, hiszen az indoklásban arról van szó, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország vérkeringésébe kerüljön be, de világosan tudjuk, hogy Vajával még csak a szabolcsi térség kerül be az ország vérkeringésébe. Ha nem folytatódik tovább ilyen minőségben az autópálya építése, akkor a Bereg sem kerül be, és nem kerül be a szatmári térség sem.

Az M49-es útszakasz a térségünket köti össze, ha úgy tetszik, Nyíregyházát és Szatmárnémetit köti össze. Itt a napi teherautó-forgalom közel 800-ra tehető. Úgy gondolom, az M49-es útszakasz fontosságát az is jelzi, hogy a térségi polgármesterekkel a tervezett nyomvonal-egyeztetésre mindenütt a maximális részvétellel került sor, és olyan települési vezetők is ott voltak, amelyek pontosan az én választókerületembe esnek, egyelőre nem érinti őket a tervezett nyomvonal, de kinyilvánították azon szándékukat, hogy a fehérgyarmati kistérség ne maradjon közlekedési infrastruktúra-fejlesztés nélkül, s elvileg megoldható, hogy az M49-est áthozva a Szamoson, a térség is fejlesztésnek indulhasson.

Tehát összegezve: a céllal egyetértünk, egyetértünk azzal, hogy az M3-ast tovább kell építeni. Én úgy gondolom, hogy ez a módosító indítvány, amit mi beadtunk, és amelyek a részletek tisztázására hivatottak, nem gátolják az autópálya építését, viszont ezeket a részleteket mindenféleképpen tisztába kell tenni ahhoz, hogy megfelelően tudjunk dönteni ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban. Fontos tisztázni azt is, amennyiben nem lesz olcsóbb a PPP, lesz-e állami költségvetési keret ennek az útszakasznak a megépítésére.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 180 2008.09.15. 2:06  179-182

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi kormány által előidézett válsághelyzet az ország és a társadalom szinte minden részén érezteti hatását. Különösen nehéz a vidéken élők helyzete, és különösen nehéz akkor, amikor önök a falugazdász-hálózat ellehetetlenítésére törekednek, annak a hálózatnak, amely lényegében arra hivatott, hogy a gazdákat helyben, könnyen elérhetően tájékoztassa a lehetőségekről. Nálunk Fehérgyarmaton, de tudtommal másutt is, olyan feltételeket szab a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal a falugazdász-hálózat helyi irodájának működtetésére, amit nem lehet teljesíteni. Sorra állnak elő újabb és újabb kérdésekkel, kérésekkel, amelyek megvalósulásának elmaradása az iroda megszűnését vonja maga után, ráadásul az esetlegesen ily módon megszűnő iroda felelősségét könnyen az önkormányzatra lehet hárítani, mondván, nem tett eleget a kérésnek.

Önkormányzatunk ebben az évben a szakigazgatási hivatal kérésére helyiséget biztosított, majd hozzájárult, hogy e helyiséget igényeik szerint átalakíthassák. Az ügyfelek jobb kiszolgálásának érdekében több hónapon keresztül két főállású munkatársat is biztosítottunk saját költségünkön. Most ezek után azt kérik, hogy még jobb infrastruktúrával és szélessávú internettel ellátott irodát bocsássunk rendelkezésükre. Esetleg ne végezzük el az összes feladatot is mások helyett?

Szeretném leszögezni, hogy nem az önkormányzatok feladata a falugazdász-hálózat működtetése. Mi a lehetőségeinkhez mérten természetesen próbálunk segíteni, de hogy saját forrásból olyan feladatot lássunk el, amelyhez egyébként máshol pénzt biztosít a költségvetés, nem tartom járható útnak.

Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat: honnan veszik a bátorságot, hogy olyan pluszköltségekbe kényszerítsék az önkormányzatokat, amelyekre a költségvetés forrást biztosít? Ön szerint normális állapot-e az, hogy a szakhatóság csak akkor akarja ellátni egyébként kötelező feladatát, ha az önkormányzat tejben-vajban füröszti? Mi lenne, mondjuk, akkor, ha a rendőrség is csak akkor látná el a feladatát, ha az önkormányzat finanszírozná a helyi őrs kiadásait?

Várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 215 2008.09.15. 3:17  210-235

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaszi ülésszak utolsó napján, amikor elénk került a felhatalmazás, akkor három módosító javaslatot adtunk be. Ebből kettőben a PPP-konstrukcióról alkotott véleményünkről beszéltünk, a harmadikban pedig a nyomvonal-kibővítést szerettük volna vagy szeretnénk elérni.

Úgy gondolom, hogy egy gondolattal kell kiegészítenem a Fónagy képviselőtársam által elmondottakat. Mindenféleképp aggályos számunkra az, hogy csak PPP-ben gondolkodunk, és a határozati javaslatban, ami elénk került, még mindig arról van szó, hogy csak akkor valósul meg ez a beruházás, ha olcsóbb lesz a PPP. Mindenféleképp fontos, és örülök annak, hogy a szocialista képviselőtársaim, akik a megyében élnek, itt vannak a napirendi pont tárgyalásakor. Hiszen önök nagyon jól tudják, hogy miért fontos számunkra az, hogy ne csak Vajáról beszéljünk, hanem arról, hogy autópálya érje el Vásárosnaményt, és ne csak a 41-esről beszéljünk, hanem beszéljünk az M49-esről is, hiszen ez a két útszakasz, ami nemcsak a szabolcsi térség fellendülését hozhatja, hanem a beregi és a szatmári térség fellendülését is.

Bár határátkelőhely nincs Beregsurányban, mindenesetre azt látni kell, hogy a csengersimai határátkelőhely, amióta alkalmas lett és közlekedhetnek rajta teherautók, kamionok, a forgalom egy része áttevődik Fehérgyarmaton és Vásárosnaményon keresztül a beregi térségre, hiszen így próbálják meg kikerülni a matricafizetési kötelezettséget a külföldi kamionok.

Bár súlykorlátozás van a vásárosnaményi hídon, mégis előszeretettel mennek rajta keresztül. Tehát nem csak személyforgalomról beszélhetünk, ami indokolttá teszi az autópálya további építését Vásárosnaményig, hanem egyértelműen teherforgalomról is.

Az M49-es útszakaszon pedig tényleg naponta közel 800 kamion és teherautó halad keresztül, ami mindenféleképp indokolja azt, hogy fejlesszük ezt az útszakaszt, hiszen ez összeköti, ahogyan korábban is elmondtuk, Szatmárnémetit és Nyíregyházát, és ha tovább folytatjuk, Szatmárnémeti és Nagybányán keresztül, valamint a Kárpátokon keresztül Európa más részeibe is kijutási lehetőséget teremt. Ezért is fontos szerintem számunkra, megyei képviselők számára, hogy akár összefogva a Békés megyeiekkel érjük el azt, hogy ezek az útszakaszok is megépüljenek, és minél hamarabb épüljenek meg. Nyilván az lenne a számunkra kielégítő és tökéletes megoldás, ha nem a sorban elhibázott PPP-konstrukciók egy újabb konstrukciója valósulna meg, hanem ha rendes állami költségvetési keret lenne ennek az útszakasznak a megépítésére.

Kérném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatunkat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 225 2008.09.15. 2:00  210-235

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, eddig szakmai kérdésekről beszéltünk, és ezért volt számomra kicsit meglepetés Kárpáti Tibor képviselőtársunk mondandója. Hiszen senki nem akarja meggátolni az autópálya-építést.

Azt hiszem, felesleges most ide újból behozni azokat a politikai ízű hangokat, amelyek lejátszódtak már köztünk a sajtóban az ülésszak vége után. Higgye el, képviselőtársam, mindegyikünknek közös az érdeke, épüljön meg minél hamarabb. De azért gondoljon arra, hogy nem biztos, hogy célszerű azt az utat követni, amit ön javasol és felvet, miszerint sajátosan értelmezi a mai magyar demokráciát: ne adjon be ellenzéki képviselő módosító javaslatot, hiszen azzal késleltet, hátráltat, és talán megakadályozza. Szó sincs arról, és talán nem célszerű önnek ilyen hangot megütnie. De engedtessék meg nekünk - hiszen ez a jogunk megvan -, hogy ilyen lehetőségekkel éljünk. Úgy gondolom, nem gátoljuk ezzel az építést, de mindenféleképp - egyéni országgyűlési képviselőként meg talán főleg - fontos nekem a saját térségem. Hiszen talán önnek is fontos az a térség, ahol ön lakik, és ahonnan listáról bekerült. Ott nem hiszem, hogy annyira elégedettek lennének az emberek azzal a válasszal, hogy legyünk mértékletesek, ne beszéljünk az M49-esről, beszéljünk csak az autópályáról, örüljünk, hogy az autópálya megépül, és majd valamikor megépül az M49-es.

A kormányülésről pedig csak annyit, hogy két évvel ezelőtt, egy szintén magyar-román közös kormányülésen valószínűleg elhangzott ez a kérdés, hiszen az akkori megyei sajtó tele volt ezzel, mégsem történt semmi. Tehát a mi feladatunk - egyéni országgyűlési képviselőknek és országgyűlési képviselőknek -, hogy igenis mozgassuk azokat a kérdéseket, amelyek a térségünk előrejutásához hozzásegítenek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 233 2008.09.15. 1:36  210-235

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gondoljunk vissza a tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjára! Ha a kisebbségi kormányzás egyéb ügyes-bajos dolgai helyett talán ezzel a kérdéssel foglalkoztak volna, akkor bekerülhetett volna az utolsó előtti ülésnapra, és akkor lehetőségünk lett volna már a tavaszi ülésszakon lezárni ezt a kérdést - ez az egyik.

A másik: szerintem felesleges egyéni országgyűlési képviselőt politikai pellengérre állítani, hogy merek szólni a térségemért, és azzal vádolni, hogy eltérítem és ide-oda vezénylem az M49-es utat. Nyilván erre lehetőségem sincs. De azért tudom nehezen értelmezni Kárpáti képviselőtársam szavait, hiszen az ön által szervezett egyik fórumon a tervezőkkel egyeztetve azt a felvilágosítást kapták a térség polgármesterei, hogy a nyomvonalba még igenis beleszólhatnak. Az én demokráciafelfogásom ezek szerint tényleg más, mint az öné. Úgy gondolom, hogy ha ez elhangzik, hogy beleszólhatnak a térségi polgármesterek, akkor jogosan hívok össze egy olyan fórumot, ahol el is mondhatták a véleményüket, és megfogalmaztak egy javaslatot. Ha tudtuk volna, hogy ez kvázi szemfényvesztés, itt a javaslat már eldöntött, ez csak egy ilyen politikai imidzsakció volt, akkor természetesen nem fogalmaztunk volna meg véleményt. De én kérem szépen, ne vigyük el ebbe az irányba. Az a fontos, hogy a térségünkben épüljön ez a gyorsforgalmi út, és lehetőleg minél hamarabb.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 36 2008.09.16. 5:05  19-37

DR. TILKI ATTILA az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2008. szeptember 10-i ülésén 16 igen és 12 tartózkodás szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta a polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatot. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt szeretném összegezni.

A magyar jogrendszer egyik alapkövének számít a polgári törvénykönyv, ezért fontos, hogy egy hosszú szakmai előkészítés előzze meg. Olyan munka ez, ahol a politika szempontjainak minél kevésbé szabad teret nyernie. Jól tudjuk, hogy erre a tízéves előkészítő munkára a jogásztársadalom jeles professzorai lettek felkérve, bízva az ő megalapozott és teljes körű szaktudásukban. Ám meglepődve láttuk azt, hogy a kodifikációs munkával megbízott grémium által elkészített anyag és a beterjesztett javaslat között komoly különbségek mutatkoznak meg. Célszerűnek tartottuk volna, ha a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője azt vázolta volna fel, hogy miben különbözik az előterjesztés és a szakmai grémium által letett anyag, hiszen valószínűleg itt szólhat bele, itt szólhatott bele a politika.

Hogyan történhet meg az, hogy hosszú évek munkájával megalkotott szöveget az Országgyűlés elé úgy lehet beterjeszteni, hogy előtte a minisztérium egy kicsit átírja, és saját szájízére formázza? Ha valami, akkor a polgári törvénykönyv ezt nem engedheti meg. Ez nem egy szimpla - ha egyáltalán van ilyen - törvény, hanem a magyar jogrendszer egyik legnagyobb és legbiztosabb pillére. Azt gondolom, hogy ha a kormány a szakma által előterjesztett anyagot ilyen felszínesen kezeli, akkor nekünk sem lehetett más a viszonyunk ehhez az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, mintsem hogy általános vitára alkalmatlannak tartjuk.

De nemcsak az előkészülettel kapcsolatban vannak aggályaink. Az előttem szólók már beszéltek arról, hogy a legnagyobb ellenállás az élettársi kapcsolat, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a gyűlöletbeszéd törvény szövegébe helyezésének alkotmányos tisztázatlansága körül fogalmazódik meg. Egyetértek azzal, amit Salamon képviselőtársam mondott, hogy önmagában ez is elegendő ok lett volna, hogy általános vitára alkalmatlannak tartsa az önkormányzati bizottság.

Vannak azonban további kérdőjelek is, így például az örökbefogadás új szabályozásának gondolata. Alapjában véve mi is egyet tudunk érteni azzal, hogy egyedülálló ember is fogadhasson örökbe gyermeket, de a rendszerben nem ez a fő probléma. Nem az a gond, hogy nincs elég örökbefogadó, ami miatt szélesíteni kell ezen személyek körét, sokkal inkább az, hogy túlságosan hosszadalmas és bonyolult egy örökbefogadási eljárás. De említhetném a cselekvőképesség korlátozására irányuló szabályok módosítását is, amelyek értelmében csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhetne sor ilyen intézkedésekre. Aligha hisszük azt, hogy a társadalom valós érdekét szolgálná.

Rendkívül aggályosnak tartjuk azt, hogy az alapítványoknál megszüntették az eddig előírt két kötelező elemet, miszerint alapítványt csak tartós, közérdekű célra lehet rendelni. Úgy érezzük, hogy az előttünk fekvő előterjesztés kisebbségi élethelyzeteket vesz figyelembe. Rendkívül aggályos lehet, önkormányzati szempontból megközelítve a sérelemdíj bevezetése, hiszen ez azt jelentheti, kialakulhat olyan élethelyzet, hogy ha egy önkormányzati intézményben nem valósul meg 2010-ig az akadálymentesítés, akkor az önkormányzatnak sérelemdíjat kell fizetnie. Tudva és ismerve az önkormányzatok anyagi finanszírozását, erre aztán végképp nem lesz fedezet.

Ezenkívül problémásnak tartjuk azt, hogy az általános szerződési feltételek körüli változásoknál, az internetes közzétételnél nem számol az előterjesztő azzal, hogy nem mindenki rendelkezik internettel. Az internetes szokások tekintetében Európában az egyik utolsó állam Magyarország.

Nagyon sok dologról lehetne beszélni még, de mivel ez még az általános vita, a részletes vitában fogjuk inkább kifejteni érveinket. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 6 2008.11.06. 11:30  1-156

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint televíziónéző, aki tegnap is és tegnapelőtt is nézte a költségvetési vitát, sajnos, ma sem csalódom, hiszen már rögtön az első felszólalás a pártállami időket juttatja eszembe, amikor is azt mondták az ellenzéknek, miért mernek mást mondani, mint a kormány. Csak egy mondat, tisztelt Kovács képviselőtársam: hat évig kormányozni kellett volna, és akkor nem kerültünk volna sereghajtói szintre, nem kerültünk volna egy szintre Pakisztánnal. Ez volt az önök munkája. De hogy mást ne mondjak, az eltelt tizenhárom percben ön a mostani költségvetési törvényjavaslatról mindössze két percet beszélt. Ennyit az önök komolyságáról.

A 2009. évi harmadik és közel sem biztos, hogy végleges költségvetési törvénytervezet, amely a tervezés megalapozottságát is mutatja, elsősorban annak a tudatos politikának a folytatása, amellyel a kisebb településeket - s a kistelepülések alatt már nem csak a falvakat érthetjük - felszámolni kívánja. Nem erős kifejezés ebben az esetben a falurombolás, a vidék teljes felszámolása, amellyel több százezer embert taszítanak nyomorba. Nincs meg annak a lehetősége, hogy választhassanak, hiszen ez a költségvetés a korábbi felelőtlen gazdálkodásnak, tehetetlenségnek a gyümölcseként azoknak a torkán lesz lenyomva, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Önök, tisztelt szocialista képviselők, azt a látszatot próbálják kelteni, hogy minden, ami rossz, a világválság miatt van, és nem önöket terheli a felelősség hat év kormányzás után azért, hogy rajtunk gúnyolódik Európa.

(8.20)

Amit önök műveltek, az a hozzá nem értés és a tehetetlenség magasiskolája.

Én nem szeretném önöket terhelni olyan témákkal, amelyekről korábban már szó esett - a kis- és középvállalkozások helyzetéről, a munkanélküliség várható alakulásáról -, hanem olyan területtel szeretnék foglalkozni, amely az emberek mindennapjait érinti: az önkormányzati területtel. Miért is kelti az elkeseredettség érzését ez a költségvetésnek nevezett, megnyomorító program bennünk? Harmadik nekifutásra sikerült olyan megalapozatlan költségvetési törvénytervezetet letenni a parlament asztalára, amely alapjaiban rengeti meg az önkormányzati finanszírozási rendszert, legyen ez egyes települési, legyen ez mikrotársulásban szervezett feladatellátás vagy kistérségi szintű működtetés. Igen, önök 150 milliárdot vonnak el az önkormányzatoktól. A normatívák, amelyek a kisebb települések költségvetésének közel 90 százalékát fedezték, 6 és 8 évvel ezelőtti szintre süllyednek vissza.

Beszélnek évek óta arról - és ezt ösztönző normatívákkal eddig pénzügyileg ki is kényszerítették -, hogy hatékonyabb a feladatellátás társulásban, körjegyzőségben, és ezt 2009-ben úgy gondolják működtetni, hogy a 2008-as évi körjegyzőségi alaptámogatás összegét 19 százalékkal csökkentik. Egy konkrétumról is beszéljünk: nézzük egy szatmári körjegyzőség, két falu esetét. A körjegyzőség létszáma jelenleg hat fő a körjegyzővel együtt. Ha a jelenleg tervezett 19 százalékos költségvetési támogatás csökkentését vesszük figyelembe, még bérbefagyasztás esetén is ahhoz, hogy pénzügyileg finanszírozható legyen a körjegyzőség működtetése, minimum két főt el kell engedni.

A körjegyzőség éves ügyiratforgalma megközelítőleg 3500 ügyirat, amelynek 2008-ban közel fele szociális ügyirat volt. Emellett a köztisztviselő a képviselő-testületek működését szolgálja ki, rendeleteket, testületi anyagokat készít, iktat, postáz, szerződések megkötését csinálja, statisztikai adatok szolgáltatását végzi. Ezen túl az intézményi társulásokhoz kapcsolódó elszámolásokat, az önkormányzatok visszaigényléseit, pályázati-pénzügyi elszámolásokat, pályázatok készítését végzik, könyvelnek, és mivel legtöbb esetben az intézmények már részben önállóak, ebben az esetben a gazdálkodást is ők működtetik. Az ügyfeleket persze fogadni is kellene úgy, hogy közben senki sem volt beteg, nem volt szabadságon, és nem vett részt semmilyen képzésben.

Előfordulhat az önök válságköltségvetése miatt, hogy egy család egy-két hónapig nem kap majd ellátást, vagy hónapokkal később lesz közgyógyigazolványa, és azt gondolom, hogy akiknek a gyógyszerhez jutása ezzel lehetetlenné válik, vagy éppen a család éhes és fázik, mert ellátatlan marad, azt majd nem lehet magyarázni a nehéz gazdasági helyzettel. Nehéz lesz elmagyarázni, hogy azért kell a polgároknak az okmányirodában az okmányaikra, a gyámhivatalnál, a körzeti építésügyi igazgatásnál több hónapot sorban állni, mert önök ebben a költségvetésben radikálisan, brutálisan csökkentették a központi igazgatási normatívákat. Nem gondolják, hogy a települési vezetők fognak egymásnak ugrani a pénztelen, finanszírozhatatlan működés miatt?

Nincs az önkormányzati rendszerben - persze, lehet, hogy Tiszaújvárosban van - olyan személyi tartalék, amely a létszámleépítés mellett a működtetés finanszírozhatóságát biztosítaná. Nem elég önöknek a közszféra bérbefagyasztása, újabb elbocsátásokat kényszerítenek ki. Minden egyes önkormányzati működtetést biztosító normatíva, ha olyan mértékben csökken, ahogy önök betervezték, azt fogja eredményezni, hogy megbénul az önkormányzati rendszer. Az önkormányzatok tömegei - ez országos szinten vélhetően meg fogja haladni az ezres nagyságrendet - válnak majd működésképtelenné. Vagy éppen ez a céljuk? Bebizonyítani azt, hogy életképtelenek a települések? Hol a határ? A 40 ezer fős településeknél? Vagy elég megyénként egy település? Igaz, ha a falu középkori csökevény, és fel kell számolni, akkor jó úton haladnak: meg kell szüntetni az iskolát, az óvodát be kell zárni, a postát be kell zárni, meg kell szüntetni a szociális ellátórendszert, sőt, a körjegyzőséget is.

Ezzel a költségvetésnek nevezett halálos ítélettel beverik az utolsó szeget is a magyar önkormányzatiság koporsójába. Eddigi munkájuk eredményeként az elmúlt három tanév során az önálló óvodák és általános iskolák száma az összevonások következtében 1165-tel csökkent. Ezenfelül 140 óvodát és 196 iskolát zártak be végleg. Igen, önök most is 40 milliárd forintot vonnak ki a közoktatásból. Az oktatásban a kistérségi és a társulási normatívák 27 százalékkal csökkennek. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik gyerektől elveszik az alkotmányos jogát, hogy iskolába járhasson, és azt is jelenti, hogy minden negyedik pedagógus kényszerül majd elhagyni az állását.

A falvakra elviselhetetlen anyagi és adminisztratív nyomás nehezedik, hogy lemondjanak oktatási intézményeik önálló fenntartásáról, majd kényszertársulások keretei között zárják be tagintézményeiket, és a közoktatási feladataiknak a felduzzasztott létszámú központi intézményekben tegyenek eleget. A megszűnt települési iskolák fenntartói most átadják ezeket a pénzeket a társulási iskola fenntartására a nagyobb intézményeknek, az önkormányzatok működési forráshiánya viszont olyan mértékben nő, hogy sorra lehetetlenülnek el majd a települések.

Hogyan lehet így, a 40 milliárd elvonása után majd magas színvonalú, gyakorlatorientált szakmai képzéseket megvalósítani akkor, amikor magasan kvalifikált szakmunkásokból hiány van, ha ehhez az iskolarendszerű képzésben nem nyújtunk megfelelő támogatást? Felháborító, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának az esélyét csökkentik, hiszen a pedagógiai szakszolgálatok támogatásának az összegét is jelentősen szűkítik. A pedagógiai szakszolgálatok játsszák a legfontosabb szerepet a hhh-s, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában. A leghátrányosabb kistérségekben - a miénk, a fehérgyarmati kistérség is ilyen - nagyon-nagyon sok hhh-s, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek van.

Nemhogy az esélyegyenlőség problémáira nem lesz megoldás, de ezek a kistérségek még a kötelező feladataikat sem fogják tudni ellátni. Lehetnek önöknek esélyegyenlőségi szakértőik, lehetnek önöknek antiszegregációs szakértőik, amit most csinálnak ezzel a költségvetéssel, az a vidéki mélyszegénységben élő emberek felzárkóztatása útjának az elvágását jelenti.

Egypár szót a többcélú kistérségi társulásokról, amiktől ebben a költségvetési törvényjavaslatban 3,6 milliárdot vontak el. A legnehezebben érintett kistérségek azok a kistérségek, ahol sok az ezer fő lélekszám alatti település. Az én térségem, a fehérgyarmati kistérség 49 településéből mindössze 7 ezer fő feletti lélekszámú. Ettől a kistérségtől 15 millió forintot vesznek el. A kistérségek működtetése tulajdonképpen értelmetlenné válik, mert olyan mértékben csökken az alapműködés finanszírozása. Valamikor ez volt az átalakítás, a reform szent tehene, ma viszont a kistérségeket gazdaságtalan fenntartani, abban egyáltalán részt venni is gazdaságtalan.

Engedjék meg, hogy felszólalásomat egy kérdéssel fejezzem be: mit is ad ez a kormány által többször átdolgozott költségvetési javaslat? Csődeljárást, kilátástalanságot, elszegényedést, további munkanélküliséget, a megnyílt európai uniós forrásokról való lemondást a saját erő hiánya miatt.

Engedjék meg, hogy hadd idézzek a térségembe való Móricz Zsigmondtól egy gondolatot: "A legjellemzőbb magyar fa a diófa. Ezt sose metszik. Zúzzák és törik. Ha nem terem, meg kell verni hosszú rudakkal, s a fájó sebekből termő ágak hajtanak. Így verik a magyarságot a Sors által rászabadított elemek, és még a rossz gyermekek is. De a magyar fa egyre ősibb erővel sarjad." Ennek az üzenete az, hogy bármilyen merényletet is terveznek az önkormányzati szféra ellen, a magyar vidék élni akar, és élni fog. Egy esetben várható csak pozitív javulás az önkormányzati szféránál, egy esetben várható felvétel az önkormányzatoknál, ez pedig az önkormányzatok nyakára ültetett csődbiztosi álláshelyek.

Mindent összegezve: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyáltalán nem tartja elfogadhatónak, és nem tudja támogatni ezt a megszorító csomagot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 201 2008.11.25. 7:36  198-256

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mint gyakorló polgármester és olyan térség országgyűlési képviselője szóljak az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, ahol nagyon sok rendszeres szociális segélyből élő, rendszeres szociális segélyt kapó ember él. Ez azért is fontos, hiszen a törvényjavaslathoz vezető civil kezdeményezés mindig azt mondta, hogy nincsenek a parlamentben olyan képviselők, akik valójában ismerik a témát. Egy olyan megyének az országgyűlési képviselője vagyok, ahol több olyan város van, ahol jelentős számban vannak, akik rendszeres szociális segélyt kapnak.

Nézzük, mondjunk egy példát, mi történik akkor, ha ezen a kistelepülésen körülbelül 400 fő kap rendszeres szociális segélyt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán számításaink szerint körülbelül 50 fő lesz továbbra is jogosult a rendszeres szociális segélyre, és mondjuk, marad 350 fő, aki a rendelkezésreállási támogatást kapja. Tételezzük föl, hogy ezen 350 fő felének tud az önkormányzat munkát biztosítani, akkor a 95 százalékos támogatás mellett is mintegy 3500 forintot kell az önkormányzatnak mellé tenni, ha pedig nem dolgozik, akkor 5700 forintot. Ha ezt a két összeget összeadjuk, akkor megállapítható, hogy közel 350 fő foglalkoztatásánál mintegy 3,5 millió forintot kell egy önkormányzatnak hozzátenni, ha ezt a közfoglalkoztatási programot meg akarja valósítani.

Nagyon nehéz lesz olyan önkormányzatoktól kérni majd ezt az önerőt, ahol nagyon sokan önhikisek, és 6/3-as segélyre szorultak. Ha megnézzük a munkaeszközöket, hiszen mi, gyakorló polgármesterek tudjuk jól, hogy ahhoz, hogy ne csak vízgereblyézés legyen ez a közfeladat, amit a közfoglalkoztatásban dolgozó emberek végeznek, ahhoz nyilván eszközöket kell vásárolni, ha maradunk a 350 főnél és csak egy lapátot vásárolunk nekik, az is komoly anyagi terhet jelent az önkormányzatnak, és ezt egyáltalán nem rendezi a jogszabály.

De beszéljünk arról, hogy ha meg is vettük azt a bizonyos 350 lapátot, azért ahhoz, hogy hathatós és tényleg a célját elérő munkavégzés legyen, akkor oda kell egy munkafelügyelő, hiszen most önkormányzati szinten is van ilyen foglalkoztatottunk. A jogszabály erről nem rendelkezik, bár itt a háttérben lehet hallani, hogy közel háromezer fő foglalkoztatását tervezi majd a tárca beállítani. Ezzel kapcsolatban is elég sok kérdés fogalmazódik meg bennünk, gyakorlott önkormányzati vezetőkben, hiszen ezek az emberek azért nem annyira képzettek, tehát megfelelő hangnemben beszélni tudó munkavezető kell melléjük, és olyan ember kell melléjük, aki az adott közösségben lakik, aki ismeri őket, aki ismeri a nyelvüket. A félelmünk az, hogy majd esetleg kívülről valakiket a fejünkre ültetnek.

És egy további kérdés fogalmazódik meg bennünk, bár ha még önök azt mondják, hogy ezzel meglesz a fedezet, meglesz a támogatás, amit - ismerve a következő évi költségvetés számait - nem igazából tudunk elhinni, semmi garancia nincs arra, hogy a következő években is meglesz az ehhez szükséges állami támogatás. Nem beszélünk az adminisztrációról, hiszen egy hónapos foglalkoztatást említenek. Mi, önkormányzati vezetők tudjuk azt, hogy a munkaszerződés megkötése, megszüntetése, ha több hónapos foglalkoztatásról beszélünk, akkor is ugyanolyan feladat, nem beszélve arról, hogy nemcsak a munkaszerződést kell megkötni, hanem nyilván itt havi szinten kell majd különböző jelentéseket elkészíteni. Ismerve a következő évi költségvetés körzeti igazgatásra vonatkozó normatíváinak a csökkenését vagy egyáltalán az önkormányzati normatívák csökkenését, nem igazából látom azt, hogy az önkormányzat ezt milyen forrásból fogja pótolni. Szintén kaptunk egy újabb feladatot, amit nagyon nehezen fogunk tudni megvalósítani.

De ha nézzük konkrétan a számokat, hogy a 350 főnél, ami családokat jelent, mit is jelent egy gyakorlati eset: beszéltünk arról, beszéltem arról, hogy az önkormányzatnak mintegy 3500 forintot kell mellétenni, ha dolgozik az illető, és ha nem dolgozik, akkor 5700 forintot. Mi történik akkor - és ez egy nagyon tipikus, sajnos nagyon gyakori eset a térségünkben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -, amikor az egyik szülő rátos, a másik szülő pedig rendszeres szociális segélyben részesül? A rendszeres szociális segélyben részesülő mellé pedig az önkormányzat megközelítőleg egy 11 ezer forintot tesz hozzá. Tehát ha ezt családi szinten nézzük, akkor körülbelül egy ilyen család, ahol az egyik szülő rendszeres szociális segélyre jogosult, a másik pedig rendelkezésreállási támogatásra, közel 15 ezer forintot kell hozzátenni az önkormányzatnak, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen egyéb szociális juttatásokkal keresheti meg az önkormányzati képviselő-testületet vagy akár a polgármestert az ilyen család.

A legnagyobb gond az, és ezt önök pontosan tudják, hogy valamit elrontottak 2006-ban, hisz a minimálbér és a családi pótlék aránya, ami meghatározó, ez 2002-ben sokkal kisebb százalék volt, most közel 70 százalék; tehát nem ösztönöz munkára. Mi, önkormányzati vezetők akkor is jeleztük, hogy baj lesz ebből, ha a segély összege nagymértékben közelít a minimálbérhez. Sajnos, ezt látjuk a mostani törvényjavaslatban, hogy így, ilyenformán, bár másfél éves előkészítő munkáról beszélnek önök, ez valójában nem fogja elérni a célját, hiszen nem ösztönöz munkára.

(22.10)

De nézzük meg a képzési oldalát, amit éppen lehetne talán az önkormányzatok kezében hagyni, hiszen ismerjük a közmunkaprogramoknál is, különböző képző cégek veszik el akár a kistérségi társulásoktól is a képzés lehetőségét, szóval most is a képzések majd valamilyen cégek kezébe fognak kerülni. Talán mi helyben, önkormányzatok ezt pontosabban tudnánk, hogy kik lennének a megfelelő emberek. De ha azt nézzük, hogy az önkormányzatnál marad a képzés, akkor is, az a roma, aki hat osztályt végzett, most elvégzi a nyolc osztályt, mi történik akkor? Elvégzi a nyolc osztályt, attól még senkinek nem lesz munkája. Ön pontosan tudja, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül, a 33 közül 5 van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ide valós munkahelyteremtés kellene.

Én úgy gondolom és úgy érzem önkormányzati vezetőként, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet valójában nem alkalmas arra, hogy egy valós társadalmi munkába való beilleszkedését segítse az ott élő embereknek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 221 2008.11.25. 1:08  198-256

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Higgyék el, hogy mi, gyakorló polgármesterek, nem papírból dolgozunk, hanem fejből, és az életből mondjuk a tapasztalatokat.

Én örülök annak, ha a tisztelt, szintén gyakoroló MSZP-s képviselőtársamnak, aki egyben gyakorló polgármester, van olyan apparátusa, amely majd ennek a rendeletnek a sorsát tudja követni. Nálunk sajnos olyan ember nincs az önkormányzatnál, aki a mentális állapotot fogja tudni majd vizsgálni, hiszen ebben a rendeletben ez is benne van.

A felülről nyitott rendszerről pedig tényleg csak annyit, hogy hisszük, ha látjuk. Sajnos egyre több olyat látunk, hogy egy felülről nyitott rendszerbe hirtelen belenyúlnak - konkrét példát tudok mondani a térségemről, településemről, ahol hirtelen, egyik napról a másikra a közcélú foglalkoztatási keretet levették.

A munkahelyről, illetve a képzésről pedig csak annyit, hogy ha elvégzi azt a bizonyos szakképző intézményt az a bizonyos roma ember, attól még munka nem lesz. Fontos a képzés, de az még nem munkahelyteremtés.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 185 2009.02.16. 2:11  184-192

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon a büntetőeljárásról szóló törvény alapján az általános nyomozó hatóság a rendőrség. Az esetek túlnyomó többségében a nyomozást ténylegesen is ők végzik, mégis sok esetben egy-egy sikeres akció után nem a nyomozó rendőrt, a rendőrséget jutalmazzák - már ha egyáltalán számíthatnak valamiféle jutalomra vagy esetleg dicséretre -, hanem a vám- és pénzügyőrséget.

Engedjen meg egy példát. Egy határszéli rendőr - lehet, hogy korábban határőr volt - hóban, fagyban, esőben, szélben megy és nyomoz a határainkon áthaladó illegális szállítmányok lefülelése érdekében. A vidéki rendőrök sokszor lehetetlen körülmények között kénytelenek dolgozni, talán még a fővárosi lehetőségeknél is rosszabb helyzetben. Előfordul, hogy üzemanyagra sincs pénz, így nem marad más hátra, mint gyalogosan intézkedni. Hosszú, nehéz munka árán végül sikerül elkapni egy illegális cigarettaszállítmányt, majd azt a jogszabályoknak megfelelően kénytelen kiszolgáltatni a vám- és pénzügyőrségnek, és itt vége is az intézkedő rendőr szerepének, innentől kezdve a VPOP tetszeleg a dicsőségben. Hiába a lelkes munka, az odaadás, ismét elmarad a jogosan várt jutalom vagy legalább egy vállon veregetés.

Saját választókerületemben a rendőrség létszáma jelentősen megnőtt a néhai határőrség állományával. Az állomány minden valószínűség szerint szakmai teljesítményének maximumát hozva folyamatosan azon dolgozik, hogy minél sikeresebben, minél hatékonyabban tudja felderíteni az elkövetett bűncselekményeket. Teszik ezt annak ellenére fáradhatatlanul, hogy nincs megfelelő felszerelésük, nincs legalább egy elfogadható jövedelmük, a munkájuk eredménye pedig nem jelenik meg kellőképpen, mert a lefoglalt áru már a VPOP címe alatt kerül bemutatásra.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan fordulhat elő, hogy ilyen esetekben a rendőrség rovására a vám- és pénzügyőrséget helyezik előtérbe? Hogyan lehet megszüntetni ezen igazságtalanságokat, és milyen módon kívánják jutalmazni az eljáró rendőrt? Vagy egyáltalán van-e valamilyen jutalom azok részére, akik áldozatos munkájuk révén végső soron az államot óvják meg az anyagi károktól?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 163 2009.03.02. 2:02  162-165

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Rájár a rúd a magyar állattenyésztésre. Nem elég a kormány elégtelen működése vagy a válság miatt keletkező egyéb hátráltató tényezők, az állatvédők bőrébe bújt konkurencia is egyre aktívabb.

A sertéstenyésztés hazai hanyatlását már pontosan ismerjük. Az egykori tízmilliós sertésállományból mára csak mintegy 3,5 millió maradt. A tejágazat maga a katasztrófa. Ráfizetéses a húsmarhatartás is, és sajnos a baromfiágazatban sem rózsásak a kilátások. Közben pedig alaptalanul és erősen megkérdőjelezhető hitelességgel rombolják szárnyas termékeink jó hírét. A korábbi libamáj-mizéria gazdasági hatásait csak nagy nehézségek árán lehet felderíteni, és tessék, itt egy újabb botrány, a libatépés. Nem nehéz felfedezni a dolgok körül a konkurencia mancsainak nyomait. A hárombetűs német, itthon is népszerű csatornán futó reklám, amely állítólag a magyar állapotokat hivatott bemutatni, rögtön tippet is ad a nézőknek, hogy milyen nemzetiségű termékeket vásároljanak a mienk helyett.

A hazai híradások szerint olyan telepről készített vágóképekkel járatják le a libaágazatot ismét, ahol már négy éve nem is tartanak jószágot. A bemutatott képek valóban drasztikusak, de a kérdés, hol és hogyan készültek. Ismét a magyar agrárdiplomácia gyengeségét láthatjuk, a kormány által legyengített országba minden jöttment, úgy gondolja, belerúghat, és beletörölheti mocskos mancsait.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miképp lehetséges az, hogy még a saját érdekeinket sem tudják megfelelően képviselni? Egyáltalán indult-e már valamilyen vizsgálat annak érdekében, hogy bizonyosságot nyerjünk a látott képek valóságtartalmáról vagy a bemutatott helyszínek létezéséről? Történt-e feljelentés az ominózus felvételek alapján? Ebben az egyébként is válságos időszakban mit tesznek 30 ezer munkahely megőrzéséért? Mit tud tenni az agrártárca a károk enyhítésére?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 112 2009.03.09. 2:22  111-118

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Bizonyára ön is tudja, hogy jogerős bírósági döntés van arról, hogy a Nyíregyházán, Miskolcon és Debrecenben sugárzó Gold FM Rádiónak be kellett szüntetnie a műsorszolgáltatást. Ez az a rádió, amelynek üzemeltető cége a több milliárdos kormánygaranciával és bankhitelből rádiós hálózatot építő Advertum tulajdona volt. Ez az a rádió, amely 105 millió forinttal tartozik az ORTT-nek. Ez az a rádió, ahol a Nemzeti Hírközlési Hatóság a fővárosi ítélőtábla jogerős ítéletét akarta végrehajtani, miszerint meg kell szüntetni a műsorszolgáltatást a rádió 105 millió forintot meghaladó műsorszolgáltatási díjtartozása miatt.

(15.40)

Ezt akarta végrehajtani az NHH, de nem sikerült. Ez az a rádió, amelynél az adóberendezések leszereléséhez a Nyíregyházi Rendőrkapitányság segítségét kellett kérni. Az adóberendezéseket végül is azért nem lehetett leszerelni, mert a rendőrségi akció idejére a rádió megszüntette a műsorszolgáltatást. Ez az a rádió, amelyik a rendőrség elvonulása után ismét azonnal sugárzott, és azóta is sugároz, immár kalózrádióként.

Milyen furcsa, hogy ebbe a biztonsági cég emberei által védett, úgynevezett kalózrádióba, ahová a rendőrség is nehezen jutott be, nem is beszélve a Nemzeti Hírközlési Hatóságról, az őrző-védő szolgálat éberségét kijátszva, akadálytalanul jutott be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-aktivista, talán az irodavezető, aki megrendelte a rádióban az ön válságkezelő roadshow-jának a hirdetését. Milyen furcsa, hogy Veres János miniszter úr, aki az MSZP megyei elnöke, abban a kalózrádióban hirdet, amelynek több mint 100 millió forint köztartozása van; abban a rádióban, amelyik bírósági döntést követően átveri a hatóságokat, majd a rendőrség segítségével sem sikerül a jognak érvényt szerezni, mert a kalózrádió nem állítja le a sugárzást.

Elfogadható-e, miniszter úr, hogy egy immár törvényellenesen üzemelő adó reklámozza az ön nyíregyházi fórumát? Önök ezek szerint csak szemet hunynak az önökhöz közel állók jogsértései fölött, vagy támogatják is őket? (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 116 2009.03.09. 0:58  111-118

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Csodálkozom, hogy ennyire félreértette a kérdésemet. Én azt mondtam, hogy az önök pártjának a hirdetése olyan rádióban hangzott el, amelyik jogszerűtlenül működik, és nem azt mondtam, hogy ki volt, ki nem volt a sajtótájékoztatón.

Ha figyelt volna, elmondtam az elején, hogy volt érdekeltség; ez nem jelen idő, hanem múlt idő. Azt pedig, nem hiszem, hogy tagadhatja, hogy korábban az Advertummal szoros kapcsolatban volt, hiszen a Magyar Közlönyben a kormánygarancia végrehajtásával a közreműködésért felelős ön és az ön mellett ülő Gyenesei miniszter úr volt. Tehát azt hiszem, nem mostam össze semmit.

Azt a kérdést tettem fel, hogy mégiscsak furcsa, hogy egy magyar kormánytag olyan rádióban hirdet, ahol bizonyos dolgok törvényellenesen mennek. Azt hiszem, ezt mindenki érti, és vártam volna egy világos választ erre a kérdésre. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 152 2009.05.11. 2:20  151-154

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió kohéziós alapjának támogatása révén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szilárdhulladék-gazdálkodási program lehetőséget teremt arra, hogy a XXI. századhoz méltó színvonalon oldódjanak meg 240 település mintegy 217 ezer háztartásának hulladékkal kapcsolatos gondjai.

Jelenleg több településen található olyan működő földmedrű és szigetelt hulladéklerakó, amelynek rétegrendje nem felel meg a 20/2006. KvVM-rendelet előírásainak. A rendelet értelmében - tekintet nélkül az adott lerakó teltségére vagy részleges megfelelőségére - 2009. július 16-áig a megye valamennyi hulladéklerakóját be kell zárni, ezt követően oda további hulladék nem helyezhető el. A projekt keretében jelenleg megvalósítás alatt álló kisvárdai és nagyecsedi, valamint a projekt módosítási kérelmének sikeres elfogadása esetén megépítendő nyíregyházi lerakó teljes mértékben megfelel majd az érvényes előírásoknak. A kormányzati nehézkességekből, illetve a nem megfelelő előkészítésből adódóan ezek a lerakók nem lépnek működésbe a rendelet által előírt határidőig.

A fentiekből következően a rendeletben megadott határidőt követően a megyében nem lesz olyan hulladéklerakó, amely befogadhatná a keletkező hulladékot, így azt jóval magasabb költséggel valamely szomszédos megye lerakójában kellene elhelyezni, már ha ezek a többlethulladék befogadására képesek és alkalmasak lesznek. A július 16-ai határidőt követően többszöri egyeztetés után a megyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulás tulajdonában álló új lerakók működésbe lépéséig a megyében kizárólag a tiszaszentmártoni, ibrányi és a nyíregyházi hulladéklerakó működhet tovább a jelenlegi ismereteink szerint.

Kérdezem a tisztelt miniszter úrtól: a fentiekben ismertetett kapacitásszűkösség és a lakosság teherviselő képességének figyelembevételével elérhetőnek tartja-e, hogy az átmeneti időszakban a megyében jelenleg működő valamennyi, de legalább a HDPE-szigeteléssel épült, jelenleg is szabad kapacitással bíró hulladéklerakó tovább működjön? Milyen más átmeneti megoldást tud javasolni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hová vigyük a szemetet, ha bezárnak a jelenlegi hulladéklerakók? (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 146 2009.06.15. 1:52  145-148

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Történt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy egy rakomány cigarettát csempésző autóst a rendőröknek csak üldözés után sikerült megállítani, és az árokba szorítani. Szerencsére senki sem sérült meg a baleset során. Az előállítást követően a rendőr értesíti az illetékes VPOP-t, akik komótosan kiérkeznek Nyíregyházából, és lovagokat megszégyenítő dicsőséggel mutogatják a lefoglalt zsákmányt, és kapják meg a jól megérdemelt jutalmukat. Mit tesz eközben a munka dandárját elvégző közrendőr? Beül szépen szolgálati gépjárművébe, és a hátsó ajtón távozik, gondolva arra, hogy megint keresett egy kis prémiumot zöld egyenruhás kollégájának.

Jól emlékezhet államtitkár úr, hogy idén februárban tettem már fel kérdést ebben az ügyben. Bíztam abban, hátha felnyílik valakinek a szeme, és fellép ezen visszásságok megszüntetése érdekében. Sajnos, önök megint hozták a papírformát. Mit jelent ez? Természetesen azt, hogy nem történt semmi.

Saját választókerületemben a rendőrség létszáma jelentősen megnőtt a néhai határőrség állományával. Az állomány minden valószínűség szerint szakmai teljesítményének maximumát hozva, folyamatosan azon dolgozik, hogy minél sikeresebben, minél hatékonyabban tudja felderíteni az elkövetett bűncselekményeket. Félreértés ne essék, fontosnak tartom a pénzügyőrség munkáját, de azt az igazságtalanságot nem gondolom elfogadhatónak, hogy egy ilyen esetben még csak említést sem tesznek a munka oroszlánrészét végző nyomozó hatóságról.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan lehet megszüntetni ezen igazságtalanságokat, és milyen módon kívánják jutalmazni az eljáró rendőrt is? Kinek az érdeke a VPOP és a rendőrség összeugrasztása?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 68 2009.10.08. 8:51  1-185

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő jövő évi, embertelen, cinikus és választási költségvetés áttanulmányozásakor a híres amerikai író, Mark Twain szavai jutottak az eszembe, aki a következőket írta: "A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és statisztika." (Keller László: Ezt gyakoroljátok.) Önök próbálnak mindenféle statisztikát gyártani maguknak és nekünk, hogy elhitessék velünk, hogy mennyire jó ez a költségvetés, hogy elhitessék velünk, hogy mennyire indokolt 120 milliárd forintot elvonni az önkormányzatoktól.

(12.00)

Egy-két normatívát kivéve minden egyes terület - akár településigazgatás, körjegyzőségi támogatás, szociális-oktatási normatíva - elképesztő mértékben csökken, ami azt fogja jelenteni, hogy össze fognak omlani az intézményrendszerek. Egyszerűen félelmetes, hogy hogyan lehet kitenni intézményekben elhelyezett gyerekeket, elesett, idős embereket annak, hogy ellátásuk veszélybe kerüljön. Nem lehet így fenntartani a szakmai követelményeknek megfelelően az intézményhálózatot sem a településeken, sem a megyei önkormányzatoknál.

Itt már arról is beszélni kell, hogy nem lesz megfelelő minőségű étel, nem lesz időnként megfelelő hőmérséklet, és nem lesz elegendő gyógyszer. Idézek egy szatmári kistelepülés polgármester asszonyától, aki ezt írta a költségvetés kapcsán nekem - Túristvándiról van szó: "A 2010-es költségvetési tervezet 3. számú mellékletének átolvasása után kétségbeejtő gondolataim támadtak arra vonatkozóan, hogy mint kistelepülési vezető át tudjuk-e vészelni az előttünk álló egy évet. Azt hiszem, egyszerre kellene a 3200 önkormányzatnak lépnie valamit, tenni valamit annak érdekében, hogy ezt a kormány ne tehesse meg az önkormányzatokkal."

Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott már itt a vitában, hogy véletlenül elírták, rosszul számították a gyermekétkeztetést, hogy 65 ezerről csökkenteni szándékoznak 22 500-ra. Önök tényleg komolyan gondolják, hogy 2010-ben megengedhető, hogy gyermekek éhezzenek majd Magyarországon? Megdöbbentő, hogy a fogyatékkal élők társadalmával is ezt teszik. Döbbenetes, hogy önök, tisztelt szocialista kormány és szocialista képviselők, megpróbálják eladni pozitív üzenetekkel ezt a magyar önkormányzati rendszert tönkretenni igyekvő költségvetést.

Érdeklődéssel hallgattam Arató államtitkár úr komoly, megfontolásra okot adó szavait, amiben azt próbálta megmagyarázni nekem, nekünk, önkormányzati vezetőknek és akár tanároknak is, hogy miért jó ez a költségvetés, miért stabil az oktatási rendszer. A pénzügyminisztériumi államtitkár egyik elkészített diasorozatából idézek önnek, államtitkár úr, aki megfelelően cinikusan így fogalmazott: "Bővülő mozgástér, csökkenő kiadási terhek. Rugalmasabb osztály-, csoportszervezési feltételek." Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy majd lehet 47-48-50 fős osztályokban tanítani. A pedagógusok számára szakirodalom vásárlásához kötelezően biztosítandó hozzájárulást önök 14 ezer forintról 4 ezer forintra csökkentik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Érdeklődve hallgattam azt a mondatát, hogy megszűnik a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos finanszírozás, és majd lehetőség lesz európai uniós pályázatokon részt venni. A tisztelt kollégája, a Pénzügyminisztérium államtitkára ezt írta ebben a diában: "Az intézmények pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségét önképzéssel is teljesíthetik." Nem pályázatról beszél, cinikus mondattal önképzésről beszélt. Felháborító! 2002-es szinten vannak az oktatási normatívák. És arról beszélnek, hogy bővülő mozgástér?

A művészeti oktatásról - elmondta államtitkár úr - megszülettek a számítások. Mit csináltak eddig? Miért nem korábban számították? Hány ilyen hiba lesz még, mint amit ezek szerint az étkezés, a művészeti oktatás eredménytelen, rossz, egyeztetetlen számítása okozott? De egyébként azt pontosan értjük, hogy mit csinál a kormány, mert nincs szükség közösségekre. Sokkal jobb, ha az oktatás helyett, az intézmények helyett drogárusító helyeken, illetve a média alacsony színvonalú valóságshow-in nő fel a következő generáció. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) Mérhetetlen cinizmus, ami ebből a költségvetésből kiolvasható!

De nincs ez másképp a szociális normatívák szintén brutális csökkentésével kapcsolatban sem. Ott is leírják: az önkormányzat a helyi igényeknek megfelelően átalakíthatja a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az időskorúak nappali ellátásának arányait. Ez azt jelenti, hogy csökkentik a normatívát, és egy önkormányzat választhat. Vagy azt mondja, hogy mellé teszi a pénzt, ha tudja - nyilván nem tudja -, vagy megszünteti ezt a fajta ellátást. A konfliktust persze oldjuk meg mi, települési vezetők helyi szinten.

Önök azt mondják, hogy nem lehet majd párhuzamosan normatívát igényelni. Itt a házi segítségnyújtásra és a szociális étkeztetésre gondolnak. Igen, akiket otthonukban részesítettünk gondozásban, azoknál a szociális étkeztetés is megvalósult, és ehhez normatív támogatást kaptunk. Ezek szerint ha nem megy a kettő együtt, szintén választhatunk. Választhatunk aközött, hogy gondozzuk, de akkor nem segítünk szociális étkeztetéssel idős embert, vagy pedig fordítva. Azt hiszem, hogy egy normális, magára valamit adó kormánynak nem érdeke: ha már a gyerekek éhezése fenyeget, akkor majd a nyugdíjasok is hasonló cipőben járjanak.

Persze azt szokták erre mondani, hogy a költségvetés, a válság következményeit mindenkinek viselnie kell az országban; persze azért vannak kivételek, akik számolatlanul vették fel a milliókat semmiért, és csak azért, mert önökhöz, a Bajnai-kormányhoz közeli és hű emberek. Elhangzott bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője részéről, hogy azért jó ez költségvetés nekünk, önkormányzati vezetőknek, mert megteremtjük a bevétel növelése esélyének lehetőségét. Magyarul csökkentik a normatívát, és azt mondják, hogy nekünk milyen jó dolgunk van, mert növelhetjük így a bevételt - de kitől?

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! El kellene egyszer jönni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, el kellene jönni az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségbe, és ott elmondani a települési vezetőknek, hogy hogyan kérjenek több pénzt az emberektől, hiszen a normatíva semmire sem nyújt fedezetet.

De eddig az önkormányzatokról beszéltem, egypár szót hadd szóljak a kistérségekről. A kistérségeket is katasztrofálisan tönkreteszi a következő évi költségvetés, pedig ösztönözni akartak bennünket, hogy társuljunk, kényszertársulásokban vegyünk részt. Jó pár normatívát megszüntetnek. Csak a fehérgyarmati kistérség azzal a szabályozással, hogy egy normatívát számoltak ki, elvileg az 1000 lélekszám alatti települések jól járnának, 39 millióra lennénk jogosultak, de maximalizálták, hogy legfeljebb 28 millió forintra jogosult a kistérség - már elvettek tőlünk 11 millió forintot.

Lehetne sorolni sokáig, hogy hogyan akarják és hogyan fogják sajnos tönkretenni a magyar vidéket és a magyar önkormányzatokat. De nekünk azt a kérdést teszik föl, azt kérdezik meg tőlünk az ott élő emberek, hogy miért mi, a kistelepülésen élők fizessük meg annak az árát, hogy egyes területeken pazarolták a pénzt, akár bűncselekményt is elkövetve jutottak munka nélkül több millió forinthoz. Lehet ezer és ezer statisztikát készíteni, megmagyarázni nem lehet a megmagyarázhatatlant.

Az Indul a bakterház jut az eszembe, akár a költségvetési vitáról, akár a kormány hét- vagy nyolcéves működéséről, amikor Szabó bakter akkor engedte le a sorompót, amikor a vonat elment; magyarul Szabó bakter is ugyanúgy fordítva működött, mint önök, bár Szabó baktert még annak idején fűtötte a kötelesség iránti vágy, önök viszont csak az embereknek akarnak befűteni. Nem számít, hogy a vörösen izzó kazán meddig bírja, újabb és újabb lapáttal tartják lendületben a rombolás Bajnai-mozdonyát a tolatóvágányon. Ez a költségvetés tolatóvágány! Ez a mozdony elment, ideje leengedni a sorompót. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 142 2009.10.12. 2:13  141-148

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A vonat elment, ideje lesz leengedni a sorompót! Rideg Sándor Szabó bakterét még fűtötte a kötelesség iránti vágy, még ha ugyanúgy fordítva is működött, mint önök.

Kedves MSZP-s Képviselőtársaim! Úgy tűnik, önök már csak az embereknek akarnak alaposan befűteni. Nem számít, hogy a vörösen izzó kazán meddig bírja, újabb és újabb lapáttal tartják lendületben a rombolás Bajnai-féle mozdonyát a tolatóvágányon. Önök azt tervezik, hogy regionális kezelésbe adnak több vasútvonalat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Egy olyan megyében kellene a vasúti személyszállítást megrendelniük az önkormányzatoknak, ahol a települések szinte mindegyike önhikis vagy működésképtelen önkormányzat. A regionális közlekedési szakbizottság nem más, mint gyávaság. Egyszerűen nem merik felvállalni a halálos ítéletek végrehajtását, csak annak a bársonyszékből való felolvasását hajlandóak elvégezni. A vidékiek meg dőljenek a saját kardjukba.

Az önök vasúti közlekedést megreformálni kívánó tervének első része már korábban is megbukott, ugyanis a korábbi mellékvonal-megszüntetések olyan nagyon várt gazdasági hatásai elmaradtak. Ugyanakkor nem látom az autóbusz-közlekedés hihetetlen színvonalra emelését sem, pedig azt is megígérték. A stratégia itt, a második körben is hasonló. A miniszter úr zsigerből utasít el bármilyen kommunikációt az érintett települések képviselőivel és a szakma képviselőivel; persze, könnyebb Szegeden pezsgőzni. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar vasút ügyét alapvetően közszolgáltatásnak kell tekinteni, és tiltakozom az ellen, hogy a létét egy vállalat profitjának mértékétől tegyék függővé. A személyszállító vasút fennmaradása, szolgáltatási színvonalának növelése érdeke a vidéki embereknek, érdeke a gazdaságnak, és megfelel mind Magyarország, mind az EU, mind a környezetvédelem közlekedéssel szemben támasztott követelményeinek.

Nem gondolja, miniszter úr, hogy álláspontja kialakításánál nem csak a vasúti fővonalak mellett élő emberek véleményét kellene meghallgatnia? Mikor látják be végre, hogy az önök ideje lejárt, miért nem hagyják, hogy az ország vonata tovább roboghasson?

Várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 144 2009.11.02. 1:51  143-150

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista kormány úgy akarja átalakítani a vasúti közlekedést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy öt plusz két vasútvonalat szüntet meg 276 kilométer hosszan. Szatmár és a megye lakói számára elfogadhatatlan a vasútvonalak megszüntetésére vonatkozó elképzelés, hiszen ez még hátrányosabb helyzetbe hozza az amúgy is súlyos gondokkal küzdő határ menti megyénket. "Nem tönkretesszük, hanem fejlesztjük a vasutat, európai uniós forrásból 500 kilométernyi vasútfejlesztés valósul meg az elkövetkezendő években" - válaszolta az ön államtitkára két hete a parlamentben elhangzott kérdésemre. Nos, a Szatmárban élő emberek számára, a választókerületemben tervezett két vasútvonal mellett élő emberek számára ön csak vasút-visszafejlesztési miniszter fog maradni, hiszen ha most valaki Rozsályból a megyeszékhelyre, Nyíregyházára akar utazni, akkor Hajdú-Bihar megyén, Debrecenen keresztül kell majd megközelítenie Nyíregyházát, persze minimum három átszállással. Nyugat-Európa megtartja, illetve fejleszti a vasúthálózatot, mert ott a gazdasági válság egyik lehetséges kitörési pontját látják benne. A vasúti közlekedés autóbuszos forgalommal történő kiváltása pedig nem megoldás. Tiltakozom a vasúti mellékvonalak bezárása ellen, tiltakozom a vidéken élő emberek életminőségének további megnyomorítása ellen!

Miniszter Úr! Miért tekintik még mindig egy nagy részvénytársaságnak az országot? A rövid távú anyagi hasznon túlmenően vannak észérveik is alátámasztani mindazt, amit önök művelnek? Hallott-e már az esélyegyenlőségről, vagy a vidéki embereknek ez nem jár? Mikor éreznek már végre valódi felelősséget vidéki választópolgáraik iránt is? (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 148 2009.11.02. 0:55  143-150

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Akár kétezerszer is föl fogjuk tenni ezt a kérdést, mert elfogadhatatlan az a politika, amit önök művelnek a vidéki emberek ellen. Én úgy gondolom, hogy azok a számok nem valósak, amiket ön mondott. Az ott élő embereknek inkább azt kellene megmagyarázni, hogy az ön minisztersége alatt hogyan fordulhatott elő, hogy milliárdokat, milliós nagyságokat fizetnek ki végkielégítésre, és miért kerül olyan drágába egy izzócsere. Nem arról kellene beszélni, hogy a vidéki emberek közül hányan utaznak vasúton. Higgye el, sokkal többen utaznának, ha önök komolyan vették volna azt, hogy fel kell újítani a vasutat. Osztrák példát ne hozzon, a németeknél éppen most nyolc vasútvonal éli virágkorát, az ottani miniszter meg tudta csinálni, hogy többen utazzanak vasúton.

Elfogadhatatlan ez a válasz. Ahogy a miniszter mondta, válság van - ezt tudjuk -, de az látszik, hogy ennek az országnak nincs kormánya, mert az nem kormány, amelyik nem foglalkozik a vidéken élő emberekkel. (Taps a Fidesz soraiban.)