Készült: 2020.09.20.00:55:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

173. ülésnap (2008.11.06.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:30


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint televíziónéző, aki tegnap is és tegnapelőtt is nézte a költségvetési vitát, sajnos, ma sem csalódom, hiszen már rögtön az első felszólalás a pártállami időket juttatja eszembe, amikor is azt mondták az ellenzéknek, miért mernek mást mondani, mint a kormány. Csak egy mondat, tisztelt Kovács képviselőtársam: hat évig kormányozni kellett volna, és akkor nem kerültünk volna sereghajtói szintre, nem kerültünk volna egy szintre Pakisztánnal. Ez volt az önök munkája. De hogy mást ne mondjak, az eltelt tizenhárom percben ön a mostani költségvetési törvényjavaslatról mindössze két percet beszélt. Ennyit az önök komolyságáról.

A 2009. évi harmadik és közel sem biztos, hogy végleges költségvetési törvénytervezet, amely a tervezés megalapozottságát is mutatja, elsősorban annak a tudatos politikának a folytatása, amellyel a kisebb településeket - s a kistelepülések alatt már nem csak a falvakat érthetjük - felszámolni kívánja. Nem erős kifejezés ebben az esetben a falurombolás, a vidék teljes felszámolása, amellyel több százezer embert taszítanak nyomorba. Nincs meg annak a lehetősége, hogy választhassanak, hiszen ez a költségvetés a korábbi felelőtlen gazdálkodásnak, tehetetlenségnek a gyümölcseként azoknak a torkán lesz lenyomva, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Önök, tisztelt szocialista képviselők, azt a látszatot próbálják kelteni, hogy minden, ami rossz, a világválság miatt van, és nem önöket terheli a felelősség hat év kormányzás után azért, hogy rajtunk gúnyolódik Európa.

(8.20)

Amit önök műveltek, az a hozzá nem értés és a tehetetlenség magasiskolája.

Én nem szeretném önöket terhelni olyan témákkal, amelyekről korábban már szó esett - a kis- és középvállalkozások helyzetéről, a munkanélküliség várható alakulásáról -, hanem olyan területtel szeretnék foglalkozni, amely az emberek mindennapjait érinti: az önkormányzati területtel. Miért is kelti az elkeseredettség érzését ez a költségvetésnek nevezett, megnyomorító program bennünk? Harmadik nekifutásra sikerült olyan megalapozatlan költségvetési törvénytervezetet letenni a parlament asztalára, amely alapjaiban rengeti meg az önkormányzati finanszírozási rendszert, legyen ez egyes települési, legyen ez mikrotársulásban szervezett feladatellátás vagy kistérségi szintű működtetés. Igen, önök 150 milliárdot vonnak el az önkormányzatoktól. A normatívák, amelyek a kisebb települések költségvetésének közel 90 százalékát fedezték, 6 és 8 évvel ezelőtti szintre süllyednek vissza.

Beszélnek évek óta arról - és ezt ösztönző normatívákkal eddig pénzügyileg ki is kényszerítették -, hogy hatékonyabb a feladatellátás társulásban, körjegyzőségben, és ezt 2009-ben úgy gondolják működtetni, hogy a 2008-as évi körjegyzőségi alaptámogatás összegét 19 százalékkal csökkentik. Egy konkrétumról is beszéljünk: nézzük egy szatmári körjegyzőség, két falu esetét. A körjegyzőség létszáma jelenleg hat fő a körjegyzővel együtt. Ha a jelenleg tervezett 19 százalékos költségvetési támogatás csökkentését vesszük figyelembe, még bérbefagyasztás esetén is ahhoz, hogy pénzügyileg finanszírozható legyen a körjegyzőség működtetése, minimum két főt el kell engedni.

A körjegyzőség éves ügyiratforgalma megközelítőleg 3500 ügyirat, amelynek 2008-ban közel fele szociális ügyirat volt. Emellett a köztisztviselő a képviselő-testületek működését szolgálja ki, rendeleteket, testületi anyagokat készít, iktat, postáz, szerződések megkötését csinálja, statisztikai adatok szolgáltatását végzi. Ezen túl az intézményi társulásokhoz kapcsolódó elszámolásokat, az önkormányzatok visszaigényléseit, pályázati-pénzügyi elszámolásokat, pályázatok készítését végzik, könyvelnek, és mivel legtöbb esetben az intézmények már részben önállóak, ebben az esetben a gazdálkodást is ők működtetik. Az ügyfeleket persze fogadni is kellene úgy, hogy közben senki sem volt beteg, nem volt szabadságon, és nem vett részt semmilyen képzésben.

Előfordulhat az önök válságköltségvetése miatt, hogy egy család egy-két hónapig nem kap majd ellátást, vagy hónapokkal később lesz közgyógyigazolványa, és azt gondolom, hogy akiknek a gyógyszerhez jutása ezzel lehetetlenné válik, vagy éppen a család éhes és fázik, mert ellátatlan marad, azt majd nem lehet magyarázni a nehéz gazdasági helyzettel. Nehéz lesz elmagyarázni, hogy azért kell a polgároknak az okmányirodában az okmányaikra, a gyámhivatalnál, a körzeti építésügyi igazgatásnál több hónapot sorban állni, mert önök ebben a költségvetésben radikálisan, brutálisan csökkentették a központi igazgatási normatívákat. Nem gondolják, hogy a települési vezetők fognak egymásnak ugrani a pénztelen, finanszírozhatatlan működés miatt?

Nincs az önkormányzati rendszerben - persze, lehet, hogy Tiszaújvárosban van - olyan személyi tartalék, amely a létszámleépítés mellett a működtetés finanszírozhatóságát biztosítaná. Nem elég önöknek a közszféra bérbefagyasztása, újabb elbocsátásokat kényszerítenek ki. Minden egyes önkormányzati működtetést biztosító normatíva, ha olyan mértékben csökken, ahogy önök betervezték, azt fogja eredményezni, hogy megbénul az önkormányzati rendszer. Az önkormányzatok tömegei - ez országos szinten vélhetően meg fogja haladni az ezres nagyságrendet - válnak majd működésképtelenné. Vagy éppen ez a céljuk? Bebizonyítani azt, hogy életképtelenek a települések? Hol a határ? A 40 ezer fős településeknél? Vagy elég megyénként egy település? Igaz, ha a falu középkori csökevény, és fel kell számolni, akkor jó úton haladnak: meg kell szüntetni az iskolát, az óvodát be kell zárni, a postát be kell zárni, meg kell szüntetni a szociális ellátórendszert, sőt, a körjegyzőséget is.

Ezzel a költségvetésnek nevezett halálos ítélettel beverik az utolsó szeget is a magyar önkormányzatiság koporsójába. Eddigi munkájuk eredményeként az elmúlt három tanév során az önálló óvodák és általános iskolák száma az összevonások következtében 1165-tel csökkent. Ezenfelül 140 óvodát és 196 iskolát zártak be végleg. Igen, önök most is 40 milliárd forintot vonnak ki a közoktatásból. Az oktatásban a kistérségi és a társulási normatívák 27 százalékkal csökkennek. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik gyerektől elveszik az alkotmányos jogát, hogy iskolába járhasson, és azt is jelenti, hogy minden negyedik pedagógus kényszerül majd elhagyni az állását.

A falvakra elviselhetetlen anyagi és adminisztratív nyomás nehezedik, hogy lemondjanak oktatási intézményeik önálló fenntartásáról, majd kényszertársulások keretei között zárják be tagintézményeiket, és a közoktatási feladataiknak a felduzzasztott létszámú központi intézményekben tegyenek eleget. A megszűnt települési iskolák fenntartói most átadják ezeket a pénzeket a társulási iskola fenntartására a nagyobb intézményeknek, az önkormányzatok működési forráshiánya viszont olyan mértékben nő, hogy sorra lehetetlenülnek el majd a települések.

Hogyan lehet így, a 40 milliárd elvonása után majd magas színvonalú, gyakorlatorientált szakmai képzéseket megvalósítani akkor, amikor magasan kvalifikált szakmunkásokból hiány van, ha ehhez az iskolarendszerű képzésben nem nyújtunk megfelelő támogatást? Felháborító, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának az esélyét csökkentik, hiszen a pedagógiai szakszolgálatok támogatásának az összegét is jelentősen szűkítik. A pedagógiai szakszolgálatok játsszák a legfontosabb szerepet a hhh-s, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában. A leghátrányosabb kistérségekben - a miénk, a fehérgyarmati kistérség is ilyen - nagyon-nagyon sok hhh-s, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek van.

Nemhogy az esélyegyenlőség problémáira nem lesz megoldás, de ezek a kistérségek még a kötelező feladataikat sem fogják tudni ellátni. Lehetnek önöknek esélyegyenlőségi szakértőik, lehetnek önöknek antiszegregációs szakértőik, amit most csinálnak ezzel a költségvetéssel, az a vidéki mélyszegénységben élő emberek felzárkóztatása útjának az elvágását jelenti.

Egypár szót a többcélú kistérségi társulásokról, amiktől ebben a költségvetési törvényjavaslatban 3,6 milliárdot vontak el. A legnehezebben érintett kistérségek azok a kistérségek, ahol sok az ezer fő lélekszám alatti település. Az én térségem, a fehérgyarmati kistérség 49 településéből mindössze 7 ezer fő feletti lélekszámú. Ettől a kistérségtől 15 millió forintot vesznek el. A kistérségek működtetése tulajdonképpen értelmetlenné válik, mert olyan mértékben csökken az alapműködés finanszírozása. Valamikor ez volt az átalakítás, a reform szent tehene, ma viszont a kistérségeket gazdaságtalan fenntartani, abban egyáltalán részt venni is gazdaságtalan.

Engedjék meg, hogy felszólalásomat egy kérdéssel fejezzem be: mit is ad ez a kormány által többször átdolgozott költségvetési javaslat? Csődeljárást, kilátástalanságot, elszegényedést, további munkanélküliséget, a megnyílt európai uniós forrásokról való lemondást a saját erő hiánya miatt.

Engedjék meg, hogy hadd idézzek a térségembe való Móricz Zsigmondtól egy gondolatot: "A legjellemzőbb magyar fa a diófa. Ezt sose metszik. Zúzzák és törik. Ha nem terem, meg kell verni hosszú rudakkal, s a fájó sebekből termő ágak hajtanak. Így verik a magyarságot a Sors által rászabadított elemek, és még a rossz gyermekek is. De a magyar fa egyre ősibb erővel sarjad." Ennek az üzenete az, hogy bármilyen merényletet is terveznek az önkormányzati szféra ellen, a magyar vidék élni akar, és élni fog. Egy esetben várható csak pozitív javulás az önkormányzati szféránál, egy esetben várható felvétel az önkormányzatoknál, ez pedig az önkormányzatok nyakára ültetett csődbiztosi álláshelyek.

Mindent összegezve: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyáltalán nem tartja elfogadhatónak, és nem tudja támogatni ezt a megszorító csomagot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai