Készült: 2019.11.20.10:28:40 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 20 2018.06.29. 7:01  1-88

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A frakcióból előttem szóló Turi-Kovács Béla képviselőtársam nyugodt, kiegyensúlyozott, fenntartható költségvetésnek nevezte a 2019-es költségvetés-tervezetet. Én magam is a magyar családok szempontjából a jobb megélhetés és a biztonság költségvetésének tartom a ’19-es költségvetést.Külön szeretnék szólni nemzetpolitikai szempontból az elszakított országrészek magyarságáról és a diaszpóramagyarságról. Különös tekintettel az elszakított országrészek magyarsága szempontjából a megmaradás és a gyarapodás költségvetése ez a ’19-es. Természetesen ez szemben áll mindazzal, ami 2010 előtt történt ott abban a bizonyos nyolc évben, amikor a „merjünk kicsik lenni” ideológia mentén politizáltak a nemzetpolitika területén, amikor gyűlölt támadást indítottak a kettős állampolgárság ellen, felszámolták a Magyar Állandó Értekezletet, illetve megtagadták a határon túli magyarságot.

Elmondhatjuk azt, hogy Magyarország központi költségvetése a legjobb fokmérője annak, hogy miként sikerült az elmúlt nyolc évben a külhoni magyarság támogatását rendszerszintűvé tennünk. Magyarország immár évek óta a költségvetésében szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését, fejlesztését, a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében indított programok folytonosságát és folyamatos bővítését.

A kiszámítható anyaországi támogatásnak köszönhetően mintegy ötezer intézményt  hangsúlyozom, ötezer intézményt  működtet, és a programjait fenntarthatóvá tette elsősorban a Bethlen Gábor Alapból nyújtott forrásokkal, és ezzel tudjuk fönntartani, működtetni ezt az intézményrendszert.

A költségvetésben biztosított forrásoknak köszönhetően több olyan program folytonosságát és folyamatos bővítését tudjuk garantálni, amelyek jelentős lépéseket tesznek a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében. Ilyenek például a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus évei, amelyek 2012-től folyamatosan működnek. 2018, az idei esztendő például a külhoni magyar családok éve, és ezen keresztül zajlik a külhoni magyar családok támogatása. Vagy szeretném kiemelni a fokozatosan bővülő Kőrösi Csoma Sándor-programot és a szórványt megcélzó Petőfi Sándor-programot, ahol a kiküldött ösztöndíjasok száma már 2018-ban 215 fő. Ők érkeznek a diaszpórához és a szórványban élő magyarokhoz.

A 2019. évi költségvetés-tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásai mintegy 1,4 milliárd forintos növekedésével számolhatunk, és ez továbbra is biztosítja a nemzetpolitika stabilitását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel mondhatjuk el azt is, hogy a nemzetpolitikai szemléletmód a közigazgatás egészét átszövi. Számos tárca működtet olyan programot, amely részben vagy egészben a külhoni magyarságot célozza meg. Egyre több szakterületen tudunk egy egységes nemzetben gondolkodni. Összkormányzati szinten már 2017-ben is mintegy 100 milliárd forintot tett ki a nemzetpolitikai kiadás. Ebből az elmúlt évek egyik legnagyobb tétele ’17-ben és ’18-ban az a mintegy 40 milliárdos óvodafejlesztési program, amit indítottunk a Kárpát-medencében.

Ugyanakkor szólnom kell az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási, kulturális és egyházi támogatásairól is, amelyekkel szintén jelentős előrelépéseket tettünk az egységes Kárpát-medencei oktatási és kulturális tér megteremtésében. Ennek a munkának a folytatását garantálják a ’19-es előirányzatok is, és az a tény is, hogy az egyházi ügyek és a nemzetpolitika az új kormányzati struktúrában egy közös irányítás alá kerültek.

Nagy örömmel látjuk a ’19-es tervezetben a Határtalanul!-programra szánt források további növekedését, így 2019-ben már több mint 5,6 milliárd forintból folytatódhat ez a pályázati rendszer. Azt gondolom, hogy hangsúlyoznom kell ennek a nevelési hatását, hiszen itt ezek az osztálykirándulások, amelyek a határon túlra irányulnak, számtalan nevelési lehetőséget rejtenek magukban, és ez az 5,6 milliárd forint pedig biztosítja és garantálja azt, hogy a jó, szakmailag megalapozott pályázatok mindegyike nyertes lehet, és egyre több gyermek utazhat a határon túlra.

A költségvetési tervezet egy szintlépést is jelent abban a gondolatban, hogy a Kárpát-medence egy gazdasági terület, és a korábbi évekhez képest egy nagyságrendileg szintén hatalmas összeget, mintegy 50 milliárd forintot biztosít a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervekhez, amelyeket már a korábbi években megkezdtünk, tulajdonképpen a végéhez közeledik a Délvidéken, folytatódik Kárpátalján és a Felvidéken, ezeken a területeken a legnagyobb összeggel. Ez biztosítja azt, hogy a határon túli magyarok, magyar vállalkozók, magyar vállalkozások, saját kezükbe véve a sorsukat, anyaországi támogatással a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

Fontos megemlíteni például az agrártárca kezdeményezését is, egy előrelépést is a külhoni magyarság felé nyitásban, hiszen a Kárpát-medencei falugazdászprogram 2019-ben már több mint 400 millió forintot biztosít nemzetpolitikai célú forrásként ezen szakterületen is.

Összességében elmondható, hogy egy nemzetpolitikai szempontból biztató tervezetet látunk, amelynek megvalósítása egyszerre eredményezi majd a külhoni magyarság megmaradását, valamint az anyaország és a külhoni magyarság minél több területen való együttműködésének a megerősítését is.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket, és kérem a költségvetés támogatását. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 212 2018.10.01. 2:28  209-222

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt előterjesztő Képviselő Urak! Először is a határozati javaslattal kapcsolatban szeretném elmondani önöknek, hogy ugyan nem először tárgyalunk már itt, sem a Nemzeti összetartozás bizottságában, sem itt Házban, de szeretném felhívni a figyelmet arra, amit egyébként ön minden bizonnyal tud, hogy 2010 óta nem határozati javaslatunk van Trianonról, hanem egy törvényünk van, mégpedig a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, amely megemlékezik Magyarország egyik legnagyobb történelmi tragédiájáról és a történelmi Magyarországot szétdaraboló békediktátumról. Ebben a törvényben benne foglaltatik mindaz, hogy tisztelettel adózik azon emberek, közösségek emléke előtt, akik e tragédiát követően is a magyarságot mind szellemi, mind gazdasági értelemben képesek voltak újra megerősíteni, és képesek voltak túlélni ezt a tragédiát. S adózik és fejet hajt mindazok előtt, akik magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, vagy akik az életükkel kényszerültek adózni a nemzeti önazonosságuk vállalásáért.Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanakkor ez a törvény kinyilvánítja azt is, hogy a több állam fennhatósága alá betett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, és az államhatárok feletti összetartozás egy valóság.

Tisztelt Képviselő Úr! 2011-ben egy új Alaptörvényt fogadtunk el, amelyben Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. 2010-ben törvényt fogadtunk el a kedvezményes honosításról, a kettős állampolgárságról szóló törvényt, illetve választójogot kaptak a határon túli magyar szavazók. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mindez, és amiről ön is beszélt  gazdasági, oktatási, kulturális támogatások , megteremtették a nemzetegyesítést, és ezen az úton kívánunk a jövőben is eljárni. Tisztelettel kérem, hogy most ne nyilvánítsuk gyászévvé és ne emeljük ezzel esetleg más államok ünnepségének a fényét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 180 2018.11.28. 8:57  177-192

PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Határozati javaslat a magyar-székely összetartozás napjáról, vagy mondhatjuk azt is, hogy a magyar-székely egység napjáról. Sokan azt mondják, egyes vélemények szerint ez egy evidencia, és felesleges ezt határozati javaslati formába önteni, én mégis amellett szeretnék érvelni, hogy ez egy fontos dolog, még ha természetes is ez mindannyiunk számára, vannak olyan dolgok, ami miatt érdemes megerősíteni ezt az egységet és ezt az összetartozást. Elsőként azzal indokolnám, amiről Szávay képviselőtársunk is beszélt, a nemzeti minimum kérdésével, és én egyébként azt gondolom, hogy pont a nemzetpolitika lehet az, aminek egyes alapvető kérdéseiben egyetérthetnek a magyar politika szereplői, a magyar politikai pártok, mert amikor azt mondjuk, hogy az a célunk, hogy a magyarság, bár szétszabdalva is él a Kárpát-medencében, de megmaradhasson a szülőföldjén, sőt ott gyarapodjon a szülőföldjén, akkor ez lehet egy olyan elv, amiben egy nemzeti egyetértés van.

Az, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért, ami szerepel az új Alaptörvényünk D) cikkelyében, vagy ahogy annak idején Szabó Dezső fogalmazott, hogy minden magyar felelős minden magyarért, azt gondolom, ez egy olyan alapelv, ami lehet egy nemzeti minimum. Mint ahogy az a két példa is igaz erre, amit képviselő úr felsorolt az elmúlt időszak parlamenti életéből. Ilyen volt az ukrán nyelvtörvény elleni közös fellépés, és ilyen volt a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés melletti kiállás. És valóban, ezt a ma tárgyalt összetartozás napja határozati javaslatot is hat parlamenti párt nemcsak hogy támogatja, hanem előterjesztő képviselőket adott ehhez a határozati javaslathoz. Egyetlen parlamenti erő, az önmagát Demokratikus Koalíciónak nevező szélsőséges szekta az, aki nem támogatja ezt a határozati javaslatot.

Ez a határozati javaslat evidencia, amit mégis meg kell erősítenünk. Több oka is van ennek. Jó ideje szétszakítva élünk az erdélyi magyarságtól és benne a székelyföldi székelyektől, nemcsak száz éve, hanem több száz éve így van ez. Annak idején ott az erdélyi gyulák világa is olyan távoli, misztikus és különálló világ volt, és ez csak fokozódott akkor, amikor a XVI. században három részre szakadt az ország. A mai anyaország közepén a török hódoltság volt, nyugati és északi keskeny sávjában a Habsburgok uralta Magyar Királyság, és létezett különállva az Erdélyi Fejedelemség, aminek történelmünkben megvolt az a jelentősége, hogy akkor, abban az időben, amikor haza nem létezett, csak nemzet, az az Erdélyi Fejedelemség testesítette meg a magyar államiságot.

A török kiűzése után is külön kezelték Erdélyt, hiszen a Habsburg-uralom alatt az Erdélyi Fejedelemség külön igazgatás alatt szerepelt a birodalomban, és pontosan erre vonatkoztak a ’48-as idők, hiszen ’48 márciusában is a 12 pont egyik hangsúlyos eleme volt az unió Erdéllyel. És trianoni elszakítottságunk, szétszakítottságunk most már közel száz esztendejéről is sokszor ejtettünk szót.

A kapcsolat helyreállításáért, határokon átívelő helyreállításáért sokat tettünk az elmúlt időkben. Alapvető tény, amit egyébként a „székely-magyar” szókapcsolat is kifejez, hogy egy magyar nép tagjai vagyunk. Egyébként a székelység léte erőt ad nemzeti identitásunkhoz, és viszont is, az anyaország és más határon túli magyar közösségek is erőt kapnak és adnak a székelységnek és az ő fennmaradásukhoz Romániában. Evidencia és mégis megerősítjük ezt az összetartozást, és a megosztás volna a legnagyobb hiba.

Egy-két héttel ezelőtt tárgyalta itt a Magyar Országgyűlés azt a javaslatot, amely szerint a székelység, a székelyek egy külön nemzetiség Magyarországon. Nagyon helyesen a parlamenti többség ezt a kezdeményezést elutasította, bármennyire is rokonszenvezünk a székelyekkel, akár a Magyarországon élő székelyekkel, mégis egy ilyennek a támogatása, amikor arról döntünk, hogy különállunk magyarok és székelyek, ez nemcsak hiba, hanem bűn lenne. Bűn lenne lehetőséget adni egy következő román népszámláláson ahhoz, hogy a kérdezőbiztos feltegye azt a kérdést, hogy „Magyar vagy, vagy székely vagy?” Mindjárt nem egy másfél milliós magyar közösségről beszélünk Romániában, hanem akkor sokkal kevesebbről, és ez a megosztás tovább veszélyeztetné a magyarság megmaradását, nyelvhasználatát, kultúrához való hozzáférését.

Tisztelt Ház! A magyar-székely összetartozás erőt ad a székelyeknek. Azt gondolom, hogy ha ezt a határozati javaslatot elfogadjuk, ez erőt ad a harcukhoz, ahhoz a harchoz, amit az autonómiáért vagy az önrendelkezésükért vívnak. Meggyőződésem, hogy az autonómia az, ami valóban a hosszú távú megmaradást, boldogulást segíti, és egyébként a többségi állam számára is elhozza a társadalmi békét és a prosperitást.

Ehhez minden segítséget meg kell adnunk, ha kell, gazdasági eszközökkel, ha kell, politikai eszközökkel vagy ha kell, diplomáciai eszközökkel, hogy ebben segítsük a székelyeket. Bethlen Gábor szavaihoz nyúlnék vissza, aki azt mondta, hogy nem tudjuk mindig megtenni azt, amit kell, de mindig tegyük meg azt, amit lehet. És amit lehet, azt most is tegyük majd meg a székelyek támogatása ügyében.

A határozati javaslat egy történelmi eseményre is emlékezik. Egy főhajtás a székely hősiesség előtt, főhajtás az agyagfalvi székely nemzetgyűlés előtt. Akkor, ott a székelyek kiálltak a nemzetért, kiálltak az áprilisi törvényekért, és a Habsburgok által feldühített tömegekkel szemben képesek voltak megvédeni a forradalom eredményeit, valamint az erdélyi lakosok biztonságát is garantálták.

Tiszteletre méltó volt a kiállásuk és a magyar nemzet iránt tanúsított szeretetük, amelyről méltóképpen kell emlékezni.

(19.40)

Emlékezzünk erre a 60 ezer székelyre és 1848. október 16-ára!

Szeretnék köszönetet mondani államtitkár úrnak, rajta keresztül a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a kormánynak, hiszen ez az ügy már nem először van napirenden. Szávay képviselő úr egy kérdésében is ezt kérdezte, a magyar-székely összetartozás napját, hogy milyen a kormány hozzáállása ehhez a határozati javaslathoz, és akkor államtitkár úr elmondta, hogy az agyagfalvi kis múzeum további fejlesztésére 20 millió forintot biztosít a magyar kormány. Köszönjük, hogy ezzel is a jövő évben még szebbé teszi az ottani erdélyi megemlékezéseket is.

A Fidesz-frakció támogatni fogja a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 76 2018.12.11. 2:02  69-76

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők nevében is köszönöm szépen azt a támogatást, amit az elmúlt hetekben, legyen az bizottsági ülés, törvényalkotási bizottsági ülés vagy itt a parlamentben ez ügyben kifejtettek. Kell hogy legyen, és a nemzetpolitika egy olyan terület, ahol kell hogy legyenek nemzeti minimumok. Így volt ez az elmúlt időszakban akkor, amikor a parlament legnagyobb része kiállt például az ukrán nyelvtörvény ellen és állást foglaltunk, így volt ez akkor, amikor a Minority SafePack-kezdeményezést az Országgyűlés nagy része támogatta, és egy határozati javaslatban kiállt mellette.Így van ez most is, hogy a hét pártból hat támogatta ezt a határozati javaslatot, amelyhez érkezett két módosító javaslat is. A Törvényalkotási bizottság és a Nemzeti összetartozás bizottsága is támogatta ezt a két módosító javaslatot, ami még inkább megerősíti azt, hogy nemcsak egy egyszerű összetartozásról van itt szó a magyarok és a székelyek között, hanem a magyar-székely egységről van szó, ezt kívánjuk ebben hangsúlyozni. Illetve támogattuk azt a módosító javaslatot is, amely leszögezte, hogy a székely nép a magyar nemzet elválaszthatatlan része. És mindemellett természetesen fontos az is, ami már itt a mai ülésen is szóba került, hogy mindezzel egyébként emléket kívánunk állítani annak az agyagfalvi székely nemzetgyűlésnek, amely ’48. október 16-án kiállt az áprilisi vívmányok mellett, kiállt a ’48-as magyar forradalom mellett.

Azt kérem, hogy a holnapi napon is legyenek szívesek támogatni ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 102 2019.05.28. 12:04  101-124

PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen.” Idézem önöknek Wass Albert sorát, és ebben tulajdonképpen szinte minden benne van nagyon röviden a nemzeti összetartozásról.A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az idén tavasszal, 2019. március 8-án tartott ülésének állásfoglalása felkérte az Országgyűlést, hogy a 2020. évet nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti összetartozás bizottsága, eleget téve ennek a felkérésnek, mint előterjesztő benyújtotta az Országgyűlés elé. Egybehangzó támogatással és egybehangzó igen szavazatokkal döntött a bizottság a benyújtásról. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem gyászévet kívánunk meghirdetni, sokkal inkább egy olyan vezérgondolattal, jelmondattal indítanánk el ezt az emlékévet, ami egy nap megemlékezés és 365 nap nemzeti összetartozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eszkimóknál több száz szó és kifejezés létezik a hónak meg a jégnek a különböző hőmérsékletére, szilárdságára vagy éppen olvadékony állapotára. Ugyanígy Európában a számiknál is 180-300 kifejezés van a hó és a jég állapotára. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ilyen körülöttük a világ.

Határon túli és inneni magyar; külhoni, anyaországi magyar; elszakított országrészek magyarsága; elcsatolt nemzetrész; szórvány, tömbmagyarság; sziget vagy diaszpóra  nekünk pedig számtalan kifejezésünk van a magyarságra, mert mi pedig egy ilyen világban élünk immár száz esztendeje.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha mi, magyarok azt mondjuk, hogy Trianon, akkor ebben a szóban kifejeződik minden. Ha azt mondjuk, hogy Trianon, abban ott van nekünk a két vesztes világháború, a felszabadításnak nevezett megszállások, két szörnyű diktatúra, de ott van 2004 advent második vasárnapja is. Ott vannak a XX. század végi magyarverések, vagy éppen ott van Malina Hedvig kálváriája, vagy napjainkban a Beke-Szőcs-ügy, a Székely Mikó Kollégium vagy az ukrán nyelvtörvény.

1920. június 4-e, a párizsi békediktátum, Trianon. Milyen állapotban ért ez minket?

(13.50)

Katonai és politikai kiszolgáltatottságban. Ott volt az első világháborús vereség, aminek egyébként érdekessége, hogy ’18 őszén nem volt idegen katona az ország területén. Hazatért Károlyi Mihály észak-amerikai körútjáról, egy ellenséges országból, az Egyesült Államokból, szintén egy ellenséges országon, Franciaországon keresztül hazaérkezett Magyarországra. Legfontosabb tevékenységük Linder Bélával a katonai erő felszámolása volt. Ott volt ’18 őszén Tisza István meggyilkolása, majd ott volt ’19 tavaszán a bolsevik, kommunista hatalomátvétel. Ezek után nem lehetett véletlen az anyaország halálra ítélése. Katonailag, politikailag, a kommunizmus bélyegét ránk sütve ott álltunk 1920-ban teljes kiszolgáltatottságban.

1920 után a Kárpát-medencei magyarság öt, a mai állapotok szerint nyolc államban találta magát kisebbségi létben és egyre inkább megfogyatkozva. De az eltelt száz esztendőben is a nemzeti nyelv, az irodalom, a hitélet, a művészetek, a hagyományőrzés tovább élése révén a magyar identitás az országhatárokon átívelően is tovább élt, és tovább él napjainkban is. Köszönet mindazoknak, akik a nemzet összetartozását szolgálták, tanítók, lelkészek, írók, művészek, sportolók, kétkezi munkások, kérges kezű parasztemberek, mindazok, akik az elmúlt száz évben a nemzeti összetartozás ügyét fönntartották. Túléltük ebben a száz évben a nemzetgyilkosságot. Sőt, nem egyszerűen túléltük, hanem a világ szemében elismert eredményeket értünk el. Ezeket az eredményeket is be kell mutatnunk az emlékévben.

2018 novemberében, tavaly ősszel a Magyar Állandó Értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök úgy fordult a Kárpát-medencei magyarság képviselői és a diaszpóramagyarság felé, hogy „a száz év magány véget ért”. Mindannyian ismerjük Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író regényét, amely pontosan a szülőföld elhagyásáról szól, a paradicsomból való kiűzettetésről szól. Nos, elmondhatjuk, hogy a száz év magány véget ért.

2010-től fogalmaztunk meg és hajtunk végre egy olyan új nemzetpolitikát, amelyben megkezdtük a magyarság határon átívelő közjogi egyesítését, törvénybe iktattuk, bevezettük a kettős állampolgárság intézményét, törvénybe iktattuk a nemzeti összetartozás napját. És 2011-ben elfogadtunk egy olyan új Alaptörvényt, amelynek D) cikkelye a felelősségvállalásról szól, mely szerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ma már elmondhatjuk azt, hogy a Kárpát-medence egyfajta kulturális térként mutatkozhat meg. Elég csak célozni az emlékévekre  Arany-emlékév, Szent László, Mátyás király, Rákóczi-emlékév , a magyar házak működésére, a kulturális egyesületek működésére, a testvérvárosi kulturális kapcsolatokra és együttműködésekre. Elmondhatjuk, hogy létezik egy magyar kulturális tér a Kárpát-medencében.

S elmondhatjuk azt, hogy a Kárpát-medencében létezik egy oktatási tér is. Ebből hadd célozzak önöknek a napjainkban is folyó legnagyobb intézményfejlesztési akcióra, a Kárpát-medencei óvodaépítési programra, ahol 150 új óvoda épül, és több mint 350 kerül felújításra. Ez 600, magyar gyermekeket befogadó intézmény a Kárpát-medencében, az anyaország határain túl. Ha össze akarjuk hasonlítani, ilyen léptékű intézményfejlesztés utoljára a Kárpát-medencében pont a csonka országban Klebelsberg idején volt a népiskolai iskolafejlesztés.

Működik az oktatási-nevelési támogatás rendszere, és elmondhatjuk, hogy a felsőoktatásban is működnek zászlóshajóként intézmények. Újvidéken felépült az Európa Kollégium, Szabadkán jelenleg folyik a tanítóképző felújítása, de a beregszászi, komáromi, nagyváradi, csíkszeredai, marosvásárhelyi egyetemek és főiskolák mind-mind nemzeti jelentőségű intézmények.

S elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medence egy gazdasági térként is működik. A magyar kormány támogatásával gazdaságélénkítő programot kezdtünk el először a Délvidéken 20 milliárd forint értékben, majd a Kárpátalján 12 milliárddal folytatódott, a Felvidéken 10 milliárddal. Lezárt pályázataink vannak, aminek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy legalább még egyszer ekkora összegeket mozgatott meg, és elősegítette az ott élő őshonos magyarságnak a szülőföldön való megmaradását, boldogulását és gyarapodását. És most kezdődik el Erdélyben 77 millió euróval, azaz 25 milliárd forinttal ez a gazdaságélénkítő program.

S szólhatnék még további nemzetpolitikai zászlóshajókról, mint a Kőrösi Csoma Sándor-programról, ahol most már 146 ösztöndíjas kerül ki a diaszpóra magyarságához, a nyugati magyarsághoz, illetve 30 egyházi személy is. És a Petőfi-programról, amelynek keretében a valamikori Monarchia területén, itt a szomszédos országokban 73 ösztöndíjas az, aki kapcsolatot visz és tart az anyaország és a szórvány Kárpát-medencei magyarság között. A száz év magány tehát véget ért.

Tisztelt Ház! Az a javaslatunk, hogy 2020 legyen tisztelgés a magyar nemzet nemzethűsége előtt. Mutassuk be eredményeinket, melyekre büszkék lehetünk. Mutassuk meg, hogy mit értünk el az elmúlt száz évben a kultúra, a sport, a tudományos élet és a gazdaság területén, egyben pedig tegyünk egy új ajánlatot a térség népei felé, tegyünk egy új ajánlatot a szomszéd népek felé azzal a gondolattal, hogy a mai Európában olyan tendenciák mozognak, hogy összefogás nélkül a nemzetek el fognak veszni; külön-külön egészen biztos. Összefogva, együtt talán a nemzeteinket meg tudjuk menteni.

Én kívánom azt, hogy legyen erős magyar nemzet, legyen erős román, ukrán és szerb nemzet, ugyanakkor ezektől az erős nemzetektől elvárjuk azt a bölcsességet is, hogy adják meg az országuk területén élő őshonos magyar kisebbségnek a közösségi jogokat, hiszen ezek alapvető emberi jogok. Alapvető emberi jog az önrendelkezéshez való jog, az önkormányzatisághoz való jog; vagy nevezzük autonómiának, az autonómiához való jognak. Ez nem szeparatizmus. Az önrendelkezés elhozza a békét, a társadalmi békét, és ha egy nemzeti kisebbség, egy kisebbségi sorban lévő őshonos nemzet jól érzi magát, akkor az prosperitást hoz el.

És ha prosperitás van, az gazdasági növekedéssel és jóléttel is jár együtt. Egy ilyen új közép-európai jövőt szeretnénk, és ez az ajánlatunk ezt szolgálná.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt száz év nagy részében vesztesek voltunk. Azt szeretnénk, ha az elkövetkezendő száz év nyertese lenne a magyarság. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 124 2019.05.28. 1:03  101-124

PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden, hiszen a felszólalók többsége egyetértett a bizottság által előterjesztett határozati javaslattal. Tiszteletben tartva és megfogadva elnök úr kérését, hogy ne bocsátkozzunk itt történelmi vitákba, valóban egyébként a Gyurcsány-párttal történelemről, nemzetről, nemzeti összetartozásról nincs mit beszélnünk. Nemzetárulók és hazaárulók 2004. december 5. óta, ezt tudják belhonban, külhonban, határon innen és túl, szórványban, diaszpórában, szigeten és mindenhol. Nincs erről mit beszélnünk.A benyújtó bizottság nevében pedig a többi hozzászóló támogatását köszönöm, sor kerül majd a részletes vitára és a zárószavazásra itt a parlamentben. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 212 2019.06.17. 2:49  209-227

PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogok visszaélni a türelmükkel, hiszen itt a Házban már nem először beszélünk erről a határozati javaslatról. Valóban  ahogy a TAB előadójától is hallhattuk , az idei esztendőben március 8-án, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma zajlott itt, Budapesten, az ottani zárónyilatkozatba került be ez a kérés a magyar Országgyűlés felé, hogy 2020 legyen a nemzeti összetartozás éve. A bizottságunk tagjainak szeretnék köszönetet mondani, hiszen a Nemzeti összetartozás bizottsága egyhangú javaslattal, egybehangzó igen javaslattal nyújtotta be ide a Ház elé a határozati javaslatot, majd amikor itt megtörtént a vitája a parlamentben, az akkor jelen lévő parlamenti frakciók is ezt a gondolatot, ezt a határozati javaslatot mind támogatták, mint ahogy a Törvényalkotási bizottság minden jelen lévő tagja is a múlt héten igen szavazatával ezt a határozati javaslatot támogatta.Valóban, azzal a gondolattal indítottuk útjára ezt az emlékévet, hogy nem gyászévet akarunk hirdetni. Ugyan Trianonra valóban emlékezni kell, erre a szörnyű békediktátumra, a nemzetet ért tragédiára, ugyanakkor meg kell emlékeznünk egyébként azokról a magyarokról is, Kárpát-medencei magyarokról, akik elszenvedték ezt az országcsonkítást és megszenvedték annak máig tartó következményeit. Valóban legyen ez az év egy nap megemlékezés és 365 nap összetartozás!

Valóban, ezt a nemzetgyilkossági kísérletet nemcsak egyszerűen túléltük, nemcsak egyszerűen megmaradtunk itt, hanem elmondhatjuk valóban azt, hogy egy erős nemzetként vagyunk ma jelen a Kárpát-medencében, egy erős nemzetként éltük túl ezt a száz évet. Ez a száz év bizonyíték a nemzet élni akarásáról, valóban mindazokról a gazdasági, tudományos, művészeti, kulturális eredményekről, amelyekről tanúbizonyságot adtunk az elmúlt száz évben. Azt gondolom, illő lesz ezt 2020-ban bemutatni Európának, bemutatni a nagyvilágnak, hogy kik vagyunk mi itt magyarok a Kárpát-medencében. Valóban mutassuk meg a nagyvilágnak, hogy egy következő századnak valóban a nyertesei lehetünk!

Köszönöm szépen elnök úr és a tisztelt Ház türelmét. Kérek mindenkit, hogy holnap a zárószavazáson a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 92 2019.06.20. 9:29  1-163

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! 2010 óta Magyarország Kormánya nem engedett az Alaptörvényben is lefektetett gondolatból, mely szerint, idézem: „Megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.” Illetve idézhetem önöknek az új magyar Alaptörvény D) cikkelyét is, melyben Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarságért.

(16.00)

A parlamenti munkánk során, így a költségvetési vitában sem szabad elfelejtenünk azt, hogy egy olyan Országgyűlésben dolgozhatunk, amelynek összetételében határon túli nemzettársaink a 2014-es választás óta szavazatukkal is beleszólhatnak, hiszen egy új választójogi törvény keretében azok számára is biztosítottuk a szavazati jogot, akik magyar állampolgárok, de Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkeznek.

A 2020. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat is számos olyan fejezetet tartalmaz, amely anyagilag megnyugtatóan rendezi a 2010-ben megújított nemzetpolitikai céljainkat, nem vonva el forrásokat a legfontosabb területektől. A jövő évi költségvetés tervezete is egy erős, gazdaságilag stabil anyaországról tesz tanúbizonyságot, amelyre a határon túli magyarság bizton számíthat.

Áttanulmányozva a 2020. évi költségvetés nemzetpolitikai tárgyú tételeit, összességében elmondható, hogy az eddigi célok továbbra is számolhatnak az előző évi támogatásokkal, bizonyos területeknél pedig a 2019-es számokhoz képest nagyobb kiadásokkal tervez a költségvetés. Hogy melyek ezek a célok, azokból egyet-kettőt kiemelnék.

A vallás megtartóerőt jelentett a történelem legsötétebb időszakaiban is a magyarság számára. A Miniszterelnökség továbbra is  az előző évi összegeket tartva  támogatja a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeket, a határon túli egyházi intézmények fejlesztését, valamint a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységét. E három célterület összesen 1 milliárd 220 millió forintos kerettel számolhat.

Egy másik cél a magyar épített örökség védelme és helyreállítása, ami Magyarország Kormányának fontos feladata és szívügye. Jó példaként említhető erre a felvidéki Borsi településen álló Rákóczi-kastély felújítása. II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének teljes helyreállítása várhatóan 2020-ra fejeződik be. A jövő évi költségvetés a korábbi támogatásokon túl 250 millió forintot különített el erre a célra.

Sajnos elmondható, hogy Ukrajnával az utóbbi időszakban nem felhőtlen a kapcsolatunk, ezért a Kárpátalján élő magyarság erkölcsi és anyagi támogatása most talán fontosabb, mint eddig bármikor volt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és kárpátaljai fejlesztési feladatokra szánt összeg az idei kerethez képest 850 millió forintról 2 milliárd 48 millió forintra emelkedik. A támogatások ilyen nagy mértékű emelése azért is üdvözlendő, mert a kárpátaljai magyarság napjainkban az egyik legsérülékenyebb, létében leginkább veszélyeztetett csoportja külhonba szakadt nemzettársainknak. Gondolom, senkinek sem kell felsorolnom az ukrajnai magyarokat sújtó intézkedéseket, támadásokat a nyelvtörvénytől kezdve egészen a tegnapi beregszászi bombariadókig.

A kárpátaljai fejlesztések mellett nagy hangsúlyt kap a jövő évi költségvetés nemzetpolitikai céljai között a csángó-magyar együttműködési program. Idén tavasszal a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a csángó ügyek kezelése, Járai Zsigmond volt jegybankelnök április 1-jétől miniszterelnöki megbízottként koordinálja az együttműködést. Az elmúlt évek támogatását jelentősen megnövelve 2020-ra 532 millió forintot különítettek el a moldvai csángó gyerekek oktatási programjára.

Az összegből remélhetőleg folytatni tudjuk az eddigi közös munkát, bővíthetjük Csángóföldön az oktatási hálózatot, biztosítva a kellő infrastruktúrát és a pedagógusi hátteret. Magyarházak építését is tervezzük, amelyekben korszerű iskolát, óvodát, közösségi teret alakítanak majd ki. Jövőbeni terv a magyarórákon részt vevő gyermekek étkeztetésének a bevezetése és ösztöndíjak létesítése magyar középiskolában, egyetemen és főiskolán továbbtanuló csángó fiatalok számára. Készülünk egy módosító javaslattal is, amellyel a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretein belül másfél milliárd forinttal szeretnénk biztosítani a Csángóföldön elinduló gazdaságélénkítő programot is.

Magyarország Kormánya számára kiemelt jelentőséggel bír a Bethlen Gábor Alap támogatása, amely fedezetet biztosít a határainkon innen és túl élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatásához. A kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül támogatja ezen kívül a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartást. A 2020. évi költségvetés-tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásai mintegy az idei évhez képest, ami 26 milliárd 675 millió forint volt, jövőre 38 milliárd 870 millió forintra emelkednek. A növekedés azért is kiemelkedő, mert a Bethlen Gábor Alap fejlesztéséhez kerül többek között a nemzetpolitikai célú támogatások mellett a Rákóczi Szövetség támogatására elkülönített összeg is, amely 1 milliárd 50 millió forint. Szeretném kiemelni a Rákóczi Szövetséget, hiszen a kormány stratégiai partnereként működik már több éve a nemzetpolitikai célok megvalósításában. A szövetség áldozatos munkáját nem kell bemutatni, immár harminc éve működik a szervezet, ma már mintegy 490 helyi szervezettel, 24 ezer fős taglétszámmal példaértékű munkát végez a Kárpát-medencében. Az anyagi segítségnyújtás mellett fontosnak tartja a kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatását, a magyarságtudat erősítését.

Szólnom kell nagyon röviden arról, hogy ezen a héten kedden nagyon nagy arányú támogatással, 166 igen szavazattal, 5 nemmel, 1 tartózkodással a magyar Országgyűlés elfogadta, hogy a jövő év legyen a nemzeti összetartozás éve, amely egyrészt egy megemlékezés a trianoni tragédiáról, ugyanakkor pedig mindannak a bemutatása, ami az elmúlt száz évben velünk történt, hiszen ezt a tragédiát nem egyszerűen csak túléltük, és megmaradtunk, hanem erős nemzet vagyunk, és mindazokat, amik történtek a kultúrában, a sportban, a művészetekben, a tudományban, azokat, azt gondolom, be kell mutatnunk Európának és a nagyvilágnak is.

És azt gondolom, egy nagyon fontos cél, hogy ne csak a Kárpát-medencében legyenek megemlékezések, konferenciák, találkozók, tudományos konferenciák, az eredmények bemutatását szolgáló kiállítások, hanem vigyük el ezt Nyugat-Európába is, a nyugat-európai diaszpórába és a világ több nagyvárosába is, ahol magyar diaszpóra létezik, és ez a kiállítás, ez a bemutatkozás ne csak a magyaroknak szóljon, hanem Berlinben szóljon a németeknek, Belgiumban szóljon a flamandoknak, Torontóban a kanadaiaknak, Sydneyben pedig nemcsak az ottani magyar közösségnek, hanem az ausztráloknak is mutassuk meg, mi történt velünk 1920-ban, és milyen eredményeket értünk el ennek ellenére.

Tisztelt Ház! A nemzetpolitikára fordítandó összegeket áttekintve nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetés idevonatkozó tételei továbbra is a magyarság megmaradását szolgálják. A 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben. Kérem képviselőtársaimat, hogy az általam is kiemelt szempontokat is figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)