Készült: 2024.04.18.02:54:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2005.11.28.), 372. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:  Előző  372  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valós alapokat hoztam föl arra vonatkozólag, hogy hogyan próbálják végérvényesen az üzletrész-tulajdonosokat kifosztani. Mert az, hogy az előző kormány által fölvásárolt üzletrészeket most egy tollvonással vagy egy törvényi beterjesztéssel visszaadják a szövetkezeteknek, azoknak a szövetkezeteknek, amelyek egyébként nem tudták ezt fölvásárolni, és képtelenek voltak kifizetni, ez önmagában elgondolkodtató.

Persze, az is már a kormány törvényhez való hozzáállását jelenti, hogy ezt ugye kötelezik azonnal a közösségi alapba való bevonáshoz, tehát véleményem szerint egy holt tőke lesz. Ebből a közösségi alapból lehet finanszírozni maximum némely szociális célokat - esketés támogatása, iskoláztatás támogatása, temetkezés támogatása -  ismerjük ezeket. Még azt sem rendeli el a kormány, hogy ez személyi jövedelemadó-alapot érint vagy nem érint, ilyen apróságokról feledkezik el, ami az élet gyakorlati oldalán majd súlyosan fog jelentkezni az érintetteknél.

De a vita nyilvánvalóan azokról az üzletrészekről szól, amelyeknek jogos tulajdonosaik vannak, akik joggal hitték azt, hogy amikor a Heves megyei képviselők interpellálták még a már azóta leváltott Németh Imre minisztert, hogy hogyan folytatják az üzletrészek kifizetését - egy belső interpellációról volt szó, hiszen szocialista frakció interpellálta a szocialista minisztert -  nagy megelégedéssel válaszolt a miniszter úr, szinte alig várta már ezt a kérdést, hogy mindennél jobban csak azt várják, hogy ezeket az üzletrészeket kifizethessék, és már azon gondolkodnak, hogy hogyan teremtik meg a költségvetési törvényben ennek az alapját. Mire aztán a Heves megyei képviselő, nagy megelégedésre, elfogadta természetesen a választ. Ez még 2002-2003-ban volt, azóta most már nemcsak minket, nemcsak az üzletrész-tulajdonosokat, hanem a saját frakciótársait is becsapta az akkori miniszter.

Most aztán kitalálták az abszolút megoldást, hogy azokra bízzák az üzletrészek majdani értékének megállapítását, akik eddig nem tudtak gazdálkodni ezzel, vagy hogyha gazdálkodtak, akkor rosszul, megpróbálták többször, 60 milliárdokkal feltőkésíteni azokat a szövetkezeteket, amelyek mindig csődbe mennek. Ez az önök mániája! Nyilvánvaló 2002 óta, egy téeszalapú tőkés nagybirtokrendszert akarnak létrehozni. Most is ezen fáradoznak, hogyan lehet a vagyont odakoncentrálni barátaiknak, kisemmizni az alapítókat, kisemmizni az alanyi jogon üzletrész-tulajdonosokat, és majd akik éppen ott vannak, azok majd leértékelik az átalakított üzletrészeket, és azt mondják a jogos tulajdonosnak, ennyit ér.

Azonban még ezt a helyzetet sem gondolták át rendesen, hiszen tudjuk, hogy az üzletrészből átalakulhat alaprészjegy egyszer, egyszer egy befektetői részjegy, egyszer egy átalakított befektetői részjegy a külsősöknek, és esetleg föl lehet ajánlani a közösségi alapba.

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Na már most, ha egy fiktív folyamatot az önök által majdan elfogadott törvény mentén végigviszünk, akkor néhány szövetkezetet rövid időn belül tönkre lehet tenni, azokat is, amelyeknek most önök vagyont akarnak juttatni. Miért? Azért, mert hogyan is folyik utána az átalakított üzletrésznek az értékbecslése? Az egyik az, amiről Kékkői Zoltán beszélt, hogy az önök által megfogalmazott, előző évek során alkalmazott üzletrész-felvásárlási értéken. Hát, ez nevetséges volt már akkor is! Hát épp ezért találta ki a polgári kormány, hogy ne szégyenítsék meg az üzletrész-tulajdonosokat ezekkel a 10-12 százalékos, 15 százalékos felvásárlási árakkal, hanem mondjuk meg, hogy ezek vagyont érnek! Ráadásul milyen vagyont érnek! A jegyzett tőke meg a saját tőke arányában érő vagyont érnek, tehát sok helyen nemhogy 100 százalékot, hanem 180-150 százalékot is érnének ezek az üzletrészek. Természetesen egy tönkrement téesznél nem ér ennyit, de annak nem is adnék vagyont, mert az azt csinálja, hogy önöktől három éven keresztül folyamatosan elvett több tíz milliárd forintot. Ugye, ezt hívták önök konszolidációnak. Kár volt a feneketlen kútba vizet önteni. Most megint megpróbálják ugyanezt, kinek a rovására? A valamikori alapítók, az üzletrész-tulajdonosok rovására.

Na, tehát nézzük csak! Mi történik? Lesz belőle alaprészjegy, esetleg befektetői részjegy, esetleg átalakított befektetői részjegy, vagy esetleg közösségi alapba ajánlja föl a tulajdonos. Ezeket, mint említettem, önök az alaprészjegy kivételével mindegyiket az aktív vezetés kénye-kedvére bízva értékeltetik le, mert bizonyára a leértékelése fog megtörténni ezeknek. De mi is van azonban az alaprészjeggyel? Az alaprészjegyre ugye az a szabály, hogy az azonnal kifizetésre kötelezett, 30 napon belül. Na most, önök megszavazzák ezt a törvényt, ahogy látom, a szándék egyértelmű, és tételezzük fel, hogy a napokban egy soha még szövetkezetben egyetlen helyen tagságot nem vállaló személy jelentkezik az egyik szövetkezethez - legyen ez egy mezőgazdasági szövetkezet - tagnak.

A tagfelvételi szabályok manapság eléggé egyszerűek, sőt még néha várják is az új tagot. Ez a tag a bent lévő tagoktól elkezdi felvásárolni az üzletrészt, nem 15 százalékon úgy, ahogy önök tervezik majd itt kifizetni, hanem azt mondja, lehet, hogy ad érte 20 százalékot is. Természetesen a tagok azt látják, hogy végre megint valaki, aki többet ad, mint amit terveznek, hogy nekem majd adjanak. Igen nagy mennyiségű üzletrészt felvásárol, és jön az üzletrész átalakítása, és azt mondja, hogy én alaprészjegybe szeretném ezt nevesíteni. Ebben a pillanatban a téesznek kifizetési kötelezettsége fog keletkezni 30 napon belül. Rövid időn belül ez a külső személy 20 százalékos befektetéssel 100 százalékos kifizetést fog tudni szerezni, és önöknek tönkremegy az összes téeszük, amelyeket most talpra akarnak állítani a polgári kormány által felvásárolt üzletrészek ingyenes átadásával, és az üzletrész-tulajdonosok 100 százalékos vagy 180 százalékos értékű üzletrészei 15-20 százalékos odaadásával.

Ezt fogják önök okozni annak következtében, hogy elhangzott, egyetlenegy érdemi szervezettel nem egyeztettek. Az FVM-en belül most már meghonosodott kamarai vezérkar is ellenzi - információim szerint -  mert ők maguk sem értettek egyet. De az a meglepő, tudják, hogy amikor itt napirendre-vételi vita volt, és a tárgysorozatba-vételnél Bernáth Ildikó képviselőtársam kérte, hogy munkaszüneti nap legyen december 24-e, azzal utasították önök el, hogy ezt nem egyeztették le az érintett szervezetekkel, mondjuk, a munkaadókkal, ezért elállnak ennek a törvények a tárgysorozatba-vételétől.

(23.00)

Tessék mondani: hát nem szégyellik magukat? Ezt kivel egyeztették le? Ki volt az a szervezet… - mondjanak már egyet, ne a Parasztszövetséget, amelynek 8 vagy 10 tagja van, hanem amelyik tagsággal rendelkezik, aki már látott közelről földet meg közelről szövetkezetet, nem a buli és a haverok kategóriájába tartozók, akik most reménykednek, hogy itt nagyon komoly vagyont szereznek 5-10-15 százalékos névértéken, hanem aki végigélte a szövetkezeti életet, tulajdonosként, megbízott vezetőként, hogy vajon ők mit látnak ebből a szövetkezeti törvényből. Azok jó érzéssel nem mondhatják, hogy ez a szövetkezeti törvény jó. A csibészeknek most adnak egy nagyon nagy lehetőséget óriási vagyon koncentrálására. Ez az utolsó szeg az üzletrész-tulajdonosok koporsóján, és ez az utolsó nagyon nagy lehetőség azoknak a haveri köröknek, akikből önök téeszalapú tőkés nagybirtokost akarnak kovácsolni 2002 óta megrögzötten.

Ehhez most kapkodva benyújtottak egy szövetkezeti törvényt, és azt állítják, hogy ezt várták a szövetkezeti tagok és a vezetők. Nem igaz, ez hazugság, ezt önök is tudják! Nyilvánvaló, hogy egy kötött baráti kör most újbóli feltőkésítésén fáradoznak azon szövetkezeti tagok vagyonának kisemmizésével, akik valamikor megalapították és egyáltalán még életben tartották ezeket a szövetkezeteket.

Azt hiszem, nem meglepő, hogy csatlakozva itt több ellenzéki képviselőtársam hozzászólásához, nem lehet mit kezdeni ezzel a szövetkezeti törvénnyel; ez a magyar szövetkezeti tagság elárulása. Az önök elődei egyszer beverték a téeszbe őket, most pedig kinullázzák onnan őket. Ez a szocialista vég sajnos a mezőgazdaságban napjainkban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  372  Következő    Ülésnap adatai