Készült: 2020.12.03.12:10:30 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 212 2018.06.04. 5:06  210-212

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program végrehajtása, szemben képviselő úr állításával, jól zajlik és jó ütemben folyik. A kormány fejlesztéspolitikai céljainak megfelelve a teljes 1300 milliárd forintos keret pályázatos úton meghirdetésre került, illetve annak 95 százalékára, mintegy 1240 milliárd forintra már eddig is megszülettek a támogató döntések. Ez összesen 240 ezer vidékfejlesztési pályázat elbírálását jelenti, amelyek közül mintegy 173 ezer kérelem került támogatásra, vagyis négy jogosult kérelemből három biztos támogatásban részesült eddig.A program beruházási keretének több mint 80 százalékára születtek meg a támogató döntések, ami több mint 570 milliárd forint agrárberuházási támogatást jelent, amelyek az 50 százalékos önerő miatt legalább ugyanennyi beruházási forrást generálnak az agrárium szereplői részéről. A program keretében ez idáig több mint 250 milliárd forint kifizetése történt meg a hazai vidéki szereplők számára. Csak néhány példát említsek az eddig meghozott döntésekről, a megvalósult fejlesztésekről: országosan mintegy 1900 állattartó telep fog megújulni 115 milliárd forint körüli összegben; mintegy 650 élelmiszeripari feldolgozóüzem támogatása valósul meg 110 milliárd forint támogatással; kertészeti beruházások, agrár-környezetgazdálkodási program keretében is számtalan terület és számtalan milliárd forint, mintegy 274 milliárd forint támogatás kerül ebbe az ágazatba, ebbe a programba.

Az önkormányzatok is jelentős támogatásban részesülnek: külterületi útjavítás, illetve ehhez kapcsolódó gépbeszerzés valósul meg, emellett településképet javító épületek felújítása, egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése történik meg. Ezek keretében országosan összesen több mint 1800 települési kérelem került támogatásra 76 milliárd forint összegben. A falusi turizmus területén közel 700 vidéki vállalkozást segítettünk 27 milliárd forint támogatással.

Ezek a számok azok, amelyek objektíven mutatják be a vidékfejlesztési program végrehajtásának állását, úgy gondolom, hogy ezekkel vitatkozni értelmetlen szócséplés lenne. A kormány kezdeményezésére egész napos vitákat tartottunk az elmúlt években a hazai vidék helyzetéről, a problémák közös megoldásáról. Szomorúnak tartom, hogy még ezek után is vannak olyan politikusok, akik politikai és szakmai szűklátókörűségükről állítanak ki bizonyítványt azzal, hogy csupán a vidékfejlesztési program végrehajtásától és annak eredményétől várják a hazai vidék felzárkóztatásának, versenyképessége javításának teljes körű megoldását. Itt még megemlíthetném a különböző programok, a KAP második pillére jelentőségét, amely munkaerő-igényes ágazatok támogatására hívja fel a figyelmet, illetve ad lehetőséget.

A hazai vidékfejlesztésekért, a felzárkóztatás elősegítéséért a kormány mindent megtesz. 2020-ig a közvetlen kifizetéseknek, a vidékfejlesztési támogatásoknak és a „Még több munkahelyet a mezőgazdaságba!” programnak köszönhetően a magyar vidék és a gazdatársadalom összességében mintegy 3800 milliárd forintra számíthat. Ez egészül ki a 180 milliárd forintos nemzeti forrással, így megközelíti a 4000 milliárd forintot a magyar mezőgazdaságra, valamint az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható összeg. De ne felejtsük az európai uniós felzárkóztatási programok nyújtotta lehetőség mellett a magyar vidék szempontjából történelmi kormányzati intézkedéseket sem, ezt is figyelembe vehetjük. Emlékezhetünk a „Földet a gazdáknak!” programra, amelynek számait önök nagyon jól ismerik, többször vitatkoztunk erről a parlamentben, többször szót váltottunk róla. Ellentétben tehát a képviselő úr minden valóságalapot nélkülöző állításaival, a kormány kiemelt és mindenekelőtt komplex módon tekint a hazai vidéken élő lakosság életminőségének emelésére, a vidék népességmegtartó képességének javítására. A kormány ezen irányú munkájának pedig eredménye volt és lesz is a következő években.

Azt pedig, hogy a nemzeti összetartozás napját, a gyalázatos trianoni békeszerződés aláírásának emléknapját a Jobbik valótlanságokat és szándékos ferdítéseket tartalmazó megszólalásában belpolitikai csatározásra (Zúgolódás a Jobbik soraiban.), önös politikai érdekeire használja fel, roppant sajnálatosnak és szomorúnak tartom. (Z. Kárpát Dániel: A mai nap után pofátlanság ilyet mondani! Ez szégyen, államtitkár úr.) Remélem, képviselő úr megnyugtató válaszokat kapott a kérdésére. Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 216 2018.06.04. 3:27  213-216

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által felvetett kérdések, azt hiszem, hogy mindennapos életünkben jelentkeznek, és számtalan tényről kapunk olyan híreket, amelyek valóban alátámasztják az ön által elmondottakat. Ezt nem vitatja el senki sem természetesen, és azt hiszem, hogy azt is elmondhatjuk, hogy valóban ezzel kapcsolatban sokkal hathatósabb és következetesebb intézkedéssorozatot kell a következő időszakban elindítanunk. De én azt hiszem, hogy van egy másik probléma is a közlekedés vonatkozásában, ez pedig a hazai járműparknak az igen-igen elöregedése, ha fogalmazhatok így. Azok a műszaki állapotok, amelyeket tapasztalunk ma, akár a fővárosi, de az országos közúthálózaton is, amit a hazai autóbuszparkban látunk, az 17,5 év, amit kimondani is félelmetes. Ilyen idős korú autókkal vagy autóbuszokkal, amelyek talán már az egymillió kilométert is meghaladják, ilyenekkel közlekedünk, és ezek járják a főváros, a városok, a falvak, a vidék, a távolsági járatok útvonalait. Ezek a problémák felhívják arra a figyelmünket, hogy minden esetben gondoskodni kell arról, hogy ezeknek a járműveknek a karbantartását, a megfelelő műszaki állapotát olyan módon tudjuk biztosítani, ami a közúti járműközlekedésnek a biztonságát szolgálja. Ehhez természetesen kapcsolódik a biztonságos közlekedés, a megfelelő gépjárművezető-állomány pszichikai, lelki és fizikai felkészültsége, és nem utolsósorban a környezetvédelmi szempontoknak is meg kell hogy feleljünk. Éppen ezért rendkívül fontos az is, hogy a műszaki vizsgáztatás olyan előírás szerinti elvégzése kell hogy ösztönzésre kerüljön, amiért a közlekedésért felelős tárca a korábbi években már tett intézkedést: kezdeményezte a vizsgáztatási, technológiai ügyrend megsértése esetén bírság kiszabását is.

Számtalan baleset hívja fel a figyelmünket, sajnos a veronai baleset - ami például felkavarta és megrendítette Magyarország lakóit - is mutatja azt, hogy mennyire fontos, hogy az autóbusz-vezetők, a járművezetők milyen fizikai és milyen stresszállapotban, milyen egyéb gondjaikkal kerülnek a járművek kormányához. Éppen ezért fontos, hogy ebben volt egy komoly intézkedés az elmúlt időszakban, amikor korlátozásra került a gépjárművezetőknek, a buszvezetőknek a tartamteljesítménye, tehát a járművezetésre fordítható idejük. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezeket a kérdéseket, amelyeket képviselő asszony felvetett - mind aktuális kérdések -, nem csak megfontoljuk, sajnos mi is tudjuk, és ebben biztos, hogy lesznek olyan lépések, intézkedések, amelyekkel az ön kérdésére is választ fogunk tudni adni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 220 2018.06.04. 5:04  217-220

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg egy személyes megjegyzést! Nagyon látszik az, habár mindenki így kezdte, hogy kezdő képviselő, tehát még nem tudja… (Demeter Márta: Államtitkár úr!) Kezdő képviselő, és amit mindenki megtud és megismert önmaga múltjában is, hogy hogyan kezdődött a képviselői munkája. Tehát én azt hiszem, amikor ilyen kritikai kérdéseket és ilyen kritikát fogalmaz meg, majd amikor négy vagy nyolc év múlva képviselő lesz, akkor is gondoljon ezekre a szavakra. Azt hiszem, másképp fogja értékelni, másképp fogja a kritikai véleményét megfogalmazni, mint amit most tett, de én azért válaszolok az ön kérdésére. (Ungár Péter: Megköszönöm.)Varga Mihály 2014-ben és 2018-ban szerzett mandátumot Budapest 4. számú választókerületében, amely a főváros II. kerületét és III. kerületének egy részét foglalja magában. A magyar kormány a helyi ügyek támogatását és képviseletét mindig kiemelt feladatának tartotta, ezért az önkormányzatokkal, egyházi szervezetekkel és a helyi közösségekkel együttműködve alakítottak ki településeket érintő fejlesztéseket, beruházásokat.

Az elmúlt években a választókerületet érintő két kerületben több, közel ötven fejlesztés indult el vagy fejeződött be, olyanok, amelyek évtizedek óta várattak magukra, s szinte minden területet érintenek, hiszen jut forrás rá. Az egészségügyi intézmények felújítására, kibővítésére számtalan forrás volt, az oktatási intézmények rekonstrukciójára is hasonlóan, de jelentős mértékben bővülnek a zöldfelületek is, illetve több emblematikus épület és helyszín is megújult vagy meg fog újulni, erre ön tett már néhány gondolatot.

A közösségek összetartozását jelentik a közös ünnepek, megemlékezések. A főváros II. és III. kerületében élők büszkék hagyományaikra, és fontos számukra az elődök tisztelete. Számos alkalommal hívták el ezekre az eseményekre Varga Mihály képviselő urat, aki 2014. április 8-a óta a mai nappal bezárólag összesen 465 alkalommal vett részt közösségi eseményeken a II. és III. kerületben. 2014 áprilisa és decembere között 71 alkalommal, 2015 januárja és decembere között 98 alkalommal, 2016 januárja és decembere között 105 alkalommal, 2017 januárja és decembere között 127 alkalommal, 2018 januárja és júniusa között 69 alkalommal. Varga Mihály ma is részt vett például a csillaghegyi országzászlónál tartott megemlékezésen a nemzeti összetartozás napja alkalmával.

Úgy gondolom, képviselő úr, ha jól tudom, nemigen vett részt ezeken a rendezvényeken, éppen ezért ezek a kritikai megfogalmazások egy gyakorló országgyűlési képviselővel szemben, elnézést, hogy így fogalmazok, ez kicsit meredek volt. De azért még néhány tényt is mondok önnek, hogy a figyelmét el ne kerülje; ameddig időm van, addig sorolom. Iskola- és óvodafejlesztések, Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program, gimnázium bővítése új épületek költözéséhez, Szent Angéla Gimnázium 2 milliárd, a Gyökössy Endre Óvoda fejlesztésére 630 millió, a Szabó Lőrinc Iskola fejlesztése, a Szemlőhegy Utcai Óvoda, a Községház Utcai Óvoda, a Mozgássérültek Állami Intézete - itt a milliókat nem is mondom -, kiemelt projektek, zöldberuházások és épített környezet védelmében a Millenáris Széllkapu-beruházás, a Klebelsberg Kastély teljes körű felújítása, a Gül Baba türbéje és környezetének rekonstrukciója, egészségügyi fejlesztések, a II. Kerületi Egészségügyi Szolgálat új épületében való eljárás, Szent János Kórházban szintén, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet több épületét érinti a fejlesztés, amelyben szintén aktívan szerepet vállalt, így a Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztésében is. A Szent Ferenc Kórház vonatkozásában hasonlóan dolgozott, sportfejlesztések, Császár-Komjádi uszoda, hidegkúti uszoda, a közlekedésfejlesztésben a fonódó villamoshálózat, Széll Kálmán tér fejlesztése, a II. kerület 250 millió forintos összeget költhetett kerékpárút-hálózat fejlesztésére, III. kerületi fejlesztések, a 10-es számú főút új nyomvonala, megújulhatott a békásmegyeri vásárcsarnok, Óbudai Egyetem Kandó Kollégiumának felújítása, a környezetünket érintő beruházások területén a mészkőpark kialakítása, III. kerületi parkfejlesztés, az egészségügyi beruházásokban a Szent Margit Kórház, és még sorolhatnám. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 224 2018.06.04. 4:45  221-224

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm azt a konstruktív hozzáállását a Magyar Honvédség fejlesztéséhez, amit felszólalásának a végén megjegyzett és elmondott, ami nagymértékben egybeesik a magyar kormány álláspontjával. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története egyike a magyar történelem legfontosabb eseményeinek. Az ország ebben a másfél évben tette meg a lépéseket a feudális rendszerből a polgári társadalom felé. Minderre egy nagy európai forradalmi folyamat keretében került sor, s a magyar és a nemzetközi események mindvégig kölcsönhatásban voltak egymással. A német és az olasz egységmozgalom, az egységes Lengyelország megteremtésének, a Habsburg Birodalom föderatív átalakításának kísérlete mind-mind befolyásolták a magyarországi eseményeket, és a magyar forradalom és szabadságharc is hatással volt ezek esélyeire.

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalog zászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is honvédségnek emlegettek. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és a belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris erejét, véderejét, az idén 170. születésnapját nagyszabású rendezvénysorozattal ünneplő Magyar Honvédséget. A korszak egyik legliberálisabb jobbágyfelszabadító törvénye Magyarországon született, az ország rövid időn belül európai színvonalú hadsereget teremtett, és 1849. július végén a legtöbb európai országot megelőzve a magyar parlament törvényjellegű határozatot alkotott a nemzetiségek és a zsidó lakosság emancipációjáról.

Az 1848-49-es szabadságharc, a Habsburgok trónfosztása és a szabadságharc történéseit mindannyian ismerjük. A ’48-as honvédsereg szervezését, szervezetét, mind pedig működési elveit tekintve a kor színvonalán állt. Ez volt az az év, a csudák éve, írta Tompa Mihály költő erről az eseménysorról, a forradalom és szabadságharcról.

Különös játéka a sorsnak, hogy csupán néhány nappal a gyászos trianoni diktátumot visszaidéző nemzeti összetartozás napja előtt, május utolsó vasárnapján emlékezünk azokra a katonahőseinkre, akik közül sok százezren adták az életüket azért, hogy soha ne érhesse a magyar nemzetet ekkora gyalázat. A magyar hősök emléknapjának gondolata a nagy háború idejéből származik, 1915-ben báró Ebele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levélben javasolta, hogy az országgyűlés hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községében egy szép kőemléket állít, amelyre az elesett hőseit név szerint bevési, és ez 1916 végén a koronázása előtt álló IV. Károly király és gróf Tisza István beterjesztése alapján elfogadásra került.

Innentől kezdve mindig megemlékezünk a hőseinkről, megemlékezünk azokról a nagyszerű emberekről, akik vérüket, életüket adták a haza védelme érdekében; és ez természetesen vonatkozik a második világháború hősi halottaira, katonaáldozataira is. Az első állami szintű rendezvényre 1990-ben került sor. 2001-ben a hősök napját visszaemeltük az állami ünnepek sorába.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a napon a magyar hadtörténelem valamennyi háborújában harcoló és életét adó katonahőseinkre és az ő hiányukat elszenvedni kényszerülő itt maradt áldozatokra, szülőkre, testvérekre, feleségekre és gyermekekre is emlékezünk. Az utódok kötelező nagyvonalúságával nem teszünk különbséget harcos és egyszerű áldozat között. Számunkra, emlékezők számára valamennyi háborúban elveszített élet hősi áldozat a magyar nemzet oltárán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 228 2018.06.04. 4:41  225-228

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt azért szeretném megjegyezni elöljáróban, hogy minden egyes kormánypárti politikus június 4-ét ugyanolyan nagyszerű napnak tartja, mint, azt hiszem, Magyarország minden állampolgára. Tehát amit ön itt most megjegyzést tett, azt inkább politikai csatározásra értem, semmint hogy a belső valóságában ki mit ért azon, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja.A trianoni békediktátum aláírásának napján a magyar nemzetgyűlés elnöke, Rakovszky István, akinek az a felelősségteljes szerep jutott, hogy 1920. június 4-én, ezen a tragikus napon szóljon a Ház előtt, a következőket mondta. „Minden igazságtalanságnak megvan az a mélységes megtorlása, hogy belőle a jónak bőséges forrása fakad.” Amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP előterjesztette a nemzeti összetartozás mellett tett tanúságtételről szóló törvényt, számos kritika ért bennünket, hogy Trianon gyászos évfordulóján ünnepet akarunk ülni. Távol álljon tőlünk, ahogy Juhász Gyula írja, „nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet”, azokat az eseményeket, amelyek a történelmi Magyarország széteséséhez és nemzetünk szétszakítottságához vezettek.

Ugyanakkor eljött az ideje annak, hogy ezen az évfordulón a szomorúság helyét a bizakodás váltsa fel. Most, 98 évvel később ugyanis bizonyítva láthatjuk Rakovszky István jövendölését, összefogásunkkal legyőztük a nemzetünket elválasztó határokat, sikerült még ebből a mérhetetlen igazságtalanságból is jót fakasztanunk, sikerült legyőznünk Trianon tragédiáját azzal, hogy nem volt ereje rajtunk. Közös erővel sikerült a reménytelenséget reménnyé változtatnunk. Ez a bőséges jó, a külhoni magyarság hite és kitartása ma a legfontosabb erőforrása a nemzetünkért való küzdelemnek. Aki úgy érzi, elcsüggedt a közösségért vállalt feladatban, annak javaslom, hogy keresse fel a gyimesi csángókat, a kárpátaljai szórványban élő magyarokat vagy éppen a Buenos Airesi magyar közösséget, és ott példát kaphatnak arról, mit is jelent nemzetünkért küzdelmet vállalni.

2010 óta a nemzeti összetartozás napján előttük tisztelgünk. Mindazok előtt, akik, miképpen a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény fogalmaz, áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, és képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is; akiknek köszönhetően ma nem reményvesztetten, hanem bizakodva tekinthetünk a jövőre.

Dacára ugyanis a trianoni tragédiának, a magyar nemzet ma együtt tervezi közös jövőjét. A magyar kormány, a magyarországi önkormányzatok és a magyarországi és külhoni magyar civil szervezetek, egyházak, politikai szervezetek együttműködésével közösen építjük azt a jövőt, amelynek immáron teljes jogú tagjai a külhoni magyarok is. A kedvezményes honosítással, a külhoni magyar intézmények és szervezetek fenntartásának és folyamatos működésének támogatásával, a külhoni magyarság számára indított programokkal rendszerszintűvé, természetessé tettük a külhoni magyarság iránti felelősségvállalást. Arra törekszünk, hogy minden olyan támogatást, amely kiterjeszthető a külhoni magyarságra, nekik is biztosítani tudjuk, így a magyar állampolgárságot, az anyasági támogatást, az anyanyelvi oktatást, a versenyképes szaktudást, a gyermekneveléshez szükséges feltételeket.

Tehát több feladatunk van ezen a téren, és ez a mai nap is arról szól, hogy nemcsak puszta megemlékezés, hanem tiszteletadás a múlt hősei előtt. A nemzeti összetartozás napján erőforrásainkat számba véve kell hitet tennünk amellett, hogy az utat mi, magyarok határon innen és túl együtt akarjuk folytatni, mert a továbbiakban is csak együtt teremthetjük meg azt a bőséges jót, amellyel megtorolhatjuk Trianon igazságtalanságát. Köszönöm figyelmüket, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 232 2018.06.04. 4:59  229-232

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Maradjunk abban, hogy agrárállamtitkár és nem kimondottan illetékes. Ezt azért szeretném tisztázni, és köszönöm a megjegyzést. Attól eltekintve színházba járó emberként ezt azért elfogadom.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a művészeti élet szabad, vonatkozik ez mind az alkotó-, mind pedig az előadó-művészeti tevékenységre. A kormányzat mindig is amellett volt, hogy időtálló értékek jöjjenek létre, és ehhez kellő szabadsággal rendelkeznek a kulturális intézmények vezetői. A szabadsággal felelősség is párosul. A kultúrával foglalkozó szakembereknek ügyelniük kell arra, hogy valódi értékek szülessenek. Ebben a mércét a saját művészi meggyőződésük jelenti.

A kormány kiemelt kormányzati prioritásként kezeli az előadó-művészeti ágazatot, infrastrukturális fejlesztéssel és a támogatások növelésével az előadó-művészeti szervezetek minél jobb működéséhez kíván hozzájárulni. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény, röviden Emtv. célja és feladata, hogy segítse az előadó-művészeti szervezetek működését, és járuljon hozzá a magyar kultúra értékeinek teremtésében, közvetítésében tevékenykedő ágazat korszerű jogszabályi környezetének biztosításához.

Az Emtv. szintén rendelkezik az általános foglalkoztatás szabályaitól való eltérésről, az előadó-művészeti szervezetek vezetőinek megválasztásáról, a munkakör betöltése során alkalmazandó különös szabályokról, az előadó-művészeti szervezetek minősítésének feltételeiről.

(18.20)

A jogszabály kormányrendelet szintjén rendelkezik az előadó-művészeti szervezetek vezetőinek pályáztatásáról és pályázati eljárásáról, a vezető munkakör betöltéséhez szükséges követelményekről.

2018-ban összesen 1230 millió forinttal emelkedett a kiemelt és nemzeti minősítésű szervezetek támogatását célzó keret, ebből 1120 millió forint volt a zenei szervezeteknek, 110 millió forint a nemzeti és kiemelt minősítésű színházi szervezeteknek. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott színházművészeti szervezetek költségvetési támogatása 2017-ről 2018-ra 110 millió forinttal emelkedett. 2017-ben ez 9 milliárd 628 millió volt, 2018-ban pedig 9 milliárd 738 millió forint.

Az EMMI a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek számára hirdetett pályázatán összesen 1264 millió forint támogatást ítélt meg, amely a minősítéssel nem rendelkező, de a hatóság nyilvántartásában szereplő színházak, táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok, továbbá a szabadtéri, nemzetiségi és befogadó színházak 2018. évi működését támogatja. A keretösszegből a színházi szervezetek 387 millió forint, a táncegyüttesek 176 millió forint, a zeneművészeti szervek 154 millió, a forgalmazók 214 millió, a szabadtéri színházak 247 millió, a nemzetiségi színházak pedig 90 millió forint támogatásban részesültek. A színházak, a tánc- és zenei együttesek összesen 173 pályázatot adtak be; 144 érvényes pályázatból 127 szervezet kapott támogatást.

A színházlátogatók száma - azt hiszem, ez egy örvendetes szám, és ez mond meg mindent - a 2010-es számhoz képest 4,5 millióról a legutóbbi évadra már 6,7 millióra bővült, ami másfélszeres növekedést jelent. Több mint 40 milliárd forint kormányzati támogatásból újulhatott meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház. Emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is. A vidéki színházépületek programszerű megújítására az 1990-es évek eleje óta nem volt példa.

A magyar kormány az Emtv.-ben megfogalmazott szabályozásokon túl - két állami fenntartású színházi szervezetet kivéve - nem tekinti feladatának a fenntartói kötelezettségből származó jogokat gyakorolni a színházak felett. Az Emtv. szerinti eljárásban a fenntartók, tulajdonosok által kinevezésre került előadó-művészeti szervezetek vezetőinek a feladata és felelőssége az általuk irányított szervezet törvényes és hatékony működtetése, szakmai feladatainak minél jobb ellátása. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 236 2018.06.04. 4:42  233-236

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először az utolsó mondataira szeretnék reagálni, hogy kecskére káposztát bíztak az Agrárminisztériumban. Ezt vegyem magamra is? (Schmuck Erzsébet: Nyugodtan!) Úgy gondolja? Magamra veszem nagyon szívesen, csak akkor tudomásul kell önöknek venni, és azért ebben, azt hiszem, ha ön is végiggondolja, amit mondott, akkor azért ha belegondol, ez nem teljesen így van, mert azt a világnépesség-növekedést, ami elindult és folyamatos, csak megfelelő mennyiségű élelmiszerrel lehet kezelni és élelemmel ellátni ezeket az embereket.Én nagyon örülök annak, hogy Magyarországon a környezettudatos gazdálkodással ma még - és remélhetőleg az elkövetkezendő időkben is - elérhetjük azt, hogy meg tudjuk duplázni azt az élelmiszer-mennyiségünket, amit ma Magyarországon előállítunk. Én hiszem azt, hogy ez így van. Ez hozzájárul a nemzetgazdaság tevékenységéhez, és abban is hiszek, hogy ez környezettudatos, környezetvédelmi szempontból is minden feltételnek meg tud felelni.

Nem egyszerű feladat. Ön nem hiszi el; én mint mezőgazdász elhiszem, és hiszek benne. Én úgy gondolom, biztos, hogy ebben mindig ellentét lesz közöttünk, de én azt hiszem, hogy ha ezt logikusan végiggondoljuk, és valóban, a növényvédő szerek és egyéb anyagok, amelyekről ön említést tett, jelentős mértékben, már olyan mértékben korlátozzák a gazdasági folyamatokat, ami komoly hátrányt jelent a termelés szempontjából, de erre is meglesznek a megfelelő válaszok.

(18.30)

A világ országaiban május 22-én a biológiai sokféleség nemzetközi napját vagy más néven a biodiverzitás védelmének világnapját ünnepeljük. A világnap elsődleges célja, hogy felhívjuk a nyilvánosság figyelmét az élővilág sokféleségére, amit ugye biodiverzitásnak is hívunk, illetve az ezt fenyegető veszélyekre.

A világnapot azért május 22-én ünnepeljük, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét az ENSZ környezeti programjának Nairobiban tartott konferenciáján.

Magyarország minden évben tájékoztató, szemléletformáló programok keretében emlékezik meg a biológiai sokféleség világnapjáról.

Tekintettel arra, hogy a biológiai sokféleség egyezmény idén ünnepli a hatálybalépésének 25. évfordulóját, a V4 soros elnökeként javasoltuk a téma felvételét a V4+ konferencia magas szintű szakaszán. Ennek keretében közösen emlékezünk meg az elmúlt negyedszázadban elért eredményekről, illetve az előttünk álló feladatokról.

2015-ben az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el hazánk 2015-20 közötti időszakra vonatkozó nemzeti biodiverzitás stratégiáját. A hazai biológiai sokféleség megőrzését célzó, 2020-ig szóló stratégia hat fő területre koncentrálva határozza meg a célkitűzéseket, mérhető célokat és azok elérését segítő intézkedéseket, foglalkozik többek között a természeti területek, értékek megőrzésével, természetvédelmi helyzetük javításával, a táji sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásával és helyreállításával, a biológiai sokféleségre hatást gyakorló főbb ágazatok kérdéskörével, ezen belül a mezőgazdasággal, a garantáltan GMO-mentes mezőgazdasággal is.

Az előttünk álló feladatokról csak néhány gondolatot. A biológiai sokféleséget fenyegető problémák közül ki kell emelni az idegenhonos inváziós fajok térnyerését, a pollinátorok számának drasztikus csökkenését, a ritka és védett élőhelyek, illetve fajok veszélyeztetettségét. Ezek a problémák több tényezőből állnak, amelyek között szerepel például a túl intenzív művelés vagy a művelés felhagyása, a túlzott növényvédőszer-használat, a nem megfelelő műtrágyahasználat is. Sokszor ezek a veszélyek elsősorban annak köszönhetők, hogy az érintett felek nem rendelkeznek kellő információval. A megoldást jelentős mértékben elősegíti az ökoszisztéma-szolgáltatások széles körű megismertetése, térképezése és értékelése, a tájékoztatás, a szemléletformálás és a tapasztalatok átadása.

Köszönöm képviselő asszony kérdését. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 242-246 2018.06.04. 4:26  237-246

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése, hogy „Meddig még?”: természetesen ön már olyan társadalompolitikai, szociológiai kérdéseket vetett fel, ami messze túlmutat a kérdésben megfogalmazottakon. Én azért megpróbálok a kérdésben megfogalmazott gondolatokra válaszolni, illetve néhány egyéb gondolatot is reagálni. A bírósági végrehajtás alapvető célja az adós által meg nem fizetett hitelezői követelések behajtása. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a hitelezői követelések nem csupán a pénzintézetek követeléséből tevődnek össze, hanem egyéb magánjogi követelések meg nem fizetésének is lehet eredménye az adós ingatlanának árverezése, az esetleges kilakoltatása, például gyermektartásdíj-követelések nemteljesítése. Tehát az adósok nem kizárólag a banki tartozásaik miatt kerülhettek abba a helyzetbe, hogy lakóingatlanuk elhagyására kényszerüljenek.

A devizaadósok helyzetét rendező törvények vonatkozásában ki kell emelni a hitelintézeti törvény, a fogyasztói hitelekről szóló törvény módosítását, amelyek eredményeként bevezettük a középárfolyam kötelező alkalmazását, maximáltuk az előtörlesztési díjak mértékét, és bizonyos esetekben a futamidő meghosszabbítása díjak, költségek elszámolása nélkül történhetett.

(18.40)

Továbbá az Országgyűlés a devizatörvények megalkotásával rendezte a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdéseket, és meghatározta az érvénytelen szerződéses rendelkezések alapján szükségessé váló elszámolás szabályait, másrészt biztosította, hogy az érintetteket lakóingatlanaikból e rendezés ideje alatt ne lehessen kilakoltatni.

Ön segített a válaszomban, itt beszélhetnénk a forintosítás szabályairól, beszélhetnénk a Nemzeti Eszközkezelő történetéről. A magáncsődvédelemről ön egy kérdést tett itt gyorsan fel. Az én adataim szerint, június 4-ei adat szerint, az adósságrendezési nyilvántartás alapján 1251 eljárást kezdeményeztek, amelyekben összesen 3256 fő érintett volt. Az eddigi ügyek száma alapján célul tűztük ki, hogy az adósok és a hitelezők érdekeltebbek legyenek a magáncsődeljárásban.

2017. október 31-én az Országgyűlés elfogadta a Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László képviselő urak által benyújtott bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/18004. számú törvényjavaslatot. A módosítás a végrehajtási eljárás során végrehajtható lakóingatlan kiürítésének foganatosítását december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halaszthatja el, ha a kötelezett magánszemély.

Tisztelt Képviselőtársam! Amit ön a termékenységi rátával kapcsolatban mondott, azért én óvatosabban fogalmaznék az ön helyében, már csak azért is, mert számtalan olyan konkrét információ van, és ha ön netalántán járt a kampányban, de azon kívül is, mert akkor biztosan járta az utcákat és a tereket, én úgy gondolom, és már talán a koromra hivatkozva mondhatom azt, hogy ennyi babakocsit, ennyi kisgyermeket toló… (Z. Kárpát Dániel: Ez nem szakmai érv! Ne vicceljen már!) Ugyanaz a szakmai érv, amit ön mondott, de most énnálam van… (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.)

ELNÖK: Nyugi! Nyugi!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Én a számokat elmondtam, tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel: Hogy ön hány babakocsit lát, államtitkár úr?! Valami komolyságot itt a parlamentben!)

ELNÖK: Képviselő Úr! Köszönjük, már elmondta, most az államtitkár úr beszél - már nem sokáig.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Jó, akkor viszont abban is meg vagyok győződve, hogy egyre több külföldön dolgozó magyar fiatal fog visszajönni Magyarországra, és már vissza is jött. (Z. Kárpát Dániel: Örülök az ön meggyőződésének! A tények szerint…) Majd figyeljen erre oda! Úgyhogy én örülök, hogy meghallgatott. További jó munkát kívánok! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 173 2018.06.11. 2:12  170-173

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében a népbetegségeket okozó tényezők visszaszorítása. A légszennyezettség hatásainak csökkentésére már az elmúlt években is jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.

(17.00)

A szigorodó környezetvédelmi szabályozás mellett 2011-ben indítottuk a levegőminőség-javítást célzó szállóporkibocsátás-csökkentési programot, amelynek keretében a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban 160 milliárd forintot használtunk fel. A lakossági szállópor-kibocsátás csökkentésének egyik legnagyobb és legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, fűtési rendszerek korszerűsítésével. Támogatási rendszerének eredményeképpen 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósult meg a kibocsátáscsökkentő beruházás.

A szabályozási és a támogatási programok mellett a kormány kiemelt hangsúlyt helyez a tájékoztatásra, a szemléletformálásra. Bár felméréseink szerint az állampolgárok jelentős része ismeri a kezdeményezést, úgy tűnik, képviselő úr figyelmét elkerülte, hogy már 2011-ben útjára indult a „Fűts okosan!” program, kampány. Ebben a légszennyezés környezeti és egészségügyi hatásainak bemutatásán túl az egyén szerepére, a felelősségvállalás fontosságára és hatékonyságára hívjuk fel a lakosság figyelmét.

Tájékoztatom a képviselő urat, hogy jelenleg folyamatban van egy új országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozása, amely kitér minden lényeges szennyezőanyag kibocsátásának korlátozására. Az új program elfogadását 2019 áprilisára tervezzük. Az ebben foglalt intézkedések számításaink szerint több mint 50 százalékkal csökkentik a környezeti és egészségügyi kockázatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 120 2018.06.18. 2:12  115-124

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a képviselő asszonynak, hogy kérdésével felhívta a figyelmet ismételten az azbeszt környezeti és egészségvédelmi problémáira. Az azbesztet rendkívül előnyös tulajdonságai miatt előszeretettel alkalmazták több évtizeden keresztül a magyar építőiparban különböző szigetelésekhez, burkolatokhoz és nem utolsósorban talán még az autóiparban is. Sajnos, az azbeszt egészségkárosító hatása viszont a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza, viszonylag későn ismerik fel és bizonyították be hatását.Az emberi egészségre nézve a legveszélyesebb azbeszttermék az úgynevezett szórt azbeszt, amelyről ön is szólt, illetve az egyéb azbesztcement termékek. Ezek ártalmatlanítása a jelenlegi adataink szerint több mint 300 milliárd forintba kerülne, ami meghaladja a magyar költségvetés lehetőségét. Tárcánk azonban fontosnak tartja az azbeszt okozta kockázatok kezelését, éppen ezért még az előző ciklusban a lakosságnál képződő, azbesztet tartalmazó palahulladék lakosságtól történő kedvezményes, elérhető közelségben történő átvételét és szakszerű elhelyezését biztosító program kidolgozása érdekében munkacsoportot állított fel. (Derültség az ellenzék soraiban.) Továbbá szakmai egyeztetéseket folytatott a közszolgálati szervezeteket tömörítő Köztisztasági Egyesülettel.

A munkacsoport felmérte az azbeszttartalmú hulladék lerakásának, engedélyeinek, a különböző kapacitások és lerakóhelyek országos helyzetét. A felmérés megállapította, hogy rendkívül nehéz és olyan helyzet alakult ki, ami a lakosság részéről igazából nem támogatott, és a lakosság nem ezekre a kijelölt helyekre vitte el ezt az azbeszthulladékot. Éppen ezért a kormány részére egy programtervezet is készült, amely megoldási javaslatot tartalmaz az azbesztet tartalmazó veszélyes építési hulladék elérhető közlségben történő átvételére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm, majd később folytatom, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 124 2018.06.18. 0:49  115-124

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Azért egy nagyon finom helyreigazítást kell hogy tegyek, mivel az agrártárcának továbbá hosszú távon nem lesz feladata az azbesztmentesítő telephelyek rendezése. Éppen ezért a kormányzati munkamegosztás alapján az azbeszttartalmú építmény bontásával, termékeiknek az építményből történő eltávolításával, valamint az azbesztmentesítéssel kapcsolatos egyéb egyes tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök megoszlanak majd az érintett szakterületek között. Tehát igazából nem az agrártárca, környezetvédelmi államtitkárságnak lesz majd a feladata. Természetesen az elhelyezés, a kiválasztás igen. Ez egy kölcsönös együttműködő feladat lesz. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 164 2018.07.02. 2:08  159-168

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A kormány kiemelt célkitűzései között szerepel, hogy Magyarországon csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz. Magyarország célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozáson át az állati termékek előállítását is. Ma Európa, ahogy ön is említette, mindössze 5 százalékában tudja saját termeléséből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, ami strukturális kockázatot jelent az állattenyésztés számára.A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő. Szójából 15-20 százalék körül alakul az önellátottságunk, és a hazai szükségletek kielégítésére évente mintegy 450-500 ezer tonna mértékben kényszerülünk dél-amerikai szójadara behozatalára. A kockázatok csökkentése érdekében több irányból kell lépéseket tennünk. Az agrártárcának hosszabb távon célja, hogy ki lehessen váltani az importfüggőségünket, de ez csak úgy történhet meg, hogy az állattenyésztési ágazat versenyképessége, stabilitása hosszú távon megmarad.

A GMO-mentes fehérjeforrás biztosításának egyik lehetősége a termelési kedvet ösztönző támogatási rendszer. 2015-től a közös agrárpolitika részeként működő közvetlen támogatások rendszerének keretében Magyarország a fehérjenövények termelésének támogatására új termeléshez kötött támogatási formát vezetett be 2020-ig, amely évente mintegy 26,2 millió eurós keretet jelent, szálas fehérjékre, 34 ezer, míg a szemes fehérjékre 51 500 forint hektáronkénti támogatást kíván nyújtani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 168 2018.07.02. 1:14  159-168

FARKAS SÁNDOR agrárminisztérumi államtitkár: Hazánk minden lehetséges fórumon hangsúlyozza a termeléshez kötött támogatások 2020 utáni megtartását, esetleges újragondolásukat és mértékük növelését. Magyarországon a KAP keretén belüli támogatási konstrukciók a termesztési területek növekedését eredményezték nemcsak a szója, hanem egyéb pillangós növények esetében is, és ez tapasztalható az EU-n belül is. Határozott, következetes fellépésünk nyomán több uniós tagállam csatlakozott a magyar állásponthoz.Itt csak meg szeretném jegyezni önnek, hogy amikor a szójaterületek emelésén, növelésén gondolkodunk, feltétlenül szükséges azt az öntözésfejlesztési programot kiemelni, amely nélkül hosszú távon a mai környezeti és meteorológiai viszonyok között nemcsak szójatermesztésről, hanem egyáltalán intenzív állományok, intenzív növényfajták termesztéséről is el kell gondolkodnunk.

(16.40)

Rendkívül fontos, hogy ez a program a kormányprogramban is szerepel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és szeretném, ha ebben együtt tudnánk működni a képviselő úrral és a parlamenttel is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 20 2018.07.03. 5:19  17-20

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt évszázadból az intenzív szocialista nagyüzemi és nagyipari berendezések, beruházások súlyos környezeti terheket hagytak hátra. A rendszerváltást és a szovjet csapatok kivonását követően 1996-ban, ahogy ön is említette, az országos környezeti kármentesítési program kidolgozásakor valóban 35-40 ezer lehetséges szennyező forrást és potenciálisan szennyezett területet tartalmazott az első felmérés, ami az akkori ismeretek és elérhető adatok felhasználásával készült.Az OKKP keretében kidolgozott módszertan segítségével elvégzett országos számbavétel előrehaladásával a korábban becsült szám a hatósági helyszíni kivizsgálásoknak köszönhetően a felére csökkent. A 2002 és 2004 közötti időszakban a program keretében létrehozott KÁRINFO-nyilvántartásban „mára csak 15 ezer” potenciálisan szennyezett és szennyezett terület szerepelt a regiszterben. Az állami felelősségi körben a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kidolgozott tárcaalapprogramok elindításával és a hatályos jogszabályokban megerősített „szennyező fizet” elv érvényesítése alapján megkezdett kármentesítések során 2015-ig 1100-ra csökkent a nyilvántartott szennyezett területek száma.

A környezetvédelmi hatóságoktól kapott legfrissebb adatközlés szerint 885 folyamatban lévő kármentesítési hatósági ügyben zajlik hatósági eljárás, amiből 131 esetben javasolták az állami szerepvállalást. A 885 folyamatban lévő ügy egyike, ahogy a képviselő asszony által is felvetett probléma, a gyömrői egykori Pevdi Vegyipari Kft. környezetszennyezésének ügye sem ismeretlen a környezetvédelmi hatóságok előtt, de az állami feladatok elmulasztásáról jelenleg szó sem lehet. A jogerős hatósági kötelezett címzettje a területet használó vállalkozás, az ügy folyamatban lévő hatósági eljárás alatt van. Gyömrő belterületén kertes lakóházi övezetben az egykori Pevdi Vegyipari Kft. festékipari kötőanyagok, epoxigyanta és más vegyipari termékek gyártásával foglalkozott, és tevékenységével a terület elszennyeződését okozta. 2004-ben egy tartálytörésből fakadó környezetszennyezést követően a vegyipari vállalkozás tevékenységét a hatóságok felfüggesztették, majd a vállalkozás 2011-ben felszámolásra került.

(9.50)

A gyárterületen nagy mennyiségű ipari hulladék és szennyezett anyag maradt fenn, ennek felszámolására az új adásvételi szerződésben az új vállalkozó ezt átvette, illetve tudomásul vette. A környezeti károk felszámolását az új tulajdonos, ahogy említettem, a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett megkezdte, a veszélyes ipari hulladékokat elszállította, és a telephely kármentesítési tényfeltáró vizsgálatait szakértői vállalkozás bevonásával 2012-ben elvégezte. Így megállapítható, hogy a szennyezett felszín alatti víz felszíni vetülete mintegy 3,7 hektár, a kármentesítési beavatkozás során a közelítőleg 35 ezer köbméter szennyezett talajt, továbbá 1,6 hektáron pedig felszín alatti vizet kell majd megtisztítani.

A szennyezett területek országos felmérése, nyilvántartása és a feltárt kockázatok kezelését célzó beavatkozások végrehajtására létrehozott OKKP-program keretében 1996 óta közel 600 állami felelősségi körben elvégzett kármentesítési intézkedés történt, mintegy 232 milliárd forint költségvetési forrás felhasználásával. A kormány az elmúlt időszakban, 2010 óta évi 10-15 milliárd forintot fordít az állami kármentesítési feladatokra. Ezen túlmenően az uniós források felhasználásával a 2010-14 közötti időszakban 23 darab ismert és már feltárt szennyezett területen történt eredményes kármentesítési beavatkozás. Ilyen például, nem sorolom végig: Nyíregyháza, Rajka, Zirc, Taszár, Sármellék, Szolnok, Eger mintegy 39,3 milliárd forint értékben.

A 2014-20-as uniós programozási időszakban pedig további több mint 57 milliárd forint áll rendelkezésre olyan régóta megoldásra váró kármentesítési feladatokra, mint például Szekszárd lőtéri vízbázis, Esztergom Strázsa-hegy, Mezőhegyes, Peremarton, Berhida. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Szeretném a tisztelt képviselő asszonynak azt a számot is elmondani, hogy közel 111 milliárd forintot fordított a kormányzat 2010 óta ennek a feladatnak a végrehajtására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 4 2018.07.16. 5:09  1-4

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném cáfolni képviselő asszony azon állítását, amely szerint különféle gyorsfagyasztott zöldségek lisztériaszennyezettségére uniós hatóságok világítottak volna rá először. Ezzel szemben az állításom, hogy a mikrobiológiai problémát a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tárta fel és jelentette az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már 2018. március 27-én felhívta a fogyasztók és a közétkeztetők, a vendéglátók figyelmét, hogy az Európai Unió öt tagállamát érintő Listeria monocytogenes betegségek lehetséges forrása egy gyorsfagyasztott csemegekukorica. A hatóság a fertőzésveszély megszüntetése érdekében figyelmeztetett, hogy a gyorsfagyasztott zöldségeket minden esetben alapos hőkezelést követően fogyasszák el. Itt csak meg szeretném jegyezni képviselő asszony állítása kapcsán, habár én nem vagyok szakács és nem vagyok konyhaművész, hogy a blansírozás mint kifejezés a hűtőiparban nem vonatkozik minden egyes zöldségfeldolgozásra, ez egy alapvető tévedés. Ha ugyanis 7-8 fokon kezelünk egy adott zöldséget, az már majdnem, mondhatnám, főtt állapotba kerül, tehát egy olyan hőkezelésen megy keresztül, ami teljesen más állagot és más ízt és élvezetet fog jelenteni a fogyasztó számára.

A tájékoztatás az ügyben folyamatos és transzparens. Az ügyhöz kapcsolódó, a lakosságot érintő információk haladéktalanul megjelentek a Nébih honlapján, mint ahogy ez eddig is történt. A baktériumról, a liszterózis megbetegedésről és ennek megelőzéséről a Nébih honlapján „Kérdezz-felelek a liszterózisról” már elérhető volt.

A probléma felmerülése óta részletes információkat találhat minden érdeklődő. A kockázatok mértékének megfelelő hatósági intézkedések, a fogyasztók számára érthető kommunikáció, amely jellemzi ebben az ügyben is a Nébih tevékenységét, hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon ne alakuljon ki járvány, ne legyen jelentős számú megbetegedés. Szükséges megjegyezni, hogy a Listeria monocytogenes a környezetünkben is előforduló baktérium, többek között nyers zöldségekben is előfordul, jelenléte a nem konyhakész termékekben, valamint egyes konyhakész termékekben is megengedett, de határértékhez kötött.

A vizsgálat tavasz óta tart, a lisztéria jelenlétét a kezdetektől tudjuk, de a jelenlét önmagában még nem probléma, ezt nyugodtan állíthatjuk. A megbetegedéseket okozó baktérium és az üzemben talált baktérium genetikai állományának összehasonlításával lehet egyértelműen igazolni, hogy a magyarországi üzemből származó lisztériaváltozat felelőse a megbetegedésért és a súlyos következményekért. Az összehasonlító vizsgálatok elvégzése időigényes folyamat, ebben az európai uniós intézmények segítettek a magyar hatóságoknak.

Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az élelmiszerláncban fennálló kockázatok csökkentésében nagy szerepe van a fogyasztói ismereteknek, tudásnak. A Nébih felkészült szakemberei segítségével hajtja végre Magyarország élelmiszer-biztonsági stratégiáját, amelynek céljai között szerepel az élelmiszer-biztonsági tudásmenedzsment, valamint a tudáscentrum kiépítése és működtetése. Ezen célkitűzések mentén a jelenleg is zajló folyamatos fogyasztói tájékoztatás segítségével fejleszthető a fogyasztói tudatosság, felkészültség.

Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli. A hatóság által megtett intézkedések az előállítói felelősségvállalással együtt garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek forgalomba, vagy ha ezek már forgalomba kerültek, azokat azonnal vonják a ki a piacról.

Az elmúlt hetekben valóban ismertté vált akár az ásványvíz példája, amit ön is említ, vagy azon tejipari terméket előállító cég működésének a felfüggesztése, ami szintén az elmúlt héten megtörtént. Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések mind nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne elriasszuk, hanem biztonságot teremtsünk a magyar élelmiszeripari termékek forgalmazása és fogyasztása iránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 98 2018.09.18. 4:01  95-119

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon és az agrárstruktúra Európa történelme során a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a jogi kérdéseknek a fókuszában állt. A vita arról, hogy kié legyen a föld, évezredek óta folyik, és sokáig a magyar társadalom- és gazdaságfejlődés olyan megoldatlan problémája volt a földkérdés, amely egyben a földművelő parasztságnak, a magyar társadalomban betöltött helyének és valós szerepének az elismerését is akadályozta. A földkérdés és az annak megoldására irányuló törekvések a magyarországi polgári fejlődés elindulásakor, az 1848-as jobbágyfelszabadításkor kaptak igazi lendületet. Ekkor, az 1848. évi IX. törvénycikkel számolták fel a parasztok földesúrtól való feudális kori függőségét és minden a földesúrnak járó szolgáltatást. Az 1867-es kiegyezés hosszú időre stabilizálta az agrárfejlődés 1848-ban kialakult kereteit.

Az 1918. októberi őszirózsás forradalom tett először kísérletet a földreform végrehajtására. Az 1919. évi XVIII. néptörvény, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság hatályon kívül helyezett, és helyette a föld szocializálását rendelte el, alapvetően a viszonylag nagyobb, 500 kataszteri holdat meghaladó birtokokra vonatkozott. A földkérdés megoldását 1919 után már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter  aki egyben a Kisgazdapárt megalapítója is volt  által előterjesztett, majd az Országgyűlés által elfogadott 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amelynek végrehajtására 1920. június 20. és 1929. december 31. között került sor, ennek korabeli megítélésében is kritikus volt, és sokan erősen kritizálták.

Fejes János 1943-ban megjelent, a magyarországi földbirtokhelyzet 250 éves folyamatát elemző könyvében így ír: „A nagy port felvert földreformot a nemzeti közvélemény csak látszatföldreformnak ítélte, mert csak egymillió hold földet osztottak ki mintegy 420 ezer egyén között, és ebből a nagybirtok csak 650 ezer holdat adott, a többit kisebb birtokosoktól vették el. Végeredményben a nagybirtok szerencsésen megúszta a földreformot.”  idézet vége. Ez a kritikai felfogás tükröződik a népi írók, többek között Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Kovács Imre és Erdei Ferenc munkáiban is. Ugyanakkor elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt a Nagyatádi-féle földreform, amely a magyar történelemben elsőként enyhítette a földtulajdoni viszonyokban fennálló aránytalanságokat és igazságtalanságokat.

Tisztelt Országgyűlés! Megvizsgálva, ezen a napon nem található az országgyűlési határozatban rögzített más emléknap. Az előterjesztők határozati javaslata alkalmas arra, hogy elismeréssel éljünk a mezőgazdaságban, az agráriumban a földdel foglalkozó dolgozók munkája előtt, valamint növeljük az ágazat társadalmi presztízsét, amelyhez én is kérem a szíves támogatásukat, hozzáállásukat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 118 2018.09.18. 3:05  95-119

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik támogatólag szóltak, és természetesen az ellenzéki pártok képviselőinek is köszönjük azt a támogatást, amit kinyilvánítottak. De azt hiszem, egyetlenegy olyan ellenzéki képviselő úr volt, aki talán a legkorrektebben fogalmazta meg ennek a napnak a jelentőségét, és az ő ellenzéki felszólalásával, úgy gondolom, a legkézenfekvőbben nyilatkozott. Ő nem volt más, mint Varga László képviselő úr.Már csak azért is, mert megértem az ellenzéki pártból, a Jobbikból azokat a felszólalókat, akik elmondták személyes tapasztalataikat, elmondták azokat a gondokat, amelyeket ők látnak, netalántán még tapasztalnak is. De egyet azért szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Ma az Agrárminisztériumban, az agrárirányításban, úgy gondolom, komoly szemléletváltás történt, és ezt nem véletlenül mondom. Az Agrárminisztérium vezetésében egyre többen vagyunk azok, akik azért ismerik a vidéket. Nem mintha eddig nem ismerték volna, de onnan jöttünk. Tehát ezeknek a problémáknak egy részét, amelyeket önök fölvetnek, én sarkítottnak érzek. Gondolom, azért is mondják, hogy még erősebb legyen ebben a parlamentben a hang. Azért, mint vidéki képviselő, ugyanúgy járom a választókörzetemet, most már államtitkárként járom az országot is, és azért érzek egy bizonyos bizalmat, érzek egy bizonyos, azt is mondhatnám, megelégedettséget, amit természetesen nem szabad túlértékelnünk. (Dr. Apáti István: Kegyelmi állapot.) De ezt nem annak venném. Azért szakmailag ennél többre értékelem azokat a hangokat, amiket megkapunk.

Az, hogy Szabolcsban vannak nehéz helyzetek, van az almaültetvényeseknek, gyümölcstermelőknek ilyen problémájuk, sajnos mindannyian tudjuk, de úgy gondolom, nem ennek a napnak a feladata, hogy ezeket a kérdéseket most részletesen megvitassuk. (Magyar Zoltán: Elmúlt 8 év.) Az, hogy elmúlt 8 év, tisztelt képviselő úr is tudja nagyon jól, hogy számtalan lehetőség, alkalom volt arra, hogy akár egy agrárgazdaságról szóló jelentés, akár más témakörben, földtörvény módosításakor, törvények módosítása során mindenki, mindannyian elmondhattuk a véleményünket. Szerintem lesz is erre még nem kevés alkalom, mivel az agrártárca törvényalkotási programjában, azt hiszem, az ősz folyamán többször elmondhatják.

Még egyszer kérem önöket, hogy a mai benyújtott törvényjavaslatot próbáljuk minél tisztességesebben, méltón elfogadni, és majd azon alkalmakkor ezekről a kérdésekről tárgyaljunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 120 2018.09.18. 4:44  119-128

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú, a FAO-val és az Európai Unióval is szorosan együttműködő EUROFISH nemzetközi szervezethez történő csatlakozás és az annak tevékenységében való aktív részvétel világszínvonalra emelheti a magyarországi édesvízi akvakultúrás haltermelést. Az e szervezethez való csatlakozásunk terve nem mai keletű, ugyanis Magyarország a EUROFISH megalakulását eldöntő 2000. évi meghatalmazotti konferencia résztvevője volt, ahol ki is nyilvánította csatlakozási szándékát, azonban mindeddig nem ratifikálta a szervezethez való csatlakozását.A EUROFISH a FAO egy korábbi projektjéből fejlődött ki, eredetileg azzal a céllal, hogy szolgáltatásaival segítse az EU-tagjelölt országokat az EU halászati követelményrendszerének átvételében. Később a szervezet mandátuma további feladatokkal is bővült, így jelenleg főként az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója és ágazati projektek támogatása terén nyújt segítséget a tagországoknak. Kéthavonta megjelenő szakmai folyóiratában, a EUROFISH Magazinban ismertetőket, tájékoztató és promóciós anyagokat jelentet meg a tagországok halgazdálkodásáról, ami segíthet abban, hogy javítsuk a magyar halgazdálkodási ágazat európai láthatóságát, eljuttassuk a számunkra fontos üzeneteket az európai szakmai közvéleményhez.

A konkrét események, hírek mellett 10-20 oldalas átfogó anyagokat is megjelentet az országok halgazdálkodásáról, amelyekben megszólaltatják az ágazat kormányzati és gazdasági szereplőit is. Ezekben az anyagokban nagy nemzetközi promóciós potenciál van. Alkalmasak arra, hogy széles körben megismertessék a hazai halgazdálkodási ágazat sikereit, üzleti és befektetési lehetőségeit. A EUROFISH Magazin és a szervezet honlapja segíthetik a 2020 utáni halászati és akvakultúra-támogatások érdekében folytatott erőfeszítéseinket, fórumot biztosítva az olyan közös állásfoglalások közzétételéhez is, mint például a nemrég magyar kezdeményezésre tíz ország által aláírt nyilatkozat az édesvízi akvakultúra támogatásának fontosságáról.

A EUROFISH segíti a tagországok cégeinek megjelenését is a fontosabb nemzetközi szakmai kiállításokon és vásárokon, ez a lehetőség hazánk számára is nyitva áll, így a magyar halgazdálkodási ágazat megjelenhetne olyan rendezvényeken, amelyek fontosak lennének a hazai halak és haltermékek promóciója miatt, de amelyeken a magas költségek eddig meggátolták a részvételt. A EUROFISH a tagállamok igényei szerint és felkérésre további szolgáltatásokat is nyújt, piackutatásokat végez, konferenciákat, workshopokat, szemináriumokat, találkozókat szervez, szakmai kiadványokat jelentet meg, valamint segíti a tagországok szakigazgatását halgazdálkodási, akvakultúra-, kereskedelmi, marketing-, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi projektek előkészítésében és a rájuk vonatkozó információk terjesztésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti előnyök felismerése azt eredményezte, hogy az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú EUROFISH tagjainak száma az alapítás óta folyamatosan növekedett, és mára a nyugat-európai országokra is kiterjed.

(14.10)

A szervezetnek jelenleg 12 tagja van, amelyek között ott vannak az európai kontinens akvakultúrájában leginkább meghatározó államok is. Magyarország csatlakozása jelentősen segítené a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességét, a hazai termelők láthatóságát, az ágazat számára előnyös projektekhez való hozzáférést, valamint nemzetközi hálózatépítési lehetőségeinket.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, szavazatukkal támogassák az EUROFISH nemzetközi szervezetet létrehozó megállapodás kihirdetését és ezzel Magyarország csatlakozását a szervezethez. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 128 2018.09.18. 1:08  119-128

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, azt hiszem, a kormány nevében megköszönhetem, hogy támogatásukról nyilatkoztak a törvénnyel kapcsolatban, de azt azért szeretném ismételten elmondani, hogy értem az önök buzgóságát és aktivitását ezen a területen, de ez a törvény megint nem erről szól, amiről önök itt jelen pillanatban beszéltek. Az természetes, hogy a halfogyasztás ösztönzése és a minél szebben-jobban feldolgozott haltermékek kerüljenek a pultra, ebben nincs vita közöttünk, ezt szeretném mondani, de nem ennek a törvénynek a tárgya. Ennek a törvénynek, ahogy láthatták, egy angol szövegezésből átfordított, a 2000-es évek elején elfogadott törvény, amit mi szeretnénk ma igazából a parlament elé vinni. Amiket önök javasolnak, élő problémák, ezeket elfogadom, de nem ennek a törvénynek a tárgyát képezik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 130 2018.09.18. 3:33  129-137

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Magyarországon 2008. február 1-jén lépett hatályba az Európai Tanács európai tájegyezménye. Célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és az európai tájtervezést, illetve hogy tájvédelmi kérdésekben az európai együttműködést megszervezze. Iránymutatást tartalmaz az ezzel kapcsolatos jogkörök lehetséges megosztását illetően, felhívja a figyelmet a képzési feladatok fontosságára, valamint előírja, hogy az érdekelt felek aktív részvételével a magyarországi tájakat számba vegyék, értékeljék és regisztrálják ezek állapotának későbbi esetleges változásait. Ez volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik. Az egyezmény a tagok teljes területére vonatkozik, és kiterjed a természetes, rurális, urbánus és elővárosi területekre, amelyekbe beletartozik a föld, az állóvizek és a tengerek területe is. Az Európai Tanács miniszteri bizottsága 2016. június 15-i ülésén jóváhagyta a kulturálisörökség- és tájvédelmi szakértői bizottság és az illetékes döntés-előkészítő csoport által is megvizsgált jegyzőkönyvet. A bizottság döntése alapján a jegyzőkönyv nyitva áll az egyezmény részes államai számára megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra. A jegyzőkönyv 2018. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A jegyzőkönyv a részes felek számára új kötelezettséget nem ír elő, tartalmi módosítást nem vezet be, az egyezmény területi hatályát terjeszti ki, megnyitva azt nem európai államok részére és az Európai Unió felé. Ezzel összefüggésben megváltozik az egyezmény neve: Európai Tanács tájegyezménye. Az egyezmény végrehajtásáról a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik, a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben, továbbá a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttműködve.

Az egyezmény 6. cikk b) pontjában foglaltak végrehajtása felelősségi körben az oktatásért felelős minisztert érinti, ezért indokolt a törvény vonatkozó rendelkezéseiben az oktatásért felelős minisztert is nevesíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel az alapegyezmény törvényben történő kihirdetésére, amire a Firenzében, 2000. október 20-án kelt európai tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényben került sor, a jegyzőkönyv a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó szerződésnek minősül, így annak kötelező hatályát is az Országgyűlésnek kell elismernie, és a kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat a beterjesztett törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 32 2018.09.24. 2:20  29-32

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanakkor csak a statisztikai adatokat mondom először, mert úgy gondolom, azok a legfontosabb dolgok, mivel a növekedés fokozatos a magyar gazdaságban, és tavaly 4 százalékkal bővült. 2018-ban a második negyedéves adatok is ehhez hasonló bővülésről tanúskodnak, azaz a lendületes teljesítmény nem egyszeri folyamatok eredménye, hanem tartósan pozitív elmozdulást tükröz. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé emelkedett. 2018. május-július hónapban 715 ezer fővel több foglalkoztatott volt, mint 2010 azonos időszakában. A mezőgazdaságban is dinamikus a foglalkoztatás bővülése, a munkaerőért folyó verseny éleződése azonban általános érvényű és nem korlátozódik a mezőgazdaságra. A közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka között a képviselő úr által javasolt rugalmas átjárás lehetősége jelenleg is biztosított. Ennek ellenére tárcánk folyamatosan tesz javaslatokat annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban kialakult munkaerőhiányt minél rugalmasabban lehessen kezelni. Jelenleg folyamatban van a jogszabályok oly módon történő módosítása, hogy az a közfoglalkoztatott is jogosulttá váljon 2000 forint/nap összegű elhelyezkedési juttatásra, aki egy hónapban legalább 14 napig idénymunkában dolgozik.

Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság ma nem kellően attraktív a fiatal pályaválasztók számára, munkaerő-megtartó képessége sajnos alacsony. A fiatal termelők zöme meglévő gazdaságot vesz át, nem pedig újonnan kerül az ágazatba.

Az egyik legfontosabb kihívásunk, hogyan tudunk fiatalokat arra ösztönözni, hogy a magyar agrárium szolgálatába állítsák életüket. Olyan életpályát kell tudnunk felmutatni a fiataloknak, amely jobb életkörülményeket, több jövedelmet biztosít számukra. Meg kell nekik mutatnunk, hogy a XXI. századi agrárium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem egyenlő a korábbi hagyományos mezőgazdasággal. Ezért dolgozik a kormány, és kérem ebben a munkában képviselőtársam segítségét is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 92 2018.09.24. 2:17  89-92

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni képviselő asszonyt, hogy a hivatkozott európai számvevőszéki tanulmányban egy, a 2012-es adatokat mutató táblázat szerepel. 2012 óta Magyarország levegőminősége folyamatosan javul, ugyanakkor leszögezhetjük, hogy 2012-ben sem volt rosszabb, mint az indiai vagy a kínai levegőminőség. A WHO frissebb, 2016. évi felülvizsgálatának adatai már reálisabb képet mutatnak az említett országokról. Természetesen tisztában vagyunk a légszennyezettség kedvezőtlen hatásaival, éppen ezért az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a helyzet javítására.A levegőminőség alakulásában ugyanakkor a légszennyező anyagok helyi kibocsátása mellett számos, tőlünk független tényező játszik közre. Magyarországra az országhatáron túlról, akár még Ázsiából is 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi távozik. Ráadásul az ország medencejellege miatt a téli időszakban a légszennyező anyagok könnyebben feldúsulnak, leülepednek a medencében. Néhány ilyen epizód akár éves határérték-túllépést is okozhat, ezáltal statisztikai szinten a valós helyzetnél kedvezőtlenebb képet mutatva az országról.

Mindezek ellenére minden lehetséges intézkedést megteszünk a levegőminőség javítása érdekében. Már évekkel ezelőtt elindítottuk a kis méretű részecskék kibocsátásának csökkentésére vonatkozó ágazati programot. A program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban számos intézkedés megvalósult mintegy 160 milliárd forint értékben. Jelenleg készül az új országos levegőterhelés-csökkentési program, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására.

Meggyőződésem, hogy Magyarország jó úton halad a környezeti ártalmak mérséklése terén. Javaslom ezért képviselő asszonynak, hogy a statisztikai adatok téves értelmezésén alapuló riogatás helyett inkább a kormánynak az emberek érdekében végzett munkáját támogassa.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 50-52 2018.10.01. 4:12  47-55

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr!

ELNÖK: Államtitkár úr, egy pillanat! Farkas Sándor államtitkár úr mikrofonját legyenek szívesek bekapcsolni! Köszönöm. (Megtörténik.  Az államtitkár neve megjelenik a kijelzőn.) Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működése gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bír hazánkban, több ezer munkahelyet biztosít, növeli az ország versenyképességét, azonban az elhelyezkedéséből fakadó érdekellentétek miatt több problémával is szembe kell néznünk.A negatív hatások közül kiemelkedik a repülőtér környezetét érintő repülési zaj. A repülőtér elhelyezkedéséből, futópályáinak az uralkodó szélirányhoz igazodó tájolásából adódóan a légi forgalom zaja elkerülhetetlenül terheli a főváros és a környező települések lakóterületeit. Ma már nincs olyan összefüggő lakatlan területsáv, amely lehetővé tenné, hogy a légi járművek végig lakatlan vagy ritkán lakott területek felett közelítsék meg, illetve hagyják el a repülőtér kifutópályáit.

A légi forgalmi útvonalak és az alkalmazott repüléstechnikai eljárások szigorú nemzetközi és hazai előírások figyelembevételével kerültek kialakításra. A légi közlekedési szakmai szervezetek arra törekszenek, hogy a zajterhelés a lehető legkevesebb lakost érintsen, és a repülőgépek zaja a lehető legkisebb zavarást eredményezze.

2018. augusztus 16-án módosultak a repülőtér felszállási eljárásai, hogy maradéktalanul kielégítsék a hatályos jogszabály előírásait, továbbá hogy a repülőtér kapacitásának fenntartása mellett garantálni tudják a megkívánt repülésbiztonsági szint fenntartását.

A bevezetés előtt a HungaroControl Zrt. több lakossági érintettségi, így zajterhelési vizsgálatot készített. Az eredmények alapján a bevezetett felszállási eljárások az érintett területeken összességében egyaránt eredményeztek pozitív és csekély mértékű negatív zajterhelési változást. A felszállási eljárások nyomvonalának módosítása következtében a felszálló repülőgépek repülési útvonala jelentősen távolabb került a XVI. kerület déli határától, ennek következtében az Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr területek érintettsége csökkent.

A felszállási eljárások módosítása a zajterhelés megváltozását eredményezi ugyan, a zajterhelés azonban a független szakértő által végzett zajterhelési vizsgálat szerint sehol sem éri el a zajgátló védőövezet újrakijelölésének kritériumaként megjelölt 3 decibeles változást.

Ezen túlmenően jelezni szeretném, hogy a képviselő úr által hivatkozott 2018. júliusi átrepülőforgalomadat-növekedés semmilyen módon nem érintheti a főváros lakosságát, mivel ezen légi járművek jellemzően 10-11 ezer méteres magasságban haladnak el a felszín felett.

A légi közlekedési eljárások elegendők ugyan a zajértékek betartásához, a zavarmentes környezet biztosítása azonban nem lehetséges, minden jó szándék és intézkedés ellenére továbbra is lesznek olyan területek, melyek lakosait közvetlenül érinteni fogja a légi közlekedési zaj.

A kormány a továbbiakban is megtesz mindent annak érdekében, hogy a repülésből adódó zajterhelés a lehető legkisebb mértékben érintse a repülőtér környezetében élő lakosságot. Törekszünk a zavaró légi közlekedési zaj csökkentésére, keressük az újabb megoldásokat, folyamatosan vizsgáljuk a jogszabályi környezetet, és amennyiben szükséges, megtesszük a módosításra irányuló intézkedéseket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 240 2018.10.01. 0:20  237-243

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretném megköszönni a Törvényalkotási bizottság egyhangú döntését. Úgy látszik, ez az előterjesztés, habár néhány módosító indítvány érkezett hozzá, ezek mind jogtechnikai, illetve helyesírási kérdések voltak. Köszönöm a konstruktív munkájukat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 252 2018.10.01. 2:40  243-254

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm a Törvényalkotási bizottság állásfoglalását és a döntését, és úgy, ahogy a múlt héten is a vitában elmondtuk, elmondtam, úgy gondoljuk, hogy ennek az emléknapnak, ennek a nagyon fontos emléknapnak a megalkotása, megteremtése és most már a szeptember 10-én való megtartása 2019-től kezdve, egy nagyon fontos dátum a földből élő kisparaszti gazdaságoknak, azoknak az embereknek, akik valóban ilyen földterülettel rendelkeztek és rendelkeznek. De én ezen kívül nem szeretném azt a vitát ismételten elkezdeni, amit itt a múlt héten már egyszer lefolytattunk, hogy jelen pillanatban milyen problémák merülnek föl az osztatlan közös tulajdonnal vagy netalántán a földtörvénnyel kapcsolatban kinek milyen véleménye van, milyen észrevétele van. Én inkább talán abban azért Szabó Szabolccsal részben egyetértek, amit ő felvetett, hogy valóban a kisparaszti réteg, a parasztgazdaságokban akár tulajdonos, akár dolgozó, mindenáron városi polgár szeretne lenni, és ez egy új szociológiai helyzetet fog teremteni a vidéken, vagy már teremtett is. Én ezzel teljesen egyetértek, hogy ezt meg kell nézni, és ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert úgy tűnik, hogy a jövő ez, mármint az emberek így látják, és nem akarnak se tanyán maradni, se kistelepülésen. Éppen ezért az a felelősségünk, hogy megtaláljuk azokat a pontokat vagy azt az életkörülményt, azt az ellátást, azt a szociális hálót vagy bárminek is nevezzem, ami valami módon mégis meg tudja kötni a kistelepülésen élő embereket. Ez nem egyszerű feladat.

Kistelepülésen dolgoztam negyven-egynéhány éven keresztül, én nagyon jól tudom, hogy ez mit jelent egy kétezres településnek a történelmét negyven-egynéhány éven keresztül látva, én ezt átérzem és tudom, és ebben, azt hiszem, még lesz egypár kérdéskör, amiben remélem, nemcsak vitatkozunk, hanem egyetértésre is jutunk a parlamentben. Azt hiszem, hogy ez az emléknap egy nagyon fontos pillanata annak az agráriumnak, amely ma már úgymond kialakulófélben van, és talán közelebb is áll a végkifejlethez, mint akár 5, 10, 15 vagy 20 évvel ezelőtt.

Köszönöm szépen képviselőtársaimnak azokat a támogató gondolatait, amivel ezt a törvényt támogatják, és bízom benne, hogy holnap ez meg is fog történni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 32 2018.10.08. 2:24  29-32

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A rosszindulatú feltételezéseit határozottan vissza kell utasítanom. Sajnálatos, hogy minden valóságalapot nélkülöző vádaskodásra használja fel a „Földet a gazdáknak!” programunkat, úgy beállítva azt, mintha egy kiváltságos személy számára kedvező folyamatról lenne szó. Ezzel szemben a tény az, hogy soha nem volt még ilyen program, amely ekkora mértékben támogatta volna a gazdákat és a magyar vidéket. A „Földet a gazdáknak!” programot azért indította a kormány, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, vagyis a helyben lakó magyar gazdáké. Ez a cél messzemenőkig teljesült, és a program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz is, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékos arányból a terveink szerint már 80-20 százalékra fog módosulni.

A „Földet a gazdáknak!” program keretében 2014-re az állami mezőgazdasági földek haszonbérlőit megtízszereztük, a 2010 előtti állapothoz képest immár közel 8 ezer személy használhat ugyanannyi állami földet, amely korábban csak néhány száz kiváltságos lehetősége volt.

A rendkívüli érdeklődés hatására 2015-ben az elmúlt 30 év legnagyobb földértékesítését hajtottuk végre, közel 200 ezer hektár állami földet értékesítettünk 9 hónap alatt. Nyilvános árverések keretében és nyilvános hirdetmények alapján összesen közel 30 ezer gazdatársunk tudott földet vásárolni. Ez a program nagyban elősegíti az agrárközéposztály, a magyar vidéki földművesek, a magyar vidék fellendülését, és megerősíti a kis- és középbirtokos réteg agrárgazdasági pozícióit.

Tisztelt Képviselő Úr! A pályázatok és az árverések nyilvánossága, a szigorú törvényi szabályozás és az általa teremtett garanciák mind-mind az értékesítési folyamat teljes körű átláthatóságát biztosították. Kérem megtisztelő figyelmükkel ennek a jelentésnek az elfogadását, illetve támogatását képviselő úr részéről, aki még a Jobbikban van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 44 2018.10.08. 2:22  41-44

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Megértem, hogy érzékenyen érinti a volt KISZ KB-székház bontása, azonban kérem, maradjunk a tényeknél. A napokban megjelent hírek alapján ez nem egyszerű, de a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében engedje meg, hogy erre az ügyre fókuszáljam a válaszomat. A kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy múlt év májusában és novemberében az épület belső tereinek szórtazbeszt-bevonatát már eltávolította egy arra szakosodott cég. A munkálatok közben folyamatos volt a levegőminőség ellenőrzése, amely alapján a megengedett munkahelyi határértékeket nem lépték túl, és a munkaterületen kívül sem volt azbesztrost kimutatható.

(12.40)

Idén szeptemberben azbesztes palával fedett épületrészek kerültek felszínre, ezért itt a munkavégzést leállíttatta a kormányhivatal. Emlékeztetni szeretnék ugyanakkor arra, hogy a bontás alatt lévő épületben megtalálható azbesztes pala a szórtazbeszt-szigeteléssel ellentétben az azbesztszálakat erősen kötött formában tartalmazza, így abból levegőbe történő kibocsátás nem valószínűsíthető. A kormányhivatal többszöri helyi ellenőrzéssel, legutóbb múlt pénteken megállapította, hogy kiporzás nem tapasztalható, a keletkezett hulladékokat locsolják, párásítják az esetleges kiporzás megakadályozására.

A bontás természetesen folytatódik egy azbesztmentesítést végző szakcéggel, amely a munkálatokat szerdán megkezdi. Az azbeszttel feltételezhetően érintett bontási törmelék elszállítását szintén egy szakcég végzi majd el. A munkálatokat a kormányhivatal a továbbiakban is helyszíni ellenőrzések keretében fogja környezetvédelmi hatáskörben vizsgálni, együttműködve a hivatal munkavédelmi és munkaügyi szakembereivel. A cél természetesen a környéken lakók egészségének védelme (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kockázat minimalizálására.

Bízom benne, hogy tájékoztatásommal sikerült az aggodalmakat elterelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Schmuck Erzsébet: Nem! Egyik kérdésre sem válaszolt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 84 2018.10.08. 2:15  81-84

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogyan azt a júniusi interpellációjára válaszolva elmondtam, a kormányhivatal minden, jogszabályban adott lehetőséggel él és élni fog a probléma megoldása érdekében. A területi környezetvédelmi hatóság felmérése alapján a panaszok oka valószínűsíthetően ma már a Hunviron Kft. lőrinci telepének a bűzszennyezése. Emlékeztetem képviselő urat, hogy a 60 hektáros telepen, amelynek rekultivációját a kft. végzi, több millió köbméter mennyiségben található széntüzelésű erőműből származó salak, pernye, gumigyári hulladék és kommunális hulladék. Több eljárás indult az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A hatóság határozatban kötelezte a céget a szükséges intézkedések megtételére. 2018. augusztus 28-án a telephely közelében megjelent olajos szennyeződés miatt azonnali hatállyal megtiltotta a telephelyre történő hulladék beszállítását, és kötelezte a céget a kárelhárításra, amely jelenleg az utolsó fázisban van.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon szintén folyik eljárás a cég ellen, és a Heves Megyei Főügyészség büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben. 2018. október 3-án az engedélyben nem szereplő létesítményekben történő további hulladékgyűjtés és -kezelés megtiltása mellett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elrendelésére került sor. A hatóság a cég kapacitásbővítésére benyújtott engedélykérelmét az előbbiek miatt ismételten elutasította.

Az elmondottakkal próbáltam érzékeltetni, hogy a tevékenység mérete miatt keletkezett probléma megoldása milyen nagy feladatot jelent mindannyiunk számára.

(13.30)

A telep működésének azonnali leállítása ugyanis nem eredményezné a bűzszennyezés megszűnését, csak megfelelő és a tevékenységre vonatkozó bűz csökkentését célzó technológiai megoldások megvalósításával lehetséges a helyzet javítása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) A hatóság ezt kívánja elérni határozataival. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 92 2018.10.24. 2:08  89-92

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt tíz napban ez már a harmadszor felvetődő ugyanazon téma. Ez már ma is elhangzott egy alkalommal itt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatban.Azt el kell mondani, hogy ez a repülőtér közel 70 éve, a környezet védelmét biztosító jogszabályi környezet kialakulását megelőzően létesült. Így megelőző jellegű környezetvédelmi intézkedések meghozatalára nem volt lehetőség akkor, az évtizedek során a repülőtér környezete beépült, a légi forgalom pedig megnövekedett. Ezek tények. Ennek eredményeképpen alakult ki a repülőtér mai sajátos helyzete, amelyben jelentősen beszűkült azon lehetséges intézkedések köre, amellyel érdemi zajcsökkentés érhető el.

A légi közlekedés szakmai szervezetei ezért arra törekednek, hogy a repülőgépek zaja a lehető legkisebb zavarást eredményezze. Ennek érdekében módosultak, ahogy ma már egyszer elhangzott, 2018. augusztus 16-án a repülési útvonalak. A bevezetés előtt a HungaroControl Zrt. több lakossági érintettség- és zajterhelés-vizsgálatot készített a légi navigációs szakmai szervezetekkel és a hatóságokkal egyeztetve. Mint képviselő asszony számára is ismeretes, a repülőtér működése gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bír. Több ezer munkahelyet biztosít, növeli az ország versenyképességét, így működése nemcsak az üzemeltető, hanem egyúttal a magyar állam és így a magyar emberek érdekeit is szolgálja.

A kormány a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a repülésből adódó zajterhelés a lehető legkisebb mértékben érintse a repülőtér környezetében élő lakosságot, törekszünk a zaj csökkentésére, keressük a megoldásokat, és bízom abban, hogy az új technológiák, technikai feltételek mind ezt fogják szolgálni az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 112 2018.10.24. 2:23  109-112

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a piacgazdaságban az államnak nincs befolyása az árakra, azokat alapvetően a kereslet és a kínálat alakítja. Magyarország a világpiac felé nyitott gazdaság, ezért a mezőgazdasági termékek hazai árait elsősorban a világpiaci folyamatok határozzák meg, ha tetszik, ha nem. Ezeket az ármozgásokat piacgazdasági körülmények között EU-tagországként a magyar állam nem tudja érdemben befolyásolni. Azt azért önnek, képviselő úr, úgy gondolom, nem kell elfeledni, hogy minden évben minden ágazatnak vannak hullámzásai. A tavalyi évi gabonaárak rendkívül alacsonyak voltak az idei gabonaárakhoz képest, ezt sem a magyar piac és a magyar mezőgazdaság befolyásolta, hanem a világpiaci trendek. Az alma, a meggy és a szilva esetében a kedvező hazai és nemzetközi termésmennyiség és a magas készletek hatására valóban jelentősen csökkentek az árak.

A termelők és a feldolgozók elsősorban hosszú távú szerződésekkel képesek a piaci folyamatok hatását tompítani  nem pedig akkor lépni, amikor rájuk szakadt az ég és rájuk szakadt a termésmennyiség , és a kölcsönös előnyök mentén mindenki számára elfogadható, hosszú távú, jövedelemtermelést biztosító feltételeket kialakítani. Megjegyzem, a termelői szervezetek, az összefogás sajnos még ezen a területen hiányzik, de ezt először is, alulról kezdeményezve a termelői szervezetek kialakítását, a termelőknek kell megoldani.

A kormány a közös agrárpolitika nyújtotta eszközök segítségével az agrár-, vidékfejlesztési támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel csökkenti az áringadozásokat, ez a segítség többek között, mintegy 500 milliárd forintnyi EU-s és hazai forrásból származó jövedelempótló és piaci támogatást fizettünk ki a gazdák számára. Ennek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztésben és gyümölcstermesztésben az agrártámogatások adózás előtti eredményekből származó bevételi aránya meghaladja a 80 százalékot.

Biztosíthatom a képviselő urat, a kormány eltökélt abban, hogy minden további feltételt biztosítson a gazdáknak jövedelemtermelő tevékenységük folytatásához, végzéséhez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 116 2018.10.29. 3:56  113-119

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az Albertirsa-Kecskemét közötti 400 kilovoltos távvezeték létesítésének indoka a villamosenergia-ellátási hálózati térképen a Duna-Tisza közén vakfoltként megjelenő, csaknem kétmegyényi terület ellátásbiztonságának a növelése. A térségben  csak részben az ipari fejlődés következményeként  a villamosenergia-igény nagymértékű növekedésére lehet számítani. A távvezeték és a kecskeméti alállomás egyértelműen Kecskemét térségének lakossági és ipari villamosenergia-ellátásának biztonsága érdekében fog elkészülni.

Szeretném felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy az országos területrendezési tervről szóló törvénynek a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemeit összefoglaló mellékletének 2.4 pontja tartalmazza az Albertirsa-Kecskemét távvezetéket, javaslom ezért a képviselő úrnak, hogy figyelmesebben tájékozódjanak, illetve olvassák el a jogszabályt, mielőtt valótlanságokat állítanak.

A beruházó Mavir Zrt. tájékoztatása szerint a tervezett távvezeték nem akadályozza, de bizonyos mértékben természetesen korlátozza az ott folyó mezőgazdasági munkákat, az ott folyó mezőgazdasági tevékenységet. A távvezeték áramvezető sodronyai a legnagyobb belógású pontban, azaz amikor a sodrony a legközelebb van a talajhoz, legalább 12 méter magasságban kell hogy legyenek. Ennek következményeként a normál szántóföldi kultúrák, területek a normál mezőgazdasági munkagépekkel művelhetők lesznek. A korlátozás abban jelenik meg, hogy nem alkalmazhatók bizonyos öntözési fejlesztések, öntözőrendszerek, de ez az ország számtalan más pontján is hasonlóképpen így van, és nagyra növő gyümölcsfák sem vagy csak korlátozásokkal telepíthetők a sodronyok alá. Kétségtelen, hogy az oszlopok alatt lévő terület, ami körülbelül 400 méterenként egy 80-150 négyzetméteres terület, ki fog esni a termelésből; ez is minden távvezetéknél hasonló nagyságrendű.

(16.10)

A meglévő gyümölcsösök keresztezésénél figyelembe veszik azt a tényt is, hogy a műszaki lehetőségek mellett jellemzően magasabb oszlopok beépítésére kerül sor. A korlátozásokért az ingatlantulajdonosokat a törvény által előírt kártalanítás illeti meg, a Mavir ezen kötelezettségének eleget fog tenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Az egészségi hatásokat illetően elmondható, hogy a távvezeték úgy került megtervezésre, hogy minden esetben teljesíti a jelenleg is hatályos EU tanácsi ajánlás és az ennek megfelelő hazai rendelet szerinti határértékéket.

A környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy időközben Csemő település jegyzője kiadta az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a távvezeték létesítése nem ellentétes a helyi településrendezési tervvel, azaz az elsőfokú engedélyben rögzített feltétel időközben teljesült. Összefoglalóan megállapítható, hogy az elsőfokú határozat másodfokú hatóság által történt megváltoztatása a hatályos jogszabályokban foglaltaknak való megfelelést, a természetvédelmi és közegészségügyi érdekek erőteljesebb érvényesülését szolgálja.

Köszönöm megtisztelő figyelmét képviselő úrnak és a tisztelt képviselőtársaimnak. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 111 2018.11.05. 2:17  108-111

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az öntözésfejlesztés egy komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületeit is érinti, így a tárcánk szoros együttműködésben van a Belügyminisztériummal. A közös munkánk egyik eredménye a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amelyre ön is utalt, amelynek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte a termelői öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg a rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet. A következő időszak fejlesztési irányait ezen felmérés eredményei alapján igyekszünk meghatározni.

Egy szeptemberben megjelent kormányhatározat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözési célú állami művek fejlesztésére. A fejlesztések sorrendjét a termelői igények figyelembevételével meghatároztuk, és az érintett állami művek fejlesztésének előkészítése a jövő évtől megkezdődhet. Az öntözővíz biztosítása mellett szükséges a termelői vízigények megszervezése, amelynek érdekében kidolgoztuk az öntözési ügynökségek koncepcióját is. Ugyancsak kormányzati törekvés az öntözés feltételeinek megkönnyítése, amelynek egyik elemeként a vízjogi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását is tervezzük.

Kiemelten kezeljük az aszálykárok utólagos enyhítését is, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben jelenleg is lehetőség van az aszálykárok kompenzálására. Az elmúlt években megközelítőleg 41,3 százalékát aszálykárra fizettük be a kárenyhítői juttatások közül.

Az aszály definíciója nem évszakhoz kötött, ebben már megegyeztünk, hiszen aszálynak minősül az a természeti esemény, amelynek során a 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 10 millimétert. Ezért az őszi aszálykárok kezelésére jelenleg is lehetőség van a kárenyhítési rendszerben, és a most jelentkező őszi aszálykárok már a 2019. évi kárenyhítési évhez számítanak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 66 2018.11.12. 3:45  63-69

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy azt már a képviselő asszonynak a korábban hozzánk intézett kérdésére válaszolva is elmondtam, természetesen nem vitatjuk a légszennyezettség kedvezőtlen hatásait. Éppen ezért az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a helyzet javítására. A levegőminőség alakulásában ugyanakkor a légszennyező anyagok helyi kibocsátása mellett számos, tőlünk független tényező játszik közre. Magyarországra az országhatáron túlról 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi távozik. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Így van!  Kunhalmi Ágnes közbeszól.) Ráadásul az ország medencejellege miatt a téli időszakban a légszennyező anyagok könnyebben feldúsulnak, leülepednek, megtelepszenek.

Mindezek ellenére minden lehetséges intézkedést megteszünk, hogy javuljon a levegő minősége. Már évekkel ezelőtt elindítottuk a szállópor csökkentésére vonatkozó ágazati programot. A program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban számos intézkedés valósult meg, mintegy 160 milliárd forint értékben.

A közlekedési szektor vonatkozásában kiemelnénk a buszcsereprogramot, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölését, az új útdíjrendszer bevezetését, a gépjárműadó-rendszer zöldszemléletű átalakítását. Hazánkban a levegőbe kerülő szállópor a legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, az avar és a kerti hulladékok égetéséből, továbbá egyéb hulladékok illegális elégetéséből származik. A lakossági kibocsátások csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása és hőszigetelése. A fűtési rendszerek cseréjével, korszerűsítésével ezért, folyamatosan működő támogatási rendszerünk eredményeképpen, 2010 óta több mint 412 ezer családban, háztartásban valósulhatott meg a kibocsátáscsökkentő beruházás.

A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontosnak tartjuk, hogy a lakosság ismerje meg a levegőszennyeződés kockázatát, és azt is, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért helyezünk nagy hangsúlyt a tájékoztatásra és a szemléletformálásra. Ezt a célt szolgálja a „Fűts okosan!” kampány, amely a légszennyezés környezeti és egészségügyi hatásának bemutatásán kívül a felelősségvállalás fontosságára kívánja felhívni a lakosság figyelmét. A szemléletformáláshoz hosszabb időre van szükség, de a meggyőződésünk, hogy a támogatási programjainkkal, tájékoztató rendezvényeinkkel közelebb kerülünk a kitűzött megoldásokhoz.

Jelenleg készül az új országos levegőterhelés-csökkentési program, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására; az ebben foglalt intézkedések megvalósulásuk esetén több mint 50 százalékkal csökkentik a környezeti és az egészségügyi kockázatokat. Remélem, hogy az elmondottak meggyőzték önt arról, hogy a lehetőségekhez képest a mindenkori kormányzat eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és a jelenlegi kormány is folyamatosan dolgozik újabb lépések, további intézkedések megtételén, tehát elkötelezett a helyzet javítása mellett.

Kérem, tisztelt képviselő asszony, a válaszomat fogadja el; önöknek pedig köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 208 2018.11.12. 1:52  205-212

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, az elmúlt napokban úgy, mint az összes többi minisztériumnál, az Agrárminisztériumban is bizonyos létszámcsökkentések megtörténtek a bürokráciacsökkentés elve alapján. Ezzel kapcsolatban szeretném megnyugtatni a képviselő urat, hogy a ma délelőtti minisztériumi vezetői megbeszélés alapján a környezetvédelemért felelős államtitkár úr megnyugtatott mindannyiunkat, úgy gondolom személy szerint is, hogy a feladatukat és a munkájukat továbbra is el tudják végezni megfelelő szakmai színvonalon. Az Agrárminisztérium, ahogy az előbb is említettem, mint minden más minisztérium természetesen végrehajtja a kormányzati bürokráciacsökkentési programot. Nekünk is az a célunk, hogy csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, és a tervezett béremeléssel a kormánytisztviselőink anyagi megbecsülése javuljon. A minisztériumban megszűnő státuszok számát egy kormányrendelet, kormányhatározat rögzíti; a számát most nem hozom elő, ha kíváncsi, el tudom mondani. Átlagosan a státuszok 9-10 százaléka betöltetlen volt, így a gyakorlatban, mind a minisztérium, mind a háttérintézmények esetén a megszüntetendő státuszok felénél kerül sor a közigazgatásban dolgozók elbocsátására.

A kormányzati létszámcsökkentésben érintettek mielőbbi elhelyezkedését, ahogyan miniszter úr az előbb is említette, a „Karrier híd” program is segíti. A minisztérium minden eddigi feladatát a jövőben is el tudja látni, természetesen a természet- és környezetvédelmi feladatokat is.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 212 2018.11.12. 0:48  205-212

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A mi munkánk egy részfeladat, ha így nézhetem. Tehát nem mimiattunk dolgoznak a kollégák, hanem az ügyért, az egész agráriumért. Szeretnék egy pontosítást az ön figyelmébe ajánlani. Önök, bocsánat a kifejezésért, lehet, hogy kavarják a 44 százalékot a 44 fővel. Szeretném határozottan elmondani önnek, hogy 22 fővel csökkent az államtitkárság létszáma. (Dr. Kepli Lajos: Mi többről hallottunk.) Tessenek szívesek utánanézni! Tehát ez a kérdés erről szól.

A másik pedig az, hogy a nemzeti parkok jövőjével kapcsolatban semmiféle változás nem lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 218 2018.11.12. 2:10  213-222

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási jelenségeire is figyelemmel az agrárkormányzat nagy hangsúlyt helyez a mezőgazdasági termelők kockázatainak csökkentésére. A Magyarországon 2012-től bevezetett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer új fejezetet nyitott az időjárási jelenségek okozta mezőgazdasági károk kezelésében, amely 2018-ban a harmadik pillérrel, a jégkár megelőzésével egészült ki. Az első pillér keretében a 2018. évi károk kezelésére 26 milliárd forint állhat a jövő év elején rendelkezésre, amely bőven fedezi a kárenyhítési igényeket. A rendszer fejlesztése a termelői igények mentén folyamatosan zajlik, elektronikussá vált a kárbejelentés és a juttatás iránti kérelmezés, bővült a rendszerrel lefedett termelők és kárnemek köre, a károsultak számára kedvezőbbé vált a kárenyhítő juttatás számítási módja is.

A kockázatkezelés második pillérét alkotó mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás esetében a támogatási konstrukciók díjállománya évről évre növekszik, tavaly már meghaladta a 10 milliárd forintot, a díjtámogatásra idén rendelkezésre álló összeg pedig az 5 milliárd forintot. Ma már a mezőgazdasági növénybiztosítások döntő hányada az állam által támogatott formában jut el a termelőkhöz.

(18.00)

Az új országos jégkármegelőző rendszer, a kockázatkezelés harmadik pillére, 2018 májusától kezdte meg működését, és már az első, intenzív zivatarokkal jellemezhető évben jelentős károktól mentette meg a gazdálkodókat. Ezt jól szemlélteti, hogy az elmúlt év kárbejelentéseihez képest 2018-ban közel 50 ezer hektárral csökkent a jégesőkárra bejelentett terület nagysága.

Teljesen ingyenes a rendszer, a termelők mellett a lakosság, a gazdaság szereplői és általában a köz vagyonát is védi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 222 2018.11.12. 1:10  213-222

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy ennél aktuálisabb időpontban, mint ma itt, akár november 12-én vagy az elmúlt hetekben, hónapokban amilyen időszakot végigélt az agrárium, ha végignézünk az országban, egy porfelhőt látunk. És itt a környezetszennyezés kérdésére is lehetne utalni, hogy milyen komoly gondokat okozunk önmagunknak a talajok művelésével, hogy milyen porfelhőkkel és mennyire terítjük be a Kárpát-medencét.Ezt a hatást semmi más nem váltotta ki, mint az, hogy gyakorlatilag érdemleges mennyiségű csapadék az elmúlt hónapokban az ország jelentős részén nem esett. Éppen ezért komoly kihívás lesz várhatóan a következő év kárenyhítési alapjában, hogy az őszi aszálykárt, ami eddig teljesen szokatlan volt a magyar agráriumban, hogyan fogjuk tudni érvényesíteni. Biztos vagyok benne, hogy ebben még több egyeztetésre lesz szükségünk. De ezt figyelembe kell venni a következő évi jóváírás területén. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 107 2018.11.19. 2:18  104-107

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány elkötelezett a hátrányos térségben élő lakosság életkörülményeinek a javítása iránt, amelyet a szociális tüzelőanyag-program is igazol. A pályázati forma célja, hogy a rászoruló családok kiegészítő támogatáshoz juthassanak, ezáltal csökkenjen a háztartások tüzelőanyag-költsége. Az önkormányzatok önkéntesen nyújtják be évről évre az igényüket, a pályázatokat a Belügyminisztérium bírálja el, a döntésről az önkormányzatok elektronikus úton értesülhetnek. Tájékoztatom önt, hogy a pályázati kiírás szerint az önkormányzatok valamennyi, az erdészeti hatóság által regisztrált erdőgazdálkodótól, legyen az állami vagy magánerdő-gazdálkodó, beszerezhetik a szociális tűzifát. Az állami erdőgazdaságok az arra rászorultak igényeinek kielégítését preferálják, a tüzelőanyag-kiszolgáláskor a szociális tűzifaprogram elsőbbséget élvez.

Ezt erősíti az is, hogy az állami erdőgazdaságok a szociális célú tűzifát az idei évben is változatlan áron értékesítik a jogosult önkormányzatok részére. Az állami erdészeti társaságok fakitermeléseiket a jogszabályok szerinti maximális kihasználással végzik, modern fakitermelő gépek üzembe helyezésével is igyekeznek kielégíteni az igényeket, ezáltal csökkentve az esetleges munkaerőhiányt, amelyre ön is utalt a kérdésében. Sajnálatosnak tartjuk viszont, hogy a lakosság nagy része közvetlenül a fűtési szezon kezdete előtt vagy az alatt tervezi beszerezni a szükséges tűzifát, ami időszakosan és lokálisan akár tűzifahiányt is okozhat. Ezen a szemléleten is változtatni szeretnénk a „Fűts okosan!” kampányok révén. Az elmúlt héten erről az azonnali kérdések órájában már váltottunk szót.

A hazai tűzifapiac többszereplős, a kínálati oldalnak az állami és magánerdő-gazdálkodókon kívül a fakereskedők is részesei. A lakossági tűzifa árát a szabadpiac határozza meg, amely jelenleg a keresleti oldalról is meghatározott. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 35 2018.11.27. 13:27  34-49

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2018. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk. Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló iromány, amelyben a kormány 16 törvény módosítására tesz javaslatot. A módosuló jogszabályok közül a fontosabbakat kívánom csak kiemelni, nem rabolva az idejüket technikai részletekkel. A természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítása vezette be a natúrpark fogalmát, majd az ezt követő 14 évben kialakult a hazai natúrparkok működési gyakorlata, amely rávilágított a definíció hiányosságaira. A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvényjavaslatban szereplő új definíció reflektál a natúrparki működés hazai gyakorlatban is megvalósuló legfontosabb elveire. Fontos kiemelni, hogy a natúrpark-névhasználathoz való miniszteri hozzájárulás esetén nem jön létre új védett természeti terület, így a félreértésre okot adó rendelkezések pontosítása is szükségessé vált.

A tulajdoni lapok szolgáltatása vonatkozásában egyrészről a költségvetési szervek alanyi mentességével a belső pénzügyi bürokrácia csökkenhet, másrészről tárgyánál fogva díjmentessé válik a tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt a nyomozó hatóságon és a nemzetbiztonsági szolgálaton kívül szabálysértési hatóság a feladatai ellátása érdekében kéri.

A következő témakör a vadászkamaráról szóló törvény módosításával foglalkozik, amely kimondja, hogy a kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában fizetett ellenérték nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, mert nem hatósági eljárásért, hanem az állami tulajdonban álló vad elejtésére való jogosultság megszerzéséért kerül megfizetésre. Ezen bevételt a kamara az államtól átvett feladatok térítéseként és egyéb működési költségeinek fedezetéül használhatja fel.

A földhivatali eljárások során előfordul, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően kerül benyújtásra az ingatlanra korábban bejegyzett zálogjog törlésére irányuló kérelem. Ilyenkor az ügyfelek érdeke természetesen az, hogy a teherként megjelenő zálogjogok minél előbb törlésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ez jelenleg csak úgy lehetséges, ha a soronkívüliséget biztosító úgynevezett rangsorcseréhez valamennyi érdekelt hozzájárul, ami a gyakorlatban a kérelmezőket indokolatlan költségekkel és kellemetlenséggel terheli. A javaslat arra irányul, hogy a zálogjog törlése a beadványok rangsorára való tekintet nélkül átvezethető legyen az ingatlan-nyilvántartáson.

Az élelmiszerlánc-biztonság kérdésében: az állam küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javítása, ezáltal az emberi egészség és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretében módosításra kerül az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény. A legnagyobb veszélyt ma az élelmiszerlánc-termékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés jelenti. Ez az élelmiszer-bűnözés a fogyasztók egészségét veszélyezteti, hátrányba hozza a tisztességes vállalkozókat, és bevételkiesést okoz az államnak. Az élelmiszer-hamisítás és -csalás kapcsán szigorítások bevezetésére kerül sor.

Többek között  néhány részfeladatként  szigorodnak a felelősségi szabályok. A hamis vagy hamisított termék esetén az előállító, nem hazai előállítású termékeknél az első forgalomba hozó, valamint valamennyi további forgalmazó is felelőssé tehető, ha a hibát jóhiszemű működése során észre kellett volna vennie.

A következő ilyen gondolat: a visszaélésekkel szembeni küzdelem hatékony eszközének mutatkozó nyilvánosság ereje erősödik a „nyilvánosságra hozható” kibővítésével.

S harmadjára, de nem utolsósorban: az élelmiszerrendészek olyan hatékony intézkedésekre válnak jogosulttá, mint például igazoltatás, ruházat, csomag átvizsgálása, jármű feltartóztatása, átvizsgálása, a bilincs használata ellenszegülés esetén, továbbá akár előállítás is lehetséges.

Az állategészségügy kérdésköréről. Az elmúlt évek egész Európán végigsöprő állatjárványai szükségessé teszik a járványügyi intézkedések szabályainak módosítását. A komoly nemzetgazdasági következményekkel járó fertőző állatbetegségek  az elmúlt években komoly fertőzés, komoly járvány söpört végig Magyarországon a madárinfluenza vonatkozásában, ma pedig érzékenyen figyeljük az afrikai sertéspestis esetleges terjedését, és komoly munka folyik a megfékezése, lokalizálása területén , az ezen fertőzések elleni hatékony küzdelem érdekében gyors, azonnal bevethető, speciális tudással, eszközökkel rendelkező személyi állomány megszervezése szükséges, amely az ország bármely részén haladéktalanul végre tudja hajtani a szükséges intézkedéseket. A járási és megyei határokat is átlépő megbetegedések egységes és hatékony intézkedéseket kívánnak, mint például a betegségre fogékony állatok létszámának, földrajzi elhelyezkedésének felmérése, illetve meghatározott állatjárványügyi intézkedések egységes végrehajtása.

A versenyképesség javítása és az adminisztráció csökkentése a következő témakörünk, amelynek érdekében tovább bővül azon termékek, tevékenységek köre, amelynek során elegendő a nyilvántartásba vétel a nehézkes, esetlegesen elhúzódó engedélyezési eljárás helyett. Ügyfélbarát intézkedésként jelenik meg a bírságfizetési kötelezettség halasztása vagy részletekben történő teljesítésének engedélyezése. Az informatikai fejlesztések, az adminisztrációcsökkentést és a versenyképességet támogató eszközök a legális élelmiszer-szereplők adatbázisának hatékony elemei, valamint a hatósági ellenőrzési funkciók jobb ellátásának elősegítői. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer finomhangolása az egyik legfontosabb módosítása a jelen javaslatnak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A FELIR az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása érdekében a hatóság által működtetett valamennyi adatbázist magába foglalja. A FELIR ugyanakkor nemcsak egy gyűjtőfogalom a szakterületi adatbázisok felett, hanem egy olyan keretrendszer, amely az egységes információmenedzsmentet valósítja meg. A FELIR ugyanakkor nemcsak gyűjti, hanem elemezni is hivatott az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatokat, amely a hatékony ellenőrzést és a stratégiai döntéshozatal segítését egyaránt célul tűzte ki.

A FELIR-rel kapcsolatos módosítások kiterjednek az élelmiszerlánc-felügyeleti adatok vonatkozásában megvalósuló adatátadásokra, az egyes nyilvántartásokhoz és adatkörökhöz való hozzáférések pontosítására, továbbá a hatékony élelmiszerlánc-felügyelet érdekében más hatóságok, intézmények részéről a Nébihnek történő adathozzáférés biztosítására.

(11.00)

A piacvédelemről. A hazai piac védelmének, valamint a minőségi élelmiszerek exportjának növelése érdekében a hatóság által garantált állami minősítési rendszer létrehozása szükséges. A törvényjavaslat ehhez kíván hozzájárulni a minősítési rendszerek ellenőrzésével, a minősítési rendszer tevékenységekre való kiterjesztésével, az állami monitoringrendszer további kibővítésével, hogy csökkenthető legyen az ellenőrzések száma.

Az említetteken kívül az élelmiszerlánc-törvény módosítása tartalmaz továbbá további, az EU-tagságunkból eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges rendelkezéseket, mint például az új élelmiszer fogalmának pontosítása, az ökológiai termeléssel kapcsolatos rendelkezések kibővítése, illetve a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó szakmai felügyelettel kapcsolatos előírások.

Fontos következő kérdéskörünk, az erdőtörvény módosításáról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Az erdőtörvényt érintő módosítások közül kiemelendő az évtizedekkel korábban kötött úgynevezett megbízási szerződések ez év végén lejáró kivezetési határidejének további másfél évvel való meghosszabbítása, figyelemmel arra, hogy kellő felkészülési időt szükséges adni a mintegy 200 ezer hektárt érintő erdőtulajdonosnak az új szerződések megkötésére.

Emellett pontosításra kerülnek az illegális fakitermelésből származó, faanyag-kereskedelmet érintő ellenőrzési szabályok, valamint indokoltan lehetővé kell tenni az illegálisan kitermelt, ezért kereskedelmi forgalomba nem kerülő faanyagnak a közérdekű célú felhasználását, önkormányzatok, közhasznú szervezetek, egyházak részére történő átadással.

A hegyközségi szervezetekről is néhány gondolatot. A helyközségi szervezet kiegészítésre kerül a borrégiós szinttel, amely a borvidéki és az országos szervezetek között foglalja el a helyét. Ezen borrégiós tanácsokat az önálló borrégiónak minősülő tokaji borvidék kivételével 2019. május 31. napjáig kell megalakítani.

Végezetül pedig a halgazdálkodásról szóló törvény módosításáról kívánok röviden szólni. A kormány által elfogadásra került a nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégia és az országos horgászati hálózati program. Ennek végrehajtásával összefüggésben a horgászok és a horgászegyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség számos közfeladatot vállal át az államtól, amelynek ellentételezéseként a horgászjegy és a fogási napló kibocsátásáért beszedhető díjak részükre kerülnek átengedésre.

Az adott vízterületen bérleti formában gazdálkodó jogosult beruházásai, befektetései és a gazdálkodás hosszú távú fenntartása érdekében indokolt elővásárlási jogot biztosítani számára, ha az állam a kivett minősítésű, azaz nem termőföld meder tulajdonjogát el kívánja idegeníteni. Erre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az elmondottakból is észlelhették a tisztelt képviselő hölgyek és urak, jelen törvényjavaslat nagyon szerteágazó és sok szakterületet ölel fel, ugyanakkor rendelkezései többnyire technikai jellegűeknek minősíthetők, politikailag fajsúlyos kérdést az említetteken kívül nem érintenek. Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd később szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 49 2018.11.27. 5:13  34-49

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni mindenkinek a gondolatait, hozzászólását; Győrffy Balázs képviselőtársamnak azokat a kiegészítéseket, amelyekről én nemigen szóltam, ő kiegészítette azokkal a törvényekkel, azokkal a kérdéskörökkel az én  mondhatnám azt, hogy  tájékoztatómat önök felé. Én ezt köszönöm szépen képviselőtársamnak.Steinmetz Ádám jobbikos képviselőtársamnak köszönöm a támogatását előzetesen is, amit már a törvénnyel kapcsolatban elmondott. Teljesen egyetértünk abban, hogy bizonyos mértékben bürokráciacsökkentésről is szól ezen törvény bizonyos része, bizonyos részei. Itt a halgazdálkodásban és a halgazdálkodás területén felvázolt néhány gondolatát is üdvözlöm, és nem utolsósorban azokban a kérdésekben, amelyek az erdőgazdálkodás vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon körét érintik.

Ez valóban nem ennek a törvénynek a része, de várhatóan az elkövetkezendő, ha már ebben az évben nem, de a következő év első hónapjaiban az osztatlan közös tulajdon kérdéskörét is szeretnénk rendezni, és ebben, azt hiszem, hogy teljes mértékben egyetértünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen kívül még a hozzászólásokról beszélhetünk, többek között Földi László képviselőtársamnak köszönöm a KDNP részéről a támogató nyilatkozatát, Varga László képviselőtársamnak köszönöm az előzetes bizalmát. Értem én az ön felvetését (A képviselőtársaival beszélgető dr. Varga László felé fordulva:), nem tudom, egy pillanatra, hogyha idefigyelne, képviselő úr, bocsásson meg, nem akarom megszólítani, de hogyha már önhöz beszélek, akkor legalább…  eddig is próbáltunk valami szemkontaktust tartani.

Én köszönöm azt a megjegyzését, amit elmondott, és valóban így van, 16 törvényről dönteni nem egyszerű dolog. Én is voltam nyolc évig ellenzéki képviselő, ismerem ezt a világot, de azért én azt hiszem, hogy túl kellene már ezen lépnünk, és néha nem ártana egy kicsit nagyobb bizalommal lenni egymás felé. Én ezt azért kérem ebben az esetben, mivel ez egy olyan törvény, ami inkább szakmai törvény jelentős részben, tehát ebben jó volna egyszer egy olyan példát is látni, amikor talán felül tudunk ezen emelkedni. De ezt én csak privát emberként jegyeztem meg önnek.

A horgászati és a vadászati törvénnyel kapcsolatos aggályait értem, ugyanakkor azért egy dologra itt szeretnék kitérni. Tehát a kúttörvény  ha így fogalmazzuk, amire ön is utalt  nem ennek a törvénynek a része. Az a BM-nek az előterjesztésében fog várhatóan elébünk kerülni, az Agrárminisztériumnak az együttműködésével  ha fogalmazhatok így  és véleményével, és bízom abban, hogy abban is egy megelőlegezett  én legalábbis ezt vettem ki a szavaiból  jóhiszemű gondolatkör, hogy talán sokkal könnyebben és sokkal egyszerűbben lehet majd ezt a kútkérdést rendezni. Én bízom benne, hogy így lesz, és abban is lehet akár egységes álláspontra is jutni önökkel. Nagyon örülnék, hogyha ebben a kérdésben eljutnánk idáig.

Vadai Ágnes képviselő asszonynak a helyesírási szabályokra tett utalását köszönöm, biztos, hogy erre még mód lesz kijavítani. A bürokráciacsökkentés, ezt azért már néhány gondolatban érintettük az előbb, de igazából a konkrét bürokráciacsökkentés nem ennek a törvénynek a része, és az a létszámkérdés, ami a minisztériumoknak a  mondhatnám úgy, hogy  humánerő-gazdálkodását is taglalja, az nem ennek a törvénynek a része.

Én megértem az aggódását, képviselő asszonynak, az Agrárminisztérium és a környezetvédelem terén tett gondolatait, de azt azért szeretném mondani, hogyha annyira félt bennünket és annyira szeretné, hogy kevesebb bürokrácia legyen, akkor ne vegye rossz néven, de nagyon sűrűn látom az ön írásbeli kérdéseit, ami számunkra szintén egy elég komoly, mondhatnám így, hogy bürokráciát okoz (Dr. Vadai Ágnes: Az nem bürokrácia, az az önök ellenőrzése!), hogy azokra hetente többször, több módon kell válaszolni.

Én köszönöm a kérdéseit, az írásbeli kérdéseit, természetesen erre válaszolunk. De ön az egyik legaktívabb ellenzéki politikus, aki ilyen kérdéseket tesz fel. Én ezt köszönöm szépen, de azt hiszem, hogy ez is hozzájárulna ahhoz, hogy esetleg talán kevesebb munkát adna pluszként.

Fazekas miniszter úrnak pedig köszönöm azokat a javaslatait, amit a természetvédelem területén, a hungarikumok és a helyi értéktárak vonatkozásában osztott meg velünk. Én úgy gondolom, hogy ezek a kérdések, akár a hungarikum, akár a helyi értéktár még számtalan olyan új lehetőségeket tartalmaznak, amire talán még azt nem mondom, hogy nem gondolunk, de némi finomítása, némi pontosítása még biztos, hogy szükséges.

A természetvédelem területén pedig a natúrparkok, a természeti értékeink megőrzése egy fontos feladat, és úgy gondolom, hogy ez a törvény is rendelkezik ennek a biztonságáról és a hosszú távon való működéséről.

Köszönöm szépen, elnök úr, ennyivel szerettem volna válaszolni a feltett gondolatokra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 53 2018.11.27. 6:01  50-91

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabály előkészítője számára mindig nagyon hasznos, ha visszajelzést kap a jogalkalmazóktól az adott törvény gyakorlati működéséről, valamint az esetleges hiányosságokról. Sajátos a helyzet a földforgalmi törvény vonatkozásában, hiszen az annak napi szintű alkalmazásával foglalkozó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egyben képviselőtársunk is, így a jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló korrekcióra maga is javaslatot tud tenni. Jelen törvényjavaslat négy fontos problémakört vet fel, amelyek megoldására javaslatot is készített.A földforgalmi törvény megalkotásakor az elérendő célok között szerepel az állattartás mint magasabb értéket termelő mezőgazdasági ágazat segítése, amelynek egyik eszköze a kedvezményes elővásárlási, illetve előhaszonbérleti ranghely biztosítása. Ugyanakkor a napi gyakorlat megmutatta, hogy ezen kedvezményt több esetben, mondhatnám, csalárd módon kívánták kihasználni, erre számtalan egyéb példát is lehet említeni. Habár a földforgalmi törvény szövege maga is az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosításáról rendelkezik, mégis ezt kiforgatva próbálkoztak többen olyan föld vagy földek megszerzésével, amelyek az általuk tartott állat takarmányozási szükségleteit és sajátosságait figyelembe véve nem alkalmasak közvetlenül a tartott állatok ellátására.

Erre figyelemmel támogathatónak tartom a javaslat azon módosítását, amely az érintett állatok takarmányigényeit feltételül szabja az adott föld művelési ágához kapcsolódóan, azaz kérődzők esetében a legeltetésre alkalmas területek, míg abrakolt állatok vonatkozásában a szántók megszerezhetőségét biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A földek tulajdonjogának megszerzését jóváhagyó hatósági eljárás a 2014. május 1-jei hatálybalépést követően előbb az Alkotmánybíróság egyik döntése, majd a bírói joggyakorlat alapján változott. Mára beláthatjuk, hogy az eljárásban részt vevő települési önkormányzatok számára sokkal inkább probléma, mintsem vívmány az eljárási szerepük. A kamara állásfoglalásával szemben beterjesztett jogorvoslati kifogás elbírálása nem illeszkedik a képviselő-testületek profiljába, és annak tartalmát is nekik kell képviselni és megvédeni a bíróság előtt. Ráadásul az így beékelődő bírósági szakasz tovább nyújtja az amúgy is hosszadalmas jóváhagyási eljárást. Helyes iránynak tartjuk, ha a képviselő-testületeket mentesítjük a jelenlegi terhek alól, és a kamara eljárásjogi státusát úgy alakítjuk, hogy nekik legyen módjuk az állásfoglalásuk megvédésére a bírósági szakaszban. Azt gondolom, hogy erre alkalmas formát biztosít az ügyféli jogállás, amely ellentétben a szocialista képviselőtársaim által a hétvégén gerjesztett hisztériával, a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a jövőben a kamara mondaná meg, hogy ki vásárolhat földet.

(12.00)

Kiemelten felhívom a figyelmüket a közigazgatási rendtartásról szóló törvényre, amely meghatározza az ügyféli jogokat, és jelzem, hogy a döntés továbbra is a kormányhivatal mint hatóság kezében lesz. Sem a közigazgatási rendtartási törvényben, sem jelen javaslatban nem található olyan rendelkezés, amely a kamarából hatóságot kreálna, és a törvényi elővásárlási jogosulti sorrend továbbra is hatályban marad.

A kamara vizsgálati szempontjainak zártkörű felsorolása és pontosabb meghatározása szintén a jogalkalmazók biztonságát erősíti, hiszen előre tudható, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a föld megszerzése során kedvezőbb támogatást kaphassanak. A szankciók közé beépülő vételi jog jelentős újdonság a törvény rendszerében, de azt gondolom, hogy ez igen erős visszatartó hatást tud majd gyakorolni a valótlan nyilatkozatok megtételével szemben.

A javaslat ezen részei vonatkozásában ugyanakkor további módosításokat is szükségesnek látunk, amelyek a földforgalmi törvény szövetébe bevarrják az új szankciós elemeket. A felesbérleti és részesművelési szerződések eddig  egy hasonlattal élve  mint virágok a réten gazdagították a törvény jogcímeinek sokszínűségét, de a gyakorlat korántsem volt ennyire rózsás.

Sajnálatos, hogy ezen jogcímeket szinte minden esetben arra használták fel, hogy akár az adócsalás esetleges következményeit is bevállalva megkerüljék az előhaszonbérleti jogot. Különösebb működési problémát nem fog okozni ezen szerződéstípusok kivezetése a rendszerből, külön figyelemmel arra, hogy ha a feleket valós és jóhiszemű szándék vezette ezen jogcímekhez, akkor azt a haszonbérleti konstrukciójukban is meg tudják valósítani, legyen szó akár a terményben történő haszonbérfizetésről vagy a gazdálkodási részfolyamatok közös végzéséről.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottaknak megfelelően a kormány támogatja a törvényjavaslatot. Erre figyelemmel is kérem a képviselőtársainkat arra, hogy jobbító szándékú módosító javaslataikat, amennyiben felmerülnek, terjesszék a parlament elé. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 95 2018.11.27. 3:22  92-111

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy az előterjesztőtől hallottuk, ennek a törvénynek is egy fontos tárgyalási szakaszába jutottunk. Az előttünk álló törvényjavaslatról nem szívesen, de mégis azt mondjuk, hogy tipikus salátatörvény, amely külön-külön néha apróságnak tekinthető kérdésekkel foglalkozik, de ha azokat egy javaslatba foglaljuk, mégis rendkívül fontosak, és az ágazat különböző törvényeinél meghatározók is lehetnek, sőt kimondottan azokká is válnak. Éppen ezért néhány gondolatban szeretném a törvénnyel kapcsolatban a kormány álláspontját elmondani. A természet védelméről szóló törvény módosítása feloldja azt az áldatlan állapotot, hogy a gazdálkodó maga köteles a természetvédelem finanszírozását átvállalni az államtól, amikor valamely védett állat által okozott kárt tűrni köteles, mert a természetvédelmi hatóság valós és méltányolandó természetvédelmi szempontból nem járul hozzá a károkozó állatok gyérítéséhez. Helyes tehát, hogy ilyenkor az állam megfelelő kompenzációt fizessen a károsult gazdáknak.

Másik fontos kérdéskör a víztársulatokról szóló törvény, amely egy eléggé…  több évvel ezelőtt, mondhatnám azt, számtalan alkalommal már megbeszéltük, átbeszéltük ennek a törvénynek a jelentőségét, de mindig vannak benne olyan kérdések, amelyeket le kell zárni, az élethez igazítani, és a víztársulati hozzájárulás fizetésének az ügye is lezáratlan kérés.

Az Országgyűlés a 2011. és 2012. években már törvényben rögzítette, hogy a fizetési kötelezettség előírásához közgyűlési döntés szükséges, hiszen pusztán küldöttgyűléssel vagy elnökségi döntéssel megállapítva sérülne az egyes gazdák joga vagy hogy kifejthessék ellenérveiket a döntést megelőző vita során. Ugyanakkor a folyamatban lévő, akár határozatlan időre előírt kötelezettségek kivezetéséről is indokolt rendelkezni, amit jelen javaslat rendez.

További fontos téma a vadgazdálkodási tájegységek határainak ütemtervi időszakon belüli korrekciója, erről az előterjesztő is szólt már, vagy a vadkáralap működésének pontosítása. Ez utóbbi vonatkozásában észszerű, hogy a már év közben kifizetett kártérítések összegét ne kelljen még egyszer megképezni a vadkáralap novemberi feltöltésekor; ez is egy gyakorlati kérdés.

Végezetül pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését szabályozó törvény vonatkozásában tett javaslatokról kijelenthető, hogy ezeket is és ezt a kérdéskört is a kormány támogatja úgy, ahogy az előbb említett néhány kérdéskört szintén.

Kérem a tisztelt képviselőtársaim hozzászólásait, illetve később pedig a támogató szavazatukat a törvény elfogadásához. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 105 2018.11.27. 7:16  92-111

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két ellenzéki felszólalás késztet arra, hogy néhány dologra reagáljak, ami nem kimondottan a törvényhez tartozik, de úgy gondoltam, hogy emellett nem lehet elmenni szó nélkül, és nem mindig a törvényre hivatkozni, bár nem szeretem az ilyen kitérőket semmilyen vonatkozásban, de természetesen erre reagálni kell.Varga képviselő úr az öntözésfejlesztésről és az öntözésnek a jövőbeli elképzeléséről vázolt fel néhány gondolatot. S valóban, mi is azt mondjuk, és szerintem abszolút nem elrugaszkodott gondolat az, hogy hány millió embernek tudunk egészséges, biztonságos élelmiszert előállítani a magyar mezőgazdaság vonatkozásában. Hogyan lehet elérni azt a célt, hogyan lehet azt a húsz…  én bátrabb vagyok, én még ötmilliót nyugodtan rá merek tenni, bár ez nem licit kérdése, hanem talán a negyven-egynéhány éves gyakorlati tapasztalatomból merem mondani, hogy milyen lehetőségek vannak előttünk, hol tartunk bizonyos termelési szinteken, hol tartunk bizonyos területeken. Biztos vagyok benne, hogy ebben óriási lehetőségeink vannak, és nem a politikus beszél belőlem, hanem a gazdaságban eltöltött évek tapasztalatai, a felhalmozott információk alapján merem mondani.

Az öntözésfejlesztés tekintetében pedig azért vettem a bátorságot reagálni, mert öntözési és meliorációs mérnök vagyok, tehát ilyen szempontból talán mondhatnám, hogy egy kicsit még jobban a szívem csücske e terület az ágazat vonatkozásában. Ma valóban 92, egyes számítások szerint 98 ezer hektáron történik öntözés Magyarországon. Hogy a korábbi évtizedekben mennyi volt; inkább azt mondanám, hogy a hetvenes években mennyi volt az öntözött terület, amikor a különböző Tisza II., a nagykunsági és az egyéb csatornahálózatok kiépítésre kerültek.

(15.10)

Sajnos ezek a művek jelentős részben elavultak, tönkrementek, leamortizálódtak. Ezeknek a telepeknek, berendezett területeknek a felújítása, rekonstrukciója elkerülhetetlen, ugyanakkor ebben  mondjuk meg őszintén  nagyon komoly gondot okoz az a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változás, amely a kárpótlási törvény és az azt követő földtörvény alapján megtörtént, amikor azok a táblaméretek gyakorlatilag felaprózódtak. Azokon már olyan mértékű, az akkori technológiának megfelelő öntözést nem lehet végrehajtani. A kormánynak van egy elképzelése, bár ez már nemcsak elképzés, hanem gyakorlatilag  mondhatnám  egy terv, amit az agrárkamarával közösen a kamarai felmérések vonatkozásában el fog indítani. Ez durván mintegy plusz 120-130 ezer hektár öntözésre való felkészülése azokon a területeken, ahol a legkisebb költséggel a leggyorsabban lehet lépni. Tudjuk, hogy ezek a csatornahálózatok részben megvannak, e csatornahálózatok karbantartásával aránylag kis költséggel el tudunk indulni, és van egy elképzelése a kormánynak arra, hogy évente komoly összeggel, belátható időn belül folyamatosan, minden évben egy fix összeggel fogja az öntözésfejlesztést támogatni.

Úgy gondolom, a mai klimatikus és időjárási viszonyok figyelembevételével ez bizonyos biztonságot tud nyújtani, de önmagában nem elég. Ezt mint öntöző szakember merem önöknek mondani. Az öntözővíz önmagában nem elég, ehhez megfelelő technológiákra van szükség, megfelelő fajtákra, talajművelő eszközökre, nagyon sok minden másra, és nem utolsósorban arra a természetes csapadékra, amit szeretnénk a Kárpát-medencében minél egyenletesebben megkapni. De persze ebbe nekünk lehetőségünk beleszólni, szerencsére, nincs. Talán ennyit erről, később tudnánk erről sokkal többet is beszélni, de úgy gondolom, ezek már olyan tények, amelyekről az öntözésfejlesztés vonatkozásában szólhatunk.

Vadai képviselő asszonynak az agrárium versenyképessége kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani. Az a technológiai fejlesztés és fejlődés, amely az ágazatban elindult az elmúlt 6-8 évben, ezt nyugodtan merem mondani, egy olyan szintű minőségi változás, amire korábban, 20-30 éven keresztül nem volt példa.

Mire gondolok? Ön is említette és Jakab elnök úr is beszélt a digitális mezőgazdaságról, emellett a precíziós gazdálkodásról is szólhatunk, vagy netán a robotikát is itt említhetem, mert ennek egyre több példája fog megvalósulni az ágazatban, és ez egy új szemléletet fog alkotni. Önmagában az, hogy milyen humán erőforrással bír az ágazat, ki fog oda menni  és ez már összekapcsolódik az oktatás kérdésével is , hogy az iskolákban milyen területeken milyen szakmában, milyen beiskolázási lehetőségek vannak, ez megint egy nagyon hosszú kérdés, nem akarok elveszni a részletekben, de látom, a gyakorlatban tapasztaljuk, hogy ma már az ágazatban egy nagyon komoly technológiai fejlődés indult el. Ez nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben van így, hanem az állattenyésztés és a kertészet területén is. Pont ezek azok az ágazatok, amelyekben a növénytermesztés prioritást élvezett az elmúlt európai uniós támogatási ciklus alatt a mostanit megelőző időszakban.

Most pedig kimondottan arra gondoltunk  úgy gondolom, helyesen , hogy ezeket az ágazatokat próbáljuk szintre hozni vagy továbbfejleszteni, a hatékonyságát növelni különböző támogatási formákkal, tehát ilyen például az állattenyésztésben való támogatási lehetőség, ilyen a kertészet, amivel természetesen senki sincs megelégedve, mert mindenki többet szeretne, de azért van egy határ, amit nem lehet effektíve továbbfejleszteni. Nem utolsósorban ma itt vagyunk a feldolgozóipari, az élelmiszeripari fejlesztések lehetőségével bírva, ami a magasabb hozzáadott érték alapján természetesen egy újabb kitörési pontja lehet ennek az ágazatnak.

Természetesen tudjuk, hogy jóval több pénzt szeretnénk erre fordítani, de ahogy Czerván képviselőtársam is említette, a tárgyalások majd 2020-21 után újabb kihívásokat fognak jelenteni. Hogy akkor mit fogunk prioritásként kezelni, erre megvannak az elképzelések, de egyértelműen a technológiák és a hatékonyság növelése a cél, és az a cél, hogy minél magasabban feldolgozott termékek hagyják el az ágazat kapuját, és minél több ember kapjon biztonságos élelmiszert az ágazatból.

Azt hiszem, ha ezekben egyetértünk, a többi már részletkérdés. (Dr. Vadai Ágnes: Csak fontos!) Fontos részletkérdés, de azt hiszem, ha ezek az első elvek megtalálhatók közös hangban, akkor sokkal többet erről már nem is kell szólni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 58 2018.12.03. 2:26  55-58

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék egy dolgot tisztázni: nekem nincs saját agrártárcám. Igaz, hogy a miniszter úrhoz címezte, de úgy gondolta, hogy talán hozzám intézi most ezt a kérdést. (Magyar Zoltán: Talán érthető!) Én kimondottan a vidéken élő emberekért és a mezőgazdaságban élőkért dolgozom, ugyanakkor az agrárminiszter a kormány agrárpolitikájáért, az agrár-vidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, földügyért, halgazdálkodásért, ingatlan-nyilvántartásért, környezetvédelemért, természetvédelemért, térképészetért, vadgazdálkodásért felelős tagja. Ha ön ezek közül bármelyik szakterületet jelentéktelennek tartja, azzal nem csupán önmagáról állít ki szánalmas bizonyítványt (Ungár Péter: Jaj, jaj, jaj!), hanem azoknak az embereknek a munkáját is semmibe veszi, akik az agráriumban dolgoznak például azért, hogy önnek és itt mindannyiunknak legyen az asztalán étel.

(12.50)

Kellemetlen lehet az ön számára az a tény, hogy a legutóbbi, azaz az egy évvel ezelőtti agrárkamarai választáson részt vevő gazdák kiemelkedő többsége a Magosz listája mellett tette le a voksát, azonban óva intem önt attól, hogy mindezért a választókat kezdje el hibáztatni. Javaslom helyette, hogy próbáljon végre felelős képviselőként a magyar agrárium érdekében cselekedni. Kezdhetné ezt azzal, hogy nem bohóckodásra használja fel a módosító javaslatait. (Magyar Zoltán: Nem szoktam ilyet tenni.) Itt van előttem, be tudom bizonyítani, hogy milyen, mondhatnám azt, hogy komolytalan  finoman: komolytalan  javaslatokat terjesztett a kormány elé. Úgy gondolom, hogy mellőzni kellene ezeket a gondolatokat, és inkább talán arról kellene beszélni, hogy hogyan lehet a gazdavilágot segíteni, helyzetbe hozni, felkészíteni.

Amíg azonban az elmúlt héthez hasonlóan szellemesnek csak nagyon erőltetetten nevezhető alkotásokra futja, inkább olyan tippelős játékot kellene indítani, vajon tudják-e a gazdák egyáltalán, hogy ön országgyűlési képviselő. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 82 2018.12.03. 2:22  79-82

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága területén éppúgy, mint hazánk összes többi védett természeti területén a természet védelméről szóló törvény szabályozza a fakitermelések lehetséges időtartamát. A törvényi szabályozáson túl az igazgatóság semminemű szigorítást nem alkalmazhat és nem is alkalmaz. A területen megvalósuló konstruktív együttműködést bizonyítja az a tény is, hogy az igazgatóság rendszeres szakmai tanfolyamok szervezésével támogatja a helyben élők szaktudásának bővítését, saját erdőgazdálkodásuk során pedig közel 60 magánszeméllyel, erdőbirtokossági társulattal vannak napi szintű munkakapcsolatban.

Az igazgatóság a munkatársait elsősorban a nemzeti park településein élők közül választja ki, akik munkájuk mellett a helyi közösségek aktív tagjai is egyben.

Az igazgatóság a terepjáró gépjárműveit az európai uniós pályázati támogatásból, közbeszerzési eljárás lefolytatását követően szerzi be, a gépjárművek használatát a gépjármű szabályzatáról és a munkába járásról szóló két igazgatói utasítás szabályozza. A szabályzat az igazgató vagy igazgatóhelyettesek előzetes írásbeli engedélye alapján lehetővé teszi a szolgálati gépjárművek magáncélú használatát, majd az igazgatóság kiszámlázza a használó dolgozónak, az ellenértékét pedig megtéríti a dolgozó.

(13.20)

Tisztelt Képviselőtársam! A munkába járás kapcsán a szabályozás lehetővé teszi a csoportos személyszállítást is, tehát a dolgozók szolgálati gépjárművel, szervezett keretek között, előre meghatározott útvonalakon történő munkába járását.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gazdálkodását és tevékenységét a jelenleg is folyamatban lévő állami számvevőszéki vizsgálat ellenőrzi. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A szervezet hatékonyságát jellemzi, hogy a tíz hazai nemzeti parki igazgatóság közül a legkisebb költségvetésből gazdálkodik, azonban minden jogszabályok előírta feladatának (Az elnök ismét csenget.) maradéktalanul és szabályszerűen eleget tesz. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 138 2018.12.11. 1:45  135-138

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során kevés számú módosító javaslat érkezett, ezek tartalmát tekintve jelentős részük szövegszerű pontosításra irányult.Érdemi változtatási szándék a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényhez kapcsolódóan az ellenőrzések tenyészidőszakban történő végzésére; az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényhez kapcsolódóan az informatikai szakrendszerek kiterjesztésére, valamint a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatára jogosultak mennél szélesebb körre való kiterjesztésére; harmadrészt a hungarikumokról szóló törvényhez kapcsolódóan az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárának létrehozására és működési szabályaira; a hegyközségekről szóló törvényhez kapcsolódóan a bor régiós tanácsok felállítására és működésére, továbbá a halgazdálkodásról szóló törvényhez kapcsolódóan a partifegyelem-biztosító szankciók részletesebb megállapítására érkezett.

A kormány köszönettel támogatta az említett módosításokat, amelyek szándékainkkal egybeesnek, hiszen azok a jogalkalmazó polgárok számára a szakigazgatás korszerűsítését és a gazdasági versenyképesség növelését egyaránt szolgálni tudják. Minderre figyelemmel kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosításokat, valamint a törvényjavaslatot szavazatukkal önök is majd holnap támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 144 2018.12.11. 1:36  139-146

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett összegző módosító javaslatban foglalt változtatások véleményem szerint az előterjesztők által szándékolt módosításoknak a törvénybe építésére kedvező hatással vannak. Kiemelten üdvözlöm, hogy régi adósságát teljesíti a törvényhozás a mezőgazdaság egyik húzóágazataként tevékenykedő kertészeti ágazat, valamint a vetőmag-előállítók felé az előnyös pozíciót biztosító elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog létesítésével.

Szintén örömmel tölt el, hogy a helyi földbizottsági eljárásban megjelenő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által vizsgálandó szempontok, különösen a túlzott mértékű földárak vizsgálata vonatkozásában megfelelő kompromisszumos módosítás készül, amely a gyakorlati jogalkalmazás során a helyi gazdatársadalom érdekeit tudja majd igazán szolgálni.

Végezetül fontosnak tartom kiemelni a szankciós jellegű vételi jog újonnan megjelent jogintézményének a földforgalmi törvény rendszerébe történő beépülését elősegítő módosításokat is.

Kérem önöket, hogy ezek alapján a törvényt majd fogadják el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 152 2018.12.11. 1:14  147-154

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz előkészített összegző módosító javaslat a jogalkalmazókra nézve kedvező változásokat kíván eszközölni a törvényjavaslat szövegén. Ilyen módosítás a vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánók lőgyakorlat alóli mentesítése, valamint a vadkárfelmérési eljárásban végzett helyszíni szemle során a vadászatra jogosult részvételi lehetőségének biztosítása. Szintén helyes irány az agrárkamarai választásokkal kapcsolatos esetleges félreértéseket, félreértelmezéseket tisztázó módosító rendelkezések, amelyek biztosítják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagsága számára a gyors és eredményes lebonyolítási rendszer alkalmazását; és természetesen azokra a felvetésekre, Varga képviselőtársam gondolatsorára, amelyek az öntözéssel kapcsolatban felmerültek, úgy gondolom, a kormány időben megfelelő választ fog önnek adni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 68 2019.02.20. 4:58  67-74

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés által most tárgyalni kezdett törvényjavaslat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, azaz eljárási törvény módosítását tartalmazza. A jelenleg tárgyalásra kerülő törvényjavaslat előzménye a 2014-ben elkezdett azon bürokráciacsökkentést célzó közigazgatásireform-intézkedés, amelynek eredményeként az Országgyűlés elfogadta az új közigazgatási eljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt. Az új általános eljárási kódex hatálybalépésével párhuzamosan ugyanis szükség volt egy olyan különleges, kizárólag az agrártámogatási jogviszonyra vonatkozó eljárási rend megalkotására, amely maximálisan épít a végrehajtásban kialakított évtizedes jó gyakorlatra, az intézményrendszer már meglévő és az uniós jog alapján akkreditált folyamataira. Az eljárási törvény sui generis eljárási renddé történő módosítására vonatkozó javaslatok 2018. január 2-án hatályba léptek, azonban az azóta eltelt időszakban a Magyar Államkincstár mint mezőgazdasági, vidékfejlesztési támogatási szerv, olyan jogalkalmazásban jelentkező technikai problémákkal szembesült, amelyek alapján indokolt a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő módosítások hatályba léptetése.

A törvényjavaslat szerinti módosítási javaslatok elsődleges célja a Magyar Államkincstár és a mezőgazdasági termelők közötti agrártámogatási jogviszony zavartalan működésének az elősegítése, valamint az egyes eljárási részfeladatok egyszerűsítése és gördülékenyebb végrehajtása.

A módosító rendelkezések különösen az alábbi eljárási területeket érintik: az ügyfél-nyilvántartás tartalma, a végrehajtásban közreműködő szerv, szakhatóság és a Magyar Államkincstár közötti eljárási cselekmények határidejének meghatározása, a tanúvallomás, kizárási okok felsorolása, helyszíni ellenőrzési cselekmények pontosítása, a fellebbezések felterjesztése és tartalmára vonatkozó elírások, a döntések semmisségi okainak kibővítése, a közigazgatási perre vonatkozó hivatkozás beépítése az eljárási törvénybe, valamint a kamatfizetési kötelezettség.

(12.50)

A törvényjavaslat módosítási javaslatai közül kiemelendő a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer, amit mi a szakmában MePAR-nak hívunk, bejelentett változásvezetési eljárásokra vonatkozó javaslat, amely a gyorsabb, gördülékenyebb végrehajtást szolgálja. A módosítás tartalmi lényege, hogy a kérelemre indult és formális döntéssel záruló eljárás helyett az ügyfél által tett bejelentés alapján hivatalból lenne indítható a változásátvezetési eljárás, amely esetben formális döntés meghozatalára nem kerülne sor, hanem az eredményadatok a MePAR-nyilvántartásban kerülnének átvezetésre. Ezen adatokat az ügyfél a MePAR-felületen keresztül is megismerheti, valamint azokról a támogatási döntésben is értesül. Ha az ügyfél a változásátvezetési eljárás eredményével, amely alapján egyébként minden esetben az érintett terület valós elhelyezkedését tartalmazó adatok kerülnek rögzítésre a MePAR-ban, nem ért egyet, akkor a megállapítás ellen az adott évi támogatási kérelméről hozott döntés ellen indított jogorvoslati eljárás során nyújthat be fellebbezést.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fent előadottak alapján látható, hogy ez a törvényjavaslat egyrészt azon koherenciazavart okozó problémák feloldására irányul, amely a Magyar Államkincstár agrártámogatásokkal kapcsolatos feladatainak akadálytalan teljesítését biztosítja, másrészt a javaslattal technikai jellegű módosítások is átvezetésre kerülnek a jogszabályban. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően pedig fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 74 2019.02.20. 0:21  67-74

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a vezérszónoki hozzászólásokat úgy a kormánypárti részről, mint az ellenzék részéről, azokat a támogató gondolatokat, amelyeket a törvénnyel kapcsolatban elmondtak. Bízom abban, hogy majd a szavazáskor is meg fogjuk élni ezt a nemes pillanatot, amikor együtt tudunk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 98 2019.02.25. 2:06  95-98

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy a kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása s ennek érdekében az ország egész területén a levegő lehetőleg jó minőségben való biztosítása. Ahogy korábban is elmondtam már önnek hasonló kérdés felvetése során, nem vártunk az intézkedésekkel, már évekkel ezelőtt elindítottuk a kis méretű részecskék kibocsátáscsökkentésére vonatkozó ágazatközi programot, amelyben számos intézkedés valósult meg mintegy 160 milliárd forint értékben. A levegőminőség alakulásával kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az országhatáron átterjedő légszennyezést, a földrajzi elhelyezkedést, illetve a meteorológiai viszonyok alakulását, hiszen ezek is jelentős befolyásoló tényezők.

A kibocsátás csökkentését célzó munka természetesen nem állt le. Az Európai Unió egyes szennyező anyagokra új kibocsátáscsökkentési követelményeket határozott meg a tagországok számára. Az ammónia, a nitrogén-oxid, a kén-dioxid, az illékony szerves anyag és a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecske kibocsátását a 2005. évihez képest 32-37 százalékkal kell mérsékelnünk 2030-ra.

Ezeknek a céloknak az elérését szolgálja a készülő országos levegőterhelés-csökkentési program. Az átfogó program intézkedései lefedik a mezőgazdaság, a közlekedés, az energiaszektor és a lakosság légszennyezéssel járó tevékenységeit, beleértve a fűtésre, energiahatékonyságra vonatkozó feladatokat is. A program készítésébe a kormányzati szereplőkön kívül bevontuk a civil szervezetek képviselőit is. Az intézkedések megvalósítását uniós és hazai költségvetési forrásból kívánjuk biztosítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 86 2019.03.04. 4:05  83-89

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ismételten el kell mondanom, hogy a kormány javaslata alapján 2014-ben megkezdődött, legfontosabb mezőgazdasági ágazatokat érintő áfacsökkentés egyértelmű tapasztalata, hogy jól jár az érintett ágazat: kifehéredik, versenyképessége javul, és a fogyasztó számára is kedvező helyzetet teremt. Ezt az állítást az érintett ágazatok legfontosabb szereplői is alátámasztják. 2014 óta minden évben mérséklődött valamely alapvető mezőgazdasági termék általános forgalmi adója, így legutoljára most 2019-től az UHT tejek és az ESL tejek áfája csökkent. Minden alapvető élelmiszer áfáját nem lehet egyszerre csökkenteni. Ezen a területen kizárólag a fokozatosság és a célszerű végrehajtás mentén érhetők el tartósan kedvező eredményt hozó célok, a mindenkori költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével.

A termék előállítása és további útja közben felmerülő költségek és a világméretű keresleti-kínálati piaci viszonyok változására a kormánynak nincs közvetlen ráhatása, az általános forgalmi adó kulcsának módosítása mindössze egy eszköz az árat meghatározó elemek közül.

Az agrártárca az intézkedések hatásait folyamatosan figyelemmel kíséri, a csökkentés azonnal megjelent a fogyasztói árakban, azok emelkedését a piaci viszonyok, illetve az előállítás során felmerülő költségek változása okozta.

A tojás árának, amelyre ön is utalt az előbbiekben, korábbi drasztikus változását és a zöldség, gyümölcs árának mozgását is szorosan piachoz köthető tényezők határozzák meg. Ezek között igen lényeges további elem például a 2018-ban Európa-szerte több növénytermesztési ágazatban komoly terméskiesést okozó aszálykárok. Én úgy gondolom, hogy ezek az aszálykárokat szenvedett növények, élelmiszerek, kertészeti termékek, főleg gyökérzöldségfélék jelentős részben nem csak Magyarországon, egész Közép-Európában ma hiányoznak sajnos a piacról, vagy rendkívül drágák.

Tisztelt Képviselő Úr! Az áfacsökkentés nélkül minden érintett ágazatban magasabb árakkal találkoznánk, hiszen az előállítási költségek és a piaci keresleti-kínálati viszonyok változása ugyanúgy fennállt volna egy magasabb mértékű kulcs esetén is. A magyar mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat esztendőben, amely jelentős részben az eddig meghozott, egymást erősítő és kiegészítő intézkedéseknek köszönhető, és amelyből a magyar fogyasztó is profitál. A kormány tehát folyamatosan arra törekszik, hogy a magyar fogyasztó kedvező jövedelmi pozícióból minél több versenyképes, egészséges és jó minőségű hazai terméket fogyasszon, a hazai mezőgazdaság fejlődése pedig töretlen maradjon.

Az agrártárca és a kormány hazai és európai szinten is mindent megtesz annak érdekében, hogy a közvetlenül irányítása alatt nem álló kereskedelmi viszonyokat a tisztességtelen gyakorlatok visszaszorításával rendezett mederbe terelje, és a nyereség igazságosabb elosztása révén minden ágazati szereplő és fogyasztó is jól járjon.

Ismételten szeretném hangsúlyozni: az agrártárca célja továbbra is az alapvető mezőgazdasági termékek általános forgalmi adójának lehetőleg minden fontos ágazatban történő mérséklése, ennek a pozitív hatásai természetesen vitathatatlanokká válnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 46 2019.03.11. 2:05  43-46

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy szóban is lehetőségem van megerősíteni: az érdi Elvira Major a magyar gyümölcságazat számára mind nemesítési, mind kutatási, mind génmegőrzési szempontból meghatározó fontosságú terület. Ezt az álláspontot híven tükrözi az Érd város gazdaságfejlesztési céljainak támogatásáról szóló kormányhatározat is. Ebben a határozatban a kormány felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a magyar gyümölcságazat érdekeinek figyelembevételével járjon el a „Modern városok” program keretében tervezett ipari park létrehozása során, és a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet által használt területen kívül vizsgáljon meg más elérhető területeket is, amelyeken a fejlesztés megvalósítható lehet.Ezúton szeretném tájékoztatni képviselő urat arról, hogy a kormány határozatának megfelelően eljárva, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. nem az Elvira Major területén valósította meg az ipari park fejlesztési célú területszerzését. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete működik és fejlődik zavartalanul most és a jövőben is.

Remélem, hogy a tájékoztatásom választ adott a képviselő úr részéről felmerült kérdésekre. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 82 2019.03.11. 2:15  79-82

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megnyugtatni tisztelt képviselő urat, nincs végveszélyben hazánk vetőmag-előállítása, -kutatása és -ellenőrzése. A növényi, biológiai alapok védelme és fejlesztése kiemelt kormányzati célkitűzés továbbra is. Ezt alá szeretném támasztani az alábbi számokkal. A mintegy 316 ezer tonna vetőmag, amelyet a magyar gazdák közel 113 ezer hektáron termesztettek, a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-szaporítójává emeli hazánkat. Úgy gondolom, ez a tény önmagáért beszél. Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk a külpiacokon, amely mintegy 100 milliárd forintos forgalmat jelent az ágazat számára. A vetőmagágazat innovatív ágazat, csak a folyamatos megújulás erősíti, versenyképességet is biztosít, prosperitást.Kiemelt jelentőségű a hazai kutatóintézeteink kutatás-fejlesztési tevékenysége. Ezt visszaigazolja az a tény is, hogy a magyar nemesítésű fajtáink és hibridjeink az állami kísérletekben hosszú évek óta az élvonalban szerepelnek. A hazai fajtakísérleti rendszer a képviselő úr értékelésével ellentétben működik, hiszen idén a Nébih fajtakísérleti eredményei alapján kalászos fajtából 35 új fajta került állami elismerésre, és a hibrid növények esetében is közel ilyen nagyságrendű az új fajtaelismerések száma.

A képviselő úr korábban feltett írásbeli kérdésére válaszolva: hivatkozott egy kft. esetére, a teljes vetőmag-felügyeleti rendszerre történő kivetítését nem tartom megalapozottnak. A vetőmagágazat tevékenységének ellenőrzésére hatósági ellenőrző vetőmag-felügyeleti rendszer működik, a kft. által forgalmazott vetőmagvak minőségi kifogására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vonatkozó vizsgálatok folynak, a hatósági vizsgálat eredményeinek ismeretében állapítható majd meg, hogy ki és milyen mértékben mulasztott. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 94 2019.03.11. 2:05  91-94

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala a balatonakali nádirtással kapcsolatban hivatalból indított hatósági ellenőrzést. A hatósági ellenőrzés részeként helyszíni szemlét is tartott a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően és határidőben. A büntetőfeljelentés megtétele a lefolytatandó természetvédelmi, bírságolási eljárás eredményétől függ. Az eljárás során szükséges a tényállás pontos tisztázása, többek között annak megállapítása, hogy milyen mértékű természetkárosítás történt. Az ingatlantulajdonos a mederkezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, ahogy ön is részben említette, az ingatlanok előtti meder tisztítására, partfalfelújításra, és tisztító nádvágás elvégzésére kapott engedélyt. Ennek ellenőrzése a mederkezelő feladata és jogosultsága. A környezet- és természetvédelmi hatóság most is független. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, idézem: „Önmagában a zöldhatóságok kormányhivatalokba történő beolvasztása nem minősíthető a környezetvédelem védett szintjétől való visszalépésnek akkor, ha a hatósági hatáskör címzettje, a kormánymegbízott vagy a járási hivatal vezetője a döntéshozatal során a környezetvédelmi szempontokat nem rendeli az egyéb ágazati érdekek alá.”

Amint a fentebbi kérdésekre adott válaszomból látható, a környezetvédelmi hatóság rögtön reagált a környezetkárosításként bejelentett eseményre, és hivatalból eljárást indított.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 16 2019.03.19. 5:20  13-16

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy az Alaptörvényünkből idézzek egy gondolatot, amely arról szól, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, és azt is, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.A kormány döntései során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a jövő generációinak mainál is tisztább, szebb, élhetőbb környezetet kell biztosítanunk. Ebben, azt hiszem, egyetértünk.

2010-2017 között már több mint 110 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre. Itt csak megjegyzem halkan, hogy Magyarország gazdasága, Magyarország területe nem tudja elviselni azt a rendkívül komoly kártételt, amelyet a második világháború utáni gazdaság tett velünk, ami egy olyan mértékű környezetszennyezés, ami miatt nagyon komoly energiát és erőt fordít erre a kormányzat. Nem lehet egyik napról a másikra megtisztítani, mondhatnám így, az ország területét.

A kormány célja, hogy az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emelje Magyarországon. Reméljük, hogy ez a tervünk sikerülni fog. Az élőhelyek rekonstrukcióját segítő programoknak köszönhetően a következő években 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota.

Az OECD legfrissebb, Magyarországról készült környezetpolitikai értékelésében megállapította, hogy 2008-2015 között a bővülő gazdasági teljesítmény mellett is csökkent a hulladékkibocsátás.

És ön is említett néhány számot, amire feltétlen szeretnék reagálni, ez pedig a következő. A szén-dioxid-kibocsátás mértékéről ön néhány gondolatot elmondott. Szeretném itt ezt megjegyezni, hogy a magyar érték 6 tonna körül van, az uniós átlag pedig 8 tonna, tehát ebben azért hírből sem állunk olyan rosszul, mint ahogyan ön ezt előterjesztette. Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy míg a GDP 2014-2015-ben meghaladta a válság előtti szintet, addig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2016-ban is még messze alatta maradt a válság előtti értékünknek. Ez is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány komolyan veszi a kibocsátáscsökkentést hazai és uniós szinten egyaránt, és kész támogatni azokat az erőfeszítéseket, amelyek nem járnak a szükségesnél nagyobb gazdasági tehertétellel, mégis biztosítani tudják a fenntartható fejlődést, a klímavédelmi célok elérését.

És egy másik konkrétumra is szeretnék reagálni, képviselő asszony: a Balaton védelme érdekében mondott el néhány gondolatot. Valóban, a Balaton mindannyiunknak egy olyan értéke, ami számunkra, és azt hiszem, minden magyar állampolgár és a turizmusban idelátogató turisták számára is egy felejthetetlen élményt ad, éppen ezért valóban meg kell védenünk a Balatont, de itt azért szeretnék egynéhány dolgot önnel megbeszélni, illetve átadni egynéhány gondolatot.

A Balatonakalin történt nádirtás ügyében a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság bejelentés alapján hivatalból ellenőrzést indított, amely jelenleg is folyamatban van. Amennyiben az ellenőrzés során a természetkárosítás ténye beigazolódik, az eljáró kormányhivatal szabálysértési bírságot alkalmaz, illetve a természetkárosítás mértékétől függően a bírság alkalmazásán túl a kormányhivatal büntetőfeljelentést is tehet. A büntetőfeljelentés alapján indult büntetőeljárásban az ügyész indítványára az eljáró bíróság az ítéletben kártérítés megfizetésére is kötelezheti a jogsértőt.

Egy másik ügy, amelyre szintén utalt képviselő asszony, ez pedig a balatonfűzfői fakivágások esetleges természetkárosító eredményének megítélése. Ezzel kapcsolatban ezúton jelzem, hogy szintén a Veszprémi Járási Hivatal jogosult eljárni és információkat adni. Az Agrárminisztérium a kormányhivatal felé ellenőrzés vagy hatósági eljárás lefolytatására nem adhat utasítást, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az eljáró hatóság hatáskörét nem vonhatja el. Továbbá az Agrárminisztériumnak nincs törvényes lehetősége arra sem, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság által lefolytatott egyedi közigazgatási ügyekről érdemben nyilatkozzon.

Meg szeretném jegyezni, tisztelt képviselő asszony, hogy ön önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását kezdeményezi. Én nagyon szívesen meghívom önt az Agrárminisztériumba, a megfelelő államtitkárság önt fogadni fogadja, és elmondja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) azokat a lehetőségeket, azokat a terveket, azokat a gondolatokat, hogy a magyar természetvédelem területén ők mindent megtesznek, úgyhogy szeretettel várjuk önt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 216 2019.03.19. 6:06  215-228

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat két fontos módosítási elemet tartalmaz. Egyrészről a nemzeti földügyi központ létrehozatalával összefüggő törvényi megnevezések megváltoztatásával, másrészt pedig különböző termékek, így az almapiac, a meggypiac és a cukoriparra vonatkozó szerződéses kapcsolatok kiszámíthatóságának biztosításával foglalkozik.A kormány döntést hozott a földügyi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében bizonyos szervezeti változtatások elvégzéséről, amelynek egyik jelentős eleme a nemzeti földügyi központ létrehozatala. Ez az új szervezet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. és a Fővárosi Kormányhivatal meghatározott egységeinek egyesítésével jön létre, amelynek célja a hatékonyság növelése, a földügyi igazgatásban feladatot ellátó szervek számának csökkentése és a földügyi igazgatással összefüggő adatvagyon egységes kezelésének biztosítása.

Nem véletlen mondjuk az egységes földvagyonszerkezetnek az összekapcsolását, mivel jelen pillanatban ma Magyarországon ilyen nem létezik, és ez a számtalan tulajdon, számtalan földrészlet  akár adásvétel, ingatlancsere és egyéb  vonatkozásban nagyon komoly gondot okozott eddig, éppen ezért ez a törvény ezen fog segíteni.

Többek között az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése és a birtokrendezési feladatok ellátása ezen új szervezet hatáskörébe fog kerülni. Ennek a kérdésköre majd az elkövetkezendő időszakban ide fog kerülni törvényjavaslatként a parlament elé.

Az Országgyűlés által tárgyalt jelen módosítás ezen szervezetalakító lépésnek a törvényi szintű összefüggéseit végzi el a megnevezésbeli módosításokkal. Gyakorlatilag, ha a törvényt elolvasták, tisztelt képviselőtársaim, akkor a törvény 1. és a 2. §-a vonatkozik ennek az új intézménynek az ellátására és felépítésére.

A törvényjavaslatban foglalt másik módosítás több éve rendszeresen felmerülő piaci problémák rendezésére irányul. Az Európai Unió közös agrárpolitikája lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy bizonyos ágazatokban kötelezővé tegyék a termelők és a felvásárlók vagy a feldolgozók közötti értékesítési szerződések írásba foglalását. Az ipari alma és a friss meggy piacán az elmúlt években kedvezőtlen folyamatokat tapasztalhattunk, amely jelentős részben nemcsak az elmúlt évekre, hanem jelen pillanatra is vonatkozik. Tudjuk azt, hogy nagyon sok alma még mindig a tárolókban van, és ezt a helyzetet kívánjuk megváltoztatni ezen törvény módosításával, amely arról szól, hogy a termelők részéről érkező jelzések alapján a kormány szükségesnek ítélte meg, hogy az uniós jog adta lehetőséggel élve szerződéskötési előírásokat vezessünk be, amely hatását tekintve a transzparencia mellett a kiszámíthatóságot is elő tudja segíteni azáltal, hogy a feldolgozóüzemeknek a termelőpartnereik számára előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük.

A módosítás alapján többek között a friss meggy és az ipari alma értékesítésére irányuló szerződést a Magyarországon történő feldolgozás esetén a törvény hatálybalépését követően minden esetben írásba kell foglalni. A szerződések 60 százalékát azonban a meggy feldolgozását megelőzően, az adott év május 15. napjáig, az alma feldolgozását megelőzően augusztus 1. napjáig kell megkötni a feldolgozóknak és a termelőknek, amellyel elérhető az alkuidőszak széthúzása.

A szerződésnek kötelező jelleggel tartalmaznia kell a beszállított termékekért fizetendő árat, amelynek megállapítása történhet a szerződésben rögzített fix formában, illetve árképlet alkalmazásával. Ez utóbbi kiszámítására a szerződésben meg kell állapítani a figyelembe veendő különböző tényezőket, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele. A rendszer egyrészről biztonságot nyújt a termelőknek, másrészről a spotpiac ármozgásait is le tudja követni, amellyel a termelők méltányos jövedelmét is tudja biztosítani.

Hasonló módon a cukorrépa-termelőkre is ugyanez vonatkozik, ahol december 10-ében határozza meg a törvény a szerződéskötés, a szerződés feltételeinek a biztosítását és a szerződéskötéseknek az alapvető egyeztetését a Cukorrépatermelők Szövetségével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmondottaknak megfelelően tudtam önöket tájékoztatni e törvénynek két nagy, fontos részéről, éppen ezért kérem önöket, hogy majd később a szavazatukkal is tudják támogatni e törvényünket, illetve hozzászólásaikkal, módosító indítványaikkal, amennyiben ilyen felmerül, egészítsék ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 228 2019.03.19. 10:01  215-228

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok ebben a késői órában visszaélni senkinek az idejével sem, de engedjék meg, hogy néhány felvetett kérdésre reagáljak. Természetesen nem biztos, hogy a teljes módon tudok mindenre, mivel azért ezek a kérdések eléggé összetettek. Pócs János képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy régen várt törvény, ami most bekerül a parlament elé. Úgy gondolom, hogy ez így van, és az a hármas, amire ő utalt, a termelők, feldolgozók, vevők közötti kapcsolat, továbbra is egyik legfontosabb kapocs, egy legfontosabb kapcsolati rendszer, amit az agráriumban a termelőtől, mondhatnám az eladó pultjáig vagy a vevő asztaláig természetesen bejár ez az áru.

Steinmetz Ádám jobbikos képviselőtársamnak köszönöm azt a fogalmazását, hogy szimpatikus elemeket tartalmazó törvény. Valóban így van, és az alma, meggy kérdése egyértelmű, hogy talán ez az a két olyan gyümölcsféle ma Magyarországon, amivel a legtöbb piaci gond van. De miért van ez a gond? Ezt meg lehetne kérdezni. 2017-ben nem volt, 2018-ban volt.

Annyira ciklikus a termésmennyiség az időjárás függvényében, és ez nem is a fajtától, nem is a telepítés vagy nem is az ültetvény állapotától, hanem kimondottan meteorológiai tényezőktől függ, ami jelentős részben kiszámíthatatlan, és ez részben válasz is képviselőtársamnak, Varga képviselőtársamnak, ez a ciklikusság, hogy mennyire lehet ezt prognosztizálni éves vonatkozásban. Rendkívül nehéz, mert azért számtalan olyan egyéb termék van a piacon, amelynek nem lehet a termésmennyiségét csak úgy, megközelítőleg 50-60 százalékban megbecsülni, hogy mi lesz az adott évben.

Kíváncsi vagyok  én talán valamennyire agráros emberként, gyakorlati emberként vagyok itt , hogy e tavasz után mi lesz ezen a nyáron, milyen betakarítások, milyen termésmennyiség. Nincs ember, aki megmondja, mert ha még egy hétig nem fog esni az eső az Alföldön, nem akarok semmiféle rémhíreket terjeszteni, de várhatóan nagyon komoly problémák lesznek.

Ezért megkérdezem: meg tudja most valaki becsülni a gabonatermés mennyiségét? Nem nagyon tudja, csak úgy nagyjából következtetünk, hogy esetleg egy gyenge közepes lehet. Ha ennél jobb lesz, annak csak örülhetünk, de ahhoz megint az a kérdés, hogy amit mi, mezőgazdászok mindig el szoktunk mondani, az időjárás, és mindig ebből bennünket  bocsánat a kifejezésért  néha hülyének néznek, mert mi mindig erre hivatkozunk, holott ez egy szakmai kérdés. E nélkül a bennünket körbe vevő viszonyokat nem tudjuk megkerülni. (Dr. Steinmetz Ádám közbeszól.)

Steinmetz Ádám hiányolja, hogy nincs ár rögzítve. Ezt a bátorságot én nem merném fölvállalni, hogy árat közöljek most, 2019. március 19-én, hogy majd milyen árak lesznek a törvényben megfogalmazva. Ez nagymértékben  még egyszer mondom  az almavirágzás, ami majd a jövő hét vége felé ismételten bekövetkezik, annak a megtermékenyülése  és megint jövök az időjárási kérdéskörrel , nagyon sok minden, gondozás, öntözés, különböző vegyi beavatkozások, a fajták, az új telepítés, a régi telepítés, mind meghatározzák, de nem akarok ennek a részleteiben elveszni, pedig nagyon sokat tudnék erről önnel beszélni. Úgy gondolom, hogy ezeket az árakat nem szabad megképezni.

Az a versenyhelyzet, ami ma Magyarországon, a világban, Európában van, olyan nincs, egyetlenegy terméknek sincs meghatározott ára törvénybe foglalva: sem a tejnek, sem a gabonaféléknek, sem a húsnak, semminek nincs. Ezt mindig az adott keresleti-kínálati piac dönti el, és ez ezekben az ültetvényekben, ezeknél a növényeknél fokozottabban előjön. Ettől eltekintve pont a törvénynek az a lényege, hogy megpróbál olyan viszonyt találni ezzel a 60 százalékkal, amit Varga képviselő úr is kérdezett, hogy mi van, a kicsik kiszorulhatnak?

Én nagyon örülnék annak  ez egy olyan törvény, ami szerintem figyelemfelhívás is. El kell indulni. Ezt évek óta mondjuk. El kell indulni a termelői szerveződéseknek, ugyanakkor a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Ezen az úton kell elindulni, mert azért megkérdezem én önöket, egy konzervipari növényt például, egy zöldborsót, egy zöldbabot, egy csemegekukoricát nincs ember ma, aki úgy veti el, hogy ne lenne neki meg a szerződése. És annak van is már egy ára januárban. A cukorrépa ugyanez. Tehát ilyen szempontból ha van egy szerződéses fegyelem, van emellett természetesen egy bizalmi kérdés is, akkor biztos vagyok benne, hogy ez a 60 százalék lehet később akár 70-80 százalék is, a 100 százalékot nem merném mondani, azt irreálisnak tartom, de hogy ezt meg lehet teremteni, még egyszer mondom: ez kölcsönösség. Ez a termelőnek is és a feldolgozónak is ugyanolyan kötelessége ezekben így gondolkodni szerintem.

Az ipari alma fogalma. A törvényben nincs ipari alma. Ez az én fogalmazásomban volt, lehet, hogy sértő volt valakinek, ezért akkor elnézést kérek, de a törvényben ipari alma fogalmazás nincs. (Dr. Steinmetz Ádám: Az indokolásban van.) Az indokolásban van, de a törvényben nincs ipari alma, ott alma és… (Z. Kárpát Dániel: Az indokolás a törvény része. Ne kötözködjünk, persze, igaza van.  Az elnök csenget.) A törvény része, persze. De a jogszabályban most nem szerepel, akkor inkább így mondom. (Z. Kárpát Dániel: Elfogadjuk.) A jogszabályban nem szerepel. Köszönöm. Ezt csak a pontosítás kedvéért.

A feldolgozóipar elmaradt. Sajnos, igen. Pont amit most a vidékfejlesztési programban a különböző feldolgozóipar, a hűtőipar fejlesztésére rendelkezésre álló források próbálják ezt a hiányt úgymond fedezni, úgymond pótolni. Itt megint a termelői összefogásban van a kormányzatnak szándéka, hogy megpróbál segíteni egy feldolgozó létesítésében, de ebben sem tudjuk kizárni azt, sőt egyértelműen a termelői hozzáállás szükséges ehhez. Csak úgy, állami cégként megépíteni egy ilyen feldolgozót vagy tartósító üzemet, meggyőződésem szerint nem szabad, csak a termelőkkel, a tulajdonjog gyakorlásával és a tulajdonosi szemlélet gyakorlásával lehet ezeket életképesként működtetni.

(22.10)

Földi László képviselőtársam, szerződések, teljesen egyértelmű, az írásbelisége meghatározó. Az előbb itt már a 60 százalékra utaltam Varga László képviselőtársamnak, és a szerződések kapcsolatában is elmondtam. Azt mondja, hogy az elmúlt kilenc év tapasztalata  épp az elmúlt kilenc év tapasztalata pont ez a hektikusság, amikor a termésmennyiség nagy, alacsony ár, kevés mennyiség, akkor van egy elfogadható ár. Ez különben, most mondjuk meg őszintén, szinte minden egyes mezőgazdasági terméknél igaz. Ha a világpiaci árakat, trendeket nézzük, a gabonafélék tőzsdei jegyzését, a repceolaj vagy az egyéb növényi feldolgozott termékek tőzsdei jegyzése ugyanígy mozog, csak itt ebben érzékenyebbek vagyunk, mivel nincs meg az a feldolgozói háttér, nincs meg az az ipari háttér ezen növényeknél, amelyeknél, úgy gondolom, hogy már valóban abban egyetértünk, hogy ezt régen meg kellett volna lépni, de ebben megint azt kell mondanom, hogy a termelői kezdeményezést tartom az egyik legfontosabbnak.

Hogy ez most tüneti kezelés vagy nem tüneti kezelés  szerintem nem tüneti kezelés, mert a tüneti kezelés az lett volna, ha 2018 őszén, szeptemberében léptük volna meg ezt a törvényt. Most ez a törvény 2019 nyaráról, őszéről szól, amikor, ugye előbb hivatkoztam arra, hogy még nem is tudjuk, hogy mi fog történni.

Úgyhogy köszönöm szépen Z. Kárpát Dániel felvetését, köszönöm, hogy egyetért a törvénnyel. Itt az alapvető élelmiszerek áremelkedésével kapcsolatban szintén azt kell elmondani, hogy miből van sok, miből volt kevés, mennyi termett miből, én ilyen egyszerűen ezt a következtetést nem tudnám levonni, természetesen tapasztalom és tapasztaljuk, hogy az üzletekben bizonyos kertészeti termékek ára hogyan emelkedett. Ez főleg a hiány miatt van, és nemcsak Magyarországon, Európában is. A gyökérzöldségféléknek a rendkívül magas áremelkedése pont ebből fakad, és természetesen akkor, amikor az uborkáról, paradicsomról vagy paprikáról beszélünk, ott pedig inkább a kézimunkaerő díjának az emelése tapasztalható meg ezen termékekben.

A magyar márkás termékekre csak egy reakcióm van. Szeretnénk ezt a kört szűkíteni. Rendkívül sok különböző márkajelzés van, ami a termékeken megjelenik, nemcsak a kiváló áruk fóruma, ilyen fórum, ilyen termék, ilyen díj. Az Agrárminisztérium vezetése úgy gondolja, hogy szeretné ezeket nagymértékben egyszerűsíteni, átláthatóvá tenni. Ez majd valószínűleg az ősz folyamán ide fog kerülni a parlament elé, ezt inkább csak most megnyugtatásképpen mondtam képviselő úrnak, hogy ebben egy kis türelmet kérek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 70 2019.03.25. 2:15  67-70

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelten elkötelezett a Balaton-part mindenki számára történő megközelíthetőségének biztosításában, valamint a természetvédelem és a környezetvédelem szempontjainak, a településkép-védelem elvi és célrendszerének érvényesítésében. Ezzel összhangban nyújtotta be az Országgyűlés elé a Miniszterelnökség a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet új területrendezési tervét, amelyet az Országgyűlés az elmúlt évben, 2018 decemberében fogadott el. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 2019. március 15-én lépett hatályba, és kiemelten szerepet kap benne a Balaton védelme. Az új törvény szem előtt tartja a korábbi törvényi szabályozás által elért eredményeket, és továbbra is fenntartja, tovább erősíti a parti közcélú területhasználatot strandok, kempingek, rekreációs célú zöldterületek és parti sétányok megőrzésére, a part megközelíthetőségére, a háttértelepüléseken a hagyományos területhasználat fenntartására, így mint művelési mód a szőlőművelésre vonatkozó szabályozást is tartalmazza.

Az új törvény a korábbi szabályozáshoz képest tovább szigorítja a beépítési lehetőségeket, amire példa az az új előírás, amely már nem ad módot a beépítési intenzitás növelésére. A kempingek és a strandok védelme is szigorodott, átsorolásukra csak zöldterület kijelölése esetén van lehetőség, a beépítés növelése nem lehetséges. Az új törvény felhatalmazása alapján előkészítés alatt áll a végrehajtást szolgáló, a Balaton vízparti területére vonatkozó településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű szabályozás, amelyben a törvényben foglaltaknál részletesebb előírások vonatkoznak majd különösen is a meglévő zöldterületek, strand- és kempingterületek megtartására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 94 2019.03.25. 2:08  91-94

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Örömmel tájékoztatom önt, hogy soha ennyi turista még nem volt a Balatonnál, mint tavaly, 2018-ban közel 2 millió vendég volt a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken. Azt gondolom, ez önmagáért beszél. (Korózs Lajos: Tízszer voltak a milliárdosok!)A Balatonon mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma évről évre jelentősen emelkedik (Korózs Lajos: És így jön ki a vendégéjszaka!), de a térség összes vendégét tekintve a belföldi forgalom meghatározó, háromnegyedük belföldről érkezik. (Korózs Lajos Bányai Gáborhoz beszél.) 2018-ban a Balatonnál eltöltött több mint 6 millió vendégéjszakából a belföldi vendégek 4 milliót, a külföldi vendégek 2 millió vendégéjszakát töltöttek.

Tisztelt Képviselő Úr! A Balaton Budapest után hazánk második legfontosabb turisztikai térsége, és továbbra is a magyarok legkedveltebb nyári desztinációja. Az utóbbi években szemléletváltás történt a hazai turizmusban, amelynek fókuszában a minőségi turizmus áll, és ezt a változást szolgálják az ágazatban indított fejlesztések is. A Kisfaludy-programban a balatoni térség szálláshelyei is megújulnak, új szállodák és panziók is épülnek. A tavalyi évben 11 balatoni kalandpark és 55 strand újult meg, idén pedig 3 milliárd forintból indulnak el további strandfejlesztések.

A strandfejlesztési program folytatásában megújulnak a balatoni szabadstrandok. Uniós forrásokból a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében közel húsz fejlesztési projekt valósul meg a következő két évben, több mint 20 milliárd forint értékben a Balatonnál. Többek között kerékpárutak, hálózatok, kulturális és aktív turisztikai attrakciók, gyógyhelyek fejlesztése valósul meg. Magyarország Kormányának támogatásával pedig új szakaszába lép a balatoni közösségi hajózás, megvalósulhat a Mahart hajóinak, kikötőinek és a helyi kompközlekedés rég várt fejlesztése is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 114 2019.03.25. 1:53  111-114

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön nem először és valószínűleg nem is utoljára fogja ezeket a kérdéseket nekünk feltenni. Úgy látszik, a Balatonnal kapcsolatban a tegnapi jó idő hatására mindenkinek (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A lopás miatt van inkább, államtitkár úr, a lopás miatt!) az élménye már előjött, úgyhogy ajánlom, hogy majd a jó időt használják ki, úgy, ahogy szokták. Tisztelt Képviselő Asszony! Komolyra fordítva a szót: valóban, a különböző nádirtásokkal és fakivágásokkal kapcsolatban, amit a múltkor már önnek is elmondtam, és más képviselőtársainak, a Veszprém megyei járási hivatal jogosult eljárni és információkat szolgáltatni, ugyanakkor azt azért el kell mondanom, hogy a különböző rendelkezések alapján gyakorlatilag az Agrárminisztériumnak nincs lehetősége ezekbe az ügyekbe  és nem is biztos, hogy szerencsés lenne  beleavatkozni.

Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, a természetkárosító cselekmények megelőzése és időben történő feltárása, illetve a nagyobb károk kialakulásának elhárítása érdekében évtizedek óta természetvédelmi őrszolgálat működik valamennyi nemzetipark-igazgatóság szervezetében. Amennyiben a természetvédelmi őrök bármilyen természetvédelmi érdeket sértő tevékenységgel találkoznak feladatellátásuk során, megteszik a megfelelő intézkedéseket. A lakossági bejelentéseket kivizsgálják, és jogsértés esetén feljelentést tesznek az illetékes kormányhivatal, illetve nyomozó szerv felé annak érdekében, hogy a természetkárosítás miatti felelősségre vonásnak mielőbb érvényt szerezzenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 222-224 2019.03.25. 2:05  219-228

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: (A hangosítás nem működik.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja a lakosság…

ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr! Most tessék még egyszer elkezdeni, legyen szíves!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében a népbetegségeket okozó tényezők visszaszorítása. A légszennyezettség hatásainak csökkentésére az elmúlt években jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet. A levegőminőség alakulásában ugyanakkor a légszennyező anyagok helyi kibocsátása mellett számos, tőlünk független tényező játszik közre. Magyarországra az országhatáron túlról több mint 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi távozik, ráadásul az ország medencejellege miatt a téli időszakban  és így valóban talán a Sajó-völgy ebből a szempontból még érzékenyebb  olyan anyagok fordulnak elő, amelyek ezekben a völgyekben megtelepszenek.

Mindezek ellenére természetesen továbbra is minden lehetséges intézkedést megteszünk, hogy javuljon a levegő minősége. Évekkel ezelőtt elindítottuk a kisméretűrészecske-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi programot. A program 2011-es indítása óta közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektorban számos intézkedés valósult meg mintegy 160 milliárd forint értékben.

Hazánkban a levegőbe kerülő szálló por a legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, avar és kerti hulladékok égetéséből, továbbá egyéb hulladékok illegális égetéséből származik. A lakossági kibocsátások csökkentésének egyik legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása, szigeteléssel, a fűtési rendszerek korszerűsítésével, ezért folyamatosan működő támogatási rendszerünk eredményeképpen 2010 óta több mint 412 ezer háztartásban valósult meg kibocsátáscsökkentő beruházás. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 228 2019.03.25. 1:07  219-228

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm a jó ötleteket, de maradok a műfajnál. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy jelenleg folyamatban van egy új országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozása, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására. Az új program elfogadását 2019, tehát ez év első fele vége felé tervezzük. Az ebben foglalt intézkedések számításaink szerint több mint 50 százalékkal csökkenthetik a környezeti és egészségügyi kockázatokat. Meggyőződésem, hogy a kormányzati intézkedések összehangolásával és a lakossági szemléletformálás további erősítésével kell folytatni  itt csak megjegyezni szeretném, hogy a szemléletformálást jelentős részben elsősorban az iskolai nevelés és oktatás vonatkozásában kell elkezdeni  azt a tudatos energiafelhasználást és tüzeléstechnikát, -technológiát, amellyel ennek a kérdésnek a megoldásához is hozzá tudunk járulni.

Éppen ezért meggyőződésem, hogy a környezeti ártalmak mérséklése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) így elvégezhető. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 96 2019.04.01. 1:48  91-96

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egy kicsit megdöbbenve hallgattam az ön felszólalását, mivel az elmúlt időszakban, amikor a törvény vitája volt, gyakorlatilag egyértelműen kiálltak a törvény mellett, és a támogatásukról biztosították ezt a törvényt. Most azonban visszakozás van. De szeretném megnyugtatni a tisztelt képviselő urat, hogy a Nemzeti Földügyi Központ tevékenysége egyértelműen egy olyan újabb lehetőség, amely a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások és a majd bekövetkező változások egységes szemléletét, egységes rendezését és a gyorsabb ügyintézést fogja szolgálni. Nem utolsósorban természetesen ez a szervezet fogja előkészíteni, ez a szervezet lesz az a szervezet  inkább helyesebben így fogalmazom , amely majd az osztatlan közös földtulajdon rendezésében fog komoly szerepet vállalni. Ezzel, úgy gondolom  elnézést a kifejezésért  megágyaztunk annak a törvénynek, hogy legyen egy olyan szervezet, amely ezt működtetni és felügyelni tudja. A másik két témakörben, a pálinkaügyben, illetve a gyümölcsök vonatkozásában történő változások, úgy gondolom, életszerűek. Ez az életszerűség is a gazdálkodók és a gazdák részéről, úgy tűnik, pozitív meghallgatásra talált, éppen ezért e törvény támogatását kérjük a kormánypárti és az ellenzéki képviselőktől is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 124 2019.05.27. 4:14  121-127

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdése idő előtti és félrevezető. Idő előtti, mert a 2020-as költségvetési tervezés még folyamatban van, csakúgy, mint az uniós források felhasználásáról szóló szektorális tervek elkészítése. Félrevezető, mivel a magyar kormány már eddig is sokat tett és sokat költött a környezetvédelmi célok megoldása érdekében,  nemcsak a szűk értelemben vett környezetvédelmi ágazaton belül, hanem az integrált környezetvédelmi szemlélet és kormányzati feladatmegosztás miatt több más szakterületen is. Több komplex környezetvédelmi probléma esetében a hatékony intézkedés más ágazatokban kell megvalósuljon ahhoz, hogy az adott ágazati probléma megoldásának hatásaként a környezet állapota is jelentősen javuljon; különösen igaz ez például a levegőminőség-védelem területén. A légszennyezettség hatásainak csökkentésére is jelentős lépések történtek az elmúlt években, számos területen javult a helyzet. Évekkel ezelőtt elindítottuk a kisméretűrészecske-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi programot. A program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági, a lakossági szektorban számos intézkedés valósult meg, közel 200 milliárd forint értékben.

Készül egy új országos levegőterhelés-csökkentési program is, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására. A program céljai jelentős nagyságrendű uniós forrás felhasználásával valósulnak meg, az ebben foglalt intézkedések megvalósításuk esetén több mint 50 százalékkal csökkentik a lakosság környezeti és egészségügyi kockázatait.

Az országos környezeti kármentesítési program keretében a 2010 és 2017 közötti időszakban összesen 110,9 milliárd forint hazai forrásból több mint háromszáz területen történtek kármentesítési intézkedések. Emellett a kormány biztosította például az abasári ivóvízszennyezést követően a település ivóvízellátását, és a szennyezés okának, kialakulásának és terjedésének vizsgálatát 100 millió forintos költséggel. 2017-ben pedig megkezdődtek a tényleges kármentesítési beavatkozások is: sikerült megtisztítani a balmazújváros-lászlóházi veszélyeshulladék-tároló telepet összesen 2566 tonna veszélyes hulladéktól, aminek költsége 400 millió forint volt. Ezen túlmenően az uniós források felhasználásával a 2010 és 2020 közötti időszakban közel 100 milliárd forint állt, illetve áll rendelkezésre kármentesítési feladatokra, illetve a hátrahagyott, szennyezett és alulhasznosított barnamezős területekre.

Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy az állami természetvédelmi és génmegőrzési intézetek a jövőben is stabil költségvetés mellett végezhetik értékőrző tevékenységüket. A 2015-ben elinduló operatív programok keretében közel 40 milliárd forint támogatás felhasználásával további területeken javítjuk a természetes és természetközeli élőhelyek állapotát, valamint a természetvédelmi kezelési és a nagyközönség számára történő bemutatást szolgáló infrastruktúrát. Új elemként a természetvédelmi őrszolgálathoz, illetve a természetvédelmi monitorozáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztése is lehetővé válik. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A génmegőrzési tevékenységben való állami szerepvállalás növelése érdekében 2017-ben további milliárdokat, 12,3 milliárd forintos forrást biztosítunk az elkövetkezendő négy évben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 126 2019.05.28. 6:44  125-136

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A XXI. századi civilizációban egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás szerepe; nemcsak azért, mert ennek az ágazatnak kell ellátnia élelmiszerrel az egyre sokasodó népességet, hanem azért is, mert a korszerű gazdaságnak komoly szerepe is van a kultúrtáj alakításában, a biológiai sokféleség megőrzésében, a környezet védelmében és a természeti értékek megóvásában. Az elvárás az, hogy hatékonyan, egyben fenntartható módon állítsuk elő a szükséges élelmiszereket.A magyar mezőgazdaság mindezen területeken jól teljesít. Az agrárium kibocsátása 2010 óta évről évre növekszik, értékben tavaly már megközelítette a 3000 milliárd forintot. A gazdálkodók egyre jelentősebb zöldvállalásokat tesznek, nagy biológiai értékű hazai növény- és állatfajaink, -fajtáink kiemelt védelme pedig az agro-biodiverzitást növeli. Mindezen rendszeren belül az állattenyésztésnek kiemelt figyelmet szentel a kormány és a szakirányítás, ezen a területen is jó úton járunk. Az állattenyésztés kibocsátása 2018-ban 943 milliárd forint volt, folyóáron 2010 óta 57 százalékkal növekedett, amely értékkel hazánk az EU élmezőnyébe tartozik. 2018-ban széles bázisú volt a növekedésünk, hiszen valamennyi fontosabb állatfaj termelése felülmúlta az előző évi értékeket.

Annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztés meg tudja őrizni versenyképességét, elengedhetetlen az ágazat további fejlesztése, valamint az állattenyésztők és az állattartók tevékenységének előremutató szabályozása. Fontos feladatunk van a genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében szintén. Az állatgenetikai erőforrások napjainkban a meg nem újuló természeti erőforrások között egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Egy fajta esetleges eltűnése adott esetben egyúttal a tulajdonságait meghatározó génállomány örökre történő elvesztésével járna, amely többé nem rekonstruálható és mással nem pótolható.

(15.10)

A biodiverzitás fenntartása, az agrártermelési céljaink hosszú távú megvalósítása, valamint a termelés folyamatosságának biztosítása szempontjából tehát a biológiai alapok, az állatfajok, állatfajták, továbbá a szaporítóanyagaik genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési rendszerek korszerűsítése nélkülözhetetlen. Az állattenyésztést, ezt a stratégiailag fontos agrárgazdasági területet eddig egy 1993-ban megalkotott törvény szabályozta. A 26 éves jogszabály már nem képes olyan korszerű keretet adni, amely maradéktalanul teljesíti az állattenyésztéssel, genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos aktuális elvárásokat. Itt van tehát az ideje a változtatásnak, amelyet a szakma képviselői is elvárnak. Ugyanakkor uniós jogharmonizációs feladataink is vannak e területen. Az Európai Unió vonatkozó rendeletei szintén megújultak, és már közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, ezért az új és az uniós joggal harmonizált állattenyésztésre vonatkozó jogszabályoknak mielőbb szükséges megjelennie.

Az ezt előkészítő munkát az Agrárminisztériumban elvégeztük. Az igazságügyi tárcával karöltve elkészült a törvényjavaslat végleges szövege, amelyet az Országgyűlés tisztelt tagjai megismerhettek. Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás jegyében csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénybe, amelyek esetében feltétlenül szükséges volt a törvényi szintű szabályozás. Minden más esetben kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabályalkotás volt életszerű. Az értelmezést és a végrehajtást segíti, hogy a törvénytervezet és a kormányrendelet-tervezet együtt került kidolgozásra és benyújtásra. Meggyőződésem, hogy olyan új törvény és hozzá kapcsolódó kormányrendelet születhet, amely megfelel a mai kor követelményeinek, segíti az ágazat érdekeit érvényre juttatni, és illeszkedik a változó EU-s jogi szabályozáshoz. A jogszabályok megalkotásánál elsődleges cél volt a tenyésztőink és tenyésztésszervezésünk értékeinek és érdekeinek védelme, továbbá az állatgenetikai erőforrások, valamint a kiemelt értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáink megőrzése.

A jogszabályi változásokkal biztosítottnak látom az állatgenetikai erőforrások és azok sokféleségének megőrzését, a magas színvonalú tenyésztői munka támogatásával az ágazat versenyképességének növelését, a tenyésztőszervezetek fajtafenntartó munkájának korszerű szabályozását, az állati szaporítóanyag előállításának, forgalmazásának, valamint felhasználásának előremutató szabályozását, a tenyésztési adatok gyűjtésének, nyilvántartásának, feldolgozásának megbízhatóságát, valamint a nemzetközi kihívásoknak való megfelelést.

Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal és majd később a szavazatukkal a törvényjavaslat elfogadásában járjanak el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 136 2019.05.28. 4:20  125-136

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék néhány szóban a felvetett kérdésekre vagy gondolatokra reagálni. Font Sándor képviselőtársam a GMO-mentességről részletesen adott nekünk tájékoztatást, és úgy gondolom, ez nagyon helyes irány, amit az Alaptörvényünkben is rendeztünk, és azok a felvetések, hogy nemcsak az állatgenetika vonatkozásában, hanem a növénygenetika vonatkozásában csak olyan takarmány kerülhessen felhasználásra az elkövetkezendő időszakban, ami valóban GMO-mentes, erre azért csak utalni szeretnék, hogy megfelelő támogatással az a szójaterület folyamatosan növekszik a magyar gazdálkodók termelési szerkezetében, amellyel ennek a feladatnak vagy ennek a célnak egypár éven belül meg tudunk felelni.Akkor, amikor öntözésfejlesztésről beszélünk, egyértelműen azok a növények kerülnek prioritásként meghatározásra, amelyek öntözésfejlesztéssel, öntözési lehetőséggel minél nagyobb terméshozammal és nem utolsósorban a fehérjeprogrammal együtt tudják megvalósítani azt a tervet, azt az elképzelést, hogy minél nagyobb mennyiségben GMO-mentes takarmányt takarmányozzanak a gazdák. Ezzel valóban elérhető lesz az a cél, amikor a teljes vertikumból a genetikailag módosított növények és állatok egyszer és mindenkorra kikerülhetnek.

Ehhez még sajnos szükségünk van egypár évre, és itt csak hivatkozni szeretnék Magyar Zoltán képviselőtársamra, hogy remélhetőleg arra az időpontra el fog jutni az a pillanat is, amikor már ezek az áruk, ezek a termékek végképp elismerésre kerülnek, és külön polcokon, külön megjelöléssel fognak majd ezek az áruk a fogyasztók számára feltűnő módon, biztonságosan megjelenni a polcokon és a piacokon.

Köszönöm a Fidesz támogatását abban, hogy ezt a törvényt támogatja. Köszönöm Czerván képviselő úrnak is az elmondottakat, és valóban ez egy modern törvény, szokatlanul modern, aránylag egy nagy, széles ágazat munkáját próbálja törvényileg szabályozni, de a legfontosabb törvényi szinten. És ezt nagyon komoly kormány- és miniszterirendelet-sor egészíti ki.

Itt szintén szeretnék arra hivatkozni, a törvény 9. §-ára, ahol egyértelműen meghatározza, hogy a kormány milyen felhatalmazást kap, és milyen rendeletalkotási témákban kell neki rendeletet alkotni, ezt követően pedig a miniszter felhatalmazása szerepel, ahol szintén részletesen meghatározásra kerülnek, hogy milyen rendeletben milyen feladatot, milyen szabályokat kell meghozni. Úgy gondolom, hogy ez jelentős részben könnyíti is majd a későbbiek során a törvény alkalmazását.

Mesterházy képviselő úr felvetésére, kérdésére: ez kutatási és kísérleti célokra vonatkozik, tehát nem a tenyésztői konkrét munkára, úgy gondolom, hogy ez is nagyon fontos kérdés.

És nem utolsósorban még visszanyúlok Magyar Zoltán képviselőtársam azon megjegyzésére, az érdekérvényesítő szerepre. Úgy gondolom, hogy a politikában csak nem tudjuk megkerülni egy szakmai törvényben a politikát, de kíváncsi vagyok, hogy az igen-igen megcsappant Jobbik-képviselőcsoport hogyan tud majd érdekeket képviselni az Európai Unióban. Mi ugyanott vagyunk vagy még erősebbek, mint eddig. Úgyhogy köszönöm a feltett kérdését.

Köszönöm szépen a képviselőtársaim hozzászólását, és majd a törvény elfogadásában továbbra is szeretném kérni a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 8 2019.06.03. 5:29  5-8

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, amikor ilyen terveket ön megpróbál nekünk elmondani, felolvasni, ez álom és mese marad (Németh Szilárd István: 6 százalék!) még egypár éven keresztül. Ha ezeket a választási eredményeket látjuk, akkor biztos vagyok benne, hogy önöknek van még jó pár évtizedük, hogy esetleg ahhoz a kormányrúdhoz hozzájussnak. A környezetvédelmi világnap több mint 40 éve létezik már, 1972. június 5-én Stockholmban az „Ember és bioszféra” címmel megrendezett ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája nyilvánította ezt a napot a nemzetközi környezetvédelmi világnappá.

(11.20)

A környezetvédelmi világnap célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítse az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, valamint terjessze a fenntartható fejlődés eszméjét. Kormányzati célkitűzésünk, hogy hazánk az észszerűbb természeti erőforrások felhasználása felé haladjon. A környezetügy ennek katalizátora lehet. A célok elérésében meghatározó szerep jut a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítésének.

Mindezt szolgálják többek között azok a programok, amelyekben az Agrárminisztérium és háttérintézményei aktív szerepet vállalnak. Engedje meg, képviselő úr, és engedjék meg tisztelt képviselőtársaim is, hogy néhány programot ajánljak az önök figyelmébe, hogy melyek azok, amelyek a tudatos környezetneveléssel és a környezettudatos fenntartással foglalkoznak.

Ilyen például az Ökoiskola-program. Jelenleg hazánkban már 997 ökoiskola működik, ebből 429 iskola rendelkezik az örökös ökoiskola címmel. Ennek köszönhetően a magyar diákok több mint negyede ökoiskolában tanul. A tárcánk fenntartásában működő 62 szakképző iskola közül 49 ökoiskola, 12 pedig az örökös ökoiskola címet viseli. Egy kivétellel valamennyi iskolánk rendelkezik ezzel a minősítéssel.

Egy másik program a Zöldóvoda-program. A programot tárcánk irányítja és működteti, a szakmai támogató pedig az oktatásügyért felelős tárca. Kiemelkedő jelentőségű az óvodai környezeti nevelés, amelynek gyakorlatát külföldön is nagy elismerés övezi. A magyarországi zöldóvodák hálózatának jelenleg 945 zöldóvoda a tagja, ebből 160 az örökös zöldóvoda minősítő cím birtokosa. Tárcánk felkérése és megbízása alapján országosan húsz bázisóvoda segíti a program megvalósítását.

Egy következő program, a „Ments meg egy kertet” programunk keretében az agrártárca 2016 óta évente meghirdeti a tárca által fenntartott agrárszakképzési intézmények számára a „Ments meg egy kertet” programot, amelyben egy-egy elhanyagolt kert gondozásával vesznek részt az iskolai csapatok, amelyek idős embereknek, általános iskoláknak, óvodáknak, idősotthonoknak segítenek a kertjük gondozásában.

A BISEL-program keretében diákcsoportok egyszerű módszerekkel határozzák meg a vízfolyások minőségét, ökológiai állapotát a vízben élő, szabad szemmel is látható gerinctelen élőlények vizsgálatával. A program 2001-ben indult Magyarországon a környezetvédelemért felelős tárca felügyeletével, majd 2015-ben megújult a „BISEL gumicsizmás természetvédelem” nevű programmal. Célunk, hogy a programban részt vevő csapatok jobban megismerjék a vízfolyások élővilágát, az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat, és ezen keresztül még felelősebb, elhivatottabb környezetvédőkké váljanak.

Iskolakert-program, iskolakert-fejlesztési program. 2018 őszén az Agrárminisztérium az Iskolakertekért Alapítvánnyal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Váci Egyházmegyei Karitásszal közösen alakította ki a pályázati rendszert új iskolakertek létrehozására, valamint a meglévő iskolakertek támogatására, továbbfejlesztésére. A program nagy érdeklődést váltott ki a közoktatási intézmények részéről. A program indításaként az Iskolakert-alapprogram keretében ötven iskolakert készült el, illetve fejlődhetett tovább.

Tisztelt Képviselőtársam! Mondhatnám még a „Fűts okosan!” programot, amiről a parlamentben már számtalan alkalommal adtunk választ az önök kérdéseire. Ugyanilyen nagyon fontos a „Maradék nélkül” program, a megmaradt élelmiszerek elhelyezése, felhívni a figyelmet arra, hogy minél kevesebb olyan élelmiszert állítsunk elő, amely hulladékba kerül. Ennek a tudatos oktatása, nevelése és nem utolsósorban a figyelemfelhívása is szerepel a programunkban.

Tehát azt hiszem, megállapítható, hogy azok a programok, amelyeket mi a minisztérium keretében futtatunk, támogatunk, mind a környezettudatos nevelésnek, a fiatalok környezettudatos gondolkodásmódjának az erősítésére szolgálnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 98 2019.06.03. 2:15  95-98

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A növényvédő szerek forgalomba hozatalát uniós rendelet szabályozza, amely közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió tagállamaiban. Ez a világviszonylatban is szigorú szabályozás a biztosíték arra, hogy kizárólag olyan készítmények kerülhessenek forgalomba, amelyek hatóanyaga uniós szinten jóváhagyásra került. A növényvédő szerekben használt hatóanyagok engedélyezését az uniós jogszabályok szerint rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.A Glyphosate-hatóanyag legutóbbi újraértékelése és az ezzel kapcsolatos döntés 2017 végén zárult. Az Európai Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Glyphosate rákkeltő tulajdonsággal rendelkezne, vagy egyéb krónikus egészségkárosítást okozna.

A soron következő újraértékelés, amelyben Magyarország is aktív szerepet vállal, 2019 végétől indul. Az eljárás során a meglévő adatoknak a mai kor követelményeinek megfelelő újraértékelése mellett figyelembe vették az elmúlt években megjelent tudományos szakcikkeket, információkat is. Az újraértékelési jelentés eredményei alapján születtek döntések arról, hogy a Glyphosate továbbra is megfelel-e az uniós növényvédő szerekről szóló rendeletben meghatározott engedélyezési feltételeknek. A döntést legkésőbb 2022 decemberéig kell meghozni, amikor a Glyphosate-ra vonatkozó jelenlegi engedély lejár.

Magyarországon egyébként a Glyphosate jelenleg az egyetlen engedélyezett totális gyomirtó hatású növényvédő szer hatóanyaga. Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a növényvédő szerek engedélyezése során érvényesüljenek az élelmiszerlánc-biztonsági szempontok, egyúttal megvalósuljon a fogyasztók, a környezet védelme és a természet biztonsága. És azok a hírek, amelyeket ön is olvasott és olvashattunk a különböző sajtótermékekben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), úgy gondolom, hogy még rémhírterjesztés színvonalán sincsenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 106 2019.06.03. 2:13  103-106

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az, hogy az EU folyamatosan és nagy erővel támadja a magyar földügyi szabályzást, éppen azt mutatja, hogy a magyar föld és a magyar gazdák védelmében alkotott jogszabályaink hatékonyan valósítják meg a céljaikat. Az azonban nem világos számomra, hogy mire alapozza a kérdését. Az Európai Bíróság hozott egy földügyi tárgyú ítéletet, azonban ez csupán a hazai földügyi jogi szabályzás egyetlen elemét érinti, jelesül: ez nem az ön által hivatkozott földforgalmi törvény, hanem a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény, annak is csak egyetlen rendelkezése; ez az apróság nyilván elkerülte a figyelmét, amikor a hírt elolvasta.

Fel szeretném hívni a figyelmét arra is, hogy az Európai Bíróság ítéletét hivatalosan még meg sem kaptuk, arról idáig csak egy sajtóközlemény jelent meg, az ítélet hivatalos megküldését követően a magyar kormány ugyanúgy fel fog lépni a magyar föld, a magyar gazdák védelme érdekében, mint ahogy ezt tette eddig is. A bírósági ítélet is azt mutatja, hogy a magyar földügyi jogszabályrendszer adta védelem feltörése jelentős erőfeszítésre készteti az Európai Unió Magyarországon földhöz jutni vágyó tagállamainak lobbiját. Ön említette a „Földet a gazdáknak!” program sikertelenségét. Számunkra megnyugtatóan sikeres program volt, 30 ezer gazdatársunk nagyon komoly földtulajdonhoz és megélhetési lehetőséghez jutott.

Mindezek fényében a gazdákat spekulánsként beállító kijelentéseit az itt jelen nem lévő és így magukat megvédeni nem tudó érintett gazdák nevében is határozottan vissza kell utasítanom. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 182 2019.06.11. 2:16  179-182

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! 2010 óta a kormány kiemelt figyelmet fordít az élelmiszeriparra. A jelentős árbevételt elérő, egyre nyereségesebb ágazat több mint 90 ezer embernek ad munkát. A 2014-2020-as időszakra a kormány szándéka szerint mintegy 300 milliárd forint támogatás szükséges, és az, hogy ez az összeg el is jusson az élelmiszeriparba; ez a szám már 2018 végére teljesülni látszik. A következő támogatási időszak tervezése során is kiemelt figyelmet fordítunk az ágazatra.

(17.10)

Egyértelmű cél, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezen élelmiszerek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból. Ehhez készített az Agrárminisztérium fejlesztési tervet, mely a belső piac visszaszerzésére fókuszál az Agrárminisztérium kezelésében lévő forrással és ernyővédjeggyel.

Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés második felére tudnék még néhány gondolatban nagyon röviden válaszolni. Számos országgal tárgyalunk az exportbővítési lehetőségekről. Az Állategészségügyi Világszervezet idén májusban megrendezett közgyűlésén 16 ország állategészségügyi hatóságával egyeztettünk főállatorvosi szinten. A tavalyi évben mintegy 80 új exportbizonyítványt véglegesítettünk harmadik országbeli hatóságokkal, jelentős részben a magyar export új célterületei vonatkozásában. Idén áprilisban megállapodás született a magyar baromfihús Kínába történő kiviteléről, Szingapúr, Japán és Thaiföld pedig elismeri a magyar állategészségügyi szolgálat által nyújtott biztosítékokat, így a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza-járvány esetén kizárólag a fertőzött területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek csak be korlátozásokat.

A sertéshúsexport vonatkozásában Szingapúrral sikerült megállapodni az afrikai sertéspestis miatt letiltott kivitel újraindításának feltételeiről, számos további országgal pedig tárgyalásokat folytatunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 134 2019.06.24. 2:16  131-138

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy rossz helyre címezte a kérdését, már csak azért is, mert a klímapolitika felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de ettől eltekintve megpróbálok rá válaszolni. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, amelyeknek a klímaváltozás hatásainak való kitettsége jóval nagyobb mértékű, mint a tényleges felelőssége a klímaváltozás folyamatának előidézésében. Ez azonban számunkra azt üzeni, hogy meg kell tennünk mindent azért, hogy eredményesen alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz. Magyarország éppen ezért már ma többször is említett, 2020-ra és 2030-ra is egyértelmű és ambiciózus célokat tűzött maga elé a klímapolitika három nagy terepén: a megújulóenergia-termelésben, az energiahatékonyságban és az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentése terén.

2016 tavaszán hazánk az Európai Unión belül elsőként, egyhangú parlamenti döntéssel ratifikálta a párizsi megállapodást, ezzel is kifejezve a klímaváltozás és annak kedvezőtlen hatásainak megfékezéséhez szükséges elkötelezettségét. Elkészült és az Országgyűlés által is elfogadásra került hazánk második nemzeti éghajlatváltozási stratégiája, amelyhez hároméves időszakra vonatkozó cselekvési tervek készültek.

Az elmúlt hét viharait tekintve talán a legaktuálisabb, hogy jelenleg is zajló beavatkozások célozzák a villámárvizek elleni védekezést, a vízvisszatartó dombvidéki vízgazdálkodást, valamint a települési csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek fejlesztését, a csapadék éghajlatváltozást figyelembe vevő biztonságos összegyűjtését, visszatartását és hasznosítását.

(16.10)

Az éghajlatváltozás elleni küzdelmünk elvi alapja, hogy a jelen generáció feladata tiszta vizet, tiszta környezetet és tiszta levegőt biztosítani a jövő nemzedékének. Az Agrárminisztériumban is ebben a szellemben dolgozunk, távlati célként tűztük ki magunk elé azt, hogy egy zöldebb, természetszeretőbb és környezettudatosabb Magyarországot teremtsünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 138 2019.06.24. 0:55  131-138

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Míg a kormány ténylegesen tesz is a klímavédelmi és alkalmazkodási céljaink elérésére, addig az ellenzéki képviselők részéről a cselekvés kimerül a szóvirágokban és a csúsztatásokban. Sőt, még azt sem mondhatjuk el róluk, hogy akár csak egy érdemi vitán hajlandóak lennének részt venni a klímapolitikával kapcsolatban. Nem felejthetjük el, hogy tavaly év végén, 2018. december 12-én az ellenzéki képviselők nem voltak jelen az általuk kezdeményezett politikai vitanapon. A kormány képviselői és a kormánypártok képviselői itt voltak, itt voltunk, felkészültünk, készen álltunk a kérdés megvitatására, önök azonban elzárkóztak az érdemi diskurzus és a valódi szakmai vita elől. Elmulasztották az alkalmat arra, hogy bebizonyítsák, valóban van mondanivalójuk ebben a kérdésben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 198 2019.06.24. 1:26  195-198

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szíves tájékoztatásul jelzem, hogy a vadászterület kialakításával kapcsolatos ügyekben a földtulajdonosi közösség tud érdemi döntéseket hozni. Hatósági oldalról pedig a területileg illetékes elsőfokú vadászati hatóság bír eljárási hatáskörrel.A szóban forgó vadászterülettel kapcsolatban a hatáskörrel és illetékességgel bíró szakigazgatási szerv mindvégig a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a folyamatban lévő egyéb eljárásokra is figyelemmel járt el. A közelmúltban több közigazgatási hatósági végzés és bírósági ítélet is született az ügyben. Az Agrárminisztérium információi szerint az ügyben jelenleg is több közigazgatási hatósági ügy, bírósági eljárás zajlik, valamint folyamatban van a Kúria előtt is egy felülvizsgálati eljárás.

Tekintettel a folyamatban lévő bírósági eljárásokra és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseire, az illetékes vadászati hatóság az ügyben érdemi hatósági határozatot csak nevezett peres eljárások lezárultával, a jogi tények teljes ismeretében és a határozatok birtokában tud hozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 192 2019.07.01. 2:13  189-192

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek a képviselő úrral, Magyarország valóban méznagyhatalomnak számít. Európában itt van a második legnagyobb méhsűrűség, mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik. Így Magyarország évi 25 ezer tonnával az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelője.A magyar méhészeti nemzeti program sikeres, a 2013-as bevezetése óta kifejezetten népszerű a méhészek között, és hathatósan segíti a tevékenységüket. Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó méhészeti programjait. Jól mutatja a magyar méhészeti ágazat erejét, hogy Magyarország a több mint 37 milliárd forintos uniós keretösszeg 7,8 százalékát, közel 3 milliárd forintot kap, ami a hetedik legmagasabb az Unió tagállamai között.

(17.20)

Mindez a jelenleg futó programhoz képest 575 millió forintos emelkedést jelent.

A kormány kész az uniós társfinanszírozási szabályoknak megfelelően a nemzeti költségvetésből ugyanekkora összeggel támogatni az ágazatot, így annak a 2020. és 2022. méhészeti években összesen 5 milliárd 878 millió forint forrás fog jutni. Az emelt összegű támogatás lehetőséget biztosíthat az olyan sikeres intézkedések további támogatására, mint a méz kinyeréséhez, a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzése, a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés vagy a szaktanácsadói hálózat további működtetése.

Az elmúlt időszak promóciós programjának köszönhetően az utóbbi években az éves szinten egy főre jutó mézfogyasztást sikerült 30-40 deka/főről 70-80 dekagramm/fő mennyiségre emelni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), azonban ez még kevés, kampányaink mind a mézfogyasztást továbbra is szorgalmazni fogják. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 91 2019.07.08. 4:15  88-94

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A zöldszüreti intézkedés bevezetését az európai borpiac helyzete teszi indokolttá. A sokéves átlagnál jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az EU-ban 2018-ban, ami az utóbbi tíz év legmagasabb adata. Ennek következtében a készletek megemelkedtek, és a borok euróárai jelentős részben csökkentek. Gyors beavatkozás nélkül a magyar szőlőtermelők az idei szüret során minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerültek volna.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A piaci környezet egyszerre indokol rövid és hosszú távú intézkedéseket. A rövid távú válságkezelő piaci intézkedések közé tartozik a zöldszüret támogatása, valamint a borászati termékek krízislepárlása. Mindkét intézkedés teljes mértékben önkéntes. Fontos kiemelni azt is, hogy a rövid távú intézkedések mellett a szakmai szervezetekkel közösen hosszú távú intézkedések bevezetésén is dolgozunk a termelők érdekében.

A zöldszüreti intézkedés európai uniós forrásokból kerül finanszírozásra, a vonatkozó rendelet és forrás felhasználását összesen nyolc intézkedési típus esetén engedélyezi, köztük a szőlőültetvények szerkezetátalakításának vagy a borászati termékek promóciójának támogatására. Az intézkedést alkalmazni kívánó szőlőtermesztőknek valóban június 6-áig volt lehetőségük arra, hogy kérelmeiket záradékoltassák az illetékes hegybíróval. Ez alapján országosan 121 kérelem érkezett be pályázati úton, ebből 72 pályázat támogatásra került, ez 5623 hektár szőlőtermő területnek felel meg, és ez a szőlőtermő területeink mintegy 9,1 százalékát teszi ki. A magas kérelmezési szám is mutatja az ágazatban tapasztalható igényt a várható bor-szőlő túlkínálat levezetésére.

A szőlőből készült ivólé kapcsán az ön által is előbb felvetett gondolatokra szeretnék válaszolni. A szőlőből készült ivólé iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében történő felhasználása sajnos több okból sem lehetséges. Az iskolaprogramok eljárása nem teszi lehetővé a válságkezelő intézkedésektől várt gyors reagálást. A programban ivólevet nem, csak százszázalékos gyümölcslevet lehet osztani. Ezen túlmenően a kifejezetten magas cukortartalmú szőlőlé kiosztása nem felel meg az alacsony bevitt cukortartalom elvárásának.

(15.00)

Tájékoztatom továbbá, hogy a szőlő-bor ágazatban jelenleg is hét termelői csoport működik, több mint 630 szőlészettel, borászattal foglalkozó termelő gazdálkodó munkáját és piaci részvételét segíti. Az együttműködések több mint másfél milliárd forintos tagi árbevételt produkálva értékesítik a tagi szőlőt. A termelői csoport elismeréséhez és működéséhez is igénybe vehető az európai uniós közösségi támogatások egy jelentős része.

Tisztelt Képviselő Úr! Ezenkívül el szeretném mondani: ön kritikusan említi meg a termelői csoportok támogatásával kapcsolatos gondolatait. Szeretném pontosan leszögezni: a vidékfejlesztési program 3-9.1.1-17., termelői csoportok és szervezetek létrehozása pályázati felhívás keretében összesen  összesen!  három olyan termelői csoport nyújtott be támogatási kérelmet, amely a szőlő-bor termékcsoportban részben kapott elismerést.

A támogatási kérelmek közül összesen kettő került jóváhagyásra, egy pedig a jogosultság-ellenőrzés során elutasításra került. 2019-ben (Az elnök csenget.) a zöldszüret lehetősége biztonságos megoldást nyújt a szőlőtermelők számára. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 165 2019.07.08. 2:17  162-169

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Újabb ellenzéki pánikkeltésnek és csúsztatásnak lehetünk most szem- és fültanúi (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), ezúttal újra a hulladékgazdálkodást találta meg magának témahiányban és szavazóhiányban az ellenzék. Mindig jelzésértékű, amikor az ellenzék egy-egy téma fennálló szabályozásával szemben semmiféle kifogást nem támaszt, majd egyszer csak keres magának egy ügyet, amiből megpróbálnak sok-sok félremagyarázással és valótlansággal botrányt generálni. A települési szennyvíziszap hazai feldolgozásával kapcsolatban sincs ez másképpen. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy bárki Európa szeméttelepeként, hulladékhasznosító műhelyeként gondoljon Magyarországra. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, pedig arra gondol!  Az elnök csenget.  Nacsa Lőrinc: Hogy kiabál!) A külföldi országok hatóságai és a magyarországi hatóságok egyaránt ellátják a rájuk eső feladatokat annak érdekében, hogy csak engedélyezett eredetű és összetételű iszap szállítására kerülhessen sor. (Dr. Varga-Damm Andrea: Semmilyenre!) Nem fordulhat elő jogszerűen, hogy azt megelőzően szállítanának hazánkba szennyvíziszapot, hogy rendelkeznének az erre vonatkozó engedéllyel. (Gréczy Zsolt: Migránsok…)

Arra, hogy a települési szennyvíziszapot hogyan lehet és kell kezelni, ártalmatlanítani, hasznosítani, egyértelmű és igen szigorú szabályok vonatkoznak. A megfelelő kezelési és hasznosítási eljárások elvégzése és természetesen a vonatkozó szigorú határértékek betartása mellett a szennyvíziszap alkalmas lehet mezőgazdasági célú hasznosításra, rekultivációs célokra, esetleg energetikai hasznosításra is. (Folyamatos közbeszólások az ellenzék soraiból.) Az illetékes hazai hatóságok rendszeresen ellenőrzik az iszap hasznosításával foglalkozó hazai szereplők munkáját. Az a hazai vállalkozás, amely az importiszapot hasznosítja, szintén átesett ezeken az ellenőrzéseken, amelyek minden esetben a szabályoknak megfelelő működést állapítottak meg.

Ellenzéki képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy sem 2017-ben, sem 2018-ban nem volt külföldi eredetű települési szennyvíziszap a Magyarországon ártalmatlanított, lerakott települési szennyvíziszapban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Majd később folytatom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 169 2019.07.08. 0:42  162-169

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: A tisztelt ellenzéki képviselőtársaim szokásukhoz híven is elengedik a fülük mellett a kormány képviselőitől kapott tájékoztatást. Javaslom, hogy legalább a saját házuk táján tájékozódjanak. A legolvasottabb, önök által is ismert ellenzéki portál ugyanis éppen nemrég mutatta be a települési szennyvíziszap hasznosításának módját, az abban rejlő lehetőségeket. (Korózs Lajos: Államtitkár úr, nem hasznosítják, eladják! Nem virágföldet csinálnak belőle!) Minden bizonnyal segítené a politikai eredményességüket, ha nem mondanának folyton-folyvást ellen a valóságnak, nem keresnének csomót a kákán, és nem támadnák, rágalmaznák olcsó politikai haszonszerzés reményében az egész ágazat szereplőit. Köszönöm szépen. (Szilágyi György: Mérgezitek a saját országotokat!  Dr. Varga-Damm Andrea: Miért nem viszik Ausztriába?  Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 263 2019.07.08. 1:44  260-263

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését. Nem először tesz fel hasonló kérdést, ezt már az előbb megbeszéltük. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezetvédelmi engedélyezési kötelezettség a jövőben tervezett beruházásokra terjed ki. Mindez összhangban van a vonatkozó EU-irányelvek előírásával, ami nem írja elő a már meglévő és üzemelő beruházások utólagos környezeti hatásvizsgálati kötelezettségét.A Budapest Airport Zrt. azonban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetére gyakorolt hatásának felmérése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint végzett teljesítményértékelés alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság, vagyis a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala által kiadott környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik.

A repülőtéri környezetvédelmi működési engedélyben foglalt zajvédelmi előírásoknak megfelelően a Budapest Airport Zrt. zajmonitorrendszeren keresztül folyamatosan ellenőrzi a repülőtér zajterhelését. Az ellenőrzés a zajterhelésnek leginkább kitett budapesti kerületekre  mint a X., XVII., XVIII. kerületre , valamint Vecsésre és Üllőre terjed ki. A zrt. a zajmonitoring-rendszer adatait negyedévente ellenőrzésre megküldi a környezetvédelmi hatóságnak. A hivatal tájékoztatása szerint a 2018-as és ’19-es zajmonitoring-adatok alapján a repülőtér felülvizsgálati kötelezettsége nem merült fel. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 144 2019.10.21. 3:32  141-147

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr azonos tárgyú szóbeli kérdésére június 17-én államtitkár-kollégám már válaszolt, de engedje meg, hogy ismételten elmondjam az Agrárminisztérium álláspontját. A tárca és a szakmai irányítás alatt álló hatóságok az erdőgazdálkodásért való felelősségük körében semmilyen erdőirtással nem értenek egyet, és küzdenek azért, hogy ne csak a magyar erdőgazdálkodás, de minden más zöldterület-gazdálkodás a fenntarthatóság feltételei szerint működjön. Itt csak megjegyzem, tisztelt képviselő úr, hogy az előbb már olyan példákat is sorolt, amiket a kérdésében nem fogalmazott meg korábban.

(17.20)

Tájékoztatom, hogy az újpesti Farkaserdő az országos erdőállomány adattárában nyilvántartott erdő, s mint ilyen, rendelkezik hosszú távú erdőtervvel, amely biztosítja a közérdekkel összhangban történő gazdálkodást. Információim szerint a területen tervezett erdőterület igénybevételére csupán elvi engedélyt adott ki az illetékes kormányhivatal erdészeti hatósága. Az erdőterület más célú igénybevételére, különösen a budapesti agglomerációba tartozó területen igen szigorú feltételek teljesülése és szabályok betartása mellett kerülhet csak sor.

Egyrészt az erdők igénybevétele az erdőgazdálkodástól eltérő célokra csak közérdekből és csak kivételesen történhet meg, ahol a hatóság mind a közérdeknek való megfelelőséget vizsgálja, mind pedig azt, hogy a kívánt beruházás megvalósulhat-e más helyszínen is. Másrészt az agglomerációban az erdőterület más célra történő igénybevételének feltétele a legalább azonos nagyságú területen történő csereerdősítés végrehajtása, azért, hogy a térség erdőborítottsága ne csökkenjen. Az elvi engedély alapján egyetlen fa sem vágható ki, illetve az erdészeti hatóság már az elvi engedély kiadásakor jelezte, hogy az erdőgazdálkodásból kivont területért cserébe kellő nagyságú és minőségű faállományt kell biztosítani. A csereerdősítés területén a faállomány védelmi szintje magasabb lesz. Többek között ez a rendelkezés a garanciája annak, hogy az erdők területe érdemben ne csökkenjen.

Fel szeretném hívni a tisztelt képviselő úr figyelmét végül is arra, hogy az elhanyagolt területeken, amire ön is részben hivatkozott, a faállomány többsége, éppen a klímaváltozás egyik következményeképpen általában sajnos idegenhonos, intenzíven terjedő (Arató Gergely: Mint a migránsok.) és a hazai természeti környezetet agresszívan támadó fafajokból jön létre, mint például a bálványfa vagy a zöldjuhar. A folyamatosan kezelt közpark és a csereerdősítés során létrejövő magasabb természetességi fokú erdő előrelépést jelent annak a problémának a kezelésében, hogy a természetvédelmi kockázatokat minél jobban csökkentsük.

Bízom benne, hogy a felmerült kérdéseire adott válaszaim minden aggodalmát eloszlatják. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 64 2019.11.05. 16:07  63-104

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a pár perces csúszásért, egy másik nagyon fontos egyeztetésen voltam, és későn szóltak, hogy hamarabb vége lett az előző napirendi pontoknak. Ugyanakkor nagyon nagy megtiszteltetés és úgy gondolom, szakmailag is elismerés az, hogy ennek a törvényjavaslatnak az expozéját én adhatom elő önöknek, már csak azért is, mert hosszú évtizedeken keresztül öntözéses gazdálkodásban jártasnak tartom magam, szakmai végzettségem és gyakorlati történetek alapján. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság számára és a magyar agrárium számára is az egyik legfontosabb olyan törvény, ami a gazdálkodás feltételeit fogja még jobban biztosítani a gazdálkodók számára.

Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják a mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

A jelenlegi számítások alapján a XXI. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 fokkal is emelkedhet Magyarországon. A nyári hónapok még intenzívebb felmelegedése, valamint a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változása várható. Komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik e folyamatok káros hatásainak mérsékléséhez, valamint az öntözés mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez.

Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Az öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el Magyarországon fenntartható kertészet, vetőmagtermesztés, hibrid- és csemegekukorica-, valamint szántóföldi zöldségtermesztés sem, de még talán ebbe a sorba sorolom a szójatermesztést mint az egyik legmagasabb fehérjetartalmú takarmánynövénynek a termesztését is. Most csak két tényt idéznék fel a fentiek alátámasztására.

Az öntözési lehetőségektől mind jobban függő zöldség- és gyümölcstermesztésünk éves kibocsátása 2018-ban 310 milliárd forintot ért el, több tízezer gazdálkodó megélhetése függ ennek az ágazatnak az eredményességétől. Magyarország ugyan az EU harmadik kukoricatermelője, de az öntözés hiánya miatt 270 és 370 milliárd forint között ingadozik az éves termelési eredménye. Éppen ezért állami oldalról is részt kell vennünk és elő kell segítenünk a hatékony mezőgazdasági öntözés feltételeinek megteremtését, az öntözhető terület arányának növelését.

Ma kevesebb mint százezer hektáron öntözünk Magyarországon, körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, és azt is tudjuk, hogy mintegy 400, közel 500 ezer hektár közé tehető az az igény a magyar gazdatársadalomban, ahol öntözni szeretnének. A mezőgazdaság stratégiai érdeke, hogy ezt az igényt kielégítsük; ha versenyképes magyar mezőgazdaságot akarunk, az öntözés nélkülözhetetlen alapfeltétele annak, hogy sikeres legyen ez a tevékenység.

A törvénytervezet alapvető célja, hogy a felszíni vízből való öntözést támogassa. A legtöbb problémát ma a légköri aszály, a légköri szárazság okozza. A megfelelő felszíni vizek odavezetésével máris csökkenteni tudjuk a klímának a káros hatásait, és az ozmózisnyomás segítségével olyan lehetőséget tudunk adni a kapillaritás elvével, ami segíti a növényeink vízhez jutását.

Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy együttműködések alakuljanak ki a gazdák között, hiszen a vízzel elérhető területek esetében a legközelebbi és legtávolabbi részén lévő gazdának is ugyanúgy hozzá kell tudni férni ehhez a vízmennyiséghez. Nagyon fontos az, hogy ezeknek az együttműködéseknek a létrejöttét és működését ösztönözni tudjuk, e törvény ennek fekteti le a legfontosabb kereteit. Ha ezek az együttműködések, közös öntözési tevékenységre vonatkozó egyezségek nem köttetnek meg a gazdák között, akkor nehezebb lesz érdemi eredményjavulást is elérni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének támogatásával ma már kijelenthetjük, hogy az öntözéses gazdálkodást az állam közérdekű tevékenységnek tekinti, hiszen nem pusztán egyéni haszon keletkezik ennek révén, hanem környezetünk jó állapotát is javítani tudjuk a kiegyensúlyozott, tudatos és magasabb fokú vízgazdálkodási tevékenységgel.

Az öntözés közérdeknek tekintése azért fontos, mivel a beruházások során a legfőbb akadályt általában az jelenti, hogy az öntözővizet valamilyen vízi létesítményen  felszín alatti vagy feletti vezetett módon  keresztül kell eljuttatni a beruházó termőföldjére, méghozzá gyakran mások földjén keresztül. Ennek megfelelően a vízátvezetés problémáját is egyéni szinten kell megoldaniuk az öntözni kívánó gazdáknak. Ezért a törvénytervezet öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mások földjeinek használatát lehetővé téve a vízátvezetés megvalósítása érdekében.

A törvényjavaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik az érintett földrészletek tulajdonosainak kártalanításáról, az öntözési szolgalom tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről. Figyelemmel arra, hogy minden, a törvényjavaslat szerinti öntözési tevékenységhez vízjogi engedély szükséges, így indokolt, hogy az öntözési szolgalom jogosultja a vízjogi engedélyes legyen. A szolgalom alapítása csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el. A hatóság a szolgalmat alapító határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról, amelynek metodikáját a törvényjavaslat rögzíti, legyen szó a szolgalom létrejötte miatt az érintett ingatlan értékében bekövetkezett esetleges csökkenésről vagy az öntözési szolgalom gyakorlásával összefüggésben felmerülő károk módszertanának megállapításáról. Amennyiben a vízátvezetést szolgáló vízi létesítményhez más is csatlakozni kíván, akkor a vízi létesítmény üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges a csatlakozáshoz. Ezzel a beruházást végző engedélyes számára lehetőség nyílik arra, hogy a terheit az új csatlakozókkal megossza, az új csatlakozók a kártalanítás megfizetésében részt vállaljanak.

A törvény elfogadása révén az állam új feladatokat vállal magára az öntözésfejlesztés érdekében. A középszintű állami tervezési egységként öntözési kerületeket jelölünk ki, melyekre öntözésfejlesztési terveket készítünk. E tervek segítségével pontosan meghatározásra kerülne, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre és mely területek nem. Az öntözésfejlesztési tervek egy-egy öntözési kerületben a természeti feltételek, a domborzati, vízrajzi és talajtani adottságok alapján meghatározzák, hogy mely területen milyen feltételekkel és technológiával lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása.

Célunk, hogy a gazdálkodó ennek alapján reális képet kapjon öntözési lehetőségeiről, valamint hogy az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén ne kelljen környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági, illetve szakhatósági eljárást folytatni.

(12.00)

A terveket 15 évente kell majd felülvizsgálni. Az öntözési kerületek kijelölése és az öntözésfejlesztési tervek elkészítése 2020-ban kezdődik az öntözési célokat szolgáló állami főművek tízéves fejlesztési programjának a területén. A cél az ország teljes területének öntözésfejlesztési szempontból történő megvizsgálása 2024 végéig.

Tisztában vagyunk vele, hogy az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt. Alapvető tapasztalat, hogy az öntözés esetén érvényes méretgazdaságosság elve alapján a nagyobb területen jobban megéri az öntözés, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve az öntözésfejlesztés érdekében ösztönözzük az együttműködéseket, amelynek érdekében e törvénnyel megteremtjük az öntözési közösségek kategóriáját.

Mit jelent az öntözési közösség?  feltehetjük ezt a kérdést. Öntözési közösségeket csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak. Azt hiszem, ez az egyik legfontosabb kitétel. Az öntözési közösség jogi személyként jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A törvényjavaslat nem ír elő formakényszert a jogi személy formájának megválasztásában; feltételként csak az öntözött terület nagyságát állapítja meg, szántóföldi növények esetében legalább 100 hektárban, zöldség- és gyümölcstermesztés esetén pedig 10 hektárban. A különbséget az öntözés intenzitása indokolja. Míg szántóföldi növények esetében az öntözés a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja, addig a zöldség-gyümölcs termesztése esetében folyamatos és intenzív vízellátási igénnyel kell számolni.

Amíg az öntözésfejlesztési tervek elkészülnek, addig is az önkéntesen megalakuló öntözési közösségek elismerésében kijelölt működési területekre, az öntözési körzetekre a Nemzeti Földügyi Központ segítségével környezeti körzeti terveket készíttetünk. Ezzel e területen egyrészt lehetővé válik a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi szakhatóságok kiváltása az engedélyezési eljárásban, másrészt tehermentesíti a gazdálkodókat a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat, valamint a talajvédelmi terv elkészítésétől, ezzel jelentős költségeket megtakarítva számára.

A körzeti környezeti terveket az öntözési igazgatási szerv készíti el. Az öntözési igazgatási szerv az ez év nyarán létrehozott Nemzeti Földügyi Központ, amelynek öntözésfejlesztési részlege látja el ezeket a feladatokat. A körzeti környezeti terveket a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a talajvédelmi hatóság szakhatósági részvételével folytatott speciális környezeti vizsgálatban.

Az öntözési közösségek az elismerés iránti kérelmüket az öntözési igazgatási szervhez nyújthatják majd be, és annak szakmai vizsgálatát követően hatósági határozatban, miniszteri szinten ismerjük majd el az öntözési közösségeket. Amennyiben szükségessé válik az öntözési közösség által folytatott hatósági eljárásokban, akkor a Nemzeti Földügyi Központ koordinálóként, közvetítőként segíti majd a közösségeket.

Öntözési közösségi tagként a mezőgazdasági termelő számára megszűnne az engedélyezés. Az öntözéshez szükséges engedélyek megszerzését öntözési közösségek végezhetik, amelyek ügyfélként folytathatják le az eljárást. Az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozás megalkotása mellett megteremtjük a lehetőségét, hogy a közösségek a vidékfejlesztési program keretében működésükhöz támogatást igényeljenek. Az engedélyhez szükséges tervek, dokumentációk elkészítéséhez 90 százalékos intenzitású támogatás jár majd.

Az öntözési közösségek jogosultak lesznek az öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére, amely lényegében a tipikusan önkormányzati tulajdonban lévő állami főművek és a gazdálkodói tulajdonban lévő vízi létesítmények közötti összekötő infrastruktúrát jelenti. Szeretnénk e vízfolyások, csatornák tulajdonosi joggyakorlását fokozatosan átvenni. Ennek érdekében a törvényjavaslat megnyitja annak a lehetőségét, hogy a települési önkormányzatok a tulajdonukban lévő kis vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását az államnak felajánlhassák, amennyiben a vízfolyás, csatorna öntözési közösség számára továbbít vizet.

Ezt követően az öntözési igazgatási szerv a felajánlásokat szakmailag ellenőrzi annak érdekében, hogy csak az öntözővíz továbbításában érdemben szerepet betöltő vízfolyás és csatorna átvételére kerüljön sor. Az átvételről szóló üzemeltetési szerződés, illetve a kijelölő határozat alapján az öntözési igazgatási szervnek három hónap áll rendelkezésére az adott kis vízfolyás és csatorna gyakorlati átvételére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések lefedik mindazokat a lépéseket és eszközöket, amelyeket ma kormányzati oldalról meg lehet tenni a termelői öntözési beruházások szakmai, jogi és finanszírozási feltételeinek fejlesztése, valamint az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetése terén.

A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Meggyőződésem, hogy az agrárium számára, ahogy a bevezető gondolatok között is említettem, az egyik legfontosabb olyan törvény, amely most az önök asztalán, a mi asztalunkon van, ami hosszú távon biztosítja az agrárágazatnak nemcsak a termelékenységét, hanem jövedelemtermelő képességét és eltartóképességét annak érdekében, hogy minél biztonságosabb, minél nagyobb mennyiségű, biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 104 2019.11.05. 21:01  63-104

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a vitában részt vevőknek a rendkívüli aktivitását, habár a vita második felére egy kicsit már eltértünk a szaktárgytól, és azokról a globális kérdésekről beszélgettünk, beszélgettek, mondták el a véleményüket, ami lehet, hogy valami módon, nem vonom kétségbe, természetesen az agráriumhoz kapcsolódik, de azért inkább egy más témakört kellett hogy jelöljön meg. Néhány szóban szeretnék kitérni a rendes és a kétperces felszólalásokra. Elsőként Győrffy Balázs hivatkozott a hetvenes és a nyolcvanas évek öntözésfejlesztésére. Amikor ennek a törvénynek a gerince vagy az alapja formálódott bennünk, egyértelműen azokra az alapokra helyeztük a súlyt, illetve azokra a területekre, amikor a hetvenes évek közepén, második felében és a nyolcvanas években kialakultak azok az öntözőrendszerek Magyarországon, ami főleg Szolnok, Hajdú, Békés és Csongrád megyékre vonatkoztak, ahol ezek a rendszerek, a régi úgynevezett AC-telepek  ez azt jelenti, hogy azbesztcement csővel megépített föld alatti öntözőrendszerek  a hetvenes évek elejétől kezdve gyakorlatilag a nyolcvanas évek közepéig alakultak ki, kerültek megépítésre, és az ezekhez a telepekhez eljuttatandó víz csatornahálózata is akkor alakult ki. Ez természetesen mind abból következett, legelőször még a Tiszalök anno, másodsorban a hetvenes években pedig Kisköre volt az az úgynevezett szállóige, ami megteremtette az Alföldnek azt a lehetőségét, hogy ilyen irányú öntözésfejlesztés induljon el. S Kiskörén keresztül a Berettyó és a Körösök is bevonásra kerültek. Tehát az a nagy öntözőrendszer, amely az Alföldön az előbb említett négy megyét felöleli, gyakorlatilag ezeken alakult ki.

Amikor képviselőtársam beszél erről a 350-400 ezer hektár öntözött területről, ez semmi újat nem tartalmaz sajnos. Ez a terület akkor megvolt öntözésre berendezve. Mi, idősebbek  elnézést, hogy erre hivatkozom  emlékszünk ezekre az időszakokra. Akkor, a hetvenes években a magyar mezőgazdaságnak volt egy fellendülése, amikor az amerikai technológiák, legelőször az intenzív gabonatermesztési program bejött Magyarországra, az első John Deere-ek és azok munkagépei, vagy a bábolnai gazdaság, az állami vonal fejlesztése szintén megjelent a magyar mezőgazdaságban, ez akkor kiegészült ezzel az öntözésfejlesztési lehetőséggel. Ezzel akkor gyakorlatilag a régi  elnézést, nem sírom vissza ezt az időszakot, nehogy valaki félreértse , a KGST-időszaknak egyik meghatározó agrártermelői voltunk az egész világon. 1980-ban a magyar kertészeknek a legideálisabb időszaka volt a moszkvai olimpia, mindent el lehetett adni. Akkor nem voltak termelési problémák. De hát ezen már túl vagyunk, nem akarok én most a régmúltba visszamenni. De egyértelmű, hogy azok a területek, amelyeken kialakításra kerültek műtárgyak, infrastruktúrák, csatornahálózat, áteresz, tiltó, bukó, hadd ne mondjam ezeket a történeteket, ezeknek a területeknek sokkal könnyebb a visszaállítása, ezeknek a csatornaszakaszoknak a felújítása, a rekonstrukciója, mint ha egy teljesen új rendszert alakítanánk ki.

(14.00)

Éppen ezért itt sokan fölvetették azt a szakmai kérdést, hogy megvannake ehhez a tervek, hogyan állunk. Igen, jelentős részben ezek a tervek elkészültek, szeretném tájékoztatni önöket. Ezek a nagy rendszerek, ezek a tervek akár a homokhátság, a szarvasi, a taktaközi és a többi részről gyakorlatilag készen vannak, és ezekhez fog illeszkedni az a rendszer, amiről az előbb már és a törvényben is sokat beszéltünk; és nemcsak beszéltünk, hanem tenni is fogunk.

Köszönöm szépen Magyar Zoltán jobbikos képviselőtársam szokásos támogató nyilatkozatát. Azért mondom, hogy szokásos, mert mindig el szokta mondani, hogy az agrártörvényeket támogatja, és valóban, ez azért be szokott általában következni. Az, hogy régi adósságot pótlunk, valóban így van. Úgy gondolom, most jött el az a pillanat, amikor megfelelő források biztosítása révén és a gazdatársadalom összefogása révén ez a törvény megalkotásra került, és el is fogja érni szerintem a sikerét.

Felvetette képviselőtársam a szakemberhiányt. Valóban, meg kell jegyezni, hogy az öntözési szakemberek képzése az elmúlt évtizedekben, nyugodtan merem mondani, hagy némi kivetnivalót. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a mai nap során a szakképzési törvényről is fognak képviselőtársaink remélhetőleg nemcsak vitatkozni, hanem építő hozzászólást is tenni. Most én is eltérek egy kicsit az öntözési törvénytől, éppen ezért rendkívül fontos számunkra az, hogy az agrárszakképzésről szóló törvényben az „agrár” mint kifejezés, mint fogalom, mint minisztérium külön megjelenik, ezen belül pedig azok a szakmák oktatásra kerülnek, amelyek elengedhetetlen forrásai, elengedhetetlen részei annak, hogy valaki megismerje az öntözés lényegét, fogalmát és megfelelő tudással bírjon.

Úgy gondolom, ez a két dolog egy kicsit időben távolabb van egymástól, de mégis összekapcsolódik. És nagyon örülök annak, hogy a szakképzésről szóló törvényben megfelelő módon az agrárszakmák képviselve vannak, az Agrárminisztérium és azok az intézmények, amelyeket az Agrárminisztérium fenntart, működtet, és várhatóan az elkövetkező időszakban ezek a fontos alapszakmák képzésre fognak kerülni. Ez az egyik része, mert ez inkább az üzemeltetés, már az a szak, amikor szakképzésről beszélünk, az üzemeltetőkről van szó.

Természetesen a tervezés a Műszaki Egyetemen végzett hallgatók, mérnökök feladata, vagy esetleg más felsőfokú képzőhelyeken. De azért még nem vetném el ennyire a súlyt, vannak még szakembereink, akik akár az előbb említett terveket, illetve a mai terveket el tudják készíteni. Van erre megfelelő apparátus, amely ismeri ennek a szakmának a rejtelmeit, és most, amikor voltak az öntözési beruházások fejlesztési lehetőségei, akkor ezek a szakemberek is rendelkezésre álltak, és segítettek abban a gazdáknak, termelőknek, hogy igen, ezek a pályázatok el tudjanak készülni, megfelelő szakmai terveket tudtak ehhez biztosítani, ami, úgy gondolom, szakmailag is elfogadható.

Volt egy felvetés, ami megragadta a figyelmemet; természetesen több is, de inkább ezt emelem ki a 2013-as árvízzel kapcsolatban. Sok árvizet megéltünk már, sok belvizes, sok csapadékos évet, sok aszályos évet. De ez érdekes összefüggés, inkább érdekességképpen mondom el. Amikor árvizes időszakban egy árvíz levonul, az általában a csapadék lehullását követő 3-4. hét után következik be a mi Kárpát-medencénkben. A Tisza vízgyűjtőjéhez képest mintegy 14-18 nap alatt ér le a Tiszán az árhullám. Tehát itt utána jön az az időszak, amikor nem esik általában csapadék, és könnyen lehet akár 40-50 nap, amikor még valóban a gátakon védekezünk, ugyanakkor aszály sújtotta területekről is beszélünk.

Sajnos gyakorlati tapasztalatom, nemegyszer fordult elő, hogy a területünk, a gazdálkodó területünk egyik sarkában még belvizet szivattyúztunk, amit beemeltünk abba a csatornahálózatba, ami a szomszédos táblába öntözővízként szolgált. És az volt a csúcs, hogy levezettük a belvizet, és fizettem a vízszolgáltatónak a saját vizemért, hogy öntözhetek a terület másik részén. Úgy gondolom, hogy ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése elengedhetetlen, és ez a törvény is, úgy gondolom, sokat fog ebben nekünk segíteni.

Fontos a termelői összefogás. Mi erről nagyon sokat beszéltünk és beszélünk. Azt is tudom, megéltem én is a gyakorlatban, hogy a szövetkezetesítés szó a magyar gazdatársadalom számára eléggé nehezen kezelhető, és még finoman fogalmazok. De meg kell értsék ezek a gazdák, meg kell értse a gazdatársadalom, hogy ilyen feladatokban egyértelműen csak az összefogás lehet a cél, hogy eredményt tudjon elérni  nincs más. Most nem akarok mérethatárokról, méretkorlátokról beszélni, mert nem akarom ezt a vitát kinyitni. Éppen elég bajt szenvedünk mi emiatt, bizonyos mértékben pont a kárpótlási törvény okozta sebek miatt, amiket nagyon nehéz még akár 30 év után is elvarrni vagy összeforrasztani.

De mégis azt kell mondanom, ha már ezt örököltük, ebből kell kihozni azt a lehetőséget, hogy hogyan tudunk a mai feltételek mellett a mai technológiához, a legmodernebb technikához hozzáférni úgy, hogy ezt az egyéni gazda vagy akár kisebb területen gazdálkodó is nyertese legyen ennek a történetnek. Sehogy másképp nem tudjuk elérni ezt, csak úgy, ha ezek a termelők összefognak. Ez a törvény komoly lehetőséget, komoly előnyt ad azok számára, akik közösségben gondolkodnak egy adott táblarészben vagy akár egy nagyobb területben is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nem utolsósorban nagyon fontos, ez fogja elhárítani az öntözésfejlesztésnek azt az akadályát, hogy a szolgalmi jog, ami óriási fék volt, hogy nem mehettem át a másik területén még egy kerekes berendezéssel sem, mert nem lehetett; most ez a szolgalmi jog meg fogja oldani ezt a problémát, és úgy gondolom, ezzel nagymértékben hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy valóban ez a törvény ne csak törvényként, hanem a gyakorlatban is komoly eredményt tudjon elérni.

Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak köszönöm támogató gondolatait, amiket elmondott.

Varga László képviselőtársam szélőséges időjárásra, környezeti aggályokra hívta fel a figyelmet és a kutak kérdéskörére, ami nem ennek a törvénynek a része, szeretném tisztázni. Tehát ezt a kérdést ne nyissuk ki, erről már folynak a Mezőgazdasági bizottságban is egyeztetések, minisztériumok között is. Úgy gondolom, ez a törvény a felszíni vizekből való öntözésről szól. Nagyon határozottan szeretném ezt mondani, nem is a különböző fúrt kutakról szól, ebben a törvényben erről nincs szó, csak a felszíni vizekről, és az előbb említett fő források tartoznak ide.

Vadai képviselőtársam nagy levelezőnk az Agrárminisztériumban. Köszönöm, hogy fenntartja bennünk a naprakészséget. Számomra mindig megtiszteltetés, hogy megnézhetem, olvasom az ön érdeklődését és írhatom alá az arra adott válaszainkat. Nem hagy bennünket nyugodni magyarul, de semmi baj nincs, örülünk ennek, mert úgy gondolom, fontos dolog. (Dr. Vadai Ágnes: Én is köszönöm a válaszokat.) Amikor öntözésfejlesztési tervről és szakemberhiányról beszélt, azt hiszem, ezekre az előbb már részben válaszoltam.

Az öntözésfejlesztési terv 15 éves felülvizsgálata. Amikor beruház valaki, egy mezőgazdasági termelő, egy gazdálkodó, ezt szeretném nagyon határozottan mondani, az nem 3 évre ruház be, az legalább 15 évre. Ha most megnézzük ennek a jövedelemtermelő képességét, hatékonyságát, megtérülését, banki kamatokat, nem akarok a közgazdasági tényezőkben elveszni, ez legalább 15 év, inkább 20, de maradjunk a 15-ben. És volt egy másik kérdés, amikor szintén felvetették ezt, csak szerintem kicsit kavarodott a történet. Ez pedig nem volt más, mint a talajvédelmi terv. Ezt viszont 5 évente kell felülvizsgálni. Azért szeretném mondani, hogy ez óriási különbség, lehet, hogy elkerülte az önök figyelmét.

A talajvédelem, amiről itt most nagyon sokat beszéltünk, hogy mennyire tesszük tönkre talajainkat: itt azért megjegyezném azt, hogy valóban az öntözés olyan technológia, olyan beavatkozás a természetbe, aminek vannak veszélyei; ezt mondjuk meg őszintén, vannak veszélyei.

(14.10)

De egy tudatosan gazdálkodó, szakmailag felkészült gazda tudja, hogy mit mennyiért és hogyan szabad elvégezni. Amikor öntözésről beszélünk  ezt már a törvényjavaslat expozéjában is elmondtam , jelentős részben ketté kell választani: van egy csapadékpótló öntözés, és van egy folyamatos, az intenzív kertészeti kultúrák öntözővízzel való ellátása. Akkor, amikor kimondottan csak csapadékpótlásra gondolunk, számtalan olyan eset előfordult, amikor már tart 30 napja az aszály, a gazda beöntözi a területét, és jön 40 milliméter eső, és az egyik pillanatról a másikra az aszályból a belvízbe esett át. Erre felkészülni nem lehet, szeretném mondani, de ugyanakkor azt a vitát sem szeretném kinyitni, mert azért szakmailag ez sokkal fontosabb és sokkal nagyobb, nem lebecsülve képviselőtársaimat, de sokkal komolyabb szakmai felkészültség szükséges ahhoz, hogy a szántás nélküli talajművelésről vagy az egyszerű szántásos talajművelésről beszélünk, mert ez a két fogalom ma is a világ  nyugodtan mondhatom  szakmai berkeiben komoly dilemma. Nemcsak dilemma, hanem az adott termőhelyre, adott talajra, talajszerkezetre, aranykorona-értékre, Arany-féle kötöttségi számra, és hadd ne magyarázzam még, hogy mennyi más mindentől függ, hogy adott terület, vagy netalántán domborzati viszony s a többi miatt milyen talajművelési módot, milyen lazítást kell választani. Ez komoly szakmai kérdés.

Erről itt önök elég sokan elmondták a gondolataikat, ebben én nem szeretnék elmélyedni, és még egyszer mondom, a szakma sem egyértelműen tud se igent, se nemet mondani. Ezt mindenütt jelentős részben az adott gazdálkodó tudja eldönteni, hogy az adott területén melyik technológia válik be milyen növény előtt, tehát azért mondom, hogy ez bonyolult, illetve hogy az öntözés milyen károkat  előbb arról is szóltam  okozhat. Természetesen egy kolloidkimosódás, egy szervesanyagtartalom-vesztés, egy talajtömörödöttség, ami felléphet. Éppen ezért van a szakma, hogy ezt kivédje. Hogy lehet kivédeni? Először is, ma még nem hangzott el ez a szó, hogy szervestrágyázás. Alapvető kérdés, ezt szeretik ma már elhallgatni, nekem ez a vesszőparipám.

Ha a talajéletet fenn akarjuk tartani, akkor legalább 3-4 évente az adott területek szervestrágyázását el kell végezni, és az öntözés vonatkozásában háromévente kell elvégezni. Éppen ezért fontosnak tartom, és akkor még az állattenyésztésről nem szóltunk. Tehát annyi minden összekapcsolódik az agrárágazatban, hogy nem lehet valahogy mindig csak egy nagyon rövid pályát vagy egy rövid szeletet kivenni, mert ilyen alapon egyből bejön, hogy az állattenyésztés fontossága hogy játszik össze a növénytermesztésen belül az öntözés hatékonyságával, mert e kettő nélkül, valóban, ha csak simán öntözünk, a talajmaradványokat lehordjuk a területről, meghal az élet és elveszítjük a lehetőségeinket. Na de azért ez nem így van, mert azok a gazdálkodók, akik ma Magyarországon öntöznek, azok nagyon jól tudják, hogy a fenntarthatóság érdekében milyen technológiát kell nekik betartani, és milyen technológiával tudják szinten tartani az ő termelésüket.

Schmuck Erzsébet képviselőtársunkra reagálva most inkább próbáltam a termőtalaj védelméről, a szántásos és szántás nélküli talajművelésről beszélni, ezek kimondottan szakmai kérdések. Utána hozzászólásként Font képviselő úr megerősítette számomra is azt a gondolatot, ahol együtt is voltunk, és láttuk, hogyan működik az az intenzív amerikai gabonatermelés, ami szerintem Magyarországon egyértelműen nem, olyan teljes adaptációval nem átvehető, de azért látjuk, hogy milyen lehetőségeink vannak.

Az, hogy lebutítottuk  Nunkovics Tibor mondta, hogy lebutítottuk  az öntözéses gazdálkodást, erre is utaltam, hogy a ’70-es években volt egy fellendülés, és utána a kárpótlás volt az, ami gyakorlatilag ezt az öntözéses gazdálkodást jelentős részben háttérbe szorította.

A talajvédelmi tervről szóltam, és a felszín alatti vizekről ez a törvény nem rendelkezik.

Hajdu képviselő úr beszélt a belvízvédelmi rendszerekről, a visszatartás változatairól. Valóban, de ezekben a rendszerekben nagyon fontos, hogy az ár- és belvízvédelem nagyon szorosan egybekapcsolódó történet, és ha itt belejön az öntözés, az pedig egyértelműen azoknak a kettős rendeltetésű csatornáknak a hasznosítása  ezt így hívjuk a szakmában , ami egyben belvizet is elvezet és öntözővizet is tud szolgáltatni. Ezeknek a karbantartása, felújítása fogja számunkra azt a lehetőséget biztosítani, hogy megfelelő vízmennyiség is lehessen ezekben a csatornákban. Erre különben a Tiszának és mellékfolyóinak, akár a Körösnek, akár a Marosnak a vízhozama jelentős részben az év bármely szakában megfelel még a mi terveink szerint. Természetesen én úgy gondolom, hogy hosszú távon a tározás elkerülhetetlen, és azokban a száraz időszakokban a megfelelő vízmennyiség pótlása szükségessé válhat.

Utána jöttek a kétpercesek, itt mindenki inkább próbált a másik gondolatára reagálni, amit én megköszönök, és megköszönöm azt a gondolkodásmódot vagy azt a hozzáállásukat, amivel a törvényt, én úgy gondolom, többé-kevésbé nem megelőlegezve és nem más szájába adva a szót, de talán úgy érzem, hogy egy olyan hangulat alakult ki itt ma a parlamentben, ami egyértelműen ennek a törvénynek, még ha módosítókkal is, de a támogatását fogja szolgálni.

Én ezt köszönöm szépen. (Dr. Vadai Ágnesnek:) Aki nem, azt meg sajnáljuk, majd levelezünk tovább, tisztelt képviselő asszony. Önök hűek önmagukhoz, mi azért dolgozunk, és szeretnénk, ha az agrárszakma, az agrárvilág megfelelő módon továbbra is fejlődőképes legyen, és megfelelő hatékonysággal, megfelelő biztonságú élelmiszert tudjunk minden magyar ember asztalára tenni. Ennek egyik alapvető feltétele ennek a törvénynek az elfogadása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 108 2019.11.11. 2:12  105-108

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nádirtás lakossági bejelentését követően a természetvédelmi hatóságként eljáró Veszprémi Járási Hivatal azonnal helyszíni szemlét tartott a természetkárosítással érintett kemping területén, és megállapította valóban a nádirtás tényét. A Balaton medrének területe  egyes helyeken a partszakaszok is  Natura 2000 minősítésű különleges természetmegőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. E területeken a vonatkozó kormányrendelet értelmében a nádgazdálkodással kapcsolatos, valamint egyéb tevékenység csak természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A helyszíni szemle során a hatóság számára a terület kezelési jogát gyakorló ingatlanfejlesztő cég képviselői nádirtást engedélyező hatósági engedélyeket nem tudtak bemutatni. A hatóság a további károk bekövetkezésének megelőzése érdekében azonnali hatállyal eltiltotta a céget az érintett területen minden mechanikai beavatkozás, különösen a nádirtás, nádvágás, medertisztítás, mederkotrás és -feltöltés elvégzésétől, ezek megszegése esetére pedig bírság kiszabását írta elő. Ugyanakkor az eddigi tevékenységük miatt egymillió forint természetvédelmi bírságot is kiszabott, és a károsított terület helyreállítására kötelezte az ingatlanfejlesztő céget azzal, hogy nemteljesítés esetén újabb bírság kiszabására lát lehetőséget.

A szakmai álláspontom szerint az elmondottakból egyértelműen látszik, hogy a kormány késlekedés nélkül és határozottan fellép a magyar természeti kincsek károsítóival szemben, melynek során a természetkárosítás súlyosságára tekintettel azonnal eltiltja a károkozót a jogellenes tevékenységétől, visszatartó erejű bírságot alkalmaz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az eredeti állapot helyreállítására kötelez, szükség esetén pedig értesíti a nyomozó szerveket. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 16 2019.11.18. 5:06  13-16

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány konkrétumot szeretnék az ön kérdéseire reagálva megosztani mindannyiunkkal, először is a biológiai alapokról: ami a parlagfű magja a talajban, szélsőséges esetben akár negyven évig is csíraképes maradhat, és egy növény akár 50-60 ezer magot is hozhat. A magok kelését a környezeti tényezők és az időjárás is jelentősen befolyásolja. Ezek a tények önmagában hordozzák a védekezési munkák hosszú időigényét. A parlagfű nemcsak a Kárpát-medencében, de Észak-Olaszországban, Franciaországban, Svájcban is megtelepedett és elszaporodott, ami egy mértékben azt is jelenti, hogy a Kárpát-medence adottságai különösen kedvezőek a parlagfű számára. Ebben a régióban a gyomnövény szinte akadálymentesen tud terjedni. Csak egy apró megjegyzés: nem őshonos gyomnövényről beszélünk a Kárpát-medencében, hanem a behozott, valamilyen módon beérkezett magokkal került elterjedésre a Kárpát-medence területén, így Magyarországon is.Magyarország a régióban egyedülálló módon szigorú törvényi szabályozással igyekszik biztosítani, hogy a földtulajdonosok, földhasználók a területeiken megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, a gyomnövény pollenszórását. A parlagfű-mentesítés a földhasználó feladata. A törvény előírja számára, hogy a gyommentes állapotot a parlagfű vegetációs időszakában folyamatosan fenn kell tartani, mely feladat ellátását az illetékes hatóságok ellenőrzik. Mindezen tények miatt csak a társadalom minden tagjának aktív részvételével lehet hathatós eredményt elérni.

Megjegyezni kívánom, tisztelt képviselő úr, itt ön a felvetéseiben és a kérdés kifejtésében jelentős részben az agráriumra próbálja ezt a terhet hárítani, holott tudjuk, hogy a városokban, azokon a közterületeken, amelyek nem hasznosított területek, rendkívüli módon elterjedt ez a gyomnövény, és az még súlyosabb helyzetet okoz egy-egy lakóövezetben, lakóterületen. Ön hivatkozik a MÁV és a közutak területére. Itt azért én úgy látom országot járó emberként, hogy jelentős részben megváltozott ez a kép, ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztés vonatkozásában is megtesznek mindent a gazdák annak érdekében, hogy gyommentesen tartsák ezeket a területeket. Jelentős részben ebben természetesen vannak olyan természeti nehézségek a különböző időjárási viszonyok miatt, amikor egy belvizes időszak után bizonyos területek a táblák különböző pontjain esetleg kimaradnak, amelyeket később megközelíteni rendkívül nehéz, ugyanakkor a drónfelvételekkel, a helikopteres felvételekkel ezek felderíthetők.

A parlagfű-információs rendszer adatai alapján külterületen a földügyi igazgatási feladatkörben eljáró járási hivatalok 2019. november 17-ig 3643 esetben összesen 5001 hektár nagyságú parlagfűvel fertőzött területet derítettek fel. Az ellenőrzések alapján a megyei kormányhivatalok 2412 hektárra vonatkozóan rendeltek el közérdekű védekezést. Külterületen a földi bejárás során keletkezett jegyzőkönyvek alapján 132,2 millió forint összegben került sor növényvédelmi bírság kiszabására. A lakosság a parlagfű-bejelentő rendszeren keresztül jelentheti be a parlagfüves területeket, mely bejelentések minden esetben közvetlenül az illetékes hatósághoz kerülnek. A rendelkezésre álló adatok szerint az illetékes hatóságokhoz az idei parlagfűszezonban 4705 darab bejelentés érkezett a hálózatbejelentő rendszeren keresztül. Az illetékes Agrárminisztérium finanszírozásával, ahogy előbb is említettem, légi megfigyelés, drónfelvételek, helikopteres parlagfű-felderítés vált lehetővé. Az eddigi tapasztalatok alapján a légi felderítés következményeként javult a gazdálkodók, földtulajdonosok hozzáállása, és egyre többen önként elvégezték területeiken a parlagfűmentesítést, ami részben már az előbbiekre vonatkozik.

A képviselő urat biztosítom arról, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország parlagfű-fertőzöttsége csökkenjék, ezáltal az allergiás és asztmás megbetegedésben szenvedők életminősége javuljon. Mindezek szem előtt tartásával, a minél hatékonyabb munka érdekében kerül sor egyeztetésre akár képviselő úrral, az illetékes tárcákkal és a civil szervezetekkel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 127 2019.11.20. 6:29  124-139

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/8036. számú törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítását tartalmazza. A 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő törvény koncepcionális váltást jelentett a halállomány megújulni képes természeteserőforrás-értékének és védelmének előtérbe helyezésével, valamint rekreációs tevékenységként a horgászat halászattal szembeni előnyben részesítésével. Ezt erősítették meg a törvény 2015. évi, az Országgyűlés által általánosan támogatott módosításai is, amelyek révén megszűnt a kereskedelmi célú halászati engedélyek kiadása, illetve lehetővé vált a magyar államot megillető halgazdálkodási jog hasznosításának rendezése úgy, hogy az országos horgász-érdekképviseletet ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség részére haszonbérleti szerződéssel közvetlenül, pályázat nélkül is átadhatóvá vált egyes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási joga.

A törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek további finomhangolása is a célok, azaz az immár a félmilliós létszámot meghaladó horgásztársadalom igényeinek minél jobb kiszolgálását célozta. Jelen törvényjavaslat is e folyamat része, az ebben foglalt módosítás szükségességét elsősorban a kialakult jó gyakorlat fenntartása, így a törvény alapkoncepciójának a szakmai és érdekvédelmi szervezetek igényeihez is igazodó kiteljesítése indokolja.

A horgászati célú nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégiáról és az országos horgászati hálózati program végrehajtásához szükséges feladatokról szóló 1064/2018. (II. 28.) számú kormányhatározat végrehajtása végett 2018 decemberében módosult a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és annak végrehajtási rendelete is. Ennek eredményeként a Magyar Országos Horgász Szövetség az állami halgazdálkodási díjak bevételeit az idei évtől kezdődően közvetlenül megkapja, és azt az állami közfeladatok ellátására fordítja. E közfeladatok között szerepel a halfogásra jogosító állami okmányok, azaz az állami horgászjegy, állami halászjegy és az ehhez kapcsolódó fogási naplók kiadásának feladata is, aminek hatékony és szabályszerű ellátásához az ezen okmányok kiváltására jogosult személyek nyilvántartására is szükség van. A törvény a Magyar Országos Horgász Szövetség által ellátandó közfeladatként nevesíti a horgásznyilvántartás biztosítását, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló magyar horgászkártya kiadását. Emellett a törvény végrehajtási rendelete tisztázza, hogy a horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.

Mivel a korábbi nyilvántartás számos hibával és átfedéssel volt terhelt, új, teljesen megbízható tartalommal felépített nyilvántartás létrehozására volt szükség. Az elvárt adatminőségű nyilvántartás biztosítása érdekében a Magyar Országos Horgász Szövetség 2018 végén elindította a horgászregisztrációt. Az azóta eltelt egy év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a rendszer kiválóan működik, sikerült átfedésektől és hibáktól mentes nyilvántartást létrehozni.

Az illetékes adatvédelmi hatóság idén jelezte, hogy a hatályos jogszabályi háttér a Magyar Országos Horgász Szövetség adatkezelését nem rendezi teljeskörűen, ezért szükségessé vált a bevált és működő gyakorlat jogszerű alkalmazásának hátterét teljessé tenni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat megadja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség törvényben előírt közfeladatainak ellátása körében a horgásznyilvántartás és a rekreációshalász-nyilvántartás biztosítása, illetve a nyilvántartásba vételt igazoló magyar horgászkártya kiadása során milyen adatokat kezel.

A nyilvántartott személyek javaslatban szereplő adatainak kezelése elengedhetetlenül szükséges a halfogásra jogosító állami okmányok jogszerű kiadása, valamint ezek kiváltását időszakosan tiltó hatósági szankciók megvalósítása érdekében. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett személyek egyedi azonosítással kerüljenek nyilvántartásba, és egy személy a nyilvántartásban csak egyszer szerepelhessen. A halfogásra jogosító okmányok kiváltására vonatkozó jogosultság csakis ilyen háttérre támaszkodóan igazolható, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség és az arra jogosult tagszervezetei a horgászokmányok kiadását biztosítani tudják.

Tisztelt Országgyűlés! A november 22-én benyújtott T/8036. számú törvényjavaslat olyan kiegészítéseket tartalmaz  igaz, rövid a törvénytervezet , amelyek a törvény eredeti koncepciójához igazodva a rekreációs tevékenységnek, a horgászat lehetőségének a folyamatos biztosítását szolgálják. A halgazdálkodásért felelős agrártárcának elengedhetetlenül szükséges a halfogásra jogosító állami okmányok kiadását állami közfeladatok ellátásaként végző Magyar Országos Horgász Szövetség által kialakított és jól működő nyilvántartási rendszer fenntartása, amihez szükséges a teljes körű jogszerűség biztosítása is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 76 2019.11.25. 2:13  73-76

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön annyi kérdést feltett, amennyire természetesen két percben nem lehet válaszolni, de megpróbálom tájékoztatni önt tárgyilagosan az alábbiakról. Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy a kormány a lakosság egészségének védelme érdekében az illetékes területi hatóságok közreműködésével a környezet állapotát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően folyamatosan nyomon követi, és az esetleges rendkívüli környezetterhelések esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.A Mátrai Erőmű Zrt. őzsevölgyi víztározójával, valamint a Bene-patak szennyezésével összefüggésben tett bejelentések nyomán a területi katasztrófavédelmi szerv haladéktalanul megkezdte a méréseket mobil laboratórium segítségével. A mérések jelenleg is zajlanak, és addig folytatódnak, ameddig ezek szükségesek. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság november 12-én, illetve november 15-én közleményt adott ki a lakosság tájékoztatására, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a műszeres mérések szerint egy, a telephely területén lévő technológiai víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz fejlődött, nagy valószínűség szerint a tározóban felgyűlt szerves anyag bomlása miatt. A felszabaduló gáz erőteljes szagú volt, de a lakosságra nézve nem jelentett veszélyt.

A mérések a környező településeken élők egészségére veszélyes határértéket nem mutatott ki. Erről a katasztrófavédelmi szerv tájékoztatta az önkormányzat képviselőjét és a közvéleményt. A mérések a Mátrai Erőmű Zrt. területén is történtek, az eredmények alapján szükséges intézkedéseket a vállalat megtette, a vízszennyezés megakadályozása, csökkentése, valamint a vízszennyezés levegőre történő áttevődésének megakadályozása érdekében. A méréseket Detk és Visonta önkormányzati képviselői, az érdeklődő település lakosai a helyszínen figyelemmel kísérhették, ennek eredményeit megismerhették.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 80 2019.11.25. 2:06  77-80

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Agrárminisztérium a közeljövőben három területen indít fásítási programot, illetve részben már el is indította. A legtöbb erdősíthető szabad területünk magántulajdonban van, ezért a legfontosabbnak a gyenge mezőgazdasági területeken gazdálkodók ösztönzését tartjuk; őket segíti a vidékfejlesztési program módosítása, az erdőtelepítési támogatások 80 és 130 százalékkal történő emelése. Az ősz folyamán már jelentősen megnőtt az érdeklődés, több ezer hektáron kezdték meg az erdőtelepítési tervek készítését.A második fontos terület az önkormányzati fásítások támogatása. Itt a legelső feladatunk a figyelemfelhívás, hogy az önkormányzatok is pályázhatnak a vidékfejlesztési program erdőtelepítési támogatására; az állami erdőgazdaságok szaktudását az ő számukra is felajánlják. Emellett a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat keretéből 500 millió forintos programot indítunk, amely az önkormányzati területeken és az önkormányzati intézményeknél elvégzett fásításokkal népszerűsíti a faültetést. Megkezdtük a barnamezős területek fásításával kapcsolatos programok előkészítését is.

Harmadikként állami területeken indítunk fásítási programokat. Az állami erdőgazdaságok saját területein most elindult 550 hektáros telepítést a következő években is folytatjuk, folyamatban van a honvédségi felhasználásra feleslegessé vált területek felmérése, és egyeztetéseket kezdtünk az ITM-mel az útfásítások elindítására.

A most induló országfásítási program eredményeképpen várhatóan öt év alatt mintegy 25 ezer hektárral tudjuk növelni az erdőterületeinket, ami óvatosabb becslések szerint is 300-350 ezer tonna szén-dioxid megkötését jelentheti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 130 2019.11.25. 2:01  127-134

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Lakossági bejelentés alapján 2019. november 18-án a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni szemlét tartott, melynek során a Duna 1652-es folyamkilométerénél, az Úszódaru utca végén, a Turóc utca bevezető nyílásánál  amit azért megjegyezhetünk, hogy egy csapadékvízgyűjtő csatornának a beömlőhelyéről volt szó  volt azonosítható, hogy nagy mennyiségű kék színű, szagtalan folyadék folyik a Dunába. Az ismeretlen folyadék azonosítása céljából megtörtént a mintavételezés, továbbá helyszíni mérésekkel veszélyes anyag jelenlétét akkor már nem lehetett kimutatni. Aˇ szemle lefolytatása közben az elszíneződés minimálisra csökkent, gyakorlatilag úgy tűnt, hogy a szennyeződés eltűnik ebből a rendszerből. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint vízügyi és vízvédelmi hatóság a helyszínre kérte a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. mint a csatornát üzemeltető szakembereit, valamint a környezetvédelmi hatóság képviselőjét. A Csatornázási Művek mintavételezési csoportja a helyszínen akkreditált mintavételezést végzett, a mintákat laboratóriumi vizsgálatra szállította. A vizsgálati eredmények a mai napon érkeztek meg. A jogszabály szerinti, felszíni vizekre vonatkozó határérték feletti, valamint a szennyezés forrásának beazonosítására alkalmas komponenseket nem tartalmaztak. Tekintettel ezen eredményekre, még nem beazonosítható a szennyezés forrása, ezért a csapadékvízgyűjtő csatorna üzemeltetőjeként a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. folytatja a további felderítést a csatornára bekötéssel rendelkező telephelyeken.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 134 2019.11.25. 1:14  127-134

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, önnek ebben teljesen igaza van, a megelőzés lenne a legfontosabb, egyáltalán, hogy azok a személyek, akik netalántán ilyen tevékenységet folytatnak, amellyel a környezetüket terhelik, szennyezik, mennyire tudják felmérni annak a hatását, hogy mit okoznak, nemcsak saját maguknak, hanem a környezetüknek, térségüknek. Ez egy rendkívül fontos kérdés, és amikor szoktunk arról beszélni, hogy környezettudatos nevelés, oktatás, az ebbe a körbe beletartozik, hogyan tudjuk egymást meggyőzni arról  és ezt a fiatalkorban kell elkezdeni , hogy ezeknek a fiataloknak a figyelmét felhívni arra, hogyan végezzék az adott tevékenységüket. Itt valószínűleg természetesen várható  én csak feltételezem, hozzáteszem , valami ipari szennyezésről lehet szó, és a Csatornázási Művek ezt ki is fogja deríteni. De annyit még önnek megjegyzek, hogy mivel ez a Dunáról szól és egy ipari szennyezésről, az agrártárcához meg kimondottan az öntözővíz tartozik  az más kérdés, hogy a Dunából is tudunk majd öntözni, és azért fontos, hogy annak a minőségét megóvjuk , én úgy gondolom, hogy a BM-hez kellett volna inkább ezt intézni. (Varju László: Köszönöm szépen, államtitkár úr.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 366 2019.12.02. 0:58  359-366

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is nagyon szépen köszönöm azt a vitát, amit az általános vitában részt vevők elmondtak, és gondolataikkal kiegészítették ezt a törvénytervezetet. Ugyanakkor köszönöm a Mezőgazdasági bizottságnak és a Törvényalkotási bizottságnak is a módosító indítványait, amelyek alapján meggyőződésem, hogy gazdálkodás szempontjából az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénytervezettel az öntözés vonatkozásában, minden túlzás nélkül állítom, történelmi jelentőségű törvényt fogunk elfogadni.Ebben már a képviselőtársaim előzőleg biztosítottak bennünket, a mai hozzászólásban szintén, úgyhogy kérem, majd a törvény elfogadásánál ezt valósítsák is meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 194 2020.02.17. 2:22  191-194

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy a bekövetkezett természetkárosításokat a kormányhivatalok érintett természetvédelmi hatóságai kivétel nélkül minden esetben azonnal kivizsgálták, és kötelezték a természetkárosító személyt vagy céget az érintett terület saját költségükön történő teljes helyreállítására, valamint minden eljárásukban bírság szankciót is alkalmaztak. Véleményem szerint a vonatkozó jogszabályok módosítására nincs szükség, tájékoztatom, hogy egy kisebb, de annál fontosabb jogszabályi módosítás azonban történt e téren, mivel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján ez év január 1-jétől a természetvédelmi hatóságok a korábbi szabályozással ellentétben már a jogsértés első elkövetése esetén is rögtön bírósági bírság szankciót alkalmaznak.

Tisztelt képviselő urat csak tájékoztatom, hogy egy állítólagos szakanyagra hivatkozik, a szakmai válaszom érdekében legközelebb legyen szíves ezt a hivatkozást átküldeni, mert ezt így nem tudjuk pontosan helyre rakni. De azt azért ki szeretném emelni, hogy a Balaton mint Natura 2000 terület védelmére, a hosszú távú tervekre vonatkozóan tájékoztatom, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatban számos, már elfogadott fenntartási terv létezik, melyek részletesen meghatározzák az adott terület speciális használatával és kiemelt védelmével összefüggő javaslatokat. Ezeket a szempontokat is figyelembe veszik a hatóságok az eljárások során.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy az ön által említett és egyéb természetkárosítások megállapítása érdekében a természetvédelmi hatóságok munkája mellett a nemzeti parki igazgatóságok szervezetében létrehozott természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége is kiemelkedő. A kollégák proaktívan végzik a felderítési és megelőzési feladatokat annak érdekében, hogy az elkövetők mielőbbi felelősségre vonásra kerüljenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 24 2020.02.20. 5:10  21-24

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésére, felvetett gondolataira először is szeretnék úgy reagálni közvetlenül, hogy nem az Agrárminisztériumhoz tartozik a Grand Tokaj, először is. Ez, azt hiszem, sarkalatos kérdés. (Ungár Péter: Akkor miért ő válaszol?) Teljesen más a szakma, vagyonilag nem a minisztériumhoz tartozik. (Arató Gergely: Válaszoljon a felelős!)Éppen ezért ugyanakkor azt is el szeretném önnek mondani, hogy többször követelte, hogy az üggyel kapcsolatban soron kívül üljön le a Hungarikum Bizottság. Ebben is szeretnék objektív tájékoztatást adni önöknek vagy önnek.

A hungarikumtörvény nem ad felhatalmazást a Hungarikum Bizottság részére, hogy fogyasztóvédelmi, gazdasági, pénzügyi kérdésekben eljárjon. (Magyar Zoltán: Módosítsuk! Megszavazzuk!)

(10.20)

A konkrét üggyel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a Grand Tokaj Zrt. már több éve nem hívott vissza borokat a kereskedelemből, nem semmisít meg milliós tételekben hungarikumokat, és nem pazarolja el az állami vagyont. A sajtóban megjelent híresztelésekkel szemben szegi telephelyén még 2014-ben zárolt, és akkor kereskedelemből visszahívott borok visszaürítése zajlik, ütemezett technológiai folyamatok mentén. Ezek 2010 előtt palackozott italok, a társaság tulajdonában vannak, de sajnos tételes vizsgálatok alapján nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, a tokaji termékleírásnak és az eredetvédelmi szabályoknak. Ezért van szükség a visszaürítésükre, ami nagyon sajnálatos esemény  ezt elismerjük , de tudatosan és engedéllyel történik, éppen a tiszta, eredetvédett tokaji borok hitelességének védelmében. A Grand Tokaj a jelenlegi visszaürítést, ahogyan azt az eddig is, jogilag és technológiailag is szabályosan, a jövedéki és hatósági előírásokat betartva, illetve a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi normáknak megfelelően végzi.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön egyéb kérdésekre is próbált utalni, próbált akár a tavaly, szerintünk rendkívül sikeresen bevezetett, és a piaci nehézségeket feloldó, az esetleges túltermelésből fakadó szőlőtermelők kárára egy olyan lépésre, amit ön különböző jelzőkkel illetett, ez pedig nem más, mint a zöldszüret kérdése. Számtalan borvidék szakembereivel találkozva és azok véleményét alátámasztva a szőlőtermelő gazdák első gondolata valóban az volt  elnézést a kifejezésért, sokan mondták , hogy inkább a kezüket vágják le, mint hogy levágjanak egy zöld fürtöt. De az élet bizonyított, és valóban a korábbi, a 2018-ról felhalmozott hatalmas mennyiségű bortartalékok levezetésére ez a megoldás nagyon komoly segítséget adott, és nagyon sok gazda élt is ezzel a lehetőséggel. A szőlőtermő terület körülbelül 13-14 százalékán történt ez meg, és az a kompenzáció, amelyet a gazdák, a szőlőtermelők kaptak annak érdekében…  nem akarok túlzásba esni, de vannak térségek, ahol talán még jobban is jártak azok a szőlőtermelő gazdák, akik ezt a folyamatot bevállalták, a piaci viszonyokat figyelembe véve.

Ugyanakkor elindult egy másik piacszabályozó eszköz is, ez pedig nem volt más, mint a lepárlási lehetőség valóban európai uniós támogatással. Ezzel is jelentős részben sikerült azokat a borkészleteket úgymond normalizálni és rendezni, ami akár, ha egy jó év várható  márpedig ha most kinézünk a határba, kinézünk a világba, egy korai kitavaszodást érzünk és látunk, elindultak a metszések, valószínű, hogy egy jó, kedvező borév is lehet ez az év, így azoknak a bormennyiségeknek, amelyek idén megtermelődnek, már talán lehet egy piaci helyzetben nagyobb előnyük.

Tisztelt Képviselő Úr! Én a napokban több külföldi szakminiszter-helyettessel találkoztam, és nagyon örülök annak is, és szeretném önt és önöket tájékoztatni arról, hogy úgy tűnik, egyre nagyobb érdeklődés van a kimondottan jó minőségű magyar borok iránt. Ehhez megfelelő tételmennyiségre van szükség, és úgy gondolom, hogy a marketing és a piaci szereplők ebben komoly feladatot tudnak vállalni, és megoldhatják.

Még egy megjegyzésem: a bortörvényre tett utalást. Ebben az évben várhatóan egy új bortörvény fog beterjesztésre kerülni, ami az önök által felvetett gondolatokra megfelelő választ fog adni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 99 2020.02.24. 3:31  96-102

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy azt már korábban benyújtott kérdésére válaszolva is elmondtam több alkalommal, természetesen nem vitatjuk a légszennyezettség kedvezőtlen hatásait, éppen ezért az elmúlt években már jelentős lépéseket tettünk a helyzet javítására, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy a levegőminőség egyre jobb legyen. A megtett intézkedések részletes kifejtésére az időkeret nem elegendő, azonban elmondható, hogy a szállópor csökkentésére vonatkozó ágazatközi program keretében az elmúlt tíz évben a közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektorban több mint 300 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések, beruházások, amelyek eredményeként javult a levegő minősége.

(16.00)

Az országos levegőterhelés-csökkentési program szakmai tervezete valóban elkészült, azonban azt a kormány még nem fogadta el. A program előkészítésének folyamata során keletkező dokumentumok, munkaanyagok, így ezek tartalma értelemszerűen változhat és változik is a végleges döntés előtt. A kormányzat azon dolgozik, hogy a magyar emberek egészsége és környezetük védelme érdekében olyan intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre, melyek úgy csökkentik hatékonyan légszennyező anyagok kibocsátását, hogy közben a magyar családokat sem hozzák nehezebb anyagi helyzetbe. Feltételezem, ezekkel a célkitűzésekkel képviselőtársaim, így képviselő asszony is egyet tud érteni. Felhívom képviselőtársaim figyelmét Magyarország januárban elfogadott nemzeti energia- és klímatervére, amely számos olyan elemet tartalmaz, amelyből látható: a kormány elkötelezett a hatékony kibocsátáscsökkentő intézkedések megvalósítása iránt.

A kormány határozott szándéka ugyanakkor, hogy a környezetünk és egészségünk védelme érdekében szükséges intézkedések a nemzetgazdaság és a családok védelme érdekében elért eddigi eredmények megőrzésével valósuljanak meg. A hamarosan elfogadásra kerülő országos levegőterhelés-csökkentési program megfelelő keretet fog nyújtani valóban a hatékony intézkedések végrehajtásához. A hatóság átalakításával kapcsolatban tájékoztatom, hogy megmarad a kormányhivatalok járási hivatalainak levegőtisztaság-védelmi hatósági jogköre. A területi környezetvédelmi hatóságok továbbra is csak az összetettebb levegőtisztaság-védelmi ügyekben járnak el.

Remélem, az elmondottak meggyőzték önt arról, hogy a lehetőséghez képest a kormányzat eddig is sokat tett a levegő minősége javítása érdekében is, és folyamatosan dolgozik az újabb lépésekkel a további intézkedések megtételén, tehát elkötelezettek vagyunk a helyzet javításában. Úgy gondolom, minden magyar ember számára rendkívül fontos, hogy ez a klímaterv vagy levegőterhelés-csökkentési terv elkészüljön, és mindannyian ennek a hasznát élvezni fogjuk. Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársamat válaszom elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 100 2020.03.02. 2:05  97-100

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A légszennyezettség kedvezőtlen hatásai miatt az elmúlt években már jelentős kormányzati lépéseket tettünk és történtek. A közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban több mint 300 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések, amelyek eredményeként javult a levegő állapota. Sajnos a levegőminőség alakulásában a helyi kibocsátás mellett számos, tőlünk független tényező is közrejátszik. Mindezek ellenére szakpolitikai és kormányzati szinten is minden lehetséges intézkedést meg fogunk tenni és meg is teszünk.Felhívom a képviselő asszony figyelmét a klíma- és természetvédelmi akciótervre, mely egyértelműen mutatja, hogy elkötelezettek vagyunk a hatékony kibocsátáscsökkentő intézkedések megvalósítása iránt. A környezetünk és egészségünk védelme érdekében szükséges intézkedéseknek a nemzetgazdaság és a családok védelme érdekében elért eddigi eredmények megőrzésével kell megvalósulniuk.

A programjainkban foglalt intézkedések elfogadása és végrehajtása mellett természetesen tovább folytatjuk a munkát, ennek keretében készítettük elő az országos levegőterhelés-csökkentési program szakmai tervezetét, mely számos, további kibocsátáscsökkentéssel járó intézkedést tartalmaz a közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektor vonatkozásában.

A levegőminőség javítása különösen a lakossági szektort érintő intézkedések tekintetében roppant összetett feladat. Azon dolgozunk, hogy a magyar emberek egészsége és környezetük védelme érdekében végrehajtott intézkedések úgy csökkentsék hatékonyan a légszennyező anyagok kibocsátását, hogy közben a magyar családokat se hozzák nehezebb helyzetbe. Feltételezem, ezen célkitűzéssel a képviselő asszony is egyet tud érteni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 262 2020.04.21. 11:06  261-274

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Az önök előtt lévő normaszöveg, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, amit környezetvédelmi törvénynek is nevezünk, és a természet védelméről szóló 1996. évi, egy évvel későbbi, szintén LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja a két törvényben a technikai és kisebb tartalmi módosítás, részben az Alkotmánybíróság döntése, részben a jogalkalmazásból fakadó tapasztalatok miatt.A javaslat a technikai pontosítások sorában elsőként megteremti az összhangot a környezetvédelmi és a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet között. A kormány döntése alapján 2017 óta a települési stratégiai zajtérkép készítését a települési önkormányzatok helyett az erre a feladatra kijelölt központi szerv látja el, szükségessé vált a környezetvédelmi törvény pontosítása.

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak a hatósági feladatai ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz. Erre figyelemmel a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely biztosítja a hozzáférés lehetőségét.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a két előbb említett törvény szerint sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A sürgősségi megkeresés intézménye azonban érdemben nem rövidítette az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet rótt a hatóságra. A javaslat ezen rendelkezést törli, megkönnyítve ezzel az eljáró környezetvédelmi hatóság munkáját, természetesen oly módon, hogy sem az ügyfél, sem a környezet érdeke nem sérül.

Szintén fontos változás, hogy a javaslat eleget tesz az információs társadalom által támasztott elvárásnak, és kivezeti az idejétmúlt papíralapú adatszolgáltatás lehetőségét az országos környezetvédelmi információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatások köréből. Ennek előkészítéseként kormányzati fejlesztéssel 2020. január 1-jétől megújult az OKIR  ez a rövidítése  webes adatszolgáltató felülete, OKIRkapu elnevezéssel. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak adminisztrációs tehercsökkentést jelent.

Az elmondottakon túl a javaslat további célja a jogbiztonság érdekében egyes eljárási szabályok felülvizsgálata. A hatósági jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy az egységes jogértelmezés érdekében indokolt egyértelművé tenni azt, hogy az „illetőleg” kötőszó egyes rendelkezésekben vagylagos vagy együttes feltételre vonatkozik. Példaként említeném a környezetvédelmi engedély visszavonásának esetét.

Az engedélyt a hatóságnak vissza kell vonnia, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni. A rendelkezés gyakorlati alkalmazása során a hatóságok az öt év lejárta esetén is csak abban az esetben vonták vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel. Az alkalmazott gyakorlat azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, a két feltétel külön-külön fennállása esetén is szükséges az engedély visszavonása. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében ezeket a jogszabályhelyeket a javaslat egyértelművé teszi.

Az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) számú határozatában megállapította: a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

(0.40)

Az egészséges környezethez, a tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülését is szem előtt tartva a törvénymódosítás az előbb említett két törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatósági döntés rendelkező részében megállapításra kerül a szakkérdés vizsgálatának ténye, a vizsgálat eredménye, valamint a meghatározott egyedi előírások. Az Alkotmánybíróság döntése alapján elkészített törvénymódosítás tehát a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben már meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő.

Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy felhatalmazást kap a kormány a kármentesítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok rendeletben történő megállapítására. A környezetvédelmi törvény ugyanis egyes esetekben jelenleg úgy ad feladatot a kormánynak, hogy a feladatok megvalósításának részletszabályait vagy nem állapítja meg, vagy nem ad erre felhatalmazást. A módosítással lehetővé válik egy észszerű mértékű egyszerűsítés végrehajtása a kármentesítési eljárásokat illetően, valamint a barnamezős területek fejlesztésével kapcsolatos szabályok megalkotása, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a hasznosítását.

Az új felhatalmazó rendelkezéssel a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét.

A felhatalmazás lehetőséget ad a kármentesítési feladatokban való állami szerepvállalással kapcsolatos speciális eljárási szabályok megalkotására is, ideértve a barnamezős területeken történő állami beruházások megvalósíthatóságának megkönnyítését, a kármentesítés egyszerűsítését is. A kármentesítés ugyanis sok esetben az építési, beruházási munkákkal együtt is végezhető, ezek nem zárják ki egymást, sőt a párhuzamos megvalósítás a költségeket csökkentheti. A barnamezős területek jelentős része ugyanis nem szennyezett. Ahol a szennyezettség gyanúja felmerül, ott természetesen le kell folytatni a kármentesítési eljárást, ugyanakkor fontos nemzetgazdasági cél, hogy az egészségre és környezetre káros szennyeződéssel nem rendelkező barnamezős területeken minél hatékonyabb ingatlanfejlesztés valósulhasson meg, hiszen ezeket a leromlott állapotú területeket így lehet ismét becsatornázni a települések vérkeringésébe.

Ha a másik legfontosabb pontot kell kiemelnem a javaslatból a kármentesítés mellett, akkor egyértelműen az az avar és kerti hulladék égetési tilalmának bevezetése. Mint azt tisztelt képviselőtársaim is bizonyára tudják, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése levegőszennyezéssel jár, a kisméretűrészecske-szennyezés egyik meghatározó forrása. Azt már talán kevesebben tudják, hogy ez milyen mértékű is lehet. Méréses vizsgálatokkal igazolt, hogy 50 kilogramm, tehát egy átlagos kupacnyi avar elégetése egy egész kistelepülés levegőjét erősen szennyezheti.

A javaslat értelmében az avar- és kertihulladék-égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás törlésével országos hatályúvá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti általános tilalom. A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását szolgálja, de legalább ilyen fontos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségi kockázatát is csökkenti. Az Egészségügyi Világszervezet és más szakmai szervezetek véleménye szerint ugyanis a szennyezett levegő súlyosbíthatja akár a most, napjainkban is tapasztalható koronavírus-járvány következményeit is. Egyrészt a légszennyezés által legyengített szervezet kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben, még akkor is, ha valaki csak viszonylag rövid ideig van kitéve a magas légszennyezettségnek, másrészt a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még akár órákig is fertőzőek maradhatnak.

Az avar- és kertihulladék-égetés tiltása kapcsán hangsúlyozandó, hogy főszabály szerint jelenleg is ez tilos. Az önkormányzatoknak jelenleg lehetősége van ugyan ez alól felmentést adni, de ennek a felmentésnek az indokoltsága csak addig állt fenn, amíg a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre nem került. Ez pedig 2015 óta kötelező Magyarországon. Jelenleg az önkormányzatok jelentős része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és kerti hulladék égetését, azonban még számos településen  ugyan időben korlátozottan  lehetőség van erre a környezetveszélyeztető tevékenységre.

A kormány üdvözli, hogy az avar és a kerti hulladék égetésének tiltását a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel sok önkormányzat már most bevezette, a jelenlegi veszélyhelyzetben azonban kiemelten fontos, hogy az önkormányzatok felelősen járjanak el, és lakosaik egészségének védelme érdekében mihamarabb intézkedjenek területükön az avar és kerti hulladék égetésének tilalmáról. A javaslat értelmében a törvényben ennek határideje 2021. január 1-je, de várhatóan a törvény elfogadását követően erre van módosítási lehetőség, hogy azt megelőzően.

A javaslat utolsó módosító pontja kapcsán úgy vélem, egyetértenek velem képviselőtársaim abban, hogy aki védelem alatt álló növény vagy állat tartására jogosító engedélyt szeretne kapni, annak kötelessége a környezetvédelem, a természetvédelem és az állatvédelem területén lévő szabályokat minden esetben maradéktalanul betartani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az előterjesztésben elhangzottakat és a törvényben foglaltakat hozzászólásukkal támogassák, majd pedig a szavazás során fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 274 2020.04.21. 1:55  261-274

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most én már nem akarok arra hivatkozni, de mégis hivatkozom, hogy késői óra van, igazán már egy következő napnak vagyunk az első óráján is túl, de ettől függetlenül szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a javaslatait, gondolatait, akár mondhatnám, kérdéseit is, a támogató nyilatkozatokat pedig külön köszönöm a képviselőtársaimtól. Azok a kérdések, amelyeket önök itt felvetettek jelentős részben, ebben a törvényben, már a részletes indoklásban olvashatók vagy áttekinthetők, ezt azért szeretném ajánlani a kedves figyelmükbe. Ha pedig még mindig vannak olyan kérdések, amelyekre szeretnének pontos választ kapni, és nemcsak hogy pontos választ, hanem megoldási javaslatot szeretnének tenni, akkor az a kérésem, hogy éljenek ezzel a lehetősséggel, már csak azért is, mert ahogy Vadai képviselő asszony is említette, egy ilyen törvény tényleg ritkán fordul elő a parlament keretén belül. Úgy gondolom, ez nem az első, nagyon bízom benne, hogy hosszú távon nem is az utolsó, hanem több hasonló törvény lesz, amelyek a klímavédelemtől kezdve a környezetvédelmen keresztül a zajszennyezésről, a levegőterhelésről szólnak. Tudjuk, hogy ezek mind olyan kérdések, mind olyan témák, amelyek mindannyiunkat érintenek, egészségünket, jövőnket.

Éppen ezért kérem önöket, hogy a részletes vita során, a bizottsági üléseken fogalmazzák meg ezeket a javaslataikat, biztos, hogy meglesznek, és akkor pedig, ha olyan jellegűek, amelyek a törvénnyel összeépíthetőek, márpedig én nagyon bízom benne, azokkal élni fogunk. Köszönöm szépen. Kérem a támogatásukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 85 2020.05.04. 2:03  82-89

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, ma államtitkárságnak a feladata, a környezetvédelmi államtitkárságnak a feladata a környezetvédelem ügyének a szolgálata az Agrárminisztériumon belül. Személyes tapasztalattal szeretném megerősíteni önt azzal, hogy ennek az államtitkárságnak a munkája rendkívül szervesen és szorosan kapcsolódik az Agrárminisztérium más államtitkárságaihoz, és ezáltal a környezetvédelem és a természetvédelem ügye ugyanolyan fontossággal, ugyanolyan elbírálással bír, mint az agrárágazat számtalan más területe. Ebből a szempontból nyugodt lelkiismerettel mondhatom önnek, hogy semmiféle hátrányt maga a környezetvédelem, természetvédelem nem szenved.

Ugyanakkor az ön által felvetett, a civil szervezetek támogatására vonatkozó kérdés valóban  és ezt nem cáfolom  a múlt héten vagy az azt megelőző héten a kormányzati intézkedések keretén belül úgymond felfüggesztésre került, finoman és enyhén szólva. Ugyanakkor szeretném most pedig önt megnyugtatni abból a vonatkozásból, hogy éppen a mai napon tárgyalta a minisztérium vezetése ezt a forrást egy egyéb kiegészítő forrás biztosításával, hogy ezek a szervezetek az eredeti pályázati kiírásoknak megfelelően odaítélt pályázati forrásokat várhatóan meg fogják kapni.

Éppen ezért szeretném még egyszer megerősíteni azt az intézkedésünket, hogy ezek a pályázók ezt a durván 70 millió forintos pályázati összeget a pályázat kiírása értelmében várhatóan meg fogják kapni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 89 2020.05.04. 0:54  82-89

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, abban is egyetérthetünk, hogy korábbi időszakokban ennél nagyobb összeg állt a zöldforrás rendelkezéseire, mert, ugye, erről beszélünk, a zöldforrás-pályázatokról. A mai költségvetési tervben és ami 2021-re készül, egy hasonló nagyságrendű összeg került, habár más struktúrában, felvetésre.

(15.20)

Más lesz a költségvetés szerkezete, mások lesznek a főbb arányok, de ettől eltekintve erről az ágazatról, erről a fontos szerepről sem feledkezünk meg. Szeretném önt biztosítani, hogy a 2021-es költségvetésben is ezek a források rendelkezésre állnak, és még ha a gazdaság teljesítőképessége visszanyeri is az eredeti szintjét, bízom benne, hogy akár ebben emelkedés is várható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 187 2020.05.04. 2:18  184-191

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kettős szorítás, akár még tovább is lehetne szorításról beszélni, mert az elmúlt hetek, hónapok során az agrárágazatot több olyan természeti tényező sújtotta, mint gondoljunk először is a rendkívül enyhe télre, ami nem kedvező, akármilyen furcsán is hangzik. Utána sújtotta egy olyan időszak, mint a kora tavaszi fagyok több hulláma teljesen szokatlan módon, utána érték az országot és érik ma is különböző járványok, mint az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza, és akkor még a humán oldalról, a mostani járványról gyakorlatilag nem is beszéltünk.Akkor, amikor ön piaci zavarokra hivatkozik, exportpiacok elhagyására, azért el kell mondani, hogy ha reálisan visszagondolunk az elmúlt öt, hat, hét hétre, a magyar fogyasztók a különböző piacokon a koronavírus-járvány megjelenését vagy kihirdetését követően egy olyan dömpingfelvásárlásba kezdtek, ami teljesen szokatlan volt a korábbi időszakban. Ez hirtelen bizonyos ellátási zavarokat okozott, nem azért, mert nem volt alapanyag, hanem egyszerűen a kereskedelmi hálózat ezt nem tudta teljesíteni. Aztán eltelt két hét, megteltek a hűtők otthon, a mélyhűtők, és jelen pillanatban annak a fogyasztása történik most jelentős részben, és ez érződik a piaci forgalmakban is jelentős részben.

Ugyanakkor az ön által említett különböző ágazatok piaci problémái nem olyan egyszerű kérdések, amelyeket csak egy egyszerű törvénnyel meg lehetne oldani. Éppen ezért tudjuk azt, hogy ezek a zavarok, akár a sertés-, akár a juhtermék vonatkozásában jelentős részben jelen pillanatban a koronavírus-járvány okozta nehézségekből fakadnak. Mondhatom tovább, elnök úr? (Jelzésre:) Jó, akkor majd folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 191 2020.05.04. 1:08  184-191

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Azért ezeket az utolsó gondolatokat messzemenőkig vissza kell utasítanom, már csak azért is, mert ha ön is vidéki ember, és járja a vidéket, járja a falvakat, látja a mezőgazdasági termelők helyzetét, anyagi helyzetét, jólétét, még majdnem ezt is merném mondani, akkor ezek a kijelentések nem tárgyszerűek, hogy finoman fogalmazzak.Az öntözés kérdése pedig, hogy kifolyik, ugye, azt mondjuk, hogy több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, ön is részese volt azon törvénytervezet vitájának, amit végül is, azt hiszem, hogy jelentős részben támogatva el is tudtunk fogadni, ez az öntözési törvény. Az öntözési törvény nyújt lehetőséget majd napokon belül, a sajnos, elég későn elfogadott végrehajtási utasításokkal, módosítókkal, ami egyértelműen lehetővé teszi, hogy az öntözésfejlesztés, az öntözéses gazdálkodás ne csak ezen a durván százezer hektáron legyen, hanem valóban meg tudjuk duplázni, és már a következő években, ez egy nagyon hosszú és rendkívül nehéz feladat, de meg tudjuk oldani, hogy ez a terület is fejlődőképes maradjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)