Készült: 2020.12.04.05:49:01 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 91 2020.05.18. 2:07  86-95

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Én azt gondolom, hogy amikor élelmiszerkészletekről beszélünk, és most itt az elmúlt hónapokban a koronavírus okozta, úgymond felvásárlási láz elindult az üzletekben, az is bizonyította azt, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer van az országban.

(15.50)

Az, hogy egypár napon keresztül néhány polc üresen maradt, nem a hiányból fakad, hanem abból a logisztikai feladatból, amely egy ilyen felvásárlási rohamra nem tudott felkészülni, és nem is hiszem, hogy fel kell hogy készüljön.

Tisztelt Képviselő Asszony! Arra, hogy milyen stratégiai készleteink vannak, csak egy gyakorlati példát szeretnék önnek megemlíteni. Jelen pillanatban, ma az óbúzakészletek Magyarországon olyan mennyiségben állnak rendelkezésre  óbúzakészletek, ilyenkor májusban már így hívjuk a tavalyi búzakészleteket , ami jelen pillanatban mintegy kínálati piacon jelent meg, és mondhatnám azt is, hogy aránylag elég nyomott áron. Tehát ebből a szempontból gabonafélékből nincs hiány Magyarországon, és valóban van egy kritikus aszályhelyzet.

Ugye, tudjuk, hogy több hónapja nagyon kevés csapadék esett az országban, vannak térségek, ahol egyáltalán nem esett csapadék, ott bizony ezek a tavaly ősszel elvetett őszi kalászosok részben megsínylik ezeket az időszakokat, és valóban kevesebb terméssel számolhatunk, de az a több mint egymillió hektár őszikalászos-vetés biztonságosan szolgálja nemcsak a magyar gabonaszükségleteket, nemcsak a humángabona-szükségleteket, hanem azt a gabonamennyiséget is, ami az állattenyésztés számára bármikor rendelkezésre fog állni.

Elképzelhető, hogy némi exportelmaradásunk lehetséges, de ezt ma, május 18-án kimondani talán még kicsit szokatlan lenne. Azért bízzunk az elkövetkező medárdos napokban, amikor ez a helyzet némileg úgymond konszolidálódhat.

Mit teszünk az aszályhelyzettel szemben? Erre majd a kérdés második felében fogok válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 95 2020.05.18. 1:37  86-95

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Én majdnem 45 évig a gyakorlatban dolgoztam. Engedje meg nekem: amíg ön úgy fogalmaz, hogy általános kifejezések, addig ma, május 18-án nincs az az agrárszakember, aki megmondja, hogy mennyi termés fog teremni. Ezt fogadja el nekem! Az más kérdés, hogy vannak olyan műholdelemzések, különböző űrtechnológiák, amelyekkel bizonyos termésbecslések elvégezhetők, de azért én úgy gondolom, hogy erre most, jelen pillanatban teljes mértékben hagyatkozni nem lehet.Ha megnézzük a gabonatőzsdéknek, a gabonapiacnak a helyzetét, egyértelműen azt mutatják azok a különböző eladások és vevői kínálatok, hogy megfelelő készletek vannak Magyarországon. Természetesen nincsenek közraktárak, ezt tudjuk nagyon jól hosszú évek óta, de azoknak a termelőknek a különböző gabonaraktáraiban, amelyek akár mint integrátorok, akár mint exportra felvásárlók, vagy akár mint a malomipart kiszolgáló vállalkozások, még egyszer szeretném mondani, megnyugtató módon vannak gabonakészletek, és ez biztonságosan fogja fedezni a magyar takarmányszükségletet és a humánerőforrás-szükségletet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Elnézést, elnök úr, még egy pillanatra! A klímaváltozásra csak annyit szeretnék mondani, hogy ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, nem a klímaváltozás, hanem az erre való felkészülés. Én azt hiszem, hogy erre számtalan gyakorlati példát és gyakorlati útmutatást kell nekünk majd összedolgozni ebben a tervben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 207 2020.05.18. 2:32  204-211

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, ennél alkalmasabb időpont nincs arra, hogy kimondjuk, az agrárágazat igazi stratégiai ágazata a nemzetgazdaságunknak. Bebizonyítottuk ebben a válságos időszakban, hogy egyértelműen és kifogástalanul tudunk elegendő élelmiszert, biztonságos élelmiszer-alapanyagot biztosítani mindenki számára a magyar határokon belül és a határokon kívülre is. Ezáltal is felértékelődik az az élelmiszer-termelésünk, az a biztonságos élelmiszer-előállításunk, amelyre az elmúlt években is nagyon sokat fordítottunk. Ma, amikor vészhelyzetről beszélünk, látható igazán, hogy az áruházakban, az üzletekben, a hentesnél, a pékáruknál ugyanolyan választék, vagy talán még azt is mondhatnám, hogy biztonságosabb választék található.

Az elmúlt napokban bejelentette a miniszter úr, de én is mondom elég régóta, hogy a magyar mezőgazdaság, ha egy kicsit is jobb éve van, mintegy 25 millió embernek tud biztonságosan élelmiszert előállítani. Ehhez természetesen új technológiák és új eljárások alkalmazása szükségessé válik. Ebből a szempontból is szeretném megnyugtatni önt, valamint minden érdeklődőt, hogy biztonságos az élelmiszer-ellátásunk.

Azt is tudjuk, hogy az ágazatot súlyos negatív hatások érték az elmúlt három hónapban, éppen ezért az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplőjét érintő, mintegy 25 milliárd forintos mentőcsomag áll rendelkezésünkre, amely főleg a különböző állattenyésztési és a dísznövényágazatok jelentős megsegítését fogja szolgálni, illetve szolgálja.

Ön utalt az aszályra, a csapadékhiányra. Erre az előbb LMP-s képviselőtársunknak részben már válaszoltam, de egyértelmű, hogy az aszálykár kivédésére új technológiák, új eljárások és nem utolsósorban az az új öntözési rendszer, az öntözési törvény által biztosított lehetőség, fejlesztési program, amely évi 17 milliárd forinttal indul, fogja nyújtani nekünk azt a biztonságot, hogy egy olyan új időszakban tudunk biztonságosan termelni, mint például az idei aszályos év. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm a türelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 211 2020.05.18. 1:06  204-211

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszak agrárágazatot érintő piaci nehézségei és a közeljövő kihívásai is  ideértve a koronavírus-járvány által okozott jelenlegi körülményeket  rámutatnak arra, hogy szükség van a már meglévő mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár bővítésére. Számtalan ilyen lehetőség volt. Most éppen a parlament előtt van egy törvényünk, amely a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer kiterjesztését fogja szolgálni, amelynek lényege: a korábban az agrárkárenyhítés, növénybiztosításidíj-támogatás és a jégkármentesítés, illetve -mérséklés mellett egy új negyedik pillérként jelenik meg. Ennek keretében a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeik kompenzálására. Ez is nagy részben hozzájárul ennek a programnak a kiegészítéséhez. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 288-290 2020.05.18. 0:37  285-290

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Valamit igen, köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Ez helyes. Tehát semmiképpen se semmit mondjon, hanem valamit! Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Igen. Szeretném pontosítani. Meg szeretném köszönni képviselőtársaimnak az általános vitában tett véleménynyilvánításukat, hozzászólásukat, ezt követően pedig a bizottsági munkában tanúsított hozzáállásukat, támogatásukat. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, a holnapi szavazáson támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Fazekas Sándor tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 97 2020.05.19. 3:06  84-97

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A ma elhangzott vita során, úgy gondolom, hogy számtalan  és ezzel nem megsértve önöket  olyan kérdés és gondolat merült fel, amely az általános vitában már jelentős részben elhangzott. Ez természetes dolog egy ilyen törvénynél, amelyben, mondhatnám, majdnem teljes mértékben egyetértünk. És abban is egyetérthetünk, hogy gyakorlatilag ez a törvény jelentős részben vagy talán teljes mértékben politikamentes törvényjavaslat. És ez is bizonyítja azt, hogy nagyon fontos törvények vannak előttünk, nagyon fontos lehetőségek vannak akár a környezetvédelemben, de más egyéb területen is, és ebben is mindannyian átérezzük annak a felelősséget, hogy hogyan tudunk utódainknak is olyan környezetet teremteni, megtartani, amely az akkori, leendő életnek is a feltételeit biztosítja. Természetesen az EU-jogszabályokhoz való alkalmazkodás, az alkotmánybírósági döntés és különböző részletekhez való alkalmazkodás e törvény során is lehetséges.

És jelentős részben ez a törvény majdnem úgy szól kifelé, a hétköznapok számára, hogy az avarégetésről szóló törvény. Ez azért ennél sokkal több, ezt szeretném hangsúlyozni. Igaz, hogy a mai állampolgárok számára, akik akár kertekkel, kiskertekkel rendelkeznek, ez egy fontos kérdés, hogyan tudják ezt az avart eltüntetni, bocsánat a kifejezésért, mert jelentős részben erről szól ez a történet. Ebben azért, mondjuk meg őszintén, hogy nagyon komoly feladatot kell majd bízni azokra a vállalkozásokra, azokra a közműszolgáltatókra, amelyek ennek az avarnak, mezőgazdasági vagy kerti melléktermékeknek a kertes övezetekből való elszállításáról gondoskodnak. Én ebben azért látok némi kétséget még, hogy mely vállalkozás hogyan tudja ezt a kérdést megoldani. Személyes tapasztalatból kiindulva nem biztos, hogy szerencsés, ha a közút mellett hetekig ott rohad egy nejlonzsákban az a fűmennyiség, amely ilyen időszakban elég rohamosan teremtődik meg. Éppen ezért fontosnak tartom ezt a kérdést is egyúttal ezzel a törvénnyel rendezni.

Különböző levegőtisztasági kérdésekről esett szó. Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy nem csak az avarégetés, egyéb vonatkozásban is a levegő tisztasága mennyire fontos mindannyiunk életében, biztonságunkban, egészségünkben.

Köszönöm szépen a pártok támogatását, a hozzászólásait, a bizottsági munkát, az általános vitában elhangzottakat és a ma elhangzottakat. Remélem, hogy a két hét múlva bekövetkező szavazásoknál önök ezt a gyakorlatban is el fogják tudni látni, magyarul, támogatni tudják ezt a törvényt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 170 2020.06.02. 2:12  165-174

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolhatjuk mindannyian, hogy a koronavírus-járvány kirobbanásának a pillanatában talán a különböző piacok szerepe nem is volt fontos, de az élet mást mutatott. A vidéki és akár a városi piacok életében egy olyan biztonságos helyszínként aposztrofálhatjuk ezeket a piacokat, ahol valóban a kis-, illetve őstermelők és a vásárlók úgymond közös platformra, ha fogalmazhatok így, kerültek.

(16.10)

Mégpedig azért, mert a kis- és őstermelők jelentős része ezeken a piacokon tudta és tudja értékesíteni a termékeit, és ebben az Agrárminisztérium az első pillanattól kezdve azon volt, hogy ezek a piacok nyitva maradjanak, ezeken a piacokon megfelelő árucsere, áruadásvétel történhessék, s nem utolsósorban azért, mert a termelőknek egy jelentős része így jövedelemhez jutott, a fogyasztók pedig biztonságos élelmiszerhez jutottak.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezeknek a piacoknak a nyitvatartása számos településen nehézséget okozott a helyi önkormányzati rendeletek alapján. A minisztérium mindig kérte ezen szereplőket, hogy rugalmasan, az óvintézkedések betartásával, maximális betartásával, akár időkorlátok vonatkozásában is segítse elő ezeknek a termékpályáknak, ezeknek a piacoknak a nyitvatartását.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt napok, hetek sikere is mutatja azt, hogy ez az intézkedés jól működött, jól működik a mai napig is. És talán azt is elmondhatjuk, hogy egy új platform, egy internetes világ is megnyílt ezen a területen, amelybe eddig 238 kistermelő regisztrált, és a felületen  az oldalak megtekintése  mintegy 13 ezernél is több kattintás volt, ami azt jelenti, hogy az internetes világban szintén ezen piacok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hatása tovább növekedett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 174 2020.06.02. 1:12  165-174

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ön az előző két percben a kormány gazdaságvédelmi akciótervéről is szólt, amit szintén szeretnék megerősíteni, hogy 25 milliárd forinttal segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat, emellett természetesen a jelenlegi helyzet enyhítése érdekében további kedvezmények biztosításával is rendelkezésre áll, és próbál segíteni a termelői körön. Itt jelentős részben a dísznövénykertészekre, kertészekre, állattenyésztőkre és különböző piaci zavart előidéző okokra való reagálásra gondolok, és nem utolsósorban állategészségügyi kérdésekben is tud ez a program nagy segítséget adni.Ugyanakkor még a piacokra visszatérve el kell mondanunk, hogy ezek a piacok jelentős állami támogatással különböző programok keretében épültek, és csaknem megháromszorozódott 2012 óta ezen piacok üzemeltetése, létrehozása, és kívánjuk azt is, hogy ez továbbra is hasonló ütemben növekedjék. Mivel ez több mint piac, helyi közösségi tér is egyben minden piac egy kistelepülés életében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 238 2020.06.02. 1:08  235-238

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez a törvény rendkívül fontos az ágazat stabilitása érdekében, és a krízishelyzetekre, netalántán piaci zavarokra nyújt megfelelő kiegyensúlyozott lehetőséget a gazdálkodók számára. Erről az általános vitában, úgy gondolom, a frakciók rendkívül kimerítően elmondták véleményüket, majd pedig a bizottsági ülésen, a Mezőgazdasági bizottság ülésén éltek a módosítás lehetőségével, illetve bizottsági módosítókkal, és később a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslattal vált egésszé és teljessé ez a törvény. Így kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a holnapi nap során  a korábbi ígéreteknek megfelelően; ezt szeretném hozzátenni  támogassák a törvényjavaslatot igen szavazatukkal. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 12 2020.06.09. 5:17  9-12

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a hétvégén történt barbár állatkínzás minden jóérzésű embert végtelenül felháborít és aggodalommal tölt el. És talán azt is mondhatnám, az állatvédelmi törvény meghatározása szerint az állatkínzás egy rendkívül súlyos cselekmény. Éppen ezért szeretném a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. §-ának az (1) bekezdését idézni: „Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy ez a törvény önmagában is rendkívül szigorú, mégpedig, ha most egyes emberiélet-ellenes, testi sértéses bűncselekményeket látunk, olvasunk, bizony nem minden esetben ilyen szigorú ítéletek születnek.

(9.30)

Éppen ezért fontos, hogy az állatok védelmével kapcsolatos törvények szigorúan betartásra kerüljenek. Miért is mondom ezt? Azért, mert ez az állatkínzás, amit bizonyos emberek elvégeznek, ha szabad így mondanom, vagy cselekményt megtesznek, azoknak az állatoknak egy rendkívüli fájdalmat, rendkívül nehéz pillanatokat okoznak, sőt, ahogy a hétvégén történt, maradandó változást is. Éppen ezért a társadalom figyelmét fel kell hívni az ilyen bűncselekményekre, és ugyanakkor kevés a felhívás, meg kell tanítani az embereket arra, hogy hogyan viselkedjenek az állatokkal. Aki felelősen gondolkodik, és háziállatot tart, az nagyon jól tudja, hogy milyen kötelessége van az állattartónak az állattal szemben, nemcsak hogy enni, inni, hanem megfelelő szálláshelyet, pihenőhelyet biztosítani számára, úgy gondolom, hogy kötelesség.

Éppen ezért, amikor ön ezt a kérdést feltette, bennem egyből az állatvédelem támogatására szóló agrárminisztériumi fejezet jutott eszembe, hogy mennyit költ az Agrárminisztérium különböző jogcímeken, különböző forrásokból különböző állatvédelmi intézkedésekre, többek között az állatmenhelyek korszerűsítésére mintegy 70 millió forintot, ugyanakkor különböző ivartalanítási támogatásokra 2019-ben 100 millió forintot. Ennek természetesen megvannak a nagyon szigorú szabályai. Menhelyek kialakításában kutyánként 35 ezer forint támogatás szerepel, az örökbefogadás segítése, a Nébih állatvédelmi munkájának a törekvései rendkívül fontosak. Itt néhány programot fel szeretnék önnek említeni: többek között „Szabad a gazdi” program, amely a vásárlás helyett örökbefogadásban, természetesen ivartalanításban gondolkodik. Ugyanakkor ennek a programnak van egy Facebook-oldala is, ahol 4500 követőnk van ebben a témában.

A másik nagyon fontos program a menhelyi kutyák ivartalanításáért való program, „Kutyakötelesség  útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz”  ezek mind olyan programok, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a kormányzat rendkívül komolyan gondolkodik, nemcsak gondolkodik, hanem tesz is abban, hogy az ilyen esetek minél kevésbé forduljanak elő. De van egy másik program, a „Harmóniában együtt” kiadvány, amely szintén a felelős állattartásra hívja fel a figyelmet. Az utóbbi időben nagyon sokszor előfordult, főleg a nyári hónapokban, hogy a felmelegedett kocsiban, a tűző napon hagyják az állatot az autóban, ami természetesen szinte elviselhetetlen.

Éppen ezért talán a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan tudjuk a mai társadalom figyelmét ezekre a gondokra felhívni. Meggyőződésem, hogy ezt jelentős részben a gyerekeknél kell kezdeni. Amikor egy kisgyerek kap egy kiscicát, kap egy kiskutyát, az arról való gondoskodás, törődés meghatározza az egész életét, olyan befolyással bír, amit egyértelműen az óvodában már és az iskolában tanítani kell. Én annak örülnék, ha minél több ilyen kisállat kerülne a gyerekek birtokába, mert egyértelmű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ezzel a kérdéssel ezt a kérdést is jelentős részben könnyíteni tudjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 77 2020.06.15. 2:12  74-81

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország a régióban egyedülálló módon szigorú törvényi szabályozással igyekszik biztosítani, hogy a földtulajdonosok, földhasználók a területeken megakadályozzák már a parlagfű virágbimbójának kialakulását, a gyomnövény pollenszórását. Ezért szeretném megjegyezni, tisztelt képviselő úr, hogy jelentős részben mindig az agráriumra próbálják ráhúzni a parlagfűnek a kérdését, azért, ha végigmegyünk városokon, kisebb településeken vagy akár falvakban is, számtalan, sajnos olyan közterület, olyan útszél, olyan elhanyagolt terület van, ahol a parlagfű megjelenik, és ugyanúgy fertőz. Ezért szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az agrárium önmagában, és ez egy kettős dolog, bizonyos növényvédelmi kérdésekkel tudja a parlagfű mentesítését, a parlagfűmentes területet biztosítani, de ugyanakkor ezeken a területeken pedig megjelenik. Ugyanakkor arra is fel szeretném hívni a figyelmét, amikor allergiás tünetekről beszél, az nem mind parlagfű. Hát, az első allergiás tünetek február végén, az első rügyfakadásnál, különböző fák virágainál már megjelennek, és nem szerencsés, amikor így egyértelműen a parlagfűre egymillió ember fertőzéseként utal.

De azért szeretnék néhány konkrétumot mondani, hogy az elmúlt időszakban mi valósult meg a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatban. Légi felderítések, hatósági rendszerbe illesztések, külterületek ellenőrzése, lakossági bejelentések kezelésének automatizálása, polleninformáció-szolgáltatás, közfoglalkoztatottak bevonása a parlagfű-mentesítésbe, prevenciós ismeretek átadása a gazdálkodók részére, parlagfű-mentesítés kérdéseinek  és ön ezt a kérdést is feltette  a Nemzeti alaptantervbe illesztése, tehát a fiatalokkal való megismertetése, és az információgyűjtés és -megosztás szintén ilyen fontos kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 81 2020.06.15. 1:16  74-81

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Itt az azonnali kérdések második szakaszában ön konkrét kérdéseket tesz fel. Meggyőződésem, hogy ma, amikor itt június 15e van, ma még parlagfűről nem nagyon tudunk beszélni. Miért van ez? És ez teljesen rajtunk kívül álló ok. Azért, mert az időjárás nem kedvezett neki. Most ezek a hetek, amikor ilyen magas a csapadékintenzitás, ez még mindig nem kedvez ennek a növénynek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lesz parlagfű, biztos, hogy lesz, de ugyanakkor ezt a kérdést nemcsak kormányzati szinten, hanem a társadalom széles rétegeivel együtt lehet megoldani. Úgy, hogy mindenki esetleg megfogja azt a bizonyos szerszámot, netalántán azt a pár fő parlagfüvet kiirtja, netalántán elviszi a helyszínről, és nem szórja tovább a pollent. Az, hogy egyértelműen ön mindig az agráriumra próbálja ezt a kérdést ráhúzni, ezt engedje meg, hogy határozottan visszautasítsam, de ugyanakkor a felelősségünk mindannyiunknak megvan abban, hogy ezt a kérdést közösen kezeljük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 193 2020.06.15. 2:07  188-197

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban valóban egyetértünk, hogy egy rendkívül száraz tavaszi időszaknak a végén vagyunk remélhetőleg, és ahogy a Medárd-napi természetes időjóslás alapján bekövetkezett, most elméletileg talán negyven napig csapadékossá vált az időjárás, amit az elmúlt hét példája is jelentősen bizonyított. Ez valóban az őszi kalászosoknak már csak egy-két területen, az őszi árpának kevésbé okozott pluszt, a középérésű búzák érése talán lelassult, tehát ott akkor olyan nagyobb baj nem történhet, és igazából a tavaszi kapásnövényeknek és a tavaszi vetésű növényeknek egy kicsit későn jövő, de kedvező csapadékmennyiség hullott le és hull le akár a mostani órákban is ezeken a területeken. Azt azért hozzá kell tenni, hogy rendkívül szórványos, tehát nem egy egyöntetű csapadékhullám érte az országot. A helyi jelentőségű akár 60-80 milliméterrel szemben van, ahol csak 56 milliméter esett, de ha összeadjuk az elmúlt hetekben esett csapadékmennyiséget, összességében erre most már azért különösebb panaszunk nem lehet.

Amit ön felvetett, abban teljesen egyetértünk, hogy öntözésfejlesztésre, az öntözés fejlesztésére rendkívül komoly szükség van az országban. Ezzel kapcsolatban az öntözésről szóló törvény elfogadásra került, és várhatóan e hét végén vagy jövő héten pedig a végrehajtási utasítás is meglesz, amely egyértelműen már azt a szakmai gyakorlati útmutatót fogja adni a gazdálkodók számára, hogy hogyan tudnak fejlesztéshez jutni. Azok a források, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak, jelentős részben továbbra is megvannak. Természetesen ezek véges számok, de úgy gondolom, hogy jelen pillanatban, ma is az öntözésfejlesztésről szóló pályázati rendszer nyitva van, és nem használták ki a gazdák ezt a lehetőséget. Tehát úgy gondolom, először befele kellene tekinteni, és utána kritizálni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 197 2020.06.15. 1:07  188-197

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Azt ne vonja már kétségbe, hogy az elmúlt év őszén, karácsony előtt, ha jól emlékszem, akkor fogadtuk el az öntözésről szóló törvényt  egy. Tehát visszafelé nézni most tíz évre, hogy miért nem volt, vissza lehet nézni nem tíz évre, hanem  ahogy már többször elmondtam ebben a Házban  a ’70-es évek közepére, amikor a legnagyobb alföldi öntözőrendszereknek a fejlesztése megtörtént. Sajnos, azóta ilyen horderejű fejlesztés nem történt. Most az ország gazdasági teljesítőképessége, a gazdaságnak a jó állapota tette lehetővé, hogy erre a nagyon fontos területre is fordítsunk figyelmet, és nem utolsósorban az az élelmiszer-biztonság, amit most a járványügyi helyzetben is olyan fontosnak tartunk, erősítette meg igazán azt a gondolatot, hogy igen, olyan hatékony öntözőrendszereket kell felállítani, amelyek aránylag olcsón, de a gazdákhoz el fogják juttatni az öntözővizet. Higgye el, képviselő úr, a legjobb szándékban vagyunk, és nemcsak szándékban, hanem akaratban is, hogy ez így legyen. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 50 2020.07.01. 4:36  43-50

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a mai, mondhatnám így, záróvita is azt bizonyítja, hogy ezzel a törvénnyel az agráriumban a kárpótlást követően a földtulajdonosoknak, akik természetesen, mondhatom így, osztatlan közös földtulajdonnal rendelkeztek, rendelkeznek, végre eljött az a pillanat, amikor láthatóan olyan, az ellenzék részéről sem igazán kifogásolt törvényt alkotunk, alkottunk, amely jelentős részben meg fogja oldani ennek a közös földtulajdonnak a sorsát.Természetesen tudjuk azt, hogy ez egy nagyon komoly feladat lesz jelentős részben a földtulajdonosok részéről, akik részaránnyal rendelkeznek, hogy ismételten megszervezzék úgymond önmagukat, és majd a végrehajtási rendeletben szereplő osztó program alapján sikerüljön végérvényesen szétosztani, megosztani ezt a földterületet annak érdekében, amit itt önök részben kifogásoltak, de higgyék el, hogy szerintem ez helyes kifejezés, amikor azt mondjuk, hogy versenyképes gazdaság-üzemméretet alakítsunk ki.

Nem akarom ezt a vitát megnyitni, és azt hiszem, erről nagyon sokat is tudnánk vitatkozni, hogy mi az, hogy versenyképesség, mi az, hogy megfelelő méret. Ezt a vitát már lefolytattuk egy jó párszor itt a parlamentben is ellenzéki és kormánypárti képviselők között.

De ahogy telik az idő, múlik az idő, látjuk a klimatikus viszonyok változását, látjuk ezt a hektikus időjárást, látjuk a különböző gazdasági folyamatokat, látjuk a különböző árutőzsdéknek a mozgását, látjuk azt, hogy hogyan értékelődött föl pont most, a koronavírus idején az agrárágazat, az egészségesélelmiszer-előállítás, mennyire fontos az, ha egy országnak megvan a biztonságos élelmiszerháttere, amit nem más, mint a magyar mezőgazdaság teremt és fog megteremteni itt, Magyarországon.

Éppen ezért fontosnak tartom azt is, hogy ez alapján az, hogy ez a gazda most iksz területen  számot nem akarok mondani  gazdálkodik, és az osztatlan földtulajdon rendezése során netalántán átlépi a 300 hektárt, higgyék el nekem, 40 éven keresztül gazdálkodó emberként, hogy ezek már nem olyan számok, amitől rettegni kell. Ezek már gyakorlatilag a mai időszakban, most nem azt mondom, hogy ez minden területre érvényes, minden területre, minden tájegységre, de higgyék el, ha megnézzük, hogy ha versenyképességről, racionális gazdálkodásról, új technológiák alkalmazásáról, netalán öntözésfejlesztésről is beszélünk, ezeket nem lehet egy-két hektáron végrehajtani.

Ezért a célunk az, hogy a magángazdálkodók is jelentős részben, ez gyakorlatilag kimondottan arról szól, hogy a magángazdálkodók e törvény alapján minél könnyebben jussanak azokhoz a földterületekhez, amin lehet, hogy ma még éppen bérleti jogviszony áll fenn vagy akár egy hosszú távú bérleti jogviszony, ezáltal kerülhet a tulajdonába, ami természetesen magát a gazdálkodás struktúráját, magát a gazdálkodást tudja egyszerűsíteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Éppen ezért én annak nagyon örülök, hogy Magyar Zoltán képviselőtársam úgy ítélte meg, hogy a Mezőgazdasági bizottságban elfogadott módosító indítványai példaértékűek. Ebből is láthatja azt, tisztelt képviselő úr, hogy ez a törvény több annál, mint egy egyszerű törvény, ez több annál, nem csak azért, mert 3,5 millió személyt érint ez a törvény várhatóan. Ez több annál, ezt sokkal jobban átrágtuk, ha szabad így fogalmazni, sokkal több társadalmi egyeztetés volt, sokkal több érdekképviselettel gondoltuk végig ennek a törvénynek a lehetőségeit. Én annak kimondottan örülök, hogy végre eljutottunk oda 30 év után, hogy ezt a kérdést, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, megnyugtatóan tudjuk zárni.

Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy pénteken az igen szavazatukkal támogassák ezt a, majdnem mondhatnám, történelmi jelentőségű törvényt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 95 2020.07.13. 2:10  92-99

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, így július közepe táján, mikor ez a piaci intézkedés, mert annak tartom, megtörtént és megtörténik, és a szőlőtermelő gazdák élnek azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos zöldszüreti úgymond fürtök levágásával próbálják a piacot szabályozni, ez mindig kényes kérdés egy gazdálkodó számára, hogy a saját termését saját maga úgymond semmisíti meg. Ez egy kicsit ilyen belső nehézséget is okoz mindannyiunknak, nemcsak ezen a területen, egyéb vonatkozásban is. Viszont az elmúlt év is bizonyította azt, hogy azok a termelők, akik e piacszabályozási eszközhöz nyúltak, nyugodtan mondhatom, hogy nem jártak rosszul. Ez, mondjuk, az egyik oldala a kérdésnek. Természetesen jó lenne, ha az a szőlőmennyiség, ami megterem Magyarországon, az mind feldolgozásra kerülne, és megfelelő piacok révén, akár termelői összefogás révén különböző pincészetek, borfeldolgozók épülhetnének; erre azért, mondjuk meg őszintén, nemigen találunk igényt olyan mértékben, ami bizonyos szőlőtermő területeken megoldást jelentene.

Ugyanakkor van egy másik kérdés, napi aktuális kérdés, ez pedig nem más, mint az a járványhelyzet, ami kialakult itt az elmúlt hónapokban. Ugye, jelentős részben a turizmusból és a vendéglátóhelyek felkereséséből vagy nem felkereséséből adódóan bizonyos mértékben visszaszorult a borfogyasztás egy része, és ez, úgy tűnik, hogy jelen pillanatban is tart. Éppen ezért úgy szoktuk mondani, hogy a Horeca-szektor vagy -ágazat jelentős veszteségeket könyvelhet el, és ebben benne van a borpiac is jelentős részben, részben exportban, részben belföldi borpiacban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én bízom abban, hogy ez a helyzet…  de majd később még az egy percben próbálok reagálni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 99 2020.07.13. 1:01  92-99

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg azt, hogy a hegyközségi alkalmazottaknak a személyes hozzáállása a különböző ügyfelekhez…  tegyék meg ezt a reklamációt! Ebből a szempontból, úgy gondolom, hogy nem az Agrárminisztérium vezetésében van probléma. A másik kérdés az, hogy a zöldszüretre miért van szükség. Ezt már elmondtuk tavaly is számtalan alkalommal itt a parlamentben is. Azért mondjuk meg őszintén, hogy Magyarország bizonyos szőlőtermő területein nem a legjobb minőségű szőlőtermő területek vagy fajták vannak. Erről ön mélyen hallgat, és azokat keresi fel, akik ilyen területeken gazdálkodnak, ahol sokkal magasabb termésátlagok vannak, rendkívül alacsony minőséggel. Ez a helyzet akkor nem fordult elő, amikor még élt az orosz piac, amikor a pezsgőgyártás alapanyagát ezek a területek szolgáltatták. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Az, hogy Tokaj-Hegyalján van egy-két ilyen eset, azt nem tartom olyan súlyosnak, és nem tartom olyan módon általánosnak, hogy ez a szőlőtermelők helyzetét befolyásolni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 143 2020.07.13. 1:51  140-147

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném először is leszögezni, hogy a Balaton és térsége fejlesztési ügyeiről minden alkalommal már elmondtuk, hogy a kormány elkötelezett a Balaton mint természeti közeg értékeinek fenntartása mellett, másrészt azt is gondoljuk, hogy az ott élőknek ugyanolyan joguk van jó életre, mint az ország más területén élőknek. Nekünk tehát olyan politikát kell folytatnunk, hogy amellett, hogy a természeti értékeinket megóvjuk, és ennek kell a prioritáslista első helyén szerepelnie, az ott élők részesedjenek azokból a gazdasági eredményekből, amelyek az ő életminőségükre is pozitív hatást gyakorolnak. Többször vitatkoztunk már arról, hogy mi a helyzet a nádasok ügyében többek között. Azt tudom önnek mondani, hogy korábban is, mint minden alkalommal, illetőleg ezt követően is minden alkalommal, amikor jogellenesen kerül sor természetkárosításra, akkor a hatóságok kíméletlenül fel fognak lépni.

Fontos kiemelni főleg most, ebben az esetben, ebben az időszakban, hogy a Balatonnak mint a balatoni régiónak mekkora jelentősége van ma a hazai turizmusban, mennyire fontos az, hogy ezeknek az embereknek, akik szabadidejüket, szabadságukat a Balaton mellett vagy az ország határain belül szeretnék eltölteni, a Balaton szerepe milyen mértékben értékelődik fel, és úgy gondoljuk, hogy ennek a felértékelődésnek nemcsak a napi, mai turistatömegben van jelentősége, hanem a későbbiek során is egy még fokozottabb figyelmet fog igényelni.

Éppen ezért minden egyes alkalommal a környezetvédelmi és nem utolsósorban a természetvédelmi követelményeket be kívánjuk tartatni a hatóságokkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 147 2020.07.13. 0:57  140-147

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, Tihany rendkívül fontos, nagyon nemes és nem utolsósorban pótolhatatlan természeti értékünk, de a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az építési engedélyezési eljárások folyamatában közvetlenül nem vesz részt, tekintettel arra, hogy a hatáskör hiányában közvetlenül nincs hozzáférése a benyújtott tervekhez, nincs lehetősége a tervek véleményezésére.A jogosultságokkal rendelkező Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztály építési engedélyezési eljárása során szakkérdésként vizsgálja a táj- és természetvédelmi szempontoknak megfelelően az építési terveket. Amennyiben az írásbeli kérdését tisztelt képviselő úr átadja, akkor részletesebben tudom tájékoztatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 169 2020.07.13. 2:04  164-173

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az idei év az agrárium számára is egy nagyon kemény, egy kihívásos év, ha fogalmazhatok így, már csak azért is, mert a tavaszi fagykár, a téli, a tavaszi csapadékhiány, aszályos időjárás, különböző állatbetegségek, járványok mind elérték az ágazatot, ami rendkívüli kihívást jelent számunkra. De ugyanakkor nyugodt lelkiismerettel mondhatom önöknek, hogy a magyar kormány, az agrárkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy ezek a veszteségek minimalizálva legyenek. Kiemelten fontos megemlítenem, hogy kimondottan a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban különböző kiesések vannak az ágazat különböző szektoraiban. Ezért épp a mai nap ezeknek a szektoroknak a számára hirdette meg az agrárkormányzat mintegy 25 milliárd forint értékben azokat a lehetőségeket, ahol a koronavírus-járvány idején, a Covid idején bizonyos nehézségek, piaci zavarok, termeléskiesés következett be. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez a lakossági ellátást, a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását nem veszélyeztette és nem veszélyezteti ma sem.

Ezek a támogatások főleg azt a célt szolgálják, hogy különböző kisebb kieséseket, néhol bizonytalanságot túlélve ezek a gazdasági egységek további termelési színvonallal, termelésmennyiséggel, jó, biztonságos élelmiszer-előállítással álljanak rendelkezésünkre. Ez a támogatási forma ebben nagyon sokat segít, nagyon komoly az érdeklődés.

Ugyanakkor azt is szeretném még itt kihangsúlyozni, hogy az egységes kérelem alapján benyújtott támogatási igényeknek a 98,8 százalékát június 30-áig az agrárkormányzat a kifizető ügynökségeken keresztül mintegy 493 milliárd forintban teljesítette.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 173 2020.07.13. 1:20  164-173

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az előző két percben feltett kérdésére még nem volt alkalmam válaszolni, most néhány szóban szeretnék. A mostani betakarítási időszaknak, most így mondom, a nyári betakarítási időszaknak a csúcsát éljük, milyen eredményeket értünk el? Ahogy az előbb is említettem, a tavaszi aszály jelentős részben befolyásolta az őszi árpa és a kalászosok fejlettségi állapotát.

(16.30)

Az őszi árpánál egy jó közepes, az őszi búzánál várhatóan egy közepes termésről tudunk beszámolni, tehát az előző évekhez képest némileg kevesebbről. Az őszi káposztarepce betakarítása folyamatban van, itt nagyobb veszteséggel számolunk, hektáronként a tapasztalatok szerint 2-2,1 tonna/hektárral.

Ugyanakkor szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt napok rendkívül csapadékos időjárása tovább nehezítette az ágazat sorsát. Én is olyan helyről származom, ahol a szomszédunkban 400 milliméter csapadék esett le, katasztrofális helyzet van. A búzának a kalásza látszik ki a vízből, remény nincs arra, hogy ennek a betakarítása időben megtörténik. Bízom abban, hogy majd megfelelő kárenyhítési alapokon keresztül tudunk azon gazdáknak is segíteni, akiket ilyen súlyos természeti kár ért. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 138 2020.09.22. 2:40  137-150

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja az 1956. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, Párizsban, 1954. december 1. napján aláírt Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről szóló nemzetközi egyezmény felmondása, megszüntetve Magyarországnak a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetben viselt tagságát. Hazánk alapító tagja volt az 1909. január 25-én létrejött Nemzetközi Hűtésügyi Társaságnak, amely az 1920. június 21-én elfogadott nemzetközi egyezménnyel nyerte el a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről megnevezését. A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet alapításának idejében Magyarországnak a szervezet által nyújtott fórum volt a legfőbb lehetősége arra, hogy a korszerű hűtőipari technológiákról naprakész információkat szerezhessen, illetve kapcsolatot tudjon kiépíteni és fenntartani a nemzetközi piaccal.A rendszerváltozás, majd az Európai Unióhoz történő csatlakozás új helyzetet teremtett, melynek következtében hazánk olyan szervezetek tagjává válhatott, amelyek alkalmasabbak a szakmai ismeretek bővítésére. Míg a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet elsősorban a technológiák feldolgozásával foglalkozik, addig a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók számára inkább meghatározó terület a technológiák alkalmazása, amelyre más nemzetközi szervezet fókuszál. Mivel Magyarország tagja a Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozók Európai Szövetségének, a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetben fennálló tagságunk okafogyottá vált, az ipar részéről megszűnt az érdeklődés az intézetben folyó munka iránt. Az egyezmény szerint mindegyik tagállamnak joga van legalább egy évvel előre történő bejelentés után az intézetből kilépni, vagy alacsonyabb csoportba átlépni.

A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetet nemzetközi szerződés hozta létre, így tagságunk megszüntetéséhez fel kell mondani az egyezményt. Az egyezmény felmondása európai uniós kötelezettségeket nem sért, az Európai Unió számos tagállama, így Ciprus, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália sem tagja az intézetnek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 150 2020.09.22. 2:01  137-150

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm azokat a kiegészítéseket, információkat, részletes kifejtéseket, amelyeket képviselőtársaim is elmondtak itt akár a Fidesz részéről vagy a KDNP részéről. Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések ma már, és az ebben a szervezetben való tagság…  természetesen van tagdíjunk, egy minimális tagdíj, nem ez a lényeg. A lényeges kérdés az, hogy gyakorlatilag az a hűtéstechnikai rendszer, amellyel ebben az intézetben még foglalkoztak, foglalkoznak, réges-régen elavult, és teljesen új eljárások, új hűtéstechnikai technológiák vannak, melyeken ebben az intézetben, az én és a mi információink szerint, már valahogy egy kicsit, úgy látszik, hogy a kor túlhaladt rajtuk. Éppen ezért fontosnak tartjuk az új, innovatív berendezések, új, innovatív technológiák alkalmazását, más kutatóközpontokkal, hűtőipari egységekkel, nem utolsósorban az új eljárásokkal való megismerkedést, illetve annak az elsajátítása jelenti a magyar hűtőiparnak, a hűtőipari tevékenység továbbfejlődésének a lehetőségét. Tehát úgy érezzük, hogy szakmailag ez a szervezet gyakorlatilag úgymond elavult, ha finoman fogalmazok, és nem megsértve senkit. Éppen ezért gondoltuk, hogy inkább más, hasonló, de a mai kornak és a jövő kornak megfelelő intézetekben, különböző tagsági viszonyok esetleges újbóli kezdeményezésével tudunk egy sokkal innovatívabb, előremutatóbb tevékenységben együttműködni. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ez a magyar agrárgazdaságon belül a hűtő- és konzervipar számára rendkívül fontos, hogy ezeket a legújabb technológiákat alkalmazzuk, és egy ilyen kissé  így fogalmazom  elavult technológiák mentén működő intézet, ami valahol néhány pillanatra működik, ennek nem sok értelme van. Köszönöm szépen. (Dr. Zsigmond Barna Pál és Nacsa Lőrinc tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 170 2020.09.28. 2:21  167-174

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdést, gondolom, úgy is feltette mint korábbi sportember, aki a sportért elkötelezett ember. Akkor, amikor egy sávolyi pályáról beszélünk, sajnos el kell mondani, hogy ez 2008-ban került megtervezésre, és azóta ennek a versenynek a helyszíne akár vonalvezetésben, akár kiépítésben, infrastruktúrában már nem felel meg a mai kor feltételeinek, követelményeinek. Éppen ezért az a döntés született, hogy valóban, a Hajdúságban egy másik pálya kijelölése fog megtörténni.

Ennek a pályának a kijelölését három nagyváros, szeretném pontosan mondani, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza volt, amely egyértelműen támogatta.

Úgy gondolom, akkor, amikor a Forma-1-es versenyautózásról beszélünk, akkor a motorsportban egy újabb lehetőség, a térség felzárkóztatásában, a térség infrastrukturális fejlesztésében, nem utolsósorban sportban, nézőközönségben, odalátogatók szempontjából egy komoly helyszín lehet ennek a pályának a kialakítása.

Az ön által feltett kérdésnél környezetvédelem, földtörvény s a többi kérdésre vonatkoztatva el kell hogy mondjam, hogy ez a terület valóban kivonásra fog kerülni a termőföldalapból. De ha megnézzük azt  és tudom, hogy ön ezt így nem fogja elfogadni , hogy a rendszerváltás óta hány hektár került ki mezőgazdasági művelésből, akkor ez ezredeknek az ezrede (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), mert körülbelül egymillió hektár került kivonásra az elmúlt harminc évben a mezőgazdasági művelésből. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Sajnos!) Sajnos. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy nemcsak hogy sajnos, hanem ezek a területek valóban akár új utakat, autópályákat, új ipari létesítményeket, ipari parkokat eredményeztek, most legújabban természetesen pedig azokat a naperőműveket, amelyek jelentős részben nem termőföldkivonást jelentenek, de mégis átalakulást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 174 2020.09.28. 1:06  167-174

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Akkor ön ezek szerint a sávolyi autópálya mellett kampányol?  most visszakérdezek. Mert engem azzal bizonyít (sic!), hogy egyáltalán ki kampányol, hogy én mi mellett kampányolok. Én egyetlenegy dolog mellett kampányolok, amellett, hogy azok a beruházások, amelyek elkészülnek, ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy a Dunántúlon vagy Kelet-Magyarországon, de mégse mindegy, mert azért Kelet-Magyarország fejlettsége jóval hátrébb van, mint a nyugat-magyarországi fejlettség, éppen ezért, ha egy ilyen beruházás odakerül, akkor egyértelműen ennek a térségnek a gazdasági fejlődése fog megerősödni. És az, hogy most 300 hektárt leaszfaltoznak? Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy ez nem valós szám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 75 2020.10.06. 4:57  72-105

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ha röviden akarok erről nyilatkozni a kormány nevében, akkor azt mondom, hogy támogatja a kormányzat, de azért engedje meg, hogy néhány gondolatot elmondjak. Az erdélyi kopó, mint ahogy ön is említette, őshonos magyar vadászkutya, amelyet kiváló tulajdonságai miatt nagy sikerrel alkalmaztak a történelmünk során. Remek az alkalmazkodóképessége, szívós jellemű, ezáltal akár veszélyesebb vadfajok  mint ahogy ön is előbb említette , például a vaddisznó vadászatán is remekül megállhatja a helyét. Napjainkban azonban ez az értékes nemzeti kincs a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége adatai alapján csökkenő egyedszámú, ezáltal veszélyben lévő fajta.

A jelenleg hatályos vadászati jogszabályi környezetben a hajtóvadászatokra nincs érvényes korlátozás a vadászkutyákat illetően, ezért ezeken az erdélyi kopó is alkalmazható. Ellenben a terelővadászatok alkalmával az érvényes szabályok szerint  ahogy az előterjesztő képviselőtársam is említette  a 45 centiméternél nagyobb marmagasságú kutyával folytatott vadászat a vadászati rend megsértésének minősül eddig. Pedig a jól képzett kopó bátorságának és kitartásának köszönhetően fáradhatatlanul hajtja a vadat, és gazdája utasítására azonnal reagál. Természetesen az a képzés, a felkészítés, a nevelés, az edzés e kutya vonatkozásában is ugyanolyan fontos, mint az egyéb kutyafajtáknál, tehát az erdélyi kopónál is, hogy valóban azt az etikettet betartsa, amit a vadászok és a vadászati etika kíván ettől a fajtától. Emellett számos helyzetben akár előnyös is lehet a nagyobb marmagaság, például különleges talajjellemzők, vizes területek, árterületek esetében. Aki már ilyen helyen járt, az tudja nagyon jól, hogy ezek nehezen megközelíthetők, akár apróbb vagy alacsonyabb, kisebb kutyafajtákkal ez szinte nehezen bejárható terület, ezért is egy erősebb, robusztusabb, nagyobb testű kutya sokkal jobban tudja ezeket a területeket úgymond átvizsgálni.

Ahhoz, hogy ez az értékes fajta és tehetsége ne tűnjön el a jövőben sem, a módosítási javaslat a terelővadászatokkal kapcsolatos rendelkezés vonatkozásában kivételként kívánja rögzíteni a vadászati alkalmassági vizsgával és hiteles származási igazolással rendelkező erdélyi kopókat. Ennek jóváhagyása elősegítené a fajta képességeinek vadászaton történő kihasználását és hosszú távú fenntartását. Itt csak megemlítem, hogy természetesen, amikor csak egy huszonpár egyedről beszélünk, ez önmagában rendkívül csekély, elenyésző a többi kutyafajtának a létszámához képest, éppen ezért fontos, hogy azok a tenyésztőszervezetek vagy tenyésztők, akik az erdélyi kopóval foglalkoznak, lássák értelmét e kutyafajta további  most így mondom  állománybővítésének, hogy valóban betöltse azt a szerepét, amit az előterjesztő is elmondott, illetve megvilágított. Tehát igaz, hogy az előterjesztés kimondottan a vadászatra vagy a vadászati eljárásra vonatkozik, de önmagában ez az előterjesztés ennek a fajtának a megerősítése, létszámbővítése, hogy valóban ne vesszen ki ez a hungarikumok sorából, valóban maradjon meg nekünk egy olyan nemzeti értéknek, amely ugyanúgy a történelmünkhöz, a hagyományainkhoz nagymértékben kapcsolódik, mint a többi kutyafajta és számos más állat, ezt azért hozzá szeretném tenni. Mert ugye, a következő napirendi pont az állattenyésztők napjáról szóló határozati javaslat lesz, ami, úgy gondolom, egy picit össze is cseng ezzel a történettel, mert nem lehet különválasztani, csak állatokról beszélünk. Éppen ezért fontos, hogy ezt a kutyafajtát ilyen szempontból is megerősítsük, és nemcsak a vadászatokon, hanem talán a közhírben, a közvéleményben is jobban elterjesszük ennek a fajtának a jelentőségét, a hasznosságát, jobban felhívjuk a figyelmet arra, hogy igen, ez az a fajta, amely  ahogy az előbb említettem  nemzeti kincsünk, nemzeti értékünk. Éppen ezért fontosnak tartom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek érdekében ezt a törvénymódosító javaslatot az Agrárminisztérium támogatja, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat is, hogy akár a hozzászólásaikkal, javaslataikkal is támogassák ezt a javaslatot, amivel biztos, hogy egy ilyen kutyafajtának a hosszú távú jövőbe vetett elgondolásaink, terveink szerint biztosítani tudjuk a továbbélését és fennmaradását. Éppen ezért a kormány részéről támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 109 2020.10.06. 7:27  106-137

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztő! Azt gondolom, hogy most, amikor a járvány időszakát éljük, talán ennél jobban nem is tudnánk felhívni arra a figyelmet, hogy mennyire fontos az a munka, amit az állattenyésztésben, a mezőgazdaságban az emberek, a gazdálkodók, a gazdák végeznek a mostani időben is. Habár természetes, hogy a gazdák, gazdálkodók az év minden napján dolgoznak, de most is bebizonyosodott  és azt hiszem, ez a legjobb példa arra , hogy mennyire stratégiai ágazattá vált a magyar agrárium. Ez az az időszak, amikor az elmúlt hónapokban és talán az elkövetkezendő hónapokban is mindenki megfelelő ételhez, megfelelő élelmiszerhez, megfelelő, biztonságos élelmiszerhez tud hozzájutni, és ebben az esetben is jelentős részben az előterjesztésben szereplő állattenyésztők napja az állattenyésztőkről is szól. A Föld XXI. századi növekvő emberiségének ellátásában kulcsszerepe van a mezőgazdaságnak és benne az állattenyésztésnek, tudományos tény ugyanis, hogy az embernek mint biológiai lénynek az egészséges fejlődéséhez és létének fenntartásához szüksége van az állati fehérjékre, azaz húsra, tejre, tojásra, még akkor is, ha néhány divatirányzat ennek az ellenkezőjét próbálja néhányszor bebizonyítani, ami aztán idővel mindig megbukik, és szerencsére tovább folytatódik a normális élelmiszer-fogyasztás. Szerencsére hazánkban minden állati termék fogyasztása évről évre kivétel nélkül növekszik, de nem minden élelmiszerre és nem minden húsra jellemző ez. Inkább az a helyes kifejezés, hogy milyen mértékben növekszik, de növekszik. A megnövekedett elvárásoknak a hazai állattenyésztés igyekszik eleget tenni, sőt jól teljesíteni. Az ágazat megtermelt értéke évről évre nő, nagyságrendileg ezermilliárd forinttal részesedik az itthon egy év alatt megtermelt javakból, és ezt a kedvező folyamatot még a járványhelyzet sem tudta jelentősen megtörni, sőt bizonyos mértékben erősíteni tudtunk.

Hogy az állattenyésztés eredményeiről és az állattenyésztők munkájáról széles körben, a társadalom mind több rétegét bevonva tudjunk beszélni, szükség van az évben egy kiemelt jeles napra, ünnepre. Az állattenyésztő ugyanis nemcsak lovat, marhát, juhot, baromfit nevel, hanem mindannyiunk számára fontos élelmiszer-alapanyagot állít elő, emellett felelősséget vállal a környezetért, figyelmet fordít a biodiverzitásra, és részese a kultúrtáj megőrzésének. De továbbmegyek.

Az állattenyésztés az európai és benne a magyar történelem és kultúra fontos része. Be kelle valakinek mutatni Kincsemet, a magyar csodakancát, az alföldi puszták magyar szürkemarháját, a XXI. század kulináris csodájává avatott mangalica sertést, vagy a nemzetközi  és most ismét visszatérünk a kutyákhoz  kutyakiállítások sztárjait, akár a magyar vizslát?

De ott vannak közös értékeink, a hungarikumok is, amelyek között ott találjuk például a gyulai és a csabai kolbászt, amelyek nemcsak az egyedi technológia, hanem a magyar földön felnevelt jószág húsa miatt lettek különlegesek. Ezek mind-mind a hazai állattenyésztők mindennapi munkájának gyümölcsei. És a mindennapok kifejezést értsék szó szerint. Az állattenyésztőnek minden nap hétköznap, mert a sertésnek karácsonykor is enni kell adni, a lovat május 1-jén is le kell jártatni, és a juhot akár hőségriadó idején is meg kell akár nyírni, habár az egy kicsit már későn van.

Higgyék el  jómagam is részese vagyok , hogy kevés olyan ágazat van a gazdaságban, amely annyira igénybe veszi az embert, mint az állattenyésztés. Ennek résztvevői, a magyar állattenyésztők megérdemelnek tehát egy ünnepnapot. De szüksége van erre a ma átlagemberének is, akit joggal bizonytalanítanak el azok a féligazságokon nyugvó hírek, amelyek az állattenyésztést környezetszennyezőnek, a húsfogyasztást pedig egészségtelennek bélyegzik. A tudományos igényű ismeretterjesztés mértékletes, de tudatos táplálkozási tézisei szélesebb körű megismertetésének fórumot kell találni.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez a nap egyben fontos lehet a szakma résztvevőinek is, hiszen az állattenyésztők napja kapcsán majdan szerveződő előadások, gazdatalálkozók, különböző kiállítások, rendezvények, állatbemutatók, állatvásárok, információátadás a korszerű digitális technikákkal is támogatott állattenyésztés megteremtését szolgálja. Ma már az állattenyésztés több annál, mint egy istálló, több annál, mint egy ól, több annál, mint egy állat, ma már a legfejlettebb technológiák alkalmazásával és birtoklásával történik ezeken a telepeken a gazdáknál, a gazdálkodóknál az állattartás.

Szeptember 29e, Szent Mihály napja  túl vagyunk egypár nappal már rajta  különösen alkalmas lehet erre, a legeltető állattartásban ugyanis évszázadok óta két nevezetes napot tartunk számon, az egyik Szent György napja, április 23-a, amikor kihajtják a jószágot, a másik Szent Mihály ünnepe, amikor meg behajtják a legelőről a jószágokat. Ez a nap egyben a számadás ideje is, hiszen régen a kanászok, a pásztorok, a juhászok ilyenkor vonták meg az éves munkájuk mérlegét, s adtak számot gazdáiknak az állomány gyarapodásáról, teljesítményéről.

(15.00)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottaknak megfelelően kérem önöket, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal, szavazatukkal támogassák ezt a határozatot.

Engedjenek meg a napirendi ponttól eltérő, egy pillanatra visszatekintő, a korábbi napirendi ponthoz tett gondolatot, ott már a végén nem volt alkalmam pár dologra reagálni, de meg szeretném jegyezni, hogy van nekünk egy állattenyésztési törvényünk, az állattenyésztésben különböző fajtaszervezeteknél a fajtatisztaságot és nem utolsósorban a fajtatenyésztésnek a programját ezek a szervezetek képezik és alkotják. Ez az új állattenyésztési törvényben szerepel, amit önökkel együtt az elmúlt évben elfogadtunk. Tehát a szakmai munka, akár az állattenyésztés haszonállataira, akár a kedvtelésből vagy egyéb szórakozásból tartott állatokra is ugyanez vonatkozik. Tehát ezeknél a szervezeteknél megvan a szakmai háttér. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 123 2020.10.06. 8:04  106-137

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az elmúlt pillanatokban akár egy harminc- vagy negyvenéves visszatekintésről is hallhattunk, de úgy gondolom, hogy amikor az állattenyésztők napjáról beszélünk, akkor adjuk meg a tiszteletet azoknak a ma élő és dolgozó embereknek, akik valóban az állattenyésztésben dolgoznak, egy rendkívül nehéz örökséget hoznak magukkal. Tudjuk a rendszerváltozás és az azt megelőző időszak buktatóit, amely során talán valóban az állattenyésztési ágazat volt az, amelyik rendkívül hektikussá, hullámzóvá vált a tevékenységben, és rendkívül nehéz volt igazodni a megváltozott körülményekhez is. De azt azért elmondhatjuk, és ezt szeretném leszögezni, és ez lehet, hogy egy kicsit furcsán hangzik ebben a Házban, a magyar mezőgazdaság nehézipara az állattenyésztés. Nem tudom, érzékelhetőe, hogy ez mit jelent, ha az ipari oldalról nézzük, hogy ez a mezőgazdaság legnehezebb ágazata.Hogy ma hogyan tudnak itt, ebben az ágazatban emberek dolgozni, azt hiszem, hogy ma már a megfelelő körülmények jelentős részben megvannak, sőt mondhatnám, hogy eziránt rendkívül sokat is tett az agrárkormányzat vagy agárkormányzatok, talán fogalmazhatok így. Csak fel szeretném hívni a tisztelt kritizálók figyelmét, hogy most megindítunk éppen október 1-jén az állattenyésztési telepek korszerűsítésére mintegy 50 milliárd forintos fejlesztési forrást, amely gyakorlatilag nem is 50 milliárd fejlesztést jelent, hanem ennek több mint a dupláját, mert ugye, 50 százalékos fejlesztési támogatás, tehát ilyen szempontból ez egy 100 milliárdos fejlesztési lehetőség.

(Folytatás 154/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. október 6. kedd 154/2. szám

Országgyűlési Napló

Erre nagyon sokan jelentkeztek máris, és fognak még jelentkezni, és várható, ha további jelentkezés lesz, akkor talán ezt a forrást még bővíteni is tudjuk. De ugyanakkor ez csak egy pont, ha fogalmazhatok így, ez az ÁTK 7-es, a szakmában ez biztos, hogy sok mindenkinek mond valamit, lehet, hogy itt, önök között  nem megsértve önöket  kevésbé. Volt már ezenkívül hat ÁTK-s pályázat. Az állattenyésztő telepek korszerűsítésének a rövidítése az ÁTK, és ebben az elmúlt évtizedben több száz milliárd forint került pályázati úton telepek fejlesztésére és az ottani jóléti rendszerek úgymond fejlesztésére fordítva. Ez azt jelenti, hogy ebbe az ágazatba rendkívül nagy összegeket fordított már az agrárkormányzat, és szeretném, ha továbbra is ez így lenne.

Most itt a Covid-járvány ideje alatt csak mintegy 11,5 milliárd forint került kimondottan az esetleges kiesések, hátrányok kompenzálására fordítva, és ennek jelentős része már a kritikákkal ellentétben kifizetésre került vagy kifizetésre kerül a napokban. Tehát azt mondhatom, hogy azokra a korábbi kritikákra, amelyek megfogalmazzák az állattenyésztéssel kapcsolatban, hogy kevesebb létszám, kevesebb GDP-hez való hozzájárulás, még egy dolgot szeretnék megemlíteni.

(15.40)

Nem akarok agrárvitát kezdeményezni a parlamentben, de akkor, amikor sertésről beszélünk  ugye, tudjuk, hogy a sertésnél is és a baromfinál is egy rendkívül kritikus időszaknak vagyunk részben végén, részben talán a közepén, amikor különböző állatbetegségek okoznak rendkívül komoly termelési, tartási és piaci zavarokat egyaránt , én inkább egy másik oldalról közelíteném meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor én is és mások is szoktak hivatkozni netalántán a rendszerváltozás időszakára, hogy akkor volt 10 millió sertés Magyarországon, én vissza szeretnék kérdezni: hol voltak ezek a sertések? Jelentős részben a falusi ólakban, istállókban. És ma, ha végigmegyünk egy faluban, gyakorlatilag sertést alig találunk. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez a baj!) Miért van ez? Az emberek jobban élnek, kevésbé akarnak ilyenfajta tevékenységet végezni, és a szakosított nagytelepekre helyeződött át a hangsúly. Tehát ebből a szempontból lehet itt 10 millió sertésről beszélni, de ha nincs meg hozzá a szándék, márpedig nincs meg hozzá, ezt én gyakorlatból tudom határozottan mondani, akkor ezt nem is kell keresni. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy akár a magyar őshonos fajtákkal vagy a rendkívül jó mutatókkal rendelkező magyar és külföldi fajtáknak a hasznosításával tudunk a sertéspiacon hosszú távon, ha nincs betegségünk, kitartóan megjelenni. Tehát én azért mondom, nem akarok vitát nyitni ebben, de ez egy rendkívül árnyalt történet, ennek számtalan régi, mondhatnám úgy, hogy történelmi kapcsolata van.

Amikor az agrárágazat fejlődéséről és fejlesztéséről vagy lehetőségeiről beszélünk, a tőkekivonás a mai napig is működik az agrárágazatban a földbérleti viszonyokból fakadóan. Tudjuk, ha nem saját területen gazdálkodik az ember, hanem bérelt területeken, ott a bérbeadónak jár a földbérleti díj, amely jelentős részben az ágazatból kapásból kicsúszik, és nem pedig visszatermelésre kerül. Biztos, hogy ezt sem fogjuk tudni még pár éven belül megoldani, de arra törekszünk  többek között még az osztatlan földtulajdon felszámolása révén is, habár ez csak egy részletét tudja megoldani , hogy minél több olyan terület legyen, amely közvetlenül a gazdálkodók, a gazdák birtokában legyen, mert akkor ez az úgymond pluszköltség nem kerül ki az ágazatból, hanem a saját ágazati fejlesztésekre fordítható. Én azt hiszem, hogy ezt kell majd célnak tekintünk hosszú távon, és biztos, hogy akkor a mutatóink is sokkal jobbak lesznek.

Azt azért határozottan merem mondani, hogy az állattenyésztő telepeknél is, és fölvetődött egy arány, hogy állunk a növénytermesztés és állattenyésztés arányával: nagyon komoly fejlődés van a technológiában, komoly fejlődés van a technikák alkalmazásában és remélhetőleg a szakemberképzésben is. Nekem egyik vesszőparipám, hogy a magyar mezőgazdaság egyik kitörési pontja a megfelelő szakemberképzés. Sokan azt hitték  és ezzel nem akarok senkit sem megsérteni  a rendszerváltozás idején, ha megkapnak két-három hektár vagy hold földet, majd azon ők megfelelő szakmai hozzáértéssel bírnak. Az az idő régen elmúlt, ma már megfelelő szakmai felkészültség kell ahhoz, hogy megfelelő, hatékony mezőgazdasági művelést lehessen folytatni. Ehhez pedig megfelelő, úgymond jó értelemben vett birtokméretek szükségesek. Két-három hektáron ma már hagyományos agrártevékenységet hatékonyan nem lehet végezni. És ehhez szükséges a megfelelő szakértelem, hogy ki tudják számolni, hogy az a tevékenység, az a befektetés, az a beruházás, az a fejlesztés mennyi idő alatt, milyen hozadékkal, milyen hozammal, esetleg milyen jövedelemmel bír. Ez már több annál, mint egy szakma, és akkor, amikor mezőgazdaságról beszélünk  és ezzel fejezem be , azt szakmai kérdésnek csak részben kell tekinteni, aki mezőgazdasággal foglalkozik, az egy életforma. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.  Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 20-22 2020.10.20. 5:28  17-22

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam…

ELNÖK: Államtitkár úr, még nem írták ki a nevét. Kérem a technikai személyzetet, nézzék meg államtitkár úrnak a patkóváltóját. (Jelzésre:) Most már jó, igen. Államtitkár úr, öné a szó, parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor, amikor a horgászatról és halászatról szóló törvénytervezet beterjesztésre került a parlamentbe, akkor az a felmérés megtörtént, hogy Magyarországon valóban durván olyan 170 halász az, akik a természetes vizekben ezt a fajta tevékenységet folytatták, vagy akkor még folytatták, és ezeknek a családoknak a jelentős része generációs család, tehát nem is olyan, hogy csak akkor kezdte el, hanem már korábban, több generáción keresztül végezték ezt a tevékenységet. De mivel azt is tudtuk  és most nem akarok sem helyszínt, sem időpontot, sem a halász nevét mondani, habár nem tőlem fakadt ez a szigorítás, sajnos mégis azt kell mondanom , számtalan esetben, számtalan helyen találkoztunk olyan esetekkel, amikor a méreten aluli, fiatal, abszolút nem piacképes halakat különböző halászok különböző helyi piacokon értékesítették. Ez önmagában, úgy gondolom, egy szerencsétlen helyzet. Természetesen ez csak az én személyes példám.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a Tisza és a Körös háromszögletében élek, és engem is megkerestek több évvel ezelőtt már a halászok, és elmondták a problémájukat. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez a törvény gyakorlatilag a horgászoknak nyújt egy olyan lehetőséget, hogy ezeket a vizeket kezeljék. Ugyanakkor felajánlásra került a halászok számára az, hogy ezeken a vizeken a horgászegyesületekben aktív tevékenységet végezzenek. Na most, itt jött a probléma, hogy… (Magyar Zoltán közbeszól.) Engedje meg, én sem szóltam bele, tisztelt képviselő úr! Itt jött a probléma, hogy ezek a horgászegyesületek, ahova a horgászati jog is delegálva lett, nemigen foglalkoztatták  az nem igaz, hogy senkit sem, de nemigen foglalkoztatták  ezeket a halászokat, mert pont az előbb általam említett személyes tapasztalatból fakadóan tudták, hogy sajnos ezeknek a halászoknak  tisztelet a kivételnek természetesen  egy része úgymond a tilosban dolgozott, és megvolt az a vélemény ezekről az emberekről, hogy ezt várhatóan nem is tudják ebben az új felállásban végezni.

Van egy másik adalékom. Körülbelül két héttel ezelőtt, azt hiszem, holnap lesz két hete vagy három hete, így valahogy, személyesen keresett meg Szolnokról, a Körösök vidékéről, Mártélyról és Szegedről egy halászcsapat, tehát ez a tárgyalás ma is folyamatban van, ezt csak szeretném önnek mondani. Már egy teljesen más megvilágításban, egy teljesen más felfogásban kerestek meg annak érdekében, hogy őnekik milyen elképzelésük van már arról, hogy hogyan kellene őket kármentesíteni; ők is tudják, hogy ezek az eszközök régen elavultak, nem lehet velük horgászni, ezeket nem lehet használni, ezeket a halászeszközöket tilos úgymond használni.

(9.50)

Éppen ezért ők teljesen másképp, más gondolatokkal kerestek meg, hogy hogyan tudnak ők hasznos tagjaivá válni a folyóvizek gondozásában a Mohoszon keresztül. Mi ez az elképzelés? Én úgy gondolom, hogy ezen el kell hogy gondolkodjunk mindannyian, ez pedig nem más, mint az invazív fajok kiszűrése. Mivel tudjuk, hogy ezekben az élővizekben, folyóvizekben  lehet, hogy nagyon határozottan fogom kimondani ezt a mondatot, de mégis azt kell mondanom  felszaporodtak azok a halfajok, amelyek a mai piacképes halfajokkal ellentétesek úgymond, ezek elpusztítják azoknak a halaknak a lárváját, megeszik, s a többi, s a többi, elveszik az életteret ezektől a halaktól. Éppen ezért ez a horgászcsapat, mondhatom azt, hogy egy olyan felajánlással jött, hogy ők nagyon szívesen belépnének ebbe a feladatba, és én segítsek abban, hogy a Mohosszal egyeztessek ebben a kérdésben. Úgy gondolom, ez egy megoldási lehetőség, és az invazív fajok kiszorítása az élővizeinkből olyan hosszú távú környezetpolitikai kérdés, amellyel szerintem intenzíven foglalkozni kell, mert nem lehet azokat az őshonos halfajainkat úgymond elveszítenünk, pont a törpeharcsa és az egyéb ragadozók miatt, ezekből a vizekből.

Úgyhogy kérem tisztelt képviselőtársam nyugalmát és a tűrőképességét, ez a tárgyalás folyamatban van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 112 2020.10.20. 16:10  111-136

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárpolitika egyik alapvető célja, hogy olyan szabályozási környezetet alakítson ki, amely hozzájárul a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, a szervezeti formák egyszerűsítésével elősegíti a generációváltást, egyúttal a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvező irányba fordítja. Hazánkban, akárcsak a teljes Európai Unióban, fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése, ugyanis az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középgeneráció odaért, hogy szeretné átadni a gazdaságot az utódoknak. Fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszer-gazdaság működőképessége. Az agrárgeneráció-váltás problémáinak megoldásában jelentős lépést jelenthet az őstermelők és a családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezése.

Jelenleg a magyar agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Az érintettek számát tekintve jelenleg érvényes őstermelői igazolvánnyal 290 251 fő rendelkezik, míg 23 555 családi gazdaságban mintegy 83 272 fő dolgozik. Az adatok alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen: az egyéni gazdálkodók több mint fele 55 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 10 százalék alatt van, ami a többéves trendekhez viszonyítva folyamatosan romló korösszetételre mutat.

Kedvező feltételeket kell teremtenünk a mezőgazdaságból élőknek. A törvénytervezetet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének aktív és támogató közreműködésével készítettük el, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A mezőgazdasági őstermelőket és a családi gazdaságokat érintő majd negyed évszázados, elavult szabályozási környezetet a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern szabályozássá kívánjuk együtt kialakítani.

A szabályozás kiterjed a mezőgazdasági őstermelőkre, az újonnan bevezetett őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságokra. A magyar társadalom és a mezőgazdaság alapvető eleme a családi kapcsolat megléte, ugyanis közös, minden politikai vitán felül álló értékünk a család és a családi gazdálkodás segítése. A családi gazdálkodás alatt azt a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet értjük, amit a családtagok együttesen, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által, közös boldogulásuk érdekében végeznek.

A mezőgazdasági őstermelők esetében életszerű, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lépnek hatályba 2021-től. A tevékenységi kör kibővül a mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel, ilyen például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása, így az életszerű gazdálkodáshoz nem kell több vállalkozási formát működtetni. Az egymással átfedő, egymást kiegészítő jogi formák tisztázása érdekében meghatározásra kerül, hogy a gazdálkodó az őstermelői tevékenysége tekintetében csak őstermelőként vagy őstermelők családi gazdasága tagjaként járhat el. Az őstermelői tevékenysége tekintetében emellett nem lehet egyéni vállalkozó. Ez alól egy kivételt javaslunk: ha a kiegészítő tevékenység bevétele meghaladja az őstermelői tevékenység bevételének negyedét, mert ebben az esetben a kiegészítő tevékenysége már kikerül az őstermelői tevékenységének a köréből.

Az egymással hozzátartozói viszonyban lévő, együttesen hozzátartozói láncolatot képező mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában is. E közösség váltja ki a jelenlegi formák közül a közös őstermelői tevékenységet és a családi gazdaságokat is. Jellemzője, hogy nem minősül önálló jogalanynak, mert a tagok mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek. Legalább két hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve, együttesen végezzék.

A személyes közreműködés kötelezettsége miatt egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. Az őstermelők családi gazdasága a tagok vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal nem rendelkezik. Az őstermelők családi gazdaságának termelési közösségi jellege alapozza meg, hogy a tagok által átadott mezőgazdasági termelőeszközöket közösen használják. Főszabályként a tagok az őstermelők családi gazdasága nyereségében és veszteségében egyenlően osztoznak, de az alapító szerződésben ettől természetesen eltérhetnek.

A családi mezőgazdasági társaság egy speciális minősítés, amelyet a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vétellel szerez meg. Olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. A mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaságoknak a nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el.

Az önök előtt lévő javaslatcsomag másik fő eleme a családi gazdaságokról szóló új törvény megalkotása következtében szükségessé vált kapcsolódó jogszabályok módosítása.

(16.30)

Az adózást érintő jogszabályok módosításának kiemelt célja, hogy az új törvényben meghatározott működési formákhoz igazodó adózási környezet kerüljön kialakításra. A jelenlegi adórendszer számos speciális személyijövedelemadó-szabályt tartalmaz az őstermelők, a tevékenységüket közösen folytató őstermelők, és az őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagjai számára. A sokféle jövedelemmeghatározási mód és a mezőgazdasági tevékenység sokféle formában történő folytatása következtében az adórendszer mostanra rendkívül összetetté, bonyolulttá vált.

Az őstermelői adózást módosító javaslat legfontosabb elemeiről néhány gondolatot a következőkben mondok. Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét, sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál. A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelőknek továbbra sem kell jövedelmet megállapítaniuk az őstermelői tevékenységből elért bevételükből és a személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtaniuk. A javaslat értelmében ez az adómentességi értékhatár a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami a 2020-as minimálbérrel számolva 966 ezer forint bevételnek felel meg.

Továbbra is megmaradna a jövedelem átalányban történő megállapításának lehetősége, más néven az átalányadózás, de az átalányadózás választhatóságának felső határa a jelenlegi 8 millió forintos bevételi értékhatárról az éves minimálbér tízszeresének megfelelő bevételi értékhatárra nő, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapított jövedelem a korábbi 6 és 15 százalék helyett egységesen a bevétel 10 százaléka lenne. Az egyszerűsítésnek köszönhetően kivezetésre kerül a nemleges nyilatkozattétel, és a 40 százalékos kistermelői költségátalány alkalmazásának lehetősége.

Ugyanakkor adómentessé válik az átalányadózó őstermelő bevétele az éves minimálbér ötszörösének megfelelő bevételig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 9 millió 660 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapítható 10 százalékos jövedelemhányadot tekintve ez azt jelenti, hogy az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem, a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelem válik adómentessé. Tekintettel arra, hogy a nemleges nyilatkozatot tevő és a 40 százalékos kistermelői költséghányadot érvényesítő termelők személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nulla forint, így ez a módosítási javaslat nincs hatással a költségvetésre, ugyanakkor jelentős egyszerűsítést eredményez mind az adóalanynak, mind a közigazgatás számára.

Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén azonban kötelező. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosított szabályokat a közösen gazdálkodó őstermelők, vagyis az őstermelők családi gazdaságának tagjai is alkalmazhatják. Az átalányadózás választhatóságának bevételi korlátja a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér 40-szeresét kitevő bevétel, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva mintegy 77 millió 280 ezer forintnak felel meg.

A klímavédelmi akcióterv alapján a méhészek kiemelt támogatása vált indokolttá, ezért őket támogatni kívánjuk azzal is, hogy a jövedelemszámítás módszerétől függetlenül adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme, az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelemnek felel meg. Annak eredményeként, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, a méhészeti tevékenységet folytató és átalányadózó őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig, a 2020. évi minimálbérrel számolva 1 millió 932 ezer forintig mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Ez az együttesen alkalmazható adómentességi határ bevételi határban kifejezve az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeget, a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forintot jelent a méhészeti ágazat számára.

Valamennyi társas vállalkozás esetén a személyi jövedelemadó alól mentesül az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja a termőföldhasználati jogosultságnak átengedése, mezőgazdasági támogatás átengedése címén a termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztéséhez, illetve termőföld vásárlásához kap társas vállalkozás. A jelzáloghitel-törlesztésért kapott összeg adómentességének feltétele, hogy a termőföld a törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában álljon, és utána  ez a leglényegesebb rész itt ebben a kérdésben  földbérleti díjat ne fizessen a tagjának. A termőföldvásárláshoz kapott összeg adómentességének feltétele, hogy az így megvásárolt föld használatát a tag legalább 15 évre ingyenesen engedje át a társas vállalkozásnak. A társas vállalkozások által adómentesen juttatott összegek az adóévben több tagnak történő juttatás esetében sem haladhatják meg összesen az 50 millió forintot. A társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót érintő módosítások csupán a személyi jövedelemadóban javasolt módosításokkal való összhang megteremtése érdekében váltak szükségessé, közteherfizetési kötelezettségben nem jelentenek változást az érintettek számára.

Összességében elmondható, hogy változatlan közteherfizetési kötelezettség mellett a módosításokkal jelentősen növelhetjük azon kistermelői kör létszámát, akik az eddiginél kevesebb adminisztrációval tehetnek eleget nyilvántartási és adóbevallási kötelezettségüknek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések fontos lépést jelentenek az őstermelők és a családi gazdálkodók szakmai, jogi, finanszírozási feltételeinek fejlesztése terén. A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, és nem utolsósorban majd szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 136 2020.10.20. 14:17  111-136

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, és azt hiszem, jól gondoltam több képviselőtársammal együtt, hogy amikor agrártörvényekről kezdünk a parlamentben beszélgetni  a vitát ma egy kicsit inkább háttérbe szorítom, egyeztetni, talán ez egy helyesebb kifejezés volt a mai törvénnyel kapcsolatban , akkor sokszor ilyen széles indulatok szoktak kerekedni, komoly viták szoktak kialakulni, és a végén el szoktunk térni attól, hogy egyáltalán mi a benyújtott törvény lényege. Szerencsére ez ma nem így volt és nem így van, és én ennek rendkívüli módon örülök, mert tudtunk összpontosítani arra a törvényre, amely a családi gazdaságok jövőjét tudja megalapozni, illetve továbbfejleszteni. Néhány képviselői hozzászólásra szeretnék reagálni. Győrffy Balázsnak természetesen köszönöm ismételten azt az együttműködést, azt a nagy munkát, fantasztikus munkát, kitartást  ugye, mert azért az is kellett hozzá, hogy ez a törvény megfogalmazásra kerüljön, és ma itt a parlamentben erről tudjunk beszélni , és köszönöm azokat a szakmai észrevételeket, gyakorlati példákat, amelyekkel ő kiegészítette a felszólalásában ennek a törvénynek a lényegét.

(18.20)

Természetesen, hogy még tisztább jogszabályi hátteret szeretnénk biztosítani, ebben, azt hiszem, mindannyian egyetértünk.

Ugyanakkor itt meg kívánom jegyezni, hogy mennyire fontos az, hogy egy átlátható pénzügyi elszámolási viszony legyen egy-egy termelői körnél. Ez jelentős részben azért fontos, mert amikor versenyképességről, fejlesztésről, támogatáspolitikáról beszélünk, akkor egyértelműen előjön az a kérdés, hogy hogyan finanszírozzunk. A finanszírozás lényege pedig abban van, hogy a bankoknak milyen megítélése van a vállalkozók felé, vagy az őstermelők, vagy az őstermelői gazdaság  most inkább vállalkozóknak mondtam, nem biztos, hogy helyesen. De mégis ez rendkívül fontos, hogy ebben egy olyan tiszta képlet fog kialakulni, amikor már ők gyakorlatilag a pénzvilág felé tudnak nyitni, illetve tud a bankvilág szintén ennek a körnek segítséget adni akár önerőben, akár támogatásban, akár hitelben vagy egyéb konstrukcióban, hogy a termelők a beruházásaikat, a fejlesztéseiket jelentős részben végre tudják hajtani. Úgy gondolom, hogy ez is egy rendkívül fontos dolog, erről évtizedeken keresztül beszéltünk, hogy nem tudnak a bankok hozzáállni ehhez a termelői körhöz. Azt gondolom, hogy most ez a veszély el fog hárulni.

Magyar Zoltán jobbikos képviselőtársamnak volt itt egy megjegyzése  én azon túlteszem magam  a délelőtti vita során már, vagy a napirend előtti felszólalásban, azt viszont köszönöm neki és a Jobbiknak, hogy szintén támogatják ezt az előterjesztést, és ő feltette a kérdést, hogy életképesebb lesze ettől a vidék. Úgy gondolom, ez egy bátortalan megjegyzés. Azért hozzuk a Ház elé ezt a törvényt, hogy még biztonságosabban a vidék valóban élhetőbbé váljon. Ennek a részleteiben nem kívánok elveszni, mert akkor én ugyanabba a hibába esnék, mint amikor kinyitjuk egy törvény vitáját, és mindenről van szó.

A szövetkezetek ügye hiányzik a törvényből. Nem véletlen, ez nem szövetkezeti törvény, álljunk meg egy pillanatra. Ez az egyének törvénye, a családok törvénye, a nevében benne van. Akkor miért szövetkezetről beszéltünk? Itt azért mindig meg szoktam állni egy pillanatra, és eltérek a korábbi kijelentésemtől. A szövetkezetek majd akkor lesznek igazán Magyarországon szövetkezetek, amikor ezek az őstermelők, ezek a gazdák a fejlődésük gátjaként érzik az összefogás hiányát, és akkor fognak azok az önszerveződő szövetkezetek létrejönni, amiben Európa, a nyugati félteke már előrébb tart 100-150 évvel, mert ők már akkor megtanulták, hogy egyénileg, kicsiben nem tudnak olyan hatékonyak lenni. Éppen ezért fontos, hogy ez a kör, amit ma mi őstermelői körnek hívunk, vagy őstermelői családi gazdaságnak, vagy vállalkozásnak, teljesen mindegy, nekik fog eljönni az a pillanat, amikor a magyar piacon, a nemzetközi vagy a világpiacon kell helytállni, s ekkor jönnek azok a szövetkezetek. Lehet, hogy nem erre gondolt képviselőtársam, de én úgy gondolom, hogy erről a szövetkezeti formáról kell majd akkor beszélni.

Mindig hiányzik belőle valami  ezt felírtam. Ha ellenzéki képviselő lennék, én is ezt mondanám egyértelműen, mert ez a szokásjog a parlamentben, hogy ha valami jó, akkor még azért csak csavarunk rajta egyet, a küllők közé bedugjuk a botot, hogy fölbukjunk. Tehát egyértelmű, hogy azért jelentős részben egyetértett a Jobbik képviselője is, sőt egyértelműen támogatta ezt a törvényt.

Nacsa Lőrinc képviselőtársam a KDNP részéről a generációváltás kérdéskörében mélyedt el. A fiatal gazdák támogatása természetesen elengedhetetlen. Úgy gondolom, hogy amikor generációváltásról beszélünk, ez a törvény csak egy lehetőséget ad még, ez még teljes mértékben nem oldja meg a generációváltást, csak felszabadít olyan erőket, felszabadít olyan lehetőségeket, amelyekkel közelebb fogunk jutni ehhez a kérdéshez. Természetesen, amikor generációváltásról beszélünk, akkor az két félről szól: egy kiöregedő generációról és egy olyan generációról, aki át akarja venni. Na most, itt jön a kérdés, hogy át akarjáke venni ezt a fajta tevékenységi kört, vagy pedig inkább azt mondja a gazdának a gyermeke, hogy ő már megtalálta az életben a számítását az ország vagy a világ más pontján, és látta azt a küszködést, azt a keserves életvitelt, amivel számos gazda és gazdatársunk végigéli és élte az életét, hogy ő ebből nem kér.

S éppen ezért fontos az  itt majd visszautalok Vadai Ágnes képviselőtársunk gondolatára , hogy épp ez a kérdés, hogy milyen agárjövőképet tudunk nyújtani, mik azok a lehetőségek, amelyekkel valóban a generációváltást, de én talán inkább úgy folytatnám, hogy a folytatólagos, következetes munkát tudjuk biztosítani. Ebben pedig természetesen szerepe van annak, amiről Jakab elnök úr is szólt néhány gondolatot, akár a digitalizáció, az automatizálás, robotika, környezettudatos gazdálkodás, biztonságos élelmiszer, ezek mind olyan fogalmak, amik a mai korban, a mai fiatalságnak számos lehetőséget, számos kihívást adnak. És nem utolsósorban a szakképzés: erről kevés hangzott ma el, de jól felkészült szakemberekre van szükség, és már itt össze is kapcsolódott a szakképzésben az új szakképzési törvény szerinti lehetőségek biztosítása, és pont a fiatal generációk számára. Tehát nem lehet egyik napról a másikra ezt megoldani, ennek sajnos akár talán egy évtized is kell, hogy ez a generációváltás, ez a megfiatalodás  talán inkább így mondom  bekövetkezzék az agráriumban, vagy talán lehet, hogy még hosszabb idő is kell.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP részéről szintén támogatásáról biztosította ezt a törvényt, és ő is inkább arról szólt, hogyan tudjuk vonzóvá tenni a vidéki életet. Úgy, ha korszerű lehetőségeket teremtünk. Ehhez természetesen nem csak az agrárium szükséges. Ehhez szükséges az a „Magyar falu” program is, ha csak ezt mondom, amiben a megfelelő infrastrukturális feltételekkel ugyanolyan lehetőségeket vagy közel olyan lehetőséget tudunk biztosítani egy kistelepülésen, mint egy közepes vagy egy nagyobb városban. Ezek azok a kérdések, amikkel összetetten, globálisan kell nézni ezt a kérdéskört, és ha most visszagondolunk, akkor a magyar törvényhozás, a magyar kormányzat ebben számtalan olyan ponton rendelkezik, törvényt alkot, döntést hoz, amellyel pont ez a program, a vidéken való élés a biztonságos megélhetés biztosítva lehessen.

Itt Vadai Ágnes képviselő asszony két paragrafussal kapcsolatban tette fel a kérdést, de erre Győrffy Balázs képviselőtársam gyakorlatilag válaszolt is, erre én már itt nem kívánok reagálni.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony több gyakorlati példát említett a törvénnyel kapcsolatban, több javaslatot is elmondott, több lehetőséget felemlített  és itt már az értékesítési lehetőségre képviselőtársam reagált is. Úgy gondolom, hogy az elektromos ügyintézés, amit szintén föl tetszett vetni, azt hiszem, hogy ez nyitott kapu lehet az elkövetkezendő időszakban, pont akkor, ha a digitalizációval kapcsolatban olyan elképzeléseink és javaslataink vannak, ami természetesen segít ebben a helyzetben.

Eltörölni az őstermelői adóelőleg-kötelezettséget, ha jól emlékszem, talán valami hasonlót tetszett említeni, és hogy a földforgalmi törvény végrehajtási határozata hiányzik. Ezek kritikus megjegyzések, de úgy gondolom, hogy ezekkel sem leszünk adósak, ugyanakkor természetesen várjuk azokat a módosító javaslatokat az LMP részéről is, amik ebben a törvényben befogadásra kerülhetnek, és a törvényt ezzel is erősíteni tudjuk.

Varga-Damm Andrea független képviselő asszony támogatásáról biztosította a törvényt. Családi alapokra épülő gazdaság, úgy gondolom, hogy ez volt a fő gondolatsora. Ebben teljesen egyetértünk. Nekünk azért ebben politikailag  történelmileg, inkább így mondom  komoly kieséseink vannak. Most nem akarok történelmi visszatekintést tenni, de látjuk, hogy a családi gazdaságok 1946-47-ben gyakorlatilag megtorpantak, s onnantól pedig jelentős részben kivéreztetésre kerültek. Most mi ezt durván majdnem 70 év távlatából kívánjuk, vagy az őstermelőit, ahogy az már korábban megjelent, 60 év távlatában kívánjuk visszaerősíteni. Ebben elveszett két generáció, ezt csak halkan jegyzem meg, akik ezt tudták volna folytatni. Tehát én azt hiszem, hogy ez a kérdéskör rendkívül fontos, és erről sokat kell még gondolkodnunk és együtt beszélgetnünk.

A feltett kérdés, a cégbíróság, agrárkamara elismerése egyértelmű.

(18.30)

Jakab elnök úr szintén erősítette ezeket a gondolatokat, amelyekről ez a törvény is szól, itt a klímaviszonyokról, időjárási viszonyokról, a biztonságos élelmiszer-előállításról, a nyomon követésről tett néhány gondolatot. Ezekre a kihívásokra a megfelelő válaszadás elkerülhetetlen, és úgy gondolom, hogy a mai agrártársadalom meg tudja adni ezekre a válaszokat.

Most nagyon napi kérdéssel nem kívánok foglalkozni, csak megjegyzem, hogy azért ez az év egy rendkívüli időjárási év volt, akárki akármit mond. A kora tavaszi fagyok, a tavaszi szárazság után bekövetkező irgalmatlan mennyiségű nyári csapadék után megint egy száraz periódus volt, és most a múlt héten megint leesett száz milliméter csapadék. Ehhez azért alkalmazkodni, a legjobban felkészült, legjobb erővel, szaktudással bíró emberek is nehezen tudnak megfelelő választ és megfelelő lépést tenni, de azt gondolom, hogy mégis el lesz vetve a gabona, be lesz takarítva az a mennyiségű kukorica vagy őszi betakarítású növény, amire az országnak szüksége van, és ezzel is tudjuk bizonyítani azt, hogy Covid ide, Covid oda, ismételten az agrárágazat kimagaslóan tudja teljesíteni azt a tevékenységét, azt az elvárást tudja biztosítani, amellyel Magyarország biztonságos élelmiszer-ellátásában oly nagy szerepet vállalunk. Azt hiszem, nem hiszem, tudom, hogy még bizonyos mértékben komoly exportlehetőségek is rendelkezésre állnak.

Pócs képviselő úr támogató gondolatait köszönjük szépen, a megerősítést és Győrffy Balázsnak szintén végül is az ágazat érdekében tett összefoglaló gondolatait.

Itt csak megjegyezni kívánom végül, hogy én annak rendkívüli módon örülök, tisztelt képviselőtársaim, és nem a dicséretet szeretném mondani, hanem inkább azt, hogy itt az elmúlt időszakban az Agrárminisztérium és a társszervezetek előkészítése során benyújtott törvényeinket szinte kivétel nélkül mind már az általános vita során is támogatásáról biztosította az ellenzék. Ezt köszönjük szépen. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, hogy ebben az ágazati kérdésben nagyon sok mindenben ők is és önök is úgy látják, hogy ezekre a lépésekre szükség van, és a támogatásukat előre is köszönjük, a módosító javaslataikat pedig várjuk szeretettel. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 20 2020.10.26. 5:00  17-20

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy azok a gondolatok, amelyeket itt képviselő úr most előhozott, és Nagyatádi Szabó István korábbi nagyszerű mezőgazdasági miniszterrel kapcsolatban elmondott, azok valóságtartalma a miniszteri jellemzésben igaz, de az összevonása a mai képzetekkel, és a mai helyzetbe való ültetése viszont szerintem alaptalan. Már csak azért is, mert ha a magyar mezőgazdaság fejlődését és az elmúlt évtizedek lépéseit megnézzük, számtalan olyan eset történt, amikor igazából nem minden esetben  és ez akár a kisgazda miniszterre is vonatkozik, ha nem is Nagyatádi Szabó Istvánra , azért voltak olyan vargabetűk a mezőgazdaság fejlődésében, értelmezésében, amit akár a mai napig sem tudtunk teljes mértékben kiheverni. Itt mondok egy aktuális példát: itt van a családi őstermelés, azt megelőzően pedig a kárpótlási törvényből fakadó nehézségek, amelyek a mai napig is meghatározók a magyar földbirtok-politikában. Hogy Nagyatádi Szabó István hogyan vélekedett, hogyan öltözködött, hogyan vett részt a közéletben, az már történelem, de ha most összehasonlítjuk  és ez furcsán fog hangozni a számból  a mai magyar agrárvezetéssel, azért, úgy gondolom, hogy ég és föld a két korszakot összehasonlítani. Nem is lehet, már csak azért sem, mert akkor teljesen más tulajdoni viszonyok és nem utolsósorban gazdasági fejlődés volt az agráriumban. Elindult már akkor is egy fejlődés, de ahogy az előbb említettem, annyi törés, annyi szakadás, annyiféle visszafordulás volt a több évtized során, amelyet mindig újra kellett tanulni, mindig újra kellett igazodni, újra meg kellett teremteni a lehetőségeket az agráriumban. Ez a szép az agráriumban, hogy nemcsak agrárpolitikában, hanem a természeti viszonyok közötti újrakezdés, a mindennapok újrakezdése, a mindennapok, nyugodtan mondhatom, tanulása adja annak a szakmának a nagyszerűségét, amit mi agrárosnak tartunk.

Ugyanakkor meg kell említenem azt is, hogy a mai viszonyok között látjuk azt, hogy az a gazdasági fejlődés, amely a különböző támogatáspolitikákkal a gazdáknak, a gazdaszervezeteknek a megbecsülésével jár  és ezt nyugodt szívvel merem mondani, nemcsak megbecsüléssel, hanem szakmai egyetértéssel, ugyanakkor kikérve természetesen ezeknek a szakmai szervezeteknek a véleményét , ezeket felhasználva tudjuk az agráriumot továbbfejleszteni, értékes ágazattá nyilvánítani. És most, amikor a koronavírus-járvány ideje van  volt, van, és sajnos még talán lesz is egypár hónapig vagy ki tudja, meddig , egyértelmű, hogy az agrárágazatnak minden egyes dolgozója kivétel nélkül a kicsiktől a nagyokig, a kertésztől az állattenyésztőig, a növénytermesztőtől a traktorosig, és nem is tudom végigsorolni az összes szakmát, mind azért dolgozik, hogy ennek az országnak a biztonságos élelmiszer-előállítása, és nem csak az előállítása, megtermelése mindannyiunk asztalán legyen.

Úgy gondolom, ez egy olyan óriási, nemcsak hogy önként vállalt feladat, hanem ez mindenkinek benne van a génjeiben, akik jelentős részben mezőgazdaságból élnek, részben örökségből, részben pedig a szakmaelsajátításból adódóan. Ez az a feladat, ez az az erő, ez ad számunkra minden felemelkedést  nyugodtan mondhatom , az agrártársadalomnak a társadalmi megbecsülését, mert mondjuk meg őszintén, hogy az elmúlt 60 vagy 40 évben  nem az elmúlt 10 évet jellemeztem, hanem az azt megelőző időszakban  az agrártársadalomnak a társadalmi megbecsülése egyértelműen nem volt meg.

Most eljutottunk oda, hogy igen, a magyar társadalom, a magyar emberek jelentős része ezt a munkát elismeri, és ezzel is tudjuk mi, akik az agrárium részben vezetéseként, részben aktív résztvevőjeként éljük az életünket, hogy oda tudjuk tenni az asztalra azt a teljesítményt, azt a jólétet, azt a biztonságot, amit akár élelmiszernek vagy akár más terméknek nevezünk az agrárágazatból kikerülve. Ehhez pedig azok a politikai intézkedések szükségesek, amelyeket már részben Nagyatádi Szabó István több évtizeddel ezelőtt elkezdett, ma pedig mi jelentős részben ezeknek az alapján a mai kornak megfelelően, a mai tudásnak, a mai technológiák figyelembevételével tudjuk ennek az ágazatnak a szerepét tovább növelni és erősíteni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 145 2020.10.26. 2:09  142-149

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Önök a hétvégén egy közleményben jelezték, amely a magyar kormány álláspontját nem tartalmazza, és az európai parlamenti képviselők szavazás útján kialakított többségi véleményét jelenti ez a bizonyos szavazás, amit ön számonkér rajtunk. Az uniós agrárminiszterek közel két és fél éves tárgyalássorozata után a múlt héten, szerdán sikerült Luxembourgban a közös agrárpolitikára vonatkozó tanácsi álláspontot kialakítani, ahol reális kompromisszum született a versenyképességi és a zöldcélok összehangolásának tekintetében. A végső megállapodás az úgynevezett háromoldalú egyeztetéseken alakult ki, ahol az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság álláspontját kell közös nevezőre hozni, és nem kizárólag a környezet- és klímavédelmi intézkedések kérdésében.

A kormány politikájában a mezőgazdasági alapanyag-termelés kiemelt fontossággal bír, ezt már ön nagyon sokszor hallhatta tőlünk. Ennek egyik oldala a mezőgazdaság hagyományos feladatai, céljai, mint az élelmezési és élelmiszer-biztonság, a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó termelők és a családjaik tisztességes jövedelmi helyzetének biztosítása, valamint a mezőgazdasági piacok stabilitása. Másfelől a társadalom irányából érkező környezet- és klímavédelmi elvárások egyre magasabbak. Fontos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemhez már eddig is hozzájárult a közös agrárpolitika, elég csak az első pilléres zöldítésre vagy a második pilléres agrár-környezetgazdálkodási, ökológiai, erdészeti vagy Natura 2000-es területeket támogató kifizetésekre gondolni.

Az agrárpolitikának tehát valóban hozzá kell járulni a környezet- és klímavédelemhez, azonban hiba lenne kizárólag ettől az ágazattól várni a változást, hiszen az éghajlatváltozást számos egyéb tényező is befolyásolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 149 2020.10.26. 1:16  142-149

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Annyiszor vitatkoztunk már erről a témáról, vagy cseréltünk gondolatot, azért engedje már meg, hogy egy olyan gondolatot is elmondjak, ami nagyon kevésszer hangzott el itt, a Parlament falai között. Először is, ha az önök politikáját alkalmazná az agrárium, határozottan merem állítani, hogy rendkívüli módon lecsökkenne az a biztonságos élelmiszer-mennyiség, ami jelen pillanatban is meghatározó az országban. Azokkal a feltételekkel, amelyekben önök gondolkodnak, nem lehet biztonságos mennyiségű élelmiszert előállítani. Ha már nem tudunk biztonságos mennyiségű élelmiszert előállítani, egy szűk rétegnek maradna az a drágább élelmiszer, amit így meg lehet termelni, ezáltal komoly társadalmi feszültséget és nem utolsósorban ellátási zavart okoznánk. Ebben meg kell találni az összhangot, és ebben ne támadjanak bennünket  mert önök akkor azt akarják, hogy ne legyen Magyarországon megfelelő élelmiszer-ellátás?

Higgye el, ezt a kérdést csak közösen, a környezetvédelmi feltételek részbeni figyelembevételével és a hatékony és nem utolsósorban versenyképes mezőgazdaság összehangolásával lehet megoldani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)