Készült: 2020.07.04.20:18:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

297. ülésnap (2013.08.26.), 159. felszólalás
Felszólaló Balog Zoltán (Fidesz)
Beosztás emberi erőforrások minisztere
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:56


Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy hosszú út fontos állomásához érkeztünk akkor, amikor a pedagógus-életpályarendszernek, ami egy rendszer, és nem kizárólag a béremelést és a bérrendezést érinti, ezt a részét is el fogjuk most végezni. A pedagógus-életpálya bevezetése, egyáltalán minden olyan területen, ahol a magyar államot szolgálják emberek, a közszolgálat tekintetében életpályát teremteni régi adóssága a kormányoknak, és azt is mondhatnám, hogy régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Magának az oktatási rendszeren belül a pedagógusoknak is az ilyen típusú perspektíva teremtése is legalább a rendszerváltoztatással egyenlő idejű; most eljutottunk odáig, hogy egy átfogó, a felelősségi viszonyokat és a lehetőségeket egyértelműen szabályozó törvény keretében és rendszer keretében a béremelésről is határozzunk. De hangsúlyozni szeretném, hogy ennek az életpályának nem kizárólag béremelési, illetménymeghatározási szabályok képezik a tartalmát, hanem benne van ebben az új típusú munkaidő-beosztás, átalakítjuk a heti kötelező óraszám rendszerét, a többlettanításért járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciális, kifejezetten a pedagógusokra, a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Ha méltányosak akarunk lenni, akkor el kell mondani, nemcsak a valamifajta életpályamodell bevezetésére történtek már kísérletek korábban, hanem olyan komoly béremelési kísérletek is történtek, amelyek éppen azért mondtak csődöt, talán két alapvető okból: az egyik ok az volt, hogy nem lett hozzárendelve egy megfelelő minősítési rendszer, nem volt világos az, hogy hogyan lehet valamilyen módon a minőséget, a többletteljesítményt úgy díjazni, hogy az valóban egy igazságos rendszert eredményezzen. Ez részben a megosztott fenntartásnak volt a következménye, hogy az önkormányzatok és a kormányzat közösen voltak felelősek a köznevelés ügyéért és a bérkérdésekért is. A másik oka pedig az volt, ami egy súlyos mulasztása volt az előző fizetésemelésnek, hogy ennek a terhét mindenfajta fedezet nélkül, ellentételezés nélkül, központi költségvetési ellentételezés nélkül áthárította az önkormányzatokra. Akkor indult el a Medgyessy-kormány idejétől nézve az a folyamat, ami azután egy olyan adósságspirálba kergette az önkormányzatokat, hogy egyrészt a bérek meghatározása meglehetősen esetlegességeken alapult, másrészt pedig egyáltalán nem volt biztos a kifizetése sem.

Most, amikor az állam egyértelműen vállalja a felelősségét ezért a rendszerért, akkor egy olyan javaslatot nyújtunk be, amelyik rendezi ezeket a helyzeteket. Azt a javaslatot tesszük, hogy a kihirdetett törvényhez képest, amelyet 2011-ben már megalkottunk, az életpálya új rendszere már az idei tanévkezdéskor terjedjen ki a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, tehát az eredeti törvényhez képest kiterjesztjük a törvény hatályát és a béremelés hatályát is minden munkavállalóra, aki pedagógus munkakörben dolgozik az iskolákban. Terveink szerint ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki a különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére, előmeneteli rendszere között. Mindez igazodik a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között létrejött megállapodásban foglaltakhoz is. Biztosítja továbbá ez a javaslat, hogy ne többféle bér- és illetményszámítási rendszer legyen, a Kjt. vagy éppen a munka törvénykönyve szerinti, hanem a köznevelési rendszerben dolgozóknak, a pedagógus munkakörben dolgozóknak egyértelmű, egységes szabályozása legyen. A törvényjavaslat kiterjesztené továbbá a pedagógus-életpálya rendelkezéseinek hatályát 2015. szeptember 1-jével a nevelési-oktatási intézmény nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is, elismerve ezzel azon pedagógusok munkáját - hogy csak egy példát mondjak, a laboráns vagy a rendszergazda -, akik pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel látják el a nevelő-oktató munkát segítő javaslataikat.

A 2013. évben az életpályamodell bevezetésével járó többletkiadás, bértömeg-növekedés pénzforgalmi szemléletben körülbelül 32 milliárd forint, 32,5 milliárd forint, ami ebben az évben megterheli a költségvetést, a 2014. évben az életpályamodell bevezetésével járó többletkiadás, bértömeg-növekedés pedig 152 milliárd 900 millió forint lesz.

(17.00)

Ahogyan ígértük, a 2011-es bér megtervezésének a 60 százalékát most, szeptember 1-jétől adjuk. Ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést, alapbér-növekedést jelent a pedagógusoknak, és mostantól a következő béremelés jövő szeptemberben lesz, tehát 9 hónap múlva, 2014. szeptember 1-jén egy újabb 10 százalékot jelent, és aztán minden év szeptember 1-jén mindaddig 10 százalékos béremelkedés lesz, amíg el nem érjük a 100 százalékos szintet. Ez például 2016 januárjáig 200 milliárd 600 millió forintot jelent a költségvetésnek.

A fentiekben megfogalmazott és a törvénymódosítás legfőbb indokát alkotó rendelkezések mellett a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi szabályozásban meghatározott 5 évről 1-5 év időtartamra változzon, segítve ezzel a rugalmas változásokhoz történő alkalmazkodást.

Lehetőséget teremt a javaslat arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megtörténjen az iskolák vonatkozásában. Ez az intézményi tanácsok intézménye, amelyet úgy tudnak létrehozni, hogy ebben mind a szülők, mind pedig az önkormányzat képviselője benne legyen. Amikor a rendszert valóban központosítottuk, fontos, hogy legyenek olyan szervezetek, itt gondolunk természetesen az intézményi tanács által alapítható alapítványokra is, ahol megjelenhet az a helyi érdek, az a helyi figyelem és az a helyi támogatás is, ami nemcsak a szülők érdekét jelenti, hanem a település vezetőinek az érdekét és a képviseletét is jelenti.

A magyar kormány eltökélt szándéka a hiánycél tartása mellett, hogy ne engedjük az újraeladósodást, ezért vezetjük be az életpályarendszert több lépésben, ám a költségvetési helyzetünket figyelembe véve így is méltányos emelést biztosítunk 2013. szeptember 1-jétől. Önök már a példákat látták a sajtóból és a minisztérium közleményeiből, hogy hogyan lehet kiszámítani a pedagógusok bérét. Bízom benne, hogy az ország jelenleg teherbíró képességét figyelembe véve és azt a közös érdekünket, hogy növekedjen a pedagóguspálya presztízse... - hiszen ha a pedagógus presztízse növekszik, akkor az jelenti az oktatás színvonalának a növekedését is, és végső soron ez mindannyiunk érdeke, hiszen a jövő generációt rábízzuk a pedagógusainkra, és ezzel bizonyos mértékben az ország jövőjét is rájuk bízzuk.

Ezért az életpálya rendszere mellett elindítottuk a Klebelsberg-ösztöndíjrendszert is, amelynek az a célja, hogy a kezdő pedagógusokat, a pedagóguspályára készülőket segítse meg olyan komoly ösztöndíjakkal, amelyeket természetesen nem kell visszafizetni, amelyek megélhetést jelentenek a tanulmányi idő szakaszában is, ennek meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben is érezhető a hatása, hiszen éppen a hiányszakokon növekedett a jelentkezők száma, úgyhogy bízunk benne, hogy azt a hiányt, ami éppen a természettudományos területen vagy éppen az informatikai területen tapasztalható ma az iskolarendszerben, néhány éven belül le fogjuk tudni dolgozni.

Kérem, támogassák javaslatunkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai