Felszólalás adatai

Az előttünk fekvő elnöki beszámoló egy bizonyos fokú lezárása az elmúlt évek vitájának. Nem volt az kérdés előttünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2011-ben megkezdett és befejezett igazságszolgáltatási, igazságügyi reform lényegében kontinuus az 1997-es, az úgynevezett Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállításával összefüggő igazságügyi reformmal. Akkor egy más modellt kerestek az országgyűlési képviselők, mi pedig úgy döntöttünk, hogy kettéválasztjuk a bírói, az igazságszolgáltatási önálló hatalmi ág úgynevezett igazgatási tevékenységét, másrészről pedig a szakmai szervet, illetőleg a bírói munkaszervezetet is egy önálló részben alakítjuk át a Kúria fennhatósága alá.

(9.30)

Nyilvánvalóan ez ünnep is egyben az igazságügyben dolgozók számára is, hiszen 2012. január 1-jétől Kúriának nevezik a Legfelsőbb Bíróságot. Azt gondolom, ezzel is a hagyományainkhoz visszatértünk.

Nagyon kiérlelt vita volt egyébként ez az igazságügyi reformmal kapcsolatos parlamenti vita. A képviselőtársaim emlékeznek, mondhatom, hogy éles, még az Európai Unió különböző szervezeteit is megjárt vita volt, de ezen kiérlelt vita után számomra már-már meglepetés, hogy ahhoz képest, amilyen éles volt akkor a vita, ma igazából a képviselők körében, így az alkotmányügyi bizottságban helyet foglaló képviselők körében sincs már problémafelvetés. Azt gondolom, szakmailag akkor is indokolt volt és most is a jogegységgel összefüggő tevékenység, illetőleg az önkormányzati rendeletek fölötti normakontroll körében indokolt lépés volt a Kúria felállítása. Nagyon fontos, hogy az elnök urat idézzem: a Kúria feladata, hogy valamennyi bíróságon igazságos és megnyugtató határozatok szülessenek. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen még sokat kell dolgozni.

A Kúria feladatai körében már több képviselő úr is elmondta, Vejkey képviselőtársam is, hogy a Kúriának döntési jogosítványa van az önkormányzati rendelet alaptörvényen kívüli, más magasabb szintű jogszabállyal összeütközésben történő felülvizsgálatában, illetőleg dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Ez egy fontos jogintézmény, figyelemmel arra, hogy 2010-ig az úgynevezett közigazgatási hivatalok nem működtek, ez egyfajta mulasztás volt az akkori kormányzó erők részéről. 2010-től felállításra kerültek a kormányhivatalok, és annak a 3200 önkormányzatnak a számára, amely számtalan döntést, rendeletet, határozatot hoz, nyilvánvalóan egyfajta jogi kontrollt kell biztosítani.

Korábban az Alkotmánybíróság körébe tartozott ezen döntések, rendeletek, határozatok felülvizsgálata, de a leterheltségre figyelemmel a Kúria hatáskörébe került. Azonban megnyugtató látni - bár az elnök úr kifejtette gondolatai körében -, hogy egy aktívabb, mondjuk úgy, benyújtási időszak indult meg, de az egyéves tapasztalat azt mutatja, hogy összesen 44 ügyben kellett döntést hoznia. Azt gondolom, ahhoz képest, hogy 3200 önkormányzat több ezer rendeletével, illetőleg határozatával, döntésével foglalkozna a felállított tanács, ez egy elenyésző szám.

Amit szeretnék még kiemelni, hogy élénk vitát folytattunk itt a parlamentben is az ügyek áthelyezésével összefüggő, 14/2012. számú, augusztus 23. napjától hatályos elnöki utasítással felállított tanács kérdésében, miszerint az OBH elnökének a bíróságok kijelölésére vonatkozóan döntése van, amely ellen fellebbezés nyújtható be. Itt is felállításra került a Kúrián egy tanács, és itt is azt látom, hogy önmagában véve ez sem egy általánosan alkalmazott döntési - mondjuk úgy, hogy - helyzet, hiszen csak néhány esetben történt bíróság kijelölése az ügyekben, jellemzően büntetőbíróságokról van szó. Az ellenük benyújtott fellebbezést négy ügyben tárgyalta a Kúria tanácsa, és mind a négy ügyben, ami megint csak elenyésző, az OBH elnökének határozatát helybenhagyta a Kúria tanácsa.

Fontosnak tartok még megemlíteni két nagy jogágat, a büntető törvénykönyvet, illetőleg a már hatályba lépett büntető törvénykönyvvel kapcsolatos jogegységi tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy itt még nagyon sok feladata, dolga van a Kúriának, ez a munka elkezdődött, azonban itt van még a majd hatályba lépő polgári törvénykönyvnek a jogegységgel történő, mondjuk úgy, hogy észrevételezése. Örömmel töltött el, hogy az új polgári törvénykönyv előkészítésében a kollégium részt vett, és azt gondolom, hogy egy példa nélkül álló jogi szakmai munkát követően mindenki számára tiszta, világos polgári törvénykönyv lép hatályba, és a jogegység is ezt a legmesszebbmenőkig le fogja majd képezni, illetőleg követni fogja.

Röviden szeretném tisztelettel megköszönni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója nevében a Kúria, az elnök úr és munkatársainak a munkáját. További sikeres tevékenységet kívánok. Remélem, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a határozati javaslatunkat.

Köszönöm szépen, és kérem, hogy támogassák majd. (Taps a kormánypártok soraiban.)