Készült: 2020.02.20.15:31:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 94. felszólalás
Felszólaló Horváth Béla (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének megalkotása véleményünk szerint különösen jelentős gazdaságpolitikai aktus.

 

(12.50)

 

A korábbi évek költségvetéseivel szemben - már most jelzem - a Független Kisgazdapárt támogatja a kormány előterjesztését. Csakúgy, ahogy én, képviselőtársaim is, akik e témában felszólaltak, először Csúcs László vezérszónok, a mai nap folyamán dr. Torgyán József pártelnök, Lányi Zsolt, illetve Pokol Béla képviselőtársaim, de szeretném megemlíteni a tévénézőknek, hogy közvetítési időn kívül a tegnapi nap folyamán dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, Zakó László és Tóth Imre képviselőtársaim is elmondták már a Kisgazdapárt észrevételeit (Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen!), és támogatásukról biztosították a kormány előterjesztését.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért rendkívül fontos gazdaságpolitikai előterjesztés a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Úgy ítéljük meg, hogy több év óta ez az első költségvetés, amelynek nem az a célja, hogy pénzügyileg még jobban megterhelje és szegényítse a magyar lakosságot, hanem az, hogy elősegítse egy átfogó gazdasági növekedés kibontakozását mindenki javára - ezért támogatja a Kisgazdapárt ezt a javaslatot. Ugyanakkor a parlamenti választások óta csak alig öt hónap telt el, ami túl rövid idő volt ahhoz, hogy a most beterjesztett költségvetésben érvényre jusson minden új és jogos igény, megértjük, hogy a lényegesebb változások kidolgozásához idő szükséges, ennek ellenére a prioritásokkal és az átcsoportosításokkal teljes mértékben egyetértünk, és azt hiszem, valamennyi független kisgazdapárti képviselő vallja, hogy a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat lesz majd a polgári kormány "édesgyermeke", saját törvényjavaslata.

Tisztelt Ház! Az 1999. évi költségvetési tervezet a jövő éven túlmutatva számos fontos előrebecslést tartalmaz, főleg pénzügyi tekintetben. Ezekhez fűzöm az alábbi kritikai megjegyzéseimet és az FKGP problémafelvetéseit, ezekben a jövőben mindenképpen lépni kell.

Mint tudjuk, az OECD-államokban - amely csoportnak immár Magyarország is tagja - általános irányzat a kamatláb csökkentése a fenyegető világméretű recesszió elhárítására. Ez megkönnyíti, hogy a kamatláb Magyarországon is csökkenjék. Több európai ország példája bizonyítja, hogy a kamatlábcsökkentés a leglényegesebb eszköze az éves hitel- és kamatfizetési terhek érdemleges leszorításának, ami a mi esetünkben az előterjesztett költségvetési javaslat szerint 1999-ben 835 milliárd forint lesz, tehát az ez évihez képest alig változik.

A beterjesztett költségvetési javaslat sajnos sehol nem említi meg, hogy 1999-re a Pénzügyminisztérium milyen kamatlábszintet tételez fel, többek között a 310. oldalon említett esedékes adósságcsere kapcsán, amikor is a lejáró adósságot új kormánykötvények kibocsátásával, azaz új hitelek felvételével fogják fedezni. Az előterjesztés 273. oldalán csupán arról történik említés, hogy "a kamatok várhatóan jelentősen mérséklődnek". A Független Kisgazdapárt szerint ez rendkívül fontos kérdés, hiszen legalább 800 milliárd forint új hitel felvételéről van szó, amelynél még 2 százalék kamatcsökkentés is évi 16 milliárd forint megtakarítást jelentene a költségvetésnek és végső soron a magyar adófizetőknek. Szükséges lenne, hogy a pénzügyi kormányzat nyilatkozzon arról: az 1999-ben esedékes említett hitelfelvételeket átlagosan hány százalékos hitelkamatláb mellett tervezték.

A Független Kisgazdapárt nevében sajnálattal állapítom meg, hogy az előterjesztés csak futólag említi az infláció problémáját a 273. oldalon, pedig az infláció lényeges csökkentése minden érdemleges gazdasági növekedés alapja. Ez meglepő hiányossága az egész költségvetési előterjesztésnek. A kormánynak megítélésünk szerint számos eszköz áll a rendelkezésére az infláció visszaszorítására, többek között a jelenleginél sokkal jobban kidolgozott hatósági árpolitika és kormányzati magatartás a monopol jellegű szolgáltatások árszabályozásánál vagy a forint csúszóleértékelésének további lényeges csökkentése a már bejelentett 0,1 százalékponton túlmenően. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy a Pénzügyminisztériumnak van-e átfogó koncepciója az infláció folyamatos és jelentős visszaszorítására, vagy készülnek-e ilyet kidolgozni. Bízunk benne, hogy erre igen a válasz.

A alábbi két kérdéssel szorosan összefügg a fizetési mérleg aggasztó állapota. Az előterjesztés szerint a folyó fizetési mérleg deficitje 1999-ben és az utána következő években is változatlanul 2 milliárd dollár körül marad, ez az éves GDP 3,5-4 százaléka, ami súlyosan gátol minden érdemleges gazdasági növekedést, nem utolsó sorban a hazai fogyasztás és az életszínvonal rovására.

A jelenleg pusztító globális pénzügyi válság elsődleges áldozatai azok az országok, amelyeknél jelentős a folyó fizetési mérleg deficitje - sajnos, Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik, amiért súlyos felelősség terheli az előző kormányokat. A Független Kisgazdapárt bízik abban, hogy a pénzügyminisztériumi vezetésnek van átfogó koncepciója a folyó fizetési mérleg deficitjének jelentős csökkentésére.

Tisztelt Ház! Szólnom kell az államadósság kérdéséről is. A magyar gazdaságfejlődés elismerten súlyos akadálya a felhalmozott államadósság. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a most beterjesztett költségvetési javaslat nem mutat törekvést a nyomasztó adósságteher csökkentésére. Az előterjesztés szerint 1998-ban a központi költségvetés adóssága várhatóan 5374 milliárd forint, 1999-ben 6438 milliárd forint, 2000-ben 7202 milliárd forint lesz, tehát nincs csökkenés az abszolút adósságtömeget illetően, annak ellenére, hogy közben a pénzügyi kormányzat az infláció és a kamatláb várható csökkenéséről beszél.

Normális gazdasági viszonyok között, ha a költségvetési politika megfelelően irányított, akkor egy kormányzat - szakkifejezéssel élve - kinőheti az adósság jelentős részét. Nálunk ennek nincs jele, sőt a pénzügyi kormányzat beletörődni látszik ebbe a helyzetbe. Ezért kell évente több száz milliárd forint körüli összeget előirányozni a belföldi adósságszolgálatra és a kamatfizetési kötelezettségek teljesítésére, ami az átlag európai színvonalhoz képest igen szegény magyar lakosság elfogadhatatlanul súlyos megterhelése. Hozzá kell tenni, hogy ennek a gigantikus adósságtömegnek az oroszlánrésze az előző kormányok által közvetlenül okozott adósságteher, tehát a megoldást a mostani polgári kormánynak kell megkeresnie.

Nyilvánvaló, hogy a választások óta eltelt öt hónap nem volt elégséges egy ilyen nagy horderejű és átfogó probléma megoldására, de a Független Kisgazdapárt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy 1999 folyamán a kormány dolgozzon ki egy átfogó programot a belső államadósság lényeges csökkentésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit egy más szakterületről is szeretnék szólni. Az előterjesztés 97. §-a az 1996. évi CXI. törvény, az úgynevezett értékpapírtörvény bizonyos módosításait célozza. A téma nincs közvetlen kapcsolatban a költségvetéssel, de a közelmúlt időszak sorozatos értékpapírbotrányai, a felszínre került hűtlen vagy hanyag kezelés, netán csalás és a befektetőket emiatt ért milliárdos veszteségek miatt valóban indokolt az értékpapírtörvény működésének felülvizsgálata. A Független Kisgazdapárt azonban a Pénzügyminisztérium által beterjesztett módosító javaslatok ellenére hiányolja - illetve nem ért egyet azzal -, miért nem történt egy átfogóbb revízió. A sajtóból is ismert ügyek sokasága bizonyítja, hogy e törvénynek sok hiányossága van és komolyabb módosításokat igényelne, mint az előterjesztésben szereplő néhány javaslat.

Egyetlenegy példát szeretnék bemutatni önöknek: a törvény 103. § (2) bekezdése a befektetési vállalkozásokkal szemben törvényesen megkövetelt minimális jegyzett tőke esetleges változásaival foglalkozik. A dolog lényege, hogy a felügyelet 6 hónapot biztosít a vállalkozónak, hogy ha a saját tőkére a megfelelő, az előírt határérték alá esik, akkor azt pótolja. Ezt a 6 hónapos intervallumot a Független Kisgazdapárt rendkívül nagyvonalú engedékenységnek tekinti, és úgy érezzük, ez visszaélésekre csábíthat. Ez csak egy példa volt, amivel arra szerettem volna rávilágítani, hogy sokkal átfogóbb koncepciót vártunk volna e téren. Mégis úgy gondoljuk - mint koalíciós partner -, hogy az idő rövidsége miatt nem tudta a pénzügyi kormányzat most megtenni az értékpapírtörvény részletesebb revízióját.

Összességében tehát azt tudom mondani: a prioritásokat és az átcsoportosításokat támogatjuk, egészében véve a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot elfogadjuk, de szükségesnek éreztük, hogy a Független Kisgazdapárt megtegye ezeket az előremutató, kritikai, jobbító szándékú észrevételeit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

 

(13.00)

 




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai