Készült: 2020.02.23.22:02:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 80. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:00


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Miniszter Úr! Emlékszem, két évvel ezelőtt milyen hatalmas felzúdulás volt ebben a Házban, amikor a költségvetési vita tárgyalásakor az akkori ellenzék azt merte mondani, hogy ennek a kormánynak - már az akkorinak - semmiféle koncepciója nincs, semmiféle agrárprogramja nincs, a pénzt csak a saját klientúrájának szánja. Akkor abban a székben ülve gondolkodtam azon, hogy tényleg kellene valami konkrét program, amely mellett normatív szabályok és törvényi garanciák irányításával a hatékony mezőgazdaság és ezzel összhangban a vidék népességmegtartó erejének a javítását is szolgálhatja az a költségvetési összeg, amely rendelkezésre áll, és nem is nagyon berzenkedtem ez ellen - szóval, volt ebben igazság.

Ennek hatására 1997-ben a kerekasztal-tárgyalásokon - amelyek első szakaszában valamennyi parlamenti párt részt vett, a jelenlegi kormánypártok is és a szakma összes szakmai vezető képviselője - megalkottunk egy olyan programot, amelynek alapján az elmúlt évben egy törvényt fogadott el ez az Országgyűlés - címe: Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény -; ez meghatározza a finanszírozást, amellyel szemben volt ellenállás ebben a Házban, mondván, milyen dolog az, hogy egy törvény eleve determinálja a költségvetési fejezet főösszegét, meghatározza, hogy annak úgy kell mozognia, hogy a reálértéket, valamint a GDP-emelkedést követve a közvetlen agrártámogatás és a vidékfejlesztési támogatás megvalósuljon.

 

(12.10)

 

S akkor ez a vita nagyon keményen ment, hogy hogy értelmezzük azt az úgynevezett bűvös 2,5 százalékot a GDP-hez képest, amit a vidék- és agrártámogatásra kívánunk szánni. De aztán belátta az Országgyűlés is, hogy nem lehet ilyen elkötelezettséget vállalni, és ez a százalékos meghatározás nem került be. Most megnézve az idei költségvetést, hogy ezeknek a feltételeknek, amiket ez a törvény előír, mennyiben felel meg, azt látjuk, hogy igen, reálértékben talán 2-3 százalékos emelkedés lesz, de azt a 40 százalékot, amit a miniszter úr mondott, sajnos, nem találtam meg, mert ahhoz még 20 milliárd forint kellene. Vidékfejlesztéssel együtt az elmúlt évi 132 milliárd és a mostani 160 milliárd - tehát nincs meg a 40 százalékos emelkedés, és a GDP-hez képest 1,4 százalék. De nem is ez a baj.

Nyilvánvalóan van egy költségvetés, van egy állami bevétel, és ahhoz képest kell tervezni a kiadásokat. Tehát az ütemet tudjuk tartani, reálértékben valóban nő a vidékfejlesztési és az agrártámogatási kör. Nem úgy, ahogy szeretnénk, de számos terület van, ahova több pénz kellene. Nyilvánvalóan súlyozott problémák vannak, és bármennyire is kiemelt ágazatként kezeljük a rendvédelmi szervek mellett immár évek óta a mezőgazdaságot is, de az, hogy egy jelentős lépést meg tudjunk most tenni a finanszírozás vonatkozásában, egy irreális cél. Tehát az a 160 milliárd forintos támogatás, ami a költségvetésben megjelenik, az SZDSZ álláspontja szerint valóban azt tükrözi, ami most az ország teherbíró képessége. A nagy baj nem ez.

A nagy baj az, hogy mire fordítjuk ezt a pénzt. Milyen felosztásban, milyen struktúrában gondolkodunk arról, hogy a mezőgazdaságunk az oly sokszor kijelentett és áhított feltételeknek megfeleljen. Mik ezek? Hatékony, versenyképes, költségtakarékos gazdálkodás, új piacok megszerzésével. Sajnos, ebben a költségvetésben ez nem nagyon látszik. A költségvetési összvolumen kétharmadát két tétel teszi ki. Az egyik a költségcsökkentő támogatás, a másik a piacrajutási támogatás. Ez azt jelenti, hogy egyik oldalról dotálom és támogatom a termelést - helyes, de nagyon szeretném látni, hogy milyen termelést és milyen feltételek mellett támogatok -, másrészt megemelem a piacrajutási támogatást, ami azt feltételezi, hogy lesznek olyan termékeink, amelyek értékesítése bizony további állami pénzek finanszírozásával lesz csak azon a piacon eladható és versenyképes, amire olyan nagy szeretettel és nagy vággyal kívánkozunk.

Tehát nem látszik az, hogy folytatom azt a tendenciát, amely a beruházásokban, a korszerűsítésekben és a gépi struktúra felújításában megjelenik. Nem, sőt, ellenkezőleg! Azt látjuk, hogy a beruházási támogatás nemhogy a reálértéket nem éri el, hanem bizony a tervezett 11 százalékos infláció figyelembevételével csökkenni fog. Tehát kevesebb a beruházás, több az úgynevezett - csúnya szó - osztogató pénz, amit gyakorlatilag mindenki - ha földdel és állatállománnyal rendelkezik - megkaphat.

Nem vitatom, hogy különböző támogatási szisztémákra és különböző eszközökre van szükség a nagy és hatékony gazdaságok és a kis gazdaságok között, sőt a pozitív diszkriminációra is szükség van. Az eszközrendszer azonban nem azonos. Az egyiket nevezzük akkor vidéknépesség-megtartó támogatásnak, hívjuk így, és állítsuk be abba a költségvetési fejezetbe, a másik oldalon viszont korlátozott, de versenyszféra van az agrárágazatban, és ezt a támogatást ne keverjük össze!

Sajnos, ebből a költségvetésből az látszik, hogy van egy további tűzoltás; csak nehogy elfogyjon a tömlőből a víz, mert olyan sok lyukon szivárog, hogy még a fősugár iránya sem látszik! Ez egy óriási probléma.

A másik dolog, hogy itt szerepel egy 30 milliárdos bevétel mint tervezet, és ennek a 30 milliárdos bevételnek olyan részei vannak, amiről itt nem sokan szóltak, de érdekes, hogy az illetéktörvényt ugyan módosítottuk ezelőtt két héttel, de ez a költségvetési törvény ismételten hozzányúl: a földhivatali tulajdoni lapok illetékét 25 százalékkal emeli meg, továbbá a szolgáltatások díjszabását mind a földhivataloknál, mind az állat- és növény-egészségügyi szolgálatoknál 20 százalékkal emeli. Ebből tervez bevételi többletet. Nem tudom, hogy helyes-e most reálértéken is igen szép, magas összegben elmozdulni ahhoz képest, hogy a támogatási rendszerben egy ilyen, nem kellően meghatározott és nem kellően körülírt normatív meghatározás szerinti támogatást biztosítunk. Lehetséges, hogy bejön ez a 30 milliárd, de nem tudom, hogy milyen áron.

Aztán eltűnik az a csodálatos dolog, amiről olyan sokat beszéltünk ebben a Házban: katasztrófaalapot kell létrehozni olyan, nem biztosítható károkra, amikre a biztosítótársaságok nem hajlandóak téríteni. Belvizeknél, bizonyos árvízi eseményeknél, aszálynál. Ezt elindítottuk, már volt benne egy kis pénz, és most látom, hogy ebben a költségvetésben nincs. Nem biztosítható károkra nem állítunk be egy fillért sem! Nehogy megint szaladgálni kelljen majd különböző helikopterekkel, repülőkkel és szolidaritásunkról biztosítani az ottmaradtakat, hogy kérem szépen, tényleg együttérzünk, de pénz nincs, mert elfelejtettük a költségvetésbe betervezni. Ugyanez szegény öntözésfejlesztés sorsa is. Volt tíz évig aszály, most árvíz van, és az öntözésfejlesztéstől el kell venni egy kis pénzt. Sokat beszélünk arról, hogy rendet akarunk, szeretnénk, ha vigyáznák azt a földet, azt a területet, amin a szorgos paraszt munkája éppen gazemberek és alantas emberek áldozatává válik, ezért mezőőri szolgálatot hozunk létre 50 százalékos állami támogatással. Megvolt ez az 50 százalékos támogatás, most indulna ez a szolgálat, most kezdik az önkormányzatok szervezni, erre ez a pénz eltűnik!

Érdekes még a zárórendelkezések között, hogy most két olyan törvényt hozunk meg, amiről az Országgyűlés nem is tárgyalt. Az egyik: a mezőőri szolgálatnál kivesszük a létrehozás feltételrendszerét, másrészt megszüntetjük az Agrárkamarát! Megszüntetjük, barátaim, mert erről még nem volt szó, nem is vitatkoztunk még erről, bár illett volna néhány szót ejteni. A tagsági elvből kivesszük azoknak a körét, akik állami támogatást vettek igénybe, és ezért kötelező volt a tagságuk. Azt mondjuk, hogy most már ez nem tartozik ide. Kivesszük a gazdajegyzői hálózatot, plusz 500 milliót adunk hozzá állami pénzből, amit eddig kik fizettek? - A kamarák fizettek. Tehát magunkra vállalunk egy külső szakmai önkormányzattól egy többletköltséget, és ehhez képest nem rendezzük annak rendszerét, és a kamarát befejezettnek lehet nyilvánítani. Nem tudom, hogy ez mennyire szerencsés és mennyire jó.

Annak viszont örülni lehet, hogy a Ferencvárosi Tornaklub által bérelt FM-kiemelt sportlétesítmények 25 százalékkal magasabb támogatást kapnak, mint az előző évben. Remélem, hogy ez a versenysportot legalább olyan hatékonyan szolgálja, mint egyes vezetők szabadidő- és kikapcsolódási lehetőségeit. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai