Készült: 2020.02.21.08:22:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Baráth Etele (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:00


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Az előbbi emelkedett és általános gazdasági elmefuttatást tartalmazó hozzászólás után én szeretnék egy kicsit visszaereszkedni a földre és a költségvetés konkrétabb részleteivel foglalkozni, nevezetesen a területfejlesztés problémakörével.

Előzetesen hadd mondjam el, hogy jelenlegi kormánypárti képviselőtársaim is egy évvel ezelőtt elfogadták, sőt talán még valamivel később is, hogy az előző négyéves ciklusnak igen komoly eredményei és pozitív eredményei voltak a területfejlesztés területén. Elkészült egy európai értelemben véve is korszerű törvény, elkészült egy országgyűlési határozat, megkezdődött annak végrehajtása. Tehát azt lehet mondani, hogy bizonyos alapok le lettek rakva, jól-rosszul, de a magyar regionalizmus igazából véve tudatilag is megindult a hétköznapokban, a végrehajtási folyamat értékelhetővé vált.

Ezzel szemben viszont és szemben azzal, amit a sajnos jelen nem levő Torgyán miniszter úr, a szaktárca felelős irányítója mondott, hogy itt egy olyan költségvetés lett beterjesztve, amely már nem is csak hogy most kiváló, hanem a jövő évezredet is megalapozza, és kiváló és maradandó érték, ezzel szemben nekem azt kell mondanom, hogy a területfejlesztés irányításának területén, a területfejlesztés költségvetésben megjelent tételeinek, azok fogalmainak területén sajnos nagyon jelentős zűrzavar uralkodik.

Először hadd mondjam meg, hogy maga az irányítás az, amelyik lehet, hogy nagyon jó szándékkal, de teljes mértékben szétesett, és az elfogadott törvény alapvető szellemével szembemenetel. Van ágazati irányítás egy minisztériumban, van egy politikai irányítás a kancelláriában, van a kancelláriában egy törvényi referatúra jellegű irányítás, ezen kívül van egy pénzügyi irányítás, hiszen nagyon jelentős hányadban nemzetközi segélyekből és támogatásból van a területfejlesztés pénzügyi alapja kikerekítve, és ezen kívül megjelent a Gazdasági Minisztérium statútumában is ugyanez a feladat. Tehát egyszer az irányítás szintjén megszűnt az a koordinatív, együttműködő, összefoglaló, összefogó tevékenység, ami az előző évek fejlődési folyamatából a folyamatosságot jelképezné.

Ezenkívül sajnos alapvető fogalmi zűrzavar uralkodik. Nagyon sajnálom, hogy nem először kell elmondanom, és tényleg félelmetesnek érzem, hogy senki sem fogja ezt a lapot, de a vidékfejlesztés fogalma a minisztériumban - szemben a területfejlesztés általános gyűjtőfogalmával - olyan, mintha az "almá"-val helyettesítenénk a "gyümölcs" kategóriáját. Szeretném megkérdezni, hogy akkor "gyümölcs" alatt mit értünk...

A probléma az, hogy az egész világon, de Magyarországon is - hadd ne hivatkozzak vissza nagyon jelentős írókra, Erdei Ferencre és másokra, akik definiáltak a vidékfejlesztés fogalmát - a vidékfejlesztés része a területfejlesztésnek, nagyon jelentős, elengedhetetlen része, de része! Ehhez képest a magyar költségvetésben 1999-re vonatkozóan az a fogalom, hogy "területfejlesztés", meg sem jelenik. Ha nagyon konkrét akarnék lenni, azt mondanám, hogy az iparfejlesztés, a szerkezetátalakítás kérdésköre, a vállalkozási övezetek, az ipari parkok kérdésköre, a komplex elmaradottság kérdésköre, a munkaerő, a válságkörzetek, ezek mind nem jelennek meg komplexen, hanem megjelenhetnek mint az agrárium fejlesztésével összefüggő, nagyon jelentős és nagyon szép, de mégiscsak ehhez képest egy sokkal szűkebb feladat.

 

(11.50)

 

Tehát azt gondolom és azt javasolom, tegyük tisztába és rendbe a költségvetésben a fogalmakat, hogy tudjuk, mi alatt mit érthetünk, magyarul: egy pénzeszköz mire használható föl.

Ez nem egy lényegtelen kérdés, legalábbis az én megítélésem szerint. Ebből adódóan tehát egyetértek mindazokkal, akik szemléletváltást igényelnek, de szemléletváltást elsődlegesen a folyamatosság jegyében és annak végrehajtása érdekében.

Ugyancsak ehhez tartozóan a költségvetésben van egy nagyon jelentős fogalmi hiány: a nemzeti fejlesztési program, területfejlesztési nemzeti program hiánya. Megjelenik ebben az agrárfejezetben és mint később meglátja az ember, az indokló részekben, igen, az agrárium fejlesztési programja - de nem jelenik meg a területfejlesztésé! Tudnunk kell, hogy minden különösebb Európára figyelés nélkül egy országnak rendelkeznie kell - különösen akkor, amikor regionális fejlesztésekben gondolkodik - összefoglaló, olyan nemzeti területfejlesztési programmal, amely irányítja, koordinálja a regionális, megyei, települési, bármilyen más fejlesztési és rendezési tevékenységet. Ennek a csírája sem, a fogalma sem jelenik meg, egy fillér erre a célra nincsen előkészítve ebben a költségvetésben!

Azt lehetne mondani: nézzük meg, vannak itt célfeladatok, hívják azt vidékfejlesztésnek, területfejlesztésnek, de vannak ilyen jellegű pénzeszközök. Ezzel szemben azt kell mondanom, tisztelt parlament, hölgyeim és uraim, hogy ez a költségvetés, amire vonatkozóan a miniszterelnök úr is a héten a kisgazda frakcióülésen azt mondta, hogy jelentős többletforrásokkal rendelkezik, azt mondta a miniszter úr is, hogy többletforrásokkal rendelkezik, ez sajnos nem igaz. A területfejlesztés területén 4,6 milliárd forint fejezeti előirányzattal és 7 milliárd forint elég bizonytalan privatizációs bevétellel számol, ami 1998-hoz, a jelenlegi évhez képest 7,4 százalékos növekmény, ami azt jelenti, hogy a területfejlesztésre fordítható összegek nagyságrendje nem őrzi meg az 1998. évinek a reálértékét sem. De ez sokkal súlyosabb annál, hogy ennek a pénzeszköznek a belső kerete pontosan tisztázva van, és régebb óta tartalmilag el van döntve. Anélkül, hogy most belemennék a részletekbe, 70 millió forint körüli nagyságrend áll rendelkezésre szabadon ebben a költségvetésben, hogy azt a koordinatív tevékenységet ellássa, ami az intézmények tekintetében sincs biztosítva, tehát eszközökkel sem rendelkezik.

Ennél még sokkal súlyosabb az, amit a pénzügyminiszter úr a bevezetőjében elmondott a hétfői napon, hogy bizonyos nagyobb beruházások megindítása bizony késlekedik vagy nincs tervezve, ezzel szemben bizonyos gazdaságélénkítés érdekében - egyébként nagyon jó irányként - személyijövedelemadó-csökkentés vagy a tb-hozzájárulás csökkentése áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozók részére.

A területfejlesztés lényege az, hogy katalizátorszereppel bír a gazdaság területére. Ha egy gazdaságban a kis- és középvállalkozásoknak nincs tőkéje, ha egy-két százalékos, akármilyen kedvezmény nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozásaikat bővítsék, ezért minden modern államban az elmaradottság csökkentése, a gazdaságfejlesztés dinamizálása érdekében központi forrásokat vetnek be, és erre tud ráépülni a kis- és középvállalkozói rendszer. Ez az a többlet, ez az a multiplikátorhatás, amely a gazdaságon keresztülmegy. Kérem, 70 millió forint szabad eszköz áll rendelkezésre arra, hogy az eddig elhatározottakon kívül ezt a gazdaságélénkítési folyamatot - egyébként nemzeti fejlesztési program megindítása nélkül, koncepció nélkül - ez a kormányzat megindítsa! Nem hiszem, hogy itt megtörtént valami radikális változás, amire egyébként számítottunk, ha más nem, a folyamatosság jegyében.

Tudomásul kell venni, hogy azok a nagyberuházások, amelyek az infrastruktúra terén nincsenek tervezve, amelyek a területfejlesztés eszközeként nem indulnak be, nem attól jelentősek, hogy politikailag szemben áll két fél, hogy Budapest bűnös város vagy most nem lesz meg a metró és nem tudunk közlekedni, nem a szakmai kérdés csak ebben a lényeges, hanem az a kérdés, hogy egy ilyen jelentős állami invesztíció, egy olyan katalizátor, amely a kutatás-fejlesztés, szolgáltatás, termelés, a teljes vertikum területén igénnyel lép föl, meghúzza a gazdaságot, és ez a többletérték jelenik meg egyébként abban, hogy több munkahely keletkezik, a több munkahely több adót fog fizetni, és sorolhatnám tovább az egyéb más lehetőségeket. Ezektől az eszközöktől sajnos ez a költségvetés teljes mértékben mentes.

Ezenkívül van még egy-két apró kérdés, amibe nem szeretnék most részleteiben belemenni, de olyan összegelosztások jelennek meg benne, amelyek azt feltételezik, hogy majd a jövő év folyamán benyújt a kormány törvényeket, amely törvények alapján átrajzolódnak a magyar régiók, és azok, akik most nem kaptak pénzt, akkor majd abból pénzt fognak kapni. Nevezetesen egy Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács 9 millió forinttal rendelkezik a működési fedezetére. Ha nincsen törvény, egy évre 9 millióval rendelkezik. Aki tudja, hogy mibe kerül ma bármi a világon, az tudja, hogy mit jelent ez egy fejlesztési tanács számára; a balatoni regionális tanács hasonlóképpen - gyakorlatilag megszűnnek létezni és megszűnnek működni.

S ha már egyszer vidékfejlesztési minisztériumról beszélünk, hadd mondjam el, hogy ebben a költségvetésben az Alföld-program koordinációjára 37 millió forint van, és fogalmam nincs, hogy a költségvetés mely tételeiben és hol lehetnek még elbújtatva azok az összegek, amelyek természetszerűen az agrárium, az infrastruktúra, az önkormányzat, bármilyen más fejlesztésre rendelkezésre állnak. Azt hallottuk az önkormányzati előadóktól, hogy ott biztosan nincs. Hallottuk, hogy jelentősebb infrastruktúra-beruházási többlet nem jelenik meg, tehát ott sincs. Akkor nem tudom! Kérem szépen, nem nevetséges, hogy egy agrár- és vidékfejlesztési minisztériumnál 37 millió forint álljon rendelkezésre egy Alföld-program végrehajtására? Különösen akkor, amikor a területfejlesztés feladata alapvetően az elmaradottság fölszámolása, az ilyen térségekben történő kiegyenlítési folyamat biztosítása!

Az igazat el kell mondani, hogy valóban vannak olyan részei, ahol többletforrások álltak rendelkezésre, ezek döntően a segéllyel és támogatással rendelkező területek; ezek a Phare-pénzek, a Phare határon átnyúló együttműködést támogató pénzei több milliárdos nagyságrendben. Tetszenek tudni, hogy mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az egyébként is lecsökkent, szűkösebb források olyan területeken kötődnek le - hiszen kofinanszírozás, együttfinanszírozás van -, amely az elmaradottság felszámolására fordítható összegeket tovább csökkenti.

Ebből adódóan tisztelettel azt szeretném kérni a kormánytól, hogy amennyiben ténylegesen reformköltségvetést terjeszt be, akkor ne azt tegye, hogy megszünteti a célelőirányzatok átláthatóságát, hanem tegye lehetővé, hogy készüljenek programok; tudjuk, hogy a programokat miből finanszírozzuk; és tudjuk, hogy mely szervezetek a felelősök azért, hogy ezeket a fejlesztéseket végrehajtsák! Ez biztos, hogy akkor dinamizálni fogja a magyar gazdaságot!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai