Készült: 2020.02.25.17:15:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:00


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor az Országgyűlés vizsgálja a kormány költségvetését, akkor mi, országgyűlési képviselők is vizsgázunk; rajtunk ország-világ szeme. Küldetésünk része, hogy megadjuk a kormánynak a pénzforrásokat közérdekű feladatai teljesítéséhez, és hogy egyidejűleg mérsékeljük az adófizetés terhét és visszásságait. Ki vitatná, hogy Magyarországon még vannak tennivalók e princípiumok megvalósításához? Mégis kimondhatjuk, hogy az ország jó úton van. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum koalíciója elismerést érdemel az iránymutatásért.

Tisztelt Ház! Engedtessék meg nekem, hogy most, amikor hozzáfogunk a jelen költségvetési irományok alapos vizsgálásához - előmozdítandó az összefüggések perspektivikus elemzését -, javasoljak néhány emlékeztetőt.

Első emlékeztetőm: a túlterhelt kormányzati költségvetés olyan viszályok magvát veti, amelyek nyomán virágzó országok is szétestek. Jó lesz, ha vigyázunk a túlköltekezéssel!

Második emlékeztetőm: az állami költségvetést szükségtelenül terhelheti doktriner pénzpolitika, ami lassítja a növekedést és zsugorítja az adóalapot.

 

 

(11.40)

 

Első emlékeztetőm demonstrálja a túlterhelt állami költségvetés bomlasztó hatását. A XVIII. századbeli Franciaország, a kor vezető nagyhatalma krónikus költségvetési deficittel küszködött. Hogy az adók begyűjtését megerősítse, XVI. Lajos király összehívta a nemzetgyűlést, amelyik immár nyolcvan éve nem ülésezett. Ekkorra azonban az események úgy nekizúdultak, hogy végül a király feje is lehullott. A folyamat, tisztelt képviselőtársaim, költségvetési problémákkal indult!

A bibliai Salamon király bölcsessége és költészete beragyogja a judeo-keresztény-mohamedán kultúrákat. Azt is megtudjuk a Bibliából, hogy Salamon uralkodása végén szétesett az ország, mert Salamon király vaskezű adószedő volt, olyannyira, hogy halála után a nép adócsökkentést követelt, aminek megtagadása évszázados polgárháborúkhoz vezetett. A folyamat költségvetési problémákkal indult.

A XX. században Németország példát szolgáltatott az adó infláció képében való megjelenéséről. Németország az I. világháború után a nehéz jóvátételi szállításokat nem volt képes a kincstár adóbevételeiből fedezni. A bankóprés lépett az adószedő helyébe. A pénz elértéktelenedése a demokratikus államrendet aláásta, ami utat nyitott a náci hitleri zsarnokságnak. A tragédiasorozat kvázi adószedő hiperinflációval indult. (Mádai Péter: Ez érdekes történelemszemlélet!)

Második emlékeztetőmben - most továbbmenve - a pénzpolitikának az állami költségvetésre történő hatására utalok. A költségvetés számára terhet jelent a magas kamatláb, a pénz árának emelése. Magyarországon a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank még manapság is a korábbi fél évszázad módszereit követi, aminek alapja a neoklasszikus post-Keynes-i monetáris intervenciós paradigma. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Az állami költségvetésben ez a metódus kétszeresen hátrányos következménnyel jár: csökkenti az adóbevételt és emeli az államadósság terhét. Egyik oldalon az adóbevétel csökkenését okozza az adóalap zsugorodása, ami együtt jár a kamatláb emelésével. A pénz árának drágulása visszatartja a gazdaság növekedésének tempóját. A vállalkozók magasabb árat kényszerülnek fizetni a kölcsönvett pénzért, sokaknak - különösképpen a kis- és középvállalkozók, kis- és középgazdák, kisiparosok és kiskereskedők számára - a hitel árának felemelése azt jelenti, hogy kénytelenek csökkenteni vagy leállítani, vagy el sem kezdhetik a termelést, mert képtelenek a magasabb költséggel megbirkózni.

Amikor több kamatot kell fizetni, csakúgy, mint amikor többe kerül a fűtőanyag vagy a nyersanyag, akkor a termékek ára emelkedik. Amikor a termelő már nem versenyképes, akkor jön az üzemek bezárása, a munkavállalók elbocsátása és ami jelen vizsgálódásunk fókusza: az adóalap zsugorodása.

A másik oldalon a költségvetési kiadás kötelezettségeit emeli a magasabb kamatláb. A közelmúltban elrendelt 1 százalékpontnyi kamatemelkedés öngerjesztett megterhelés. A jelenlegi belső adósságállomány szintje mellett - megbecsülve -, amely jövőre 6000 milliárd forintra tehető, 60 milliárd forint többletkiadás jelenik meg a költségvetésben. Ez a tehertétel megtakarítható lesz, mihelyt a jegybank visszaállítja az előzőleg alkalmazott kamatrátát.

Doktriner érveléssel a jegybank azzal indokolta a kamatlábemelést, hogy ilyen úton a devizatartalék növekszik és a forint erősödik. Azonban a művelet szükségtelen, amikor 8-9 milliárd dollár devizatartalék létezik! Éppen a versenyképes magyar vállalatok exportjának növekedése és importhelyettesítő eredménye lehetnek a bővülő devizatartalék eszközei. Márpedig ahhoz, hogy a gazdaság növekedése ezt az eredményt nyújtsa, az is szükséges, hogy a termelés versenyképességét a kamatterhelések többletköltsége ne hátráltassa, hanem a kamat csökkenése előmozdítsa. Megjegyzendő, hogy a keményvaluta - amely invesztícióként jön, hogy a termelő tevékenységben részes legyen - számára a magyar tudás a vonzó erő, sokkal kevésbé a "forró pénz" mennyisége az országban.

Tisztelt Ház! A költségvetés részletes vitájában tovább szándékozom elemezni az itt érintett témákat. Ehhez hívom igen tisztelt képviselőtársaimat, minden pártból mindenkit. Ez pedig jót tesz a nemzet közérzetének. A vonatkozó elméletek, tapasztalatok ismerete hasznos lesz. Igen, ez jót tesz a nemzet közérzetének és hírünknek a világban.

Megköszönöm inspiráló figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai