Készült: 2020.11.25.17:37:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:41


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésen belül elsősorban az önkormányzati fejezettel és az önkormányzatokat érintő kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. Mielőtt rátérnék erre, engedjenek meg néhány gondolatot az elmúlt napok eseményei kapcsán arról, hogy hogyan is áll a mostani kormánykoalíció és az önkormányzatok viszonya.

Néhány héttel ezelőtt a választási kampányban elhangzott a miniszterelnök részéről, hogy az önkormányzatok feladata az, hogy végrehajtsák a kormányprogram vonatkozó fejezeteit, és a kormány intézkedéseit helyben teljesítsék. Akkor azt gondoltam, hogy ez kampányfogás, és azt gondoltam, hogy az önkormányzati választások eredményének ismeretében módosulni fog a Fidesz álláspontja az önkormányzati kérdésben. A választások eredményeként a Fidesz-frakciónak közel 80-85 százaléka valamilyen tisztséget tölt be a helyi önkormányzatokban: polgármester, közgyűlési elnök, közgyűlési alelnök, képviselő-testületi tag vagy megyei közgyűlési tag.

Ettől azt reméltem, hogy a beterjesztett költségvetésben az önkormányzatok prioritása fog megjelenni. Azt gondoltam, hogy azok az emberek, akik ott ülnek helyben, bekerültek a testületekbe, tudni fogják, hogy ahhoz, hogy helyben a lakosság szolgáltatási igényeit ki lehessen elégíteni, forrásokra van szükség, átengedett és helyi forrásokra, és ennek a lehetőségét megteremti a jövő évi költségvetés. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy semmit nem jelentett az, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőinek többsége helyi önkormányzatokban is tevékenykedik.

 

(10.40)

 

Azok a települések, ahol ezek az emberek dolgoznak, nem fogják élvezni annak előnyét a következő évben, hogy országgyűlési képviselőket választottak meg a helyi testületekbe. Ugyanis a következő évi költségvetés számai egyértelműen azt tükrözik, hogy az önkormányzatok alulértékeltek az állami szférával szemben a jövő évi költségvetésben. Az önkormányzatok mozgástere az előző hat év folyamán is csökkent, de a következő évben tovább fog csökkenni.

Az önkormányzatok GDP-ből való részesedése csökken. Ez 54 milliárd forint kiesést jelent az önkormányzatok számára. A költségvetési kiadásokban az önkormányzatok szerepe tovább csökken 1,8 százalékkal, ami a jövő évben 61 milliárd forintot jelent - mínuszban - az önkormányzatok számára.

De nemcsak ezek a számok mutatják azt, hogy a kormánykoalíció, a kormánytöbbség nem kíván az önkormányzatoknak komoly szerepet szánni a következő négy évben, annak ellenére, hogy folyamatosan azt halljuk a Házban, hogy a Fidesz vezette koalíció a családok és a polgárok kormánya. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

A családok összes problémája helyben csapódik le. Helyben történik a család gyerekeinek iskoláztatása, helyben történik az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, helyben történik az a fejlesztés a településeken, amit infrastruktúrafejlesztésnek nevezünk, amihez forrásokra, pénzre van szükség. Ez a pénz hiányzik a következő évi önkormányzati költségvetésből.

De nemcsak ebben a költségvetésben lehet tetten érni azt, hogy a Fidesz-kormány nem igazán barátja az önkormányzatoknak. Tegnap délután egy érdekes szavazás történt ebben a Házban, ami látszólag arról szólt, hogy egy képviselői indítványt nem bocsátanak részletes vitára. A valóságban pedig arról szólt, hogy a kormánytöbbség és ezen belül a Fidesz-frakció úgy döntött, hogy a kórházak, a Magyarországon működő összes kórház anyagi problémája ezentúl csak és kizárólag a települési és megyei önkormányzatok nyakába zúdul, ugyanis december 1-jétől ezek a kórházak az önkormányzati csődtörvény hatálya kapcsán a települések vagyoni körébe tartoznak, illetve a kórházak gazdálkodásáért a települések felelnek a saját vagyonukkal.

Ezt azok a polgármesterek, azok a volt közgyűlési alelnökök, most közgyűlési tagok is megszavazták, akik itt ülnek a teremben, akik ezután, ha visszamennek a településükre, azzal fognak szembesülni, hogy a kórházak vezetői benyújtják az igényüket a fejlesztésre, és ha a település ezt nem teljesíti, akkor a település eladhatja a vagyonát annak érdekében, hogy a kórházak jól tudjanak működni. Ez egy elem, de nagyon lényeges elem, több száz milliárdos tétel az önkormányzatok esetében, ami természetesen nem jelenik meg direkt módon a jövő évi költségvetésben, mert én nem találtam semmilyen számot arra, hogy ennek a vonzatait, hatását az önkormányzati költségvetés ellensúlyozta volna, annak ellenére, hogy az idén volt arra 1 milliárd forint, hogy december 1-jéig kidolgozzunk, kidolgozzon a kormány egy olyan modellt, amely nem ezt a megoldást eredményezte volna.

A költségvetésben az önkormányzatok normatív támogatása és egyéb támogatása ugyan nő a tavalyi évhez képest, de természetesen messze nem olyan mértékben, mint amennyi a tervezett infláció. Beszélt már Lamperth Mónika és mások is arról, hogy megjelenik egy érdekes szám ebben a költségvetésben, az úgynevezett költségvetési tartalék 33 milliárd forinttal, ami az előirányzatok 1,9 százaléka. Egyszerűen nem tudom kezelni ezt a számot önkormányzati szemmel, önkormányzati költségvetési szemmel. Nem tudok elképzelni olyan technikát, amivel az önkormányzatok ki tudják dolgozni két variációban, hogy kapnak-e 1,9 százalékkal, vagyis településenként 10 millió forinttal többet a következő évben, vagy nem kapnak többet a következő évben. Ez egy olyan szám a költségvetésen belül, amely sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem kezelhető az önkormányzatok számára.

A költségvetés számai között a pénzügyminiszter úr előterjesztésében elhangzott, hogy prioritás a felhalmozás. Ez az országos költségvetésre igaz, az önkormányzati költségvetésre természetesen nem igaz. Az önkormányzatok esetében a felhalmozás összesen 4 százalékos, az infláció ezzel szemben 10-11 százalékra tervezett. Ez a terület is azok közé a területek közé tartozik az önkormányzati költségvetésben, amely az önkormányzatokat negatívan érinti.

Tovább csökken az előző évekhez képest a személyi jövedelemadó helyben hagyott része az önkormányzatoknál - lecsökken 15 százalékra. A személyi jövedelemadó egyébként sem követi természetesen az előző évi bevételeket, hanem mindig a két évvel ezelőtti számokból számítódik ki, de mégiscsak valamifajta motiváló erő volt annak érdekében, hogy az önkormányzatok nagyobb bevételhez jussanak. Motiváltak voltak az önkormányzatok, hogy a polgáraik viszonylag jól keressenek, mert a személyi jövedelemadó, amit elvonunk az állampolgároktól, két év múlva visszacsorog a településre. Hát, ezután már csak 15 százaléka fog visszacsorogni, és az önkormányzatok gyakorlatilag érdektelenné válnak abban, hogy a településen befolyt vagy beszedhető adó megtermelődjön, illetve ez visszajusson a településre.

Ennek kapcsán viszont megjelenik egy általunk korábban szorgalmazott képlet a költségvetésben, az úgynevezett adóerő-képesség, amely tulajdonképpen támogatható lenne abban az esetben, ha párosulna egy teljes önkormányzati finanszírozásireform-gondolattal. Ebben a költségvetésben viszont az adóerő-képesség számításánál a normatív támogatásokat is figyelembe veszik, ami idegen ettől a rendszertől, képlettől, s így azt gondolom, ez a képlet is olyan zavarossá és bonyolulttá válik, hogy ebben a rendszerben alkalmazhatatlan.

Ha már a normatívákról beszélünk, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyrészt az önkormányzatok úgynevezett szabad pénzei a személyi jövedelemadóból helyben maradó pénzek voltak, másrészt a normatívák. Annak ellenére, hogy minden normatíva mögött egy feladat jelenik meg, de miután ezek szabad felhasználásúak voltak, számítási technikának, számítási alapnak használtuk az elmúlt években. Most ezek a normatívák is elkezdenek kötötté válni, és kialakul egy olyan önkormányzati költségvetés, amelyben az önkormányzatok mozgástere teljes mértékben leszűkül és beszűkül.

Egy olyan kérdésről is beszélni kell, amely szintén nem jelenik meg ebben a költségvetésben, de az önkormányzatokat százmilliárdos nagyságrendben érinti: ez az úgynevezett gázvagyon kérdése. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az önkormányzatokat megilleti a gázvagyonból még meg nem kapott rész. A költségvetés egyetlen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormány hogyan kívánja ezt kezelni a következő évben. Ez becslések szerint 90-100 milliárd forint közötti összeg, amely óriási pénz, és az önkormányzatok a költségvetésük összeállításánál természetesen e költségvetés ismeretében sem fognak tudni ennek a vagyonnak a mennyiségével számolni.

Beszéltek itt már előttem képviselőtársaim arról, hogy nem történt érdekegyeztetés. De nemcsak érdekegyeztetés nem történt a költségvetés összeállítása kapcsán, hanem modellszámításokat sem láttam, és azt gondolom, képviselőtársaim többsége nem találkozott olyan számításokkal, amelyek a beterjesztett költségvetés hatásait vizsgálták volna meg, mondjuk, településtípusonként, településkategóriánként.

Milyen hatással van a beterjesztett költségvetés a kisebb-nagyobb településekre vagy a nagyvárosokra? El szokott itt hangzani és egy interpellációban a tegnapi napon is hallottuk, hogy ez a kormány a kistelepülések, a vidéki önkormányzatok támogatására rendezkedett be; erről beszélt előttem ma reggel Torgyán József miniszter úr is. Elvégeztem egy számítást a költségvetés számai alapján: hát ez nem azt tükrözi, hogy ez a kormány a vidéki kistelepüléseket fogja támogatni! Említettem, hogy az önkormányzatok forrásnövekedése 9 és 10 százalék között van, ezen belül a kistelepülések forrásnövekedése 8,52 százalékkal növekszik; a városoké ennél 1-2 százalékkal jobban, és egyedül a megyék azok, amelyeknek a forrásai 17 százalékkal nőnek. Ez az átlag adja ki a 8-9 százalékos növekedést.

Összességében, kedves képviselőtársaim, megállapíthatjuk, hogy ez a költségvetési előterjesztés nem az önkormányzatbarát költségvetési előterjesztés kategóriájába tartozik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 

(10.50)

 




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai