Készült: 2020.02.21.05:07:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 154. felszólalás
Felszólaló Dr. Nemcsók János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NEMCSÓK JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy az a téma - a környezetvédelem -, amelyről beszélni fogok, ez a beszéd olyan környezetben hangzik el, hogy a környezetvédelmi tárca képviselői nincsenek itt jelen. Ezt őszintén fájlalom, azért, mert a beszédem végén egészen biztosan látni fogják még a kormánypárti képviselők is, hogy én most értük beszélek, a környezetvédelmi tárcáért és annak a nagyobb támogatásáért.

Ismeretes, hogy az újkori divat a szociális piacgazdaság felépítését célozta meg a legutóbbi évtizedekig, évekig, most már azonban ez is egy túlhaladott cél, manapság, amikor a környezet károsodása oly előrehaladott mértékű néhány helyen, a cél az ökoszociális piacgazdaság felépítése, azaz az emberi környezet harmonikusságának biztosítása az ember irányába.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás területén éppen elég tennivalónk van a környezetvédelem vonatkozásában, és ezt a nagy hátrányt az sem feledtetheti, hogy az egykori szocialista kelet-európai országok közül a környezetvédelmi intézményrendszer, a viselkedési normák - és erre büszkék lehetünk - Magyarországon a legelőrehaladottabbak, legfejlettebbek. És akkor sem lehetünk elégedettek, ha a rendszerváltást követően az elmúlt két vagy három kormányzat - a Boross-kormányzatot is ideszámítva - igen sok erőfeszítést tett a környezetállapot és egy korszerű környezetvédelmi minisztérium kialakulásáért.

Az elmúlt négy év során igen nagyot léptünk előre bizonyos környezetvédelmi törvények, bizonyos környezetszennyezési bírságok bevezetése területén, azonban a költségvetés számainak áttanulmányozása során azt látom, hogy ez a folyamat nem folytatódik. A Környezetvédelmi Minisztérium költségvetése sajnálatosan, szánalmasan a maradékelvűség alapján érvényesül, holott - ahogy mondtam, az Európai Közösséghez való csatlakozás okán is - ennek nemcsak deklaráltan, hanem szó szerint is stratégiai ágazatnak, minisztériumnak kellene lennie.

Néhány olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet a javítás szándékával, amelyet a kormányzat az elkövetkező pénzügyi tervezéseknél, ha még tudja, akkor korrigálja, ha nem tudja, akkor a következő években vegye figyelembe, mert az európai uniós csatlakozásunk - bármilyen jó lesz is a közbiztonság, bármilyen jó lesz is az oktatáspolitikánk, bármilyen jó lesz is a katonapolitikánk, bármilyen eurokonform lesz is egyéb vonatkozásban - menthetetlenül el fog csúszni, ha a környezetünk rendetlen, rendezetlen lesz. Egy ilyen hozzászólás keretében nyilván a teljesség igénye nélkül beszélek olyan témákról, amelyek hozzám - polgári foglalkozásom révén - évtizedek óta közel állnak és amelyeket képviselőként öt éve képviselem is. Néhány ilyen figyelemre méltó hiányosságra hívnám fel a figyelmet, hogy mire nincs külön elkülönített pénz, mert az a tapasztalatom, hogy ha a kormányzati költségvetésben elkülönített, jól definiált pénz nincs, akkor arra nem is lesz pénz, utólag visszahozni azt lehetetlen.

Az egyik ilyen az európai csatlakozás kapcsán: ismeretes az önök számára, hogy a mezőgazdaságra vannak bizonyos előírások. Nem véletlenül mondom ezt a környezetvédelem kapcsán, hiszen a környezetvédelem azért stratégiai jelentőségű, mivel előkészítője és segítője lehet egy régen várt vidékfejlesztési programnak is. Az Európai Közösség egyik ajánlása az, hogy az intenzíven megművelt földterületeket 1 millió hektárral csökkenteni kell, és javasolja az extenzív állattenyésztést és a környezetbarát növénytermesztést. Magyarország abszolút jó helyzetben van a tekintetben, hogy olyan hungarikumokat produkáljon az állat- és növényfajok tekintetében, amelyek az Európai Közösség piacaira limit nélkül bejuthatnak, földrajzi, természeti adottságai kedvezőek. Ugyanakkor ezzel ellentmondásban van, hogy a környezetvédelmi tárca keretében a visszavásárolható természetvédelmi területekre nemcsak reálértékben, hanem névértékben is kevesebb pénzt szánnak, mint eddig. Ezek a programok itt például megvalósíthatóak lennének.

A másik ilyen figyelemre méltó dolog: úgy gondolom, a hetvenkedés és a dicsekedés látszata nélkül elmondhatom, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban igen jelentős, bár nem hatalmi ágakhoz kötődő dolog volt, hogy létrehoztunk két eurokonform régiót: a Budapest környéki regionális fejlesztési központot és a Balaton környéki regionális fejlesztési központot. Ezek olyan ideális, eurokonform szervezetek, amelyekben az önkormányzatok, a kormányzat és a civil szervezetek - 20-25 fő összességében - ideális arányban, helyben döntenek megyéket is meghaladó kérdésekről.

Ismeretes, hogy a Balatonnal kapcsolatosan is, a budapesti agglomeráció területén is kialakult egy ilyen szervezet, ezeknél mind olyan helyzet alakult ki, hogy a központi költségvetésből kapott pénzekről ez a hármas, három pilléren álló szervezet: a civil szervezetek, a kormány és a helyi önkormányzatok dönthetnének. Ennek a két régiónak a működéséhez 10 millió forint van biztosítva a költségvetésben. Tisztelt képviselőtársaim, hölgyeim és uraim, nem 10 milliót, hanem milliárdokat kellene odaadni! Ezek nem a fantázia kívánalmai, mert a Balaton esete is bizonyította, hogy ha a '95. évi 1,5 milliárd helyett nem többet, de koncentráltan évi 6-8 milliárdot egy ilyen szervezeti megosztás szerint helyben költünk el, akkor annak országos előnye is van. Ezért aggódom a balatoni regionális fejlesztési tanács és a Budapesti Agglomeráció Tanács működéséért, és aggódom amiatt, hogy ez a két környezet környezetvédelmi szempontból kárt fog szenvedni.

 

 

(Kocsi László helyét a jegyzői székben
dr. Juhászné Lévai Katalin foglalja el.)

 

Nem lesz gazdája a Balatonon az önkormányzatokon és a megyéken túl, aki kormányzati helyzetből rákényszeríti ezeket a szervezeteket arra, hogy mederkotrást csináljanak, hogy a halállományt kezeljék, hogy az úthálózatot építsék, mert az önkormányzatoknak és a megyéknek nem lesz erre pénze, erre találták ki ezt a szervezetet.

A harmadik ilyen probléma, amire kevés a pénz: nincs már olyan képviselője parlamenti pártnak, aki a Duna-Tisza-közi homokhátság ügyében ne szólt volna hozzá. Itt az ideje, hogy ezzel a problémával ne csak tanulmányok szintjén foglalkozzunk, hanem a Duna-Tisza-közi csatorna megépítésével, közmunkákkal, öntözéssel oldjuk meg, ennek a témája az első világháború előttre nyúlik vissza. Szakmailag bármikor vitába szállok azokkal, akik azt mondják, hogy egyedül a globális felmelegedés az oka a Duna-Tisza-közi szárazságnak. Nem az az oka. Az az oka, hogy száz év óta nem önt ki évente kétszer a Tisza és nincs megfelelő vízutánpótlás, ezt vízutánpótlással lehetne biztosítani.

A másik ilyen probléma, amit az EU-csatlakozás során elvárnak tőlünk: ismeretes, hogy 2004-ig minden kétezer lakosú településnél nagyobb helységben meg kell valósítani a csatornázási-szennyvíztisztítási programot. Örvendetesen indult meg ez a program az elmúlt négy-öt évben, de ez megtorpanni látszik, hiszen erre 1200 milliárd forint szükséges. Szeretném látni a költségvetésben, hogy honnan biztosítják ezt a pénzt, és ha erre nincs fejezeti pénz, akkor szeretném remélni, hogy a Phare-programok keretében ezek a pénzek valamilyen módon szennyvíztisztítási hálózatra költetnek.

 

(16.00)

 

Végül egy utolsó probléma, a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Környezetgazdálkodási Intézet, amelyről elmondható, hogy igazi politikamentes, remek szakmai munkát végzett az elmúlt 9-10 év során. Ennek az anyagi körülményei rendkívüli módon romlanak, és a környezeti állapot felmérésében, szakmai tanácsokban mind ez idáig ez az egyetlen autentikus állami szervezet, amely részrehajlás és harag nélkül jó szakmai véleményeket mond.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, a költségvetésnek jobban kellene becsülni a környezetvédelmet, mert ezt csak mi látjuk - akik szakmailag és nemcsak politikailag látjuk ezt a kérdést -, hogy nagyon fontos dolog, mert ennek a problémának a kezelése nélkül csúszhat az Európai Közösségbe való lépésünk.

Mindezek alapján kérném a környezetvédelmi tárca komolyabb támogatását az alkuk során a tárcák között. Ez a jelenlegi költségvetés, ami a Környezetvédelmi Minisztériumban mozgásteret biztosít, számomra nem megfelelő, ezért ennek a költségvetését elfogadni nem tudom.

Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 




Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai