Készült: 2024.03.29.01:54:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.), 16. felszólalás
Felszólaló Ékes József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:03


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A makói polgármester, parlamenti képviselő csodálatos dolgokat mondott magáról a költségvetésről, de azt hiszem, érdemes elemezni egyrészt a költségvetés hatását, másrészt pedig az eddigi lépéseket is. Egyrészt az európai uniós források területén az államtitkár úr aktív, tudom, tegnap este is a vitában eléggé az volt az oktatás, a szakképzés területén. De ha megnézzük az európai uniós forrásokat, egy dolgot tudomásul kell venni: Magyarországon és Magyarországnak az uniós forrásokat nem elsődlegesen az MSZP-frakciónak adják, hanem a tízmillió állampolgárnak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy valóban helyesen történik-e annak az elosztása, valamint annak a hatékonysága.

Azt hiszem, itt a parlamenti vitában, az általános vitában is több alkalommal elmondtuk, és önök is nagyon jól tudják, hogy az elmúlt időszakban rengeteg uniós forrás lett felhasználva, ugyan a kifizetések területén vannak bizonyos hátrányok és olyan lépések, amelyek akadályozzák magát a kifizetést, de számos esetben tapasztalható az, hogy az uniós forrás nem a hatékonyság szemlélete alapján került elosztásra és felhasználásra, hanem adott esetben bizonyos pártpolitikai célokra is. Ezt mondom azért is, hisz Magyarország megítélése a korrupció területén hatalmasat zuhant, és ma már ott tart, hogy olyan országokat tudtunk csak megelőzni, ahol a korrupció teintetében, azt hiszem, világméretben is mindenki számára egyértelmű, ha ezen a területen nem lépünk, abban az esetben Magyarország megítélése sokkal hatékonyabban és sokkal radikálisabban fog zuhanni, mint ahogy idáig.

Nézzük a költségvetés sarokszámait! Ön említi, hogy mekkora uniós forrás fog rendelkezésre állni. Kérdés az, hogy a költségvetés sarokszámaiból ítélve meglesz-e hozzá a megfelelő önerő a költségvetés oldaláról, a másik oldalon pedig ha megvizsgáljuk, hogy az önkormányzatok normatív elvonása milyen mértékű, abban az esetben képesek lesznek-e egyáltalán az önkormányzatok arra, hogy az önerőt tudják biztosítani. Ez egyrészt nemcsak az oktatás területén... - hiszen ebben is számos vita alakult ki, hanem az önkormányzatok normatív biztosítása 70-130 milliárd forintig fog csökkenni. Ebben az esetben főleg a kistelepüléseknél, ott, ahol pár millió forintból gazdálkodik egy kistelepülés, abban az esetben nagyon megkérdőjelezhető egyáltalán az, hogy tudnak-e uniós forrást felhasználni, ha esetleg nincs meg az a tervezett lépéssorozat, amely alapján teljes egészében állami forrásból próbálják meg a kistelepülések számára biztosítani az önerő fedezetét vagy annak a szükségességét.

Tehát én szeretném jelezni, és nagyon sok esetben bántják a kistelepülési önkormányzatokat, számos önkormányzatot tudnék felsorolni önnek Somló környékéről, ott, ahol a polgármesterek, a képviselők nem veszik fel a tiszteletdíjukat. Tehát nem a kistelepülésekkel van a probléma. Ha megnézzük, a 3165 településből általában kétezer környékén mozog a kistelepülések száma, ott, ahol a normatíva csökkent, és az önkormányzatok esetében radikális és adott esetben csőd közeli állapotba hozza magukat az önkormányzatokat. Hiszen ha az önhikit megnézzük ebben az évben is, 1600 település környékén mozog az önhiki szükségességének a beadványa. Tudja egyáltalán biztosítani a költségvetés magára az önhikire vonatkozó forrásbiztosítást?

(8.50)

Még azt sem tudja biztosítani, nemhogy az önerőt a kistelepülésnek az uniós források esetében oda tudja adni.

A másik ilyen dolog a hazai vállalkozások támogatása. Nagyon fontos, ha az államtitkár úr is őszintén kirakja a lapokat, és a Pénzügyminisztérium is őszintén kirakja a lapokat, meg lehet nézni, hogy a munkanélküliség radikális emelkedése miből adódott. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy a hazai piacon a hazai vállalkozások foglalkoztatják a foglalkoztatottak kétharmadát, a multinacionális cégek adják a többit. Ugyan a gazdasági növekedés vagy adott esetben az export-import területén ez a tendencia megfordul, de pontosan a hazai kis-, középvállalkozások sanyarú helyzete, a támogatási forrásokhoz való hozzá nem jutás, a banki rendszernek a jelenlegi viszonya miatt tulajdonképpen a hazai vállalkozások egyre nehezebben vesznek fel hiteleket. Sőt mi több, ha a gazdasági növekedésben és a belső piacban nem tudunk egy élénkítést végrehajtani, úgy abban az esetben hazai vállalkozások tömkelege fog még a következő időszakban tönkremenni.

Emlékezzenek vissza rá, 2008 október-novemberében volt egy parlamenti vita, és én akkor már jeleztem és elmondtam, hogy a következő időszakban minimum, legalább 30 és 100 ezer munkahely fog megszűnni. Meg is történt, és sajnos ez a továbbiakban és 2010-re is így fog vonatkozni. Tehát elsődlegesen egy hazai élénkítést kellene mindenképpen csinálni, a vállalkozások támogatása kellene, és valóban a munkahelyteremtésre kellene koncentrálni. "Út a munkához" - azt hiszem, az elmúlt időszakban, az elmúlt pár hétben, ugye, képviselőtársam, kielemeztük, és számos munkaügyi törvénnyel kapcsolatos módosítás történt, meg kielemeztük; nem megoldás. Nem megoldás - hazai vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés támogatása, és valóban az uniós források azon része fontos, amely kimondottan a hazai vállalkozásokat tudja helyzetbe hozni és megerősíteni; itt értem az agrárterületet, mert sajnos lassan már nem lesz termékünk, amit exportálni tudnánk agrárterületen, hisz minden szép lassan be fog dőlni. Tehát ha nem tudunk egy élénkítést csinálni, akkor lehet egy főteret viacolorozni, ha az állampolgárok döntő többsége pedig a szegénységi küszöb közelében él.

Ugyanilyen a költségvetésnek az a része, amely a fogyatékosok helyzetén ront, a megváltozott munkaképességűek helyzetén ront. A fogyatékosok közé sorolom a siketeket, vakokat, gyengén látókat és egyéb más területet is. Nézzük meg, hogy ezen a területen milyen radikális csökkentést hajt végre maga a költségvetés! Egyszerűen kilátástalan helyzetbe kerülnek ezek az állampolgárok. A másik ilyen dolog a megváltozott munkaképességűek helyzete. 2007-2008 környékén Magyarországon a foglalkoztatottak száma olyan 14-15 százalék környékén mozgott. Hol tartunk most, 2009-ben? 8 százalék? Hol fog a költségvetés, ezen költségvetési számok után a következő évi megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása tartani? Nem fogja elérni a 4 százalékot. Sorra dőlnek be azok a cégek, amelyek a megváltozott munkaképességű rendszerbe illeszkedtek be, és ráadásul még a minősítést is megcsinálták, mert a forráselosztás területén egyre radikálisabb megszorítás éri őket, és innentől fogva sorra szűnnek meg ezek a munkahelyek. Ezek mögött családok állnak, és ha megnézzük a megváltozott munkaképességűek javadalmazását, ugye, 30 és 50 ezer forint környékén mozog; ha megnézzük azt, hogy ma Magyarországon megközelítőleg 650 ezer nyugdíjas él megközelítőleg 60 ezer forintból, képviselőtársaim, tessék leszállni a földre. Egyszerűen képtelenség az állampolgárok részéről a közüzemi díjak kifizetése, majd pedig a megélés biztosítása, mondjuk, 60 ezer forintból vagy 32 ezer forintból a megváltozott munkaképességűek esetében.

De lehetne tovább sorolni, képviselőtársaim. Ahogy elmondtam, a kutatás-fejlesztés területén; most a Tudományos Akadémián zajlott, és ha jól tudom, még mindig zajlik az a nemzetközi konferencia, amelyre a világ minden részéből idejöttek. Tehát pont egy válságos időszakban kellene egy országnak elsődlegesen az oktatásra, a kutatás-fejlesztésre óriási forrásokat fordítani annak érdekében, hogy ha a gazdasági válság időszaka megszűnik, akkor legalább olyan fejlett és fejlesztett technológiával tudjunk kiállni a világ elé, amelyre van kereslet. Mert a mai viszonyok között, ha nem biztosítjuk a vállalkozások életképességét, nem fordítunk a kutatás-fejlesztésre, a másik oldalon nő a munkanélküliség, tehát egyre több ember esik ki a termelésből, onnantól fogva, ha vége a válságnak, tessék nekem megmondani, hogy milyen új termékkel fogunk egyáltalán a piacon megjelenni. Versenyképesek leszünk egyáltalán utána? Vannak célok, vannak víziók, vannak stratégiák? Ezek mögött abszolút nincs semmiféle stratégia, és nyugodtan mondhatom, hogy ez a költségvetés egy IMF által kívánt, egy túlélés költségvetése, amely megpróbálja színessé tenni azzal, hogy bizonyos módosító indítványokat az MSZP-s padsorokból befogad, az ellenzéki módosítókból pedig az 1400-ból összevissza egyet fogad el. Ez korrekt tárgyalási viszony? Ugye, nem az.

Képviselőtársaim, egyetlenegy példát szeretnék elmondani. Beszéltem egy érsebésszel. Tudják, mi a döbbenetes az egészségügy területén, de itt lehetne beszélni a cukrosokról, a gyerekkori cukorbetegségről, lehetne beszélni nyugodtan a rákosokról, a rákos betegségfajtákról, de döbbenet a számomra az, hogy egy érsebészeti műtétre kevesebb forrást biztosít maga a forrás, mint egy amputációra. Tudja, mi ez? Döbbenet! Döbbenet, amikor arra ösztökélik adott esetben az orvosokat, hogy ne érsebészeti eljárást hajtsanak végre, mert az túlságosan drága lenne, hanem egy amputációval oldják meg. Viszont azt soha senki nem számolta ki, hogy egy amputáció után, mondjuk, a későbbi egészségügyi ellátásra vagy egyéb járulékos eszközökre az amputált láb vagy kéz esetében, vagy egyéb más szerv esetében milyen esetleges későbbi forrást kell hogy biztosítson maga az egészségügyi tárca.

Szóval, őszintén megmondom, nekem is voltak benn módosító indítványaim Somló és térségére, Devecserre, a 8-as útra, a Széki tóra, Somlóvásárhely iskolájára. Tatai-Tóth Andrásnak elmondtam már több alkalommal: 1730-ban épült az iskola, 105 százalékon működik, 40 százalékban cigány gyerekek, tanulók veszik igénybe magát az intézményt, öt településről járnak oda, és nincs tornatermük. Mellette meg biztosítunk forrásokat olyan iskoláknak, amelyek pár évvel ezelőtt épültek, újnak és korszerűnek mondhatók, és akkor egy aulát építünk, mert ugye, luxus is kell valahol egy intézménybe. Nem arra van szükség. Arra van szükség, hogy a kistelepüléseken, ahol az integrációt a kormány rákényszerítette a kistelepülésekre, ott legalább olyan viszonyok között tudjanak a tanulók és a diákok élni, mint adott esetben egy nagyvárosi területen.

Egy másik ilyen dolog a közlekedés kérdése. Képviselőtársaim, több alkalommal elmondtam, ezelőtt két évvel elmondtam már itt a parlamentben, van olyan település, ahova, ha a délutános műszakra elmennek a dolgozók, este már nem tudnak hazaérni, mert a busz csak azon településen végzi vagy fejezi be a tevékenységét, ahol utána majd öt kilométert az erdőn keresztül kell az embereknek gyalog hazaérniük.

Ez, nyugodtan mondhatom, Nagyalásony, Dabrony környéke, tehát lehetne számos települést mondani, én is fel tudnék sorolni Somló környékéről, de látom azt, hogy válságos helyzetbe kerülnek így a települések ezzel a költségvetéssel.

Ugye, itt beszélnek az autópálya-építésről. Szocialista képviselőtől hallottam nemrég egy tévévitában, hogy háromszoros áron hajtottuk végre a beruházásokat. Tessék megnézni, Lengyelországban ugyanezen időszak alatt ezer kilométer autópálya épült. Lengyelországban a gazdasági növekedés olyan 1,3 százalék lesz. Hogy csinálták? Megvizsgáltuk? A lengyel agrárterületen, ezt Orosz Sándor is nagyon jól tudja, hogy milyen hatékonyan lobbiznak az Európai Unión belül, kegyetlen keményen. Tehát mit csinálunk mi? Ezért mondtam azt, hogy ennek a költségvetésnek sem céljai, sem víziója, sem stratégiája nincs, egyfajta túlélésre rendezkedett be, és innentől fogva ilyen fűnyíróelvszerűen tulajdonképpen radikálisan mindenkivel szembehelyezkedik, és az állampolgárok helyzete romlik, hárommillió állampolgár legalább a létminimum környékén él a jelen viszonyok között, és nagy kérdés az, hogy egyáltalán a téli időszakban mi lesz. Kérdés, hogy milyen tél fog ránk nézni majd, lesz-e mínusz 20-25 fok?

Amikor arról beszélünk, hogy lakásfelújítás, tessék nekem megmondani, itt a távfűtés kérdése, az 5 százalékos áfa, Orosz Sándor is nagyon jól tudja, és mindannyian harcoltunk azért, hogy az energiahordozók területén legalább az 5 százalékos áfa minden állampolgárt elérjen. De annak a kistelepülésen élő 78 vagy 80 éves nyugdíjasnak, akinek a háza ezelőtt 150 évvel épült, annak azt nem kell fűteni? Azt is kell fűteni. A fa ára mennyire fölment? Ugye, mindannyian nagyon jól tudjuk. A szén ára mennyire fölment? Tudnak-e vásárolni egyáltalán fát vagy a szenet? Vagy ki tudják-e fizetni a gázszámlájukat? Arra nem gondol senki?

(9.00)

Tehát azért is mondom, ezt a költségvetést így nem lehet támogatni. Jelzem most is, hogy jómagam is legalább tíz módosító indítványt újra be fogok nyújtani, főleg a kistelepülések érdekében, ahogy mondtam Tatai-Tóth Andrásnak is már több alkalommal, Somlóvásárhely, Devecser környéke, csatornázás, ezek mozdítják előre tulajdonképpen a jólét alapjainak a lerakását egy válságos időszakban, nem pedig milliárdoknak a fölösleges elszórása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai