Készült: 2020.10.25.09:20:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2020.04.07.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás agrárminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 13:13


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2014. év folyamán hatályba lépett földforgalmi törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján messzemenőkig eleget tettek azon jogalkotói várakozásnak, hogy a szabályozás segítse elő a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezését, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő képességének megőrzését, annak növelését, valamint az állattartás gazdasági pozícióinak erősítését, ugyanakkor hatékonyan szűrje ki a bel- és külföldi spekulánsokat, és biztosítsa a föld nemzeti hatáskörben történő megmaradását is. A most önök előtt lévő, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célként ezen 2014-ben lefektetett szilárd jogi alapról építkezve a jogalkotás eszközével egyfajta nemzeti birtokrendezés megvalósítását tűzi zászlajára azáltal, hogy a magyar gazdák irányában fennálló évtizedes agrár-birtokpolitikai adósságok törlesztésének terhét is magára vállalja.

Múltunk, évtizedekig kollektivizált mezőgazdaságunk máig velünk élő terhes hagyatéka a tulajdonos nélküli földparcella és a földparcella nélküli tulajdonjog kettősségén alapuló sajátos jogi formáció, melynek jogrendszerünkből való kivezetésének küzdelmét a több mint két évtizede tartó, máig lezáratlan földkiadási folyamat szimbolizálja leginkább. A tisztelt Ház előtt fekvő normaszöveg a földkiadás lassan végeláthatatlannak tűnő folyamatának gyors és méltányos, az érintettek érdekeit messzemenőkig szem előtt tartó lezárására tesz javaslatot. Mindezt teszi úgy, hogy megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a tervezetben nevesített, folyamatban lévő ügyek kivételével a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő, azaz 50 ezer forint/aranykorona mértékű pénzbeli kártalanítása mellett az állam szerez tulajdont.

A vázolt javaslattal tehát rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható. A jelenlegi jogi szabályozási környezet ezt nem tudja biztosítani, a hatályos szabályok a részarány-földkiadás befejezését belátható időn belül nem tudják garantálni, valamint a jelentős számú idős részarányjogosult számára a jogosan járó pénzbeli kompenzációt is méltánytalanul kezeli, hiszen mindösszesen 4 ezer forintot biztosítana aranykoronánként. A javaslat tehát az első alcím alatt a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezésére és a kezelői jogok megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Az elmondottakon túl a javaslat további 14 törvényt is módosít, melyek mások mellett a földforgalmi szabályozás egyszerűsítését és a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb használatát célzó rendelkezések által a magyar agrárium szinte valamennyi szereplőjének tevékenységét pozitívan érintő javaslatokat fogalmaznak meg számos, a gazdák életét nehezítő adminisztratív akadály megszüntetését eredményező módosítással kiegészülve. Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül a legfontosabbakat röviden felvázoljam önök számára.

Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy az állam jelentős lépéseket tervez megtenni a magyar agrárium egyik legsúlyosabb, a földtulajdonosokat leginkább hátrányosan érintő problémája, az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében. Ennek egyik első eleme, hogy a Nemzeti Földalapban található állami osztatlan közös tulajdoni hányadokat az állam a tulajdonosok javára értékesíteni kívánja. Mivel a legtöbb tulajdoni hányad 10 hektár térmértéknek megfelelő területnagyságnál alacsonyabb, így a javaslat meg kívánja teremteni a lehetőségét az állami földek nyilvános, de egyszerűsített értékesítésének a jelenlegi 3 hektáros mérethatár helyett legfeljebb 10 hektáros területnagyságig. Ezzel jelentős mértékben és gyorsan lehetne csökkenteni az osztatlan közös földtulajdonok arányát, összesen több mint 10 ezer ingatlant érintően.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása tekintetében ki kell emelnem a sok esetben jogbizonytalanságot eredményező tartós földhasználat és ingyenes örökhasználat jogi rendezését. Az érintett földrészletek bár egy korábbi törvényi rendelkezés folytán a jogosultak tulajdonába kerültek, de a hatályos szabályozás szerint a tulajdonjog bejegyzésére csak kérelem alapján kerülhet sor. A gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a javaslat előírja az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli eljárását a törvény alapján már tulajdonjogot szerzett személyek e jogosultságának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése kapcsán.

A javaslat rendezi az erdőként nyilvántartott ingatlanokon ráépítéssel az állami erdőgazdasági társaságok által akár évtizedekkel ezelőtt létesített, de máig rendezetlen jogállású felépítményeknek a vagyonkezelő állami tulajdonú erdőgazdasági társaság tulajdonában álló, önálló ingatlanként történő feltüntetését is. Ezen ingatlanok esetleges eladása csak a magyar állam számára lesz majd lehetséges.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénynek az erdészeti munkák szakmai irányításáról, őrzéséről szóló fejezete is koncepcionálisan megújul. A módosítás legfőbb célja az erdészeti szakirányítás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása és az ágazati tevékenység jogszerű keretek közé szorítása.

A javaslat alapján a teljes erdővédelmi bírságrendszer is jelentősen átalakul, a korábbi, közel ötven erdészeti szakterületi szankcióból öt plusz kettő szankcióhalmaz kerül bevezetésre.

(10.50)

A jelenleg hatályos erdőtörvény a jogsértések szankcionálásában mérlegelést nem engedő, szigorú szabályozási elvet követ. Ugyanakkor a hatályba nem lépett, de kihirdetett szankciótörvény szabályozási koncepcióját is figyelembe véve időszerűvé vált a jogkövetkezmények alkalmazása megválasztásához egységesen mértékadó mérlegelési szempontok bevezetése, az ágazati sajátosságokra is figyelemmel.

A Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb hasznosítását célzó rendelkezések közül is indokolt néhány új eljárás ismertetése. A Nemzeti Földalap vagyoni köre kibővül a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jellegű növényházként meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott művelés alól kivett földrészlettel. Az üvegházak számának jelentős növelését célzó kiemelt kormányzati cél elérése érdekében a szabályozásban a termőföldek kímélete mellett a létesítés feltételeinek jelentős egyszerűsítése, egyúttal a költségek csökkentésének lehetősége nyílik meg. Mindez a jelenlegi, az egész világot érintő gazdasági krízishelyzet után újjászületendő gazdaságban fog majd különös jelentőséget kapni, hiszen még több minőségi magyar zöldségfajta biztonságos és időjárástól független módon történő előállítására ad majd lehetőséget az agrárium szereplőinek, a gazdáknak.

Szintén fontos változás, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok, továbbá a „Magyar falu” program kapcsán lefektetett célok megvalósulását elősegítendő a jelenleginél több lehetősége lesz a települési önkormányzatoknak arra, hogy állami földek használati vagy tulajdoni jogához jussanak.

A javaslat alapján minden olyan mezőgazdasági célú, állami tulajdonban álló ingatlan tartós hasznosítása lehetővé válna, amelyre eddig valamilyen jogi vagy egyéb probléma miatt nem kerülhetett sor. Ilyenek a gyümölcsösök, ültetvények vagy épp az állami halastavak. Lefektetjük továbbá az alapjait egy, a jelenleginél is nagyobb volumenű állami fásítási, erdősítési programnak a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területeken.

A tervezet törvényi szinten határozza meg azt is, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek haszonbérleti szerződés vagy megbízási szerződés alapján gyakorolt használati jogosultságáért ellenértékként a törvény hatálybalépése után kötött szerződések esetében legalább 2500 forint/aranykorona díjat kell fizetni. Az állam így még mindig a piaci bérleti díjakhoz képest kedvezményes díjért tudja biztosítani az állami földek tartós vagy átmeneti használati jogát, cserébe a sok esetben speciális művelési elvárásokért.

Végül, de nem utolsósorban néhány mondat erejéig kitérnék a földforgalmi szabályozást érintő változásokra. A földforgalmi törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási törvény módosítását elsősorban a hatályos jogszabályi környezet által meghatározott jogalkalmazói visszaélések, visszajelzések, ezen belül különösen az irányadó bírósági gyakorlat folyamatos figyelemmel kísérése és az ennek során szerzett tapasztalatok értékelése indokolják.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a módosítások irányát, úgy fogalmaznék, hogy a tervezet a földadásvételi szerződésekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítését célozza, például elektronikus úton történő jegyzői közzététellel, ennek elsődlegessé tételével.

Az egyszerűsítési törekvéseken túlmenően szükséges megemlítenem a tartási és életjáradéki szerződések problémakörét. A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egymással egyébként bizalmi viszonyban nem álló magánszemélyek nagy számban kötnek földre életjáradéki és tartási szerződést az elővásárlási jog kijátszására, a földforgalmi szabályok megkerülésére, ezért indokolt a szerző fél oldaláról korlátozni az ilyen típusú szerződéseket.

A javaslat ezen túlmenően a tulajdonosok és gazdálkodók élethelyzetéhez alkalmazkodó új, erdőspecifikus hasznosítási, használati jogcímek, szerződési típusok kialakítása és azok hatékony, kis érdeksérelmi kockázatokkal járó működését elősegítő szabályozása mellett tesz hitet. Ezen céllal összhangban a tervezet újraszabályozza az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedésére vonatkozó jogcímeket, meghatározva azok tartalmát. Ezen jogcímek az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az erdőkezelési szerződés.

Összefoglalva az elmondottakat, a tisztelt Ház előtt fekvő törvénycsomaggal a kormány deklaráltan azon birtokpolitikai elképzelésének megvalósítására törekszik, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődését sok szempontból hátráltató rendezetlen tulajdoni viszonyok megszüntetésével a gazdák versenyképességét nagyban meghatározó keretfeltételek tekintetében jelentős előrelépést érjen el. Ugyanakkor, ahogy részleteiben rá is mutattam, a javaslat sokkal több ennél, hiszen évtizedes adósságát törleszti az állam azáltal, hogy a teljes részarány földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásának törvényi rendelkezéseit fogalmazza meg, ahogy jelentős lépést tesz az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indok alapján a törvényt tárgyalja meg, vitassuk meg, és a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.  Dr. Steinmetz Ádám tapsol.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai