Készült: 2020.08.07.20:47:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

143. ülésnap (2000.05.24.), 16. felszólalás
Felszólaló Bernáth Ildikó (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatatási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:28


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERNÁTH ILDIKÓ, a foglakoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság május 16-ai ülésén tárgyalta meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

A vizsgálatok 7 százaléka, azaz 82 vizsgálat volt összefüggésben a munka világával vagy annak részjogosítványaival. A jelentésben is szereplő jogsértő esetek közül külön kiemelte az országgyűlési biztos asszony a munkahely szabad megválasztásához való jogot és a diszkrimináció tilalmát megsértő esetet, amikor is egy adott város önkormányzatának alpolgármestere körlevélben tiltotta meg azt, hogy a végkielégítéssel elbocsátott pedagógusokat ismét alkalmazzák az önkormányzat intézményeiben megüresedett álláshelyekre.

A létszámcsökkentés - megállapítása szerint - nem járhat együtt diszkriminatív, személyre szóló, jogsérelemmel járó megkülönböztetéssel. Mindenkinek egyenlő eséllyel kell indulnia a munkaerőpiacon, bármilyen címen is került ki a munka világából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülését a falusi és városi körzeti orvosok vonatkozásában vizsgálták. Ennek eredményeként örömmel hallotta a bizottság, hogy megszűnt a fejkvóta aránytalansága.

A jelentés részletesen foglalkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyával állampolgári, emberi jogi szempontból. A jelentés V. fejezete javaslatot tartalmaz többek között az érintettek járandóságaira, előmeneteli rendszerére, pótlékrendszerére, a túlszolgálat ellentételezésére és a távolléti díj szabályozására.

A vitában több, a versenyszférát érintő észrevétel, javaslat hangzott el. Az atipikus foglalkoztatási formáknál olyan szerződési viszony kialakítását javasolta a képviselő, amely nem teszi tönkre ezt a tevékenységet, amire a társadalomnak nagy szüksége van, hiszen a foglalkoztatottak száma a tíz évvel ezelőttihez képest 1,5 millióval kevesebb. A dolgozók egyre szélesebb körét érinti az a jelenség, amikor a klasszikus munkaviszony vállalkozás típusú formát ölt, miközben minden arra utal, hogy itt vállalkozásról szó sincs. A jogalkotó szándékát kikerülő magatartás felé tolódnak el a dolgok azzal a céllal, hogy megkerüljék az adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Több ellenőrzésre jogosult szervezetre, illetve az ellenőrző szervek közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség.

Szintén a munkavállalók helyzetét érinti és nehezíti az a gyakorlat is, amelynek során a munkavállalóval olyan biankó szerződéseket íratnak alá - jellemzően nagy világcégek, nagy hatalmú intézetek a gazdaságban -, amelyekben eleve lemondatják a munkavállalókat olyan jogaikról, amelyek egyébként az alkotmány, a törvény szerint megilletik őket. Ilyen például az, amikor a munkavállaló kötelezi magát arra, hogy nem vesz részt a sztrájkban.

Egyre gyakoribb az is, amikor kevesebb embert alkalmaznak annál, mint amennyit az alkalmazott technológia, technika megkíván. Ebben az esetben a túlórát folyamatosan eltitkolják. Ma már vannak olyan gazdasági ágak, ahol nem 40, hanem 46-48 órát dolgoznak az emberek. A bizottság tagjai úgy ítélték meg, hogy a munkavállalók érdekeinek védelmében nagy szükség lenne a versenyszféra erőteljesebb ellenőrzésére.

Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének beszámolóját magas színvonalúnak, a bemutatott konkrét eseteket életszerűnek értékelte, és egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai