Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szó. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! A Fidesz képviselőcsoportja egyetért a most benyújtott törvényjavaslattal, egyetértünk azokkal a célokkal, amelyeket a törvényjavaslat megcéloz, történetesen azt, hogy a törvénymódosítással érintett törvények pontosító jellegű módosításával segítse a hatékony, ügyfélbarát jogalkalmazást.

A javaslat tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kis terjedelmű módosítását a gyermekek napközbeni ellátása és az örökbefogadás tekintetében. A bölcsődei térítési díj vonatkozásában egyértelműen rögzíteni szükséges, és ezzel teljes mértékben egyetértünk, hogy azt a munkáltató, ha úgy dönt, akkor a munkavállaló részéről átvállalhatja; továbbá azt is tartalmazza a törvényjavaslat, hogy a gondozásért kérhető térítési díj megfizetése alóli mentességet élvezők köre is kiegészüljön a védelembe vett gyermekekkel. Utóbbiak, vagyis a védelembe vett gyermekek, valamint a nagycsaládos háztartásban nevelkedő gyermekek a javaslatban foglaltak szerint a következő nevelési év kezdetétől a bölcsődei felvételnél is előnyben részesülnek majd a törvényjavaslat elfogadása után. Ezeken túl a módosítással az örökbefogadás kötelező utánkövetésének időpontjai is módosulnak a gyakorlati tapasztalatok és visszajelzések alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy önök is olvashatták, és ahogyan az államtitkár asszony is ismertette, a jelen törvényjavaslat tíz különböző törvénynek a módosítását tartalmazza. Ezek közül a frakció részéről azokat ismertetem, amelyek talán a leglényegesebbek, elsőként azt, hogy ha a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását figyeljük, akkor itt a 2017. január 1-jétől új bölcsődei ellátást nyújtó intézményként bevezetett úgynevezett mini­bölcsődékről van szó, és ennek tekintetében rendelkezik.

A minibölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a klasszikus bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. A mini­bölcsődék közalkalmazottaira is ki kell terjeszteni a közalkalmazotti törvényben foglaltakat, ami a bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottak pótszabadságáról rendelkezik, ez évi 25 nap. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak pótszabadsága meghatározásához hasonlóan szükséges rendezni a bölcsődében és a minibölcsődében pedagógus munkakörben dolgozókat megillető pótszabadságot.

A másik jelentős törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. Ez ‑ amint azt az államtitkár asszony is részletesen taglalta ‑ a bölcsődei térítési díj munkáltató általi átvállalásának a lehetősége. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a nem pénzben kapott juttatások közül adómentesnek minősíti az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei szolgáltatást. E rendelkezés érvényesülése érdekében indokolt a törvényben a térítési díjra vonatkozó szabályok között rögzíteni, hogy a foglalkoztató részben vagy egészben átvállalhatja a szülőtől a bölcsődei térítési díj megfizetését mindegyik bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatónál, intézménynél, bölcsődében, mini­bölcsődében, munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődékben is.

További fontos eleme e törvénymódosításnak a nagycsaládos szülők gyermekének, valamint a védelembe vett gyermekeknek az előnyben részesítése a bölcsődei felvétel során. Teljesen indokoltnak és méltányolandónak tartjuk a Fidesz-frakció részéről a nagycsaládos szülők munkavállalását, illetve munkába, állásukba történő visszatérését elősegíteni azzal a célzott intézkedéssel, hogy a gyermekek bölcsődei, minibölcsődei felvétele során az ő gyermekeiket előnyben kell részesíteni, feltéve természetesen, hogy a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak. Emellett teljesen indokoltnak és támogatandónak tartjuk, hogy a védelembe vett gyermekek is előnyben részesüljenek a bölcsődei felvétel során. A védelembe vétellel egyidejűleg ugyanis a gyámhatóság a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében, a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében kötelezheti a szülőt arra, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását; ehhez, azt gondolom, hathatós segítség, ha valóban fel is tudják venni a bölcsődék az ő gyermekeiket.

További lényeges eleme a törvénymódosításnak a bölcsődében a térítésmentes gondozás kedvez­mé­nyezetti körének a kibővítése a jelen törvényjavaslat szerint. A bölcsődében, a minibölcsődében a fenntartó döntése alapján állapítható meg a gondozásért a térítési díj. Ingyenesen kell biztosítani a gondozást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három- vagy többgyermekes családban élő, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a neve­lésbe vett gyermek esetében. A védelembe vett gyermek esetében is indokolt kiterjeszteni a térítésmentesség lehetőségét azon bölcsődék, mini­böl­csődék esetében, ahol bevezetésre került a gondozásért kérhető térítési díj. Tudjuk jól, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem minden bölcsődében vezették be ezt a térítési díjat, ez, amint elmondottuk, a fenntartó döntése alapján történt.

A következő fontos elem az örökbefogadás utánkövetésének időpontját érintő módosítás, ezt a módosítást is támogatjuk. Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet, örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. A törvény szabályozza az ötéves időtartamon belül a kötelező és az örökbe fogadni szándékozó kérelmére történő önkéntes utánkövetés időtartamát.

(17.40)

Az örökbe fogadó családoknak nyújtható hatékonyabb segítés érdekében indokoltnak tartjuk a kötelező utánkövetés első időpontjának meghatározását a korábbi két hónap helyett a törvényjavaslat szerint fél évben, a második időpontot pedig egy év helyett másfél évben meghatározni. Emellett szükséges rögzíteni azt is, hogy ezen időtartamokon belül az örökbefogadók kérelmükre bármikor részesülhetnek utánkövetésben.

A következő javaslat, amely, azt gondolom, hogy szintén meggyorsítja és könnyebbé teszi azoknak a gyermekeknek a helyzetét, akik örökbefogadásra szorulnak, az örökbefogadhatóság megállapítása szabályainak törvény szerinti kiegészítése. A hatályos gyermekvédelmi törvény nem írja elő, hogy a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának felbontása esetén a gyámhatóságnak minden esetben meg kell állapítani a gyermek örökbefogadhatóságának tényét. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy bár a gyermek örökbe fogadható, annak megállapítása hiányában örökbefogadásának előmozdítása nem történik meg. Erre tekintettel egyértelműen rögzítésre kerül jelen törvényjavaslat alapján, hogy a gyámhatóságnak a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felül kell vizsgálnia, ha a korábbi örökbefogadást felbontották a további örökbefogadhatóság miatt.

A harmadik nagy törvény, amelyet módosítunk jelen törvényjavaslattal, a társadalombiztosítási nyug­ellátásról szóló törvény. A nyugdíjnövelésre jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti a javasolt törvénymódosítás, amely szerint a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység alapján a nyugdíjnövelés megállapítása ezentúl a törvény elfogadása esetén hivatalból történne a jelenleg hatályos szabályozás szerint, amikor kérelemre kell ezt elindítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjakat érintően a tervezet további könnyítést tartalmaz. A tervezet szerint a jogellenesen felvett nyugdíjat a továbbiakban csak akkor kell majd visszafizetni, ha annak megállapítása, folyósítása vagy felvétele az érintettnek felróható. Erre tekintettel a megtérítés és a visszafizetés teljeskörűen újra lesz szabályozva. Ezzel függ össze a tervezet azon rendelkezése, amely előírja bizonyos ügyekben a határozatok azonnali végrehajtását. A jövőben ugyanis nem lehet a jóhiszeműen felvett ellátást visszafizettetni, ezért a jogalap nélkül folyósított nyugdíj folyósítását mihamarabb be kell szüntetni.

Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy ezzel a törvénymódosítással, ennek a nyugdíjszabályozásnak a pontosításával végre pontot tehetünk annak a panasznak a végére, amely szerint nagyon sokszor a megítélt folyósítást valóban az a személy jóhiszeműen veszi fel, és utána vissza kell fizetni, nagyon sokszor volt olyan probléma, hogy hogyan fizesse vissza, miből fizesse vissza. Azt gondolom, hogy ez megoldást kínál ezen személyek számára.

Az egészségügyről szóló törvény módosítása szintén része ennek a törvényjavaslat-csomagnak. 2017. január 1-jével átalakul a gyermekek napközbeni ellátásának rendszere, a bölcsődei ellátás keretében többféle intézmény- és szolgálattípus jelenik meg, amint már többször említettük, de talán nem árt ezt ismételni: bölcsőde, minibölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde. Az új ellátási formákra vonatkozó főbb egészségügyi és élelmezésügyi szabályokat is ehhez a módosításhoz kell igazítani. Ez történik meg a jelen törvénymódosítással.

Az utolsó kiemelendő törvény a családok támogatásáról szóló törvény módosítása. A tervezetben foglalt módosítási javaslat alapján az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően külön jogcímen szerezhet újra nevelési ellátásra jogosultságot a szülő azon gyermekére tekintettel, aki azért nem tudja a tankötelezettség lejártát követően a tanulmányait folytatni, mert arra önálló életvitelre való és önkiszolgálási képességének valamely betegségből vagy fogyatékosságból adódó hiányára figyelemmel sajnos nem képes.

A Ptk. 2016. évi módosítása következtében a külön élő szülők felügyeleti jogának a tartalma megváltozott, hiszen a szülői felügyeleti jog magában foglalja a gyermekről való gondoskodás, nevelés lehetőségét is. A bírói gyakorlatban jelzések alapján előfordul, hogy ha a szülők közös megegyezéssel válnak el és mindkét szülő szülői felügyeleti joga megmarad, a bíróság nem hoz külön döntést, és erre irányuló egyezséget sem feltétlenül hagy jóvá arról, hogy a szülők milyen időszakokban gondoskodnak közös gyermekükről a saját háztartásukban.

Ennek következtében a családi pótlék megosztásához feltételül eddig előírt bírósági döntés vagy egyezség megkövetelése nem minden esetben tartható. Ezért sokkal életszerűbb a szabályozásban a szülők megegyezéséhez kötni az ellátás, vagyis a családi pótlék folyósítása megosztásának a lehetőségét. Ezt is tartalmazza a jelen törvényjavaslat, amely még számos más pontokat is érint, amelyekről nem szóltam, azokat is természetesen a Fidesz képviselőcsoportja messzemenőkig támogatja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)