Készült: 2024.04.26.00:30:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2001.11.27.), 20. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:48


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Asszony! Valóban, Magyarország legfejlettebb és legfejletlenebb területei között a különbség nagy. El kell mondanunk, hogy sajnos ez a különbség az elmúlt évtizedben nem mindig szűkült, hanem bizonyos időszakokban gyorsuló ütemben tágult, növekedett, különösképpen olyan időszakokban, amikor a gazdaság nem fejlődött, hanem hanyatlott, különösen olyan időszakokban, amikor a központi gazdaságpolitika nem segítette a gazdaság fejlődését, hanem inkább megszorító intézkedéseket vezetett be. Ilyen időszak volt például a Bokros-csomag ideje (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.), amikor elsősorban a legelmaradottabb térségeket sújtották a különböző intézkedések; például a '98 előtti időszakra tehetők azok az egyébként racionálisnak is mondható döntések, amelyek a bányabezárásokat tartalmazták. Hozzá kell tennünk, teljesen egyértelmű a polgári kormánynak az a törekvése, hogy Magyarországnak úgy kell az Európai Unióhoz csatlakoznia, hogy először az elmaradott térségeknek kell a legfejlettebb térségekhez csatlakozniuk. Éppen ezért a polgári kormány olyan területfejlesztési politikát vezetett be, amely ezt a célt szolgálja.

A képviselő asszony adatai meglehetősen (Bauer Tamás: Helytállóak!) légből kapottnak tűnnek (Felzúdulás az MSZP padsoraiból. - Dr. Takács Imre: Micsoda? A KSH-adatok?!), tekintettel arra, hogy például éppen a KSH adatai között találhatjuk az észak-magyarországi régióra vonatkozó munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokat (Dr. Takács Imre: Jelentsd fel a KSH-t!), amelyekből kiderül, hogy a foglalkoztatottak száma 1998 második negyedévében nem érte el a 400 ezer főt, míg a mostani negyedévben, tehát 2001 második negyedévében ez 418 ezer fő volt. A KSH által mért munkanélküliségi ráta az 1998 második negyedévi 12 százalékról 8,1 százalékra csökkent.

Szeretném hozzátenni ehhez azt is, hogy teljesen jogos, hogy a képviselőnő a foglalkoztatási adatokat kiemelten kezeli, mert ezek az elmaradottságnak, fejlettségnek nagyon fontos tényezői, talán az egyik legfontosabb mérőszám, legalábbis az emberek szempontjából, hiszen az emberek aszerint ítélik meg a lehetőségeiket, hogy van-e munka, amiből jövedelemre tehetnek szert, vagy nincs. Azt kell mondanom, ha megnézzük az adatokat, lehet látni, hogy a KSH szerint országosan átlagosan 2,5 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta 1998 második negyedéve és 2001 második negyedéve között, eközben az észak-magyarországi régióban, tehát a legfejlettebbnek mondható régióban a munkanélküliség-csökkenés ezt lényegesen meghaladó mértékű volt, majdnem 4 százalékos. Az országos átlagot több mint 60-70 százalékkal meghaladó mértékű munkanélküliség-csökkenést tudtunk elérni Borsod megyében, illetve az észak-magyarországi régióban. (Zaj az MSZP padsoraiból. - Dr. Takács Imre: Ezt hallják ám, Borsodban is! Ez a baj!)

Minek köszönhetjük ezt, minek az eredményeként jött létre ez a nagyszerű változás, amit különösképpen megerősít az, hogy az elmúlt egy évben, körülbelül február-március óta hónapról hónapra állandóan csökken még a legelmaradottabb megyékben is a munkanélküliség? (Bauer Tamás: Szigorították a feltételeket, és már nem is regisztrálják.) Először is az infrastruktúra-fejlesztésnek, a Széchenyi-tervben foglalt autópálya-fejlesztésnek, amely számos ipari beruházást irányított ebbe a térségbe. Új ipari parkokat építettünk, ahol új cégek telepedtek meg, elébementünk a fejlődésnek, nem vártuk meg, míg az autópályák odaérnek, már azt megelőzően megkezdtük az ipari parkok fejlesztését. (Bauer Tamás: Mármint az önkormányzatok!) A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési támogatásai is kifejezetten a vidékre koncentrálnak, és ha megnézzük a Dunától nyugatra és keletre létrejött Széchenyi-terves pályázatokat és azok győzelmi arányát, azt láthatjuk, hogy teljesen egyformán oszlanak meg. Pontosan ugyanannyi jut a Dunától nyugatra, mint a Dunától keletre - teljesen kiegyenlített.

Nagyon érdekes viszont, hogy például a bérlakáspályázatok esetében a legtöbb nyertes pályázatot pont a legelmaradottabb megyékből nyújtották be: Borsod megyéből, Békés megyéből, Somogy megyéből. Ez arra utal, hogy a Széchenyi-terv által felkínált lehetőséget az önkormányzatok meg kívánják ragadni, és a társadalmi-gazdasági elmaradottságból való kitörés eszközeként tekintik.

Köszönöm szépen. (Németh Zsolt: Így van! - Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai