Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Demeter Ervin képviselő úr felszólalását hallva az jutott eszembe, hogy ezt a vitát megspórolhattuk volna magunknak. Annak jegyében, hogy - mondjuk, a KRESZ-ből átvett kifejezést használva - a bizalmi elv érvényesüljön, ez év nyarán, június 18-án módosítottuk az alkotmányt, és a kormánypárti frakciók kezdeményezésére vettük bele azt a rendelkezést az alkotmányba, a 40/A. §-ba - egy új rendelkezést -, amely szerint a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvényjavaslat elfogadásához is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Azt gondolom, ez világos állásfoglalás volt a kormánypártok részéről, együtt szeretnénk az ellenzékkel közösen törvényt alkotni ezen a téren, mert indokolt. Úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy az elaprózott, különböző jogszabályokban, egymástól eltérő módon szabályozott kérdésekben, a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok terén világos, egységes, áttekinthető, garanciális szempontból is megnyugtató képet alkossunk, és alakítsuk ki ennek megfelelően a szabályozást.

Vannak kényszerítő erők is, amelyek erre késztetnek bennünket. Bár katasztrófát nem jelentene, de nyilvánvalóan komoly bonyodalomhoz vezetne, ha december 31-ig semmilyen változtatást nem tudnánk az ezzel kapcsolatos törvényeken végrehajtani, hiszen a 2/2007. számú alkotmánybírósági határozat december 31-i hatállyal egyrészt megsemmisítette a rendőrségi törvény 69. § (3) bekezdését, de megsemmisítette a büntetőeljárási törvény 201. § (1) bekezdése bizonyos rendelkezéseit is.

Ha így marad hatályban a Be., akkor nagyjából az a helyzet keletkezik, amit én egyébként önmagában véve még nem tartanék problémának, mert éppen egy olyan változat maradna hatályban, hogy titkos adatszerzésnek akkor van helye, ha az eljárás ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos, továbbá üzletszerűen, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő, fegyveresen elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt folyik az eljárás.

Ezt a most elénk kerülő törvényjavaslat a 17. §-ban próbálja rendezni, és további kiegészítő szabályozást alkot. Kétségtelen tény, hogy az Alkotmánybíróság határozata ezt nem zárja ki. Nem azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy csak ez, és semmi más nem lehet a szabályozás elve a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban. De abban az esetben, hogyha ez a szabályozás nem változna meg, akkor véleményem szerint egy működő büntetőeljárási törvény maradna hatályban, ezek a rendelkezések önmagukban megállják a helyüket. A rendőrségi törvénnyel kapcsolatban már másabb a helyzet.

Nagyon sajnálom, hogy egyrészt a bizottság nem foglalt állást az ügyben, nem tárgyalta meg a törvényjavaslatot, hiszen a szakterületéhez leginkább hozzá tartozó kérdésről volt szó. Több erényét, több pozitívumát tudnám felsorolni a törvényjavaslatnak, bár ilyenkor rögtön az jut az ember eszébe, érdemes-e az időt húznunk vele, mert ezt a változatot az ellenzék nem fogja támogatni.

(20.20)

Benyújtott más javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban elképzelhető, hogy egyezségre fogunk tudni jutni, csak tényleg talán nem itt kellett volna ennek kiderülnie, a plenáris ülés kellős közepén, este negyed kilenckor. (Demeter Ervin közbeszólása.) Nem hibáztatok érte senkit, a helyzetet próbáltam érzékeltetni. Elképzelhető, hogy hibáztatható érte valaki, de én ezt most nem tenném, inkább a helyzetet próbálom valamilyen módon értékelni.

A törvényjavaslathoz mi benyújtottunk Bárándy Gergely kollégámmal módosító javaslatot, de ennek taglalására most nagyon sok értelmet nem látok. Egyébként az ügyvédekre vonatkozó titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályt alakítaná át, illetve azt, hogy hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat ne lehessen gyűjteni - mondanánk ki mi a 4. §-sal kapcsolatban. Mind a kettőt fontosnak tartjuk, de azt hiszem, most inkább a helyzettel kellene foglalkoznunk. Véleményem szerint garanciális szempontból jobb lenne, ha egy egységes törvényjavaslat születne, jobb lenne, ha ez a szabályozás egységes lenne, tehát mi az alapjavaslatot, amit a kormány benyújtott, elfogadhatónak tartjuk.

Indokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy egyeztessünk részletkérdésekről. Ez más törvényekkel kapcsolatban is így van, például az előtte lévő rendőrségi törvénnyel kapcsolatban is úgy gondolom, hogy esély van arra, hogy egyezségre jussunk, pedig az is kétharmados törvény. Azt szeretném tehát kérni az ellenzék tisztelt képviselőitől, hogy tegyék világossá az álláspontjukat, fejtsék ki megfelelő fórumokon, hogy mit szeretnének, és nyilvánvalóan ütköztessük a véleményeket. Azt hiszem, erre eddig is készséget mutattunk, és ezután is készséget fogunk mutatni. Alkossunk egy új törvényt, mert az, ami most van, úgy gondolom, hogy nem jó.

A garanciális szempontokra vonatkozóan Tóth András és Tóth Károly képviselő urak is már szóltak. Egyetértek velük, jobb lenne minden szempontból, az állampolgárok alkotmányos, garanciális védelme, de a szolgálatok működése, a bűnüldözés szempontjából is jobb lenne, ha valami ehhez hasonló törvényjavaslat születhetne. Erre szeretném kérni az ellenzéket, hogy ezt lássa be, vegyünk közösen részt a munkában, és hozzunk létre valami hasznos, jó végeredményt.

Köszönöm a figyelmet.