Készült: 2024.03.29.07:26:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2007.11.14.), 247. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  247  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak a vitája - ha szabad ezt a kifejezést használni erre az esetre - az alkotmányügyi bizottságban nagyjából lefolyt néhány nappal ezelőtt, erre Bárándy Gergely utalt is a bizottság előadójaként. Igazi vita nem alakult ki, nagyjából azt lehet mondani, hogy minden frakció egyet tud érteni a törvényjavaslatban foglaltakkal - gondolom, ez azóta sem változott meg, és az ellenzék hasonlóan fog vélekedni, mint ahogy tette azt a bizottságban is.

Kétségtelen tény, hogy a jogbiztonság, a jog kiszámíthatósága szempontjából a büntető törvénykönyvre különösen igaz az a tétel, hogy a gyakori módosítás nem helyes. Ezzel mindig mindannyian egyet szoktunk érteni, mégis a kényszerítő erők hatására általában el kell fogadnunk azt, hogy időről időre felül kell vizsgálni azt, hogy a büntető törvénykönyv rendelkezései minden szempontból, minden tekintetben megfelelnek-e az adott helyzetnek, és például jogharmonizációs kötelezettségeinknek megfelelő módon és határidőben eleget teszünk-e. Kénytelenek vagyunk tehát elfogadni azt, hogy a büntető törvénykönyvet viszonylag gyakran kell módosítanunk - ez az elmúlt jó egynéhány évben rendszeresen így volt. Ebben az évben is történt már egy módosítás, mégis úgy gondoljuk, hogy ez a mostani is megállja a helyét, és szükséges; néhány olyan területet vizsgál felül, amelyre vonatkozóan a szabályozás korszerűsítése mindenképpen indokolt, és azok a változtatások, amelyeket végrehajtunk a törvényben, a törvény előnyére fognak szolgálni. Én úgy gondolom, egyértelműen megállapítható ez előre is, és nagyon remélem, hogy a bírói gyakorlat megfelelően formálja majd ebben a tekintetben a törvény értelmezését.

Egyet tudunk érteni a javaslat összes lényeges elemével, akár az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó szabályozás megváltoztatásával, az előzetes letartóztatás időtartamának beszámításával vagy például a foglalkoztatás eltiltásának olyan módon történő változtatásával, hogy arra cégvezetőket, egyéni vállalkozókat is lehet ítélni. Szükséges - nyilvánvaló nemzetközi jogi változások következtében - a háború fogalmának a megváltoztatása. Kevésbé formális, hanem inkább érdemi dolog már az a rendelkezése vagy azok a rendelkezései a törvénynek, amelyek a kegyelmi eljárás szabályait változtatják meg, ésszerűbbé, világosabbá, jobban kiszámíthatóvá teszik, és például a javítóintézeti nevelés és a próbára bocsátás esetére vonatkozó kegyelmi jogkör gyakorlásának kiterjesztése véleményem szerint igazából nem más, mint az életkörülmények követését jelentő változtatás, hiszen erre vonatkozóan több alkalommal is felmerült igény.

Ami igazából jelentős, érdemi változtatás a törvényjavaslatban, az az, amiről Bárándy Gergely kollégám hosszabban is kifejtette már a véleményét, amit én most nem teszek meg, mert ha eddig nem volt közöttünk vita, már nemcsak egymás között, hanem a frakciók között sem, az expozéban részletesen elhangzott, a kolléga úr részletesen elmondta, akkor, azt hiszem, felesleges harmadikként ugyanazt megismételni, mert sokkal többet és mást nem tudnék én sem mondani arról, mint ami elhangzott. Valóban régi igénye a civil szervezeteknek is, a civil szférának, hogy az ilyen típusú cselekményekre valamilyen megoldást adjon. Ez nagyjából két tényállást jelent, ezt is tudjuk: a veszélyes fenyegetés szabálysértési tényállásának a büntető törvénykönyvbe történő átemelése a (2) bekezdés, míg az (1) bekezdésben magának a zaklatásnak a tényállása került megfogalmazásra. Itt igazából háborgatásról van szó, amikor indokolatlanul háborgatnak valakit.

Érdekes talán megemlíteni azt, hogy a zaklatás fogalma létezik már a magyar jogban, az egyenlő bánásmódról szóló törvény ismeri a zaklatást, annak különböző módjaival foglalkozik, a szexuális zaklatás, a munkahelyi zaklatás és sok-sok minden más beletartozik. Itt alapvetően azokról a jellegű magatartásokról van szó, amelyekre Bárándy Gergely is utalt: az éjszakai telefonokról, a rendszeres hívogatásokról és az olyan típusú háborgatásokról, amelyek a magánszférának a nyugalmát alapvetően megzavarják. Erre vonatkozóan eddig nem volt törvényi tényállás a magyar büntető törvénykönyvben, azt hiszem, hogy helyesen cselekszünk, hogyha ennek a lehetőségét megteremtjük.

Hogy magánvádas-e vagy magánindítványra üldözendő-e a cselekmény, azt most hirtelenjében én sem tudom (Dr. Bárándy Gergely: Indítványra!), és nem volt időm, hogy megnézzem. Ha jól emlékszem, az hangzott el, hogy magánvádas, de mintha magánindítványra üldözendő lenne... (Jelzésre:) Igen, köszönöm a kollégák bólintását. Azt hiszem, ez egy apró elszólás volt, ettől függetlenül, úgy gondolom, az egyetértés megvan közöttünk.

Az SZDSZ nevében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat minden elemével egyet tudunk érteni. Módosító javaslatot mi sem, és, ha jól tudom, eddig mások sem nyújtottak be, reméljük, hogy az Országgyűlés nagy többséggel el fogja tudni fogadni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  247  Következő    Ülésnap adatai