Készült: 2021.04.23.16:10:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2011.06.14.),  424-437. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 35:02


Felszólalások:   414-424   424-437   438      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Több jelentkezőt nem látok a képernyőn, ezért a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3288. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/3288/29. sorszámon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a módosító javaslatokat a törvényjavaslat által érintett törvényekre figyelemmel két szakaszban vitassa meg az Országgyűlés. Felkérem Göndör István jegyző urat, ismertesse a javasolt vitaszerkezetet.

GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésvezető elnök azt kezdeményezi, hogy az első vitaszakaszban az ajánlás 1-30. pontjai szerepeljenek, amelyek az atomenergiáról szóló törvény módosítását kezdeményezik.

A második vitaszakaszban pedig a 31-34. pontok szerepelnek. Ezek a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény módosítását kezdeményezik.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás melyik pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-30. pontjaira.

(3.10)

Többen jelzik, hogy 6 perces időkeretben kívánnak felszólalni. Elsőként megadom a szót Bödecs Barna képviselő úrnak, Jobbik.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezen a késői órán nem akarom hosszú ideig igénybe venni türelmüket. Az első vitaszakaszban a 7. és a 19. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

A 7. pontban a Jobbik részéről egy olyan indítványt terjesztettünk be, amely a maximális biztonság igénye jegyében még azokat a szigorú időtartamokat is kiterjesztené, amelyeket egyes bűncselekményeket elkövetőkre kiszab a törvényjavaslat abban a tekintetben, hogy mikor foglalkoztathatóak valaha is egy atomerőműben vagy atommal kapcsolatos létesítményben.

Itt a Btk.-ban meghatározott elévülési időkön túlmenően a (4) bekezdés további időtartamokat szab meg az egyes bűncselekményfajták esetében, amelyekre kifejezetten hivatkozik a törvénymódosítás, hogy ezeket a pluszidőtartamokat is ki kell tölteni. A javaslatunk arra irányult, hogy ezen minősített bűncselekmények esetében ne legyen mód arra, hogy valaha is visszakerüljön az illető személy, vagy bekerüljön egy atomlétesítmény foglalkoztatottjai körébe. Úgy gondoljuk, hogy ezeknél a létesítményeknél a minimális kockázatot is ki kell zárni.

Sajnos, az indítványunk nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, csak az ellenzék így egyharmaddal támogatta. Kérem, hogy ezt az indítványunkat fontolják meg. Jelentősen egyszerűsítené a törvény alkalmazását, hiszen a jelen megfogalmazás és bonyolult szabályozás szerint igen komoly minősítési eljárásra van szükség az ilyen cselekményeket elkövetők esetében. Ezt egyszerűen ki lehetne zárni. Nem gondoljuk, hogy ez egy diszkriminatív szabályozás lenne, hiszen alapvetően néhány munkahelyből történő kizárást jelentene, nem diszkriminatív ez.

A másik ajánlási pont a 19. Ez már az új atomerőmű létesítésére vonatkozik. Mind a világban, mind Magyarországon is az egyik legnagyobb probléma az, hogy a nagy radioaktivitású hulladékok végleges elhelyezése a legtöbb országban nem biztosított. Így van ez a Paksi Atomerőmű esetében is, ahol a kiégett fűtőelemeket ideiglenesen tároljuk abban a reményben, hogy azok valaha újrafeldolgozhatóak lesznek, illetve arra gazdaságosan alkalmasak lesznek, és ezáltal a képződő hulladékok mennyiségét csökkenteni lehet. A végleges elhelyezés azonban a mindenképpen megmaradó hulladékok esetében még a Paks-I. esetében sem biztosított, ezért a Jobbik részéről úgy gondoljuk, hogy az új erőműblokkok létesítésével egy időben Magyarországnak igenis képesnek kell lennie arra, hogy a majdan képződő végleges, nagy radioaktivitású hulladékok elhelyezését biztosítsa.

A javaslat erre irányul, hogy az engedélyezésnek feltétele legyen ennek elhelyezésének megoldása is. Hasonló a helyzet ezzel a javaslattal is, a bizottság többsége nem támogatta az indítványt, csak egyharmada. Kérem a javaslatunk megfontolását a jövő nemzedékek és a jelen nemzedékek biztonsága érdekében.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy az első vitaszakaszban ne a sorszámmal, hanem a benyújtó személyével azonosítsam a módosító indítványokat. Én adtam be két módosítót.

Az egyik a humánerőforrás megbecsülésére vonatkozik, és az indítványom alapja az, hogy a nukleáris biztonság garantálásában kiemelt szerepe van az Országos Atomenergia Hivatalnak. Tekintettel arra, hogy a Ház előtt van az Állami Számvevőszék tagjainak javadalmazására vonatkozó, kiválóan kidolgozott törvényjavaslat, én ezt áttettem a Országos Atomenergia Hivatal elnevezéseinek megfelelő módosító indítványba. Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos felügyelők hasonló meg megbecsülésben részesülhessenek, mint akik az állami számvevést végzik.

Fontosnak tartanám, hogy ez most a törvénybe bekerüljön, ugyanis a japán atomszerencsétlenség után a nukleáris biztonság azon túl, hogy alapvetően objektív kategória, a közvélemény számára bizonyos mértékig szubjektívbe is vált. Úgy gondolom tehát, hogy nemcsak az Országos Atomenergia Hivatal működését garantálná ez, hanem jótékony hatást gyakorolna a közvéleményre is, hogy a kormányzat kiemelten foglalkozik a nukleáris biztonság garantálásának kérdésével. Nem akarom azt mondani, hogy ha ez nem teljesül, akkor kampányt kezdek a kormányzati munkával szemben, hogy nem tesz meg mindent az atomenergia biztonságáért, de lehet, hogy valakiben felmerül ez a gondolat, és az nem tenne jót a terület megítélésének.

Úgyhogy én ezt mindenképpen fontosnak tartom, hogy az adott szituációban akkor jár el helyesen a jogalkotó, ha nemcsak a többéves előkészítő munkát mérlegeli, amiben szintén benne van, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, helyére kell tenni, hanem az aktuálisan felmerült - mondjuk így - társadalom-lélektani szituációt is igyekszik kezelni. Ennek nagy jelentőséget tulajdonítok.

A szóbeli indoklásban kitértem az energetika legjobban megtérülő beruházására, a Paksi Atomerőmű élettartamának 20 évvel történő megnövelésére. Ugyanis itt mintegy 200 milliárd forint ráfordítással, ami energetikában nem olyan kiemelkedő nagy összeg, különösen ahhoz mérve, hogy 2000 megawatt kapacitás működését biztosítja további 20 év élettartamra... - tehát forrás van erre a célra, amit megjelöltem az egyik módosítómban.

A másik módosító, azt lehet mondani, gesztusértékű, hogy többségi oldal gesztust tegyen a szakmának, ugyanis a Nukleáris Alap felhasználásában, ha külön nevesítjük azt a célfeladatot, ami a nukleáris hulladék csökkentésére vonatkozik, az ehhez kötődő kutatás-fejlesztési ráfordítások is fedezhetők lesznek a Központi Nukleáris Alapból, akkor ráirányítjuk a figyelmet egy olyan területre, ami most nem biztos hogy kellően exponált, viszont az Európai Unió nukleáris hulladék irányelvében már szerepelni fog, hogy kötelező feladattá válik a keletkezett hulladék csökkentésére lépéseket tenni.

Úgyhogy nagyon kérem a többségi oldalt, hogy legyen úrrá a hatalmi gőgön, és ezt a szakmai szempontot legyen szíves mérlegelni, és kifejezni elkötelezettségét abban, hogy az innováció iránt is elkötelezett, és hajlandó a szabályozást ennek megfelelően korszerűsíteni.

Nagyon bízom abban, hogy ezek a javaslatok kellően megalapozottak ahhoz, hogy a többségi oldal belátással legyen, és a kedd délelőtti gazdasági bizottságban elhangzott kormányzati állásponttól eltérően ezt a végső szavazásig támogatásáról biztosítsa. Erre kérem a kormányoldalt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(3.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Jávor Benedek LMP-s képviselő úr következik.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr.

Az ajánlási pontok közül a 1., 3., 5., 6., 8., 12., 13., 14., 15, 24. és 30. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, amennyi belefér a 6 percembe.

Az 1. ajánlási ponton az atomenergia alkalmazásának általános feltételeit javasolom kiegészíteni, annyiban, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök ne csupán nagyobbak legyenek, mint a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket, illetve a lakosságot fenyegető kockázatok, hanem jelentősen nagyobbak legyenek. Látnunk kell, és Fukusima egyik nagy tanulsága az volt, hogy az atomenergiával kapcsolatban a becsült kockázatok, utólag nézve, általában alacsonyabbnak bizonyulnak, mint amelyek azután ténylegesen jelentkeznek veszélyként a lakosságra, a környezetre és az anyagi javakra. Van egy ilyen bizonytalansági tényező, továbbá az elővigyázatosság és az óvatosság elve is azt követeli meg, hogy egy kockázatos tevékenységet csak akkor alkalmazzunk, hogyha annak az előnyei nyilvánvalóan és jelentősen meghaladják azokat a bizonytalan kockázatokat, amelyeket a tudomány mai állása szerint csupán becsülni tudunk.

A 3. ajánlási ponton az ellenőrzésekre vonatkozóan egy kiegészítő javaslattal élek. A javaslatunk arra irányul, hogy egy ellenőrzési terv alapján havonta, negyedévente, illetve évente végrehajtott rendes, valamint azon kívüli rendkívüli egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel folyjon a nukleáris tevékenység ellenőrzése. Azt gondoljuk, szükséges és támogatandó, megint csak utalva arra, hogy a fukusimai erőmű feletti ellenőrzések utólag a tapasztalatok szerint nem voltak mindenben kielégítőek. Az atomenergia-hatóság ne kapjon szabadságot abban, hogy milyen rend szerint és milyen rendszerességgel végzi el ezeket az ellenőrzéseket, hanem egy előre elkészített ellenőrzési terv alapján és rendszeres, megszabott időközönként ezeket kelljen elvégezni.

Az 5. ajánlási ponton a településfejlesztési célokat vennénk ki a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból felhasználható támogatások felhasználási köréből. Azt gondoljuk, ennek a pénzügyi alapnak és az ezt felhasználó társulásoknak a célja az, hogy megfelelő tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységet folytassanak a lakosság körében, illetve a nukleáris tevékenységre vonatkozóan. Nemkívánatos, hogy ilyen barterügyletek keretében különböző "településfejlesztésre kaptok egy sportcsarnokot, ha nem köttök bele a nukleáris hulladéktárolóba" jellegű barterek felhasználására menjen el a Nukleáris Pénzügyi Alap. Ennek célzottan a tájékoztatást és az ellenőrzést kell szolgálnia.

A 6. ajánlási ponton a nyilvánosság fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Azt szeretnénk, hogyha a nukleáris vészhelyzet esetén rendkívüli esemény, nukleáris baleset esetén az ezzel kapcsolatos információk a környezetvédelmi törvénynek megfelelően közérdekű adatnak és a nyilvánosság által megismerhető adatnak nyilvánítódnának. A társadalom jogos igénye, hogy a társadalom kockázatviselését alapvetően befolyásoló eseményekről átfogó és teljes tájékoztatást kapjon. Azt gondolom, ezért nem is kell Fukusimáig menni, a 2003. évi paksi üzemzavar során a tájékoztatás messzemenően nem volt kielégítő, és a Paksi Atomerőművel kapcsolatos információk nyilvánosságának a szélesebb köre mindenképpen a megfelelő társadalmi kockázatmérlegelést elősegítené.

A 8. ajánlási ponton a hatásterület, amit a jelenlegi törvényjavaslat a biztonsági övezetként azonosként határoz meg, ezt javasoljuk a környezetvédelmi törvényben meghatározott hatásterülettel azonosítani. Az Atv. hatásterület fogalmát itt kizárólag az ügyféli jogok vonatkozásában érinti, és a környezetvédelmi törvény rendelkezik arról, hogy külön törvények rendelkezzenek, különösen például a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásával kapcsolatban a hatásterületről. Miután az Atv., tehát az atomtörvény a hatásterület fogalmát nem is határozza meg tartalmilag, ezért javasoljuk, hogy itt egy, a környezetvédelmi törvénnyel azonos definíció kerüljön meghatározásra.

A 12. ajánlási ponton az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény helyszínén fizikai jelenléttel biztosíthatja a felügyelet. Ezt ne biztosíthassa, hanem legyen köteles biztosítani. Meggyőződésünk, hogy indokolt a folyamatos fizikai jelenlét és ellenőrzés a hatóság részéről a nukleáris tevékenységet folytató létesítménynek.

Tekintve, hogy lejárt az időm, majd egy következő felszólalásban még röviden a többi módosító indítványról felszólalnék. Köszönöm szépen. (Szilágyi Péter tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Meg is adom a szót Jávor Benedek képviselő úrnak újabb 6 percre.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 13. ajánlási ponton erről már a bizottsági ülésen viszonylag hosszabban szót ejtetünk az államtitkár úr jelenlétében. Ez az egyik kritikus pontja a törvénynek, hogy vajon milyen tevékenységeket lehet az átalakítással kapcsolatban megkezdeni az engedély kiadása előtt. Mi azt gondoljuk, minél szűkebb körben indokolt korlátozni azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeket az engedély kiadása előtt előkészítő tevékenységként az átalakítás során a beruházó megtehet. Itt egy olyan pontosító szövegrész beiktatására teszünk javaslatot, amely az eredetileg célzott célt talán jobban vagy pontosabban írja körül, hogy mely nem engedélyköteles átalakítási munkákról, előkészítő tevékenységekről lehet is itt szó.

A 14. ajánlási ponton ismét az ellenőrzési tervek elkészítésének a szükségességére hívjuk fel a figyelmet, havonta, negyedévente és évente végrehajtott, rendszeres ellenőrzési terv szerinti ellenőrzések beiktatását tartjuk szükségesnek.

A 15. ajánlási pont egy olyan módosító javaslatunk, amelynél a bizottsági ülésen a kormányoldal a támogatásáról biztosított. Én csak azt merem remélni, hogy ez a támogatás a módosítókról való szavazásig kitart, nem járunk úgy, mint a világörökség-törvénynél, ahol menet közben elfogyott a támogatás az egyes módosító indítványok mögül. Itt egész egyszerűen az elévülés határidejének a kitolását javasoljuk 6 hónapról 1 évre, illetve 2 évről 5 évre. Egész egyszerűen azt gondoljuk, hogy az építési törvényben is ezek az elévülési határidők szerepelnek, nem gondoljuk, hogy az építési törvénynél megengedőbb elévülési határidőket kellene az atomtörvényben meghatározni. Tehát az építési tevékenységet nem tekintjük lényegesen kockázatosabbnak, mint az atomenergia használatát. Tehát azt gondoljuk, hogy legalább az azonos elévülési határidők elrendelése szükséges és indokolt.

A 24. ajánlási ponton az érvényesítési eljárásokat szeretnénk beemelni a szabályozásba, hogy ne csak a hatósági rendszerekre és eljárásokra vonatkozó szabályozásra kapjon felhatalmazást és felszólítást a kormány, hanem azok érvényesítési eljárásaira vonatkozóan is ez egyfajta szorgalmazó kitétel a kormány mint jogalkotó felé.

Végül a 30. ajánlási ponton javasoljuk a hatályos atomtörvény 52. § (1) bekezdésében szereplő rész törlését, olyan értelemben, hogy szűnjön meg az atomkárért való felelősség felső összeghatárhoz való kötése.

(3.30)

A jelenlegi törvényben 100 millió SDR-ben határozzák meg ezt a felső határt. 100 millió SDR jelenleg usque 25 milliárd forintot jelent maximum. Tisztelettel jelentem, hogy a kolontári katasztrófának ennél nagyobbak a kárai. Nem látjuk indokoltságát, hogy egy kolontári katasztrófánál összehasonlíthatatlanul nagyobb katasztrófa bekövetkeztének a lehetőségét is magában hordozó tevékenységnél ennél alacsonyabban szabjuk meg a kárért viselt felelősség felső összeghatárát. Azt gondoljuk, hogy szükséges, hogy az atomenergia használatával kapcsolatos tevékenységet végző helytálljon az általa esetlegesen okozott károkért összeghatár nélkül.

Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Több jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 31-34. pontjaira. Bödecs Barna képviselő úrnak adom meg a szót.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen rövid leszek. A második szakaszban a 32., 33. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

A 32. ajánlási pontban lényegében a biztonsági fegyveres őrségre is kiterjesztenénk ugyanazokat az elvárásokat, mint amit az atomlétesítmények alkalmazottaira az előző vitaszakaszban ismertettem. Ez nem élvez támogatást a kormányoldal részéről. Javaslom ennek megfontolását a biztonságunk érdekében.

A 33. ajánlási pontot a kormány képviselője a bizottsági vitában támogatta, így a bizottság is támogatta. Ennek kapcsán pusztán azon reményemet szeretném megerősíteni, hogy ez a támogatás a végszavazásig is fennmarad.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megadom a szót Bencsik államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az atomenergia békés célú használata egy olyan téma, amellyel kapcsolatosan nem maradhatnak elvarratlan szálak, így a részletes vitában elhangzottakra is válaszolni szükséges, illetve Jávor Benedek képviselőtársunknak volt egy olyan felvetése még az általános vita idején, amelyre korrekt válasz nem hangzott el, ezt szeretném pótolni, és mindenkitől szeretnék elnézést kérni, hogy a korai óra ellenére néhány percig még a türelmüket igénybe kell vennem.

Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos kérelmet, amellyel kapcsolatosan Jávor Benedek képviselő úr még az általános vita során fölvetette azt, hogy az üzemidő hosszabbításának a kérdése a körmünkre ég, tehát ezzel kapcsolatosan mondanám, hogy a kérelmet a tervezett üzemidő lejártát legalább egy évvel megelőzően, vagyis az 1-es blokk esetében 2011. december 12-éig kell benyújtani. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos munkák természetesen már évekkel ezelőtt a parlament felhatalmazása alapján megkezdődtek. A Paksi Atomerőmű az üzemidő-hosszabbítási programot határidőben benyújtotta, az Országos Atomenergia Hivatal a programot jóváhagyta, annak végrehajtása az előírásoknak megfelelően halad.

Az üzemidő-hosszabbítás tekintetében az új nukleáris biztonsági szabályzatok korszerű követelményeket állapítanak meg. Az új szabályzat a kormány által a közeljövőben kerül elfogadásra, és kihirdetésére a jelen törvény módosításával egyidejűleg kerülhet sor.

A törvényjavaslat egyik fontos eleme az átalakítás és az átalakítás engedélyezése. Jávor képviselő úr is ezzel kapcsolatosan terjesztett be több módosító indítványt is. A korábbi hozzászólások alapján érdemes ezt a témakört ismételten átbeszélni és pontosítani, nehogy félreértések nehezítsék a törvényalkotási szándék megértését. Ezért a törvényjavaslat a nukleáris létesítmények, rendszerek, rendszerelemek átalakításának engedélyezési eljárását a nemzetközi trendek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlása alapján, a nukleáris biztonsághoz fűződő legfontosabb érdeket mindvégig szem előtt tartva módosítja.

Ezzel kapcsolatosan egyrészt hangsúlyozni kell, hogy átalakításról van szó, a módosított engedélyezési eljárás tehát nem érinti sem az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos engedélyezést, sem pedig a majdani esetleges bővítéssel kapcsolatos eljárásokat. A cél az átalakítási eljárások egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele a nemzetközi környezet és a hazai gyakorlat tapasztalatai alapján.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, miszerint a hatóságra nagy nyomás nehezedik majd, amikor azt látja, hogy igen költséges beruházások, előkészítő munkálatok történtek, ennek ellenére az engedély kiadásának feltételei hiányoznak, hangsúlyoznom kell, hogy a hatóság az atomenergia békés célú alkalmazása során a nukleáris biztonságért felelős hatóság, e feladat ellátására jött létre, minden eljárása a nukleáris biztonság elérhető legmagasabb szintjének megvalósulását szolgálja. Nem mérlegel, nem mérlegelhet más szempontokat.

Az Országos Atomenergia Hivatal az átalakítás előkészítésének kezdetétől jelen van, hiszen a tervezett munkálatokról az engedélyes köteles tájékoztatni a hatóságot. Amikor a hatóság az átalakítási engedély kiadásáról dönt, továbbá amikor felügyeli az átalakítást, kizárólag a nukleáris biztonság szempontjait tartja szem előtt. A nukleáris biztonságot veszélyeztető nemmegfelelőség esetén meghatározott intézkedések megtételét írja elő, illetve az átalakítás előkészítését vagy az átalakítás folytatását megtiltja, az engedélyt visszavonja. A hatóság határozatának végrehajtását a bíróság sem függesztheti fel. Ahogyan pedig az már többször elhangzott, az engedélyes az átalakítás végrehajtását, üzembe helyezését kizárólag az átalakítási engedély birtokában kezdheti meg.

Nem kérdés, hogy ma az atomenergia alkalmazása kapcsán a fukusimai események következtetéseinek levonása, az emiatt szükséges lépések megtétele óriási jelentőséggel bír. Nukleáris kérdésekben ezért a nyilvánosság alapvető fontosságú. Jávor Benedek képviselő úr indítványa is a nyilvánosság megteremtését, illetve kiszélesítését szorgalmazza. Ugyanakkor a környezeti információval kapcsolatos kérdések szabályozása nem az atomtörvény feladata, mert ez nem csak nukleáris területet érintő kérdés.

A környezeti információval kapcsolatos rendelkezéseket a környezetvédelmi törvény tartalmazza, amelynek a 12. § (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat mint közérdekű adatokat megismerni. E külön jogszabály a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005-ös kormányrendelet, amelynek 2. §-a határozza meg a környezeti információk körét.

Azt is el kell mondani, hogy minden információ nyilvánosságra hozatalát, ahogyan ezt egy módosító javaslat tartalmazza, egyetlen nemzetközi egyezmény sem támogatja, tekintettel a fizikai védelemre vonatkozó adatokra, információkra. Emellett az indítványban szereplő adatok egy része, például a nukleáris létesítmény vagy annak berendezései leállításával vagy újraindításával kapcsolatos adat nem is környezeti információ.

A módosító indítvány emellett figyelmen kívül hagyja a már létező és működő tájékoztatási rendszer felépítését és egyes elemeit, így azzal számos ponton átfedésben van, valamint nem határozza meg a kiadni javasolt információk pontos körét. Az atomtörvény jelenleg is és a jövőben is kimondja, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleáris baleset elhárításával kapcsolatos hatósági feladatokra vonatkozó tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása is.

A módosítás révén bekerül az atomtörvénybe az a szabály is, amely szerint a hatóság köteles tájékoztatni a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról, nukleáris védettségéről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről.

(3.40)

Ami a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos hozzászólásokat javaslatokat illeti, szeretném megismételni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat célja e tekintetben az üzemanyagciklus lezárásával kapcsolatos új gondolkodás, koncepciókidolgozás elvi lehetőségének megteremtése, részben tartalmazza a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos felvetéseket is, valamint az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálatok alapján megfogalmazott javaslatok átvezetése. Az Állami Számvevőszék vizsgálata azt kifogásolta, hogy az alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak juttatott támogatás területfejlesztési célokra is felhasználható.

A törvényjavaslat ennek megfelelően a területfejlesztési célú felhasználás lehetőségét törli, további szűkítés azonban nem indokolt, tekintettel arra, hogy a társulások szerepvállalása nélkülözhetetlen a létesítmény közelében élők tájékoztatása szempontjából. Ehhez kapcsolódva kell megjegyezni, hogy a támogatások egyértelmű és átlátható módon történő szabályozására a kapcsolódó kormányrendeletben kerül sor, a jogszabály módosításának előkészítése a jelen törvénymódosítással egyidejűleg szintén folyamatban van.

Végezetül a hatóság által elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos felvetésekkel összefüggésben, bár e kérdésekre az általános vita során egy alkalommal már kitértem, ismételten jelzem, hogy a hatályos szabályozás alapján a hatóság a nukleáris létesítményekben bármilyen tevékenységet jogosult ellenőrizni, amely a nukleáris biztonságot érintheti, függetlenül attól, hogy az engedélyhez kötött vagy sem. A törvény az ellenőrzések tekintetében csak az alapvető szabályokat tartalmazza, a részletes rendelkezéseket a már említett nukleáris biztonsági szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Az Országos Atomenergia Hivatal évente mintegy 200-300 ellenőrzést végez, a Paksi Atomerőmű telephelyén és a hatóság budapesti székhelyén folyamatosan működteti beépített ellenőrző rendszerét, amely ellátja a hatóságot az ellenőrzéshez szükséges alapvető műszaki adatokkal.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm megtisztelő türelmüket és figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)




Felszólalások:   414-424   424-437   438      Ülésnap adatai