Készült: 2021.04.18.13:17:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2011.05.24.),  19-185. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita folytatása és lezárása
Felszólalás ideje 6:04:14


Felszólalások:   18   19-185   185-205      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása.

(9.40)

Tisztelettel köszöntöm Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét, és tisztelettel köszöntöm a Számvevőszék vezető munkatársait.

A gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványát T/3109. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/3109/1. sorszámon megkapták.

Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés hatórás időkeretben történő tárgyalásáról döntött. A tegnapi napon az expozé hangzott el, valamint a kormány és a bizottságok ismertették álláspontjaikat. A mai napon az Állami Számvevőszék elnöke, a vezérszónokok és a képviselők felszólalásai hangzanak el.

Felkérem Lenhardt Balázs jegyző urat, hogy ismertesse a frakciók felszólalási időkereteit.

DR. LENHARDT BALÁZS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A hatórás időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 122 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 73 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 58 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 63 perc, az LMP képviselőcsoportjának 41 perc, a független képviselőknek - amennyiben élni kívánnak vele - 3 perc áll rendelkezésére.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az Állami Számvevőszék elnökének felszólalása következik húszperces időkeretben. Megadom a szót Domokos László elnök úrnak.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felszólalásomat azzal kezdjem, hogy az Állami Számvevőszék elnökeként köszöntsem a parlament előtt lévő törvénytervezetet. Meggyőződésem, hogy a javaslat elfogadása esetén a Számvevőszék hozzá tud majd járulni a jól irányító államhoz vagy ahogy másképp mondani szoktuk, a jó kormányzáshoz, a takarékos állampénzügyekhez, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodáshoz, megerősített függetlenséggel, kibővített jogosítványokkal és átláthatóbb működéssel.

Az állami pénzügyek utóbbi években tapasztalt krónikus romlása megköveteli, hogy új pilléreket kapjon a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, ami az intézményrendszer megerősítését feltételezi. Az Állami Számvevőszékről szóló új törvény azt a célt szolgálja, hogy a Számvevőszék eredményesebben tudja elvégezni munkáját, a számvevők eredményesebben tudjanak dolgozni, azaz az eddiginél is hatékonyabban tudjanak fellépni az adófizetők pénzének és vagyonának védelme érdekében.

A törvénytervezet előkészítésében az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának felkérésére az Állami Számvevőszék is részt vett. Külön öröm és megtiszteltetés, hogy a javaslat arról tanúskodik, hogy a tervezetet benyújtó bizottság figyelembe vette a Számvevőszék több mint húszéves tapasztalatait és az ÁSZ felvetéseit.

A törvénytervezet három olyan területen ígér komoly megújulást, amelynek fontosságára a Számvevőszék is felhívta korábban a figyelmet: a számvevőszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák, valamint az átláthatóság területeiről van szó. Az új jogszabály abból indul ki, hogy véget kell vetni a következmények nélküli jelentések időszakának, meg kell erősíteni a számvevőszéki munka kormánytól való függetlenségét, egyáltalán a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, illetve egyértelművé kell tenni, hogy a számvevők megállapításait joga van megismerni minden érintettnek, különös tekintettel az állami döntéshozókra, a közpénzügyekért felelősséget viselőkre, de minden adófizető magyar állampolgárnak is.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized pedig rámutatott, hogy az eddigi jogi szabályozás jelentősen nehezítette a számvevőszéki jelentések hasznosulását. Ezt az okozza, hogy az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül megtagadhatták az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem járt szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy a Számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttektől az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés lefolytatását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat orvosolja ezt a problémát, a tervezet elfogadása estén a Számvevőszék a jelenleginél érezhetően erősebb jogosítvánnyal rendelkezik majd. Bár a tervezet megtartja a hivatali típusú számvevőszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevőszékkel való együttműködést kötelezővé teszi, annak elmulasztását pedig szankcionálja. A törvénytervezet a korábbi törvény megengedő szabályaival szemben konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez szoros határidőket rendel.

Az Állami Számvevőszék erejét fokozottan növeli, hogy a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért a jövőben akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lesz a bíróság által. Ez egyértelműen javítja az ellenőrzések hatékonyságát, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a Számvevőszék elősegítse a felelős állami gazdálkodást, és a pazarlással, illetve az esetleges visszaélésekkel szembeni fellépést.

Ahhoz, hogy a Számvevőszék hatékonyan végezhesse a munkáját, átlátható ellenőrzési folyamatra és letisztult belső szervezeti struktúrára van szükség. A javaslat mind a két területen komoly előrelépést jelent. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat rögzíti a jelentések nyilvánosságát, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait pedig a főtitkártól újra visszarendeli az elnökhöz, azaz egységesíti az ÁSZ irányítását.

Tapasztalataink már korábban is egyértelművé tették, hogy a Számvevőszék hatékony munkavégzéséhez az intézmény függetlenségének megerősítése szükséges. A javaslat komoly előrelépést jelent ebből a szempontból. A törvénytervezet szerint az Állami Számvevőszék költségvetése nem csökkenhet nominális értelemben egyik évről a másikra, pluszfeladatot törvény pedig csak úgy adhat a Számvevőszéknek, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is biztosítja. Ez azért fontos, mert így pénzügyi értelemben nem lehet ellehetetleníteni az ellenőrzést, a mindenkori kormánynak nem lesz lehetősége arra, hogy esetleg pénzügyi nyomást gyakoroljon a számvevőszéki munkára.

Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi függetlenséget garantálja az is, hogy a számvevői illetményalap elszakad a köztisztviselői illetménytől. A javaslat a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak alávetett számvevők keresetét a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset függvényében határozza meg. Az illetményalap változása ezzel automatikussá válik, azaz a kormánynak nincs lehetősége annak befolyásolására. A kormányzattól független bérstruktúrának azért van jelentősége, mert így az ellenőröknek nem kell saját pénzügyi helyzetüket féltve dolgozniuk, azaz bátrabban mutathatnak rá a hiányosságokra és a pazarló gyakorlatokra.

A függetlenség garanciája továbbá, hogy a javaslat szerint az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. A törvénytervezet elismeri, hogy az ellenőrzés módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős hatással vannak az időszakonként közzétett, egyre részletesebb nemzetközi sztenderdek is, amelyek az INTOSAI keretében kerülnek meghirdetésre.

Az ellenőrzési módszerek szabad alakítása azért fontos, mert ezzel a Számvevőszék rugalmasabbá válik, így egyszerűbben és gyorsabban tud reagálni új helyzetekre, új problémákra, új kihívásokra.

(9.50)

Így tud mindig aktuálisan megfelelni az alaptörvényben elvártaknak, miszerint az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit a törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. A rugalmasságot és a működés hatékonyságát szolgálja az is, hogy a Számvevőszék elnökének a törvénytervezet jelentős szervezetalakítási szabadságot biztosít. A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését, és rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék összes jelentése nyilvános. Ez azt is biztosítja, hogy az ellenőrzések a nyilvánosság számára megismerhetők legyenek, és így is hozzájáruljanak a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodáshoz.

Az átláthatóság a számvevőszéki munka hasznosulásának alapkövetelménye. A jelentések és az ellenőrzési tapasztalatok ugyanis elsősorban a nyilvánosságon keresztül hatnak. Ugyanebbe az irányba mutat az a rendelkezés is, hogy az önkormányzat vezetője köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel megismertetni - ez azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség a jelentések, az esetleges kritikák és javaslatok eltitkolására. A nyilvánosság és az átláthatóság jelentőségét az is növeli, hogy demokratikus társadalmakban az adófizető állampolgároknak joguk van az állami vagyon és a közpénzek kezelésével kapcsolatos információkhoz, a közhatalom gyakorlóit többek között épp ebből a szempontból ítélik meg. A Számvevőszék jelentéseinek nyilvánossága tehát a demokratikus berendezkedést is erősíti, így alapvető társadalmi érdek.

Tisztelt Országgyűlés! Jogos elvárás a Számvevőszékkel szemben, hogy a törvény szerint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve jó példát mutasson a többi állami intézménynek. Az ÁSZ küldetésének tekinti, hogy előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és ezt nemcsak szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel teszi, hanem saját működésének és munkájának átláthatóvá tételével is. A törvényjavaslat is ezt a célt segíti elő, amikor kiköti, hogy a jelentések nyilvánosságát kizárólag államtitok védelme érdekében lehet korlátozni. Az új törvénytervezet ugyanabba az irányba mutat, amerre a Számvevőszék a törvény adta lehetőségek között eddig is haladt. A jelenleg hatályos szabályozás adta lehetőségekkel már eddig is élt a Számvevőszék.

Elnökként saját hatáskörömben döntöttem arról, hogy a számvevői jelentések is legyenek nyilvánosak a jövőben, miközben korábban nem volt ilyen kötelezettség. A hatékonyság javítását célozta az is, hogy az Állami Számvevőszék ma már megújított kockázatelemzési módszerrel választja ki az ellenőrzött kormányzatokat, azaz ott ellenőriz, ahol ezt a kockázatok indokolják. Korábban ez nem így volt, az ellenőrzéseket egy statikus, kiszámítható és ezért a változásokra reagálni képtelen rendszer szerint ütemezték. A kincstári adatokra alapozott kockázatelemzéseken túl tervben van egy monitoringrendszer kiépítése is, amely alkalmas lesz a komoly adósságproblémákkal küzdő önkormányzati szféra pénzügyi kockázatainak rendszeres feltárására és jellemzésére.

Tisztelt Ház! Az új törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy legyen súlya a Számvevőszék jelentéseinek. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága által beterjesztett tervezet megfelel ennek az elvárásnak. Amennyiben a parlament elfogadja az új számvevőszéki törvényt, akkor egy szigorú, következetes, átláthatóan működő, független, hatékony és közérthető Számvevőszék feltételeit teremti meg.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások előtt ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Latorcai János alelnök úr a mai napon ebben a vitában fel kíván szólalni, ugyanakkor az Országgyűlés elnöke az ülés vezetésére is felkérte. Az alelnök képviselői felszólalása esetén azonban csak akkor vezetheti az ülést, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Latorcai János alelnök úr a vita során a továbbiakban vezethesse az Országgyűlés ülését. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatomat elfogadta.

Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 30-30 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Mivel Latorcai János alelnök urat az Országgyűlés elnöke ma 11 órától ülésvezetéssel megbízta, és felmentéséhez az imént az Országgyűlés hozzájárult, frakcióegyeztetés alapján a vezérszónoki sorrend megváltozik. Elsőként tehát megadom a szót Latorcai Jánosnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Domokos László Elnök Úr! Tisztelt állami számvevőszéki Vezetők! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatnak szimbolikus jelentősége van, hiszen ez az első törvényjavaslat a megalkotásra váró sarkalatos törvények között, amely a tisztelt Ház elé kerül. Ezzel az előterjesztők azt kívánják kifejezni, hogy a közpénzek elköltése előző esztendőkbéli gyakorlatának a mostani kormány és a mögötte álló kormánypártok véget kívánnak vetni.

"Ez a törvényjavaslat a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatát szünteti meg, és súlyos következményeket vezet be az együtt nem működés, illetve az Állami Számvevőszék javaslatainak nem komolyan vétele esetére." Rogán Antal képviselőtársamnak, a gazdasági és informatikai bizottság elnökének a törvényjavaslat expozéjában tegnap este elhangzott szavait idéztem, és ez valóban így van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt Domokos László elnök úr az imént megfogalmazta, ez a törvényjavaslat a Számvevőszék több mint húszéves tapasztalataira építkezve született meg. A törvényjavaslat három területen ígér komoly változást, határozott megújulást, mégpedig a számvevőszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák és az átláthatóság területén. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény még a rendszerváltás idején kötött kompromisszumok eredménye. A hatálybalépése óta eltelt több mint húsz esztendő során a normaszöveg számos alkalommal változott. Ezek a módosítások érintették az Állami Számvevőszék jogállását, szervezetét, működését, hatáskörét, feladatait, személyi állományát és az ellenőrzés szabályait is. Mindezek hatására minden esetben változott az ÁSZ tevékenysége, de az 1989-es törvényi állapothoz képest alapvető áttörés mégsem következett be. Az Állami Számvevőszék tevékenységének hatékonyabbá tétele az eddig elhangzottakon túlmenően megköveteli, hogy elsősorban az átláthatóság és a jogi szabályozás területén öntsünk tiszta vizet a pohárba.

De, tisztelt képviselőtársaim, mik is azok a problémák, amelyek miatt szükséges a tiszta víznek a pohárba kerülése? Egyrészről az elmúlt két évtized tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy megfelelő jogosítványok nélkül az Állami Számvevőszék bizonyos területeken nem volt képes betölteni a hivatását. Azt hiszem, hogy nincs itt a teremben egyetlenegy olyan képviselő sem, aki politikai pártállástól függetlenül ezt ne ismerné el. Hányszor fordult elő, hogy bizonyos szervek a minimális együttműködést is megtagadva hiúsították meg az ellenőrzést? Sajnos, azt hiszem, valamennyien tudnánk felsorolni erre vonatkozó példákat, ki-ki a saját közvetlen területéről. Ezen történetek tanulsága egyértelmű: nyilvánvalóvá vált, milyen nagy szüksége lenne az Állami Számvevőszéknek olyan jogosítványokra, amelyekkel az adatszolgáltatást és az ellenőrzésben való közreműködést ki tudja kényszeríteni.

(10.00)

Másrészről, ezzel párhuzamosan az európai jogfejlődés irányában is lépéseket kellett tenni, különös tekintettel az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó előírására. Ennek kapcsán meg kell említenem, hogy az ÁSZ elnöke és rajta keresztül majd annak hivatali apparátusa a Költségvetési Tanács működésének egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb pillére lesz.

Végül, de nem utolsósorban azt is le kell szögezni, hogy az előző ciklusokban folytatott politika következtében kialakult hozzáálláson is változtatni kell. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a közpénzek védelmét szolgáló Állami Számvevőszékről szóló javaslat lehet éppen az elsőként elfogadott sarkalatos törvény. Ez egyértelmű üzenet: nem folytatható a közpénzek elherdálása, illetőleg ha ez mégis megtörténik, akkor bürokratikus szabotáló módszerekkel nem lehet kibújni a felelősség alól, a felelősségre vonás érvényesítése alól.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a Számvevőszék a jelenleginél érezhetően erősebb jogosítványokkal rendelkezik majd, ami azt a célt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések. Bár a törvényjavaslat megtartja a hivatali típusú számvevőszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevőszékkel való együttműködést kötelezővé teszi, annak elmulasztását pedig szankcionálja. Ez áttörés az eddigi gyakorlaton.

A törvénytervezet a korábbi megengedő szabályozással szemben konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez szoros határidőket rendel. A tervezet kimondja, hogy az ellenőrzések lefolytatása és megtervezése érdekében az ellenőrzött szervezetnek meg kell adnia az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást, és rendelkezésre kell bocsátania a szükséges dokumentumokat. Ez azért komoly előrelépés, mert a jelenlegi törvény nem szankcionálta az együttműködés megtagadását, és ez sokszor a vizsgálatok meghiúsulásához vezetett.

A közpénzek pazarlása esetén az Állami Számvevőszék elnöke lehetőséget kap arra is, hogy kezdeményezze a keretek zárolását, vagy akár az állami támogatások folyósításának felfüggesztését is. A törvénytervezet szerint az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt határidőre megküldeni az Állami Számvevőszék elnökének, míg az eddigi szabályozásban ilyen kötelezettség nem szerepelt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék erejét nagyban növeli, hogy a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért a jövőben akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy kisebb jogszabálysértés, illetve pazarló gyakorlat esetén az Állami Számvevőszék elnöke figyelemfelhívó levéllel forduljon az ellenőrzött szerv vezetőjéhez, akinek ebben az esetben is kötelessége lesz a szükséges intézkedést megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.

A javaslat körülbástyázza a számvevőszéki munka alapfeltételének tekinthető függetlenséget mind pénzügyi, mind intézményi, mind szervezeti szinten. Ezt szolgálja, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevőszék költségvetése nem csökkenhet nominális értelemben egyik évről a másikra, illetve hogy többletfeladatot törvény csak úgy adhat a Számvevőszéknek, ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi feltételeket is biztosítja.

A pénzügyi függetlenséget az is garantálja, hogy a számvevőszéki illetményalap elszakad a köztisztviselői illetménytől, a javaslat ugyanis a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak alávetett számvevők keresetét a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset függvényében határozza meg. Az illetményalap változása ezzel automatikussá válik, azaz a kormánynak - nemcsak a mainak, hanem a jövendő kormányoknak sem - nem lesz lehetősége ennek a befolyásolására.

Az intézményi és szervezeti függetlenség legfőbb záloga, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is csak az Országgyűlésnek van alárendelve, a jelentések, illetve az abban foglalt megállapítások, következtetések bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. A Számvevőszék elnökének a törvénytervezet jelentős szervezetátalakítási szabadságot biztosít, ami lehetővé teszi, hogy az intézmény rugalmasan tudjon reagálni az időről időre jelentkező újabb és újabb kihívásokra.

A függetlenség egyik garanciája továbbra is, hogy nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vagy bármely párt országos központi szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Garanciális elem az is, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőszéki munkával és az államháztartással kapcsolatos összes jogszabály előkészítésében a jövőben részt fog venni.

Az ÁSZ elnöke elnöki megbízatásának megszűnése esetén hat-, illetve lemondása esetén háromhavi illetménynek megfelelő összegre jogosult, valamint halála esetén a juttatás az özvegyet, illetve annak hiányában az örökösöket is megilleti. Ezt a rendelkezést az új törvényjavaslat szinte szó szerint veszi át a jelenleg hatályos, Állami Számvevőszékről szóló törvényből. De ugyanezt a rendelkezést, tisztelt képviselőtársaim, megfogalmazta a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény 1997-ben, 2006-ban és 2010-ben is.

A korábbi törvényhez képest viszont változást jelent - a szociális, a gazdasági körülményekre reagálva -, hogy az új törvényjavaslat rögzíti: az ÁSZ elnöke végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.

Itt szeretnék reagálni néhány szocialista képviselőtársam sajtóban megjelent nyilatkozatára, amelyekben ők úgy fogalmaztak, hogy az ÁSZ elnökére nem vonatkozik a 2 millió forintos szja-különadó küszöbértéke. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ elnökére elnöki megbízatásának megszűnése esetén hat-, illetve lemondása esetén háromhavi illetmény 2 millió forintot meghaladó része után mint költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyre természetesen vonatkoznak a különadó szabályai. Akkor nyilatkozó képviselőtársaim meg miért riogatnak?

A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését, és rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék összes jelentése nyilvános. Ez azt biztosítja, hogy az ellenőrzések a nyilvánosság számára megismerhetők, hogy így járuljanak hozzá a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodáshoz. A működés átláthatóságát szolgálja, hogy bár az ellenőrzésekkor alkalmazott módszertan megválasztása a Számvevőszék felelőssége és hatásköre, de a törvénytervezet előírása értelmében az ellenőrzési módszereket és az ellenőrzések során alkalmazott szakmai szabályokat a Számvevőszéknek nyilvánosságra kell hoznia.

Az új törvényjavaslat kiszélesíti az ellenőrzöttek részére a korábbi törvényben rendelkezésre álló észrevételezési jogot. Az ÁSZ a megállapításait a jelentés közzétételét megelőzően még egyeztetésre továbbra is megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, aki viszont a korábbi nyolc munkanap helyett majd tizenöt napos határidővel reagálhat azokra. A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy a megállapításokat annak is meg kell küldeni, akinek az ellenőrzés során az ellenőrzés a személyes felelősségét is megállapította. Az ÁSZ a figyelembe nem vett észrevételeket jelentéseiben feltünteti és döntéseit indokolja.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék az új törvényjavaslat elfogadása esetén sem válik hatósággá. Az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél.

(10.10)

A törvény egyértelműsíti, hogy a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A törvényjavaslat továbbra is egy hivatali típusú Számvevőszék működési szabályait rendezi, egy bírói típusú intézmény ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, sokkal, de sokkal radikálisabb változtatást igényelne.

Az új törvény gyakorlatilag az ÁSZ-szal való együtt nem működés jogkövetkezményeit rögzíti, ennek megítélése azonban bírói, bírósági feladat marad. Két esetben merül fel jogkövetkezmény: ha valamely ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzés során nem tanúsít együttműködési készséget, például nem szolgáltat adatokat, meghiúsítva ezzel az ellenőrzést vagy veszélybe sodorva annak átlátható teljesértékűségét; ha nem készít és nem készített intézkedési tervet. A második esetben sem az intézkedési terv végrehajtása, hanem annak elkészítése kérhető számon. Látható tehát, hogy a törvényjavaslat alapján bővül az állami vagyon megóvását biztosító, az Állami Számvevőszék rendelkezésére álló intézkedések köre.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az Állami Számvevőszék a jövőben elrendelheti az előirányzat-felhasználási keret zárolását, az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatás folyósításának és a személyi jövedelemadó 1 százalékából történő felajánlásból való részesedés lehetőségének felfüggesztését, és lehetősége lesz az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelemek tekintetében más intézkedések elrendelésére is. A törvényjavaslat tehát pontosítja az Állami Számvevőszékről szóló, jelenleg hatályos törvényt, megítélésünk szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az ellenőrzéseket, jelentősen bővíti az Állami Számvevőszék eszköztárát, s tovább növeli annak függetlenségét, ezzel biztosítva a közpénzek átlátható felhasználását és a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek felelős, az állami és önkormányzati vagyon megóvását, gyarapítását biztosító gazdálkodását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapíthatjuk tehát, hogy a benyújtott törvényjavaslat az átláthatóbb működés, a függetlenség és a felelősség elveit kívánja érvényesíteni. Bízom benne, hogy ezek a célok mindenki számára fontosak, és mindenki számára támogathatók. Az eszközökről és azok jövőbeni hatékonyságáról természetesen lehet, sőt kell is vitatkoznunk, sőt abban is biztos vagyok, hogy a jövőben, mint ahogyan eddig is, számos esetben majd a törvényi szabályozást változtatni, bővíteni kell.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a részletes vitára való alkalmasságról szóló döntés során majd azt mérlegeljék, hogy a benyújtott javaslat valós problémákat fogalmaz-e meg, és azt, hogy az azokra adott válaszok alapján a jelenlegi állapothoz képest jobb helyzet alakul-e ki. Kérem, hozzanak felelős döntést, és végre lépjünk ki együtt a felelősség nélküli ország skatulyájából.

Mindezekre tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott, a Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, és azt kérjük, hogy képviselőtársaink is támogassák azt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr, alelnök társam felszólalását. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a közpénzek felhasználásának és a közvagyon hasznosításának ellenőrzésére új törvényt alkot. Abban is egyetértek Rogán Antal bizottsági elnök úrral, hogy ez az első olyan sarkalatos törvény, amely szimbolikus értékű. Egy baj van, képviselőtársaim: az egyetértésünk majdnem itt véget is ér, és a továbbiakban el fogom mondani, hogy milyen gondjaink és problémáink vannak.

Ez a törvényjavaslat újrakodifikálja az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvényt, amely - hadd használjam Latorcai vezérszónok képviselő úr gondolatát - fejlődött az elmúlt több mint egy évtized alatt, és sok pozitív változáson ment keresztül, de azt hiszem, itt, a Ház falai között ezt már természetesnek tartjuk, hogy minden, ami élt az elmúlt 8 évben, az csak rossz lehet. Viszont a baj az, képviselőtársaim, hogy ez a szabályrendszer, miközben sok mindent megőriz a régiből, számos esetben vitatható elemekkel bővül, és ezekre majd részletesen kitérek.

Az előterjesztő célja, ahogyan tegnap Rogán Antal bizottsági elnök úr mondta, az Állami Számvevőszék jogállására, hatáskörére, feladataira, szervezetére, személyi állományára, valamint eljárására vonatkozó szabályok újrakodifikálása. Azután tett egy érdekes megjegyzést a kormányra, amit én úgy fogalmazok, és most már joggal teszem, mert volt alkalmam tegnap meghallgatni Répássy államtitkár urat, hogy hol van a kormány. Akkor mivel foglalkozik a kormány? Mielőtt önök válaszolnának (Babák Mihály: Rendetlenséget hagytatok magatok után!), én elmondom a saját verziómat. Elkészíti a törvényjavaslatokat, ezt bizonyítja az, hogy Répássy úr sokkal részletesebben és tárgyszerűbben érvelt a törvényjavaslat mellett, mint maga az előterjesztő, azután keresnek képviselőket, akik nevüket adják a törvényjavaslathoz, és ezzel, tisztelt képviselőtársaim, hozzájárulnak a jogalkotási törvény sorozatos kijátszásához. Nem akarok rébuszokban beszélni.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! A kormány annyira belefáradt a nemzeti konzultációba, hogy szeretné megspórolni az érdekegyeztetést, pedig ez az első és szimbolikus jelentőségű sarkalatos törvény. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Önök sorozatosan asszisztálnak, képviselő hölgyek és urak, az érdekegyeztetés csatornáinak kikerüléséhez. Ezt tették számos törvénnyel, miért tennék most másként, mint korábban, akár az új nemzeti konzultációnak nevezett bohózatban született alaptörvénnyel tették. Az alaptörvényben említett számos sarkalatos törvény közül ez az első, ami idekerült. Azt gondolom, bizonyítja majd önöknek, hogy az alaptörvényben is milyen alapvető bakik vannak, ezeket valahol, de nem hiszem, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatban kellene helyre tennünk.

Feltételezem, joggal most már, hogy maga az előterjesztő sem olvasta el figyelmesen a törvényjavaslatot, mert ahogyan én ismerem Rogán képviselő urat, a saját hivatalában nem tűrné meg egy napnál tovább azt a munkatársat, aki egy ilyen jellegű és ilyen bakikat tartalmazó törvényjavaslatot terjeszt elő. Joggal várnánk el és várta el az előterjesztő, a kormány képviselője és mi, ellenzéki képviselők is, hogy az új alaptörvényre épülő törvények valóban koherens rendszert alkotva épüljenek föl. Itt csak idézőjelben jegyzem meg, de lehet, hogy ez az én szépészeti érzékem: én szívesen és örömmel láttam volna az szmsz-nek nem elfogadott, csak mégis, mi lesz benne... - mert itt beszélünk róla, beszélt az előterjesztő, a kormány, Latorcai vezérszónok úr is, de vajon mi lesz benne. Benne lesz, vagy nem lesz benne? Tehát ez tipikus, holott nekünk, képviselőknek az a felelősségünk, amiről tegnap Harrach Péter nagyon szépen beszélt, hogy jó törvényeket alkossunk, koherens és jogbiztonság... Most, azt gondolom, ehhez ez fontos lett volna, ha egyszer ezt ennyire mintaértékűnek tartjuk.

Számtalan rendelkezése tartalmaz olyan fogalmakat, amelyeket jogszabály nem definiál, így a jogalkalmazás számára használhatatlan lesz, és egyidejűleg nagyon veszélyes a jogbiztonságra nézve. A definiálatlan fogalmakhoz, jogintézményekhez súlyos hátránnyal járó jogi relevanciát rendel, amiről mindenki beszélt. Magával a gondolattal, mint ahogyan én is elmondtam, egyetértünk, hogy a következmény nélküli pénzköltést ellenőrizni kell és szankcionálni kell, de folytatnám. Tessék már megmondani, mi a kritériuma a jól irányított államnak! Valakinek ezt meg kellene válaszolni.

A következő gyöngyszem a nemzeti vagyon kérdése. Tisztelt képviselőtársaim, erre később visszatérek, mert azt hiszem, ez ennél fontosabb kérdés. (Zaj, közbeszólás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

Mit jelent a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás? Köszönöm szépen, elnök úr, megszoktam, ha Babák úr ideges, akkor ő csak az előző 8 évről tud beszélni! (Babák Mihály: Én nem vagyok ideges!) A vagyonérték-megőrző...

ELNÖK: Képviselő úr, egy kis türelmet kérek szépen, Babák képviselő úrtól is. Tessék, folytassa, Göndör képviselő úr!

(10.20)

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: A vagyonérték-megőrző és a vagyongyarapító tevékenység tartalma, aztán az ellenőrzés során érvényesülő etikai normák... - az adóztatási tevékenységet is ellenőrzi az Állami Számvevőszék, de nem világos, hogy milyen mélységű és tartalmú lehet ez az ellenőrzés, milyen lesz, nincs meghatározva, és mit jelent az, hogy egyéb bevételszerző tevékenységet is ellenőrizni fog. Erre is visszatérek még később.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, ellentétes a hatályos alkotmánnyal és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM-rendelet szabályaival is. Csak tájékoztatásul mondanám, államtitkár úr, az alkotmány nem ismer sarkalatos törvényeket, és erre hivatkozik. Sarkalatos majd csak a január 1-je után hatályba lépő alaptörvényben lesz, az alkotmányban ilyen nincs. Kikerült ebből a szövegből, hogy az Állami Számvevőszék a törvényeknek van alárendelve, nem tudni, miért, csupán arra utal a szöveg, hogy jogállását és hatáskörét az alkotmány és a sarkalatos törvény határozza meg, holott már magában a törvényjavaslatban is vannak hivatkozások, mint ahogy ez lesz a gyakorlatban, tehát már most lehet kódolni, amit Latorcai képviselő úr elmondott, hogy bizony lehet, hogy egy hét múlva ezeket rendbe kell tenni, ha nem lesz lehetőség arra, hogy esetleg egy hosszabb időt... - és nagyobb lélegzetet venni a részletes vita előtt és ezeket a hibákat kijavítani. A hatályos alkotmányunk 32/C. §-a szól az Állami Számvevőszékről. Joggal kritizálhatnánk, hogy most már az alaptörvényben rögzítetthez mérjük.

Én megengedem magamnak, hogy mégis ehhez a hatályoshoz mérjek, tisztelt képviselőtársaim, mert a legnagyobb kormánypárti frakció vezetője és képviselőtársai is még mindig ehhez nyújtanak be módosító javaslatokat, például most legutóbb és folyamatban az általános nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjasok szerzett jogait akarja megrövidíteni, ezt is szintén érdekegyeztetés kikerülésével. Jut eszembe: a miniszterelnök úr a minap a hírcsatornákon arról tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy most is megvárják a nemzeti konzultációban szerzett véleményt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nagy átverés című Fidesz-produkció újabb epizódjában találjuk magunkat: mire az átvert választók visszaküldik a kérdőívet, már régen túl leszünk itt a parlamenti patkóban a zárószavazáson, rosszabb esetben már ki is lesz hirdetve a törvény. Úgy látszik, a nyugdíjügyi biztos asszony olyan mértékben belefáradt a magánnyugdíjpénztárban gyűjtögetők nyugdíjának megvédésébe, hogy észre sem vette, hogy újabb több százezer honfitársunk veszti el szerzett jogát, esetleg nyugdíját pillanatokon belül. Mit sem számít a jogbiztonság és a jó erkölcs!

És akkor most visszatérve a hatályos alkotmányra, e szerint az írott szöveg szerint az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Érdekes módon ez a paragrafus kikerült ebből az új rendszerből, sehol nem található, miközben önök közpénzekről beszélnek, és ennek a megtámogatásáról meg az államadósságról, ami belekerült még az alaptörvénybe is, tehát nem tudom a magyarázatát, érdekes módon erre egyetlen előterjesztő nem tért ki. Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állam tulajdonában lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Ezt azért hangsúlyozom, mert ez az, amire majd szeretnék visszatérni az új alaptörvénnyel kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésekben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentések nyilvánosak, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát ezek ma is bent vannak a hatályos alkotmányban.

Ezzel szemben mi van az új alaptörvény 43. cikkében? Engedjék meg, hogy szó szerint idézzem: "Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését." És most, ahogy ígértem, az államháztartás gazdálkodása mellett a nemzeti vagyon kezelését - jól hallották. És azért járom ezt az ügyet ilyen sokszor körül, tisztelt képviselőtársaim, engedjenek meg némi kitérőt, én valóban nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt folytattam a közgazdasági tanulmányaimat, de azt gondolom, hogy akkor is és ma is helytálló az a polgári közgazdaságtanban használt fogalom, hogy a nemzeti vagyon az anyagi természetű gazdasági erőforrások összessége, amelyekkel egy ország az adott időpontban rendelkezik.

A társadalom anyagi javainak összessége, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van - itt már van egy mondat, amire kérem, hogy majd emlékezzenek; tehát függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van. Ezek szerint a nemzeti vagyon állományába tartoznak a termelés álló- és forgóalapjai, a forgóalapok, a késztermékek, a nemzetgazdaság tartalékai, biztonsági készletei, nem termelő alapok, valamint a lakosság személyi vagyontárgyai. Tehát itt adódik a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy hogyan kerülhetett be az alaptörvénybe az, hogy az Állami Számvevőszék a lakosság személyi vagyontárgyainak ellenőrzését kell hogy elvégezze. Kérem, tessék megnézni, szó szerint el lehet olvasni. Az az érdekes esetünkben, és bocsánat, hogy nem folytatom a sort, mielőtt valaki majd kétpercesben azt mondaná, hogy igen, tudom, itt még beletartoznak az ásványi lelőhelyek, föld, víz, minden más egyéb, de ezeket nem mondom, mert most nem ez az érdekes.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az önök figyelmét elkerülte annak idején az alaptörvény vitájában a 43. cikkely tartalma, és ezt a "nemzeti" szót kihasználó nemzetieskedő nemzeti kormány vajon mit akar? Nem derül ki ebből a törvényjavaslatból sem egyértelműen, hogy a legbelsőbb titkainkba és vagyoni viszonyainkba akar betekintést az Állami Számvevőszéken keresztül vagy jogot neki, vagy csak egyszerűen fittyet hány mindenütt a világban használt közgazdasági definíciókra, azok tartalmára. Ebben az esetben még indokoltabb, hogy a törvénynek, ha máshol nem, akkor legyen ennek az Állami Számvevőszékről szóló törvénynek egy olyan fogalommeghatározása, és akkor itt kínálom azt, hogy akkor azt kellene mondani, hogy valahogy ebből a csúfságból mégiscsak kimásszunk, hogy Magyarország nem ír újra közgazdasági fogalmakat, hanem mondjuk azt, hogy e törvény szempontjából nemzeti vagyon, és itt a vége, valahol pontot kellene tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem az a félelmem, mivel nem derült ki, hogy ez milyen célból került be az alaptörvénybe, és milyen célból erősíti ezt a folyamatot az Állami Számvevőszékről szóló törvény, megengedem magamnak azt a kérdést: lehet, hogy alakul Állami Számvevőszék néven az új államrendőrség? Beszélhetünk arról, hogy az Állami Számvevőszék feladatai és ezeket hogy hajtja végre, ezekben erősítem azt, amit akár a kormány képviselői, akár az előttem szóló vezérszónok elmondott, azt gondolom, hogy ezeknek az ismétlése nem indokolt, mert ezekkel egyetértünk, tehát az ellenőrzési tervvel. Itt ugyan van egy pici kérdésünk, hogy vajon az ellenőrzések gyakoriságot nem lenne-e célszerű rögzíteni. Nyilván ez a bizottsági kisebbségi véleményekben is már megfogalmazódott.

(10.30)

Azt, hogy jelentést készít az Országgyűlésnek, teljesen természetesnek tartjuk. De hogy a fejüket csóváló kormánypárti képviselőtársaimnak mondjam, bizony szó szerint itt is benne van, ellenőrzi a nemzeti vagyon kezelését; amibe, képviselőtársaim, az én szemüvegem is beletartozik, a tudásom, az önök tudása és minden más egyéb. Nagyon fontos, hogy továbbra is megmarad az állami számviteli rend betartásának ellenőrzése. És itt a felsorolásban van megint egy nagyon érdekes... - és ez a következő kemény kritikám, a második.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök még a saját maguk által alkotott jogszabályokat sem tartják be. Szeretném idézni: "ellenőrzi az állami adóhatóság, az önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét". Nem önök alkották meg azt a törvényt, ahol az adóhivatal és a vámhivatal vagy APEH, vagy VPOP egy egységes intézményben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban testesül meg? Tehát érdekes módon arra kellene hivatkozni. Sejtem azt, hogy átemelték ezt a mondatot régiből, mert ez egy sikeres mondat volt korábban, csak hát, ha egyszer azt mondjuk, hogy ez egy kiemelt figyelmet érdemlő sarkalatos törvény, akkor bizony figyelembe kellett volna venni az elmúlt egy év jogalkotási gyakorlatát. De lesz ehhez majd még egy gyöngyszemem.

Kedvezőnek tartjuk azt, sőt módosító indítványban szeretnénk erősíteni az Állami Számvevőszéknek a jogszabályok előkészítését segítő tervezetek vitáját. A 3. § (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék feladatait és hatáskörét... - és ez az, amire az elején hivatkoztam, hogy a magyar fogalmazással is baj van, mert azt mondja, hogy a sarkalatos törvény. Nem! E törvény, ez, amit megfogalmaztak. Viszont ami sokkal fontosabb: és más törvények kell hogy szabályozzák. Ez szerintem sokkal elegánsabb megfogalmazás lenne.

Hosszan foglalkozik a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés ellenőrző szerve függetlenségének erősítésével és az erre való hivatkozással. Azért hadd mondjam azt, hogy úgy érzem, miközben bizonyos területeken erősödik a függetlensége, és érdekes módon ennek adtak hangot a jövedelmi viszonyokban például vagy a költségvetésben, erre külön visszatérek, a másik oldalon viszont erősíti a kormánnyal való kapcsolatot. És ezt kifogásoljuk, erre megint fogok majd a törvényszövegből példát hozni. Azt gondolom, hogy az Országgyűléstől való függetlenedés, amikor azt mondja, hogy a kormány számára jogot teremt, hogy feladatokat adjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a kormánynak a kezében van a KEHI, a Kincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyonkezelő. Lehet, hogy már bennük sem bízik? És ezért kell az Állami Számvevőszéket ebbe a rendszerbe behozni? Ez erősíti bennem azt, amikor azt mondom, hogy az eddig független és jól működő szervezetünkből egyfajta államrendőrséget akarnak csinálni.

A következő kérdés a költségvetés kérdése. Ez nagyon jól hangzik, hogy a szervezet, az elnök elkészíti a fejezet költségvetését, és benyújtja a tisztelt Háznak. De az a kógens kifejezés, ami a törvényben meg van fogalmazva, hogy nem lehet kisebb, mint a... - és nem folytatom. Gondolják végig! Arra a szervezetre, amely hivatott arra, hogy a közvagyonban való változásokat, a közpénzek elköltését, annak hatékonyságát ellenőrizze, ez a fejezet nem vonatkozik. Hogy megint ne talányokban beszéljek: játsszanak el a gondolattal, mi van akkor, ha az Állami Számvevőszék, mondjuk, egy adott évben szoftverfejlesztés címén nagyobb összeget költ. Ez beépül a bázisba? Az ott marad? Független lesz attól, hogy az országban hogyan alakulnak a gazdasági viszonyok? Azt hiszem, hogy nem. Tehát ezt a gondolatot, miközben azt mondjuk, kellene hogy független legyen, finomítani kell; amellett, hogy én többciklusos parlamenti gyakorlatommal azt mondom, hogy ez valójában egy üres mondat. Mert igaz, hogy kötelezi arra a kormányt, hogy úgy nyújtsa be a költségvetést, ahogy az Állami Számvevőszék ezt előterjesztette, de itt a Házban már semmi nem korlátozhatja a képviselőket, hogy ehhez módosító indítványt nyújtsanak be.

Ezért is azt gondolom, hogy valahogy elegánsabban kellene megfogalmazni azt, hogy igenis fontos számunkra az Állami Számvevőszék anyagi függetlensége, de azt nem lehet kikötni, hogy az országgyűlési képviselők kezét is megköti, mert ez már azt jelenti, hogy a képviselőktől és magától az Országgyűléstől is függetlenné válik a szervezet.

Nagyon örülnék, és itt csatlakozom ahhoz, amikor azt mondtam, hogy ha az szmsz-t ismernénk, lehet, hogy nem tennénk fel néhány kérdést. Az egyik ilyen az ingyenes vagyonjuttatásban részesülők ellenőrzése, vagy mondjuk azt, hogy aki bármilyen közpénzből valamilyen támogatást kap, őt ellenőrizni lehet. Lehet arra hivatkozni, hogy a jelenlegi törvényben is benne van, hogy kiterjesztheti minden másra. Azt gondolom, itt az lenne az elegáns, ha kellő önmérsékletet tanúsítva azt mondanánk, hogy a közpénz felhasználásával összefüggő tevékenységet ellenőrizheti, de az egyéb más tevékenységeket nincs joga. Tehát itt megint ugyanaz a helyzet, mint a magánszemélyek esetében. Majd nyújtunk be ehhez módosító javaslatot, nem részletezem.

A következő az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak javadalmazása. Azt gondolom, és úgy látszik, hogy én más állásponton vagyok, mint Latorcai képviselő úr, hogy nem jó, ha a köztisztviselőktől függetlenítjük az Állami Számvevőszék munkatársait. Tehát célszerű lenne, ha a sorsukat osztanák, miközben az egyéb következmények - minden a köztisztviselői törvényből fakadóan - vonatkoznának rájuk. És amiben végképp vitatkozunk, hadd használjam megint csak Rogán Antal korábbi mondatát, a pofátlannak minősülő végkielégítés kérdése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg igaz, a törvényjavaslat szó szerint azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék elnökének hivatalvesztés esetén nincs végkielégítése. De helyette mi van? Hathavi illetmény. A hathavi illetmény alapján, most engedjék meg nekem, hogy ne forint/fillérre mondjam, a mai viszonyok szerint, miután ez a törvény július 1-jén hatályba lép, igaz, hogy a jövedelmekre vonatkozó passzusait még jobban kitolja a törvény, ez több mint 10 millió forint, képviselőtársaim. És ez illetmény, nem végkielégítés. Tehát tisztelettel vállalom, nézzük meg még egyszer, hogy hogyan lehet erre kiterjeszteni a 98 százalékos adót, vagy itt az volt a cél, hogy ezt bizony ki akarták kerülni. (Babák Mihály: Bagoly mondja verébnek.) Nem hallottam, képviselő úr. Csak tudja, képviselő úr, az az érdekes, hogy azok a köztisztviselők, akik a múlt év második felében, 40-42 év szolgálati idővel nyugdíjba mentek, fizették most a 98 százalékos adót, itt pedig önök törvény erejével teremtenek egy 10 millió forintos juttatásra adómentességet. Aztán döntse el, hogy ki a bagoly, és ki a veréb. (Babák Mihály: Ott meg volt százmillió forint.)

Amit mi is támogatunk, de feltétellel, és itt szinte mindenki megfogalmazta, azok a közpénzekkel vagy magával az ellenőrzéssel kapcsolatos jogkövetkezmények.

(10.40)

Azt gondoljuk, hogy erre szükség volt, de gondoljuk végig még egyszer ennek a mértékét, és azt a részt, hogy az ellenőrzöttnek adjunk jogosítványokat arra, hogy önmagát megvédje. Tehát egy kicsit elbillent a mérleg az ellenőrző javára, és azoknak, akik elolvasták a törvényjavaslatot, hiszem, hogy nem kell, hogy tételesen ezt idézzem.

Aztán nagyon érdekesnek tartjuk azt, hogy miközben tegnap este, ma este fogunk tárgyalni arról, hogy a bírók, ügyészek az általános nyugdíjkorhatár szerint mennek nyugdíjba, itt benne maradt vagy véletlenül, vagy szándékosan a 70 év. El kéne gondolkodni, képviselőtársaim, vagy marad az, hogy amennyiben kormánypárti nagykövetet nevezünk ki, akkor egyedi szabályt alkalmazunk, amikor kormánypárti nemzeti banki felügyelőbizottsági elnököt nevezünk ki, akkor egyedi szabály van, amikor kormánypárti ÁSZ-elnök van, akkor egyedi szabály van; csak ez nem egészséges és nem jó.

Elfogadjuk azt, hogy az ÁSZ-nak egy alelnöke legyen, csak itt némi magyarkodás, hogy akkor már az egy nem kell, akkor elnököt és alelnököt választ. Tehát ezek már szépészeti megoldások, de ha egyszer azt mondjuk, hogy ez az első sarkalatos törvény, akkor ebben, úgy, ahogy Schmitt Pál mondta, a magyar nyelv szabályait is, meggyőződésem, hogy használnunk kellene.

Még egy nagyon fontos kérdés, és módosító javaslatot nyújtottunk be: érinti a törvényjavaslat azt a részt, amikor külső szervezet segítségét veheti igénybe az Állami Számvevőszék, de az a meggyőződésem, hogy ebben az esetben ugyanazokat a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kellene alkalmazni, mint a belsőkre. Tehát itt sem engedhető meg, hogy az, aki kívülről segít, az netán az adott vállalkozással valaminemű üzleti vagy családi kapcsolatban álljon.

Még egy dolog, én nagyon örülök, hogy Latorcai János képviselő úr is szóba hozta, mert ezek szerint nem tévedtem, amikor elolvastam. Megint csak szeretném az önök figyelmébe idézni, itt a Házban vitatkoztunk, hogy a különböző határidőket napokban vagy munkanapokban számítsuk. Képviselőtársaim, el kéne dönteni, mert ebben a törvényjavaslatban a naptári nap is szerepel meg a munkanap is, és én úgy tudom, hogy önök a munkanapokat akarták a korábbi törvényjavaslattal száműzni, akkor célszerű lenne itt is alkalmazni. Tehát ugyanaz áll, hogy a korábbi törvényjavaslatukat, vagy elfogadott törvényüket csak figyelembe kéne venni akkor, amikor egy új sarkalatos törvényt alkotunk meg.

Mindezekkel együtt, nem tudom, hogy ki képviseli az előterjesztőket, de a kormány képviselője jelen van, tisztelt államtitkár úr, ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni. Az együttműködési szándékunkat fejezzük ki azzal, hogy számos szakmai módosító javaslatot nyújtunk be, és ezek támogatásától, elfogadásától tesszük függővé, hogy ezt a törvényjavaslatot a végszavazásnál támogatjuk-e, vagy sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt röviden ismertetném vezérszónoki gondolataimat, engedjék meg, hogy röviden reagáljak Göndör István képviselőtársam szavaira. Azért az mégis megütötte az én fülemet, hogy problémaként éli meg képviselő úr, lehet, hogy az egész MSZP-frakció, hogy a jövőben minden egyes állami forintot, amit kiutalunk, azt az ÁSZ ellenőrizni kívánja. (Göndör István: Nem hallom.) Nem működik? (A mikrofonját igazítja.) Tökéletes, bocsánat.

Tehát megismételném: röviden azért még kívánnék reagálni Göndör István képviselőtársam szavaira. Megdöbbentő, hogy furcsállja azt, hogy a felelős állam a jövőben az ÁSZ-on keresztül minden egyes kiutalt forintot ellenőrizni kíván nemcsak az állami szférában, hanem az állami szférán kívül is. Hol élünk? Talán az elmúlt időszak egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy ideutaltak, odautaltak, itt folyt el a pénz, ott folyt el a pénz, itt történt a mutyi, ott történt a mutyi. Talán ideje felelősségteljesen a költségvetési és az állami pénzzel, az adófizetők pénzével bánni, és igenis ellenőrizni az adófizetők forintjait, hogy az tényleg jó kezekbe kerül, és tényleg arra használják föl az illetékesek, amire ezt az államtól egyébként megkapják. Ezért azt gondolom, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat jelentőségét több dologban is össze lehet foglalni.

Először is tisztelettel jelezném a parlament tagjainak, hogy az új alkotmány értelmében, ha úgy nézzük, akkor ez az első sarkalatos törvény, tehát ez az első olyan kétharmados törvény, amely a parlament asztalára kerül, amit a parlament tárgyal, és reményeink szerint a gazdasági bizottság mint előterjesztő ezt a jövőben el is fogja fogadni. Ennek természetesen szimbolikus jelentősége is van. A szimbolikus jelentőségét talán abban lehet összefoglalni, hogy az elmúlt 8 esztendő után azt hiszem, mindannyiunk számára világossá vált, hogy a közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzése, ráadásul következmények ellenében történő szigorú ellenőrzése nagyon fontos az egész ország számára. Fontos elsősorban azért, hogy a következő években olyan költségvetési politikai, illetve olyan közpénzekkel való gazdálkodási gyakorlat alakuljon ki, amelyik lehetővé teszi, hogy az ország vagyona folyamatosan gyarapodjon, és ha lehet, akkor a következő években az államadósság viszont folyamatosan csökkenjen.

Azt gondolom, ennek érdekében az eddigi állami számvevőszéki törvényen abban az értelemben kell változtatni, hogy az Állami Számvevőszék kezébe több jogot és lehetőséget kell adni, és ezeket a lehetőségeket ráadásul, ha lehet, szankciók formájában kikényszeríthetővé kell tenni. A jövőben nem lesz elegendő az, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizhet, az ellenőrzésnél való együttműködést az ellenőrzött szervezet részéről biztosítani kell, kötelező érvényűvé kell tenni. Azt gondoljuk, az ehhez szükséges szankciókat ez a most benyújtásra kerülő törvényjavaslat önmagában foglalja. Nem lesz elegendő az, hogy az Állami Számvevőszék megteszi a javaslatait adott esetben az ellenőrzött szervezet tevékenységére és munkájára vonatkozóan, és hogy a javaslatokat - az eddigi gyakorlathoz igazodva - senki nem fogadja meg. Azt gondoljuk éppen ezért, hogy tervet kell elkészíteni a Számvevőszék által vizsgált szervezeteknek.

Ne felejtsük el, hogy az elmúlt esztendőkben, és nemcsak az elmúlt 8 évre, hanem az elmúlt 20 évre vonatkozólag, gyakorlatilag amióta a jelenlegi számvevőszéki törvény vagy szabályozás létezett, azóta semmilyen módon nem tudta az ÁSZ sem az ellenőrzést kikényszeríteni, sem pedig értelemszerűen azt elérni, hogy ott valódi intézkedési terv készüljön, és azt végre is hajtsák. Vannak az országnak olyan szervezetei, ahol ennek köszönhetően hosszú évekig érdemi ÁSZ-ellenőrzés nem volt, gondolok itt például a Fővárosi Önkormányzatra. Láthatjuk ennek a következményeit, amit az ország, és nemcsak a főváros, hanem az ország lakói is azóta is viselnek. Azt gondoljuk, hogy éppen ezért egy szigorú, a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését lehetővé tevő új ÁSZ-törvény megalkotása mindannyiunk számára nagyon fontos érdek, beleértve az ország minden polgárát.

Tisztelt Ház! Ehhez majd természetesen szigorú költségvetési gazdálkodás is tartozik. Ez az ÁSZ-törvénytervezet már figyelembe veszi az Állami Számvevőszéknek az új Költségvetési Tanácsban betöltött szerepét, ami, azt gondolom, szintén nagyon fontos előrelépés, hiszen az új Költségvetési Tanács logikáját tekintve egyértelművé teszi, hogy hogyan szeretné megvalósítani egy betartható, fenntartható növekedési pálya és költségvetési pálya elérését a következő években. Ebben egyszerre figyel oda egyébként a közpénzek felhasználásával kapcsolatos normatív szabályrendszerre, egyszerre figyel oda a monetáris vagy mondhatnánk: pénzügyi szempontokra, ezért van benne például a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és értelemszerűen a függetlenséget garantálja a köztársasági elnök által odadelegált személy is. Az Állami Számvevőszéknek viszont ebben a munkában fontos szerepe van, ehhez a munkához a lehetőségeket, a forrásokat és az intézményi hátteret is meg kell teremteni, hiszen itt az Állami Számvevőszék apparátusára majd nagy munka és feladat fog hárulni.

(10.50)

Azt gondoljuk, ezeket is garantálja egyébként a törvény, ami az önök, illetve a képviselőtársaik asztala elé került.

Nyilván nem fogunk meglepetést elárulni azzal, hogyha elmondjuk, hogy értelemszerűen a törvényjavaslatot a gazdasági bizottsággal, közösen az Állami Számvevőszék elnökével, alelnökével, illetve szakértőivel készítettük. Azt gondoljuk, hogy elnök úrral és alelnök úrral lefolytatott egyeztetések eredményeként ez a törvényjavaslat tükrözi az Állami Számvevőszék vezetőinek és remélhetőleg apparátusának, munkatársainak a véleményét, biztosítja számukra annak a munkavégzésnek a biztonságos kereteit, ami mellett el tudják látni a következő években a feladatukat.

Egy apróságra szeretném még felhívni a figyelmét képviselőtársaimnak. Már jeleztük, hogy a gazdasági bizottság volt a törvényjavaslat benyújtója. Az első helyen kiemelt bizottság értelemszerűen a számvevőszéki bizottság lett volna, de egyszerre benyújtóként is és első helyen kijelölt bizottságként nyilván nem tudta volna a törvényjavaslatot vinni, illetve a vitát lefolytatni, ezért a gazdasági bizottság, a parlament másik, gazdasági ügyeivel foglalkozó bizottsága a Házszabály szerint volt hajlandó vagy kénytelen benyújtani az ÁSZ-szal kapcsolatos törvénytervezetet.

Röviden összefoglalva, az ellenőrző szerv felelős vezetői, az Állami Számvevőszék felelős vezetője a lefolytatott eljárással kapcsolatos intézmények vezetőivel nem tagadhatják meg a közreműködést, tehát az ellenőrzött szerv felelős vezetője nem tagadhatja meg a közreműködést, az ellenőrzések lefolytatása során köteles adatot szolgáltatni a jövőben, ellenkező esetben három év szabadságvesztés lehetőségét kockáztatja. Az ellenőrzött szerveknek, így az önkormányzatoknak is a törvényjavaslat 29. §-a biztosítja az észrevételezési jogot, és annak nyilvánosságáról is gondoskodnia kell majd. Megerősödnek a számvevőszéki függetlenség garanciái. A törvényjavaslat nem változtat a jelenlegi, hatályos Állami Számvevőszékről szóló törvény elmúlt 20 évben egyébként jól bevált részein.

Az Állami Számvevőszékről szóló jogszabály a közpénzekhez való hozzáállásán kíván lényegében nagyban változtatni, amelynek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy ez az első sarkalatos törvény, amely hatálybalépése 2011. június 1-je lesz, és ez nyilván összhangban van minden jelenleg hatályos alkotmányi kérdéssel, illetve 2012. január 1-jével lép az új alaptörvénnyel hatályba majd az Állami Számvevőszékről szóló törvény egységes javaslata.

Röviden ezeket kívántam volna elmondani a gazdasági bizottság részéről. Nyilván itt az általános vitában még lehetőség nyílik a pontosításokra, illetve nyilván a módosító javaslatokról történő vitákra, ilyet nyilván mi is majd még benyújtunk ezekkel kapcsolatosan, és bízunk benne, hogy a parlament elfogadja a javaslatot.

Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Nyikos Lászlónak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök úr, ne vegye rossz néven, ha megjegyzem, hogy az előterjesztő nincs jelen, a kormány részéről sincs jelen senki. (Babák Mihály Koszorús Lászlóra mutat: Itt van. - Dr. Répássy Róbert felemeli a kezét.)

ELNÖK: Bocsánat, az előterjesztő Koszorús László, és a kormány is jelen van. (Dr. Nyikos László: Jó, akkor köszönöm szépen.) Minden rendben van. Hallgatjuk, képviselő úr.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Csak nem a helyén ül (Babák Mihály: De itt van a teremben.), de hát ez nem probléma.

Elnök úr, engedje meg, hogy bevezetőként a törvény előkészítésének az előéletéről mondjak néhány szót a nemzeti együttműködés jegyében. Hogy képzeltem én egy évvel ezelőtt a nemzeti együttműködést, jelesül ennek a témakörnek a megművelésében, a törvényjavaslat előkészítésében? Én tavaly augusztusban átmentem a Számvevőszék újonnan megválasztott elnökéhez, és átvittem neki egy tervezetet. Örülök, hogy Domokos László elnök úr itt van, megerősítheti ezt az eseményt. Ez ugyan félhivatalos volt, kollegiális gesztus volt részemről, de én azt gondoltam, hogy közös érdekünk valóban, hogy a közpénzek ellenőrzése terén, az elszámoltatási kultúra erősítése terén a Számvevőszék elnökének és a számvevőszéki bizottság elnökének az érdekei azonosak.

Én javasoltam, hogy lehetőleg az illetékes szakmai bizottság legyen a benyújtója a majdani törvényjavaslatnak, és vártam, hogy alkalmat talál majd az elnök úr arra, hogy erről konzultáljon. Erre nem talált alkalmat. A munkatársaival volt szerencsém beszélni néhány hónappal később. Ez egy jóízű beszélgetés volt, de az elnök úr nem volt jelen.

Nagy meglepetésemre vagy megdöbbenésemre akkor találkoztam az ő megjelenésével, illetve a szerepvállalásával, amikor a gazdasági bizottság elnökével megegyezett abban, hogy akkor a gazdasági bizottság nyújtja be ezt az előterjesztést.

Én próbáltam Rogán Antal urat keresni, többször telefonáltam neki, SMS-t küldtem neki, hangüzenetet, a titkárságom fölhívta az ő titkárságát, még a helyi önkormányzati munkahelyén is kerestük, itt van a telefonomban a visszaigazolás, hogy megkapta az üzenetemet. Nem hívott vissza. Hát ilyen a nemzeti együttműködés Rogán Antal elnöktársam részéről, hogy nem méltat arra egy másik bizottsági elnököt, hogy legalább visszahívja, hogy most akkor hogyan van ez az előterjesztés.

Így aztán május 9-én, miután úgymond puccsszerűen benyújtotta a gazdasági bizottság ezt a számvevőszéki elnökkel egyeztetett törvényjavaslatot, én is benyújtottam a magunk törvényjavaslatát, és szerettem volna egy héttel később a bizottsági ülésen ezeket megvitatni. Alternatív javaslat, volt már erre példa, az alkotmánytervezetnél Szili Katalin képviselő asszonynak is lehetősége volt arra, hogy egy alternatív alkotmánytervezetet hozzon ide, és ezt a Ház a napirendjére vette.

Ebben a reményben akartam adni egy hetet mindenkinek arra, hogy megismerjük ezeket a törvényjavaslatokat, de a kormánytöbbség arra kényszerített, hogy már másnap hívjam össze a bizottság ülését, és villámgyorsan elfogadták ezt a törvényjavaslatot, és villámgyorsan alkalmatlannak ítélték az általam készített törvényjavaslatot, ami egyébként olvasható, kint van a parlament honlapján.

Én valahogy így látom ezt az előzményt, és ez a nemzeti együttműködésnek nevezett eufemizmus engem teljesen kiábrándított abból, hogy itt ezekkel az urakkal érdemi együttműködést lehet folytatni. Nem akarok általánosítani, nem mondanám azt, hogy a kormánypártok minden tagjára ez érvényes, de erre a két úrra ez érvényes, itt együttműködés nem volt.

Domokos László úrnak módja lett volna részt venni az alkotmányvitában, kifejteni a koncepcióját, ha volt neki vagy van neki arról, hogy milyen Számvevőszék kellene itt Magyarországon. Ő akkor éppen Abu-Dhabiban tanulmányozta a számvevőszéki ellenőrzés kérdéseit. Abu-Dhabi közismerten nagy hagyományokkal rendelkezik a közpénzek ellenőrzésével kapcsolatban.

Biztatom az elnök urat, vegyen részt a vitában, a Házszabály önnek megengedi. Vegyen részt a vitában, cáfoljon engem, vitatkozzék velem, állok elébe, és akkor próbáljuk ezt az igencsak lekókadt együttműködést újra föléleszteni. Én kész vagyok rá, mert nekem a sértődésnél fontosabb a közpénzek eurokonform ellenőrzése, amire sajnos a most már ön által vezetett Számvevőszék nem képes, és nem is lesz képes ezzel a törvénnyel, ha ezt a parlament többsége mint első sarkalatos törvényt elfogadja.

Ezek után néhány érdemi dolgot a törvényjavaslatról magáról. Kérem szépen, ki ennek a szerzője? Ki "követte el"? Ha megboldogult Hofi Géza élne szegény, akkor elmondhatná, hogy ezt vagy sokan követték el, vagy egyvalaki nagy nehezen, mert ilyen színvonalú törvényjavaslatot én a magyar pénzügyi jog utóbbi évtizedeiben még nem láttam. Ez egy különböző helyekről összecsipegetett eklektikus tervezet. Göndör képviselőtársam idézett a hatályos számvevőszéki törvényből olyan passzusokat, amiket még 22 évvel ezelőtt az utolsó állampárt tett ebbe bele. Nem tudtak ennél jobbat.

Hozzáteszem, nem kis mértékben birizgálta a hiúságomat az az élmény, amikor azt olvastam, hogy a saját magam törvénytervezetéből is belekerült néhány gondolat. Ezt mondjuk, illett volna valamilyen formában, legalább a szóbeli kiegészítésben vagy a bizottsági ülésen megemlíteni, úriemberek között ez így szokás, hogy a közreműködést valamilyen formában viszonozzák vagy megköszönik netán, mert enélkül könnyen plágiumnak vagy - a pesti szleng szerint - lenyúlásnak nevezhető ez az eljárás.

(11.00)

Tehát nem tudjuk, ki a szerző. Annyit tudunk, hogy az előterjesztő Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, és annyit tudunk, hogy Domokos László, a Számvevőszék elnöke egyetért a törvényjavaslattal, de hogy ezenkívül mi a szerepe Domokos úrnak - szerző, megfigyelő, postás -, azt én nem tudom megállapítani ebből a szereplésből, hiszen ő támogatja az előterjesztést, nem tudni, milyen minőségéből. Kivel lehetett volna vagy kivel lehetne ma érdemi egyeztetést folytatni, szakmai egyeztetést? Amibe itt nem fogok belemenni, jóllehet, nekem Rogán képviselőtársam azt javasolta a költségvetési bizottság ülésén, hogy nem a bizottságban kell a szakmai vitát lefolytatni, az nem arra való, hanem a bizottságban csak az általános vitára való alkalmasságot kell megítélni. Hol? Itt, a plenáris ülésen? Ez nyilvánvalóan nem alkalmas fórum arra, hogy olyan szakmai kérdéseket, konkrét kérdéseket, amikről Göndör képviselőtársam is beszélt, mások is érintették - ezeket hol lehet megvitatni? Nincs ilyen fórum!

Aztán milyen műhelymunka előzte ezt meg? Kérem szépen, ennek a szerzője vagy szerzői olyanok, mint a népdaloké, hogy csak úgy van a népdal, és nem tudni, hogy ki volt annak a szerzője. A szakmai tartalom, ami talán a lényeg. Nem derül ki ebből a törvényjavaslatból, hogy mire való egy számvevőszék. Szeretném itt idézni önöknek Magyari Zoltánt, akinek nevét a Fidesz-KDNP-kormánykoalíció egy programjához használja; talán ha nekem nem hiszik el, akkor Magyari Zoltánnak elhiszik. Az én közreműködésemmel múlt év őszén minden képviselő megkapta Magyari Zoltánnak "A magyar állam költségvetési joga" című tanulmányát facsimile kiadásban. Ha máshonnan nem, ebből megismerhették volna, hogy mire való egy számvevőszék. Először is arra való, hogy megállapítsa a kormány számviteli felelősségét, azt, hogy a közpénzek - amiknek az elköltésével a kormány végrehajtja a parlament által elfogadott költségvetést - törvényesen, szabályosan, a számviteli elveknek megfelelően lettek elköltve, hogy a Számvevőszék megállapítsa azt, hogy a közpénzek felhasználása arra a célra történt, amire a parlament jóváhagyta az előirányzataiban, annyit költöttek, amennyit jóváhagytak, és akkor költötték el, amikor a költségvetési év szólt. Ez a jogi felelőssége.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyari ezt a tanulmányát még az első világháború előtt írta. Amikor az első világháború után az államháztartások mindenütt kimerültek, előtérbe került a közpénzek hatékony felhasználásának kérdése, az erőforrások szűkültek. Erről tulajdonképpen az előterjesztés egyetlen szót sem szól, hogy tudniillik nemcsak a szabályszerűségi, törvényességi ellenőrzés a felelőssége a Számvevőszéknek, hanem úgymond hatékonysági szempontból is vizsgálnia kell a közpénzekkel való gazdálkodást, hogy kellő bölcsességgel, értelemmel költötték-e el a közpénzeket. Nincs erről semmiféle említés a törvénytervezetben. Én ezt megkérdeztem egyébként a bizottsági ülésen az előterjesztőtől, és nem kaptam erre érdemi választ, illetve amit kaptam, az elfogadhatatlan. Azt mondja Rogán Antal, idézem: "A gazdasági ellenőrzés fogalma pedig meglehetősen tág." Miután én megkérdeztem, hogy az alaptörvényben... - az alaptörvény úgy definiálja a Számvevőszék feladatait, hogy az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Rendben van; mi akkor a pénzügyi ellenőrzés, mi akkor a gazdasági ellenőrzés? Ezeket a fogalmakat más egyebek mellett szintén nem definiálja a törvényjavaslat, egyszerűen nem mondja meg, hogy miről beszél, teljesen homályosak ezek a fogalmak.

Ezért engedjék meg, hogy a szakma szabályai szerint megfogalmazzam a pénzügyi ellenőrzésnek azt a definícióját, ahogy azt világszerte használják, és ahogy nálunk is használni kellene - és ezt le kellett volna írni a törvény bevezetőjében, mint ahogy más törvényekben leírják, hogy e törvény szerint ezek a fogalmak ezt meg ezt jelentik -, hogy mi a közpénz, mi a gazdasági ellenőrzés, mi a pénzügyi ellenőrzés és így tovább; ezek hiányoznak. A pénzügyi ellenőrzés azt jelenti, hogy a számvevő - jelen esetben az ellenőr - megállapítja, hogy a vizsgált szervezet pénzügyi helyzetét, vagyoni helyzetét a pénzügyi beszámolója hűen tükrözi, és a valóságnak megfelelően mutatja be. Ezt kell megállapítani a pénzügyi ellenőrzésnek, és erről kell egy jelentést írni, egy véleményt mondani. Azért nem lehet, vagy nem merülhet fel a Számvevőszék úgymond megállapításainak a bírósági kezelése, mert a véleményt nem lehet bíróság elé vinni, az ő fegyvere a szakszerűség és a nyilvánosság. Véleményt kell mondani; ilyen vélemény igénye nem fogalmazódik meg a törvényjavaslatnak.

Mi célból kell ellenőrizni? Ennek az úgynevezett financial auditnak, pénzügyi ellenőrzésnek az a célja, hogy szavatolja az adófizetőnek, szavatolja az állampolgárnak, szavatolja az Országgyűlésnek azt, hogy ez a hivatal, ez a kórház, ez a színház, ez az önkormányzat, ez az intézmény, aminek a pénzügyi beszámolóját én megnéztem, megvizsgáltam, rendben van, adok egy hitelesítő záradékot. Akkor ezzel nem kell foglalkozni, mert nyugodtan alhat mindenki, akit érdekelnek a közpénzek; a Számvevőszék megnézte, és megállapította, hogy rendben van. Ez felelősség, kérem! Ez olyan felelősség, mint egy orvosi vizsgálat, hogy ha majd a rokkantság alól felmentendő állampolgárokat az orvos megvizsgálja, és minősíteni fogja, hogy ön alkalmas munkára, szíveskedjék felfüggeszteni a rokkantsági nyugdíját vagy a rokkantstátusát, az orvos ad egy igazolást. A Számvevőszék is ad egy igazolást, hogy ez az önkormányzat rendben van. Erről szó nincs a tervezetben, miként arról sincsen szó, hogy hogyan értelmezi a számvevőszéki törvényjavaslat készítője azokat a kritériumokat, amelyeket az alaptörvény különben felsorol - igaz, hogy nem pontosan, de mindegy, benne van most az alaptörvényben, el kell fogadni -: mi az, hogy gazdaságosság, mi az, hogy hatékonyság, mi az, hogy célszerűség. Ebbe nem megyek bele, mert ez végképp nem a parlamentre tartozó szakmai vita lenne. Tehát számos kérdés nincs tisztázva. Mi az, amit a Számvevőszéknek vizsgálnia kell? Mi az, amit nem vizsgálhat?

Göndör képviselőtársam - nagyon helyesen - itt érintette a nemzeti vagyon fogalmát. Kérem szépen, valami egészen abszurd dolog, azt írja a törvényjavaslatban a szerző, az ismeretlen szerző - Anonymus a Városligetből, nem tudom, hogy ki ez -, hogy "Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését." Most ne menjünk bele ilyen finomságokba, hogy "a felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi". Ha a gazdálkodás nem felelős, akkor nem végzi?

Itt az van leírva, hogy "a felelős gazdálkodás ellenőrzését", de hagyjuk most a nyelvhelyességet, bár ez is benne van az alaptörvényben, hogy vigyázzunk a nyelvünkre; "általános hatáskörrel" - tudják, mit jelent ez? Amikor a legfőbb Állami Számvevőszéket Gerőék, Vas Zoltánék szétverték 1949-ben, csináltak helyette egy Állami Ellenőrzési Központot. Ennek volt általános ellenőrzési hatásköre, ezt úgy hívták, hogy gazdasági ÁVH, az akkori időszakban, az '50-es években. Általános hatáskörrel - most ez mit jelent a nemzeti vagyonra vonatkoztatva?

Nagyon helyesen mondta Göndör képviselőtársam: a nemzeti vagyonnak része az állampolgárok, a lakosság vagyona is. Ha Domokos elnök úrnak olyan kedve támad egy reggelen, hogy figyeljetek ide, nekem általános hatáskörrel jogom van elrendelni egy ellenőrzést, elmentek, mondjuk, egy ellenzéki képviselőhöz, aki túl sokat dumál - mondjuk én -, és akkor bekopog a számvevő, hogy kedves uram, kaptam egy megbízást, hogy megnézzem az ön vagyonát, hogy mit csinál az autójával, van-e hűtőszekrénye, mikor cserélték a televíziót. Ezt a jogosítványt írja ide az 1. § (3) bekezdése. Nyilvánvalóan azt kellett volna kimondani, ha már az alaptörvényben rosszul van benne a nemzeti vagyon fogalma, a nemzeti vagyon ellenőrzésének Számvevőszék hatáskörébe adása, legalább ezt kellett volna értelmezni, hogy mit nem szabad ellenőriznie a Számvevőszéknek.

Nyilvánvalóan nem szabad a lakosság vagyonát ellenőrizni - azt gondolom, ezt mindenki belátja, de nem ez van leírva -, és hogy hogyan kell ellenőrizni, erre megvannak a szakmai szabályok. Kérem, én nem azt hiányolom, elmondtam Rogán képviselő úrnak is, hogy nem azt hiányolom, hogy ismételje meg a számvevőszéki törvény az INTOSAI-nak, a legfőbb ellenőrző szervezetnek a szakmai szabályait, mert az nem idevaló, de miért nem utal rá, hogy az Állami Számvevőszék a nemzetközi ellenőrző szervezeteknek, az IFAP-nak - a könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének -, valamint az INTOSAI-nak a szakmai szabályai szerint ellenőriz, ezt a Számvevőszék lefordíttatja, illetve magyar nyelven is közkinccsé teszi. Az ellenőrzöttnek is tudnia kell ugyanis, hogy az Állami Számvevőszék hogyan ellenőriz, mire kíváncsi, mit akar megnézni, mert ezzel a törvénnyel, kedves Domokos László elnök úr, önök csak a félelmet növelik - tudja? Pedig a szakma nem a félelemkeltés, hanem a partnerség irányába halad.

(11.10)

Nem az a célja a számvevőnek, az auditornak, hogy félelmet keltsen a közpénzek kezelőiben; az a célja, hogy a közpénzekkel való elszámolás korrekt legyen az adófizetők javára és a nemzet érdekében. Ez lett volna a feladat.

Önök behozták a büntető törvénykönyvet. Ez példa nélküli! Én nem ismerek 180 számvevőszéket, csak mondjuk, 60-at, de ilyen megoldást, hogy a büntető törvénykönyvvel fenyegetnek már előre, hogy egy meg nem határozott ellenőrzési tartalommal nem működik együtt az ellenőrzött, azt a büntető törvénykönyvvel fogják szankcionálni, ez egészen elképesztő, kérem szépen! Ilyen még Kínában sincs! Tessék utánanézni, tessék a vitában részt venni, és mutasson nekem, hozzon be egy olyan számvevőszéki törvényt, amelyik ilyen jogosítványt ad a Számvevőszéknek, hogy büntetőjogi következményei vannak a megállapításainak. Tessék szakszerűen ellenőrizni, tessék kihasználni a nyilvánosságot, tessék a szakmai meggyőző erővel operálni, tessék a parlamentnek jelentéseket tenni, és a parlament kényszerítse ki azokat a változásokat, amiket a közpénzek szabálytalan vagy értelmetlen kezelése jelent. Ez feladat, de a büntető törvénykönyv... Itt összekeverik a Gizikét a gőzekével, kérem szépen! A költségvetési jogot a büntetőjoggal összekeverni, ez valami egészen példa nélküli megoldás.

Szintén szóba került már az a javaslatuk, hogy az Állami Számvevőszéknek tértől, időtől függetlenül biztosítani kell az előző évben megkapott költségvetési támogatást. És mi van akkor, ha a GDP csökken, ne adj' isten, 5 százalékkal? Vagy mi akkor, ha valami katasztrófa történik az országban, ne adj' isten? A Számvevőszék akkor is megkapja minimum a költségvetését? És ha többletfeladat van, akkor pedig pluszpénzt kér? Miközben nincs világosan megmondva, hogy mi az a többletfeladat, nem sorolják fel, hogy mondjuk, a helyi önkormányzatoknál mit kell ellenőrizni, hányhoz kell elmenni, mit kell megnézni? 3200 helyi önkormányzat van, mindegyiknek van éves pénzügyi beszámolója, a Számvevőszék évente 120 körüli önkormányzathoz látogat el - nem egészen világos, hogy mit ellenőriz, többnyire hibákat keres, de ott van legalább -, de mi lesz a többivel? Ha valaki figyelemmel kíséri a nemzetközi szakirodalmat, visszaolvassuk OECD-tanulmányokban, hogy harminc év alatt jut el egy számvevőszéki vizsgálat ugyanoda, abba a kis faluba. Hát nincs értelme! Harmincévenként megnézni valamit? Tehát a feladatokat elnagyolják, miközben kérik a garantált támogatást évről évre, legalább annyit, amennyi volt, esetleg még többet, értelemszerűen. Ilyen megoldások nincsenek.

Én kérdést tettem fel Domokos elnök úrnak néhány hónappal ezelőtt arról, hogy a Számvevőszék 600 főben meghatározott ez évi létszámán belül mekkora az úgynevezett support staff, tehát az ellenőrzést támogató közvetett létszám. Minden szervezetben vannak alaptevékenységet végzők és vannak kisegítő tevékenységet végzők, ez teljesen természetes. De vannak józan arányok a számvevőszékek működésében, amelyek megmutatják, hogy hányan végzik az úgymond "produktív" munkát - némi túlzással, vagy idézőjelben -, tehát ellenőriznek, auditáltak, és hányan támogatják ezt, jogászok, informatikusok, titkárnők, könyvtárosok et cetera. Az elnök úr leveléből idézem, aki azt mondja, hogy az ellenőrzéssel közvetlenül foglalkozók aránya a Számvevőszéknél 61 százalék. Szerintem több, de elfogadom az ő számát, bár szakmai vitában szívesen vitatnám, hogy ez még nagyon optimistára van becsülve. Azt jelenti, hogy 39 százalék a Számvevőszék állományából nem ellenőriz, hanem valami mást csinál, nyilván portás, gépkocsivezető, vagy más valami hasznos dolgot csinál. Kérem, ez az arány, ami itt 39 százalék, ez a magas számvevőszéki-elszámoltatási kultúrával rendelkező nyugat-európai országokban, mondjuk, Finnországban, Észtországban - az nem is Nyugat, inkább már Észak - vagy itt alattunk Szlovéniában 20 százalék alatt van, 20 százalék közelében van. Ha ezt a számot megnézem, és azt mondom, hogy legalább 10 százalék, de inkább több ez az extenzív tartalék, ami benne van a számvevőszéki létszámban, mert ez nem ellenőrzéssel foglalkozik. Tehát van egy tartalék, amit lefed ez a javaslat, és azt mondja, nem érdekes, mennyi a tartalék, akkor is kérem legalább azt az összeget, amit tavaly megkaptam. És hogy mit teljesítek érte? Hát, majd meglátjuk - a gyakoriságról semmit nem mondanak. A gyakoriságról, hogy mit kell megnézni évente vagy kétévente, erről semmit nem mond a javaslat; amit az ÁSZ elnöke jónak lát. Esetleg egy helyre többször is elmennek, bár az nem jellemző, máshová meg harmincévente mennek, vagy még annyi idő alatt sem mennek el.

Leírnak olyanokat, átemelik a hatályos törvényből, ami már akkor se volt jó, amikor csinálták '89-ben. De azok javára legyen mondva, akik huszonkét évvel ezelőtt csináltak egy Számvevőszéket negyven év után, akkor ennyit tudott a szakma. Én magam sem tudtam többet természetesen, mint akik azt a törvényt megalkották, ami ma is hatályban van. De eltelt huszonkét esztendő, hol vannak a tapasztalatok? Önök leírnak olyat, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami tulajdonban, résztulajdonban lévő társaságokat - vállalatokat írnak, habár nincsenek vállatok, de nem érdekes. Mi az, hogy résztulajdon? Például a MOL-t akarják önök ellenőrizni? A MOL-ban van még tizenvalahány százaléknyi állami részvénytulajdon - el akarnak menni a MOL-hoz? Mi az, hogy résztulajdon? Egy százaléknál már a Számvevőszék odamehet? Tehát a parttalan általános hatáskör oda vezet, hogy egy óriási hatáskört kap a Számvevőszék elnöke, a felelősség meg egy nulla körüli mezőben mozog. Ide nekem az oroszlánt is, ide a támogatásokat, ide az egyéb büntetőjogi eszközöket! Aztán, hogy mit adok érte? Hát, majd meglátjuk! - című megoldás.

A feladat, a hatáskör meg a felelősség - aki szervezéstudománnyal foglalkozott vagy gyakorlati szervező munkát végzett... Domokos elnök úr büszke arra, hogy ő kiváló szervező; bizonyára így van. Hát, ha ön kiváló szervező, jól tudja, a feladat-hatáskör-felelősség egy szentháromság, uram! Olyan nincsen, hogy a hatásköröm maximális, a feladataim homályosak, a felelősségem meg nulla. Hát ilyen nincs! Tudja, hol van ilyen? A diktatúrában! Demokráciában ilyen nincs! Világosan definiált feladatok kellenek, egzaktan meghatározott, számon kérhető szakmai követelmények kellenek, és akkor lehet egy jó számvevőszéki munkát végezni.

A törvényjavaslat szerkezetéről néhány szót. Harminchét paragrafusból áll ez a törvényjavaslat, ebben benne van minden tokkal-vonóval. Ebből a harminchét paragrafusból tizenöt foglalkozik a Számvevőszék belső munkajogi dolgaival. Itt nem akarok ezekre kitérni, amit Göndör képviselőtársam elmondott, hogy most hány évig lehet elnök meg a többi. Egyetértek egyébként azzal, hogy a számvevő legyen köztisztviselő, mert ő is közszolga, ne emeljük ki. Se nem közalkalmazott, se nem köztisztviselő; valami orwelli helyzetbe hozzák, hogy minden közszolga egyenlő, de valaki egyenlőbb, ez utóbbi a számvevő. Miért ne lehetne köztisztviselő a számvevő, és miért ne lehetne besorolni a köztisztviselői törvény megfelelő rubrikájába? Azt gondolom, hogy tudom vagy sejtem: azért, mert azokat a magas pénzösszegű fizetéseket nem tudnák hova besorolni, mert a kvalitások nincsenek meg ahhoz a besoroláshoz. Önök most ráfejlesztik azt a kéthavi jutalmat, amit eddig jutalomként az ÁSZ kifizethetett, az alapbéreket megemelik 15 százalékkal. Kérem szépen, rendben van, vagyok azért még annyira szolidáris egykori munkahelyemmel, hogy azt mondom, nem sajnálom, legyen. Legyen a számvevő az ország legjobban fizetett közszolgája. Legyen! De akkor teljesítsen, akkor produkáljon, akkor garantálja az adófizetőnek, hogy amit ő megnézett, az oké, vagy nem oké, és akkor valamit csinálni kell a parlamentnek vagy másnak.

(11.20)

Tehát az nem megy, hogy kérem a pénzt, és nem produkálok érte, csak esetleges, ködös, homályos valamit! Ötven jelentést egy évben? Hát, 1990-ben, amikor a Számvevőszék működni kezdett, fele ekkora létszámmal, sőt még annál is kisebb létszámmal, akkor is megcsinálta a 40-50 jelentést évente - most is ott tart. Semmivel nem nőtt a teljesítménye! Ez egy mennyiségi mutató, nem akarok nagyon belemenni, persze, hogy ezzel önmagában nem lehet mérni a teljesítményt, csak hogy érzékelhető legyen, hogy 7-8 milliárd forintos támogatásért mit kap az adófizető. Kérem, 7-8 milliárd forint, amit évente a Számvevőszék kap közpénzekből, az én szűkebb pátriámban 30-40 falunak az éves költségvetése. 30-40 falu éves költségvetése az, amit a Számvevőszék egy évben magára költ. Akkor jogos föltenni a kérdést: kérem, mit kap érte a társadalom? Mit kap érte az adófizető? Mit tesznek önök vissza le az asztalra? Keressenek sokat, keressenek kétszer annyit, mint a kórházi főorvos, nem sajnálom - de akkor a teljesítményük is legyen európai színvonalú! Mert az, ami eddig látszik, itt van előttünk a Számvevőszék múlt évi munkájáról szóló tájékoztatója, az ebből nem derül ki; jó, az elnök úr még csak bő fél éve, pontosabban majdnem egy éve elnöke a szervezetnek, tehát valami forradalmi változást még nem lehet számon kérni természetesen, de ebből nem tükröződik ez a teljesítmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lesz még módom, azt gondolom, a vitában további információkat elmondani. Szeretném azt bejelenteni, hogy jómagam és a Jobbik frakciója ezt a törvénytervezetet nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy ebből törvény szülessék, ezért mi a magunk részéről módosító indítványokat sem nyújtunk be, mert az a véleményünk, hogy ez egy halott elaborátum. Az önök főnöke mondta ebben a Házban néhány évvel ezelőtt a dakota közmondást (Babák Mihály: Miket tetszik beszélni?), hogy ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, akkor szállj le róla. Ez egy döglött ló, kedves képviselőtársaim, ebbe a döglött lóba injekciókkal nem lehet lelket lehelni, és nem lehet ezt módosító indítványokkal föltupírozni, nem is kíséreljük meg. Én 30 körülit szedtem össze, aztán letettem a tollat, azt mondtam, hogy ez így nem megy, a dolog reménytelen.

Benyújtottam egy határozati javaslatot, amelynek az a lényege, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni, létre kell hoznia a parlamentnek egy olyan szakmai eseti bizottságot, amely szakértőkkel kiegészítve képes arra, hogy egy európai színvonalú számvevőszéki törvény javaslatát tegye le a Ház asztalára - ezt jelenthetné a nemzeti együttműködés. Ha önök konszenzus nélkül fogadnak el egy számvevőszéki törvényt, akkor nem a magyar adófizetőknek lesz Számvevőszéke, hanem a kormánykoalíciónak; lesz egy Fidesz-KDNP Számvevőszék, mert ahogy látom, egyik ellenzéki párt sem fogja a jelenlegi formájában ezt a javaslatot támogatni. Ez egy halott javaslat, ezt félre kell tenni, új lapot kell kezdeni, új lapot nyitni, és akkor megkísérelni együttműködni, ha még egyáltalán lehet önökkel együttműködni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportja jelezte, hogy két előadó megosztva ismerteti a frakció álláspontját a rendelkezésükre álló, összesen 30 perces időkeretben. Viszont tisztelettel felkérek minden felszólalót, hogy egymás személyiségi jogaira minden esetben legyenek tekintettel, még abban az esetben is, ha bárminemű sértődöttség feszül a szívükben.

Most elsőként megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak - természetesen az, amit az imént mondtam, nem rá vonatkozik. Köszönöm szépen.

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Maximálisan tiszteletben fogom tartani mindenkinek a személyiségi jogait.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat koncepciójában nem tér el valójában a '89-es, jelenleg még hatályos számvevőszéki törvény filozófiájától, továbbra is egy hivatali típusú számvevőszéki intézményt vetít elénk, aminek alapvetően egyrészt egy őrszem, tanácsadó, másrészt egy auditáló funkciója van.

Előzetesen azt el tudom mondani, hogy a hatályos számvevőszéki törvényhez képest ennek a törvényjavaslatnak természetesen vannak pozitív irányai, vannak ebben pozitív elmozdulások. Gondolok itt egyrészt arra, hogy az önkormányzati cégeket immáron kicsit hatékonyabban és hathatósabban kívánja végre állami ellenőrzés alá vonni - gondolom, az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Van előremozdulás a számvevőszéki tevékenység nyilvánossága dolgában, a hatáskörök hatékonyságában. Nyilvánvalóan reagálni próbál az elmúlt pár év legalábbis ellentmondásos működési zavaraira, amikor gyakorlatilag egy tisztviselő főtitkár irányította átmenetileg a Számvevőszéket, és kifejezetten pozitívnak tekintjük azt, ahogy az intézkedési terv intézményét felemlíti a törvényjavaslat. Ezek azok, ahol van pozitív elmozdulás a hatályos törvényhez képest, ugyanakkor vannak általános jellegű kritikai észrevételeink.

Kezdem rögtön az előterjesztő személyével. Egy sarkalatos törvény esetében kiváltképpen fontos lenne az, hogy a Fidesz-KDNP-pártszövetség szakítson azzal a gyakorlattal, ami az elmúlt egy évet jellemezte, hogy nem a kormánynál készülnek el a törvényjavaslatok, hanem ilyen-olyan önálló képviselői indítványként vagy bizottsági indítványként - miként most is - kerülnek be a parlament elé. Ez egyrészt nem szolgálja a jogalkotás minőségét, de van egy ezzel legalábbis konkuráló, ha nem fontosabb szempont.

Akkor, amikor az alkotmányozó többség nem a kormányzati szervezetrendszeren belül készíti elő a jogszabályokat, egyrészt megsérti az általa elfogadott jogalkotási normákat, hiszen a kormánynak előírt kötelezettsége az alkotmány, az alaptörvény, illetve a jogalkotási törvény alapján ilyen törvényeket előkészíteni, másrészt - miként ezt sajnos most is látjuk - ezzel a technikával a Fidesz-KDNP a nemzeti együttműködés jegyében megkerüli a társadalmi egyeztetés intézményeit. Ez a törvényjavaslat is úgy került elénk, hiszen nem vonatkozik erre ilyen esetekben a társadalmi egyeztetési kötelezettség, hogy különböző érdekképviseletekkel, szereplőkkel, akik adott esetben különösen érintettek lehetnek egy ilyen szabályozás kapcsán, nem egyeztettek. Én szeretném nyomatékosan kérni a kormányzó pártszövetséget, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy lényegi, sarkalatos törvényeket úgy tolnak be az Országgyűlés elé, hogy kisakkozzák a társadalmi egyeztetés intézményeit.

A törvényjavaslat kapcsán megemlíteném azt, ami nem tartozik persze szorosan a szabályozás tárgyához, de kénytelen vagyok a Számvevőszék kapcsán erről említést tenni: ez a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal intézménye. A hatályos törvény és az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán is jó néhány párhuzamosság észlelhető. Szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az elmúlt egy évben a KEHI sajnálatos módon kicsit a rossz emlékű párt ökleként kezdett el tevékenykedni, olyan funkciókat lát el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amelyekre érzésem szerint semmiféle törvényes és alkotmányos felhatalmazása nincs, sőt sok esetben a KEHI gyakorlatilag kvázi Számvevőszékként ellenőriz például társadalmi szervezeteket a különböző állami támogatások felhasználása kapcsán. Ez elfogadhatatlan, hiszen pontosan azért van egy, a végrehajtó hatalomtól elválasztott, az Országgyűlés ellenőrző szerveként, az Országgyűlés csápjaként működő Számvevőszék, mert kifejezetten egészségtelen és szembemegy a fékek és ellensúlyok rendszerével, ha a kormány magának vindikálja azt a szerepet a KEHI-n keresztül, amit egyébként nagyon helyesen az alkotmány is és a leendő alaptörvény is az Országgyűlés szerveként működő Számvevőszéknek tart fenn.

A Lehet Más a Politika frakciója 28 módosító javaslatot nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz, és azt reméljük, hogy most itt az első, úgynevezett sarkalatos törvény kapcsán és a következő hónapokban is az eddigi nemzeti együttműködéstől eltérően egy valódi együttműködési szándék lesz megfigyelhető a kormányzó többség részéről, és egy érdemi vita keletkezik annak érdekében, hogy ha már az alaptörvény kapcsán nem törekedtek egy pártközi, illetve egy nagyon széles társadalmi egyetértésre, az egész országot és az egész alkotmányos berendezkedést szolgálná, ha a sarkalatos törvények tekintetében kifejezetten egy többpárti egyetértés irányába mozdulna el az alkotmányozó többség. Mi mindenesetre a szavazási magatartásunkat a módosító indítványok sorsától fogjuk függővé tenni.

A Lehet Más a Politika öt szempont, illetve öt irány tekintetében él kritikával, illetve nyújt be módosító javaslatokat.

(11.30)

Kritikáink egyik része az ÁSZ - mint a végrehajtó hatalmat ellenőrző országgyűlési szerv - függetlenségére, az ÁSZ vezetőinek, illetve apparátusának az immunitására vonatkozik. Szeretném megemlíteni, hogy már a jelenlegi ÁSZ-elnök, illetve elnökhelyettes megválasztása kapcsán tavaly nyáron Vágó Gábor képviselőtársammal előterjesztettünk egy ÁSZ-törvénymódosítást annak érdekében, hogy az Országgyűlés a számvevőszéki törvényben zárja ki, hogy a Számvevőszék vezetője lehessen olyan személy, aki a megelőző években párt vezető tisztségviselője, országgyűlési képviselő volt, és ami ennél még fontosabb, ne lehessen számvevőszéki vezető olyan személy, aki a megelőző, potenciálisan ellenőrzés alá kerülő időszakban önkormányzati vezető volt.

Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem a jelenlegi számvevőszéki vezetők személyéről van szó, hanem egy elvről. Ha komolyan gondoljuk, hogy a Számvevőszéknek bőven lenne feladata és lett volna feladata az elmúlt húsz évben is, hogy a különböző önkormányzati visszásságokra, önkormányzati cégek körüli visszásságokra rámutasson, akkor az első és legfontosabb összeférhetetlenségi szabály, hogy az Állami Számvevőszék élén ne álljanak olyan személyek, akik által képviselt szervezetek visszamenőlegesen számvevőszéki vizsgálat alá kerülhetnek.

Szintén egy fontos függetlenségi szabály - jelzem, hogy ez nem csak az Állami Számvevőszék tekintetében fontos számunkra -, hogy ne lehessen újraválasztható a Számvevők vezetője, illetve helyettes vezetője. A Lehet Más a Politika az elmúlt egy évben az összes fontos közjogi intézmény tekintetében megtette ezt a javaslatot, megtettük a legfőbb ügyész, illetve a Gazdasági Versenyhivatal vezetői esetében is. Úgy gondoljuk, ez fontos lenne a függetlenség szempontjából, de azért is, mert a magyar közélet és a közjogi élet felfrissítése szempontjából kerülendő az az állapot, ami az elmúlt húsz évet jellemezte, hogy irdatlanul hosszú ideig töltenek be akár felső, akár középső szinten közjogi vezető pozíciót különböző személyek.

A második fontos szempont, amire módosító javaslatokat terjesztettünk elő, azt szolgálja, amit a költségvetési vitában tavaly decemberben is képviseltünk, hogy az Állami Számvevőszék legyen az állami antikorrupciós politika centruma. Mondom ezt azzal együtt, hogy helyesnek tartjuk, ez a törvényjavaslat koncepciójában nem tér el az eddigi számvevőszéki szabályozástól. Helyesnek tartjuk, hogy az Állami Számvevőszék nem kap hatósági funkciókat, illetve normaalkotó funkciót. Ezzel együtt kvázi tanácsadóként, őrszemként kiválóan betölthetné azt a feladatot, ami jelenleg Magyarországon ellátatlan, hogy az antikorrupciós politika középpontja legyen, ezzel mintegy serkentve is a megfelelő végrehajtó hatalmi funkciókat. Arra gondolunk, hogy más törvényekben meghatározott korrupciós hatástanulmányokat az Állami Számvevőszék gyűjthet, az Állami Számvevőszék kutatóintézete ezekből következtetéseket vonhat le, különböző törvényjavaslatoknál korrupciós kockázati hatáselemzéseket terjeszthetne a Ház elé, éves jelentésében pedig egy korrupciós jelentéssel is meglephetné a tisztelt Házat.

Arra gondolunk továbbá, hogy jó volna, ha bővülne azoknak a törvényeknek a köre, amelyekről az Állami Számvevőszék köteles véleményt mondani. Megdöbbentően szűk az a kör, amiről a törvényjavaslat rendelkezik. Minden olyan esetben - szeretném megjegyezni, hogy ez harmonizál az önök által elfogadott alaptörvény szellemével -, amikor állami vagyonról, közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék köteles véleményt mondani, az Országgyűlés pedig kifejezetten az Állami Számvevőszék véleményének meghallgatása után tárgyalhat meg ilyen törvényeket. Mire gondolok? Nem elég a költségvetési, illetve a számviteli, államháztartási törvényekről állami számvevőszéki jelentést meghallgatni, kifejezetten fontos, hogy amikor állami vagyonról, kizárólagos állami tulajdonjogokról, például a vadászati jogról tárgyal az Országgyűlés, ezt az Állami Számvevőszék véleményének az ismeretében tegye meg.

De továbbmegyek: amikor például az uniós támogatások felhasználásáról vagy kiemelt beruházási törvényről - remélhetőleg ennek a hatályon kívül helyezéséről - tárgyal az Országgyűlés, akkor szintén kötelező legyen kikérni az Állami Számvevőszék véleményét, csakúgy, mint egy koncessziós törvény módosításánál. Hangsúlyozom, önök az alaptörvényben - egyébként nagyon helyesen - végre megemlítik, bár garanciák nélkül a stratégiai nemzeti vagyon védelmét mint fontos alkotmányos célt, de ehhez kéne igazítani az Állami Számvevőszék funkcióit is.

Harmadrészt, miközben szükséges az, hogy az Állami Számvevőszék hatáskörei hatékonyabbak legyenek, arra is fontos figyelmeztetni az előterjesztőket, hogy ugyanakkor veszély rejlik abban is, ha az Állami Számvevőszék túlellenőriz. Mire gondolok? Arra, hogy bizonyos szervezeteket - viszonylag alacsony tőkeerejű és szervezettségű társadalmi szervezeteket vagy egyházi szervezeteket - pusztán azért, mert 1 százalékos adófelajánlásokból részesülnek, totális ellenőrzés alá von az Állami Számvevőszék. Ez egyrészt indokolatlan és alkotmányosan nehezen elfogadható jogkorlátozást jelent. Mi arra teszünk javaslatot, hogy az állami támogatás, a közvetett és közvetlen állami támogatás felhasználásának az irányában vizsgálhasson csak az Állami Számvevőszék. Másrészt a társadalmi szervezetek munkáját meg is béníthatja egy totális ellenőrzés; gondolok itt a KEHI tavaly nyáron elkezdett gyakorlatára. Harmadrészt az, hogy ilyen esetekben mindenféle adatnyilvántartáshoz hozzáférhet az Állami Számvevőszék, alkotmányosan egész egyszerűen elfogadhatatlan, mert nem felel meg a célhoz kötöttség követelményének. Gondolják végig, ha totális ellenőrzés alá vonnak egy egyházi szervezetet azért, mert 1 százalékos állami támogatásban részesült, akkor az Állami Számvevőszék birtokolhatja az egyházi szervezet teljes személyi nyilvántartását, illetve különleges adatokat. Ez nonszensz és teljességgel elfogadhatatlan!

Negyedrészt mi is úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi és az új törvényjavaslat szerint is előirányzott koncepción belül az Állami Számvevőszék hatásköreit szükséges komolyítani és hatékonyabbá tenni. Erről majd Vágó képviselőtársam fog részletesebben beszélni. Én csak egyetlenegy dolgot említenék meg: úgy gondoljuk, nem elég pusztán az alaptörvényben utalni rá, a számvevőszéki törvényben is meg kell emlékezni arról, hogy a Számvevőszék nem pusztán törvényességi ellenőrzést végez, hanem célszerűségi, gazdaságossági szempontból is ellenőriznie kell állami szervek és önkormányzati szervek munkáját.

Itt viszont behoznék még egy szempontot. Ma már nem elégséges a gazdaságossági, célszerűségi szempontot pusztán a hagyományos közgazdasági gondolkodás szerint érteni. Kifejezetten szükséges lenne, hogy amikor ilyen szempontokat vizsgál a Számvevőszék, akkor gondoljon a fenntarthatósági szempontokra, gondoljon arra, hogy a különböző közpénzeket az önkormányzatok és állami cégek úgy használják-e fel, hogy az a fenntarthatóságot, az élővilág épségét, környezetünk biztonságát is szolgálja-e, egyáltalán a közpénzek felhasználása olyan szemléletben történjen, hogy ezt a világot legalább olyan állapotban tudjuk átadni az utódainknak, ahogyan kaptuk.

Végezetül egy elég fontos eleme a módosító javaslatainknak az, ami a számvevőszéki munka nyilvánosságát tovább bővítené a javaslathoz képest. Arra gondolunk, hogy kifejezetten szükséges lenne a számvevőszéki megállapításokra tett észrevételek nyilvánosságát is biztosítani. Nem elég az, ha a jelentések nyilvánosságáról rendelkezik - egyébként nagyon helyesen - a törvényjavaslat, kifejezett közzétételi kötelezettséget kellene előírni a Számvevőszék honlapján, mert ez jelent garanciát. Illetve az önkormányzatok esetében nem elég megelégedni azzal, hogy az önkormányzatok számára tett jelentés nyilvános, a számvevőszéki törvényben is biztosítani kell, hogy a képviselő-testület tagjai, s ami még fontosabb, az érintett lakosság is megismerhesse a számvevőszéki megállapításokat. Mi szeretnénk előírni, hogy a számvevőszéki jelentéseket a helyben szokásos módon kötelező legyen közzétenni.

Végezetül még annyit mondanék, hogy itt vitatéma lehet a szabályozás szintje. Mi úgy gondoljuk, hogy minden olyan szabályt, aminek a fókuszában a számvevőszéki hatáskör, a számvevőszéki vizsgálatok következménye és nyilvánossága áll, ebben a sarkalatos törvényben kell elhelyezni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor technikailag lehet egy alkalmazható törvényt csinálni, viszont a törvényből maga a koncepció fájóan hiányozni fog. Most is egy kicsit azt látjuk, hogy miközben ebben a törvényjavaslatban vannak pozitív elmozdulások a hatályos törvényhez képest, egy világos koncepció nem nagyon látszik körvonalazódni.

(11.40)

Ha úgy gondoljuk, hogy egyes, kifejezetten a számvevőszéki munka eredményére fókuszáló javaslatokat majd különböző más jogszabályokban elhelyezünk, ettől nem lesz világos a koncepció, amelynek az lesz a fő problémája, hogy nem lesz világos a jogalkalmazók, az ellenőrzés alá vont szervezetek és a parlamenti képviselők számára sem, hogy egyébként mire való a Számvevőszék.

Mi azt gondoljuk, hogy a Számvevőszék mint az Országgyűlés ellenőrző szerve, alapvetően arra való, hogy az Országgyűlés munkáját segítve ellenőrizze a végrehajtó hatalmat, ellenőrizze azt, hogy egyébként a közpénzeket átlátható, gazdaságos és fenntartható módon költik-e el a különböző állami, önkormányzati szervek.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Most az LMP második vezérszónoka következik. Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak. Parancsoljon!

VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott hagynám abba, ahol Schiffer képviselőtársam... (Derültség.) Ott folytatnám, ahol Schiffer képviselőtársam abbahagyta.

Tehát nagyon-nagyon fontos az Állami Számvevőszék szempontjából, hogy milyen hatékonysággal működik. Ebből a szempontból vannak előrelépések a törvényjavaslatban, viszont az LMP szerint még továbbra is jóval több finomítanivaló van, mint ami előtte volt. Konkrétan a beszámoló kapcsán előírnánk egy módosító javaslattal az Állami Számvevőszéknek, hogy a beszámoló nevesítve tartalmazza és részletesen mutassa be azokat az ellenőrzéseket, amelyek esetében az ellenőrzött szerv az intézkedési terv készítésére vonatkozó kötelezettségének vagy az intézkedési tervben foglaltaknak nem tett eleget, illetve az ügy más okból kiemelt jelentőséggel bír a jogszerű és hatékony költségvetési gazdálkodás egésze szempontjából. Ha ez a módosítónk átmegy, akkor pont azok a más ellenzéki pártok által felhozott problémák lesznek kiküszöbölve, hogy hogyan lehet ezt az erősebb fellépésű Állami Számvevőszéket egyáltalán értelmezni, és hogyan lehet ezt a keretet valóban jogállami módon, az információk átláthatósága mellett értelmezni, mivel látni lehet azt, hogy ha vannak problémás ügyek, akkor itt a problémás ügyeket folyamatosan és folyamatosan napirenden kell tartani.

Pont ezért hoztunk ide egy olyan módosító javaslatot a tisztelt Ház elé, hogy amennyiben problémás ügyek vannak, akkor az utólagos ellenőrizhetőség kötelezővé váljon, tehát ha tényleg felmerülnek nagy mutyik, akkor ne csak az Állami Számvevőszéknek legyen feljelentési kötelezettsége, hanem pontosan írja le a jelentésében, hogy mi volt a probléma, amikor mondjuk, nem akart valaki együttműködni, és ha tényleg vannak problémák, akkor utólagosan is menjünk utána annak a szervezetnek, hogy ne lehessen ezzel a későbbiekben visszaélni.

Az intézkedési terv szempontjaira is beadtunk egy módosító javaslatot, mert úgy értelmezzük, hogy ennek mint egy kerettörvénynek, tartalmaznia kell azt is, hogy az éves intézkedési terv milyen szempontok alapján megy végbe, hiszen ha csak hasra ütve, bizonyos szórás alapján, véletlen vagy egyéb politikai indokok vagy bármi más vezeti az intézkedési terv összeállítását, nem biztos, hogy szerencsés, ha nem törvényi szinten van szabályozva, hogy mi az a szempontrendszer, amely alapján az Állami Számvevőszéknek ezt az intézkedési tervet el kell fogadnia, így egy olyan jogállami garancia jön létre, amikor megkérdőjelezhetetlen az Állami Számvevőszék immunitása.

A célszerűségi vizsgálatnál, amit már a frakcióvezetőnk is elmondott, nagyon fontos az, hogy nem csupán gazdasági szempontból kell vizsgálni a célszerűséget, mert igenis vannak olyan értékek, olyan természeti kincsek, nemzeti értékek, amelyeknél sokszor állami támogatással megy végbe egy olyan projekt, ami ezeket az értékeket lerombolja. Azt is látni kell, hogy vannak olyan beruházások - itt most a 6 centiméteres kilátóra is lehet utalni -, amikor visszaélések vannak, ahol a célszerűséget is ugyanúgy vizsgálni kell.

A törvénytervezetnek van egy olyan pontja, amely számunkra eléggé problematikus, ez pedig az Állami Számvevőszékben dolgozó emberek bérezése. Itt már a kormánypárti képviselő urak elmondták, hogy ez a nemzetgazdasági átlagbérhez van kötve, viszont pont ez az a pont, amikor a köztisztviselői törvénybe sem volnának rögzítve ezek a jogok. Kvázi itt arról van szó, hogy az állami számvevők vagy a számvevőszéki dolgozók a köztisztviselői szféra fölé vannak emelve. Itt arra kellene fókuszálni, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg ezeket a dolgozókat, de amikor ők mint egy kiemelt kaszt jelennek meg a közszférában a kiemelt bérezéssel, akkor jogosan van a közszféra egyéb pontjaiban elégedetlenség, illetve probléma.

A másik az, hogy az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek; ez eléggé - hogyan is mondjam - ködbe burkolózó megfogalmazás a törvényjavaslatban. Ezzel a bizonytalan tartalmú szabállyal felesleges megkötni a számvevőszéki vezetés kezét a hivatali szervezet kialakításában, hiszen még maga a megyerendszer sem biztosan tisztázott. Lehet, hogy vannak az országnak olyan területi egységei, ahol alacsonyabb vagy akár magasabb szinten is lehetett a szervezeti egység szabályozását belül, az Állami Számvevőszék szmsz-én belül szabályozni. Tehát úgy gondoljuk, ezt túlságosan magas törvényi szintre helyezi ez a szabályozás.

A másik hatékonysági szempont az, amire módosító javaslatot is beadtunk, hogy a számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a munkájáról készített teljesítményértékelés eredményei alapján, a közvetlen hivatali felettese vagy a feladatot ellátó vezető kezdeményezésére. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy akkor szüntethető meg egy számvevő szerződése, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú. Tehát itt van egy teljesítményértékelés, utána dönt a felettes, de akkor döntsön erről a teljesítményértékelésről, ha ez nem megfelelő színvonalú. Tehát itt a törvényjavaslatban egy pongyola megfogalmazást szeretnénk pontosítani.

A kötelező utóellenőrzésről már beszéltem, de ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, pont az a célja az Állami Számvevőszéknek, hogy ha rámutat a magyar demokrácia korrupciós rákfenéjére, akkor igenis itt ezt a korrupciós tűzfészket felszámolja, és utóellenőrzésekkel a további lehetőséget megszüntesse.

Viszont van egy olyan pont, amelyre már Schiffer András is kitért, de úgy érezzük, a magyar civil szféra vegzálását itt meg tudjuk állítani, mert a jelenlegi törvény alapján - itt Babák úr kérdezte, honnan is vettem ezt, ez az 5. § (3) bekezdése -, úgy szól a végén: amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartástól támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, a gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető. A mi véleményünk szerint itt a meghatározott célra, valamint a támogatás vagy vagyonjuttatás céljával összefüggő beszúrások azért is fontosak, hogy azok a civil szervezetek - alapvetően az egész magyar civil szféra gyenge szervezeti szinten -, amelyeknél szervezeti szinten már nemcsak a KEHI, az APEH, hanem az ÁSZ is az egész szervezet gazdálkodását vizsgálni tudja, akkor nagyon sok olyan civil szervezet kerülhet bajba, amelyik nem rossz szándékkal, hanem egyszerűen a szervezeti gyengesége okán, azért, mert kapott pár tízezer forintnyi 1 százalékos felajánlást, olyan ellenőrzési folyamat alá kerül, amit maga a civil szervezet tényleg nem rosszhiszeműen, de egyszerűen nem tud bizonyítottan ellátni, így úgy gondoljuk, hogy itt az ellenőrzésnek csupán a megfelelő célra kell fókuszálnia.

Itt már említettem az illetményalapot, illetve a vezetői illetményalapot. Mi úgy gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterével azonos díjazás illesse meg, hiszen így lehet egyrészt az ő függetlenségét garantálni.

(11.50)

Másrészről ez egy olyan biztos alap lesz, amely nem az éppen aktuális nemzetgazdasági szinttől függ, hanem ez egy olyan függetlenséget biztosító rendelkezés, amely által az Állami Számvevőszék immunitása a továbbiakban biztosítható. Szintén ugyanebben a módosító javaslatban az Állami Számvevőszék alelnökeire is hasonló kitételt tettünk. Ott 85 százalékban határoznánk meg a miniszteri fizetéshez mérten.

Viszont a következő módosítónknak az Állami Számvevőszék dolgozói bizonyára nem fognak annyira örülni. Itt szintén az illetményalaphoz kötjük ezt a dolgot, de itt a törvényben meghatározott szintnél egy kicsit magasabban határozzuk meg, hiszen úgy gondoljuk, hogy ha szintén a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresettel megegyező fizetést határozunk meg, illetve annak bizonyos szorzatát, akkor továbbra is kitettek lesznek a nemzetgazdasági mozgásoknak a dolgozók egy olyan szervnél, amelynek elméletileg a függetlenséget és a biztonságot kellene garantálnia.

A továbbiakban tényleg csak azt tudom aláhúzni, hogy az LMP örül, hogy elmondhatjuk az érveinket az első sarkalatos törvény vitájában, viszont úgy gondolom, végre a kormányzat megmutathatná azt, hogy itt valóban a nemzeti együttműködés rendszeréről van szó, és végre a kormányzat kinyithatná a kapukat, illetve kinyithatnák a füleiket a kormányzati képviselők azokra az ellenzéki meglátásokra, amelyek teljes mértékben szakmai alapon, a törvény jobbításának szándékával születtek meg. És itt most nem akartam egyáltalán belemenni semmiféle politikai adok-kapokba, de a lényeg az, hogy az LMP csak akkor tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, hogy ha a módosítóival, a szakmai jobbító módosítóival ő maga is hozzá tud járulni e törvény megszületéséhez.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Innen van lehetőség kétperces felszólalások megtételére.

Elsőnek meg is adom rögtön a szót Göndör István képviselő úrnak, az MSZP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Koszorús Képviselő Úr! Én tökéletesen megértem, hogy önnek az a feladata, hogy próbálja menteni a mundér becsületét, de én azt állítom továbbra is, képviselő úr, hogy az alaptörvényben is és ebben a törvényben is önök olyan körre terjesztik ki az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványát, aki mondjuk, még gyermektámogatási kedvezményt sem vesz igénybe a ma hatályos adótörvényben. Tehát ha valaki ezt elfogadja és a nemzeti vagyont így értelmezi, szerintem egy közgazdasági érettségin nem megy át, de a kollokviumról már nem is beszélnék a felsőoktatásban.

Tehát szeretném azt mondani, hogy abban, hogy az ellenőrzés jó legyen, hatékony, hogy következményei legyenek annak, ha valaki nem korrektül jár el az ellenőrzés során, ebben nincs köztünk vita. Amiben vita van, az, hogy a magánszférába engedik be ezzel a törvénnyel az Állami Számvevőszéket.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Babák Mihály képviselő úr kap kétperces hozzászólásra lehetőséget.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy nem lehet szó nélkül hagyni Göndör képviselőtársam depressziós hozzászólását (Derültség az MSZP soraiból.) és riogató hozzászólását, ugyanis a következőről szól. Az Állami Számvevőszék ott ellenőriz és ott fog ellenőrizni, ahol közpénzt használnak fel, mégpedig annak jelentősége kapcsán, hogy a közpénzt nyomon kell követni, és el kell számolni, legyen ez a közszférában, magánszférában, cégnél, állami vállalatnál, önkormányzatnál vagy bármely helyen. Hölgyek, urak, ezt tisztán kell látni! Egyszer végre rendet kell tenni abban a kérdésben, hogy a közpénzeket ellenőrizni kell, az állampolgárok ezt elvárják tőlünk, a rend nagyon fontos, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, és ezt egy szervezet fogja számunkra, a parlament részére prezentálni.

Hölgyek, urak, nagyon helyes és nagyon jó dolog, nem úgy, mint ahogy önök csinálták. Vége a mutyi-matyinak, a közpénz és az azzal kapcsolatos gazdálkodás a nyilvánosságra tartozik. Minden magyar állampolgárnak tudnia kell arról, hogy hogyan és miként használták fel, legyen az akármilyen magánvállalatnál vagy kivitelezőnél. Akihez közpénz landol, hölgyek, urak, azt ellenőrizni szükségeltetik. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Göndör István képviselő úr kap újra lehetőséget kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez a délelőtt így roppant érdekes lesz. Babák képviselő úr, én elfogadom, hogy önnek nagyon komoly problémái vannak a magyar nyelvvel, sőt most már azt is megkérdőjelezem, hogy vajon ön hogyan ment át a vizsgáin annak idején. Ha ön megpróbálja belemagyarázni...

ELNÖK: Képviselő úr, ezek személyiséghez fűződő dolgok, úgy gondolom, nem süllyedhetünk erre a szintre itt az Országgyűlésben!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, bocsánatot kérek, de...

ELNÖK: Azt hiszem, egy szakmai vita keretében bármit kétségbe lehet vonni, de úgy gondolom, hogy ilyen szinten személyiségi jogba belemenni, képviselő úr, ezt én nem engedem meg. Úgyhogy kérem a képviselő urat, hogy ennek alapján folytassa a hozzászólását.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szóval, az a rövid tőmondat, hogy a nemzeti vagyon kezelését, abba - az előbb Koszorús képviselő úrnak is mondtam (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bővített mondat!) - beletartozik az a magánember, aki soha semmilyen körülmények között nem találkozott a közpénzekkel, tehát nem kapott egyetlen forintot sem a közpénzekből. Miért akarják ezekre kiterjeszteni? Ne tessék megmagyarázni! Nem! Önök nem olvasták el az alaptörvény 43. cikkét, és most megpróbálják ezt kimagyarázni, és megpróbálnak ránk mutogatni. Ez a termék, az alaptörvény nem a szocialista kormány következménye, ez az önök hibás nemzeti konzultációjának a végeredménye.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nyikos László képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Szeretnék a tényeknél maradni, és valóban az intenciókat megfogadni, amelyeket tetszett az imént mondani.

Kérem, én az alkotmányvitában felhívtam a kormányoldal figyelmét arra, hogy a nemzeti vagyon fogalma kötött, foglalt. Ezt önök nem akceptálták, sok más egyéb mellett ezt sem. Beleírtak az alaptörvénybe egy ilyen fogalmat, és teljes mértékben osztom Göndör képviselőtársam véleményét; ez olyan jogosítványokat ad a Számvevőszék elnöke kezébe, itt van az 1. § (3) bekezdésében: a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése, méghozzá általános hatáskörrel. Kérem szépen, ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy általános hatáskörben az Állami Számvevőszék elnökének a megbízólevelével bármely magyar állampolgárhoz oda lehet menni, be lehet kopogni, hogy kedves uram, én most kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan gazdálkodik ön az ingóságaival és az ingatlanával. Ez egy teljesen elfogadhatatlan megfogalmazás. Ha önök nem erre gondoltak, akkor tessék magyarul leírni azt, ami a dolog lényege. Ide ez van leírva.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra Babák Mihály képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Rogán Antal és bizottsága nem gondolja magáról, hogy magánál hordja a bölcsek kövét. A törvényjavaslat és az általános vitája arról szól, hogy a tisztelt Háznak ajánl egy törvényjavaslatot, amelyet megvitatunk, és javítjuk annak esetleges hibáit.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Így tehát én azt mondom, hogy ha valami félreérthető, akkor azt ki kell javítani, hisz nagyon fontos, hogy közérthető törvényt alkossunk, olyan törvényt, amelyet be is lehet tartani, amely nem hatol be az intim szférába, amelybe nem szabad belehatolnia, de a közpénzeket nyomon kell követni. Ha ebben fogalmi zavaraink vannak, vagy pont, vessző, esetleg a fogalom pontos meghatározása hiányzik, kérem, azért van lehetőségünk, a mai általános vita! És, kedves tévénézők, a ma esti általános vita végéig mindenki beadhat jobbító szándékú javaslatot, pontosító javaslatot, és természetesen, amelynek létjogosultsága van és a törvény minőségét javítja, buzdítom önöket, hogy tegyék meg, hölgyek, urak, befogadók vagyunk erre a kérdésre, és meg fogjuk fogadni a tanácsaikat, legyen az a parlament bármely oldaláról, ellenzéktől vagy épp kormánypárti képviselőtársaimtól. Hát ez a demokrácia, hölgyek, urak, hogy a parlamentben vitatkozunk arról, amit beterjesztettek, és kijavítjuk, hogy szándékaink szerint a legjobbat hozzuk meg és a legjobb törvényt alkothassuk. Köszönöm, elnök úr, a megtisztelő figyelmét. (Taps a Fidesz soraiból.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Göndör István képviselő úr következik, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem csak egy bajom van ezzel, képviselő úr. Ahogy én jeleztem a vezérszónoklatomban, be is nyújtottam ilyen értelmű módosítót. Csak tudom, hogy önöknek megvan a jogalapjuk most arra, hogy azt mondják, az a benyújtott indítvány ellentétes az alaptörvénnyel. Tehát az alaptörvény hibáját nem tudjuk kijavítani egy sarkalatos törvényben. Ezt kell legelőször korrigálni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. A monitort látva úgy látom, rátérhetünk az írásban jelentkezett képviselői felszólalásokra. Elsőnek Kupcsok Lajos képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat komplex célokat szolgál, a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének, hasznosításának ellenőrzését, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, ugyanakkor tekintettel van a nemzeti költségvetési politikák rendező elveinek uniós szintű összehangolására is, sőt hozzá kell tennem, a társadalom és a gazdaság szféra elvárásaira is. A célok felsorolását akár az utóbbival is kezdhettem volna, ugyanis a társadalom és a gazdaság értékítélete lesújtó az elmúlt két kormányzati ciklus teljesítményéről, akár a nemzeti vagyon kezelését, akár a közpénzek felhasználását nézzük.

A törvényjavaslat hivatali típusú számvevőszéki modell mellett foglal állást úgy, hogy ezt a modellt több garanciával erősíti meg. A közpénzügyekre való legszélesebb rátekintés a központi és helyi önkormányzatokra, az államháztartásból ingyenesen juttatott vagyont, támogatást felhasználókra egyaránt vonatkozik. Kiemelem a törvényjavaslat azon pontját, amely szerint a Számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezése új hangsúlyokat kap. A törvény kiemeli és erősíti a Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalataival, megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, az ellenőrzött szervezetek munkáját.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése nem öncélú. Az ellenőrzés fontos célja a prevenció, a megelőzés, de a good practice, a jó gyakorlat átadása is. A javaslat a feladatok ellátásához biztosítani kívánja az ahhoz szükséges személyi állományt. Ennek megvalósítására a Számvevőszék elnökének a törvény jelentős szervezetalakítási szabadságot biztosít. Az ÁSZ személyi állományát teljesítményelvűen tervezi működtetni a törvényjavaslat. A minőségi munkavégzés igényeihez szigorú erkölcsi követelmények és magatartási szabályok társulnak. Szigorú és következetes szabályok vonatkoznak a számvevők összeférhetetlenségére és a számvevőszéki ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekre. A szigorítás nemcsak az ellenőrzöttekre, hanem a számvevőkre is vonatkozik.

A törvény szigorítja az ellenőrzött szervezetek közreműködési, valamint az ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos intézkedési kötelezettség szabályait. A jogkövetkezmények területén is szigorításokkal találkozhatunk. A hiányosságok, a mulasztások súlyától függően szigorodnak a felelősökkel szembeni jogkövetkezmények. Új elem, hogy a Számvevőszék elnökének megkeresésére a megtett intézkedésekről, a kezdeményezett eljárások lefolytatásának eredményéről a megkeresett szervnek minden esetben visszajelzést kell adnia a Számvevőszék elnöke részére.

A társadalmi és gazdasági elvárásoknak való megfelelés elképzelhetetlen a nyilvánosság nélkül. A törvény ezért megerősíti a Számvevőszék tevékenységének és ellenőrzési megállapításainak nyilvánosságát. Garanciális szabály, hogy a közpénzek felhasználásával és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok a nyilvánosság számára megismerhetőek legyenek.

A törvényjavaslat 37 paragrafusából felhívnám a figyelmet az ÁSZ jogállására. A Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ezért az Országgyűlésnek alárendelt más szervezettől független. A Számvevőszék nem hatóság, nem szankcionálhat, csak jogkövetkezményeket kezdeményezhet. Garanciális szabály, hogy a Számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél, valamint az is, hogy a Számvevőszék részére törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg, ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja. Nem a Számvevőszék az egyetlen ellenőrzést végző szervezet az államháztartás rendszerében. A legfontosabb ellenőrzési területek: az államháztartás gazdálkodása, a központi költségvetési javaslat megalapozottsága és teljesíthetősége, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényessége és célszerűsége.

Széles körű az Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága az államháztartásból ingyenesen juttatott vagyon felhasználása, kezelése, a vagyonnal való gazdálkodás és az államháztartás alrendszereit érintő szerződések tekintetében. A közvagyon védelmét erősíti, hogy a Számvevőszék elnökének az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előálló kárveszély megelőzésére, illetve a már bekövetkezett kár enyhítésére megfelelő eszközöket biztosít a törvény. Az eszközök biztosításának célja a közvagyon megóvása és a legszükségesebb intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az észleléstől az ellenőrzés befejezéséig terjedő időszakban további kár ne keletkezzen. A korábbi megengedő szabályokkal szemben az eltérést nem engedő kógens szabályok kerülnek előtérbe az ellenőrzések során.

Egy Btk.-módosítást is magába foglal a törvényjavaslat, amely szabadságvesztéssel büntetné, ha az ellenőrzött szervezet nem működik közre az Állami Számvevőszékkel az ellenőrzés lefolytatásában. Hasonló súlyú cselekménynek minősül az, ha az ellenőrzés megállapításaként született megállapítások kezelésére nem születik intézkedési terv. Fontosnak tartom ugyanakkor a legenyhébb hiányosságok orvoslására igénybe vehető eszközt, az elnöki figyelemfelhívó levelet is kiemelni. Az elnöki figyelemfelhívó levelet akkor lehet alkalmazni, ha az ellenőrzés során megállapított jogszabálysértő gyakorlat, illetőleg a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében a jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő. A figyelemfelhívó levél célja a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetése, az esetlegesen bekövetkező hátrányok megelőzése. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles az elnöki figyelemfelhívó levélben foglaltakat érdemben megvizsgálni, megtenni a szükséges intézkedéseket és erről értesíteni a Számvevőszék elnökét. Az intézkedési terv megvalósulását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azzal kezdtem, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat komplex célokat szolgál. Az előterjesztés tartalma, a Számvevőszék feladatköre, személyi feltételei, működési szabályai, garanciális előírásai alkalmasak a kitűzött célok elérésére. A gazdasági és informatikai bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, ami az új alaptörvényből következő első sarkalatos, kétharmados törvény lesz. Az új törvény jelzi, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a közpénzek felhasználásának ellenőrzése és az, hogy a következő években olyan költségvetési politika alakuljon ki, amely lehetővé teszi az ország vagyonának folyamatos növekedését és az államadósság csökkenését. Az új alaptörvény a közpénzügyek erőteljes rendbetételét tűzi ki céljául, ennek a célnak a teljesítéséhez nélkülözhetetlen a Számvevőszék pozíciójának megerősítése.

Az új számvevőszéki törvénynek meg kell szüntetnie azt a következménynélküliséget, amely korábban a számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatosan kialakult. Az új törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy legyen súlya a Számvevőszék jelentéseinek. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága által beterjesztett tervezet megfelel ennek az elvárásnak. az új számvevőszéki törvény egy szigorú, következetes, átláthatóan működő, független, hatékony, közérthető Számvevőszék alapjait teszi le.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalását megszakítva Babák Mihály képviselő úrnak adok szót, kétperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Nem fejeztem be gondolataimat. Egy indítvánnyal szeretném megkeresni elnök urat a tekintetben, hogy miután úgy érzem, hogy alkalmasint lehetnek olyan javaslatok, amelyekhez picivel több időre van szükség, kérem, tisztelt elnök úr. járuljon hozzá ahhoz, hogy az ülésnap végéig és nem a napirend tárgyalásáig nyújthassanak be képviselőtársaim módosító indítványokat. Tisztelettel megismétlem kérésemet, elnök úr, ha módjában áll, kérem, engedélyezze, hogy az ülésnap végéig lehessen benyújtani módosító indítványt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nyitott ajtókat dönget. Ügyrendi javaslatként fölfogva, de szavazás nélkül lehetővé teszem ezt, hogy ma az ülésnap végéig lehessen ehhez a rendkívül fontos sarkalatos törvényhez módosító javaslatot benyújtani.

Most Tukacs István képviselő úr következik rendes felszólalásra, az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon!

(12.10)

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaink! Fajsúlyos, fontos törvénytervezet fekszik előttünk, és lehetne példája annak, hogy a törvényalkotás hogyan indul meg az önök által sarkalatosnak nevezett törvényi ügyekben. Sajnos ez a példa rossz példa. Rossz példa azért, mert a törvényjavaslat láthatóan a többség tudatában a kormányerők összes rossz tulajdonságát előhívja. Azokat a tulajdonságokat amelyeket egy ilyen fontos törvényalkotási folyamatban mellőzni kellene.

Mire gondolok? Az egyeztetés hiányára elsősorban. Arra a szakmai előkészítetlenségre, arra a párbeszéd-képtelenségre, amely azt eredményezi, hogy a meghosszabbított határidő ellenére körülbelül ennyi módosító javaslatot terjesztünk be majd a parlament elé ennek a törvénynek az ügyében. (Felmutat egy iratcsomót. - Babák Mihály: Meg fogjuk nézni.) Mik ezek a tulajdonságok továbbá, tisztelt képviselőtársaim? Hát a hajlam az erőszakos megoldásokra és a kriminalizálásra. Az a hajlam, amely mindent a büntetőjog eszközeivel akar megoldani, és minden ügyet erőszakkal akar átverni a parlamenten.

Milyen tulajdonságokat hívott még elő ez a törvényalkotási folyamat? Hát a szakmai érvek látványos mellőzését, a körvonalazatlan és homályos törvényi fogalmak megalkotását. És hát nem kevésbé, amit már önök elég régen gyakorolnak, a személyre szabott törvényalkotást, amely most is tetten érhető az ÁSZ elnökével kapcsolatban.

Mondhatnák akkor, hogy ez a példa egy nagyon rossz példa, de kell konkrétumokat is mondani a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy mi körvonalazódik e tervezet kapcsán. Hát, számunkra egy elég veszélyes és furcsa szervezet. Egy olyan szervezet, amelyben az elnök jogköreit részben homályos megfogalmazásokkal, részben egyébként nagyon is világos megfogalmazásokkal a lehetőségek határáig bővíti. Azokat a lehetőségeket bővíti, amelyek a szervezet kialakításában érdekesek, azokat a lehetőségeket bővíti, amelyek a személyi döntéseket illetik. Úgy látszik tehát, hogy ez a személyre szabott kedves törvényalkotási folyamat önöknek immár jellemzőjükké vált. Különösen akkor, ha hozzáteszem, hogy eszükbe sem jut akár rövidebb idejű megbízásokban gondolkodni, akár összeférhetetlenségi szabályokat alkotni, mondjuk, egy ÁSZ elnökével kapcsolatban. Különös tekintettel arra - amiben Göndör képviselőtársammal egyetértek -, hogy nagyon tág az a kör, amelyet az ÁSZ ellenőrizhet, és ezzel a homályos nemzeti vagyon megfogalmazással - tudatosan vagy kevésbé tudatosan - önök ezt a lehetőségek végső határáig igyekeznek tágítani.

Mi továbbá a bajunk ezzel a törvénytervezettel? Hát, néhány olyan ügy, amelynek nincs gazdasági racionalitása. Képviselőtársaim, miféle dolog azt megállapítani egy szervezetről, hogy nem lehet kevesebb a költségvetése egy adott évben, mint az előző, csak több? Tehát mi van akkor, hogyha valóban vannak olyan egyszeri kiadások, beruházások, amelyek megnövelik ezt a költségvetést? Mi van akkor, hogyha hatékonysági szempontokat kell érvényesíteni? Mondjuk azt, hogy legyen érvényes erre a szervezetre is mindazon takarékossági intézkedések sora, amelyeket egyébként másra önök az utóbbi időben előírnak. Úgy gondolom, ez nonszensz. Ilyet sem gazdasági, sem szervezetalakítási értelemben nem lehet mondani.

Mi továbbá a problémánk? Az, hogy nagyon szűken bánik a "kell" és nagyon bőven a "lehet" fogalmakkal. Szűken akkor, amikor meghúzza azt a kört, ahol az ÁSZ-nak vizsgálódnia kell, és bőven akkor, amikor lehetőségként teszi oda az elnök jogköréhez ezeket. Különösen furcsa, hogy azoknak az önkormányzatoknak az ellenőrzési kötelezettsége nincs benne a törvényjavaslatban, amely önkormányzatok hathatósan járultak hozzá ahhoz, hogy a 3,8 százalékos tavalyi hiánycélból 4,2 lett. Hathatósan járultak hozzá ahhoz, hogy gazdálkodásukat semmiféle rátekintés nélkül figyelhette a kormányzat. Az a kormányzat, amely nem tudta, hogy az önkormányzatok plusz 4 tizedet fognak ehhez hozzátenni.

Úgy gondolom, hogy akkor, amikor önök költségvetési értelemben szigorú határt szabnak, akkor nem bánnak szűkmarkúan azzal a pénzzel, amit az ÁSZ dolgozóinak kívánnak adni. Én nem érzem, hogy különlegesebb státusa lenne az ÁSZ-nál dolgozó kollégáknak - tekintet nélkül arra, hogy végeznek-e valóságos ellenőrzési munkát vagy sem -, mint bármely más szervezetnél. Mitől különb, mitől fontosabb, mitől jelentősebb az ÁSZ dolgozója, mint egy kormánytisztviselő, ne adj' isten, egy adóhatóságnál dolgozó alkalmazott, és még sokan mások? Úgy gondolom, semmitől.

Az, hogy a Btk.-t is módosítják e törvény kapcsán, az pedig egészen elképesztő. Képviselőtársaim, nem kell mindent kriminalizálni! Nem kell mindent a büntetőjog eszközeivel megoldani! Nincs erre szükség adott esetben sem. Különösen akkor, hogyha összevetjük az ÁSZ feladatait és a valóságos kapcsolataikat azokkal, akiket ellenőriznek. Hát könyörgök, mi a csudáért kell 2-3 éves büntetéssel fenyegetni azokat, akik nem tesznek eleget egy ilyen felszólításnak? Nincs ennek a szankcionálásnak más módja? Honnan ez a hajlam önökben arra, hogy mindent büntetni akarnak, és mindent kriminalizálnak, tekintet nélkül annak a társadalmi súlyára, jelentőségére és veszélyességére? (Babák Mihály: A lehetőség áll fenn.)

Végül azt gondolom, hogy jó lenne - mi legalábbis ezzel a vaskos csomóval kísérletet teszünk rá - az értelmező rendelkezések hiányát bepótolni. Különösen igaz ez arra, amikor nemzeti vagyonról beszélünk. Úgy gondolom, Göndör képviselőtársam ezt nagyon pontosan megfogalmazta. Különösen igaz, amikor közpénzről beszélünk, különösen igaz, amikor ezekhez rendeljük hozzá az ÁSZ feladatait is.

Végül szeretném elmondani, hogy az értelmező rendelkezések hiánya a számvevőszéki munkára is kihatással lesz, hiszen olyan helyzetek elé állhat ez a szervezet, amikor nem tudja - vagy maga dönti el -, hogy mit csinál az ellenőrzési munkájában, lévén, hogy a rendelkezések körvonalazatlanok, bizonytalanok; bizonytalan a fogalmak köre, bizonytalan fogalmakkal dolgozik ez a törvénytervezet. Nem lehet ezt csodálni, mert - visszakanyarodva mondandóm elejére - azt mondom, hogy egy előkészítetlen, nem szakmai párbeszédben születő törvénynek általában ez a sorsa. Az a sorsa, hogy így kerül a parlament asztalára.

Úgy gondolom, ebben a formájában a törvény elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan akkor, amikor nagyon tág határokat kijelölve, nagyon személyre szabottan próbál meg szervezetet építeni az elnök köré, és elfogadhatatlan akkor, amikor szakmai értelemben nem a dolgát teszi az Állami Számvevőszék, nem azt a dolgot, amelyre hivatott, nem jelző szerepe van, nem elemző, nem előrejelző szerepe van, hanem hatóságot kíván játszani, büntetni akar, szankcionálni akar, ami nem feladata ennek a szervezetnek.

Úgy gondolom tehát, hogy - ellentétben Nyikos bizottsági elnök úrral, aki úgy gondolja, hogy nincs mit kezdeni ezzel, és dobjuk ki az ablakon - megpróbálunk kísérletet tenni arra, hogy a tervezetet megjavítsuk, lehetőleg olyan formába hozzuk, amelyben valóban be tudja tölteni a feladatát.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Babák Mihály képviselő úrnak adok szót.

Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvényjavaslatról a párbeszéd hiányát említette Tukacs képviselőtársam. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a parlament nyilvános ülése, azonkívül az általános vita és a részletes vita a törvényhozók párbeszéde. A nyilvánosságról csak annyit, hogy a televízió, a rádió és a sajtó is közvetíti. Tehát itt ma nem külön mutyi-matyit végzünk, hanem párbeszédben vagyunk, a beterjesztett törvényjavaslatról. (Tukacs István: Alkotmányozás éjszaka.)

Tukacs képviselőtársam azt mondja, hogy veszélyes törvényről van szó. Hölgyek, urak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, valamit jól csinálunk - mert ő már veszélyesnek minősíti. Kérem, akinek nincs takargatnivalója, akkor az nem fél ettől a törvénytől! Aki tisztességesen el akar számolni a közpénzekkel, az nem fél ettől a törvénytől, és nincs semmi veszélyeztetés.

Nos, még egy nagyon fontos kérdést szeretnék szóba hozni, hogy ki terjesztette be. Hölgyek, urak, ne vitassuk már el, hogy jogában áll a képviselőnek törvényjavaslattal előállni, sőt mi több, a bizottságnak is, a magyar törvények szerint. E tisztelt Házban a néphatalom felruházottja a képviselő, aki a néptől kapta a képviselői jogosítványát, jogában áll törvényt javasolni, és ezt tette Rogán Antal és a bizottsága is.

(12.20)

Ha már ezen nincsenek túl, akkor elmondom önöknek, hogy Montesquieu fogalmazta meg a hatalommegosztás elvét, amelyben van törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom, amely a kormány, és van a bírói hatalom. Énszerintem, tisztelt képviselőtársaim, rossz beidegződés az, akik csak azt várják, hogy egy kormánynak van lehetősége törvényjavaslatot beterjeszteni az orrunk elé, mi magunktól nem hozhatunk be ilyet a Házba. Hát azért ez mégiscsak nagy dilettantizmus, és valahogy tudnia kell ebben a Házban egy képviselőnek, hogy milyen jogosítványai vannak.

Mélyen tisztelt Hölgyeim! Úgy gondolom, helyes az előterjesztés, és nem kell mindent csak a kormánytól várni. A képviselőnek pedig joga van törvényt előkészíteni, amiről most tárgyalunk, és bízom benne, hogy jó törvényt fogunk alkotni, mégpedig a párbeszéd és a vita kapcsán.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Göndör István képviselő úr következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem használom ki a két percet. Csak egyetlenegy dolog, hogy a tévénézők és a rádióhallgatók előtt világos legyen: tudom, hogy az elnök úr rendre utasít, de nem tudok mást.

Babák képviselő úr ugyanúgy tudja, mint én, hogy a parlamenti vita nem helyettesíti a jogszabály előkészítését és benyújtását megelőző érdekegyeztetést, és ezt mondtam el a vezérszónoklatomban. Önök ezt játsszák ki azzal, hogy itt van egy olyan joghézag vagy lyuk, hogy a képviselőre ez nem vonatkozik, a kormányra igen. Ezért nyújtják be önök sorozatosan a törvényeket.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Kupcsok Lajos képviselő úr következik, ugyancsak kétperces hozzászólásra.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Valószínűleg a garanciák és a függetlenség kérdésében nem először fogok felszólalni, de teszek rá egy ismételt kísérletet, hogy a személyi feltételeket és a garanciális körülményeket egy kicsit megvilágítsam. Azt, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői a feladatukat külső befolyástól mentesen lássák el, az ezen tisztségekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok garantálják. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői, számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesül.

A törvényjavaslat az ÁSZ által történő adatkezelés tekintetében további garanciális szabályokat határoz meg, többek között rögzíti, hogy az ÁSZ és az ellenőrzést végző számvevő bizonyos adatok tekintetében csak betekintési joggal rendelkezik, így ilyen adatot tartalmazó iratot, adathordozót az ellenőrzés során a számvevő nem foglalhat le. A törvényjavaslat továbbra is biztosítja, hogy az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben az ellenőrzött szervezet vezetője észrevételeket tegyen, amelyeket az Állami Számvevőszék az ellenőrzésről készített jelentésében is feltüntet. Annak céljából, hogy a közpénzek felhasználása vonatkozásában a társadalmi kontroll érvényesüljön, az ellenőrzésről készített jelentést az ÁSZ nyilvánosságra hozza. Tehát egy újabb garanciális elemmel találkozhatunk.

A törvényjavaslat alapján bővül az állami vagyon megóvását biztosító, az Állami Számvevőszék rendelkezésére álló intézkedések köre. Az egész szabályozásnak az a célja, hogy egy hatékony, nyomon követhető, hiteles és átlátható szabályozást biztosítson, mindenki számára érthetően. Ehhez pedig a szükséges garanciális feltételeket biztosítja. Amennyiben kívánják az ellenzéki képviselőtársak, a függetlenségről még szívesen ki fogom majd fejteni a gondolataimat egy újabb kétpercesben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Babák Mihály képviselő úrnak adok szót kétperces hozzászólásra. Parancsoljon!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Göndör képviselőtársam az érdeket, érdekeket emlegette. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megvallom őszintén, nem értem pontosan a szocialisták ebbéli gondolkodását, mert én úgy gondolom, hogy mindannyiunknak, akik itt a Házban ülünk, az érdekünknek kell lenni a rendnek, az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak, tehát a közpénzügyekkel kapcsolatos rendnek. Tehát milyen érdek lehet ezen kívül, hölgyek, urak? Kinek kell ebbe még belebeszélni?

És akkor az, hogy kriminalizálják az Állami Számvevőszéket - bocsánat, kérem, de azért lopni nem szabad, benne van a tízparancsolatban. És ha valaki lop, akkor megbüntetik - ez fenyegetés, kriminalizálás? Hölgyek, Urak! Hát ne lopjanak, akkor nem lesznek megbüntetve! Hát rém egyszerű, nem? Hát minek kell ebből elméleti vitákat gerjeszteni?

Szóval, azért jó, ha tudjuk, hogy a törvény azért van, hogy valamilyen garanciát tegyünk amellé, hogy majd betartják. És ha valaki lopni fog, akkor meg fogják büntetni. Aki a közpénzt elkótyavetyéli, nem úgy, mint önöknél, azt el kell számoltatni, és lehet, hogy börtönbe kell tenni. Tetszik tudni? Szóval, illik a büntetést mellé tenni ezekben az ügyekben.

Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez az érdek a nemzet érdeke, és nem nagy szavakat használok, de minden adózó állampolgár érdeke, hogy a közpénzeket, akikre rá van bízva, pontosan használják fel az adózók érdekében, azzal pontosan számoljanak el, és ne a zsebüket tömjék vele. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ennyi az egész, tehát a nemzet érdeke, az adófizetők érdeke. Én ezt az érdeket szentnek tartom, hölgyek, urak. Én nem tudom, hogy ki van még hasonló párton, de úgy gondolom, többen itt körülöttem. Úgyhogy maradjunk az érdeknél: a nemzet érdeke és a közpénz érdeke.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces felszólalásra Szilágyi Péter képviselő úrnak, jegyző úrnak adok lehetőséget, az LMP frakciójából. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak az összeférhetetlenség kérdéséhez szeretnék egy gondolatot fűzni. Azt mindannyian tudjuk, hogy az ÁSZ-nak kiemelt közjogi jelentősége van a jogrendszerünkben, és az LMP kiemelt antikorrupciós szerepet szán neki, illetve ezt tartja fontosnak az ÁSZ esetében.

Úgy véljük, elengedhetetlen, hogy az ÁSZ elnöke, illetve alelnöke esetében a gyanúja se merülhessen fel bármilyen pártpolitikai befolyásolásnak. Függetlenül az elnökök személyétől, illetve a pártoktól, mi azt tartjuk fontosnak, hogy ne lehessen olyan személy az ÁSZ elnöke, illetve alelnöke, aki a kinevezését megelőző négy évig országgyűlési képviselő volt. Nem csupán országgyűlési képviselő, hanem ezt kiterjesztjük a polgármesterekre, illetve a helyi önkormányzati képviselőkre, és ami talán még fontosabb: a párt választott tisztségviselőjére. Ezt mi mindenképpen fontosnak tartjuk.

És egy gyors reagálás Babák képviselő úr felvetésére, miszerint milyen jó, hogy ez önálló képviselői indítványként került ide. Már elmondták mások, hogy igen, a képviselőknek joguk van erre, azonban a sarkalatos törvények esetében ez minimum aggályos, hogy a törvény megszületését megelőzően nem lehettek olyan előkészületek, olyan egyeztetések, amiket egyébként a jogalkotási törvény előír. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Babák Mihály képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Mégiscsak szóvá kell tennem, és ismételten el kell mondanom azt, amit már korábban is mondtam.

Szóval, én elmentem afölött, hogy Schiffer képviselőtársam az előterjesztés módját kritizálta. Nincs jogában, ugyanis ez törvényes. Teheti, de felesleges. Szilágyi képviselőtársam megismétli - teheti, de semmi értelme nincsen. Hiszen el kell mondanom önöknek, hogy bármelyik képviselő előterjeszthet, és a régi beidegződés az, hogy csak a kormány terjeszthet elő törvényjavaslatot. Nem igaz, hölgyek, urak! A hatalom birtokosa a nép. Átruházta ránk, megbízott, hogy képviseljük az érdekeit. Így tehát parlamenti képviselőként bárkinek jogában áll törvényt előterjeszteni.

Ha már most egy csúnya hétköznapi példát szeretnék emlegetni: szóval, nem a farok csóválja a kutyát. Tetszik tudni? Van törvényhozó hatalom, Montesquieu szerint is, és van a kormány, a végrehajtó hatalom. Miről szól a montesquieu-i elv? Arról szól, hogy ami törvényt a tisztelt Ház hoz, a kormánynak kötelessége végrehajtani. Szóval, működik ez oda-vissza, csak régi beidegződés, mert korábban el se tudtak képzelni olyat, hogy egy parlamenti képviselő vagy egy bizottság törvényjavaslatot hozzon be a tisztelt Ház elé. Rossz beidegződés.

Énszerintem a múltban révedeznek, amikor azt kérik számon rajtunk, hogy nem lehet. Még egy sarkalatos törvénynél is lehetséges, hogy képviselő indítványozza, sőt képviselők vagy egy bizottság. Ez teljesen legitim és teljesen törvényes, és ez ebben a Házban tárgyalásra alkalmas törvényjavaslat, hölgyek, urak.

És beszéljünk akkor már még egyszer a tartalmáról, ne a formákról, mert akkor nincsen érvük, szakmai érvük a beterjesztett törvényjavaslattal szemben, pedig nagy szükségünk van rá, mert jó törvényt szeretnénk alkotni, ehhez pedig mindannyiuk hozzájárulása kell. Úgyhogy sarkalatos vagy nem sarkalatos, a törvényhozásban a képviselő nemcsak szavaz, hanem beterjeszt is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Göndör István: Elnök úr, problémáik vannak a magyar nyelvvel!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Göndör István képviselő úr, természetesen önnek jogában áll kétperces hozzászólásban is felszólalni, ügyrendi javaslatot is tenni, egyre nincs lehetősége: engem onnan, a padsorból molesztálni. (Derültség.)

Dancsó József képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

Parancsoljon!

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tukacs képviselő úr egy gondolatára reflektálnék, amiben arról értekezett, hogy kriminalizálják a beterjesztők az Állami Számvevőszéket.

Tudja, képviselő úr, ez egy nagyon súlyos állítás, és úgy gondolom, hogy... (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Szakmaiatlan!) Nem igaz, hogy szakmaiatlan, hanem ennek az állításnak sokkal nagyobb súlya van, mint amennyit ön esetlegesen végiggondolt. Tehát egy intézményt, egy közjogilag is nagyon fontos intézményt ilyen jelzővel illetni, úgy gondolom, hogy nem szerencsés, mert egyrészt a közbizalmat ez súlyosan rongálja, másrészt pedig nem is igaz.

Miért nem igaz? Mert nem arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék büntethet, börtönbe zárathat valakit, hanem arról van szó, hogy a Btk.-ba kerül be ez a kategória.

(12.30)

Tehát ha valaki nem bocsát az Állami Számvevőszék munkatársainak rendelkezésére olyan információkat, adatokat, dokumentumokat, amelyek az ellenőrzés során szükségesek - és erre sajnos volt példa, ha belegondolnak például Demszky Gábor tevékenységébe az elmúlt időszakban (Babák Mihály: Úgy bizony!) -, akkor ezt a szankciót lehet alkalmazni, de szó sincs arról, hogy bárki az Állami Számvevőszéket kriminalizálná, mondjuk, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezető munkatársait pallosjoggal ruházná fel, és meglengetnék a nagy pallost, ha valaki nem kívánja vagy nem akarja bemutatni azokat az információkat, anyagokat, dokumentumokat, ami az ellenőrzéshez szükséges. Nem erről van szó, képviselő úr; ön ezt a látszatot keltette, erre szeretném felhívni a figyelmét. (Babák Mihály: És hazugság!) Ne tegye ezt, mert rongálja a közbizalmat egy ilyen rendkívül fontos közjogi intézmény vonatkozásában, és még egyszer mondom, sajnos a valóságnak sem felel meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Nyikos László képviselő úr, bizottsági elnök úr következik. Parancsoljon!

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök, hogy Dancsó képviselő úr is részt vesz a vitában; nagy tisztelője, régi ismerőse vagyok, ezért merem megkérdezni tőle, hogy ismer-e olyan számvevőszéket, amely a büntetőjog eszközeivel operál, mert én nem ismerek. Én csak 50-60-at ismerek a 180-ból. Lehet, hogy ön többet ismer, és tud arra példát mondani, amikor összekeverik a költségvetési jogot a büntetőjoggal.

Szankciókat alkalmaznak számvevőszékek időnként és helyenként, pénzbírságot például, mert valóban vannak olyan helyzetek, amikor eltitkolnak információkat, tehát ilyen van, pénzbírság van. A magyar Számvevőszéknek ilyen hatásköre nincs. Ha önök pénzbírságot javasolnak a törvényjavaslatban, ez ellen én nem tiltakozom, de ezzel, hogy a büntetőjogot belehozták a költségvetési jogba, a számvevőszéki törvénybe, félelmet generálnak, tisztelettel jelentem, félelmet keltenek azokban a szervezetekben, vezetőkben, hogy féljenek a Számvevőszéktől, pedig nem ez a rendeltetése; a partnerség a rendeltetése és nem a félelemkeltés. (Babák Mihály: Ez liberális megközelítés.) Ez az én problémám a büntetőjoggal.

Köszönöm elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Az egyik, a kriminalizálás kérdéséhez, hogy maga az előterjesztett Btk.-módosítás valóban felvet aggályokat, de azért azt tegyük tisztába, hogy a Számvevőszéknek - nagyon helyesen - nincsen szankcionáló és büntetőhatósági jogköre a törvényjavaslat szerint sem. Sőt, az LMP továbbmenne: mi szeretnénk azt, hogy miután az Országgyűlésnek egy csápjáról van szó, az országgyűlési képviselők egyötödének felkérésére kötelező legyen a nagy nyilvánosságot kapott vagy a közbizalmat különösen rongáló ügyekben a Számvevőszéknek vizsgálatot elrendelni. Igen, mi is annak a pártján vagyunk, hogy ne legyenek következmények nélküli ügyek, például lásd a Fővárosi Önkormányzat elmúlt évekbeli tevékenységét. Mondom ezt azzal együtt, hogy a Btk. módosítása egy külön történet, az valóban felvet aggályokat, de túlzás lenne azt állítani, hogy itt rendőrhatósági funkciói lennének a Számvevőszéknek.

Amit még szeretnék elmondani, az egyrészt azzal kapcsolatos, amit Szilágyi Péter képviselőtársam már elkezdett: ez a Számvevőszék immunitása. Nemcsak az összeférhetetlenségi szabályokról van szó, arról is, hogy a szakirányú képesítés előírása hiányzik megfelelő módon mind a vezetők, mind pedig az egyes számvevők esetében.

Annyit szeretnék még elmondani, amire előterjesztettünk módosító javaslatot, ez a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele. Arról van szó, hogy soha többé ne forduljon olyan elő, hogy következmények nélkül lehet közpénzeket felhasználni olyan tevékenységekre, ami egyébként a tájképet, a természeti örökségünket feldúlja. Igen, azt szeretnénk, hogy az Országgyűlésnek ez a szerve ne csak egyszerűen a közgazdasági célszerűséget vizsgálja, hanem azt is vizsgálja, hogy egyes közpénzfelhasználások kellő óvatossággal, kellő kímélettel kezelik-e a természeti örökségünket. Ezt jelenti az a módosító javaslatunk, ahol azt is előírjuk, hogy a gazdálkodási célszerűségi vizsgálatok esetén a fenntarthatósági szempontokat is vegye figyelembe a Számvevőszék.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Dancsó József képviselő úr következik kétperces felszólalásra.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már Nyikos képviselő úr - aki valóban általam is nagyra becsült képviselőtársam - megszólított, és köszönöm szépen, hogy nem egyből nekem kellett reagálni, hanem ezt bizonyos értelemben Schiffer képviselő úr is megtette helyettem, szó sincs arról, hogy szankcionáló hivatalról, intézményről lenne szó. Nem erről van szó, képviselő úr, ön is jól tudja ezt, hiszen - még egyszer mondom - nem az Állami Számvevőszék vezetői fogják a pallosjogot megkapni, nem erről van szó. Valóban együttműködő szervezetnek kell lenni az Állami Számvevőszéknek, és én ezt is olvasom ki a törvényjavaslatból, hogy erre készülnek, de aki nem hajlandó együttműködni, arra is kell készülni és gondolni, hiszen az élet az elmúlt 20-22 évben ezt is felvetette, valamilyen szankciót, a büntető törvénykönyvön belül, de ki kell találni, alkalmazni kell. A törvényjavaslat benyújtói ezt találták ki.

Lehet, hogy ez nem jó javaslat, lehet, hogy még szigorúbb kell, lehet, hogy enyhébb kell valamivel, ezen lehet vitatkozni, és adott esetben lehet ehhez módosító javaslatot hozzáfűzni, hiszen ez értelmes vitát gerjeszt, de úgy gondolom, hogy azt nem szabad elfogadnunk, hogy ha valaki nem működik együtt a Számvevőszékkel - mert azért az együttműködéshez általában két fél szükséges -, tehát ha valaki nem működik együtt vele, akkor azt megtehesse minden jogkövetkezmény nélkül. A mostani törvényjavaslat ezt igyekszik kiküszöbölni. Azt lehet vitatni, hogy ez most szigorú vagy nem szigorú, de mindenképpen valamilyen következménnyel kell hogy rendelkezzen.

Ami pedig Schiffer képviselő úr felvetésére vonatkozik - a fenntarthatóság kérdése -, én ezzel elméletileg teljesen egyetértek, csak sosem tudom igazán értelmezni és egzaktul megfogalmazni azt, hogy hogyan és mit értünk fenntarthatóságon egy-egy számvevőszéki vizsgálat során vagy beruházás kapcsán. Ez egy nagyon fontos és lényeges kérdés, úgy gondolom, hogy ennek szemantikai, illetve fogalmi magyarázatait kell majd adni az elkövetkezendőkben, és akkor könnyebben tudunk szót érteni ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András képviselő úr következik kétperces hozzászólásra; bizonyára reagálni akar az iménti megszólalásra.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden Dancsó képviselőtársamnak: pontosan annyira egzakt, mintha azt mondjuk, hogy célszerűségi.

Mi a célszerűségi? Mondok önnek egy példát: a mi koncepciónk szerint az Állami Számvevőszéknek egyrészt például kiemelt beruházásokról szóló rendeleteket is véleményeznie kellene, és például azt is vizsgálnia kellene, hogy ha történik egy kiemelt beruházás - adott esetben direkt vagy indirekt állami támogatással -, akkor ne történjen olyan, hogy valaki egy madárrezervátum közelébe, egy történeti tájképet is rongálva tervez közpénzből, mondjuk, egy nagy kaszinóprojektet.

Ezt jelenti a fenntarthatósági szempontból történő vizsgálat, hogy ne csak azt nézze meg ilyenkor a Számvevőszék, hogy van-e valami mutyi kormányzati emberek és nagybefektetők között, hanem azt is vizsgálja meg, hogy egyébként például Natura 2000-es területeket sért-e egy fejlesztési támogatással, állami kedvezményekkel létesülő beruházás.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Az előterjesztők képviseletében Koszorús László képviselő úrnak adok szót, de mielőtt megadnám a szót, tisztelettel felkérem a technikát biztosító munkatársainkat, hogy mivel Koszorús László képviselő úr az előterjesztő képviselője, minden esetben, amikor ő szót kér, azt jelezzék a szokásos előterjesztői jellel. Köszönöm szépen. Koszorús László képviselő úr következik.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden, két percben szeretnék reagálni Nyikos elnök úr elhangzott szavaira. Megdöbbentő, hogy a költségvetési bizottságnak ön az elnöke, és a költségvetési pénzekkel kapcsolatosan ilyen megengedően nyilatkozik. Én úgy gondolom, hogy pont az ön pozíciójából az a minimum lenne, hogy támogat egy olyan törvényjavaslatot, ami pont a közpénzek elherdálása ellen lép fel, még akár büntetőjogi eszközökkel is. Én azt gondolom, hogy ebbe a törvényjavaslatba belegondolni azt, hogy az Állami Számvevőszék a következő évek során itt egyfajta megfélemlítő szervként fog fellépni, ez nonszensz. Ha ön azt állította, hogy 180 állami számvevőszéket fejből ismer, úgy érzem, hogy akkor minimum megtéveszti azokat, aki önre szavaztak, vagy aki egyébként önt a közgazdaságtan területén követni próbálja.

Úgy gondolom, hogy az a jövőben nem folytatódhat - és a törvényjavaslat célja is az -, ami eddig akár a fővárosnál, akár más önkormányzatoknál folyt, hogy nemes egyszerűséggel az ÁSZ vizsgálataira mondhattak nyugodtan, mindenféle szankció nélkül nemet. Tehát nincs a jövőben olyan, hogy az állam a költségvetésnek, a különböző adófizetőknek a forintjait (Tukacs István: Nem az állam, az Országgyűlés!) - olyan kiadásokra fordítják, amit utána az állam vagy az Állami Számvevőszék effektíve nem tud ellenőrizni, ez nonszensz.

(12.40)

Úgyhogy úgy gondolom, valószínűleg képviselő urat valami másféle törvényjavaslat befolyásolta, vagy elterelte a figyelmét. Érdemes lenne elolvasnia ezt, és az ön pozíciójából inkább a költségvetési szigorúságot és azt az ellenőrizhetőséget támogatni, mintsem pont az ellenkezőjét, és ilyen megfélemlítési akciókról beszélni az Országgyűlés épületében.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Ékes József képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A Schiffer András által mondottakkal szeretnék nem vitatkozni, hanem pozitívan reagálni: antikorrupciós központ. Nevet nem mondok, települést nem mondok. A tavalyi évben egy kisebb törvénytelenség vagy törvénytelenség kapcsán az Állami Számvevőszék vizsgált. Szeretett volna további anyagokat bekérni a törvénytelenséggel kapcsolatban. A település vezetője a jegyzővel együtt megtagadta. Majd utána a parlamenti képviselőt arra próbálták rábírni, hogy járjon el az ÁSZ-nál, hogy lehetőleg az ÁSZ állítsa le a vizsgálatot, vagy adott esetben, ha törvénytelenség történt, akkor kisebb legyen a büntetés. Erre az ügyészség mit mondott? Törvénytelen, etikátlan, de a Btk. sajnos szankcióval jelen pillanatban nem tudja büntetni. Ezek a tények. Ezek voltak az elmúlt időszakban.

Tehát ahogy frakcióvezető úr is mondta, igenis antikorrupciós központtá kell válni az Állami Számvevőszéknek. Pontosan, amit ön is elmondott, nem szabad megengedni, hogy a helyi hatalom vagy adott esetben vizsgált személy bármi úton megtagadhassa a kért információk biztosítását, adását. És ha ezt mégis megteszi, akkor annak legyenek súlyos következményei. Tehát maximálisan egyetértek én is azzal, amit frakcióvezető úr mondott.

És valóban, amikor egy-egy kiemelt beruházás van, akkor annak a hasznosságát, megtérülését és a valódi felhasználását is vizsgálni kell. Lehetne itt sorolni autópályákat, lehetne egy csomó olyan dolgot felsorolni, ami az elmúlt időszakban pontosan oda süllyesztette Magyarországot, hogy korrupció tekintetében, azt lehet mondani, az utolsó helyeken kullogunk. Ezt szerettem volna erősíteni ezzel a hozzászólással, hogy voltak rá precedensek, példák, csak sajnos a végén nem volt büntethető, mert a Btk. nem tartalmazta azt a szankciót, amellyel adott esetben komolyabb felelősségre vonás is érhette volna az adott település vezetőjét. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt továbbmennénk, tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja az időkeretéből harminc percet átad a Fidesz-képviselőcsoport számára. Kérem az órát majd ennek megfelelően állítani.

Most pedig Nyikos László képviselő úrnak adok lehetőséget, a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Koszorús képviselőtársamnak mondanám, csak a pontosság kedvéért: 180-valahány számvevőszék van, nem azt állítottam, hogy ezt mind ismerem, ez képtelenség lenne. Azt viszont állítom, hogy az Európai Unió számvevőszékei között egyetlenegy sincs olyan, amelyik a büntetőjog eszközeit veszi igénybe akkor, amikor bizonyos szabálytalanságokat szankcionálni akar.

Én egyébként úgy látom, hogy ágyúval lőnek verébre. Az én tapasztalataim szerint, én tizenkét évig voltam a Számvevőszék alelnöke... (Moraj a Fidesz soraiban.) - lehet, hogy ez még mindig problémát jelent egyeseknek -, nem volt az jellemző, hogy megtagadták volna az együttműködést az ellenőrzöttek. Előfordult, de nem volt jellemző. Tehát én azt gondolom, hogy néhány esetben, Fővárosi Önkormányzat, biztos úgy volt, de ezek nem akkora gyakoriságú ellenállások vagy tiltakozások vagy együtt nem működési magatartások, hogy ezt rögtön a büntetőjog eszközeivel kell szankcionálni!

Egyébként meg, ami a titulusomat illeti: önök választottak engem ide. Kérem, önöknek kétharmada van, tegyen egy indítványt (Babák Mihály: A pártja javasolta!), hogy engem mozdítsanak el a számvevőszéki bizottság elnöki tisztségéből. Tudomásul fogom venni. Én nagyobb kaliberű emberekkel is csatáztam anno, nincsenek már a parlamentben, hála istennek. Úgyhogy megszoktam a kudarcokat, és el tudom viselni. Ha önök úgy döntenek, hogy ez az ember ide alkalmatlan, tessék, önök szavaztak engem ide. Ha nem megfelelő az, amit mondok, csinálok, javasolok legjobb tudásom szerint, tessék javasolni a kormánytöbbségnek, és meg lehet a megoldást találni nyilvánvalóan.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Babák Mihály képviselő úr következik kétperces felszólalásra.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Schiffer képviselőtársam itt van, szeretném elmondani, pontosan értem, miről beszél, és fontosnak is vélem azt, amikor ön a fenntarthatóságról és a célszerűségről beszél. Mondok rá vulgarizált példát. Nézze, előfordul, hogy egy önkormányzat úgy ruház be, hogy később nem gondolja ki, hogy azt működtetni is kell, és tönkreteszi a költségvetését. De mondhatnék egy rossz példát, amit a szocialisták és a liberálisok csináltak: PPP-ből építettek kollégiumot meg autópályát, és el kell gondolkodni egy számvevőszéki vizsgálat kapcsán a tekintetben is, hogy célszerűbb lenne esetleg a fenntarthatóság érdekében visszavásárolni, mondjuk, azt az adott beruházást a bankok hitelezőitől. Tehát úgy gondolom, hogy nagyon fontos, amit mondott, és én szeretném is, sőt kérem elnök urat, hogy a törvény hatálybalépését követően igenis foglalatoskodjanak a fenntarthatóság elemzésével, hiszen nemcsak egy minta összevetése a praxissal, a törvénnyel, hanem egy gazdasági elemzést is igényel számunkra és a parlament számára a Számvevőszék ellenőrző munkája.

Nyikos képviselő urat pedig végképp nem értem. Komolyan mondom, nem értem. Hát nem a régi világ van, kedves képviselő úr! Elfogadom, hogy következmények nélküli ország volt a rendszerváltást megelőzően is, mert loptak, csaltak, hazudtak éjjel-nappal, ahogy mondta később, a következő húsz évben egy miniszterelnök is. Szóval én úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék a parlament legfontosabb ellenőrző szerve. Longa manu, ahogy mondja a római jog. Emlékeznek rá, mit jelent? Tehát a mi szervezetünk.

Nos tehát, nem lehet - majdnem kimondtam - potenciál nélküli az Állami Számvevőszék, hogy az intézkedéseit, mint az ön idejében, annak idején, a szekrénynek csinálták, meg titkos volt, meg nem történt semmi. Csak éppen volt Számvevőszék. Szóval nekünk abból elegünk volt, egy számvevőszék ne lúzer legyen, ne az adófizetők pénzét költse, hanem igenis segítse a parlament ellenőrző szerepét! Hölgyek, urak, ez a kívánságunk. Nem csak a miénk; akik ideküldtek, ebbe a Házba, szeretnék már látni, hogy a közpénzügyekkel nagyon okosan gazdálkodunk, és ellenőrizzük.

Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kupcsok Lajos képviselő úr következik kétperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-es hatálybalépése óta eltelt huszonegy év, és már itt a hozzászólásokból is következik, hogy rámutatott az eltelt huszonegy esztendő is és a tapasztalatok is a jogszabály hiányosságaira.

A jelenleg érvényes szabályozás nehezíti a számvevőszéki jelentések hasznosulását. Jelenleg az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a Számvevőszékkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Arra is volt példa, hogy a Számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttől a szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés lefolytatását.

A következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új törvény szerint a közvagyon védelme érdekében szükséges, hogy a Számvevőszék megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetve a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása annak érdekében is, hogy a számvevőszéki ellenőrzés megállapításai - most tessék figyelni! - ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek az ellenőrzött szervezet részéről a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

Egyebekben meg elképedve figyelek itt néhány hozzászólást ellenzéki oldalról: a közpénzek felhasználásának az ellenőrzését, a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzését, a társadalmi és a gazdasági szféra elvárásának megfelelő ellenőrzés szigorítására, nyomon követhetőségére tett erőfeszítéseinket próbálják szétverni. Miért, uraim?

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Karácsony Gergely képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, az LMP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ejtettünk már szót arról, hogy az állami forrásokat, az adófizetők pénzét milyen fontos, hogy kövesse az ÁSZ a civil szervezeteknél és máshol, de nem beszéltünk arról, hogy a legfontosabb az lenne, hogy a politika saját magával kezdje ezt a fajta átláthatóságot, és nem beszéltünk arról, milyen fontos, hogy az ÁSZ kiemelt szerepet kapjon a pártok gazdálkodásának és különösen a kampányok finanszírozásának követésében.

Én pontosan tudom azt, hogy ez a törvény nem szól és nem is kell hogy szóljon erről a feladatról, hiszen ezt külön törvényben, a párttörvényben kell majd valahogy megalkotnunk, illetve nagyon örülnék annak, ha külön törvényi szabályozás lenne a kampányok finanszírozásáról is. Be is nyújtottunk egy ilyen törvénymódosító javaslatcsomagot, ez volt az egyik első módosítás, amit az LMP a Ház asztalára letett, amit a Transparency International és más civil szervezetek készítettek még korábban.

(12.50)

Azt gondolom, hogy ha van valahol keresnivalója a politikának és az antikorrupciós politikának, az éppen a kampányfinanszírozás, ami sajnos a korrupció melegágya, és beletolja a pártokat a különböző oligarchák, gazdasági érdekcsoportok kezébe.

Itt az egyetlen fegyverünk az átláthatóság lehet, és nyilván az ÁSZ-nak komoly feladatot kell kapnia ennek az átláthatóságnak a megteremtésében. Viszont az nagyon fontos, hogy már ez a törvény kötelezze el magát olyan szempontból, hogy a pártok gazdálkodását az átláthatóság szempontjának kell alárendelni, és ha az ÁSZ nem akar egyszerűen a korábbi gyakorlatnak megfelelően tulajdonképpen gyertyát tartani ahhoz, hogy a pártok olyan laza gazdálkodást követhetnek, amit egyébként semmilyen magyar állampolgár vagy gazdasági vállalkozás nem tehet meg, akkor fontos, hogy már ebben a törvényben is kifejezzük azt a szándékunkat, hogy a pártok gazdálkodását és ezzel összefüggésben az ÁSZ tevékenységét az átláthatóság szempontja kell hogy vezérelje.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Dancsó József képviselő úr következik kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer képviselő úr régebben elhangzott mondataira szeretnék egy picit reflektálni. Arról értekezett képviselő úr, hogy beruházáscélszerűségi vizsgálatot kellene folytatnia, különösen kiemelt nagyberuházásoknál az Állami Számvevőszéknek.

Ez egy furcsa felvetés, mert azért az én olvasatomban - és eddig is ez volt a gyakorlat - az Állami Számvevőszék a költségvetés véleményezése kapcsán folytatott ilyen jellegű, úgynevezett ex ante vizsgálatokat, előrejelzéseket, értékeléseket, és amit ön javasol, az is ez lenne. Az Állami Számvevőszék azért, ha a pénzfelhasználást vizsgálja, inkább ex post jellegű tevékenységet végez, és úgy gondolom, hogy ez a helyes és ez a célszerű. Nem vesz át olyan feladatokat más intézményektől, minisztériumoktól, beruházóktól adott esetben, ami nem feltétlenül az ő feladata. Nyilván a kialakult vizsgálatai során egyfajta iránymutatást adhat és kell is adni, hogy milyen metódus alapján értékeljék majd a jövőbeni beruházásokat, de ez nem az ő feladata.

Ezt azzal is tudom bizonyítani, hogy feladata volt, illetve még most is, hiszen most is fennáll az Állami Számvevőszék feladatai között az, hogy az állam által felvett hiteleket ellenjegyezze az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is egyfajta ex ante dolog, esemény előtti feladat, és az élet bebizonyította, hogy nem sok értelme van, hiszen egyrészt az eladósodottság növekedett, másrészt pedig elég nehéz is megítélni, formálissá vált az Állami Számvevőszék részéről ez a tevékenység, ezért ki is került a mostani törvényjavaslatból.

Tehát úgy gondolom, hogy értem képviselő úr felvetését, de nem feltétlenül tartom szerencsésnek, hogy ezt az ÁSZ ilyen jellegű és ilyen értelmű feladatává tegyük a törvényjavaslat szövegében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Nyikos László képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Kupcsok Lajos... (Leesik a mikrofonja.) Bocsánat. (Feltűzi a mikrofont.)

ELNÖK: Majd kérem szépen Nyikos bizottsági elnök úr idejét visszaállítani, mert a mikrofon leesett a hajtókájáról.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, a szívességét. Kupcsok Lajos képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy tisztázzunk akkor valamit. A szakma szabályai szerint a Számvevőszék megállapításait, véleményét nem a Számvevőszék maga realizálja - most mondtam egy ilyen műszót -, hanem a megbízója, a parlament. Ahogy a könyvvizsgáló jelentését és a véleményét a tulajdonos realizálja, a könyvvizsgáló megnézi, hogy a menedzsment jól sáfárkodik-e a tulajdonos vagyonával, és a könyvvizsgáló leírja a tulajdonosnak, mondjuk, a részvénytársasági igazgatóságnak, hogy kérem, milyen lényeges hibákat talált a pénzügyi beszámolóban, a könyvvezetésben, és a tulajdonos realizál, ő mondja meg, hogy most leváltja a menedzsmentet vagy mit csinál vele.

Hasonló a helyzet a számvevőszéki ellenőrzésnek a pénzügyi lábánál, a finantial auditnál, ahol tulajdonképpen az államháztartás könyvvizsgálója kellene hogy legyen a Számvevőszék, és amikor ő megállapítja, hogy ez a hivatal, ez a minisztérium, ez a kórház, ez a színház, ez az önkormányzat lényeges hibákat vétett a gazdálkodása során, és a pénzügyi helyzetét nem tükrözi reálisan és valósághűen a pénzügyi beszámoló, akkor a tulajdonosnak kell lépnie.

A 2009-es zárszámadásban önök elfogadták, a két nagy párt, a zárszámadásban 30 olyan elutasító záradék volt, amire önök fittyet hánytak. Mi benyújtottunk egy határozati javaslatot, ezeket rendbe kellene tenni, a szálakat nem varrták el. Ha a parlament nem hajlandó a számvevőszéki megállapításokat úgymond realizálni, nem a Számvevőszéknek kell a jogosítványait bővíteni, legalábbis nem ilyen értelemben, hanem a parlamentnek kellene odafigyelni, ő a gazda tudniillik. Mi vagyunk a gazdája a közpénzeknek, és ha mi nem törődünk ezzel, akkor nincs az a számvevőszéki törvény, ami ezt képes kompenzálni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nagy István képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, a Fidesz-képviselőcsoportból.

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyikos elnök úr szavaira szeretnék, az eggyel korábbira reagálni, mert amikor ő azt mondta, hogy 50-60 állami számvevőszékről szóló törvényt ismer, és annak a működését, és aztán negatív jelzőkkel illette a most készülőt, azon gondolkodtam, hogy mi lehet az oka annak, hogy mi nem tudunk olyan jót alkotni, mint amilyet az elnök úr elvárna.

Aztán eszembe jutott egy gondolat, amit szeretnék elnök úrral megosztani, mégpedig az, hogy valószínűleg a miénk más természetű, és hogy netán határozottabban vagy erősebben kell a számon kérő jellegét erősíteni, azt az indokolhatja, hogy vélhetően az 50-60 más országhoz képest Magyarországon eltérő volt a demokrácia fejlődése. Olyan hagyományokat és olyan örökséget örököltünk, amit muszáj kiküszöbölni. Muszáj, hogy olyan törvény legyen, amit komolyan is vesznek. Tehát kell hogy legyen olyan ereje ennek a törvénynek, hiszen megtehették mások, nagyon sok olyan példa van rá, hogy egyszerűen visszautasították a vizsgálatot.

Tudja, az az érdekes, hogy Mosonmagyaróvár polgármestereként eszem ágában nem volt sohasem azt mondani az Állami Számvevőszék vezetőjének vagy bárkinek, aki ellenőrizni kívánt nálunk, hogy az ajtó nincs nyitva, nem volt mit eltitkolnunk. Ha hibáztunk, akkor meghallgattuk az ő véleményét és igyekeztünk kijavítani. De jó szándékkal álltunk hozzá. Csakhogy sajnos olyan az emberi jellem, hogy nem mindig a jó szándék dominál, hanem van, aki pontosan azokat a lehetőségeket, kiskapukat kihasználja, ami nincs konkrétan leírva.

Ezért szól az, és ezért kell erősíteni a törvényben azt a lehetőséget, hogy igen, aki nem ért azzal egyet, hogy a közpénzek felhasználását, elköltését szabályozni kell, átláthatóvá kell tenni, akkor azt igenis szankcionálni kell, természetesen a törvény adta lehetőségekkel. Ezért különbözik a mi számvevőszéki törvénytervezetünk azoktól, amelyeket ön oly jól ismer, 50-60-at.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Schiffer András frakcióvezető úr következik két percben. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Először is Dancsó képviselőtársamnak válaszolnék, egy kicsit profán leszek: szóval, amit mi javasolunk, az alapvetően esemény utáni. Tehát nem gondoljuk azt, egyszerűen nem fér bele a koncepcióba, hogy eseményt megelőző valamiféle vizsgálatot javasolnánk. Azt, hogy célszerűségi, gazdaságossági szempontból vizsgálni kell, ezt az önök alaptörvénye is előírja. Mi csak azt mondjuk, hogy a hasznosság ma már a világon nem pusztán valami pénzügyi célszerűséget jelent. Ma a hasznosság a világon azt is jelenti, hogy egy-egy állami intézkedés, egy-egy közösségi intézkedés, pénzfelhasználás egyébként mennyiben szolgálja a jólétet, mennyiben szolgálja nemcsak az ember, hanem egyáltalán az élővilág jólétét, mennyiben szolgálja a biológiai sokféleség fennmaradását.

Mi azt mondjuk, hogy amikor ilyen célszerűségi vizsgálatok vannak, akkor ne pusztán a pénzügyi hasznosság legyen az egyetlen szempont. A célszerűségi vizsgálatot egyébként az alaptörvényből kifolyólag le kell folytatnia a Számvevőszéknek.

A másik: amikor azt mondjuk, hogy legyen az antikorrupciós politika centruma az Állami Számvevőszék, olyasmikre gondolunk, hogy a különböző más törvényekben előírandó vagy előírásra kerülő korrupciós hatástanulmányokat gyűjtse, és pontosan a tanácsadói szerepéből vagy kvázi tanácsadói szerepéből kifolyólag az egész közigazgatás számára a különböző kutatásokat, ami alapján korrupciós kockázatelemzéseket lehet készíteni törvényjavaslatokról, készítse elő, képzéseket szervezzen.

Ha önök egyébként a nemzeti vagyon védelmét tekintik elsődlegesnek a számvevőszéki törvény esetében is, akkor tényleg az a nagy kérdés, hogy miért nem írták elő kötelezően például a vagyontörvény módosításánál a számvevőszéki véleményezést. A 6. §-ról beszélek. Miért nem bővítik a 6. § hatókörét?

Ami a Btk.-módosítást illeti, csak azt szeretném megjegyezni, hogy párhuzamosan fut már két Btk.-módosítás, és nem igazán látjuk azt, hogy itt a közreműködési kötelezettség alatt önök pontosan mit értenek. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Ékes József képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

(13.00)

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyikos képviselőtársamnak, elnök úrnak mondom: én láttam olyan vizsgálati eredményt egy településnél, ahol 170 törvénytelenséget tárt fel az Állami Számvevőszék, amelyek között okmányhamisítás is volt. Az elmúlt időszakban az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet, intézkedési terveket kellett készíteni, és a problémát meghatározott időn belül ki kellett zárni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Itt jön be az, amit Schiffer képviselőtársam is mondott, aki expozéjának a 70 százalékában további szigorításokra hívta fel a figyelmet, a törvényt magát viszont tulajdonképpen jónak tartja. Azon valóban érdemes elgondolkodni, ha ennyi törvénytelenséget feltár a Számvevőszék, akkor az eddigi szokásokhoz képest át kell adni az ügyet a rendőrségnek, a hatóságnak, az ügyészségnek, hogy vizsgálják ki a törvénytelenségeket, hisz erre elsődlegesen ők jogosultak.

Amit elnök úr mond - nem sértve a korát, mert lassan már én is a korosabbak közé tartozom -, arra azt mondom, hogy az idő megy, és rengeteg tapasztalat képződik a tevékenységi körökben. Az elmúlt évek jelentései alapján is lehetett látni, hogy az Állami Számvevőszék tevékenysége hatalmasat változott, csak az a kérdés, hogy a mindenkori kormányzó párt abból mennyit fogad be és mennyit fogad meg. Volt olyan parlamenti vita állami számvevőszéki jelentésről, ahol saját magam kértem, hogy azokra a megállapításokra, amiket az Állami Számvevőszék megtett az éves jelentés kapcsán, a kormány próbáljon meg úgy reagálni, hogy adott esetben az uniós források felhasználása kapcsán is rá lehessen világítani a beruházások milyenségére.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Megadom a szót Pichler Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék Ékes József és Schiffer András képviselőtársaink elhangzott gondolataira reagálni. Alapjában véve mit jelent az előttünk fekvő sarkalatos törvénytervezet? Hogy megértsék, nagyon röviden, másfél percben - mert már csak ennyi idő áll rendelkezésemre - szeretném ismertetni Szigetvár történetét. Az Állami Számvevőszék megállapította azokat a törvénytelenségeket, amelyek kiküszöbölésével meg lehetett volna akadályozni, hogy Szigetvár negatív előjellel kerüljön be a köztudatba, a médiákba.

Mivel az önkormányzatnál nem vették figyelembe a Számvevőszék intelmeit, csődbe ment a város, és két éven keresztül elesett olyan lehetőségektől, amelyektől egyetlenegy kisváros sem szeretne elesni. Ez egy olyan példa az egész országra nézve, hogy a Számvevőszék által feltárt törvénytelenségeket tessék figyelembe venni. Az előző szocialista önkormányzat tevékenységének a következménye - amely nem addig nyújtózkodott, ameddig a takarója ért - lett a csődhelyzet, mert egy 200 millió forintos elnyert pályázatra felvett egy közel másfél milliárd forintos terhet a termálfürdő beruházásához. Hát így nem szabad gazdálkodni!

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén kétperces időkeretben Szilágyi Péter képviselő úr következik, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök Pichler képviselőtársam felszólalásának és annak, hogy az önkormányzatok most már napirendre kerülhetnek. Mi alapvetően üdvözöljük azt, hogy önkormányzatok tekintetében egy eléggé pozitív elmozdulás tapasztalható az előző törvényhez képest, és üdvözöljük azt, hogy megszűnt az 50 ezer lélekfős határnál lévő különbségtétel. Azonban úgy gondoljuk, hogy itt is van számos javítanivaló. Számos polgármester ül itt a teremben, akik bizonyára fogják érteni, hogy miről beszélek.

A javaslat lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat tulajdonában vagy résztulajdonában álló gazdálkodó cégeknél a Számvevőszék ellenőrzést folytathasson. Úgy véljük, hogy az irány helyes, de nem elegendő. Ezek a cégek napi kapcsolatban vannak az állampolgárokkal, a városok, a települések beruházásaiban nagyon nagy szerepet képviselnek, s bizony az elmúlt években rengeteg korrupciós ügy kapcsolódott ezekhez a cégekhez. Most nem fogok városneveket mondani, de több tucat várost is fel lehetne sorolni. Úgy gondoljuk, az Állami Számvevőszéknek nagyon fontos feladata lenne, hogy ezeket a cégeket kötelezően vizsgálja meg, akár évente is. Mi erre nézve nyújtottunk be egy módosító indítványt.

Szintén az önkormányzatokhoz kapcsolódóan annak is örülünk, hogy a számvevői jelentés és a számvevőszéki jelentés közötti különbség megszűnt, és immár egyfajta jelentés lesz a jövőben, ami nyilvános helyre fog kerülni. Azt azonban nem értjük, miért fogalmaz úgy a javaslat, hogy a település vezetője - tehát nem is csak polgármestert írnak, hanem településvezetőt - csak a képviselő-testületet lesz köteles informálni erről a jelentésről. Úgy gondoljuk, az alapvető bizalom helyreállítása érdekében nagyon szükséges, hogy helyben szokásos módon a település valamennyi lakója megismerhesse ezeket a jelentéseket. Elnök úrtól úgy értesültünk, hogy ezeknek a jelentéseknek a rövid ismertetése is el fog készülni, ami mindenképpen hozzájárulhat a nyilvánosság megerősítéséhez.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszöntöm önt, államtitkár asszonyt és képviselőtársaimat is. Vélhetően értem Nyikos képviselőtársam skrupulusát. Kérem, bocsásson meg nekem, de a nagyanyám mondott olyan bölcsességet, hogy segíteni úgy lehet, különösen az idős embernek, hogy azt el is tudják fogadni. Azt javaslom önnek, hogy gondolkozzon el ezen a bölcs mondáson, és ha segíteni akar, akkor ne azt mondja, hogy abszurdum és ehhez hasonló, hanem próbálja a tényleg hasznos tapasztalatait átadni.

Egy dologban viszont vitatkoznom kell önnel, ami részben igaz, de valójában mégsem. Azt mondta a tisztelt Házra, hogy mi vagyunk a közpénzek gazdái. Valójában igen, mert költségvetést fogadunk el, alrendszereket támogatunk, és az ország pénzügyeinek generális kérdéseiről döntünk, de azért jó, ha tudják a kedves lakosok, hogy itt nem cash folyik kézből jobbra-balra, hanem az alrendszereket a költségvetési törvény finanszírozza. Az tehát, hogy mi vagyunk a közpénzek gazdái, így valójában nem igaz. Ez nem gyakorlati megközelítése az ügynek. Az alrendszerek működnek, amelyekben a tisztelt Ház és a parlament ellenőrző funkcióját az Állami Számvevőszék valósítja meg. Tehát gazdája vagyunk a költségvetés kapcsán, de az ellenőrző szerve nem elsősorban a tisztelt Ház, mert nem biztos, hogy képviselőtársaimnak - habár kiváló képviselők ülnek körülöttem - ellenőrizni kéne a felhasználást, mert ez nem az ő dolguk, nem ezért jöttek ide, nem ezért küldték ide őket.

Schiffer képviselőtársam megjegyzéséhez - hogy esemény utáni az ellenőrzés - pedig a következőt fűzném hozzá. Képviselő úr egy nagyon fontos dolgot mondott, de úgy gondolom, hogy az ellenőrzésnek több funkciója van. Többek között preventív, tehát döntés előtti ellenőrzés - erre nyilván ön is gondolt, én viszont szeretném elmondani -, van műben és menet közbeni ellenőrzés, aztán utólagos ellenőrzés, azaz esemény utáni, amit ön mondott, ezenkívül van elemzés, és van a tanulságok levonása. Az ellenőrzésnek tehát több funkciója van. Bízom benne, hogy olyan Állami Számvevőszékünk lesz, amelyik ezt az összes funkciót betölti majd.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szalay Péter képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondattal szeretnék beszélni arról, hogy én is igen fontosnak tartom a közreműködési kötelezettséget, és helyes az, hogy büntetőjogi eszközöket használhat az ÁSZ az együttműködés megtagadása esetén. Az elmúlt hónapban közfelháborodást keltett - én is igen fel voltam háborodva -, hogy néhányan megengedik maguknak, hogy például a parlamenti vizsgálóbizottság ülésére, ahova meghívják őket, nem jönnek el. Itt volt a kilenc éve hazánkban tartózkodó amerikai üzletember, aki szintén taktikus módon távozott Amerikába, mielőtt még abban a bizonyos ügyben meghallgatták volna, ahol az ország lejáratása volt az igen fontos, lényeges kérdése ennek a témának.

(13.10)

Meggyőződésem tehát, hogy mind Schiffer képviselőtársam, mind Nyikos képviselőtársam egyetértenek abban, hogy igenis ne fordulhasson elő az országban, hogy akár az ÁSZ, akár más fórumok elé megidézett emberek, akiket esetleg vádolnának valamivel, ne tehessék meg, hogy megtagadják a megjelenést. Bizonyíthassák az ártatlanságukat, de igenis kötelességük legyen elmenni.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalások köréhez. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Pont ez az, amire nem számítottam, de nem ért váratlanul, hisz a mai nap arról szól, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslatról ejtünk szót, mégpedig az alaptörvényt követően - a jogalkotás alapja az alaptörvény, a legfontosabb szabályokat generálisan és nem teljesen részletekbe menően szabályozza -, ezt követően, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, az első sarkalatos törvény az állami pénzügyekkel kapcsolatos törvény, mégpedig az ellenőrzés oldaláról.

Én nagyon büszke vagyok arra, hogy képviselőtársam, Rogán Antal és bizottsága ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, hisz semmi sem fontosabb ma, mint hogy ilyen nyomorban és ilyen gazdasági, pénzügyi problémák közepette rendet tegyünk az állami pénzügyekben, márpedig a közpénzek, az adófizetők forintjainak felhasználásával, annak átláthatóságával, a rend helyreállításával és a bizalom helyreállításával.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Manapság ebben az országban a közpénzeket sokan nagyon tisztességesen, becsületesen, megfontoltan költik el, használják fel, és el tudnak róla számolni, viszont az is tény, és akkor nem mondanék igazat, de a mai közállapotok arról tanúskodnak, hogy többek között vannak olyan városok, vannak olyan települések, vannak olyan cégek, és vannak olyan állami alrendszerek, amelyek nem jól teljesítenek, alkalmasint a szándékkal ellentétben nem pontosan oda költik a közpénzt, amire rendeltük volna, és ez a rendetlenséget segíti elő, a rendetlenségben pedig a zavarosban jól lehet halászni, és sok minden a magánszférában úgy landol, hogy zsebeket gazdagít alkalmasint. Na, ez nincsen jól, úgyhogy summa summarum, én nagyon büszke vagyok arra, hogy elsőként a legfontosabb gondot, amiből finanszírozunk akár jóléti szolgáltatásokat, akár nyugdíjakat, egészségügyet, akármit, a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére fordítják a tisztelt Ház képviselői, illetve bizottsági önálló indítványként az első figyelmet, és ez az első sarkalatos törvény.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, mellőznöm kell a tudományos megfogalmazásokat, mert az az iskola és a könyvtár kérdése. Jómagam is éjszaka olvasgattam egy nagyon jól sikerült könyvet, ez a Rendszerváltás gazdaságpolitikája - nem tudom, volt-e, de majd rájövök a végére -, mert tankönyvek és könyvtárak írnak arról, hogy mi az államadósság, mi a közpénzügy, mi az ellenőrzés, mi a finanszírozás, és milyen számviteli szabályok vannak, ennek széles irodalma van. Ma nem erről van szó, nem erről beszélünk, hanem arról beszélünk, hogy a közpénzeket hogyan kell ellenőrizni, és mi az, ami ma a legfontosabb a Magyar Köztársaság, Magyarország számára.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! A törvényjavaslat jelentőségéről, céljáról és feladatáról szeretnék szólni. A jelentőségéről már szót ejtettem, arról is, hogy fontos, sarkalatos törvény, hisz egy ország életét befolyásolja a közpénzekkel való gazdálkodás, mindenre a megfelelő forrásfelhasználást biztosítani és azt jól elkölteni. A célja az átláthatóság, erről is már szót ejtettem, a feladata pedig a közbizalom erősítése, mindamellett, hogy a törvényeket betartsák.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! A közpénz fogalmában benne van az, hogy a köz pénze, a köz pénzével pedig illik elszámolni. Még a családon belül is előfordul az, hogy elszámolunk egymásnak a család bevételeivel, pedig az csak egy szűk köré. Egy nagy családban, egy országban szükségeltetik elszámolni a közpénzekkel, a bevételekkel és a kiadásokkal. A bevételekkel még rendjén is vagyunk alkalmasint, de kérem, a felhasználásában az utóbbi 20 évben nagyon sok anomália volt. Nem kell csak emlegetnem az utóbbi 8 évet, amikor nagyon sok állampolgár haja égnek állt, hogy hogyan költötte ez az ország a közpénzeket.

A parlament - már erről is szót ejtettem - legfontosabb ellenőrző szerve, tehát a mi ellenőrző szervünk, a parlament alá rendelt és a mi segítségünkre rendszeresített ellenőrző szervről van szó, amikor az Állami Számvevőszékről beszélünk, tehát a miénk. Tudják, az ellenőrzésnél a vezetők szokták azt a fogalmat használni, hogy az ellenőrző szerv, legyen egy könyvvizsgáló, legyen egy belső ellenőr, a vezető meghosszabbított keze, hisz helyette ellenőriz. A tisztelt Ház helyett az Állami Számvevőszék ellenőriz a megbízása és törvényi felhatalmazása kapcsán, ezért nem mindegy, hogy milyen az a törvény, amellyel felhatalmazzuk az elnök urat és az Állami Számvevőszéket, hogy hogyan hajtsa végre a saját feladatunkat. Miután erre mi képtelenek vagyunk, ezért megbízzuk az Állami Számvevőszéket, és a törvény rendezi azt, hogy milyen jogosítványokkal, milyen feladatkörben, milyen mélységben, milyen következményekkel ellenőrizze a közpénzek felhasználását. Erre alkalmaztam azt a fogalmat, hogy longa manu, amely a római jogban is írva vagyon, a parlament meghosszabbított karja az ellenőrzés tekintetében.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Számvevőszékről szóló törvényjavaslat jelentős változásokat generál. El szeretném mondani, eszközeiben bővíti az ellenőrzést, több lehetőséget ad számukra, hisz nagyon furcsa dolog az, amikor valaki, ha gyógyítani kell, nem kap megfelelő eszközt hozzá, ha javítani szeretne valamit, akkor pedig nem kap hozzá megfelelő szerszámot. Úgy gondolom, az Állami Számvevőszéknek eszközre van szüksége, és ez legyen anyagi, technikai, szellemi és sok egyéb más, jogi eszköz is legyen számára, hogy a feladatát maradéktalanul vagy annak legalább is az elvárásával végezhesse el.

Hölgyek, Urak! Nagyon fontos dolog az, és már egy kétperces hozzászólásomban említettem, hogy nem lehet következmények nélküli a törvénysértés, a szabályszegés, igenis fenyegetni kell retorzióval, hisz a büntetőjog is arról szól, nem kriminalizálva az országot, hogy ha lopsz vagy ölsz, akkor büntetést fogsz kapni. Nyilvánvaló, hogy szükséges az állami pénzek felhasználásánál is ez a fenyegetettség, és nem lehet következmények nélküli, mint ahogyan az ország sem lehet következmények nélküli, a vezetés sem lehet következmények nélküli, mert aki vezet, az felelős azok irányában, akik őt ezzel megbízták, és odatették az élre.

Nagyon fontosnak tartom a nyilvánosságot. Hölgyek, urak, valójában az elmúlt 20 évben sok jó praktika született az Állami Számvevőszék munkáját illetően, a megítélését illetően is, de egy dologban, a nyilvánosságban nem volt áttörés. Úgy gondolom, hogy ma minden magyar állampolgár, akinek igénye van rá, megismerhessen bármely közpénz felhasználásával kapcsolatos jelentést, vizsgálatot, annak célszerűségét és sok egyéb mást; épp ezért a nyilvánosságnak a közpénzek dolgában - hisz a fogalomban is benne van, hogy közpénz - fontos az, hogy mindenki, ha igénye van rá, ebbe betekinthessen. Úgy gondolom, a változások ezek körül összpontosulnak. Próbáltam kiemelni nem mindent, de a leglényegesebbet próbáltam megemlíteni.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Az előző számvevőszéki törvény minden foltozgatás mellett 1989-ben született, és minden felett, nemcsak felettünk, a korunk tekintetében jár el az idő, hanem bizonyos szabályok fölött is, mégpedig az új kor követelményeihez egy törvénynek, egy törvényjavaslatnak alkalmazkodnia kell. Számba kell venni azokat a megváltozott körülményeket, feltételeket, kialakult helyzetet, többek között azt, hogy ilyen rosszul áll az ország, hogy mivel lehet rehabilitálni és jóvá tenni bizonyos törvényi szabályozást. Úgy gondolom, a törvényjavaslat, mindamellett, hogy tökéletességre törekszik... - képtelenség tökéletes törvényt alkotnunk, már csak azért is, mert tökéletes nincsen, még ha én csinálom, akkor sem. A döntés különben sokszor arról szól - és ez a döntés természetrajza -, hogy alkalmasint a lehető legjobbat kell tudni választani, de nem a tökéletest, mert arra sokszor nincs meg a mód és lehetőség. Úgy gondolom, a mai állapotok között alkalmazkodva egy jó döntést kell hozni, hogy megfelelő módon legyen ellenőrizve a közpénzügy.

Következményeknélküliség: az elmúlt években következmények nélküli volt az Állami Számvevőszék tevékenysége. Következmények nélkül megtehették azt, amit megtehettek. Gondolják el, miért van Budapestnek ilyen problémaköre. Miért van ilyen gond a MÁV-val, a BKV-val és sorolhatnám? Megtehették azt, hogy nagy ívben elfelejtették a Számvevőszék megállapításait, nagy ívben elfelejtették, és azt hiszem, még finom volt a megfogalmazásom. Gondolják el: hogyan teheti meg egy első számú vezető a fővárosnál, hogy nem foglalatoskodik azzal a megállapítással, amit a Számvevőszék az asztalára tett és javasolt?

(13.20)

Úgy gondolom, ilyen hatalma senkinek sincs, úgyhogy ezeknek a hölgyeknek, uraknak bele kell ütni az orrát, hogy bizony ők is felelnek sok mindenért, és tudniuk kell, hogy mi a kötelességük.

Hölgyek, Urak! A függőségről. Az elmúlt húsz évben a Számvevőszék függött a kormánytól - alkalmasint persze. Én úgy gondolom, hogy csak a parlamenttől, az őt létrehozó és az őt szabályozó parlamenttől lehet függő, és a törvénytől és a jogszabálytól, senki mástól. Nagyon fontos dolgot mondtam, kérem, és nem a kormánytól kell függenie, hanem a tisztelt Háztól és a tisztelt Ház által hozott törvényektől és szabályoktól. Úgy gondolom, a kiszolgáltatottságot sem a fizetéssel, sem a kinevezéssel, sem a felmentéssel nem lehet a Számvevőszék vezetői fölé és az ott alkalmazottak fölé telepíteni, hiszen ha függőséget éreznek, akkor előfordul az embernek az a rossz tulajdonsága, hogy lúzerré válik, márpedig ebben az országban a közpénzüggyel nem lehet senki sem lúzer.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Meg kell állapítanom a múltról azt is, hogy a közpénzügyek állapota 2010-re a lehető legmélyebb pontra süllyedt. És ezt nem én mondom, hanem, ha szűkebb pátriámat néztem, Békés vármegye minden polgára, vagy legalábbis aki gondolkodik és gondoskodik, vagy foglalatoskodik, vagy akinek eszébe jut a közpénzügyek kérdése, annak az a vélekedése, hogy ennél mélyebb talán már nincs. Azért gondoljuk végig, hogy milyen nyomor van Békés megyében, milyen finanszírozási gondok vannak, közben az országban lopnak, csalnak, hazudnak, és tűnik el az adófizetők pénze. Tehát úgy gondolom, hogy ez az állapot nem tartható, a szakadék széléről talán sikerült 2011-ben picit hátrébb mozdítani az országot, de a szakadék még ott van előttünk. És ez a legnagyobb szakadék, az eladósodottság és az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzetek, és nem beszélek arról, hogy például az eladósodottság milyen terhet ró és hogyan szűkíti a gazdaságunk és az életünk lehetőségeit azért, mert nincs elegendő pénz, vagy pedig sokba kerül a hitel, ami a kamatokból és az államadósságot is tovább növelve a forgalomból vesz ki pénzeszközöket.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A világon mindennek oka van. Göndör képviselőtársam tegnap azt mondta informálisan, hogy jobb, ha nem jövök be, mert ez a törvény olyan vacak, hogy ne avatkozzak bele. Én úgy gondolom, hogy ha valahol probléma van, akkor képviselőként pont oda kell mennem. Úgyhogy köszönöm az invitálását, bejöttem, és úgy gondolom, hogy nagyon jó törvényjavaslatot kell csinálnunk, és ebben kérem az ő támogatását is; ahol ellentmondás van, ott azt javítsuk ki.

Én úgy gondolom, hogy nem lehetünk ma elégedettek sem a közpénzügyekkel, sem az ország állapotával. Meghiszem azt, hogy nehéz erről a dologról beszélni, mert lehetséges, hölgyek, urak, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak a jelenben és a jövőben fog vizsgálódni, hanem a múltat illetően is.

Hölgyek, Urak! Van mit félni ebben az ügyben. Akinek van, szokták mondani, hogy akinek olyan a nadrágja, akkor... szóval értik, nem fejtem ki a véleményemet. (Szabó Vilmos: Esztergom!)

Nyikos képviselőtársam azt mondta a törvényjavaslatról, hogy reménytelen. Én nem adom föl, a remény hal meg utoljára, úgy gondolom, utaltam arra, hogy ha valaki jó szándékkal segítene, akkor az tegye elfogadhatóvá a segítséget, és ne azt mondja, hogy reménytelen egy törvényjavaslat. És elmondom önöknek, bár ez nem pletyka, mert a bizottság tárgyalt róla, hogy Nyikos képviselőtársam önállóan beadott egy törvényjavaslatot egy képviselőtársával, ami nagyon hasznos dolog, majd össze kell vetni a munkával, de nem a számvevőszéki bizottság adta be, és nem az kérte fel, hanem ő a személyes ambícióit érvényesítette akkor, amikor csinált egy törvényjavaslatot. Ha valaki azt akarja, hogy hasznos és helyes dolgot csináljunk, akkor ahhoz partnereket kell szerezni a bizottságon belül, és nem önállóan tenni-venni a dolgot, és majd föléjük helyezkedve ezt az érzést betáplálni - ez nem ment, nem jött össze, bevallom őszintén, úgyhogy a benyújtott indítványát nem támogatta a bizottság, mert volt egy konkrét és komplex törvényjavaslat. Arról nem beszélek, hogy ez a törvényjavaslat számtalan hibával bírt és hibától szenvedett, amelyeket a bizottsági ülésen tiszteletből nem mondogattam el, de elolvastam azt a törvényjavaslatot. Nem rossz, vannak benne jó dolgok, de alapvetően egy gyenge törvényjavaslatról van szó, és sajnos érződik a sértődöttség mindkét úr esetében - ha valaki egy bizonyos kérdésben önjelölt bizonyos pozíciókra, akkor ne csodálkozzon később azon, hogy nem szükségeltetik. Lehet egy dologban akarat, hogy akarok valamit, és ha nem jön be, akkor szerintem a józan gondolkodás annyi, hogy nem mindig sikerül nyerni, és kész. Ez nem primadonna-magatartás, hanem az ember azt mondja, hogy nem kellettem, és el kell gondolkodni azon, hogy miért nem én kellettem abba a beosztásba.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Még egypár percet szeretném igénybe venni a figyelmüket és a türelmüket az ellenőrzéssel kapcsolatban. Vulgárisan sokszor azt szokták mondani, hogy az ellenőrzés - ez hétköznapi gyakorlat, magam is ezzel kezdem általában, ha példabeszédet kell mondani - a praxis összevetése a mintával. Ez nagyon szűk megfogalmazás, de valójában az Állami Számvevőszék is a mintát, azaz a törvényt korábban összevetette a gyakorlattal, és ez volt a vizsgálat jelentése. Pontosan ez az, ami már nem elég a mai világban. Nem mondom azt, hogy az elnök úrék ilyen vizsgálatot készítettek, de általában a praxis az ellenőrzésben a törvény, a törvényi előírás összehasonlítása a gyakorlattal.

Nagyon fontos dolog, amit itt ma többször szóvá tett a képviselőtársam, például az elnök úr már többször nyilatkozott róla, és nagyon köszönöm, hogy ezt napirendre vette, hogy az Állami Számvevőszéknek a pénzügyek felhasználásánál fontolgatnia és elemeznie kell a célszerűséget, sőt ennél tovább megyek: a döntés és a felhasználás hasznosságát.

Hölgyek, Urak! Annyit költünk, amennyi szükséges rá, vagy többet? Nagyon fontos megnézni. Ugyanis, kérem, egy józan családban mindenre csak annyit költünk, amennyi indokolt, egy fillérrel sem többet. A közpénzügynél sem kell ennek másként lennie, az adófizetők pénzénél sem kell ennek másképp lennie! Annak pedig, amit elköltünk, hatékonynak illik lenni. Azt várják el tőlünk, hogy az állami forrásokat arra költsük, ami eredményt hoz: szolgáltatási színvonalra, annak növekedésére, annak minőségére, és még sorolhatnám.

Nagyon fontos, amiről ma szó eshetett: a fenntarthatóság. Igenis elemezni kell, nemcsak abban az értelemben, hogy a zöldmetódus szerint fenntartható egy beruházás, a közpénz felhasználása, hanem a tekintetben is, hogy ez nem ró-e később olyan terhet egy országra, egy városra, egy településre, egy falura, amivel az csődbe mehet. Lehetőség szerint a gigantomániát kellene e tekintetben visszavonni.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Erre vonatkozólag a MÁV-ot és a BKV-t említem. Az sem engedhető meg, hogy a legfontosabb közpénzköltő állami cég - és ebből még azért van bőven, csak kiragadtam két divatos példát - például a Magyar Államvasutak legyen. Ahogy ott az adófizetők pénzét költötték, az katasztrófa; a BKV-nál hasonló módon.

Itt beszélnek sok mindenről, 98 százalékos adóról. Hölgyek, Urak! A szándék azért csúcsosodott ki, mert volt, aki 100 milliót vett föl, és vissza lett foglalkoztatva. Igen, ilyen eseteket is vizsgálni kell, és nem engedhető meg az, hogy valaki elmegy, kap 100 milliót, aztán visszadolgozik, és akkor még tovább viszi a pénzt, holott lehet, hogy a munkája meg értéktelen. Én úgy gondolom, hogy ez nem megengedhető dolog, és sajnos a rendcsinálásnak sokszor vannak áldozatai, és azok is kapnak ezekből a pofonokból, akiket nem illetne. Sajnos ez a mi hibánk, ha nem vagyunk kellőképpen figyelmesek - erre oda kell figyelnünk.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A BKV-nál, a MÁV-nál és egyéb más nagy alrendszereknél nem engedheti meg a tisztelt Ház, a parlament - és nem a kormány, hanem a tisztelt Ház -, hogy ne tekintsen rá ezekre a nagy költő helyekre, ahol rengeteg állami forrás allokálódik a felhasználás irányába, és alkalmasint magánzsebek irányába is.

Félnek az új törvénytől. Ez is ma szóba került. Azt szoktam mondani, hogy akinek nincs vaj a fején, annak nincs mitől félnie. Hölgyek, Urak! Ha vaj van rajta, kaparják le, és akkor nem lesz gond - világos. Úgy kell csinálni, tisztességesen, elszámoltathatóan és nyilvánosan az állami pénzekkel való gazdálkodást, hogy az bármikor kiállja a kritika és az ellenőrzés próbáját.

Összegezve a mondandóm lényegét: nagyon fontosnak tartom azt, hogy ma itt tárgyalunk erről a törvényjavaslatról, az időzítés, hogy elsőként tárgyalunk, szintén nagyon fontos, és nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak ellenőrizzünk, hanem megállapításokat tegyünk, az pedig ne maradjon intézkedés nélkül, kövesse az intézkedés, és fontos - ami ellen sokan itt tiltakoztak érdekes módon -, hogy szankcionálva legyen az, aki nem teszi lehetővé vagy megrekeszti az ellenőrzést, és nagyon fontos az utóellenőrzés.

(13.30)

Egyet szeretnék mondani, mélyen tisztelt hölgyek, urak, zárszóként. Az Állami Számvevőszék nem egy főhivatal, amely az adófizetők pénzét költi alacsony hatékonysággal. Tegyünk róla ezzel a törvényjavaslattal, hogy az adófizetők pénzét okosan költsék, pont az ő érdekükben és a közpénz érdekében, jól végezzék ezt a munkát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Bödecs Barna képviselő úr. Öné a szó.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Személyes érintettség okán kértem szót, ugyanis én volnék a másik jegyzője az elutasított javaslatnak. Tekintettel arra, hogy én ebben a vitában korábban sem szólaltam meg, nem értem, mire alapozza Babák képviselő úr, hogy én sértett lennék. Mert ön így fogalmazott. Én egyáltalán nem érzem magam sértettnek, másrészt idáig a vitában nem vettem részt, tehát nem is nyilváníthattam ilyen véleményt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, de tájékoztatnom kell, hogy ez nem ügyrendi, hanem kétperces felszólalás keretében rendezhető ügy. Ezért van a kétperces lehetőség. Minden további nélkül az elkövetkező időben legyen kedves ezt használni.

Most pedig kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, úgy gondolom, hogy valami félreértés történt képviselő úr részéről. Én Nyikos képviselőtársunkról beszéltem, és neki szántam megjegyzésemet. Végtelenül sajnálom, hogy nem volt itt, amikor mindezeket mondottam, de a Háznak időrendje van, és el kellett mondanom. Úgyhogy szó nincs róla, hogy én megbántanám önt, nem adott rá okot, és azt hiszem, én sem önnek. Ennyire tiszteljük egymást.

Elnök úr, bocsánatot kérek, ha félreértés történt, valószínűleg bennem volt a hiba. Köszönöm, hogy megadták ezt a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces hozzászólások sorát. Megadom a szót Kiss Sándor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Éppen az iméntihez szerettem volna szólni. Visszautasítom azt, hogy Nyikos Lászlót a személyes ambíciói indították volna arra, hogy Bödecs Barnával benyújtsák ezt az előterjesztésüket. Mert akkor "arrogán" Antal is, gondolom, személyes ambíciói alapján jegyzi ezt a... (Gulyás Dénes: Milyen Antal? - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Néha itt van.) - Antal? tessék? -, Rogán Antal személyes ambíciói alapján jegyzi ezt a sarkalatos törvényt. Azt tegyük hozzá, hogy itt sincs. Úgyhogy kérem Babák képviselőtársamat, hogy tartózkodjon az ilyen megjegyzésektől.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm képviselőtársam intelmeit, igyekszem betartani. Biztos nem figyelt kellőképpen, vagy bennem volt a hiba, hogy nem fejtettem ki kellőképpen a gondolataimat. Nyikos úr azt mondta e törvényjavaslatról, hogy reménytelen, tehát semmire sem jó, mert van egy másik, és a bizottsági ülésen ezekről beszéltünk. Ön nem volt ott, én viszont ott voltam. Úgyhogy sem önt, sem Nyikos urat nem akartam megbántani.

De azért gondolja végig, tisztelt képviselőtársam, ezt viszont elmondtam a bizottsági ülés nyilvános szakaszában, hogy a számvevőszéki bizottság nem vett részt ennek a törvényjavaslatnak az elkészítésében. Ezt az elnöktől kell megkérdezni, hogy miért nem, mert ő tudta, hogy készül ilyen törvényjavaslat, és nyugodtan allokálhatott volna minket is a törvényjavaslat előkészítésébe. De nem. Ő maga csinált egy másik képviselővel egy törvényjavaslatot, amelyet nem tudtunk általános vitára támogatni. Kérem, bocsásson meg, de ez a törvényjavaslat megítélésünk szerint jobban szolgálja az ország érdekét, és nem érdekelnek benne a személyes ambíciók.

Köszönöm, hogy szólhattam.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Bödecs Barna képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor eltérve a vita eddigi szakaszától, tisztán szakmai dolgokról szeretnék szólni, minden személyeskedést meg politikai lózungot szeretnék mellőzni.

Az első az, hogy nekem az a kifogásom van ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy több területen szakmaiatlan, illetve több területen nagyon fontos szakmai kérdésekben elnagyolt.

Hadd kezdjem a jelentés tartalmával. Az Állami Számvevőszék jelentéséről ez a törvény egyetlenegy bekezdést tartalmaz, aminek egyetlenegy érdemi mondata van: "Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít." Kérem szépen, ez vajmi kevésnek tűnik a szakma szabályai szempontjából, tekintettel arra, ahogy azt Nyikos úr is elmondta, hogy itt legalább kétféle ellenőrzésről van szó, ezáltal kétféle jelentéstartalomról, ezen belül pedig a pénzügyi ellenőrzésről készült jelentésben véleményt is kell nyilvánítani. Az, hogy az egyértelmű véleménynyilvánítási kötelezettség hiányzik a törvényből, később igen komoly problémákhoz vezethet, hiszen ezeket a jelentéseket is a vélemény alapján értékeljük. És amennyiben a jogalkotó nem írja elő ezt a véleménynyilvánítási kötelezettséget, akkor később, más jogszabályokban nagyon nehéz lesz például ezen vélemények tartalma szerint értékelni. Ami vezethet olyan disszonanciákra, hogy nem tudjuk például szankcionálni azokat a szervezeteket, akikről elmarasztaló vélemény születik.

A fenntarthatóságról esett néhány szó. A fenntarthatóság fogalma elég tág. A célszerűségi vizsgálatoknak egy olyan fenntarthatósági szempontjára is felhívnám a figyelmet, amelyik szintén nem szerepel a tervezetben, hogy a közpénzek elkötésének gazdaságossága, hatékonysága, eredményessége tekintetében mindig nagyon fontos a gazdasági fenntarthatóság kérdése is. Tehát egy beruházás önmagában lehet hatékony közpénzfelhasználó, de abban az esetben, ha az így létrejött létesítményt nem lehet már célszerűen, hatékonyan használni, avagy az egész létesítményüzemeltetés finanszírozhatatlan, mert a beruházás olyan projektre készült, amelynek a későbbi üzemeltetési finanszírozása akár törvényes, akár költségvetési okokból nem biztosított, akkor ez egy teljesen kidobott pénz, és olyan költésről van szó, ami fenntarthatatlan. Erre sem ad igazából iránymutatást a jelenlegi előterjesztés.

A következő témám, hogy az ellenőrzés lefolytatása és módszertana tekintetében megint ugyanez a szűkszavúság érvényesül a törvényben. A 23. § (1) bekezdése tartalmazza ezt: "Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza." Nem gondoljuk azt, hogy a Számvevőszéknek ne lenne erre joga, jogosítványa. Sőt, ez így rendkívül üdvös, hogy ők maguk ezeket a sztenderdeket az adott tevékenység keretei között kidolgozzák. Ugyanakkor a nemzetközileg elfogadott szabályokat a törvénybe be kellene emelni. Tehát az, hogy az INTOSAI sztenderdjei itt iránymutatók kell hogy legyenek és minden esetben, ahol helyi, lokális sztenderdek nincsenek, akkor azokat alkalmazni kelljen, elengedhetetlen követelmény.

Hasonlóképpen felhívnám a figyelmet arra is, hogy pénzügyi ellenőrzéssel a magánszervezeteknél a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai foglalkoznak, és a kamarának kidolgozott sztenderdrendszere van, amely különösen a gazdasági társasági formában működő, de közpénzekkel gazdálkodó, tehát állami vagy önkormányzati tulajdonú sztenderdeknél gyakorlatilag módosítás nélkül alkalmazható. Az, hogy a törvényjavaslat nem is utal a magyar nemzeti könyvvizsgálói sztenderdek alkalmazására, álláspontunk szerint szintén súlyos hiányosságnak tekintendő.

A következő téma a minőségbiztosítás témaköre. Ugyanez a szűkszavúság, és mondjuk úgy, szakmai kidolgozatlanság érvényesül ezen a területen. A 24. § (2) bekezdése egyetlen mondatban intézi el ezt a kérdést megint: "Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevőszék minőségbiztosítást működtet."

(13.40)

A törvényben egy szó nincs arról, hogy ezt a minőségbiztosítási rendszert ki, mikor, milyen határidővel, hogyan fogja kidolgozni, ezt a minőség-ellenőrzést a szervezeten belül milyen szervezeti rendszerben kell hogy az Állami Számvevőszék megoldja. Erről sincs szó a javaslatban, mint ahogy arról sem, hogy a minőségbiztosítási rendszer működtetésének következményeként létrejövő megállapítások és eredmények alkalmazása, illetőleg adott esetben a szankciórendszere hogyan kell hogy felépüljön.

Nagyon sok szó esett a vitában a közpénzekkel gazdálkodók által adott esetben elkövetett bűncselekményekről. Szóval, egyet itt azért nagyon fontos lenne figyelembe venni, hogy a pénzügyi, illetve gazdasági ellenőrzés elsődlegesen nem a bűncselekmények feltárására szakosodik. Magyarán szólva a gazdálkodás ellenőrzése során kerülhetnek elő olyan információk, amelyek bűncselekmények gyanújára utalnak. Az ellenőröknek elsődlegesen nem nyomozóhatóságként kell eljárni, hanem azokat az ellenőrzési terveket és metódusokat kell végrehajtani, ami által ők a pénzügyi jelentésüket és véleményüket ki tudják alakítani. Ezen belül fontos azonban, hogy kialakuljon annak a módszertana, ami a csalások, hamisítások feltárására szolgál. Mivel a törvényben erről szintén nincs szó, ezáltal hiányzik igazából annak a megfogalmazása, hogy a csalások, hamisítások feltárására vonatkozó speciális szabályrendszert is ki kell alakítani. Ez önálló sztenderdeket igényel, és igényli azt, hogy az ellenőrző hatóság ezek alkalmazását az ellenőröktől, a számvevőktől megkövetelje, valamint ezeknek az arányait megszabja, ami egy időbeli szabályozást is kell hogy jelentsen.

A következő hiányosság, amiről szólni szeretnék, hogy nincs semmiféle kapcsolat a számvevőszéki törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozásáról szóló törvény között. Míg a gazdálkodó szervezetek könyvvizsgálóinál a kamarai törvény egyértelműen előírja az ezzel kapcsolatos feladatokat és a könyvvizsgálók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, azokat a speciális dolgokat, amelyek a költségvetési szerveknél ilyen értelemben szóba jöhetnek, a törvény még utalás szintjén sem tartalmazza, nem teremti meg a kapcsolatot a két törvényi szabályozás között. Azt ugye senki sem gondolja, hogy közpénzekből gazdálkodó szervezeteket ilyen célra ne lehetne felhasználni, hiszen ugye nemcsak költségvetési bevételek lehetnek, tehát kiváló terepet nyújthat például támogatások formájában egy ilyen szervezet a pénzmosásra is.

Az utolsó két téma, amiről szólni szeretnék, a számvevők, illetve a külső szakértők alkalmazásával kapcsolatos követelmények. Gyakorlatilag mindenütt annyi kerül leírásra, hogy felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzen. Tehát még a szakirányú felsőfokú végzettség előírására sem kerül sor a törvényben, ami magában hordozhatja a szakma felhígulásának a lehetőségét. Mindenképpen hiányzik a törvényből az, hogy a számvevők előrehaladásánál nincs beírva az a szint, amely fölött például a könyvvizsgálói végzettség előírható lehet, tehát mondjuk, hogy egy számvevő tanácsosi tisztséget már ne lehessen könyvvizsgálói oklevél nélkül betölteni. Hasonlóképpen hiányzik a jogszabályból, hogy ki a Számvevőszéknek az a szakmai első számú vezetője, ahol ezek a szakképesítési követelmények szintén elvártak és előírandók, adott esetben, mondjuk, az alelnök esetén, ha ez meg lenne nevezve.

Sajnos az időkeretes tárgyalás folytán ennél többre nem nyílik lehetőségem, úgyhogy itt kell befejeznem a hiányosságok felsorolását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Balázs József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában több furcsa kérdés fölmerült. Ki a szerző, a törvénynek ki a szerzője? Úgy gondolom, rövid törvényhozói tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a törvénynek mindig előterjesztője van, és mögötte pedig komoly szakmai munka folyik. Volt ilyen kérdés, hogy hol lehet megvitatni. Hát most éppen megvitatjuk a törvényt, az általános vitáját folytatjuk le.

Azt gondolom, maga az Állami Számvevőszékről szóló törvény egy szimbolikus törvény. Annál, hogy az alaptörvény elfogadása után ez az első sarkalatos törvény, szerintem sokkal fontosabb az, hogy a közpénznek, a közpénzekkel való gazdálkodásnak egy új, korszerű és hatékonyabb módját igyekszik a törvény leszabályozni. Az elmúlt években nagyon sokszor találkoztam személyesen is, és több képviselőtársam is mondott példákat arról, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit egyes szervezetek, intézmények, települések hogyan nem vették figyelembe. Azt gondolom, nemcsak budapesti, vidéki példák is voltak tömegesen. Világossá kell tenni, hogy aki közpénzből gazdálkodik, annak felelőssége is van, és azt az Állami Számvevőszék ellenőrizheti, és amennyiben valaki nem tesz ennek eleget, akkor annak lehetnek következményei is. Véget kell vetni a következmények nélküli gazdálkodásnak, véget kell vetni a közpénzek kitalicskázásának.

Gondoljunk arra, én tudok olyan példát, hogy egy város - nem mondom a nevét -, ahol az Állami Számvevőszék gazdálkodási problémák miatt ellenőrzést végzett, intézkedési terv készült; a város polgármestere vállrándítással és egy "na és?"-sel válaszolt ezekre. És azt gondolom, hogy a törvény megalkotásánál, a közpénzekkel való gazdálkodás ésszerűsítése mellett azért ne felejtsük el, hogy jelentős társadalmi elvárás van. Ezt akarják a választópolgárok, ezt akarják az emberek.

Üdvözlendő az is a törvénytervezetben, hogy világos garanciákat tartalmaz az Állami Számvevőszék függetlenségének megteremtése érdekében. Hiszen maga a költségvetésének a garantálása, azt gondolom, nagyon fontos jogszabályi és materiális erő, hogy azt a munkát, amire a törvény fölhatalmazza, minden korban el tudja végezni. Azt gondolom, helyes az a szabályozás is, hogy az Állami Számvevőszék alkalmazottait a köztisztviselői törvény alól kiveszi, hiszen ez is egy, a függetlenség irányába ható, a függetlenséget garantáló jogszabályi felhatalmazás. Azt is gondolom, hogy ezenkívül az 1989-es törvény után azért még több olyan szigorú változás történik: szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lépnek életbe, nagyobb szabadságot kap az Állami Számvevőszék elnöke a belső szervezeti struktúra megalkotása során, és szinte minden egyes elemében megújul, korszerű, XXI. századi törvény születik meg a közpénzeink, az adóforintjaink védelmében.

Vannak olyan területek, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim hiányolnak, hogy miért nincsen szabályozva; például, hogy milyen eljárásokkal ellenőriz az Állami Számvevőszék. Azt gondolom, hogy ha azt mondanánk, azt írnánk le, kicsit furcsa lenne, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése során ajánlott vagy tértivevényes levélben kell értesítenie az ellenőrizendő szervet, vagy ha becsenget, akkor egyszer vagy kétszer csengessen a számvevő, azt gondolom, fölösleges ez a szabályozás. A jelenlegi szabályozás kellő mélységében és kellő tartalmában újítja meg a Számvevőszék szerepét, funkcióját.

(13.50)

Összességében azt hiszem, hogy egy szigorú, következetes, átlátható, független és közérthető Számvevőszékre van szükség. Ezt szolgálja a törvény, és azt hiszem, a törvénytervezet valamennyi elemében e célokat szolgálja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Boldvai László képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Elnézést, elnök úr, mikrofont kérek szépen, mert nem működik.

ELNÖK: Kérnék szépen egy hordozható mikrofont. Pillanat türelmet kérek, képviselő úr, azonnal megérkezik, és természetesen az ön idejébe ezt beszámítjuk. Öné a szó.

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló képviselők sok érdekességre, furcsaságra felhívták a figyelmet az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Valóban furcsa, hogy a beterjesztett javaslat szerint egy erősen centralizált szervezet jön létre, amelyben az elnök számára biztosított széles körű diszkrecionális jogkörök és nagyfokú pénzügyi függetlenség jelentős mozgásteret teremtenek az ellenőrzések meghatározására és elvégzésére. Mindez azonban nem feltétlenül jelenti az államháztartás gazdálkodásának és a nemzeti vagyon kezelésének magas szakmai színvonalú ellenőrzését.

A törvényjavaslat nem tartalmazza az olyan alapvető fogalmak meghatározását, mint közpénz vagy nemzeti vagyon. Nem tartalmazza az ellenőrzés szempontjait, vagyis hogy a Számvevőszék szabályszerűségi vagy gazdaságossági, hatékonysági, illetve eredményességi szempontok szerint végzi-e a tevékenységét. Nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek a jelenleg hatályos szabályozásban szerepelnek, így különösen nem akar foglalkozni a központi költségvetés hitelfelvételének ellenjegyzésével. Számos ágazati törvényben rögzített feladatról lemondana a szervezet. A feladatokról történő lemondás mellett ugyanakkor nem mondana le a saját költségvetéséről, amellyel kapcsolatban az előterjesztő azt javasolja, hogy nem lehet kevesebb az előző évi költségvetésnél.

Ugyancsak szerepel a törvényjavaslatban, hogy a KSH szerinti nemzetgazdasági bruttó átlagkereset alakulásához képest meghatározott, fix összegű juttatásokat kell biztosítani a szervezet tagjainak, és az elnök és az alelnök számára a tisztségviselés megszűnése esetében további 3-6 havi juttatást kell fizetni az adófizetők pénzéből. A pénzügyi szabadság mellett persze azt is javasolja az előterjesztő, hogy az elnök széles körű felhatalmazással rendelkezzen a szervezet belső működése, szervezeti rendjének kialakítása, a számvevők kinevezése, vezetői megbízásainak visszavonása, illetve az ellenőrzési tervek meghatározása tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miért akarja akár a kormány, akár az előterjesztő, a gazdasági és informatikai bizottság nevében Rogán Antal elnök úr ekkora hatalommal felruházni az Állami Számvevőszéket. Pontosabban: miért akarnak ekkora költségvetést és döntési hatásköröket biztosítani a Fidesz korábbi politikusaként működő jelenlegi ÁSZ-elnöknek? Lehet, hogy a kormány nem bízik a saját belső ellenőrzési mechanizmusában? Lehet, hogy Rogán Antal elnök úr és a gazdasági és informatikai bizottság fideszes többsége nem bízik a kormány belső ellenőrzési mechanizmusaiban? Minden elképzelhető, de a legvalószínűbb válasz ennél lényegesen egyszerűbb. A törvényjavaslatot nem a kormány és nem is a gazdasági bizottság készítette, hanem az Állami Számvevőszék jelenlegi vezetése. Mindez megmagyarázza a törvényjavaslat tartalmával kapcsolatos furcsaságokat is, hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze, különösen, ha nem is szentekről van szó. De megmagyarázza azt is, hogy a kormány miért kérte a törvényjavaslat tárgyalásának egy héttel történő halasztását, hiszen nyilván meg akarta ismerni a tartalmát, és háttéregyeztetéseket kívánt folytatni.

Mindezek alapján nevezzük a törvényjavaslatot egyszerűen csak lex Domokosnak, amelynek filozófiája egyszerű: adjatok nekem pénzt és szabad kezet, a többit majd megoldom, arra ne legyen gondotok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta törvényhozás méltatlan az Országgyűléshez, ezért jobbító szándékú, érdemi módosító javaslatokkal kívánjuk a megfelelő irányba terelni az Állami Számvevőszék jogállására, hatáskörére, feladataira, szervezetére és személyi állományára, valamint eljárására vonatkozó szabályok újrakodifikálását. Ennek keretében több javaslatban is kezdeményezzük a törvényjavaslat előkészítésének hiányosságaiból eredő belső ellentmondások feloldását, kodifikációs hibák kijavítását.

Ugyancsak javasoljuk a törvényjavaslat értelmező rendelkezésekkel történő kiegészítését a jogalkalmazás számára történő segítségnyújtás céljából. Így célszerű meghatározni a közpénz, a nemzeti vagyon, ellenőrzési terv vagy az ellenőrzés módszereinek fogalmait. Ez utóbbiak esetében pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nemzetközi sztenderdeket, amelyek az ÁSZ korábbi magas szakmai színvonalú munkáját is alapvetően befolyásolták. Elfogadhatatlan az MSZP számára, hogy miközben az ÁSZ feladatait csökkenteni akarják, költségvetésével kapcsolatban előre megkötné az Országgyűlés a saját és a kormány kezét azzal, hogy éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél. Mindez egyfelől nem tenné lehetővé a feladatváltozásokból eredő kiadáscsökkenés érvényesítését, másfelől - és ez a dolog érdekessége - pont a közpénzek takarékos felhasználását ellenőrző szervezet nem lenne ösztönözhető a kisebb támogatásból való gazdálkodásra. Úgy gondoljuk, ezen mindenképpen változtatni kell.

Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének szervezeti és működési szabályaira az Országgyűlés megfelelő rálátással rendelkezzen, illetve azzal kapcsolatban kifejthesse a véleményét. Nem fogadható el az a mértékű döntési szabadság, amellyel az ÁSZ jelenlegi elnöke fel kívánja magát ruháztatni az Országgyűléssel a szervezet belső felépítésének és működésének meghatározása tekintetében. Ezért javasoljuk, hogy az ÁSZ elnöke az szmsz tervezetét, illetve annak módosításait előzetesen véleményeztesse az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottságával.

A törvényjavaslat jelentős számú feladatkört telepít az ÁSZ elnökéhez. E feladatoknak feltehetően nem minden ember tudna magas szakmai színvonalon megfelelni, ezért a szervezet hatékony működése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen képességű személy vezeti a szervezetet. Ezért úgy gondoljuk, hogy a közpénzek szabályszerű és hatékony elköltésének ellenőrzését végző szervezet élére olyan személyt kell találnia az Országgyűlésnek, akivel szemben magas szakmai és erkölcsi szintű követelményeket lehet támasztani. Ezért javasoljuk, hogy az Állami Számvevőszék elnökévé az a nagykorú magyar állampolgár legyen jelölhető, aki büntetlen előéletű, egyetemi végzettséggel, a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés területén kiemelkedő elméleti ismeretekkel vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, valamint a jelölést megelőző négy évben nem volt tagja a kormánynak, az Országgyűlésnek vagy nem töltött be bármely párt szervezetében választott vezető tisztséget. A szervezet hatékony működése szempontjából ugyanakkor az lenne célszerű, ha ezeket a szabályokat a szervezet jelenlegi vezetőire is alkalmazni kellene.

A törvényjavaslat további érdekes eleme, hogy az elnök, alelnök juttatásaival kapcsolatban előírja, hogy a tisztség viselésének akár rajta kívül álló okból, akár saját elhatározása alapján történő megszüntetése esetére mekkora járandóságra jogosult az elnök, illetve az alelnök.

A Fidesz az elmúlt egy évben mindent elkövetett annak érdekében, hogy az általa pofátlannak tartott juttatásokat különadó formájában visszamenőleges hatályú törvényekkel visszaszerezze. Ennek keretében még az Alkotmánybíróság hatáskörét is szűkítette. Úgy gondoljuk, hogy amikor tanárok, korábbi köztisztviselők, közalkalmazottak kötelesek visszafizetni a számukra a törvény alapján járó juttatásokat, érthetetlen olyan rendelkezések törvénybe foglalása, amelyek alapján az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke számára a jelenlegi adatok alapján közel 6-12 millió forintos juttatást kellene fizetnie a tisztségének megszűnése esetén. Ha a Fidesz következetes, akkor a módosító javaslatot támogatni fogja, ellenkező esetben egyértelmű, hogy ez kizárólag korábbi politikusának, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökének érdekében került be a törvénybe. A számvevőkkel kapcsolatosan javasoljuk, hogy az új törvény a köztisztviselői életpályamodellhez hasonló rendszert vezessen be, az elnök szabad mérlegelésen alapuló besorolási rendszer helyett.

(14.00)

Ugyancsak szükségesnek tartjuk rögzíteni a számvevők befolyásmentes, szakmai alapú működésének alapelveit. Az ÁSZ működése nyilvánosságának erősítésével kapcsolatban szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy az ÁSZ jelentésében jelenjen meg az ellenőrzött szervezetek által tett intézkedések bemutatása is, az önkormányzatoknál végzett ellenőrzésekkel kapcsolatban pedig azt célszerű rögzíteni, hogy a jelentést ne csak ismertetni legyen kötelező a képviselő-testülettel, hanem azt az Állami Számvevőszék képviselőjének jelenlétében tárgyalnia is kelljen a képviselő-testületnek.

Végül, de nem utolsósorban elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat jelentősen csökkenteni kívánja az ÁSZ feladatait az ágazati törvényekben szereplő feladatok elhagyásával. A dolog különösen annak fényében érdekes, hogy az ÁSZ a Fidesz médiatörvényéből is elhagyná a közmédia gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban ez vezetne a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének hatékonyabb ellenőrzéséhez? Az MSZP szerint nem, ezért kérem, támogassák jobbító szándékú módosító javaslatainkat. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Részben az elhangzottakra, és nyomatékkal mondom, részben az el nem hangzottakra szeretnék röviden reagálni. Új típusú számvevőszéki szabályozást tárgyalunk: a törvény kiemeli és erősíti az ÁSZ tanácsadó, segítő szerepét, ennek keretében segíti a parlamentet, a bizottságokat és az ellenőrzött szerveket. Nem öncélú ez az ellenőrzés; nemcsak hogy nem öncélú, de a megelőzésre és a jó gyakorlat átadására is figyel. Ezt a hivatali típusú számvevőszéki modellt több garancia erősíti - ezek már részben elhangzottak kormányzati oldalról -, ezek a garanciák nemcsak gazdasági, hanem működésbeli garanciák is.

A Számvevőszék ellenőrzése nem lehet pusztába kiáltott szó, különben nem éri el a célját. Új elem, hogy a Számvevőszék elnökének megkeresésére megtett intézkedésekről, a kezdeményezett eljárások lefolytatásának eredményéről a megkeresett szervnek minden esetben visszajelzést kell adnia a Számvevőszék elnökének. Garanciális szabály a nyilvánosság erősítése is, hogy az ellenőrzési tapasztalatokat a nyilvánosság megismerhesse. A jogszabályalkotás nemcsak a Btk.-t érinti, de tartalmazza a legenyhébb hiányosságok orvoslására az elnöki figyelemfelhívó levelet is.

Magyarországon az előző két kormányzati ciklusban megrendült a bizalom a közpénzek, a nemzeti vagyon kezelése és hasznosítása tekintetében. Mindannyian, akik itt ülünk a teremben - és akik a másik oldalon ülnek, azok is - érdekeltek vagyunk ennek a jogszabálynak a sikerében, sikeres megvalósításában. Gondoljunk csak a szocialisták által az elmúlt két ciklusban a politikusok presztízsében, megítélésében végzett rombolásra.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott folytatom, ahol Boldvai úr abbahagyta, hogy a jóindulatú, javító szándékú módosító indítványokat szívesen vesszük; szívesen vesszük, mert mint mondtam - nincs ebben önteltség - a jót több embernek kell akarnia, és lehet, hogy többen fogjuk elérni, hogy jó törvényt alkossunk. Az ellen viszont tiltakoznom kell, hogy lex Domokosról beszéljen, mert ez méltatlan. Mi az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos legfontosabb, első sarkalatos törvényt tárgyaljuk. Én úgy gondolom, hogy a közpénz és annak ellenőrzése, a közpénz, amiből az emberek többségében élnek, a legfontosabb dolog, hogy átlátható és nyilvános legyen.

Egyébként az ellen is tiltakozom, hogy önök a törvény kapcsán azt mondják, hogy kriminalizáljuk az állami közpénzügyeket. Szó nincs róla, már csak azért sem, mert ha megengedik - és ne vegyék tudálékosságnak -, hadd említsem meg a római jogi alapelvet, hogy nulla poena sine lege, nulla crimen sine lege, tehát ahhoz, hogy valakit számon lehessen kérni, vagy meg lehessen büntetni, szükségeltetik különben a büntetőjogi felelőssége. A rómaiak ezt tudták, nekünk is illik tudnunk 2011-ben, illik tudni, úgyhogy kérem, ne reklamálják, hogy vannak Btk.-vonzatai is a törvényjavaslatnak.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Senki sem mondta azt, Boldvai képviselő úr, hogy az ÁSZ nem végzett magas színvonalú munkát. Jó szakemberek dolgoznak ott, kérdés, hogy e jó szakmai munkát követően milyen eredmények keletkeztek, azaz megállította-e a közpénzek folyását, megállította-e azt, ami történt. Elmondom előre, nem ragozom tovább: 2010-ig és az utóbbi 8 évben a közpénz folyt, mint egy lyukas hordóból, ezer helyen, és senki sem ellenőrizte. Ezért állunk ott, és ezért vagyunk ma szegények, ezért vannak gondjaink, és minden gondunk megoldásához ma azért van kevés lehetőségünk, mert ezt a jövőt, a pénzünket vették el.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Én úgy gondolom, hogy nem despota a Számvevőszék felruházása, nem a despotizmusát erősítjük, hanem arról van szó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy felhatalmazzuk, az Országgyűlés a saját ellenőrző szervét hatalmazza fel.

Elnök úr, köszönöm a megtisztelő türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ékes József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Boldvai képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a tavalyi állami számvevőszéki jelentésnek, amely a 2009-es évet próbálta vizsgálni és a parlament elé vitára terjeszteni, ön is visszaemlékezik arra, hogy volt olyan megállapítása, hogy a korrupciógyanús esetek durván 270-400 milliárd forintra tehetők évente. Ugye, visszaemlékezik erre? Ugye, arra is visszaemlékezik, hogy azért nagyjából a parlament az elmúlt 12 év folyamán minden alkalommal elismerte az Állami Számvevőszék munkáját, tehát valamilyen szinten független tudott lenni minden politikai befolyástól és ténytől.

Azzal viszont, hogy most valóban egy teljes függetlenséget kíván maga a törvény az Állami Számvevőszéknek, az pontosan a felgyorsult világ, a korrupció jelenlegi állapota, az állami vagyon elherdálása, és ha azt mondjuk, hogy az állami vagyon után az önkormányzati vagyon féktelen kiárusítása, akkor igenis, minden olyan eszközt és hatáskört meg kell adni az Állami Számvevőszéknek, amelyre Schiffer frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy a korrupció antikorrupciós központjára kell várni az Állami Számvevőszéknek. Ez egy tökéletes kifejezés, és ha ma egy képviselőnek nincsen rá esélye, lehetősége, hogy írásban, mondjuk, egy állami számvevőszéki jelentést kikérjen, akkor az a nyilvánosság megtagadása. Ha egy önkormányzatnál egy polgármester rendelkezhet úgy, hogy a saját képviselője, amikor kéri az Állami Számvevőszéket, akkor csak egy meghatározott oldalt nézhet meg, és azt is csak úgy, ha bemegy egy helyiségbe, végigolvassa, de nem fénymásolható, és nem vihető ki, tehát ez a nyilvánosság tökéletes megtagadása.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Én úgy érzem, hogy maga ez a törvény pontosan ezekre a tényekre próbál úgy rávilágítani, hogy alkalmazza és belépteti azokat a szankciókat, belépteti azt az önállóságot, és belépteti annak az esélyét, lehetőségét, hogy ha megtagadás, adott esetben információ eltagadása vagy olyan tevékenység kerül az Állami Számvevőszék hatáskörébe, amely rávilágít a törvénytelenségre és a korrupcióra, akkor abban a pillanatban az Állami Számvevőszék más szerveket értesítve el tudja indítani és indíttatni azt az eljárási formát, amely alapján ezek radikálisan csökkenthetők. Mert még egyszer mondom, az Állami Számvevőszék úgy fogalmazott a tavaly előtti jelentésében, hogy 270-400 milliárd forint közpénz folyik ki különböző szervezeteken keresztül, és ha itt nézem a költségvetési bizottság albizottságának tevékenységét, tisztelt képviselőtársaim, döbbenet, amit a foglalkoztatók elmondtak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

(Dr. Lenhardt Balázst a jegyzői székben
Göndör István váltja fel.)

Begyűrték őket más szervezetek, háromszoros állami normatív támogatást kapnak, és akik a munkát végzik, azoknak egyszeres normatív támogatásból kell élniük. Itt folynak tehát el a milliárdok, úsznak el a milliárdok. Bízom benne, hogy az albizottság tevékenysége alapján az Állami Számvevőszék ezekre kellőképpen rá fog világítani, és párhuzamosan az ügyészségnek ezek a témakörök is át lesznek adva, mert míg 80 milliárd forint került a megváltozott munkaképességű szervezetek különböző támogatási formájára, addig 17 százalékról 8 százalékra csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Nem furcsa ez a kérdés?

(14.10)

Itt jön be az, hogy a magyar parlamentnek igenis egy olyan erős, egy olyan, törvénykezéssel biztosított, függetlenséggel rendelkező Állami Számvevőszéket kell létrehoznia, amelybe sem a kormány, sem pedig a pénzelosztás nem tud úgy beleszólni, hogy korlátozni tudja az Állami Számvevőszék működési költségét, mert mindannyian ismerjük, hogy 2003-2004-ben, még Lamperth Mónika minisztersége alatt lett bevezetve a felülről nyitott, pályázható forrás. Most furcsán nézne ki, ha az Állami Számvevőszéknek egy felülről nyitott, pályázható forrással kellene az éves működési költségeit megterveznie.

Fontos lenne, és én azt hiszem, hogy pontosan a kutatás-fejlesztés területén nagyon fontos lenne, hogyha évente, amit legalább rögzítünk, az 1-1,1 százalékos kutatás-fejlesztési forrást oda tudnánk adni. Tehát a költségvetésnek valahogy úgy kellene működnie, az Európai Parlament is hét évre tervezi meg a saját költségvetését, és azon belül évente vizsgálja adott esetben a belső mozgások lehetőségét, de a költségvetés döntő többsége fix. Tehát nagyon jó lenne, ha a magyar költségvetés is eljutna abba az állapotba, hogy nem 24 milliárd dollárt kell felvenni hitelbe, és annak a kamatait ki tudja, mikor tudjuk majd visszafizetni, és nem olyan PPP-beruházásokat kell végrehajtania ennek az országnak, ahol hosszú távon 3000 milliárd kötelezettséget vállal maga a kormány, hanem valóban egy olyan állami számvevőszéki rendszert tudunk kialakítani, amely tökéletesen rávilágít a törvénytelenségekre; a jelentéseiben tökéletesen rögzíteni fogja, és tudja azt rögzíteni, amit Schiffer képviselőtársam is elmondott, hogy legyen egy elemzése is magának az Állami Számvevőszéknek, hogy azok a beruházások, uniós források, amelyek felhasználásra kerülnek, valóban egy megtérülési mutatóval, egy hasznossággal rendelkeznek-e, vagy adott esetben olyan túlzott költségvetési, működési költségeket vonnak maguk után, ami adott esetben képtelenné teszi az önkormányzatokat a későbbi működésre.

Én tudnék olyan önkormányzati vagyonértékesítésről is beszélni, ahol azt lehet mondani, a törvénytelenség tömkelege található meg, csak sajnos a mai jogszabályok és jogszabályi viszonyok idáig még nem tették azt lehetővé, hogy ezeket teljes egészében fel lehessen tárni. Van olyan szolgáltatás, ahol a 49 százalékos szolgáltatásértékesítéssel tulajdonképpen átadták a jogot, a 75 százalékos döntési, működési feltételeket is, tulajdonképpen nagyon olcsón, és onnantól fogva tíz éven keresztül az önkormányzatnak, azt lehet mondani, sem nyereségbevétele, sem bevétele nem származik abból. Sőt mi több, majd később 30 éven keresztül az önkormányzatnak kell garantálnia a környezetvédelmi hatások esetleges káreseményeinek a költségeit vagy azok beruházási költségeit.

Én szeretnék még egyszer rávilágítani arra, hogy ez a törvény jó. Amit Schiffer képviselőtársam is elmondott, hiszen több képviselőtársam megerősítette, ő nem a kritikát fogalmazta meg 10 vagy 20 percen keresztül, hanem 70 százalékban a jóságát, és esetleg később, az általuk benyújtandó módosító indítványokkal annak az erősítését fogalmazta meg.

Boldvai képviselőtársam nem jól figyelte Schiffer képviselőtársam mondandóját. Nagyon sok olyan hasznos dolog volt benne, hogy érdemes a módosítókkal a törvényt tovább erősítve, annak a határozottságát biztosítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lenhardt Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Tisztelt Ház! Képviselőtársaim a Jobbikból már elmondták, hogy ez a törvény nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon szabályozza ezt a rendkívül fontos területet, amit az Állami Számvevőszék jelent. Hogy mindenki értse, hogy közérthető módon fogalmazzam meg: 30 paragrafusban valóban nem valósítható meg, hogy kellő részletességgel és átfogóan rendezze az egész törvény az Állami Számvevőszék működését és az ellenőrzéseket. Tehát ez az átlagember számára is egy olyan tény szerintem, ami érthető.

Nézzük meg egy kicsit részletesebben, amik nekem itt rögtön szemet szúrtak! Az 1. § úgy rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az alkotmány és e törvény, amiről tárgyalunk, határozza meg. Ez egy világos, egyértelmű szabály. Ehhez képest a 3. § (1) bekezdése azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék feladatait és hatáskörét e sarkalatos törvény és más törvények állapítják meg.

A jogforrási hierarchia tisztaságát és egyértelműségét segíti, hogyha később nem kell más törvényekben is rendelkezni az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköréről. Megfelelő és kellő gondossággal elvégzett előkészítés után most itt lenne a lehetőség, hogy egy olyan törvény szülessen, ami majd ne egy másik törvényen keresztül kerüljön módosításra, mint ahogy sajnálatos módon megszoktuk itt a salátatörvényeket az elmúlt egy év rohamtörvénykezésében. Tehát erre hívjuk fel újra a kormány és a szakmai szervezetek figyelmét, hogy ezért van szükség arra, hogy egyeztessünk, és megfelelő társadalmi és szakmai egyetértéssel tudjunk egy ekkora jelentőségű törvényt elfogadni.

A törvény 1. § (5) bekezdése azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék a megállapításai alapján az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy jobb lenne itt az egyértelmű "kezdeményez" megfogalmazás, amit alátámaszt a 30. § is, ahol bűncselekmény gyanúja esetén az Állami Számvevőszék köteles az illetékes hatósággal azonnal közölni a megállapításait, de egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. Tehát egy kicsit aggályos, hogy milyen mérlegelési jogkör alapján fog ebben az esetben eljárni az Állami Számvevőszék vezetője, és mi alapján dönti el, hogy ha már jogellenességet észlelt, akkor ő kezdeményez eljárást, vagy nem kezdeményez. Sokkal egyértelműbb az imperatívusz megfogalmazás, hogy kell, és kötelező legyen kezdeményeznie.

Újra az 1. § (6) bekezdése kimondja, hogy az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapítások, következtetések bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatóak meg. Ez önmagában helyes, de szintén a törvény végéhez, a 29. §-hoz lapozva, lehetővé teszi az észrevételezési jogot annál a szervezetnél, amelyikkel szemben valamiféle megállapítást, intézkedést tett. Ez rendjén is való, csak a későbbi büntetőeljárás vagy bármilyen hatóság által kivitelezett eljárás során aggályos lehet, hogy melyik lesz az a szakértelemmel rendelkező szerv, ha más nem támadhatja meg, amelyik mondjuk, egy ellentmondás vagy valamiféle szakmai vita kialakulása esetén azt tudja mondani kellő eréllyel, hogy márpedig az Állami Számvevőszék ebben vagy abban az esetben tévedett. Mert ugye, senki nem tévedhetetlen, és fel kell készüljünk rá, hogy hibát a mégoly felkészült kollégák is fognak elkövetni az eljárásaik során.

A 2. §, és itt egy újabb fontos ponthoz értünk, kimondja, hogy az Állami Számvevőszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi költségvetésnél. És itt talán a legaggályosabb pontot emelném ki ebben az egész munkában, ami kapcsán rohamtempóban sikerült legyártani ezt a 33 paragrafust, hogy a Fidesz zsákmányszerzésének egy újabb állomásnál tartunk. Tehát hogy 12 évre kinevezzék az Állami Számvevőszék elnökét, ez a politikai helyzet ismeretében érthető.

A költségvetés... - és itt nyilván ismerni kell hozzá a magyar belpolitika realitását; azt akarja ezáltal kifejezésre juttatni, hogy a 12 év alatt nyilvánvalóan ne legyen elmozdítható az elnök egy olyan megváltozott, kormány általi zsarolással, hogy megmondják neki: amennyiben nem mondasz le a pozíciódról, akkor mondjuk, lecsökkentjük felére az Állami Számvevőszék költségvetését.

Tehát látszik, hogy ezt a zsákmányszerzést ilyen módon is megpróbálják bebetonozni, ami nemcsak azért aggályos leginkább, mert mi most ellenzékben vagyunk, és a kormányt hivatalból is bírálnunk kell, és a pofátlan zsákmányszerzés miatt ezt meg is érdemli, de azért is, mert azért a kormányok jönnek-mennek. Nyilván egy kellemetlen válsághelyzet van, amiből egyelőre nem látjuk a kiutat, és nem látja a kormány sem a kiutat.

(14.20)

De ebben úgy próbálja ezt megtenni, hogy az Állami Számvevőszék, amely felelős az államháztartás gazdálkodásának, gyakorlatilag valamennyi központi költségvetésből gazdálkodó szervezet ellenőrzéséért, tehát akiket szintén a kormány nevez ki, ennek az elnökének egy kormány által kinevezett volt fideszes politikust tesz meg, aki gyakorlatilag ily módon saját magukat kellene ellenőrizze.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon mennyire lesznek kollegiálisak, illetve szigorúak ezek az ellenőrzések, amelyeknek a nem kellő száma itt már többször elhangzott a jobbikos hozzászólások során. Tehát nem tartjuk jónak, hogy a kormányzati politika a saját maga ellenőrzését is egy saját maga által kinevezett, bebetonozott és megválasztott szervvel próbálja elképzelni.

Javasoljuk az egész törvényjavaslat visszavonását és újragondolását. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Nagy István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva az Állami Számvevőszékről szóló vitát itt az Országgyűlésben, az a meggyőződésem támadt, hogy sok esetben az üléspont határozza meg az álláspontot. Van egy kifejezetten szakmai törvény, és zajlik a politikai indoklása. Elkapkodott, gyors, miért ilyen rohamtempóban, ki írta, ki a szerző, hallhatjuk az ellenzék soraiból, sőt még azt is, hogy vonjuk vissza. Így akár ennek az egy törvényjavaslatnak a vitájából komoly jellemzőket lehet levonni, hogy ki mit gondol erről az országról, és hogy mit is lehetne tenni vele.

Szerintem komoly üzenete van annak, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat az első az alaptörvény kihirdetése után a parlamentbe beterjesztett sarkalatos törvények közül. A törvényjavaslat az Állami Számvevőszék működésének számos, évek óta megoldatlan kérdését rendezi. Kiemeli és segíti, erősíti az Állami Számvevőszék tanácsadó szerepét is.

Van abban valami jelképes dolog is, hogy éppen e törvény az első a sarkalatos törvények közül. Magyarország megújulásának, a rendteremtésnek el kell kezdődnie. Nem hagyhatjuk tovább a közpénzek szabad elherdálását. A következmények nélküli ország állapotának egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Véget kell vetni annak az állapotnak is, hogy gúzsba kötik az állami ellenőrző szerveket. Lehetetlen az az állapot, hogy nem volt eszköz az Állami Számvevőszék kezében az állam érdekeinek megvédésére. Képzeljék el azt az állapotot, amikor az Állami Számvevőszék munkáját, az ellenőrzés szándékát egyszerűen megtagadhatta az ellenőrizni kívánt intézmény vezetője. Ugye, milyen groteszk helyzet ez?

Ma már láthatjuk ennek a következményeit. A szabad rablás oda vezetett, hogy az ország gazdaságilag nagyon nehéz helyzetbe került. Mindnyájunk érdeke, hogy a közpénzek elherdálásának véget vessünk. Továbbmegyek: mindnyájunk érdeke, hogy még a lehetőségét is megakadályozzuk ennek. Ezért van jelentősége ennek a törvénynek. Rendet, fegyelmet kell teremteni a közpénzekkel való gazdálkodás terén. Szükséges tehát, hogy az államháztartás, a költségvetési gazdálkodás törvényi szabályozása átfogóan, áttekinthetően, a közfeladatok ellátását középpontba helyezve megújuljon.

A jogszabályi háttér ilyetén átfogó korszerűsítése mellett tett hitet az Állami Számvevőszék is. Az államháztartás így a tervezéstől az ellenőrzésig terjedő költségvetési gazdálkodást tesz lehetővé. Támogatandó, hogy a fiskális politika és annak végrehajtása megelőző jellegű, az átláthatóságot és a kockázatokat feltáró elemző monitoringja is megerősödjön az Állami Számvevőszék munkájában. Hogy ezt a feladatát mindenkor felelősségteljesen el tudja látni, fontos szabályozni a szakmai függetlenségét, a külső befolyástól mentes működését és az átláthatóságot biztosító legfőbb elvárásokat.

A törvényjavaslat biztosítja a Számvevőszék függetlenségét, szakmai munkájának zavartalanságát azzal, hogy a jövőben a mindenkori kormány nem csökkentheti az ÁSZ költségvetését, és többletfeladatot is csak úgy adhat az ÁSZ számára, ha biztosítja az ahhoz szükséges forrást.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő szakmai törvény vitája élesen megmutatja a múlt és a jövő erői közötti különbséget. Amíg az előbbiek a zavaros helyzetek teremtésében és fenntartásában voltak érdekeltek, a Fidesz-KDNP szövetség a fegyelmezett, átlátható gazdálkodást tartja fontosnak, mert felelősséggel tartozunk minden egyes adóforint elköltéséért.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az előttünk fekvő törvény lehetővé teszi az Állami Számvevőszék hatékonyabb működését, és ezzel szolgálja Magyarország gazdasági megújulását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt mutatták, hogy az ÁSZ bizonyos területeken nem volt képes betölteni hivatását, leginkább azért, mert ehhez nem rendelkezett megfelelő jogosítványokkal. A Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat gazdálkodása kapcsán mindenki számára nyilvánvalóvá vált, milyen nagy szüksége lenne az ÁSZ-nak olyan jogosítványokra, amivel az adatszolgáltatást és az ellenőrzést el tudja érni.

A közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a törvényjavaslat megteremti a következményekkel járó ellenőrzést, amihez a Btk. módosítása kapcsolódik. Ez alapvetően két dolgot jelent. Az ellenőrzött szerv felelős vezetője nem tagadhatja meg a közreműködést az ellenőrzések lefolytatása során, köteles adatot szolgáltatni, ellenkező esetben a szabadságvesztés lehetőségét kockáztatja. Amíg a korábbi szabályok szerint az ellenőrzött szervezeten múlt, hogy készít-e a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet vagy sem, addig a törvényjavaslat az intézkedési terv készítését kötelezően írja elő. Az ellenőrzött szervezeteknek a törvényjavaslat 29. §-a ugyanakkor biztosítja az észrevételezési jogot, ami eddig is fennállt, és annak nyilvánosságáról is gondoskodni kell. Megerősödnek ugyanakkor a számvevőszéki függetlenség garanciái.

A törvényjavaslat nem változtat a jelenleg hatályos Állami Számvevőszékről szóló törvény elmúlt húsz évben jól bevált részein. Az Állami Számvevőszék szerepe és súlya a közpénzek elköltésének ellenőrzésében, az átláthatóság biztosításában azzal is megnő, hogy egy további erős jogosítvány kerül a kezébe. Az ÁSZ elnöke és rajta keresztül hivatali apparátusa a Költségvetési Tanács működésének egyik oszlopa.

Az Állami Számvevőszékről szóló jogszabály a közpénzekhez való hozzáálláson kíván változtatni, amelynek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy ez lesz az első sarkalatos törvény. A törvény 2011. július 1-jén lépne hatályba, és összhangban van mind a jelenleg hatályos alkotmánnyal, mind pedig a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvénnyel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden lévő törvénnyel kapcsolatban Lenhardt Balázs képviselőtársam rohamtörvénykezést említett. Én úgy gondolom, hogy rohamról nincsen szó, de lehet gyorsan is jót és okosan csinálni, csak sokat kell dolgozni.

Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! Azt is megfogalmazta képviselőtársam, hogy nem látja a kiutat a jelenlegi állapotokból. Az nagy baj, mert ténylegesen a kiút egy bonyolult és hosszú folyamat, amelyhez sok pénz kell, a folyamatban pedig rendet kell teremteni. Jó anyám szokta mondani, hogy a dolgokat gyorsan el lehet rontani, de helyre rakni nagyon sok munka kell. Most ebben az állapotban van az ország, hogy csodavárás van velünk szemben, de ahhoz iszonyú munkát kell elvégezni, és a közpénzek az első legfontosabb ügyek, amiben stabilizálni lehet az ország állapotát, és hogy többre juthasson. De kérem, erre a csodára még várjanak, mert majd csak munkával tudjuk elérni. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kiút van, mégpedig az, hogy rend kell ebben az országban, és ez a törvényjavaslat pontosan ezt a rendet szolgálja.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszéknél, mint mondtam, kiváló szakemberek dolgoztak korábban is, csak ahogy mondta kitűnő képviselőtársam, nem volt következménye az ellenőrzéseknek. Nem volt, mert a hatalommal kellett volna szembemenni, és alkalmasint lúzer alkalmazkodás is volt ebben a kérdésben. Vagy akik megkapták a jelentéseket, nem tettek semmit, mert nem állt érdekükben. Most pedig ennek a Háznak érdekében áll, a tisztelt Háznak, és bízom benne, hogy mindenkinek, aki körülöttünk van, érdekében áll, hogy legyen következménye.

Nem szeretném dicsérni, mert az nálam nagyon ritkán megy, de úgy emlékszem, hogy az elnök úr által vezetett Számvevőszék először tett büntető feljelentést székesfővárosi ügyben. Nem tudtam erről korábban példát, nagyon örvendeztem, hogy végre elindul egy kedvező folyamat.

Hölgyek, Urak! Folytatásának kell lenni. Nem lehet következmények nélkül a törvényeket megszegni és az ország pénzét szétszórni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Varga Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

(14.30)

VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Államtitkár Úr! A vita vége felé tartva elmondható, hogy már nagyon sok minden elhangzott a Házban. Többen mondták a kormánypárti képviselők közül, hogy ez az első olyan sarkalatos törvény, amelyik a Ház elé került. Én ennek az előkészítéséről szeretnék nagyon röviden egy-két gondolatot mondani.

Nagyon sokan elmondták, hogy az ÁSZ az elmúlt húsz évben nagyon jó munkát végzett, sok tapasztalat összegződött, s ezt ellenzéki és kormánypárti oldalról is dicsérték képviselőtársaim. Én mégis azt látom, hogy ez a törvényjavaslat mintha ezeket a szakmai tapasztalatokat nem akarta volna összegezni. Mert ha akarta volna, akkor az előkészítésben azért egy lépéssel többet tett volna. Nagyon sokan mondták, hogy itt lesz a vita, s majd a bizottsági ülésen és a plenáris ülésen nagyon sok szakmai dolgot lehet majd előhozni, de ha komolyan foglalkoztunk volna az elmúlt húsz év szakmai tapasztalatainak az összegzésével, akkor különböző, kifejezetten a szakmát érintő konferenciák, megbeszélések és nyilvános tárgyalások során lehetett volna közelíteni azokat az érveket, amelyek itt a parlamentben is elhangzottak. Itt persze lehet vitatkozni, de azért azt mindenki tudja, hogy az itt elhangzó felszólalások vagy kétperces reagálások bizony alkalmatlanok arra, hogy itt a parlamentben szakmai vitát lehessen folytatni.

Ha az előterjesztőknek valóban az lett volna a céljuk, hogy egy hosszú távú, legalább húsz évet megélő ÁSZ-törvénye legyen az országnak, akkor ezt a vitát mindenképpen le kellett volna folytatni, és a szakmai tapasztalatokat összegezve kellett volna a Ház elé terjeszteni ezt a törvényjavaslatot.

Nagyon sok szó esett a függetlenségről, arról, hogy a függetlenség egy olyan záloga ennek a törvényjavaslatnak, amely után aztán már minden megtörténhet. Nem nagyon szeretnék belemenni abba, hogy mi módon teszi meg a törvény ezt a függetlenséget - erről egyébként már sok szó esett -, csak arra szeretném felhívni képviselőtársaim, különösen is kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy más esetben is legyenek ennyire érzékenyek a függetlenségre. Nagyon sok elmúlt időszakbeli és jövőbeni dolgot lehet hallani. Az elmúlt időszakban például a Nemzeti Bank függetlenségénél önök nem voltak ennyire függetlenségpártiak. A Ház előtt van egy másik hatalmi ág, a bíróságok ügye, és úgy tűnik, hogy önöknek a függetlenségről abban az esetben is teljesen más véleményük van, mint amit ma itt hangoztatnak.

Az pedig, ahogy önök különbséget tesznek köztisztviselők és a köz különböző szolgái között - elhangzott az is, hogy a köztisztviselői törvény nem vonatkozik az Állami Számvevőszék dolgozóira, holott vonatkozik - a bérezés tekintetében, mindenképpen probléma és helytelen. Nem kellene a köztisztviselői kar, a kormánytisztviselők és az ÁSZ dolgozói között ilyen különbséget tenni.

Az is gond és probléma - erre több képviselőtársam is kitért -, hogy a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés szerve lesz-e az elkövetkezendő időszakban az ÁSZ. Én a gazdasági ellenőrzés tekintetében azt gondolom, hogy mindenképpen hiányoznak azok a sztenderdek, azok a leírások - erről is szólt már több képviselőtársam -, amelyek alapján az ÁSZ az elkövetkezendő időszakban vizsgálni fogja az önkormányzatokat, illetve azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az önkormányzatoknak tulajdonrészeik vannak. Fontos, hogy ezeknek legalább alapvetései megjelenjenek ebben a törvényben. Aztán a különböző eljárások persze szervesen kell hogy kapcsolódjanak az ÁSZ-hoz. Az helyes, hogy ennek nem minden része van a kétharmados törvénybe beírva.

Mi akkor fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot - ez is többször elhangzott -, ha a benyújtott módosító javaslatainkat megtárgyalás után döntő részben elfogadják.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Nem vitatkozni szeretnék, de Varga képviselőtársam is Békés megyei, és mi sok dolgot meg szoktunk vitatni más fórumokon is. Varga képviselőtársam, volt miniszter úr azt mondta, hogy összegezni kellett volna a húszéves tapasztalatokat. Ez egy nagyon fontos megjegyzés, de ezt a munkát a szakmának kell elvégeznie, s mindazok, akik ebben dolgoznak, ezt megtették. Kérem az Állami Számvevőszék elnökét, hogy erről az értékelésről, az elmúlt húsz év tapasztalatainak az összegzéséről mondjon valamit, mert úgy tudom, hogy a kormány, helyesebben előterjesztő, aki Rogán Antal, a bizottság elnöke - és a bizottság törvényjavaslatáról beszélünk - e tekintetben konszenzuson van, és a törvényjavaslat tapasztalatokra épült, mégpedig elsősorban azokra a negatívumokra, amelyek hiányoztak a korábbi törvényből. Egy törvénymódosításnak, egy új törvénynek feladata az is, hogy ahol túlhaladta az élet, oda új szabályokat kell tenni.

Én már többször elmondtam, hogy egy törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. De az is nagyon fontos, hogy a törvény jó-e, ad-e felhatalmazást, ad-e potenciált egy ellenőrző szervnek arra, hogy cselekedhessék. Hölgyek, urak, az elmúlt húsz évben a törvény ezzel adós maradt, és azt tehettek a vizsgálati jelentésekkel, amit akartak.

Arról is beszélhetünk, hogy jó volt-e az ÁSZ munkája. Szeretném ötödszörre is elmondani, hogy nem az ÁSZ-ban dolgozó szakemberek kiváló felkészültségével és tudásával volt gond, hanem azzal, hogy a törvény nem adott megfelelő kompetenciákat ahhoz, hogy alkalmasint cselekedni tudjanak. S azt is külön kell választani, hogy erről akarunk-e beszélni, vagy arról a húszéves tapasztalatról, amely az állami ellenőrzés, a rendetlenség ügye, mert az országnak lesújtó véleménye van arról, hogy hogyan bántak a vagyonnal és az állami közpénzekkel.

Úgy gondolom, nagyon fontos még abba a kérdésbe is belecsapni, hogy mi a függetlenség fogalma, mert sokszor emlegetik az öncélú függetlenséget. De hölgyek, urak, a függetlenség nem jelenti a totális függetlenséget. Egy országtól, egy néptől függenie kell a Nemzeti Banknak, a Számvevőszéknek, a kormánynak, a parlamentnek, hisz ők adták azt a jogosítványt, amivel élnünk kell. Nincs totális függetlenség, hölgyek, urak, ne is emlegessék épp ezért.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Koszorús László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Idestova három órája zajlik a vita, s úgy gondolom, lassan már el kellene dönteni, hogy kik támogatják a gazdasági bizottságnak, az országgyűlési képviselőknek, illetve a kormánynak azt a törekvését, hogy az állami pénzeket ellenőrizni is kell. Minden egyes adóforintnak, amit az állam kiutal, teljesen mindegy, hogy milyen szférában, az ellenőrizhetőségét fenn kell tartani.

Úgy gondolom, hogy nem az elmúlt húsz év időszakáról kell beszélni, nem arról kell beszélni, hogy az Állami Számvevőszék a jövőben hogyan fogja tudni majd ezt ellenőrizni. Ahogy eddig is konzultációsegítő, partneri együttműködő szervként látta el a feladatát, úgy ezt a jövőben is meg fogja tudni csinálni, de el kell jutnunk arra a pontra, ahol be kell látnunk, hogy azt a fajta felelőtlen gazdálkodást, azt az állami pénzek fölött való felelőtlen gondoskodást, amely az elmúlt nyolc vagy húsz évben jellemezte az ÁSZ-t, meg kell tudnunk állítani és meg kell tudnunk változtatni.

Az ÁSZ-nak most olyan jogosítványokat adunk a kezébe, amelyeknek köszönhetően nem mondhatja azt egy önkormányzat - mint az elmúlt időszakban a Fővárosi Önkormányzat több ízben is mondta -, hogy köszönjük szépen az érdeklődésüket, de nem állunk a vizsgálatok elébe, nem szolgáltatunk adatokat. Ezt a régi gyakorlatot meg kell változtatni. Olyan szankciórendszert kell adni az ÁSZ kezébe, amely az ellenőrzöttek számára visszatartó erőt jelent. Az ÁSZ-nak igenis szolgáltatni kell adatokat, és az ellenőrzött szervnek az ÁSZ utasításait be kell tartani. Végre-valahára el kell döntenünk, képviselőtársaim, támogatjuk-e azt, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizhessen minden egyes közpénzt, ami a költségvetésből kiutalásra kerül, vagy sem.

(14.40)

Úgy gondolom, az a józan gondolkodásmód, amely azt mondja, hogy támogatja, az a helyes út.

Nyilván majd még folytatom kétperces felszólalásban. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kiss Sándor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Megadom a szót.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt több mint három órában alaposan ki lett vesézve ez a törvényjavaslat. Arra szeretném felhívni a nemzeti együttműködés kormányát, hogy működjön együtt. Tehát ez a sarkalatos törvény, amely talán a sarkalatos törvények egyik legsarkalatosabbika, önök úgy állnak ehhez a törvényjavaslathoz, hogy egy képviselőjük beadja. Tehát nem értem a Fidesz-KDNP-t, hogy egy tisztán szakmai megközelítésű nagyon fontos dolgot miért sajátít ki, miért kell önöknek ezt a kétharmados gőgöt ilyenkor is alkalmazni?

A Jobbik soraiban, és gondolom, az MSZP soraiban is kiváló szakemberek vannak, akik tapasztalatokkal rendelkeznek. Mindegy, most nem akarok dicsérni senkit, sem kritikát gyakorolni, de miért nem működtek együtt? Ez tisztán szakmai dolog! Tehát miért kellett önöknek így benyújtani ezt a sarkalatos törvényjavaslatot? Én bízom abban, hogy ez a törvényjavaslat még módosítva lesz, mert ha elolvassuk az előterjesztés elejét, ott úgy van, hogy az alkotmányra és a sarkalatos törvényekre hivatkozik, és azt gondolom, ezt az ÁSZ-törvényt majd módosítani kell, mert utána az alaptörvényre kell hivatkozni, és év végén talán még majd ki lehet javítani azokat a hibákat, amelyek most nem lesznek kijavítva. Nekem tehát ez a legfőbb gondom. Nem kívánok belemenni a részletekbe, mert azt itt már többször is meghallottuk, akár ismételve is, csak nekem ez a legfájóbb dolog. Miért nem kellett ezt önöknek jó előre beterjeszteni, hogy akár a mi frakciónk is alaposabban ki tudja vesézni? Ez számomra teljességgel érthetetlen.

Ez a sarkalatos törvény miért nem érdemelte meg azt, hogy a 3. § (1) bekezdésében így hivatkoznak: az ÁSZ feladatait és hatáskörét a sarkalatos törvény és más törvények szabályozzák? Én elfogadom, hogy ez jogtechnikailag helyes, de egy ilyen törvény nem érdemli meg azt, hogy az egyéb törvényeket is belevegyük? Önök az ÁSZ tisztségviselőinek fizetéséről hosszasan értekeznek, de önmagában magára az ÁSZ-ra sokkal kevesebb paragrafust szentelnek.

Nem azzal van problémánk, amit Koszorús képviselő úr mondott, hogy döntsük-e el azt, hogy a közpénzek tisztán legyenek felhasználva, hanem az a problémánk, hogy hogyan, tehát az ÁSZ hogyan tudja betölteni azt a feladatát, amit elvárunk tőle, és az Országgyűlés, függetlenül attól, hogy milyen jogköröket biztosítunk, és valóban nagyon sok pontja, vágyakozása helyes ennek a törvényjavaslatnak, csak nekünk a módszer ellen van kifogásunk. Ezért kérjük önöket, azt mondjuk, hogy vonják vissza.

Természetesen úgysem fogják visszavonni, és látva azt a sok módosító javaslatot, azonkívül, amit a Jobbik nem nyújtott be, hogy mennyi hiányosság van ebben a törvényjavaslatban, talán helyesebb lenne egy igazi nemzeti konzultációt folytatni, és úgy benyújtani ezt, hogy ez tényleg konszenzuson alapuljon, és ennek senki nem lett volna az ellenzék soraiból az elrontója.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, a Fidesz-képviselőcsoportból. Öné a szó, képviselő úr.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Dr. Kiss Sándor képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni.

Képviselő Úr! Éppen az általános vitája zajlik ennek a törvénytervezetnek, tehát avval megvádolni minket, hogy nem hozzuk a nyilvánosság elé a törvénytervezetet, avval megvádolni, hogy ezt már nem lehet módosítani, avval megvádolni a kormánypárti képviselőket, hogy suttyomban, titokban, ilyen nagy, vastag brokátfüggönyös, füstös szobában készült ez a törvényjavaslat, majd hirtelen, sitty-sutty előhoztuk ide, ez egyszerűen nem igaz!

Tehát úgy gondolom, egy törvényjavaslatnak azért van általános vitája, részletes vitája, önnek is, akár a Jobbiknak is lehetősége van módosító javaslatot beadni, ugyanúgy, ahogyan a többi ellenzéki, sőt még a kormánypárti képviselőknek is van lehetőségük beadni módosító javaslatokat, ezekkel élni kell, sőt ezekkel élni lehet. Gondolom, az önök frakciójában is működnek háttérintézmények, működnek szakmai szervezetek, lehet nyugodtan konzultálni. Tehát avval megvádolni minket, hogy itt kihagytuk volna a széles nyilvánosságot evvel a törvénytervezettel kapcsolatosan, úgy gondolom, az messzemenően felelőtlen.

Más egyéb pedig: úgy gondolom, azt a jogot elvitatni, hogy egy országgyűlési képviselő beadjon egy módosító javaslatot vagy beadjon egy törvényjavaslatot, a képviselőségnek egyfajta megkérdőjelezése, hiszen ehhez is mindenkinek joga van, hogy beadjon törvénytervezeteket, törvényjavaslatokat, módosító javaslatokat. Ez esetben kijavítanám a képviselőtársamat: nem önálló képviselői módosító indítványról van szó, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottsága adta be ezt a törvényjavaslatot. A vita elején el is mondtuk, hogy nem titkoljuk, nyilván az Állami Számvevőszék szakértőivel, elnökével, testületével közösen megvitatva, hogy tényleg egy jó javaslat kerüljön be.

Annak egyébként nagyon örülünk, hogy a tartalommal ön is, illetve a pártja is egyetért.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Kedves Koszorús Képviselőtársam! Nem tudom eldönteni, hogy ön nem érti, miről van szó, vagy nem akarja érteni - ezt döntse el ön. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Itt az a probléma, tudja, ez egy szakmai törvény, ezt műhelymunkában szakemberekkel meg kellett volna beszélni, kellett volna egy világos koncepció, hogy ez a törvényjavaslat miről szóljon. Itt sem szakértői viták nem voltak, sem koncepciót nem lehelt bele senki, ön most itt akar beletenni koncepciót. Ez reménytelen eset! Ez a fórum nem arra való, hogy szakmai részletkérdésekkel foglalkozzunk, ez egy politikai fórum. Szakmai fórumokon, konferenciákon, más bizottsági megbeszéléseken, szakemberek között, a Könyvvizsgálói Kamarával, más szakértő intézményekkel ez nem volt egyeztetve, ennek ez az alapvető problémája.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A törvénytervezet három olyan területen ígér komoly megújulást, amelynek fontosságára a Számvevőszék is felhívta már a figyelmet korábban. Ezek a jogosítványok, a függetlenségi garanciák és az átláthatóság területei.

A tervezet elfogadása esetén a Számvevőszék a jelenleginél érezhetően erősebb jogosítványokkal rendelkezik majd. Bár a tervezet megtartja a hivatali típusú számvevőszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevőszékkel való együttműködést kötelezővé teszi, annak az elmulasztását pedig szankcionálja.

Ahhoz, hogy a Számvevőszék hatékonyan végezhesse a munkáját, átlátható ellenőrzési folyamatra, letisztult belső szervezeti struktúrára van szükség. A javaslat mind a két területen komoly előrelépést jelent. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat rögzíti a jelentések nyilvánosságát.

A függetlenség garanciája továbbá, hogy a javaslat szerint az ÁSZ az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. Az ellenőrzés módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős hatással vannak az időszakonként közzétett, egyre részletesebb nemzetközi sztenderdek.

A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését, és rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék összes jelentése nyilvános. Az átláthatóság a számvevőszéki munka hasznosulásának alapkövetelménye. A nyilvánosság és az átláthatóság jelentőségét az is növeli, hogy a demokratikus társadalmakban az adófizető állampolgároknak joguk van az állami vagyon és a közpénzek kezelésével kapcsolatos információkhoz, a közhatalom gyakorlóit többek között épp ebből a szempontból ítélik meg. Úgy gondolom, ebből a szempontból nincs vita az ellenzék és a kormánypártok között.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a Fidesz-képviselőcsoportból.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Itt a műhelyt és a megbeszéléseket hiányolja Nyikos képviselőtársam. Úgy gondolom, valahol tisztában kell lenni azzal, hogy egy nagyon fontos, a parlament által alapított, létrehozott és törvénnyel szabályozott parlamenti ellenőrző szervezet törvénye nem szakmai takuvaku. (Derültség az ellenzék soraiban. - Az elnök csenget.)

(14.50)

Én úgy gondolom, hogy a feladat- és hatáskört, az eszközöket kell meghatározni a törvényben, és persze nagyon fontosak a szakmai szabályok, de azok nem lehetnek statikusak, és a módszereket pedig a vizsgáló szerveknek és a vizsgáltaknak együtt kell kialakítaniuk, ez így alakul ki. Mosolyogtak itt az imént, mert rosszat akarnak hallani. A törvényhozásnak nem szakmai konzultáció elsősorban a feladata, hanem hogy törvényt kell alkotni. Jó, ha ezt tudják, ennek a Háznak ez a feladata, és nem egyéb. Persze a szakmát figyelembe kell venni, ahogy meg is tettük. Én nem tudom, nem találkoztak Domokos elnök úr meghívásaival? Több országgyűlési képviselőt meghívott különböző kérdések és szakmai tapasztalatok megvitatására. Egyébként a műhely dolgában mondom, Nyikos képviselő úr ott volt a Számvevőszékben. Miért nem csináltak már valami jót az elmúlt húsz éven? Hát ön is ott dolgozott!

Most beavatnám önöket egy magánügybe. Egyik alkalommal rendet csináltam az íróasztalomon, mert sok dologgal dolgozom, és szanaszét hagytam. Kedves, okos feleségem másnap, amikor jelentettem, hogy megvan a rend és rendet csináltam a szobámban meg az asztalomon, azt mondta, hogy rendet nem csinálni kell, hanem folyamatos rendet kell tartani. Ma Magyarországon az elmúlt húsz évben nem volt rend, hölgyek, urak. Most rendet kell csinálni, és ez a törvény arról szól, hogy egy nagyon fontos, rendtartó, rendet megkövetelő ellenőrző szervet törvénnyel lehetőségekhez és feladatokhoz juttatunk.

Van még, amit szeretnék elmondani, de majd későbbi hozzászólásomban. Én úgy gondolom, hogy jó törvényt alkotunk.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Burány Sándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Többször elhangzott már itt a törvényjavaslat vitájában, hogy ez az első a sarkalatos törvények sorában. Nos, ha ez az első és ráadásul sarkalatos törvény, akkor annál inkább szégyen, hogy ez lényegében egy egyéni képviselői kezdeményezésre került a tisztelt Ház elé. (Babák Mihály: Nem, bizottsági.) Szégyen a kormányra nézve, hogy sarkalatos törvényeket képviselőkre és képviselőkön keresztül országgyűlési bizottságokra bíz, mintha a saját hivatali apparátusa szakértelméből nem futná egy ilyen törvényjavaslat előkészítésére. Nem vitatom, mielőtt bárki egy kétpercesben erre akarna reagálni, hogy ehhez természetesen minden képviselőnek joga van, azonban fenntartom azt az álláspontomat, hogy sarkalatos törvényről lévén szó elvárható egy kétharmados felhatalmazással rendelkező kormánytól, hogy vegye a bátorságot, és maga nyújtsa be ezt a törvényjavaslatot.

Szóba kerültek itt a vita során a közpénzek, ezzel összefüggésben a hatalmi ágak szétválasztásának a kérdése is. Azt szeretném elmondani, hogy a jelenleg hatályos, ÁSZ-ra vonatkozó törvény szerint sincs semmilyen akadálya annak, hogy ha az Állami Számvevőszék bármilyen vizsgálata során törvénysértéseket vagy annak gyanúját észleli, akkor a szükséges feljelentéseket az illetékes hatóságoknál megtegye. (Babák Mihály: Miért nem volt? Megfenyegettétek?) Természetesen az illetékes hatóságok és a független bíróság dolga elbírálni, hogy ezek a gyanúk mennyire megalapozottak.

S ha már szóba került a hatalmi ágak szétválasztása, szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben az értelemben az Állami Számvevőszék nem a bírói, hanem a végrehajtói hatalom része, és ilyen értelemben azok a többletjogosítványok, amelyekkel ez a törvényjavaslat felruházza az Állami Számvevőszéket, közelebb viszi a hatalmi ágak közül a bírói hatalomhoz, mint a végrehajtói hatalomhoz.

Egyébként, ha már a közpénzekről vitatkozunk, akkor szeretném, ha a kormánypárti képviselők érzékenysége ezen a téren saját kormányukra is vonatkozna, és nem hagynák szó nélkül, hogyha a miniszterelnök egyetlen döntésével házi fogorvosának - ha nem is a cégének, de annak az üzletágnak, amiben az egyik piacvezető céget a saját házi fogorvosa vezeti - gyorsan 1 milliárd forintot utal át. Vagy nem kerüli el a figyelmüket két olyan kormánydöntés a közelmúltból, amely nem is kis mennyiséggel értékhatárokat emelt meg közbeszerzések esetében. Két vasútvonalat említek ezek közül. Az egyik a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal, amelynek eredeti kivitelezési költségét, durván 120 milliárd forintot a kormány kevesellvén, 15,6 milliárd forinttal felemelte; ennél is továbbment a Szajol-Püspökladány vasútvonal esetében, ahol a 137 milliárd forintot további 24 milliárd forinttal emelt fel mind a mai napig hiteles magyarázat nélkül. Úgyhogy elmondhatjuk, hogy a "haverok, buli, hanta" szlogen újratöltésre került.

A törvényjavaslatból az derül ki, hogy az Állami Számvevőszék költségvetéséről van szó. Egy szlogennel jellemezhetjük: "a sok jóból jó sokat", az "inkább többet, mint kevesebbet" elve érvényesül.

Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy abban a pillanatban, ahogy az Országgyűlés szentesíti a zárószavazáson azt a rendelkezést, hogy az Állami Számvevőszék költségvetése nem lehet kevesebb, mint az előző évi, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy egyszeri rendkívüli kiadások utána egyszer és mindenkorra beépüljenek az Állami Számvevőszék költségvetésébe. Hogy most ne is rendezvényekről beszéljek, mondjuk, egy indokolt informatikai beruházásra egy adott évben több milliárd forinttal megemeli az Országgyűlés - egyébként jogosan - az Állami Számvevőszék költségvetését, onnantól kezdve a következő években ezt a pénzt már nem lehet visszaszedni akkor sem, ha értelemszerűen ez a fejlesztés, ez a beruházás már megvalósult.

Az egész törvényjavaslatot átlengi a "több pénz, kevesebb szakértelem és kevesebb pártatlanság" elve. Hogy egy apró tételt említsek a törvényjavaslat szövegéből. Nehezen tudom értelmezni, hogy a közpénz hatékony ellenőrzésével hogyan függ össze az az egyébként rendkívül humánus javaslat a szövegben, ami szerint - ne adj' isten - az Állami Számvevőszék elnökének esetleges elhalálozása esetén az özvegyet vagy az örököst hathavi juttatásnak megfelelő összeggel egészíti ki a havi kereset tekintetében. Ez a törvényjavaslat szövegéből kiindulva, a mai fizetési gyakorlatból kiindulva közel 12 millió forintos juttatást jelentene az özvegynek vagy örökösnek. Még egyszer mondom, egyébként humánus javaslatról van szó, csak azt nem látom, hogy a közpénzekkel hogyan függ össze, illetve azt nem látom, hogy az előterjesztők szerint ez a 12 milliós juttatás az özvegynek vagy örökösöknek most a pofátlanság kategóriába sorolható-e vagy sem.

Ahogy előttem szóló képviselőtársaim is megjegyezték, több hatásköre lesz az Állami Számvevőszéknek, feladatai ugyanakkor homályosan kerültek megfogalmazásra, és ami a döntő veszély, hogy előbb vagy utóbb - ebbe az irányba mutat ez a törvényjavaslat is - ebben a kormányzati ciklusban a Fidesz emberei lesznek mindenhol. Ennek következtében minden további nélkül előállhat az a helyzet, hogy ha az Állami Számvevőszék elnöke egy önkormányzat gazdálkodását aggályosnak ítéli, akkor javaslatot tehet az illetékes kormányhivatalnak az önkormányzat előirányzatainak zárolására. Tekintetbe véve azt, hogy az Állami Számvevőszéknek évente 40-50 ellenőrzésre van ideje, és az országban - legalábbis jelenleg - 3200 önkormányzat működik, ebből is látható, hogy fennáll az a veszély, hogy a Fidesz a számára nemkívánatos önkormányzatokat sújtja olyan ellenőrzésekkel, amelyekkel kapcsolatban bírósághoz nem lehet fordulni, és saját emberei fogják a kormányhivatalokban elbírálni, hogy az Állami Számvevőszék javaslata alapján az illetékes önkormányzat költségvetési tételeit zárolják vagy sem.

Hölgyeim és Uraim! Ez a sarkalatos törvényjavaslat egy visszalépés, ennél a törvényjavaslatnál az Állami Számvevőszékről szóló jelenleg hatályos törvény minden tekintetben jobb, ezt a törvényjavaslatot kár volt beterjeszteni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szólás lehetőségét, elnök úr. Burány képviselőtársam provokál minket, de úgy gondolom, hogy ez nem fog sikerülni, mert össze akar ugrasztani a kormánnyal, hogy mi itt az elnök úr révén, Rogán Antal és bizottsága révén egy törvényjavaslattal foglalatoskodunk. Azért be kell jelentem önnek, meglepetés lesz, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslatot. Innentől kezdve nem fog sikerülni ez az attrakciója. Tudja, hogy miért nem a kormány terjeszti elő? Erre is van józan magyarázat. Ebben az országban mindenhol és mindenben rendetlenség van.

(15.00)

Így sok a munka, így tehát a parlamentnek, a képviselőknek dolgozniuk kell, és törvényjavaslatot kell idehoznia, mint ahogy a bizottságnak is meg kell tenni mindezt. Szóval, semmi sandaság nincs az ügyben, csak az önök lázálmaiban lehet ilyesmi. És kérem, ezt vetkőzzék már le, mert az ország ügyét és a közpénzek rendezettségét kell fontosnak vélnünk, nem valamiféle mögöttes szándékokat keresgetni, mert ezzel nem jutunk ötről a hatra. Igen, a közpénzeket ellenőrizni kell, és ehhez olyan ellenőrző szerv kell, amely a végrehajtó hatalom része, ugyanakkor a parlament bízza meg és nem más, és nekünk tesz jelentést. Nagyon fontos, hogy a parlament, amely ez ügyben tehet, törvényt alkothat, sőt beszámoltathatja, tegye a dolgát.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Egy félreértést szeretnék még eloszlatni. Szóval, sokan azt hiszik, hogy a közpénzügyek dolgában csak a Számvevőszék ellenőriz. Sőt mi több, a KEHI-vel is összekeverték némely hozzászólásban. Kérem, rakjunk rendet ebben a kérdésben. Az ellenőrzésre vannak ellenőrző szervek, ugyanakkor egy költséghelynél, egy alrendszernél vagy rendszernél vannak belső ellenőrzések. Úgy gondolom, az Állami Számvevőszék egy nagyon fontos ellenőrző szerv, amely ellenőrzésre hivatott, és többek között a KEHI-vel hozták összefüggésbe, pedig a KEHI kormányzati belső ellenőrző szerv, és ezt jó, ha pontosan tudják. Ezen kívül még azért vannak könyvvizsgálók, belső ellenőrök és bizottságok, amelyek tehetik a dolgukat, de erről hadd ne beszéljek, mert az eredmény elég kevés volt az elmúlt időszakban. Azért áll ott az ország, ahol áll.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Koszorús László, a Fidesz képviselője.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Burány Sándor volt államtitkár úr szavaira reagálnék. Ugye, ő azt mondta a törvényjavaslatról, hogy ez egy visszalépés, legalábbis így fejezte be nagyívű felszólalását. Idéznék: "Az ellenőrzött szerv felelős vezetője nem tagadhatja meg a közreműködést, az ellenőrzések lefolytatása során köteles adatot szolgáltatni, ellenkező esetben három év szabadságvesztés lehetőségét kockáztatja." Tehát az visszalépés ma, 2011-ben Magyarországon, ha az ÁSZ vizsgálódni akar, és valaki megtagadja az adatszolgáltatást, az eddig megúszhatta, és most három év szabadságvesztést kockáztat. Ez visszalépés? Visszalépés az, hogy ma Magyarországon nem úszhatja meg valaki, egy önkormányzati vezető, ha az ÁSZ-nak nem szolgáltat adatot?

Na de kérem, államtitkár úr! Nem tudom, ezt mennyire gondolta komolyan, amikor tegnap megírta a felszólalását, bár most is telefonál, tehát a témában annyira nem merült el. Azt visszalépésnek minősíteni, hogy egy önkormányzati vezető nem tagadhatja meg a jövőben, ha az ÁSZ vizsgálódni akar?! Ez egy nonszensz. Úgy gondolom, hogy volt államtitkár úrnak át kellene gondolnia mondandóját. Kérem, olvassa el a törvényjavaslatot, hiszen pont az az előrelépés ebben az ügyben, hogy a Fővárosi Önkormányzat esetében például, ha az ÁSZ vizsgálódni akar a jövőben, akkor nem mondhatja azt a főpolgármester, hogy köszönöm szépen, tisztelt ÁSZ, nem állok rendelkezésre, nem szolgáltatok adatot. Igenis kötelező lesz adatot szolgáltatni, ellenkező esetben, ha ezt nem teszi meg, akkor börtönbüntetést is kockáztat. Ezt visszalépésnek nevezni, úgy gondolom, nagyon nagy megtévesztése a tévénézőknek, illetve azoknak, akik önöket a parlamentbe szavazták.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra következik Babák Mihály, a Fidesz képviselője.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, elnézést kérek, de még Burány Sándor képviselőtársam azt próbálta itt kifejteni, hogy ismételten sandaság van a kormányoldalról, mégpedig azért, hogy büntetni kívánja a vele nem szimpatizáló vagy épp ellentétes politikai felfogású önkormányzatokat vagy szervezeteket.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Burány Képviselő Úr! Csodálkozom az ön vélekedésén. Én vezető vagyok. Úgy gondolom, hogy ha valakinek nincs külön érdeke, hanem a jó munka az érdeke, a törvényesség az érdeke, az a vezető tudja, hogy az ellenőrzés az ő segítsége. Hölgyek, urak, engem nem tudtak agyonbüntetni, amikor rám küldtek mindenféle ellenőrző szervet. Örültem neki, tudják? Mert jól tudtam csinálni. És ha valami apró hibát követtünk el, vagy a hivatalunk, vagy a városunk, akkor azt ki lehetett javítani. Nem is értem, hogy miről beszélnek. Az ellenőrzés fenyegetettség? A csudát! Segítség, hölgyek, urak.

Persze, akkor fenyegetettség, sőt mondhatnám, hogy ténylegesen az, amikor valakinek sanda szándékai vannak. A mutyira-matyira meg a lenyúlásra, meg a sumákra persze hogy fenyegetettség. De pontosan ezt akarjuk, hölgyek, urak, képzeljék el, hogy féljenek attól, hogy ne lehessen ebben az országban közpénzzel mutyizni.

Köszönöm, elnök úr, hogy szólhattam. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Veres János, az MSZP képviselője.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülnék annak, ha a mostani fideszes hozzászólásokban időnként megnyilvánuló "együtt kellene jó törvényt csinálni" gondolatokat komolyan lehetne venni. De nem lehet komolyan venni. Nem lehet komolyan venni, hiszen úgy terjesztették ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, hogy az már-már méltatlan, nyugodtan lehet mondani. Hiszen a költségvetési bizottságot összehívatták az elnökkel hétfőn délután keddre azért, hogy megállapítsák, hogy a gazdasági bizottság által benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy sem. Kényszerhelyzetet teremtettek, többségükkel visszaélve teremtettek kényszerhelyzetet. Azt gondolom, teljesen méltatlan a számvevőszéki törvény témájához az a mód, ahogyan hozzáálltak ehhez a törvényjavaslathoz.

A költségvetési bizottság ülésén nem tudhattuk azt meg, az előterjesztőtől sem, az ÁSZ elnökétől sem és másoktól sem, hogy ténylegesen ki csinálta ezt a javaslatot. Azért volt ez izgalmas, mert tudomásunk szerint a Számvevőszék szakmai gárdájában készült egy törvényjavaslat. Az a javaslat nyilván alkalmas lett volna arra, hogy mások is, szakmai véleményt mondva, kifejtsék álláspontjukat az elmúlt 20 év számvevőszéki tevékenységének tapasztalatai alapján, hogy mit lenne érdemes és milyen módon belefogalmazni ebbe a javaslatba. Azonban nem ezt a javaslatot terjesztették be az ismeretlen szerzők, nyugodtan mondhatom így, hiszen a gazdasági bizottságon belül sem derült az ki, hogy ki is ennek a végső szövegnek az előterjesztője.

Ámbár egy számítógépes azonosítási kísérletből kideríthető az végeredményben, hogy valahol a Csaba utca környékén készült ez a javaslat. Ugye, így nevezik az Állami Számvevőszék egy bizonyos szintjét. Az újonnan megválasztott elnök az ő hátországából, Békéscsaba környékéről különböző személyeket hozott már az elmúlt időszakban. Tehát valahol azon a környéken készült a javaslat maga, és nem pedig szakmai javaslatként készült ez a bizonyos törvényjavaslat. Sajnáljuk, hiszen ebben a kérdéskörben is lehetne minden további nélkül lényegesen nagyobb egyetértésre jutni egymással, mert az alapvető kérdésekben meggyőződésem szerint nagy valószínűséggel még akár egyetértésre is tudnánk jutni.

Egyetértésre juthatnánk, ha ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése, előkészítése nem egy nagyjából tíz évvel ezelőtti másik törvényjavaslatot idézne elénk. Akkor ugyanis az akkori pénzügyminiszter a Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását terjesztette az Országgyűlés elé. És úgy fogadta el az Országgyűlés ezt a bizonyos törvénymódosítást, hogy szinte személyre szabott törvény készült annak idején, és néhány hónap múlva Járai Zsigmond lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Úgy gondolom, hogy most pedig az történik, hogy ismét egy politikus személy került egy egyébként nemzetinek is nevezhető intézmény élére.

A Számvevőszék élére egy korábbi fideszes politikus került, aki sajnálatos módon számvevőszéki vezetőként sem tud független lenni, és nem tud szakítani korábbi fideszes gondolkodásával.

Csak egy példát szeretnék erre ismételten megemlíteni. Mintegy tíz nappal ezelőtt adott egy újságinterjút, amelyben, hogy is mondjam, régi fideszes propagandista szöveget mond azzal kapcsolatban, ami a számvevőszéki törvényben törvényjavaslatként akkor már ismert volt. Nevezetesen, olyan példát említ meg a számvevőszéki törvényben szereplő büntető törvénykönyvi módosításként, ami alapján azt mondja, hogy a 2006-os adathamisítási költségvetési ügynek akkor nem lehetett következménye, júliustól már lenne következménye.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy látszik, ön nem tudja, hogy ebben a kérdésben Magyarországon jogerős bírósági döntés született. A jogerős bírósági döntés kimondja azt, hogy kellő időben, az akkori törvényeknek megfelelően, teljes adattartalommal történt adatközlés 2006-ban. Tehát csak a fideszes legendáriumban él az, amiről ön beszélt az újságinterjú kapcsán is. Ebből következően tehát teljes mértékben kifordítja, meghamisítja a benyújtott törvényjavaslatban szereplő szankcionálási feltételrendszernek azt a tartalmát, amely tartalmáról egyébként még lehetne szakmailag korrekt vitát is folytatni.

Eltérő nézetek léteznek ebben a kérdésben, hiszen nincs más olyan európai uniós tagország, amelyben ilyen jellegű szankció szerepelne a számvevőszék szankcionálási lehetőségei között.

(15.10)

Hozzá kell tennem, hogy amire itt most a képviselők a hozzászólásaikban hivatkoztak, az persze egyik sem volt jó hivatkozás, hiszen nem alkalmas az általuk elmondott példa arra, hogy akár a kétéves, akár a hároméves büntetési tételt kimerítse bármelyik általuk megemlített korábbi önkormányzati vagy állami vezető. Az én ismereteim szerint az állami intézményeknél az elmúlt időszakban minden esetben megtörtént az intézkedési terv elkészítése, minden esetben meghozták a megfelelő döntéseket az érvényes jogszabály alapján ebben a kérdésben, és az, hogy pontosan ki és mit fog az alatt érteni, ami most meg van fogalmazva a törvényjavaslatban olyan szövegként, amilyen szövegként ez benne van, azaz meghiúsítja vagy nem hiúsítja meg az ellenőrzés lefolytatását, úgy gondolom, nem eléggé precíz és nem eléggé pontos a mostani megfogalmazása.

Sajnálatos módon az időkeretes tárgyalás, illetve az, hogy az ellenzéki frakcióknak csak ennyi időkeretük van arra nézve, hogy a törvénnyel kapcsolatos szakmai álláspontjukat ismertessék, nem teszi lehetővé, hogy erről érdemi vitát tudjunk folytatni. A törvényjavaslat másként előkészítése, tehát hogyha bevonják a többi parlamenti frakciót is a javaslat előkészítésébe, az bizony lehetővé tette volna, hogy erről érdemi vita alakuljon ki, és annak eredményeképpen a mostanihoz képest mindenképpen jobb megoldás is születhetett volna.

Sajnálom tehát, hogy a javaslat előkészítésekor ilyen hibákat elkövettek. Sajnálom azt, hogy - nyugodtan ki lehet itt mondani - személyre szólóan vagy személyre szabottan készült ez a javaslat, nem pedig a 20 éves szakmai munka méltó folytatásaként, megfelelő tartalommal került az Országgyűlés elé. Így nagyon nehéz lesz - sok-sok módosító indítvány elfogadása esetén - olyan javaslatot a parlamentnek majdan zárószavaznia, amelyhez mi is tudjuk a szavazatunkat adni. Ámbár hiszünk abban, hogy még lehetséges ez, ezért számos indítványt be is terjesztettünk már az Országgyűlés elé, és remélem, hogy többségi szavazattal elfogadásra kerülnek ezek az indítványok.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP, jelentkezett be kétperces reagálásra. Szeretném jelezni, hogy 50 másodperc áll rendelkezésre az időkeretből.

Öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elég lesz ez, csak egy kérdést szeretnék föltenni. Remélem, az előterjesztők válaszolnak is majd nekem.

Az Állami Számvevőszék költségvetési támogatása a jogszabály szerint nem lehet kevesebb az előző évinél - rendben van. A bíróságoknál az alkotmányozás folyamatában felmerült ugyanez a javaslat az igazságszolgáltatás vonatkozásában. Ott a Fidesz nem támogatta ezt a javaslatot. Az lenne a kérdésem, hogy mi az elvi alapja ennek a különbségtételnek. Azt értem, érteni vélem, hogy az ÁSZ-t már elfoglalták, a bíróságokat még nem, de őszintén szólva más elvi lehetőséget arra, hogy különbséget tegyenek két ilyen szervezet között, nem nagyon érzek. Sőt mi több, azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége talán még az ÁSZ függetlenségnél is előbbre való.

Köszönöm, és várom a választ. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló - normál időkeretben jelentkezve - Babák Mihály, a Fidesz képviselője.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Meggyőződésem, hogy az alaptörvény elfogadását követően egy nagyon fontos kérdés, egy nagyon fontos törvény, sarkalatos törvény került a tisztelt Ház elé. Mégpedig a közpénzügyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat, amely az ÁSZ - a szervezet - nevét viseli magán, és nem kell félreérteni, hanem a törvényjavaslat az állami és közpénzügyek ellenőrzéséről és ennek szervezetének feltételeiről, lehetőségeiről szól. Ez a törvényjavaslat nem mellőzi, mélyen tisztelt hölgyek, urak, a 20 éves tapasztalatot, és abból okulva, sőt tanulva, sőt minden hibáját figyelembe véve terjesztette be Rogán Antal képviselőtársam és bizottsága. Tehát kell, jó és fontos.

Mélyen tisztelt hölgyek, urak, ami ebben az országban folyt az elmúlt 20 évben - én ugyan napirend után többször elmondtam -, nem tartozik a történelem fényes lapjaihoz a közpénzeket illetően és a közpénzügyeket illetően, sőt a vagyoni kérdéseket illetően sem. Szóval, annak az időnek véget kell vetni, mert oda jutottunk, ahova jutottunk, hogy ez az ország mélypontján van, nyomor van ebben az országban, lehetőségeink sikkadnak el azért, mert nincs hozzá megfelelő forrása ennek az országnak. Komoly baj van, nagy a baj. Nagy a baj, és úgy gondolom, hogy rendet kell tenni az állami és közpénzügyek tekintetében, és azt a fontos szervet, amely ellenőrzi, hogy ha mi jó szándékkal költségvetési törvényt alkotunk, a ténylegesen úgy hasznosuljon és úgy érvényesüljön, ahogyan a közt kell szolgálnia ennek a pénznek.

Nos, a szándékainkat is ellenőrizni kell, és mindenkinek az orrára kell koppintani, sőt mi több, alkalmasint kezdeményeznie kell a büntetőeljárást is, hiszen megvan a lehetősége a Számvevőszéknek, hogy akik ezzel a pénzzel - a köz pénzével, az adófizető állampolgárok pénzével - hűtlenül vagy garázda módon gazdálkodnak, megkapják a méltó büntetésüket, és ne kerüljenek sok ideig az állami pénzügyek közelébe.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma sok vita folyik az önkormányzatokról és az önkormányzatokkal kapcsolatos pénzügyekről. Úgy gondolom, vannak hétköznapi szószólók - segítőtársaink -, akik megrohanják a pártokat, mert ők is szeretnék a rendet csinálni. Vannak ilyen internetes levelezők, akiktől kapunk alkalmasint sok javaslatot és véleményt. Jó dolog, a szándék meg tisztességes. Csak egyet nem tudok megérteni, hogy ilyenkor miért az önkormányzatokra reflektálnak elsősorban. Ez helytelen és hibás nézet, ma is elhangzott, bár nem sokszor. Szeretném elmondani, hogy egy alrendszere különben az állami költségvetésnek az önkormányzatok költségvetése, és az elmúlt 20 évben - különösen az elmúlt 8 évben - olyan szükség- és szükségszerű pályára taszították, amelyben nagyon nehéz volt helyben 10 millió állampolgár igazgatási, kommunális és sok egyéb más szolgáltatását megoldani.

Így tehát az önkormányzatok is vettek föl hitelt, de óriási különbség van aközt, hogy azt a pénzt - amire nem kapták meg a szükséges fedezetet, azokra a szolgáltatásokra - mire vették föl és hogyan költötték el. Ugyanis lehet hitelt fölvenni, ezt elmondtam már egyszer, és biztosan mindenki tudja is, Széchenyi óta köztudott Magyarországon, hogy a hitel helyes és jó dolog. A kérdés az, hogy valaki működésre vette-e föl vagy fejlesztésre. Úgy működte el, hogy közben pazarolta ezt a pénzt, mert az üzemgazdasági mutatója, a hatékonysága alacsony volt, mert nem lépte meg azokat a reformáló intézkedéseket, amelyekkel és amelyek eredményeként bizonyos forintokból hatékonyabb közszolgáltatást lehetett volna megvalósítani. Ezek nagyon nagy tévedések, és adott település sajnos itta a levét; tehát ha valaki felelőtlenül vesz föl hitelt, és felelőtlenül költi el. Csak azért, mert ma kevésszer került szóba, és nem tisztem védeni az önkormányzatokat, de nagyon fontos dolog, hogy helyben van egy akarat, mégpedig egy elvárás az állampolgárok részéről, amit teljesíteni kell. Ha valaki fejlesztésre vett fel hitelt, azt is lehet rosszul fölvenni, ha az a fejlesztés túlzó, ha az a fejlesztés drága, ha a fejlesztés nem fenntartható, és kárt okoz a településnek.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon van ugyan pénzügyi kultúra, de sokkal több jó, hasznos tapasztalatra, sőt mit több, mondhatnám, tanulásra is szükség van, megújuló tanulásra. A világ változik, és nem maradhatunk a 20 évvel ezelőtti gazdálkodás metódusai mellett, pénzköltési elvei és szabályai mellett, mert még azért eléggé átjött az elmúlt 20 évben is az elmúlt rendszer paternalista gondolkodása közpénzügyekben meg önkormányzati közpénzügyekben is.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, ma az előrelépés, a változás, a megújuló Magyarország legfontosabb feltétele, hogy a közpénzeket rendben tudhassuk magunk mögött. Olyan szándékkal valósuljon meg, amelyet e tisztelt Ház tisztességes képviselői szándékolnak. A kormánynak sincs más dolga, mint hogy ezt a pénzt jól fordítsa az ország gyarapodására, hasznára, mindannyiunk, mind a 10 millió állampolgár hasznára.

Veres képviselőtársam, bocsássa meg, nem személyeskedni akarok, és tényleg nem erről van szó, de ön nem sok mindent mondhat ebben a Házban. Ki is ment - nem, fönt van a pulpituson. Szóval, ha megnézzük, hogy ezek a közállapotok a közpénzügyekben mikor keletkeztek; az elmúlt 8 évben, az elmúlt 8 év szocialista-liberális kormányzásában rengeteg anomália - és finoman fogalmaztam - keletkezett. Többek közt ebben ön is benne volt, úgyhogy ön jobb, hogyha ebben a kérdésben talán nem nyilatkozik meg a tisztelt Ház előtt, mert minduntalan ingerel minket arra, hogy szembesítsük - pedig nem szeretjük - az elmúlt 8 év (Dr. Nyikos László: 9 az már.) - az elmúlt 8 év problémáival. Mást kívántam mondani, de azt hiszem, nem engedi meg a Ház méltósága, hogy erről drasztikusabb kifejezést használjak.

(15.20)

Viszont ebből a helyzetből ki kell lábalnunk, és ezért fontos ez a ma tárgyalt törvényjavaslat. Beszélhetnek önök sandaságról meg Békéscsabáról meg sok minden másról, a dolog lényege nem az, amit mondtak, mert az csak gáncsoskodás, hanem a dolog lényege az, hogy ebben az országban meg kell valósítani a rendszerváltást követően a normális, tisztességes, okos vagyongazdálkodást és közpénzgazdálkodást, ennek pedig egy biztosítéka van a költségvetési törvényen felül: hogy ellenőrizzék is. Tudniillik, ha nincs ellenőrizve, akkor következmények nélküli lesz minden az országban, lehet tenni bármit büntetlenül. Erre álljt kell mondani.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ország álljt mondott, hiszen új parlamentet, új többséget és új kormányt választott. Úgy gondolom, hogy iszonyú munkánk van, és ezért sokszor sok mindenért bírálnak minket, többek között azért is, hogy rohamtempóban cselekszünk.

Hölgyek, Urak! Amikor a ház ég, akkor nem azon kell vitatkozni, hogy mi keletkeztette a tüzet, hanem sürgősen el kell oltani azt. Ebben az országban rengeteg tűz ég. Mondják meg őszintén: van ebben az országban valamely ellátás - valamilyen jogi keletű, gondolok itt a büntető törvénykönyvre és sok egyéb másra, nyugdíjra, szociális ellátásra -, ami rendben van?

Hölgyek, Urak! Nem folyt az utóbbi időben alkalmazkodás az élet változásaihoz, hanem folytak a dolgok, ahogy folyhattak - ez nem mehet így tovább. Az élet örök alkalmazkodás, változtatás. Nem kell itt reformszavakat használni, hanem mindig igazítani kell az elvárásokhoz, a lehetőségekhez a jelen praxisunkat, és mindezt a praxist törvényesen, jól, okosan, bölcsen és a köz javára kell e Házban megvalósítani.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nehéz napok várnak ránk (Szabó Vilmos: Az biztos!), a rendcsinálás mindig konfliktusokkal jár. Megszokott, bebetonozott, vélt, helyes és okos érdekekkel szembemegy e változtatás. Igen, a változás sokszor érdeksérelemmel jár, de kérdés, hogy mi az ország érdeke: meg akarunk állni itt, vagy a szakadékba akarunk pottyanni, vagy jobban szeretnénk élni?

Hölgyek, Urak! Az elmúlt húsz évnek is az a legnagyobb hibája, hogy elvett az életünk minőségéből esélyeket és lehetőségeket. Az államadósság, ha okos célra költötték volna a hiteleket, és ha abból jobban élhettünk volna, nem lett volna gond, de nem ez történt, hölgyek, urak, úgyhogy ez is indokolja mindazt, amiről ma itt beszéltünk.

Én nagyon hálás vagyok azokért az építő jellegű javaslatokért, amelyekkel megtiszteltek minket és amelyeket előterjesztettek, és oda fogok magam is személyesen figyelni azokra a módosító javaslatokra, amelyek a törvény esetleges félreérthetőségét, nem egyértelműségét veszélyeztetnék, mert szeretném és az az őszinte szándékom, és ha hiszik, ha nem hiszik, az sem gond, de én tudom, hogy jó törvényt szeretnénk alkotni. Ebben a Házban nem lehet többet slendrián törvény, nem lehet rossz törvény. A rossz törvények megadják a lehetőséget, a kiskaput, hogy emberek ezzel visszaéljenek, saját hasznukra fordítsák azt. A közpénz nem arra való, hogy egyéni érdeket szolgáljon, hanem a köz érdekét kell szolgálnia. Az egyéni gyarapodásnak más eszköze van - megmondom önöknek, mi: a munka. Sokat kell dolgozni, és akkor lesz az embernek terve, célja, és meg tudja azt valósítani. De ha valaki a közből akarja megvalósítani az álmát, az felejtse el. A köz pénze csak kiegészíti a feltételeinket és a lehetőségeinket, sokszor generális lehetőségeinket egészíti ki, épp ezért nagyon fontos számunkra a közpénz felhasználása.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez fontos törvény. Isten adja, hogy jót csináljunk, és utána pedig szövetkezzünk arra, hogy ezt a törvényt is, mint az alaptörvényt, tiszta szívvel, e nemzet, e haza felvirágoztatására, a körülményeink javítására, a boldogabb életünk érdekében alkossuk meg és használjuk majd.

Megtisztelő figyelmüket hálásan köszönöm, alázatos szolgájuk voltam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Apáti István, a Jobbik képviselője.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! A végéhez közeledve szeretnék egy kis színt vinni a vitába, pihenésképpen, lazításképpen nekem is lenne néhány javaslatom, mert látom, hogy önöket úgyse tudjuk meggyőzni semmiről. (Babák Mihály: Ez nem igaz!)

Ahogy Nyikos képviselőtársam elmondta, ehhez a döglött ló című törvényjavaslathoz nincs értelme módosító javaslatokat benyújtani, mert a nullát akárhány módosító javaslattal szorozzuk, a végeredmény mindig nulla marad, tehát ezért nincs értelme erőlködnünk. Pusztán csak gondolatébresztőként, a jókedv, a humor jegyében két jó szándékú javaslattal hadd éljek az önök irányába.

Szerintem néhány dolog azért kimaradt ebből az amúgy is alacsony színvonalú törvényjavaslatból, például az, hogy a jelölés-választás szabályainál véleményem szerint előremutató lenne, ha belefoglalnánk a javaslatba, hogy az ÁSZ elnökévé csak olyan személy jelölhető, illetőleg ÁSZ-elnökké csak olyan személy választható meg, aki az országgyűlési képviselőként felvett lakhatási támogatással határidőre, jogszerűen, teljes mértékben, hiánytalanul el tudott számolni - ez az egyik.

A másik: a magam részéről - és nem személyeskedés (Hangok a Fidesz soraiból: Á!), amit mondok, az idők végezetéig valamennyi ÁSZ-elnökre vonatkozik -, személy szerint rendkívül csalódott és mérhetetlenül elégedetlen vagyok az ÁSZ-elnök juttatásainak körülbástyázásával, szerintem nem állhatunk meg félúton, hogy egyszerűen örökölhetővé tesszük bizonyos típusú juttatását, a 12. § (3) bekezdésére gondolok, szerintem bele kellene tenni azt is a javaslatba, hogy a leszármazóknak a fogantatás pillanatától kezdve svájci betét jár, hadd jelentsenek ők is az országban bármelyik irányban jó partit. (Derültség a Jobbik soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Neked orvos kell! Kezeltesd magad!)

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Dancsó József, a Fidesz képviselője.

Képviselő úr, öné a szó.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit humorosra és komikusra sikerült a legutóbbi képviselő úr felszólalása. Úgy gondolom, hogy azért ez a törvény nem véletlenül kapta a sarkalatos törvények kategóriáját, tehát azért ennél nagyobb komolyság illik hozzá.

Arról pedig, hogy nem érdemes hozzá benyújtani módosító javaslatot, vagy hogy nem gondolják, hogy ezt be kellene nyújtani: én például 25 módosító javaslatot nyújtottam be az előbb, tehát úgy gondolom, hogy érdemes és van mit adott esetben benyújtani, lehet mit benyújtani, tehát erre biztatom önt is, képviselőtársam, hogy ne prejudikáljon, hanem akkor tessék dolgozni és benyújtani a módosító javaslatot (Babák Mihály: Ezért kapják a fizetésüket!) annak érdekében, hogy meg tudjuk vitatni majd a részletes vita során. Tehát én úgy gondolom, hogy könnyebb azt mondani, hogy nincs értelme; ha valóban nem nyújtanak be, akkor majd nem lesz miről szót váltanunk a részletes vita során, tehát ez egyfajta könnyebb hozzáállás a dolgokhoz. Még egyszer mondom, úgy gondolom, hogy lehet ezt viccesnek is tekinteni és úgy előadni, de mégiscsak az Állami Számvevőszékről szól ez a törvényjavaslat, mégiscsak egy közjogilag nagyon fontos intézményrendszerről szól.

Hallgatva a tisztelt ellenzéknek a mai produktumát, illetve felszólalásait, én azt tapasztaltam, különösen az MSZP padsoraiból, hogy igyekeznek egyfajta víziónak ezt a sarkalatos törvényt megfeleltetni. Miről szól ez a vízió? Az elmúlt hónapokban gyakran hallottuk, hogy egy túlhatalomra törekvő, arrogáns, minden ellenvéleményt háttérbe szorító párt képét igyekeztek felvázolni, és valahogy ezt az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot is ebbe a vízióba próbálják belesulykolni, belegyömöszölni. Csak hát a mai vita során is kiderült, hogy ez nem sikerült, nem is sikerülhetett, hiszen egyáltalán nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy hogyan lehet rendet, fegyelmet és takarékos, elszámolható közpénzügyeket teremteni Magyarországon.

Erről szól ez a törvényjavaslat, erről kellett hogy szóljon a mai vita, és úgy érzem, hogy ennek e tekintetben meg is felelt. Mert ha azt nézzük, hogy a törvényjavaslat világosan és egyértelműen elmondta azt, hogy a takarékos gazdálkodás következményeiként hogyan és mi módon célszerű és kell az állami vagyonnal, illetve majd 2012 után a nemzeti vagyonnal gazdálkodni, hogyan kell a közpénzeket felhasználni és hogyan kell ezt ellenőrizni, úgy gondolom, hogy világos és egyértelmű képet nyújt számunkra ez a benyújtott törvényjavaslat. Attól pedig, hogy kellő jogosítványokat ad az Állami Számvevőszék elnökének, illetve apparátusának ez a javaslat, úgy gondolom, nem félni kell, hanem ezt üdvözölni kell.

Végre nem lesznek következmények nélküli tettek, nem lesz következmények nélküli kormányzás, nem lehet következmények nélkül közpénzeket elkölteni, szabálytalanul, hatékonytalanul, és még ki tudja, milyen módon, legalábbis úgy, hogy ne lehessen ellenőrizni. Lehet, hogy ez fáj nagyon sok képviselőtársunknak, megszoktak egyfajta rendszert és módszert, sajnos rossz hírem van az önök számára, mert ez meg fog változni, ennek vége szakad.

(15.30)

És úgy gondolom, az ország lakosságának többsége, jelentős többsége ezt üdvözölni fogja; még azok is, akik önökre szavaztak, hiszen ők is amellett tették le a voksukat, hogy az a felelőtlen közpénzekkel való gazdálkodás, az az elszámoltathatatlanság megszűnjön, és végre legyen egy olyan ellenőrző szervezet, amely kellő szigorral tud fellépni, és kellő hatásköre is van ahhoz, hogy kikényszerítse azt, hogy együttműködjenek vele azok a szervezetek, azok a szervek, azok a személyek, akiknek ezt meg kell tenniük. Úgy gondolom, hogy megint csak üdvözölni kell.

Az pedig, hogy a tervezet világosan és egyértelműen meghatározza, hogy hol van az elnök, az alelnök, a vezető munkatársak, a munkavállalók szerepe, és milyen jogviszonyban vannak, milyen alá-fölérendeltségi viszonyban, milyen kinevezési lehetőségek vannak, milyen javadalmazást kell alkalmazni, úgy gondolom, hogy ezt is üdvözölniük kell. Végre világos és egyértelmű viszonyok lesznek e tekintetben is.

Tehát nem értem azokat a felvetéseket, amiket önök itt elmondottak ezzel szemben, mert úgy gondolom, hogy az az érdekünk, az ország érdeke és az önök érdeke is, hogy végre világos alá-fölérendeltségi viszonyok legyenek, világosan meg lehessen határozni azt, hogy ki miért felel, kit hová és miért lehet elküldeni, kiküldeni, ellenőrizni helyszínen. Tehát úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat ezt a célt rendkívüli módon jól szolgálja, átlátható és világossá teszi.

Az pedig, amit önök elmondottak az elnök kapcsán, hogy mennyire országgyűlési képviselő, meg egyéb jelzőkkel illették: már bocsánat, egyrészt, hogy valaki országgyűlési képviselő volt, úgy gondolom, hogy az nem egy negatív bélyeg. Talán ebben megegyezhetünk, hogy ezt nem úgy kellene használni, mert az a politikai establishment lejáratása, ha saját képviselők erről szólnak. Másrészről pedig - már bocsánat - az alelnök úr, akit én nagyon tisztelek a tevékenysége kapcsán, ő pedig a másik padsorban, az MSZP padsorában ült - azzal is gond van? Az önkormányzatok területén és más területeken is, úgy gondolom, rendkívül komoly tapasztalatokra tett szert. Én ebben nem látok semmiféle olyan kivetnivalót, amit önök próbálnak sugallni.

Ráadásul éppen tegnap az egyik televíziós műsorban is erről volt szó, és ott elismerte a tisztelt ellenzék, hogy semmi olyat, amit felvetettek eddig, nem tapasztaltak sem az elnök, sem az alelnök személyével, amit gondolnak, gondoltak, vagy próbálnak sugalmazni. Uraim, majd a tettek alapján kell, úgy gondolom, ezt megítélni és nem holmi víziók alapján, amit a közvéleménnyel, velünk megpróbálnak elhitetni.

Tehát azt mondom önöknek, kedves képviselőtársaim, hogy bátran éljenek a módosító javaslatok benyújtásának lehetőségével, senki nem tiltja meg ezt önöknek. Miért is tiltanánk meg? Babák képviselő úr még - azt is mondhatnám - elintézte az ülésvezető elnök úrnál, hogy egész nap, amíg zajlik az ülés, addig be lehet nyújtani. Tehát ne féljenek ettől, mert ezeket a véleményeket lehet ütköztetni. Víziókkal, légből kapott mondatokkal nem lehet vitatkozni, legalábbis nagyon nehéz, mert én arról szeretek itt a parlamentben szólni, ami előttünk fekszik, ami itt van, amit mindenki meg tud ítélni. De véleményekről meg elképzelésekről, amelyek nincsenek lefektetve írásban, nagyon nehéz.

Ráadásul, azt mondom önöknek, hogy ez egy példaértékű törvényjavaslat, nem véletlenül az első a sarkalatos törvények között, mert megmutatja azt, hogyan állunk mi hozzá a kérdéshez, hogyan szeretnénk rendet, fegyelmet, elszámoltathatóságot és számonkérhetőséget az elkövetkezendőkben a közpénzügyekben. Ehhez kérem az önök segítségét és támogatását, mert úgy gondolom, hogy ez nem a Fidesz érdeke, hanem közösen, együtt erre kaptunk felhatalmazást.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nyikos Lászlónak, a Jobbik képviselőjének, 53 másodperces időkeretben.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Dancsó képviselő úr azon kormánypárti képviselőtársaim közé tartozik, akiknek a szakértelmét, hozzáértését elismerem. Ezért aztán mondanám, hogy 67 módosító indítvány érkezett eddig a törvényjavaslathoz. Számomra ez azt bizonyítja, hogy ez egy kiérleletlen, kimunkálatlan törvényjavaslat.

És nem utolsósorban Dancsó képviselő úr benyújtott egy nyolcoldalas módosító indítványt. Kedves képviselő úr, ha ez egy olyan törvény lenne, mint amilyennek önök állítják, akkor ön nem nyújt be nyolcoldalas módosító indítványt. Legalább önt vonták volna be az előkészítésbe! (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.) Ha engem nem vontak be, legalább önt vonták volna bele, és akkor nem kellene nyolc oldalon leírni mindenféle okos dolgot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Így megkérdezem az előterjesztőket, Koszorús László képviselő urat... (Koszorús László: És Kupcsok Lajos.) Akkor Kupcsok Lajos képviselő úr lesz, aki az előterjesztők nevében válaszol a vitában elhangzottakra. (Koszorús László és dr. Kupcsok Lajos bólint.) Képviselő úr, öné a szó.

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem a közel hatórás vita után egy nagyon rövid összefoglalót mondani.

A törvényjavaslat rendkívül nagy hangsúlyt helyez az Állami Számvevőszék függetlenségének biztosítására. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlésnek köteles beszámolni, csak az Országgyűlésnek köteles a jelentéseit elkészíteni, és legfeljebb az Országgyűlés részéről vonható valamilyen formában felelősségre.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat azzal garantálja az Állami Számvevőszék függetlenségét, hogy a kormánynak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszék költségvetését csökkenteni, és ugyancsak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszékre pluszfeladatokat terhelni úgy, hogy azok költségvetési forrását nem biztosítja. Ez az Állami Számvevőszék hosszú távú függetlenségének egyik alapja.

Az elfogadásra váró törvény alapvetően a jelenleg hatályos, az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerkezetét és szabályozási elveit követi. A Számvevőszék gazdasági függetlensége tekintetében a törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló jelenleg hatályos törvényhez hasonlóan rögzíti, hogy a Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, azt a kormány változatlan formában köteles az Országgyűlésnek benyújtani. E tekintetben az Állami Számvevőszékről szóló hatályos törvényhez képest a törvényjavaslat többletgaranciát is tartalmaz, mivel rögzíti, hogy a költségvetését úgy kell megállapítani a Számvevőszéknek, hogy az nem lehet kevesebb az előző év központi költségvetésében meghatározott összegnél.

Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslat szerinti ellenőrzést az elnöke által megállapított ellenőrzési terv alapján, az Országgyűlés döntésének megfelelően folytat, illetve a kormány felkérése alapján is lefolytathat. Emellett a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, melynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére ugyancsak ellenőrzést folytathat, valamint az ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet is elvégezheti, de mindez az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetheti.

Az Állami Számvevőszék felülvizsgálja a nemzeti vagyon kezelését is. Ennek keretében az állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; ellenőrizheti továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. Az Állami Számvevőszék ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél, a megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, továbbá mindazoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek vagy a szerződés teljesítésében közreműködnek.

A javaslat komplex célokat szolgál: a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének, hasznosításának ellenőrzését, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, tekintettel van a nemzeti költségvetési politikák rendező elveinek uniós szintű összehangolására. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat a komplex célokat úgy szolgálja, hogy az előterjesztés tartalma, a Számvevőszék feladatköre, személyi feltételei, működési szabályai, garanciális előírásai alkalmasak a kitűzött célok teljesítésére.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy új típusú számvevőszéki szabályozással állunk ugyanakkor szemben. Ez erősíti az Állami Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét, igen nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, a megelőzésre.

(15.40)

A hivatali típusú számvevőszéki modellt szeretnénk megvalósítani, amelyet több garancia segít, támaszt alá. Ezek a garanciák azonban nemcsak gazdaságiak, hanem működésbeliek is.

Mindenképpen ki kell emelnünk, és ez elhangzott a fideszes képviselőtársaim hozzászólásából, és néhány ellenzéki képviselőtársam is említette, hogy Magyarországon megrendült a bizalom a közpénzek, a nemzeti vagyon kezelése és hasznosítása tekintetében. Nekünk feladatunk, és ennek a jogszabálynak is feladata ennek a bizalomnak a helyreállítása. Enélkül nem lehet hiteles politikusokról és hiteles országgyűlési képviselőkről beszélni.

A gazdasági és informatikai bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, amely az új alaptörvényből következő első sarkalatos kétharmados törvény lesz. Az új törvény jelzi, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, és az, hogy a következő években olyan költségvetési politika alakuljon ki, amely lehetővé teszi az ország vagyonának folyamatos növekedését és az államadósság csökkenését.

Az új alaptörvény a közpénzügyek erőteljes rendbetételét tűzi ki céljául, ennek a célnak a teljesítéséhez nélkülözhetetlen az Állami Számvevőszék pozíciójának megerősítése.

Tisztelettel köszönöm valamennyi képviselőtársam hozzászólását. Folytatjuk a bizottságokban a munkát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/3197. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces felszólalási időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó.




Felszólalások:   18   19-185   185-205      Ülésnap adatai