Készült: 2021.04.21.12:38:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2011.05.23.),  274-288. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 44:51


Felszólalások:   270-273   274-288   288-296      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A módosító javaslatról a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Nagy Gábor Tamás és Láng Zsolt, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/2236. számon, a bizottsági ajánlást T/2236/1. számon megismerhették.

Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó.

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kis terjedelmű, de nagy jelentőségű törvénymódosítást nyújtottunk be képviselőtársammal, polgármester-kollégámmal, aki Budapest II. kerületét képviseli, én pedig a Várnegyedet, illetve a Gellérthegy egy részét itt az Országgyűlésben.

Ennek a javaslatnak az a lényege, hogy a természet védelméről szóló törvény az 1996. évi LIII. törvény egy hézagjára, egy olyan elemére hívja fel a figyelmet és nyújtson megnyugtató szabályozást, amely ebből az egyébként jó szándékú és alapos törvényből valamilyen módon kimaradt. Olyan fokozottan védett természeti értékekre, barlangokra, illetve az azokkal kapcsolatos tevékenységekre jogosító hatósági engedélyekre vonatkozik ez az előterjesztés vagy ez a törvényjavaslat, amely sajnos az elmúlt években számos elhíresült eset kiváltója lett. Nevezetesen ennek a szabályozásnak a hiánya megelőzhetett volna olyan, a sajtóban is széles körben tárgyalt botrányos ügyeket, mint amilyenre például a Gellérthegyen fellelt kristálybarlang esetében került sor, amilyenre a Frankel Leó utcán található Malom-tó környezetében került sor, vagy amire néhány hónappal ezelőtt a Várban, a Mátyás-templom előtt található Nagyboldogasszony-templom esete világított rá.

A törvényjavaslat lényege az, hogy egyértelművé tegye, hogy ha bármely ingatlanon valamilyen olyan tevékenységet végeznek, amelynek során barlang vagy fokozottan védett vagy védetté nyilvánítható természeti érték kerülne elő, akkor annak biztosításának költségeit, a kiépítés és a szakszerű kezelhetőség költségeit annak kell állnia, annak kell fedeznie, akinek érdekében az ingatlanon történő beavatkozás létrejött.

(20.30)

S van még egy fontos garanciális eleme ennek a törvényjavaslatnak, nevezetesen az, hogy mindaddig, amíg ez a megnyugtató, a hatóságok által előírt tevékenységszabályozás meg nem történik, amíg ezt végre nem hajtják, addig további építkezés vagy más, ezt veszélyeztető tevékenység nem folytatható ezen a területen. Ezt tehát a sok esetben rendkívüli természeti értéket képviselő barlangok védelme érdekében javasoljuk.

Javasolunk továbbá a 2. §-ban egy olyan eljárási szabályt is, amely a már korábban kiadott hatósági engedélyekre vonatkozik. A hatósági engedélyek valamilyen tevékenység folytatására jogosítják azt a szervezetet, amely ezzel bír. Úgy gondoljuk, a korábbi esetek felhívták a figyelmet arra, hogy a határozatlan idejű hatósági engedélyek gyakorlata nem szerencsés, ezért itt valamilyen határidőt kell szabni. Javasoljuk, hogy öt év legyen az a határidő, amelyen belül valaki elláthatja a hatósági engedélyben foglalt tevékenységet, ezt követően azonban ezeket újítsuk meg. Még mind a mai napig számos határozatlan idejű használatbavételi vagy hatósági engedély van kint, és ahogy erre már az ombudsman számos vizsgálata során felhívta a figyelmet, a természetvédelem területén nem szerencsés a határozatlan idejű, úgynevezett örök engedélyek megléte, mert nagyon gyakran változik a szemlélet, a jogi és a természeti környezet, ezért a határozatlan időre történő jogosítások indokolatlanok. A hatályba léptető paragrafusnál pedig azt indítványozzuk, hogy a korábban ilyen módon kiadott engedélyek a törvény hatálybalépését követő meghatározott időn belül járjanak le.

Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném nagyon szaporítani a szót, mégsem állhatom meg, hogy a már bevezetőben említett kristálybarlang történetéről néhány adalékot ne osszak meg a törvényhozással. Egy olyan helyzetről volt szó, amely nemcsak a bulvársajtó érdeklődését keltette fel, hanem a természeti értékekért aggódó szakmai szervezetek aggodalmát is kiváltotta, és a helyzet mind a mai napig nem rendeződött megnyugtató módon.

2006. december 28-án járókelők észlelték, hogy egy Gellérthegyen folyó építkezésen egy üreg látszik, amelyet az építtető természetesen nem kívánt különösebben bejelenteni, de amint a barlangászok karácsony és újév között kiszálltak a helyszínre, megállapították, hogy egy korábban ismeretlen, rendkívüli természeti értéket képviselő kristálybarlangot találtak, amely eddig ember által láthatatlan és érintetlen volt; ez jelentette talán a legnagyobb értékét. Egyébként a felfedezésről a National Geographic is beszámolt egy nagyon látványos képriporttal, és megjárta a világsajtót is ennek a páratlan természeti szépsége.

Ennek ellenére ezt a barlangot a mai napig sem kutatni, sem a szakemberek által ellenőrizni nem lehet, tekintettel arra, hogy mindenféle hatósági eljárások kijátszásával, a szakmai szervezetek kiállása ellenére az ott folyó építkezést nemhogy nem állították le, hanem tovább engedték, a hatóságok által előírt bejáratot vagy kivezető tárót a beruházó nem építette meg, a bejáratot a szakemberek elől gyakorlatilag elzárhatja. Hiába kértük szolgalmi jog bejegyzését, ez is csak késlekedve és vonakodva történt meg. Mára egyébként jogerős használatbavételi engedélyt is kapott a magánbefektető az erre az ingatlanra épült épületére, és a minisztériumnak kellett bíróság előtt megtámadni az egyébként a VII. kerületi önkormányzat általi eljárásban kiadott használatbavételi engedélyt.

Ezzel az esettel a ombudsman is többször foglalkozott, és az I. kerület polgármestereként én is több alkalommal hívtam össze úgynevezett operatív bizottságot a kristálybarlang körüli ügyek rendezésére és megoldására. Ez a példa nagyon jól rámutat arra, hogy milyen hiányokat, milyen késlekedéseket kell hivatalos szerveknek elszenvedniük azért, mert a törvény nem előre és nem pontosan határozza meg, hogy mit is kell tenni, hol vannak azok a kiskapuk, amelyek kijátszásával a magánérdek sokszor győzedelmeskedik a közérdek felett. Márpedig úgy gondolom, hogy a természetvédelmi törvény célja a természeti értékek megóvása és a jövőnek való megőrzése kell legyen. Éppen ezért javaslom, hogy a tisztelt Ház támogassa ezt a törvényjavaslatot, és e három paragrafus beépítésével tegye garanciával telibbé a fokozottan védett barlangok védelmét.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ángyán József államtitkár úrnak, aki a kormány álláspontját ismerteti a vitában.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a képviselő úr által bemutatott példa pontosan jelzi, hogy miért is van szükség ennek a törvénynek a pontosítására, mégis engedjék meg, hogy néhány mondatban magam is mint a területet felügyelő tárca, a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontját kifejtsem. Szeretném jelezni, hogy kormányzati álláspont még nincs, de a felügyelő tárca egyértelműen támogatja ezt a módosító indítványt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendkívül fontosnak és közérdekűnek tartja a barlangok mint élettelen természeti értékek védelmét, ezért támogatja a védelmüket szolgáló képviselői önálló indítványt. Az elmúlt években hazánkban jelentősen megnőtt a különböző beruházások során végzett munkák eredményeképpen ismertté vált barlangok száma, és ennek megfelelően felértékelődött a védelmük is. A törvényjavaslat alapkoncepciója és célja egyaránt támogatható. Szükséges és fontos bizonyos joghézagok megszüntetése a barlangokra vonatkozó szabályozás, a barlangvédelem területén.

A barlangokkal kapcsolatos hatósági eljárások száma és jelentősége az elmúlt években megnövekedett, különösen a főváros területén, így az esetleges jogviták elkerülése érdekében a jelenleginél sokkal részletesebb szabályozásra van szükség. A feltáruló barlangok szakszerű és biztonságos lezárása a nemzetipark-igazgatóságokra mint a barlangok vagyonkezelőire, folyamatosan növekvő anyagi teherként hárul. A nemzetipark-igazgatóságok szűkös költségvetési kereteinek figyelembevételével a barlangvédelem területén is támogatható a lezárás költségeit a beruházóra hárító normatív szabályozás. Ehhez hasonlatos szabályozás egyébként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 19. §-ában létezik a hazai jogrendben is. Ugyanakkor a barlang miatt az egész ingatlanra vonatkozó természetvédelmi korlátozás bevezetése sem minden esetben indokolt, így lehetőséget kell teremteni a beruházás részleges folytatására is.

A képviselői önálló indítvány határozatlan idejű hatósági engedélyek kizárására vonatkozó részlete szintén támogatható cél, a feltüntetett hosszabb időkorlát megfelelő. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek a gyakorlatban már korábban is határozott időhöz kötötték az engedélyek hatályát. A törvényjavaslat generális korlátot határoz meg.

Javaslom ugyanakkor a törvényjavaslat 3. § (2) bekezdésében a természetvédelmi hatósági engedélyekre vonatkozó rendelkezést módosítani. Jelenlegi megfogalmazásában jelentős ügyféli kört és rendkívül sokféle engedélyt érintene az engedélyek hatályon kívül helyezése, majd az azt követő új eljárások lefolytatása. A megfelelő módosítást követően a törvényjavaslat elfogadható és támogatható.

Összességében megállapítható, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek jogalkalmazási gyakorlatát egységesítené a természetvédelmi hatósági engedélyek kiadása terén. A tárca - ismételten mondom - a törvénymódosítási javaslatot támogatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a fenntartható fejlődés bizottsága előadójának. Öné a szó.

BARTOS MÓNIKA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 2011. február 28-ai ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, amelynek célja a barlangok védelmének erősítése.

(20.40)

Ugyanakkor megkísérli összeegyeztetni a gazdasági és természetvédelmi érdekeket.

Ezen célok elérése érdekében dr. Nagy Gábor Tamás és dr. Láng Zsolt indítványának kiindulási pontja, hogy a természetbe történő beavatkozások elsősorban nem természetvédelmi érdekekből történnek, ezért a természet megbolygatásának következményeit a beavatkozónak, a beruházónak kellene viselniük, azoknak, akiknek ebből valamiféle hasznuk származik, nem pedig a természetvédelmi kezelést végző szerveknek.

A törvényjavaslat egy olyan rendelkezést javasol, amely szerint a beruházások során feltárult barlangok bejáratának biztonságáról, lezárásának szakmailag megfelelő biztosításáról a természetvédelmi szervezeteknek kell gondoskodniuk, de a munkálatok költségeit a beruházást végző természetes vagy jogi személyeknek kell állniuk. Ezekre figyelemmel az indítványt benyújtók indokoltnak tartják megtiltani az egyéb tevékenységek folytatását a szükséges természetvédelmi munkák befejezéséig, ugyanakkor a gazdasági realitásokat, a piaci viszonyokat is szem előtt tartva a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a tevékenység továbbfolytatását engedélyezhessék. Erre akkor kerülhet sor, ha a felek között nincs vita a barlang megóvásához szükséges munkálatok tekintetében, és hogyha biztosítottak annak jogi, financiális keretei.

A javaslat kizárja az örök idejű természetvédelmi engedélyeket, azok érvényességét meghatározott időben határozza meg. Amennyiben az engedélyezett állapotokhoz képest nem történik változás, lehetőség van az engedélyek határozott időre szóló meghosszabbítására. Mindezek indoka, hogy az állandóan változó jogi és természeti környezettel, folyamatokkal ellentétes, ha a természet- és környezetvédelem területén határozatlan idejű engedélyek kerülnek kiadásra. A javaslat ezt az ellentmondást igyekszik megszüntetni.

A törvényjavaslat nagyon fontos, eddig mellőzött területre irányítja a figyelmet, ezért a bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag, 14 igen szavazattal támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek 15 perces időkeretben. Elsőként az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Bödecs Barna képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik támogatja ezt a törvényjavaslatot, illetve ezt a módosítást. Igazából én élesen különválasztanám a javaslat 1., 2. és 3. §-át. Az 1. §-sal kapcsolatban érdemi észrevételünk nincs, ezt a barlangok védelmében támogatjuk.

A 2. §-sal kapcsolatban lenne viszont néhány megállapításom. Ugye, ez az a szakasz, amelyik a természetvédelmi engedélyek időbeli korlátját határozza meg, ezzel egyet is értünk, hogy ne lehessen parttalanul, időbeli határ nélkül természetvédelmi engedélyeket kiadni és ilyen tevékenységeket végezni. Ugyanakkor azt szeretnénk megjegyezni, hogy a törvény jelenlegi 75. §-a nem tartalmaz bekezdéseket, tehát jelenleg ennek tartalma nincs. Ehhez képest a törvénymódosítás az (1), (3) bekezdések módosítását indítványozza, nincs minek a helyébe rendelkezésnek lépnie, azaz a törvényt kiegészíteni lehet ezzel, nem kicserélni a meglévő rendelkezéseket.

A másik észrevételünk: ez a természetvédelmi törvény egy rendkívül sokoldalú, rendkívül sokféle tevékenységet és rendkívül sokféle eseményt szabályozó jogszabály. Amikor általános érvényességgel meg kívánjuk fogalmazni azt, hogy a természetvédelmi hatósági engedélyek legfeljebb 5 évre szólhatnak, akkor ezzel a tevékenységek többsége vonatkozásában egy hasznos jogalkotói célt szolgálunk, amely meg kívánja akadályozni a nem végzett tevékenységek tevékenységi engedélyeinek fennmaradását, illetve azt, hogy adott esetben egy olyan tevékenységet továbbra is ellássanak, amelynek indokoltsága vagy az adott tevékenység jellege, vagy a végző személyek folytán már nem indokolt, az megszüntethető legyen.

Ugyanakkor, ha a törvényt áttekintjük, vannak olyan természetvédelmi engedélyek is, ahol az engedélyes tevékenysége fennmaradásához adott esetben közérdek vagy természetvédelmi érdek köthető, azaz, ha az engedélyes feledékenységből vagy bármi más okból nem kérelmezi az engedély meghosszabbítását, akkor adott esetben a hatóságnak hivatalból kellene eljárnia annak érdekében, hogy ez a tevékenység fennmaradhasson. Itt egy példát említenék. Például a növényvédelemmel s a védett növényekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének részét képezi a génbankok engedélyezése, illetőleg a védett növények szaporítóanyagainak génbankban történő elhelyezése.

Értelmezésünk szerint, amennyiben itt csak az engedélyes magatartásától függ ezen szaporítóanyagok génbankban történő további tartása, ugye, akkor az engedély lejártát követően adott esetben az itt tárolt génkészleteket meg kellene semmisíteni, hiszen már nem rendelkezik az engedélyes ezzel az elhelyezési engedéllyel. A tevékenységet persze újra megkezdheti egy új engedély kiadása esetén, viszont ezen engedély kiadásáig időre meg pénzre van szükség, ezért mindenképpen indokoltnak tartanánk azt, hogy adjon lehetőséget a jogalkotó a hatóság számára, hogy olyan esetekben, ahol az engedély hiányában a tevékenység beszüntetése közvetlen természetvédelmi károkozással vagy közérdek sérelmével járna, ott ezt az engedélymeghosszabbítást hivatalból ki lehessen adni.

Van egy másik ilyen szelete is a természetvédelmi engedélyeknek, ahol adott esetben célszerű a hatóságnak megadni ezt a lehetőséget, hogy ne az engedélyes kérelmére, hanem hivatalból történjen meg természetesen a szintén határozott, legfeljebb 5 éves időtartamú hosszabbítás. Ez pedig például olyan természetvédelmi területeken folyó tevékenységre vonatkozik, ahol az engedélyes, mondjuk, közérdekből lát el bizonyos feladatokat, teszem azt, legeltetést, kaszálást és a többi. Itt jellemzően olyan gazdasági szereplőkkel állunk szemben, akik ezen engedélyek birtokában végül is közérdekű tevékenységet folytatnak, de adott esetben nem rendelkeznek azzal a felkészültséggel, amellyel időben követve, kellő időben megkérelmeznék ezen tevékenységek meghosszabbítását. Ha itt viszont egy új engedélyezési eljárásra lesz szükség, mert ezt elmulasztják, akkor adott esetben ez számukra olyan költséggel jár, amit kívánatos lenne elkerülni. Ilyen esetekben szintén meg kellene adni a hatóságnak azt a lehetőséget, hogy hivatalból hosszabbítsa meg ezeket a tevékenységi engedélyeket, amennyiben meggyőződött arról, hogy amúgy ezek a szereplők ezeket a tevékenységeket szabályszerűen és a természetvédelmi jogszabályok betartása mellett a közérdek szolgálatában ellátják.

(20.50)

Ennek megfelelő módosító indítványt nyújtottunk be, és ennek szíves megfontolását kérjük az előterjesztőktől, illetőleg a szakbizottságoktól. Ezen túlmenően a törvényjavaslattal és az abban foglalt szabályozási célokkal a Jobbik-frakció egyetért, és azt támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Jávor Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nagy Gábor Tamás és Láng Zsolt által benyújtott törvényjavaslat lényegi céljával, a barlangok fokozottabb védelmével természetesen a Lehet Más a Politika frakció egyetért, ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szóban forgó törvényjavaslat ebben a formában ezeknek a céloknak nem képes kellőképpen megfelelni, illetve olyan következményei vannak, amelyek nemkívánatosak, és módosító indítványokkal meglátásunk szerint ezek orvosolhatóak.

Egyetértünk azzal, hogy a barlangok megkülönböztetett természeti értéket képviselnek, és mint ilyenek, a legmagasabb szintű törvényi védelemre jogosultak, ahogy erről a természetvédelmi törvény rendelkezik is. Mi is nyomon kísértük azokat az elmúlt években napvilágra került ügyeket, a gellérthegyi kristálybarlang ügyét, a Malom-tó ügyét. Ezek kapcsán egyébként engedjék meg, hogy egy nevet megemlítsek, Adamkó Péter nevét, aki a budapesti barlangok feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, és mind a mai napig elszántan küzd ezen barlangok megóvása érdekében. Az ő nevéhez fűződik a gellérthegyi kristálybarlang ügyének a nyilvánosság elé vitele, az ő nevéhez fűződik a Malom-tó forrásbarlangjának a feltárása és az ott tervezett építési tevékenység megakadályozása, tehát mindenképpen köszönettel tartozunk neki, hogy ezt az elszánt munkát és a szakmai feltáró munkát az elmúlt években folytatta.

Ugyanakkor mindazok a problémák, amelyek a kristálybarlang vagy a Malom-tó ügyében is napvilágra kerültek, ezeket a javaslat meglátásunk szerint nem vagy nem megfelelőképpen orvosolja. Egyfelől a javaslat egyik célja az, hogy a barlang biztosítási, illetve kiépítési költségeit ráterhelje az építtetőre, beruházóra. Értem én, hogy a szabályozás, amit egy I. és egy II. kerületi polgármester nyújtott be, elsősorban ezeknek a területeknek a viszonyaira lett kitalálva, de nem csak itt találhatók barlangok Magyarországon; Tapolca városa alatt is kiterjedt barlangrendszer húzódik, illetve más települések belterülete alatt is előfordulnak barlangi lelőhelyek.

Éppen ezért elképzelhető, hogy olyan építőkre, építtetőkre próbálunk pluszterheket ráterhelni, akik korántsem az általános képzetekben élő rózsadombi milliomosok, akiknek pár százezer vagy egy-két millió forintos biztosítási vagy kiépítési kötelezettség egy több százmilliós építkezésnél meg se kottyan, vagy egy lakóparképítésnél, hanem teszem azt, egy fél élet munkájával összekuporgatott pénzből családi házat próbálnak építeni valahol, és ők ütköznek bele abba, hogy az építkezés során feltárul egy barlangi üreg, amelynek a biztosítási és kiépítési kötelezettségét ráterhelik az építtetőre, aki ezzel lehet, hogy búcsút mondhat annak az álomnak, hogy fedelet biztosítson a családjának.

Én azt gondolom, hogy ilyen kötelezettség, amely jelentős pénzügyi vonzatokkal jár, ez amellett, hogy nehéz helyzetbe sodorhat egyes családokat, emellett azt a jelenséget is felerősítheti, amelyet sajnos szintén tapasztalnunk kellett a barlangok ügyében, hogy amikor föltárult egy ilyen barlang vagy üreg egy építkezés során, akkor az építtető, ahogy ez a kristálybarlang esetében történt, nem azzal foglalkozik, hogy bejelentse a hatóságnál, és a védelemről gondoskodjon, hanem minél gyorsabban eltömedékelje, elépítse a barlangi bejáratot, és ezáltal próbálja megúszni azt az eljárási, procedurális nehézséget, amit a barlang fellelése jelent. Ha emellé még egy jelentős költségelem is bekerül, akkor biztos, hogy meg fog erősödni a szándék a feltárt barlangoknak a minél gyorsabb eltüntetése érdekében, és ezt a problémát a törvényjavaslat nem kezeli.

Egyébként az önmagában persze támogatható, hogy a barlangok kiépítése, biztosítása kapcsán felmerülő költségeket a nemzeti parkok a szűkös költségvetésükből nehezen tudják kigazdálkodni, ahogy ezt államtitkár úr mondta. Azért itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a nemzeti parkoknak a költségvetése nem természeti jelenségek folytán szűkös, hanem annak folytán, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkentik ezeknek a nemzetipark-igazgatóságoknak a költségvetését; ez történt a 2011-es költségvetésben is. Tehát az állam, amelynek a feladata lenne a barlangok megőrzéséhez fűződő közérdek érvényesítése, kivonul ennek a közérdeknek a védelméből, és megpróbálja ráterhelni ennek a költségeit a magánszemélyekre, az építtetőkre.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan lépés, amit csak akkor tehet meg az állam, hogyha mindent megtesz annak érdekében, hogy az építtető viszont tudatában lehessen annak, hogy milyen potenciális helyzetbe keveredhet bele az építés során. Tehát például tájékoztatja arról, hogy az a telek, ahol építkezni készül vagy amit megvásárolni készül, az olyan területen fekszik, ahol barlangi előfordulás valószínűsíthető. Ekkor a kiadott engedélybe például bele lehet írni, hogy amennyiben ez a barlangi előfordulás valóban bizonyítást nyer, akkor az ezzel kapcsolatos költségek az építtetőt terhelik. De anélkül, hogy erre felhívná az állam a figyelmét az építtetőnek a földhivatalokon keresztül például, hogy mondjuk, az ingatlan-nyilvántartásban ott legyen, hogy barlangi előfordulásra esélyes területre ad ki engedélyt a hatóság, anélkül, hogy ezt megtenné, én azt gondolom, hogy aránytalan veszélybe sodorja a magántulajdont, és nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az állam tájékoztatási kötelezettségét ezen a területen teljesítse.

Éppen ezért egy olyan módosító indítványt nyújtottunk be a törvényjavaslathoz, amely egyfelől előírja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a barlang-előfordulás valószínűségét jelezni kell. Ehhez egyébként kitekintünk a módosításban érintett 50. és 75. §-ból, és a definícióknál a természetvédelmi törvény 4. §-ában egy új definíciót kívánunk behozni, amely a barlangi előfordulással érintett ingatlan fogalmát pontosan definiálja, és erről a barlangi előfordulással érintett ingatlanra vonatkozó információk pedig innentől kezdve részei az ingatlan-nyilvántartásnak. A szakhatóságnak az engedélyezés során erről tájékoztatni kell az építtetőt, aki tisztában lesz azzal, hogy milyen telket vásárol, tisztában lesz azzal, hogy milyen területen kíván építkezni. Ennek egyébként - polgármester úr nyilván már a fejében számolja ennek a hatásait - lesz hatása az ingatlanárakra is. Nyilván egy olyan ingatlan, amelyiken egy várható állami kötelezés rajta van, ennek a forgalmi értéke vélhetően csökkenni fog, azonban mégsem lehet enélkül, én azt gondolom, egyszerűen ráverni ennek a költségeit a gyanútlan és az állam által nem tájékoztatott állampolgárra.

Itt térnék rá viszont a másik részére a javaslatnak. Amivel maximálisan egyetértünk, hogy a barlangok védelmét erősíteni kell, és az általam már említett eltömedékeléseknek, elépítéseknek az esélyét csökkenteni kell, erre viszont a javaslat nem kínál igazából megoldást. Erre vonatkozóan a módosító indítványunk tartalmaz javaslatokat, egyfelől a bejelentési kötelezettséget a feltárult barlangok esetén azonnali hatályúvá teszi ezekben az esetekben. Nyilván, hogyha valaki kirándulás közben föltár a Bükk-fennsíkon egy új barlangi üreget, akkor a 8 napos határidő reális, de azt gondolom, hogy mondjuk, egy városi építkezés során elvárható, hogy azonnali hatállyal a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni, és tájékoztatni kell a szakhatóságot a barlangi üreg feltárulásáról, és ennek az elmulasztását viszont természetvédelmi szabálysértésnek kell minősíteni.

(21.00)

Ezáltal lehet rávenni az építtetőket vagy eltántorítani az építtetőket attól, hogy a barlangokat elépítsék, eltömedékeljék, hogy természetvédelmi szabálysértésnek minősül már a bejelentés elmulasztása is. Természetesen aztán ha kárt okoznak a barlangban vagy üregben, az már akár a természetkárosítás Btk.-tényállását is kimeríti, de magának a bejelentésnek az elmulasztását is szabálysértésnek kell minősíteni.

Van néhány apróbb technikai módosító indítványunk, ezeket majd benyújtjuk, és a részletes vitában elmondjuk, hogy az engedélyes nincs megfelelő pontossággal meghatározva a javaslatban, és ezért bizonytalan helyzetbe keveredhetünk, hogy tulajdonképpen kire is vonatkozik a bejelentés vagy a finanszírozás kötelezettsége. Majd a részletes vitában ezt ismertetjük.

A másik részére térnék rá nagyon röviden a törvényjavaslatnak. Bödecs Barna képviselőtársam már említette a természetvédelmi törvény 75. §-át; ezt a 2009. évi LVI. törvény hatályon kívül helyezte, tehát ilyen paragrafus jelen pillanatban nincsen hatályban a természetvédelmi törvényben, úgyhogy ennek megfelelően nyilván az előterjesztők majd orvosolják ezt a problémát, és egy kapcsolódó módosító javaslat keretében úgy átszövegezik, hogy ez illeszkedjen a hatályos törvényekhez. Egyebekben itt a 75. §-hoz kapcsolt módosítással egyetértünk, a határozatlan idejű engedélyek határozott idejűvé tételével bizonyos megszorításokkal - amelyekre részben az államtitkár úr is, illetve Bödecs képviselőtársam utalt - egyet tudunk érteni.

Egy kiegészítést kívánunk mi tenni ehhez a ponthoz. A meghosszabbítás iránti kérelem nyomán ugye a természetvédelmi hatóság meghosszabbíthatja az engedélyt, ha a meghosszabbítás a természetvédelmi előírásoknak megfelel, és más közérdeket nem sért. Ehhez mi hozzákapcsolandónak tartjuk, hogy "valamint, ha az engedélykiadáskori körülmények nem változtak", tehát ne lehessen automatikusan meghosszabbítani öt évvel az engedélyt, amennyiben a természeti környezetben olyan változások mentek végbe, amelyek indokolják vagy indokolttá teszik az engedély felülvizsgálatát.

Itt nagyon sokféle helyzetet el lehet képzelni, csak egyet hadd mondjak: mondjuk, egy olyan szennyező pontforrás működésének az engedélyezéséről beszélünk, ami köré közben betelepült további számos szennyezőforrás, és ezáltal az imissziós értékek jelentősen megnőttek, egyszerűen megváltozott az a környezet, amiben az engedélyes tevékenység folyik. Ebben az esetben ne lehessen automatikusan öt évvel meghosszabbítani, csak részletes engedélyezési eljárásban, új környezeti hatástanulmány elkészítésével lehessen az engedélyt kiadni. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a kiegészítéssel válik pontossá az az egyébként támogatandó cél, amit a törvényjavaslat megfogalmaz.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre bejelentett felszólalások végéhez értünk.

Most a normál időkeretben bejelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Pál Béla képviselő úrnak, MSZP.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja a természet védelméről szóló törvény módosítását.

Mi is úgy gondoljuk, hogy kis terjedelmű, de annál fontosabb törvénymódosításról van szó, természetesen azt is hozzátéve, hogy módosító indítványainkkal, amelyeket benyújtunk, mi is olyan módon szeretnénk formálni a törvénytervezetet, hogy még jobban megfeleljen a jogalkotó szándékainak. úgy, ahogy erről az előbb a képviselőtársaim beszéltek, és amelyek jelentős részével egyetértek, így tehát nem is ismétlem el az idővel való gazdálkodás okán.

Annyit hadd tegyek hozzá, hogy ez a törvényjavaslat még a gyakorlatban történő megvalósítását is jelentheti annak, amiről az előbb a világörökségről szóló törvénytervezet kapcsán beszéltünk, hiszen akkor azzal nyugtattuk azokat a képviselőtársainkat, akik a fejlesztések miatt aggódtak, hogy ezek milyen károkat okozhatnak a környezetben, a természeti vagy a kulturális környezetben; akkor azt mondtuk, hogy egy pontos szabályozással ez elkerülhető.

Azt gondolom, hogy ez a törvény is elsősorban azt célozza, hogy minél pontosabban legyen szabályozva az, hogy ki és milyen mértékig avatkozhat be a természet rendjébe, hogyan tudja megóvni a természetet úgy, hogy a lehető legkisebb kárt okozza ez a beavatkozás; hogyan lehet biztosítani különféle engedélyek kiadásával azt, hogy ez a szakhatóságok engedélyével és közreműködésével történjen. Ezt a célt célozza meg a jogalkotó, amit messzemenően támogatunk.

Azt azonban el kell mondanom, én is azt gondolom, hogy arra talán érdemes lenne majd a szabályozás során nagyobb figyelmet fordítani, hogy nemcsak vállalkozók által megvalósuló fejlesztések vannak, hanem lakóingatlanok is, ahol gyakran - úgy, ahogy az előbb a képviselőtársam is mondta - akaratlanul találkozik az ott lakó azzal, hogy milyen gondot okoz neki adott esetben egy barlang a lakás alatt. De nemcsak ezen a területen vannak természetesen barlangok, hanem a természetben is, tehát lehet, hogy érdemesebb lenne - a biztonsági szempontokat jobban figyelembe véve - a módosításnál arra is odafigyelni.

Azt gondolom, hogy egyébként ennek a módosító indítványnak az iránya megfelelő és jó, és azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a képviselőtársaim elmondtak, és amely területekkel kapcsolatban az MSZP képviselőcsoportja is módosító indítványt nyújt majd be, eléri az előterjesztő a célját. Az MSZP képviselőcsoportja a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további jelentkezőket nem látok, akik fel kívánnának szólalni a vita e szakaszában, megkérdezem Nagy Gábor Tamás képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót a képviselő úrnak.

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az általános támogatást, amit gyakorlatilag minden politikai frakció elmondott a törvényjavaslattal kapcsolatban. Én is úgy érzem, hogy ez egy olyan pontosítási szándék, amiben valószínűleg együtt tudunk működni és egyet tudunk érteni, hogy ilyen joghézagok ne nehezítsék a jogalkalmazó hatóságok munkáját.

Természetesen most csak az örömömet szeretném kifejezni az iránt, hogy egy izgalmas részletes vita előtt állunk, ahogy hallottam, ehhez a kis terjedelmű törvényjavaslathoz számos módosító javaslatot fognak benyújtani. Ezeknek most még nem ismerem a tartalmát, úgyhogy nyilván a bizottsági vitában és talán itt a plenáris ülésen is - majd megismerve - örömmel veszek részt ennek a további vitaszakaszában, és örömmel veszek minden jó szándékú, jobbító javaslatot.

Mindenre persze egy ilyen rövid törvényjavaslatnál nem gondolhattunk. Mindazonáltal csak szeretném jelezni, hogy a célja ennek a törvényjavaslatnak éppen a hatósági eszközrendszer biztosítása, és nem a hatósági tevékenységek, az engedélyek kiadásának korlátozása. Tehát azt gondoljuk, hogy itt egyértelművé kell tenni, hogy a magánérdek és közérdek, a szakmai képviseletek mozgástere, a jogi engedélyezési eljárás között hova helyezzük a hangsúlyt, és mi ez utóbbira szeretnénk helyezni a hangsúlyt. Természetesen mindig lehetnek méltányolható magánérdekek, ebben az esetben egy egyéni mérlegelés alapján a hatóság úgy fog eljárni - nézve azt, hogy milyen jellegű értékről, mennyire különleges természeti értékről van szó -, ahogy az adott ügy legcélszerűbben elbírálható. Ezeket a mérlegeléseket a jogalkalmazás során kell majd rábízni az arra hivatott szervekre, a jogalkotó most csak egy általános kerethatáskört biztosíthat a hatóságok számára. Természetesen nyitva állok minden segítő módosító javaslat előtt, akármelyik részéhez is vonatkozik ennek a három szakasznak.

Annyit szeretnék még elmondani, hogy igen, ketten is hozzászóltak, és jelezték, hogy a természetvédelmi törvény 75. § első bekezdéseinek tartalmát már korábban egy törvény módosította, de ott maradt a paragrafus. Elnézést kérek, nem hiszem egyébként, hogy ezt kapcsolódó módosítóval kell rendezni; ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy a 75. § ma meglévő szakaszához odabiggyesztjük ezt a három bekezdést, ezáltal mintegy kitöltjük egy korábbi jogszabály-változtatással ott támadt űrt, de megfelelő módon természetesen ezt rendezni lehet.

(21.10)

Azt nem tudom, hogy ehhez kell-e módosító javaslatot benyújtani, mert az tulajdonképpen, ha jól értem, a normaszöveghez tartozik, nem magához a folyó szöveghez vagy az azt kitöltő, egyértelműsítő részekhez. De tudomásul veszem, mert ez egy olyan fogalmazási pontatlanság, amit korábban ki kellett volna javítanunk. Úgyhogy én erre abszolút nyitott vagyok, és köszönöm, hogy erre is felhívták a figyelmet. Magam is rájöttem már, csak nem akartam az általános vita előtt módosítani.

Összességében úgy ítélem meg, hogy a hozzászólások konstruktívak és segítő szándékúak voltak. Ezt szeretném most megköszönni mindenkinek, aki az általános vitában részt vett. Nyitottak vagyunk minden jó módosító javaslat megtárgyalására és adott esetben befogadására.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Megköszönöm képviselő úr válaszát. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Kovács Zoltán, Bartos Mónika és Láng Zsolt fideszes képviselők önálló indítványát T/3092. számon megismerhették.

Megadom a szót Bartos Mónika képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.




Felszólalások:   270-273   274-288   288-296      Ülésnap adatai