Készült: 2021.04.19.01:07:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2011.04.18.),  89-96. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:56


Felszólalások:   81-88   89-96   97-104      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Bödecs Barna, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a vidékfejlesztési miniszternek: "Helyesnek tartja-e a miniszterelnök úr, ha Semjén Zsolt a neki szervezetileg alárendelt szakminiszternél civil szervezeti vezetői minőségében egyes védett állatok védettségének megszüntetéséért lobbizik, hogy társaival együtt ezekre is vadászhasson?" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Ángyán József államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a tisztelt kérdezőtől, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét.

Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár a kérdésemet eredetileg a miniszterelnök úrhoz címeztem, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak ő a főnöke, de tekintettel arra, hogy a vidékfejlesztési miniszter urat nevezték meg válaszadóként, ezért az ön személyét is elfogadtam.

Engedje meg, hogy a kérdést ne ismételjem meg, csak kiegészítsem annyiban, hogy nem érzik-e önök zavarban magukat akkor, amikor az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökétől, aki egyben az önök főnöke, miniszterelnök-helyettes a kormányban, egy ilyen, természetvédelmi szakmai szempontból jelentős számú védhetetlen álláspontot tartalmazó levelet kapnak.

A következő kérdésem, amit, felhasználva a szakmai válaszadó jelenlétét, feltennék önnek, hogy azt a válaszukat, amit a minisztérium 13-án közleményként kiadott, hogy nincs napirenden a vadászható fajok listájának módosítása, mennyire vehetjük komolyan, magyarán szólva: mennyire végleges álláspontot tükröz, miért nem azt mondták, hogy önök nem fogják a védett állatfajok listáját módosítani?

A következő kérdésem: a Semjén úr levelében foglalt állatfajok egy részénél az a baj, hogy károkat okoznak a mezőgazdaságban, a vad pedig az állam tulajdona, tehát ha károkat okoz, akkor azt meg kellene téríteni, csak az állam nem téríti meg ezeket a károkat, ezért a vadászoknak kellene kigazdálkodni ezeket a pénzeket. Azért jelentkezik ilyen nyomás, hogy védett fajokra vadásszunk, mert ha van valahol vadkár, akkor azt meg kellene valakinek fizetni, ha pedig nem tudjuk megfizetni, akkor a legegyszerűbb lenne lelőni.

Végül, az utolsó kérdésem, hogy Semjén úr levele mennyiben áll összefüggésben dr. Rodics Katalin menesztésével (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aki emblematikus figurája a hazai természetvédelemnek.

Kérem szíves válaszát. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Ángyán József államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Január 18-án írta ezt a levelet dr. Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a vidékfejlesztési miniszternek, amelyben sok kérdést fölvetett. Az egyik kérdés ez volt, amit a képviselő úr is említett, hogy tudniillik a védett fajok védettségi státusának megváltoztatásával vadászhatóvá tenni bizonyos fajokat. Először talán elvileg és aztán gyakorlatilag is válaszolok a kérdésére.

Amióta az ember részt vesz az ökoszisztémában, része ennek az ökoszisztémának, vadássza ezeket az állatfajokat. Ahogy szaporodott az emberiség, ennek a hatása egyre nagyobb lett, ezért jött tulajdonképpen a természetvédelem a saját szabályrendszerével, és azt mondta, hogy ezek a rendszerek önmagukban nem tudnak fönnmaradni, ha az ember nem avatkozik be. Létrejöttek az agrár-ökoszisztémák, városi ökoszisztémák, tehát nem a természeti ökoszisztémák működnek; sajnos a természet a saját egyensúlyát nem tudja fönntartani - egyfajta szabályozó szerepre vállalkozik az ember. De nagyon határozottan azt szeretném mondani, hogy ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy az ökológiai egyensúlyt fenntartsuk, és azokat a fajokat, amelyek időlegesen veszélybe kerülnek, védelem alá vonjuk, hogy az ökoszisztéma egésze működőképes legyen. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell folyamatosan, sőt ez a szabályozás azt jelenti, hogy folyamatosan nyomon kell követni az egyes állatfajok populációváltozását - ezt nevezik vadgazdálkodásnak egyébként, és állományszabályozáson azt értjük, hogy ha ez az egyensúly felborulni látszik, akkor az ember beavatkozik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ezért azt kell mondanom, hogy folyamatosan felülvizsgálat alatt vannak részben a védett fajok is és a nem védett fajok is. Bekerülhetnek tehát védett faj kategóriába olyan fajok, amelyek eddig nem voltak ott, ez a gyakorlata a természetvédelemnek, és fordítva: ha az egyensúly megváltozik, lehetőség van ennek a fordított irányú korrekciójára is. Tehát önmagában ez, hogy kezdeményez valaki fajlista-módosítást, nem szokatlan, folyamatosan történik ez a felülvizsgálat.

A többi kérdésére még az egy percben, ha megengedi, szívesen válaszolok. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy akkor a természet szabályozó szerepéről is szóljak néhány szót, ugyanis Semjén úr ragadozó madarakat is akar vadászni.

Amikor nagyvadakra vadászunk, akkor azt mondjuk, hogy azért vadászunk őzre meg szarvasra, mert nincs farkas, meg nem lehet, mert megenné az embert is. Igen, de a barna réti héja vagy a holló vagy az egerésző ölyv nem eszi meg az embert, magyarán szólva, örüljünk neki, hogy végre szaporodik, és szabályozhatja az apróvadat.

Egyébként pedig, hogy az egyedszámokról beszéljünk, a barna réti héjának a jelenleg ismert - egyébként növekvő - egyedszámát 1000-1500 párra becsülik.

(12.50)

3 ezer héja olyan borzasztó nagy szám lenne ebben az országban, a 93 ezer négyzetkilométeren, hogy ki kell lőni őket? Vagy beszéljünk néhány olyan fajról, aminek nincs kártétele! Miért akarja Semjén úr a fenyőrigót vagy a fürjet vadászni? Talán a fenyőmagvak veszélyeztetik az erdők gyarapodását, mert megette a fenyőrigó? Vagy beszéljünk a szalonkáról, amelyből 287 darabot számolt meg összesen az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyében 2010-ben!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Egyperces viszonválasz illeti meg az államtitkár urat is. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Eddig a dolog egyik feléről beszéltem, a kezdeményezésről. Maga a kezdeményezés tehát nem szokatlan. Folyamatos a fajok felülvizsgálata.

A másik oldalról, hogy a kezdeményezésnek mi a tartalma, ezt pedig természetvédelmi szakmai kérdésként kezeljük. Ezért van az, hogy Fazekas Sándor miniszter - amikor ez egyáltalán szóba került - azt mondta, hogy nincs napirenden ez a kérdés. Hogy nem lehet lekerülni erről a listáról vagy felkerülni erre a listára, ezt nem mondhatjuk ki. Hát a történelem során folyamatosan változtak, a fajok populációja változik, és ezzel összefüggésben listára kerülhet és lekerülhet. Azt szeretném nagyon határozottan leszögezni, hogy sok ilyen kezdeményezés érkezik a tárcához, miután egy tárcához került az agrárium, az erdészet, a vadgazdálkodás, a halgazdálkodás és a természetvédelem, de nincs olyan szándéka a tárcának, hogy a védett fajok listáját ez alapján a kezdeményezés alapján megváltoztatná. Az a feladatunk, az a tárca feladata, hogy egyensúlyt teremtsen, és a jövő nemzedékek számára a fenntartható rendszereket biztosítsa, ezt deklarálja az alkotmányunk is, ettől nem fogunk eltérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   81-88   89-96   97-104      Ülésnap adatai