Készült: 2021.04.14.06:06:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

142. ülésnap (2011.11.28.),  440-898. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 8:12:08


Felszólalások:   400-439   440-898   899-902      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk, így ezt a törvényjavaslatot a mai ülésnapon lezártuk.

Soron következik a munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4786. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/4786/687. számon megkapták és megismerhették.

A bizottsági ajánlás összesen 728 ajánláspontot tartalmaz. Én egy gyors konzultációt követően azt javaslom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés - egyszerűsítjük az életünket. Ha elfogadják a javaslatot, akkor kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ezt még nem láttam, hogy többség lenne.

Még egyszer fölteszem a kérdést. Ha elfogadják az elnöki javaslatot, hogy egy vitaszakaszban tárgyaljuk meg a 728 ajánláspontot, akkor kérem, hogy a Ház erről szavazzon. (Szavazás.) 10. Aki nem fogadta el a javaslatot, kezeket föl! 13.

Ügyrendi jelentkező, Gúr Nándor képviselő úr!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném javasolni, hogy ha pontosan nem sikerült megszámolni, akkor gépi szavazást tartsunk, ha sikerül megszámolni pontosan, akkor meg szeretném a pontos számadatokat hallani a Ház elnökétől.

Köszönöm szépen. (Ékes József közbeszól.)

ELNÖK: A kedves MSZP-frakció a beszámíthatóságom mivoltjában, úgy látom, kételkedik, ezért, bár a jogi egyetemen valóban nem a matektudásom miatt sikerült diplomát szerezzek, akkor gépi szavazást rendelek el, ha ez a kérés. Géppel szavazunk. (Dr. Horváth Zsolt közbeszól.) De ha az ügyrendi kérdés arra vonatkozott, hogy géppel szavazzunk, akkor géppel szavazunk.

Kérem az Országgyűlést, hogy szavazzon az elnöki javaslatról, ami egy vitaszakaszban való tárgyalásról szól. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.)

8 igen, 15 nem, 3 tartózkodás. (Derültség és taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Győztünk! - Ékes József: Ennek most mi a jelentősége? - Czomba Sándor: Technikai szünetet szeretnék, elnök úr.)

Rendben, akkor az államtitkár úr kérésére öt perc technikai szünetet rendelek el.

(Szünet: 2.18 - 2.24-ig

Elnök: dr. Ujhelyi István

Jegyzők: dr. Lenhardt Balázs és Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat, ha egyetértenek vele. Most erről nem rendelek el se gépi, se másfajta szavazást.

Megkezdjük a munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Ahogy az Országgyűlés döntött, nem elfogadva az elnöki javaslatot, így a Házszabály értelmében külön-külön szakaszonként kell minden egyes ajánlási pontot megtárgyalni, pontosabban törvényszakaszonként. Én is magamhoz veszek egy törvényjavaslatot, hogy tudjam ellenőrizni a képviselő kollégák hozzászólását.

Megkezdjük a munkát. A vita során a felszólalási időkeret hat perc. A forgatókönyvünket sikerült felborítani az előző szavazással.

Megkérdezem, ki kíván felszólalni az első vitaszakaszban, amely az 1-3. pontokat foglalja magában. Merthogy ilyenkor nem ajánlási pontonként, hanem szakaszonként haladunk. Csak hogy egyeztessük, hogy ugyanarról beszélünk - mindjárt szót adok Gúr Nándor képviselő úrnak -, 300 paragrafus van, az azt jelenti, hogy 300 szakasz. Abban fogok segítséget kérni, hogy majd egyenként jelezzék nekem, hogyan néznek ki a vitaszakaszok.

Megnyitom a vitát az első vitaszakaszra, az 1-3. ajánlási pontokra. Ki kíván felszólalni? Gúr Nándor képviselő úr, MSZP!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első három ajánlási pont Kaufer Virág képviselőtársam, Kontur Pál és Aradszki András, illetve Kiss Péter és sokan mások által benyújtva, de nem, ez a 4., bocsánat, és Szili Katalin által került benyújtásra.

Ezen ajánlási pontok kapcsán mindenképpen a bevezető gondolatokban szeretném megjegyezni először is azt, hogy szégyenletes ennek a törvénytervezetnek az életre hívása ilyeténképpen, hiszen a munka világának alkotmányát abban a formában fogadjuk el majd, ami gyakorlatilag minden olyan dolgot nélkülöz, ami szükségszerű lett volna. Az 1., 2. és 3. ajánlási pontokhoz illesztetten Kaufer Virág elhagyásra javasolja a törvény tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályai megállapítással kapcsolatos dolgok kitételét a gazdaság és a munkahely szociális érdekeire való hivatkozással. Ebben ugyan a bizottságok nem adtak támogatást, de mégis úgy gondoljuk, hogy figyelemreméltó a javaslat, ezért ezzel mindenképpen foglalkozni kellene, akár akképpen, hogy itt a parlament falai között közösen a kormánypárti képviselőtársainkkal kibeszéljük mindezt, hogy miért is nem adják hozzá a támogatásukat.

Kontur Pál képviselőtársam jelesül itt is van a parlament falai között, tehát egyszerű érvelni és ellenérvelni az általa leadott módosítóval kapcsolatosan. Ő gyakorlatilag a gazdasági, valamint a szociális érdekekre való hagyatkozás kérdéskörét emeli be, amelyet egyébként a foglalkoztatási bizottság támogatott, más bizottságokkal egyetemben.

Szili Katalin képviselőtársam pedig az egzisztenciális érdekekre való hivatkozást fogalmazta meg a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak a megállapításával kapcsolatosan. Ezek a kérdéskörök megítélésünk szerint olyanok, amelyek érdemleges vita lefolytatásához is terepet adnak és terepet engednek itt a parlament, a Ház falai között.

Mind a három kérdéskör valamilyen formában érinti egyébként, ha áttételesen is, de érinti azt, ami arról szól, hogy az elkövetkezendő időszakban az embereknek többet kell majd dolgozniuk kevesebb biztonság mellett és kevesebb jövedelem elérésével. Nyilván itt most nem a részletkérdéseket bontják ki a módosító javaslatok, de arra majd sor fog kerülni még a ma éjszaka folyamán, úgyhogy nem fogok visszaélni a türelmükkel, nem fogom mindig a hat perc lehetőségét kibeszélni, elnök úr ezt megbocsátja nekem.

Úgyhogy én itt a mondandómat befejezem azzal, hogy arra szeretném kérni legkiváltképp a javaslatot tevő képviselőtársaimat, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat, hogy vitatni vagy épp megerősíteni lehessen azokat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces, Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A parlamentben a részletes vitának az lenne az értelme normális parlamenti menetrendben, hogy a képviselők érveljenek olyan módosító indítványok mellett, amelyek egyrészt koherensen illeszkednek az egész törvényhez, másrészt pedig, még ha a Szocialista Pártnak komoly problémája van ezzel a munka törvénykönyvével, de ha van olyan módosító indítvány, amelyik valamelyest jobb irányba viszi, akkor próbáljuk arról kölcsönösen meggyőzni egymást.

Furcsa módon az első hozzászólásomban, és hát amilyen sok módosító van, még talán lesz néhány, egy olyan módosító indítvány mellett fogok érvelni, amelyet nem a Szocialista Párt nyújtott be, hanem Kontur Pál képviselő úr, ahol is azt mondja, hogy a munkáltató gazdasági és a munkavállaló szociális érdekei helyett azt írja bele, hogy a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. Azt gondolom, ez egy kicsit jobban kifejezi a védendő érdeket, és abból az iszonyú egyensúlytalanságból, amit most önök ki akarnak alakítani a munkavállaló és a munkaadó között, sajnos a munkaadó javára, ezen valamit megpróbál enyhíteni. Hozzáteszem, hogy e módosító indítvány elfogadásának csak akkor lesz értelme, ha más módosító indítványokat, amelyek ezt az egyensúlyt próbálják megteremteni, azokat is befogadják majd. Úgyhogy mi nagyon nyitottan néztük végig a kormánypárti módosító indítványokat is, és azt gondolom, hogy ez a megfogalmazás helyesebb, mint ami az eredeti szövegben volt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kaufer Virág képviselő asszony kétperces, LMP.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kontur Pál képviselőtársam hasonló tárgyban beadott indítványa átment a foglalkoztatási bizottságon is.

(2.30)

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a két indítvány nem tudja kiváltani egymást, az én indítványom ugyanis alapvetően nem ért egyet, kivenné az egész szöveghelyet a törvényből, mert a cél az, hogy a törvény céljaként ne fogalmazzunk meg valami nehezen megfogható célt, ez ugyanis - ahogy ezt az indoklásomban kifejtettem - a pártállami jogalkotás hagyományaira emlékeztet. Tehát bizonyos finomítása ennek a célnak, amit a Kontur Pál által beadott módosító indítvány megtesz. (Kontur Pál: Aradszki Andrással.) Az ön neve is szerepel ezen a módosító javaslaton az ajánlási szám szerint, úgyhogy ezért hivatkozom önre. Mondhatom azt, hogy Kontur Pál képviselőtársam és mások. (Kontur Pál: És?!) Köszönöm a pontosítást így a hajnali órákban. Köszönöm szépen, elnök úr.

Tehát megtehetné ez a módosító javaslat akár ezt a pontosítást, el is fogadhatnánk, de azért szeretném figyelmükbe ajánlani azt, hogy lehet-e egy törvénynek ilyen kissé obskúrus, nehezen megfogható célt adni avagy sem. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces jelentkezés: Varga László képviselő úr, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a kései órán nyilván az első szakaszt érintő 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Nyilván azt szeretném elmondani ezek kapcsán, hogy nagyon fontos indítványok, hiszen alapvetően nyelvhelyességi és értelmezési kérdéseket javítanak; az éjszakai órára tekintettel azonban talán lesznek persze meghatározóbb és a dolog lényegébe vágóbb módosító indítványok is.

Mindenesetre csatlakoznék Lamperth Mónika képviselőtársamhoz, aki azt mondta, hogy a 2. ajánlási pont alatt kormánypárti képviselőtársaim módosító indítványát is támogatjuk. Nyilván ennek kapcsán adatik a kérdés, hogy kívánnak-e mellett érvelni avagy nem. Én arra kapacitálnám őket, hogy ha még ilyen késői órán is, de próbáljunk a sok ajánlási pont mellett annak kapcsán vitát generálni, mert olyan, a munkavállalókat alapvetően érintő kódexről, egy komplex módosításról van szó, amiben fontos lenne az érveket ütköztetni, még ha ilyen méltatlan órán is. Azt hiszem, ha ezt a vitát lefolytatjuk, akkor jó irányba megyünk.

Úgy érzékelem, hogy az 1. és 2. ajánlási pont alatt levő módosító indítványok mindenképpen támogathatók a részünkről. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Normál szót kér Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Igaza van Gúr Nándor képviselőtársamnak, hogy amikor a munka világát alapvetően meghatározó munkatörvénykönyvet tárgyaljuk, akkor nem éjjel 2 órakor kellene itt nekünk mérlegelni a különböző - (Közbeszólásra:) fél háromkor -, a különböző módosító javaslatokat, illetve hogy az egyébként alapvetően elhibázott törvényen az egyes paragrafusokban bizonyos szavakat átcsoportosítva, kicserélve, eltörölve hogyan lehet esetleg a minőséget javítani.

Jelen vitaszakaszban az 1., 2. és 3. ajánlási pontról folyik a vita. Összehasonlítva arra a véleményre jutottam magam is, amit Lamperth Mónika képviselőtársam mondott, hogy a 2. módosító indítvány, amely az 1. §-t módosítaná, és így szól, hogy e törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. Ha tehát csak ennyi a bevezető, akkor ez talán egy kicsit pontosabbnak írható le, mintha ez külön-külön tagolva jelenik meg, hogy csak a munkáltatónak a gazdasági és a munkavállalónak a szociális érdekeiről van szó, mert mindkettőnek, tehát a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt vannak gazdasági és a munkavállalónak szociális érdekei is.

Ezzel szemben Szili Katalin képviselőtársunk ezt a mondatot úgy próbálja talán egy kicsit korrektebbé tenni, hogy - nincs értelme, csak ha az egész mondatot fölolvasom - elmondani, hogy e törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg, amennyiben tisztességesnek nevezhető az a foglalkoztatás, amely ezen munkatörvénykönyv alapján fog megvalósulni a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint - ez a szabadpiaci működést próbálja körülírni ilyen keresetlenül -, tekintettel a munkáltató gazdasági és a munkavállaló nem szociális, hanem egzisztenciális érdekeire.

Én azon a véleményen vagyok, hogy ezzel a szócserével az 1. § 1. mondatát nem lehet javítani. Tehát nem tudnám támogatni a 3. számú módosító indítványt. A jelen lévő Kontur Pál és dr. Aradszki András figyelmét szeretném felhívni arra, hogy az ellenzéki oldal az általuk benyújtott 2. számú módosító indítványt tekinti ebben a körben talán a legjobbnak. Szeretném felkérni őket, hogy harcoljanak az igazukért, hogy legalább az első pont egy kicsivel, ha az egész nem is jó, de legalább ez az első egy kicsivel jobb legyen. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre szót kért Kara Ákos képviselő úr, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egész munka törvénykönyve tárgyalását a Fidesz-KDNP-frakció részéről több szempontból próbáltuk vizsgálni, nézni. Azt mondtuk, hogy kellő garanciák kellenek munkaadók, munkavállalók számára. És azt gondolom, hogy ha már konkrét módosító javaslatok támogatásáról vagy nem támogatásáról van szó, amelyeket kormánypártiak nyújtottak be, és az ellenzék biztatja a kormánypártot, hogy álljanak ki a módosítók mellett.

Azt gondolom, hogy a tervezetben és magában a módosítóink között aztán majd ahogy megismerik, a kapcsolódó módosító indítványaink között is bizony vannak olyanok, amelyekről azt gondoljuk, hogy érdemes majd az ellenzéki pártoknak azt támogatni és odaállni.

Úgyhogy az előttem fölszólaló kedves képviselőtársamra szeretnék annyit reagálni, hogy elnézést a kifejezésért, ez így fura. Tehát az ő gondolatához szeretnék majd annyiban fűződni, hogy valóban fontolják majd meg ezeket.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

(2.40)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kara Képviselőtársam! Ahogy az előző hozzászólásomban is elmondtam, sok bajunk van ezzel a törvénnyel, ezt elmondták képviselőink az általános vitában, de a legnagyobb bajunk az, hogy nagyon kiegyensúlyozatlanná teszi a viszonyt a munkaadó és a munkavállaló között, mégpedig a munkavállaló kárára.

Ezért mondtuk azt, hogy minden olyan módosító indítványt, ami ezen az egyensúlyon próbál valamit javítani, azt jó szívvel tudunk támogatni, de egy ilyen módosító indítvány elfogadása nem javít még semmit a törvényen, csak ha annak a szellemiségét is megpróbálják ebbe az irányba átrajzolni. Majd a későbbi módosító indítványoknál is ki fogunk erre térni, hogy a kormánypártiak közül csak azt tudjuk támogatni, ami ebbe az irányba mutat. A miénk, a több száz módosító indítvány kivétel nélkül ilyen, meg persze más kérdésekkel is foglalkozik, de már akkor megéri itt éjszaka győzködni egymást, ha ebben lesz valami elmozdulás.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! El kell keserítenem a szocialista képviselőket abból a szempontból, hogy a 2. szám alatti módosítási indítványunk nem légből kapott, hanem miután alaposan áttanulmányoztuk Kontur Pál képviselőtársammal a munka törvénykönyvének tervezetét, arra a következtetésre jutottunk, hogy miután kellő egyensúly van a törvénytervezetben a munkáltató és a munkavállaló érdekei között, kellő egyensúlyban vizsgálja és tartalmazza a munka törvénykönyve a munka világának azt a részét, ami a munkára vonatkozik, úgy gondoltuk, hogy ez a módosító javaslatunk sokkal jobban kifejezi a munka törvénykönyve tervezetének lényegét, céljait és irányait.

Ezért gondoltuk, hogy ezt a módosító javaslatot betesszük, és meg kell mondanom, a kormánypártok részéről támogatásban részesült, és nagyon örülök, hogy a Szocialista Párt tagjai is támogatják ezt. Azt már csak úgy csöndben jegyzem meg, hogy egy baloldali pártnak, aki a munka világát oly harcosan védelmezi, talán nekik kellett volna egy hasonló jellegű indítványt előterjeszteni, és akkor talán arról is tudtunk volna vitatkozni. De úgy látom, hogy ez elmaradt, tehát ez is jelzi, hogy mennyire mélyen gondolják ezt a munka törvénykönyvét, mennyire fontosnak tartják azt, hogy alapelvi szinten is rendezett legyen a munka világa.

Az 1. ponttal kapcsolatban azért elmondanám, el is mondom Kaufer Virág képviselő asszonynak, hogy a kontinentális jogban, ahol ilyen jelentős törvényjavaslatok vannak, az úgynevezett alapelvi kibontása szokás és kellően el is várt a jogtudomány alapvető szabályai szerint. Ezért azt a célt, hogy ezt a bevezető mondatot eltörölje, nem lehet támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Gúr Nándor képviselő úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Aradszki képviselőtársam, egy dolgot nyilván tisztázni kell rögtön itt az elején. Az pedig az, hogy a munka világában úgy általában vetten a két fél, a munkaadó és a munkavállaló nem azonos pozícióból indul. Lehet állításokat megfogalmazni, de a valóság arról szól, hogy a munkavállaló mindig hátrányosabb helyzetben van, mint a munkaadó. Hiszen nem ő az, aki meghatározza saját maga számára azt, hogy hogyan és miképpen, és a törvényi keretek, ezen törvényi keretek pedig nem őt segítik abban, hogy kiegyensúlyozott viszonyrendszerek alakuljanak ki, hanem a munkáltató számára ad számtalan és példátlan olyan lehetőséget, ami gyakorlatilag a munkavállalót hozza alaphelyzetéhez illesztetten is még hátrányosabb helyzetbe.

Mondhatunk erre példák sokaságát is, olyanokat, amelyeket önök módosító javaslatban adtak be, vagy éppen olyanokat, amelyek arról szólnak, hogy hogyan és miképpen nehezítik el a munkaadókat, és ugyanazok kérdések kapcsán hogyan könnyítik vagy mentik fel... (Közbeszólás: Fordítva!) Pont fordítva: a munkaadókat, és a munkavállalókat pedig nehezítik el. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Figyelni kell.) Csak azért szólok, hogy tiszta és világos legyen, hogy még az ébredés határán legyenek képviselőtársaim is, ha már egyszer bele is szunnyadtak a történetbe.

Szóval tényszerűen, példaként a munkavállalóra nézve például a kártérítési felelősség kapcsán újabb terheket zúdít a munkavállalókra, gondatlan károkozás esetében is, nemcsak a szándékos károkozás, hanem gondatlan károkozás esetében is megnöveli a kártérítési felelősségét, miközben a munkáltatót meg kimenti a kártérítési felelősség alól. (Dr. Aradszki András: Elnök úr, hogy tartozik ez ide?) A jogellenes munkáltatói intézkedések kapcsán gyakorlatilag nem kell úgy helytállnia olyan mértékben, mint a korábbiakban. Ez nem az a pálya, amit mi támogatni tudunk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ügyrendi jelentkező, Aradszki András képviselő úr, tessék parancsolni!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, de segíteni szeretnék önnek.

ELNÖK: Megköszönöm.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Mert miközben a laptopját nézte, nem hallotta azt, hogy...

ELNÖK: IPad.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): ...Gúr Nándor képviselő úr nem az adott megnyitott vitaszakaszhoz szólt hozzá, és kérem, azért, hogy minél hatékonyabban tudjunk ezen a korai reggeli órán dolgozni, ennek legyen szíves érvényt szerezni.

ELNÖK: Képviselő úr, őszintén mondom önnek, hogy ha délután 4-kor tárgyalnánk a munka törvénykönyvéről, akkor jobban tudnék figyelni. Néha az én figyelmem is elkalandozik, valószínűleg ezért nem vettem észre, hogy esetleg pár másodpercben nem azzal foglalkozik Gúr Nándor, de biztosíthatom önt, hogy a mintegy 728 módosító javaslat mindegyikére tudnak az ellenzéki képviselők egy-két olyan mondatot megfogalmazni, amivel ön is megelégedhet szakmailag úgy, mint emberileg is.

Egyébként, ha úgy érzik, hogy fáradok, akkor szívesen rendelek el félórás szüntetet, de azt hiszem, hogy még ott nem tartunk, majd később. Úgyhogy mehetünk tovább, nem tudom, hogy érzi a Ház.

(Jelzésre:) Ügyrendi jelentkező, Varga László képviselő úr.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak annyival egészíteném ki az előttem szólót ügyrendi jelleggel, hogy szerintem helytálló volt Gúr Nándor hozzászólása, ugyanis az 1. pont alatt Kaufer Virág javaslata éppen arra utal, hogy eleve a törvény szelleme nem azt szolgálja, amiről szó van, tehát Gúr Nándor ennyiben tért ki szerintem a későbbiekben és ennyiben helyesen, mert kapcsolódott az 1. ponthoz, úgyhogy házszabályszerűen járt el, megfelelően.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Igaza van.)

ELNÖK: Egyébként még azt töredelmesen be kell valljam a kormánypárti képviselőknek, hogy valójában azért nem figyeltem, mert lefényképeztem a monitort, mert olyan sokatmondó itt a munkatörvénykönyv vitájánál a 9 kormánypárti képviselővel szembeni 20 ellenzéki képviselőnek a száma. Ezt csak magamnak lefényképeztem, hogy megörökítsem, de akkor mehetünk tovább, ha jól érzékelem. (Ékes József: Elnök úr, az ülést vezesse!) Bocsánat, elnézést? (Ékes József: Elnök úr, az ülést vezesse!) Igenis, az ülést fogom vezetni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem bíráljuk az elnököt!)

Kara Ákos képviselő úrnak két percben, érdemi megjegyzése van. Tessék parancsolni.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos nincs ellen kifogásuk, azt javasolnám, hogy térjünk vissza a munka törvénykönyve részletes vitájának a dolgára, azt hiszem, hogy ez a feladatunk.

Az ügy iránti kellő tisztelettel és abbéli célokkal, amit például a Fidesz-KDNP megfogalmazott világosan, nevezetesen, hogy kellő garanciát jelentsen majd mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára is kellő garanciát és biztonságot jelentsen az új munka törvénykönyve, ezért azt javaslom, ha megengedik nekem, első ciklusos képviselő vagyok, a legnagyobb tisztelettel, őszinte tisztelettel mondom, és azt kérem a képviselőtársaktól: tekintettel arra, hogy sokféle témát, sokféle nehéz kérdést kell megtárgyalnunk, sokféle, sok-sok családot érintő kérdést kell megtárgyalnunk, azt javasolnám, hogy azért egyfajta tempóval menjünk, haladjunk, ha egyszer azt tűztük ki célnak, hogy ilyen munkamódszert választunk.

A mostani jelen levő többség ezt a munkamódszert határozta meg a munkánk szempontjából. Azt javaslom tényleg kellő tisztelettel, hogy akkor haladjunk, vágjunk oda a nehéz témáknak, beszéljünk azokról, tárgyaljuk ki azokat. Ismerem Gúr elnök úr gondolatvilágát, azt gondolom, hogy Gúr elnök úr, képviselőtársam is kiválóan el tudja mondani majd azoknál a pontoknál, és nyilván egész nagy összefüggésben, nem vitatva az előbb elmondottakat, de el tudja mondani azoknál a pontoknál is azokat az észrevételeket, amelyeket elmondott.

Tehát még egyszer mondom: a Fidesz-KDNP-frakció számára az a fontos, az a legfontosabb, hogy olyan munka törvénykönyve szülessen, amely kellő garanciát ad mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára, és arra biztatom valamennyi jelen levő képviselőt, aki részt vesz most a munkában, hogy próbáljunk ennek a munkának a végére járni, és ezt csak kellő tempóban fogjuk tudni megtenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Kiss Péter képviselő úr!

(2.50)

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt szeretném tisztázni, hogy miért is nem tettünk javaslatot az 1. § módosítására, hiszen képviselőtársam ezt joggal veti fel.

Nos, azért nem tettünk javaslatot erre, mert mi magunk is Kaufer Virág álláspontjával értettünk egyet, mint ahogy így is szavaztunk a bizottságban, miszerint is ezt a paragrafust el kell hagyni, az a legjobb megoldás, ugyanis amivel önök próbálkoztak a 2. ajánlási pontban, azzal éppen arra világítanak rá, ami ezzel a törvénnyel a legnagyobb baj. Erre egyébként Gúr elnök úr is kitért.

Az a legnagyobb baj ezzel a törvénnyel, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyforma esélyéből és súlyából indul ki, és tekintettel arra, hogy ez olyan erős kritikát kapott, ezért látható, hogy a 2. ajánlási pontban önök is arra törekszenek, hogy ezt megpróbálják némiképp kiegyensúlyozni.

Hiszen az eredeti szöveg úgy szólt volna, hogy tekintettel a munkáltató gazdasági és a munkavállaló szociális érdekeire, ami kifejezetten mutatja azt a közelítésmódot, ami miatt nem jó ez a törvény, amelyik abból indul ki, amit egyik államtitkár úr itt fogalmazott, talán nem a parlamentben, hanem egy ilyen kommunikációs alkalommal, aki azt mondta, hogy túlzott a védelme a munkavállalóknak, ezért kell beavatkozni itt a munka törvénykönyvével. Nos, ez az az alaphiba, amiért nemcsak az 1. §-sal van baj, és ezt elhagyni kell, hanem az egész törvény kiindulópontja rossz.

Mi ezzel szemben, ez most még nem a vita tárgya, ez majd jönni fog, a 4., 5., ajánlási pontban majd azt fogjuk mondani - most szó szerint tudnám idézni -, hogy kell alkalmazni ezt a törvényt a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre irányuló jogviszonyok egészére. Ilyen értelemben a törvény tárgyát nagyon szélesen határozzuk meg (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de ez már a következő vita tárgya lesz. Csak utalok rá, hogy tartalmilag összefügg a második vitaszakasz az elsővel, hiszen mi ott definiálnánk azt, amit az elsőben nem tartunk (Az elnök ismét csenget.) ily módon helyesnek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Nemény András képviselő úr kétperces hozzászólása, az MSZP-frakcióból.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Aradszki András úgy kezdte a felszólalását, hogy nem akar minket, a szocialista frakciót elkeseríteni, de a módosító javaslatuk jól megfontolt és átgondolt, amit Kontur Pállal közösen nyújtottak be.

Most nem is ennek a kapcsán keserített el minket, hanem egész egyszerűen, hogy olyan munka törvénykönyvét nyújtottak be, amely köszönő viszonyban sem volt azzal, amit az általános vita során kifejtettek, ahol is kifejtettek egy ideális munkatörvénykönyvet, és pont az ellenkezőjét nyújtották be. Éppen ezért aztán, ha végiggondoljuk csak magát a 2. pontban lévő javaslatot, csatlakozom Kiss Péter indokolásához, mi ezt jól megfontolva mondjuk úgy, hogy nem tudjuk támogatni, és ezt kérjük a továbbiakban önöktől is, hogy gondolják meg, és ha idefigyelnének talán... (Dr. Horváth Zsolt: Figyelünk!) Köszönöm. Ha többen idefigyelnének, mint ahányan nem figyelnek ide, akkor talán ezt tudnák közvetíteni a frakciójuk felé is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes úr, MSZP, kétperces.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Kara képviselő úr arról beszélt, hogy a törvényt egy kicsit tempósabban kellene tárgyalni. Én azt tudom mondani, hogy ha a törvény előkészítésének szakaszában egy kicsit nagyobb figyelmet fordítottak volna az egyeztetésre, és egy kicsit komolyabban vették volna mások javaslatait, akkor nyilván nem kellene most ennyi, több száz módosító javaslatot tárgyalnunk, komolyan véve a feladatunkat, és akkor lehet, hogy tempósabban tudnánk haladni.

Aradszki képviselő úr pedig azt mondta, hogy sajnálja, hogy azt a módosító javaslatot, amit ők nyújtottak be, nem a Szocialista Párt frakciója nyújtotta be. Én nem sajnálom, mert ennek a módosító javaslatnak túlságosan sok értelme nincs, és egyébként a törvény szellemiségével is teljesen ellentétben van, hiszen azt írják itt, hogy a törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg - és a többi - a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire tekintettel.

A törvény egésze nagyon nehezen olvasható úgy, hogy bármikor is tekintettel lenne a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeire. A munkáltatóknak már inkább a gazdasági és szociális érdekeire tekintettel van, de a mi felfogásunk szerint talán inkább a munkavállalók érdekeire kellett volna jobban tekintettel lenni.

Ez is az oka annak, hogy ugyan ezt a módosító javaslatot mi nem nyújtottuk be, de benyújtottunk még 506 darab módosító javaslatot, és ez egyébként pontosan jellemzi ennek a törvénynek az egészét, hogy 506 darab módosító javaslattal kell valamilyen módon olyan állapotba hozni ezt a törvényt, hogy egyáltalán alkalmas legyen arra, hogy a munka világába beleszóljon, ne pedig egy csődhalmaz legyen az egész. (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP-ből.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szigorúan csak az 1., 2., 3. ajánlási ponthoz kapcsolódóan. Azt szeretném mondani, hogy az a helyzet, ami kialakul, nem alakulna ki akkor a munka világában, ha a kormányzat által elkövetett hibák sokaságát nem a munkaadókra hárítanák részben át azért, hogy a munkavállalókat még kétszer közben nyúzzák meg, hogy nagyjából nullszaldós eredményt tudjanak produkálni. Na ez az alapvető probléma.

Innen származtatható minden. Onnan származtatható e törvénycsomag tervezetéhez benyújtott módosítók sokasága, hogy önök másfél éve olyan intézkedések sokaságát szülik, ami azt az egyébként is kiegyensúlyozatlan helyzetet, ami a munkaadók és a munkavállalók viszonyrendszerében fennáll, tovább rontja. Ez az egyik dolog.

A másik dolog. Teljesen világos előttem Kara alelnök úr szándéka, kérése, de két dolgot kénytelen vagyok elmondani, alelnök úr. Az egyik dolog az, hogy ebben a Házban az elmúlt hónapokban tisztességes módon törvényt alkotni nem lehet. Úgy hozzák be a törvények sokaságát - mai nap is volt rá példa -, hogy a zárószavazáskor még az ajánlástervezetet sem lehetett megismerni, a képviselőtársaimnak még a gépén sem volt jelen. Hogyan és miképpen lehet álláspontot rögzíteni ilye kérdésekben akkor, hogyha...?

Ha most visszajövünk ehhez a konkrét munkatörvénykönyv-tervezethez, akkor azt szeretném elmondani, hogy e tekintetben olyan értelemben nyilván hasonló a helyzet, hogy nem adtak módot, vagy nem akartak módot adni arra, hogy ezeket az ellenzék által benyújtott módosítókat ki lehessen tárgyalni. Éjjelre tervezetten dobják be a munka törvénykönyve tárgyalását. Ez elfogadhatatlan. Tényleg a munka világának az alkotmánya ez a törvény. Ez olyan súllyal bír, ami közvetlen formában is hárommillió embert megérint, de ha áttételesen nézem, akkor ennél még sokkal többet (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik a munka világában dolgoznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Úgy látszik, hogy én is legalább olyan bajban vagyok, mint elnök úr a matematikával, bár egy egyetemre jártunk, csak egy kis időtartamban.

Itt számolgatom, és nagyon izgulok. Egyszerűen nem tudok túl lenni ezen a kérdésen, hogy most támogatja a Szocialista Párt frakciója a 2. számú pontot... (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Józsa képviselő úr támogatta, volt, aki támogatta. Úgy számoltam, és talán lehet, hogy bajban vagyok a matematikával, de az nem nagy baj, hogy csak egyet tévedek, de ha jól emlékszem, akkor ikszre áll a meccs.

Kérek szépen a tisztelt Szocialista Párttól egy ügydöntő hozzászólást, hogy igen vagy nem, mert itt Kontur Pállal még lehetőségünk lesz elrohanni, és egy kapcsolódóval módosítani az önök szája íze szerint ezt a javaslatot. De anélkül, hogy nem tudnánk a végeredményt, hogy végül is a Szocialista Párt frakciója - bár nem látok demokratikus koalíciósokat, de gondolom (Lukács Zoltán: Hiányoznak?), ők is azért nagyjából ugyanarra gondolnak, és tele új arcokkal - nem tudja eldönteni, hogy a 2. számú pontot most támogatják-e vagy sem.

Ne hagyjanak engem kétségben, mert az én koromban ez már nagyon nagy áldozatokkal jár! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Ügyrendi jelentkező, Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes úr, MSZP.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy Aradszki András képviselő úr felvetését komolyan kell vennünk, mert ez egy komoly törvény, ezért nekünk most meg kell talán egymással beszélni, hogy támogatjuk-e a 2. pontot, ezért tíz perc tárgyalási szünetet kérek szépen.

ELNÖK: Elnézést, frakcióvezető-helyettes úr, mi volt az ügyrendi javaslata? (Lukács Zoltán: Tíz perc tárgyalási szünet! - Dr. Józsa István: Engem akarnak meggyőzni!) Rendben. Azt hiszem, szavazást nem fogok elrendelni a kérdésről. Tíz perc tárgyalási szünet az alelnöki szobámban.

(Szünet: 3.00-3.15

Elnök: Dr. Ujhelyi István

Jegyző: Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Számos kétperces hozzászólási igényt látok a monitoron. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, két perc, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Aradszki képviselőtársam módosító indítványával kapcsolatosan, komolyan véve mindazt, ami elhangzott, az előbbiekben a frakciónk egyeztetett, képviselőtársainkkal egyeztettünk, Józsa István képviselőtársam el fogja mondani azt, hogy mire is jutottunk. Csak szeretném a figyelmükbe ajánlani a későbbi ajánlási pontokhoz illesztetten is, hogy nyitottak vagyunk természetesen arra, hogy ha kormánypárti képviselők módosítói jelennek meg, és abban olyan típusú nézetbeli különbségek ütik fel a fejüket, amelyeket érdemes és szükségszerű egyeztetés tárgyává tenni, akkor nyilván tényleg azzá tegyük, és ha kell, akkor újra kisebb léptékű szünet kérését is megtegyük elnök úrtól.

Nem erre törekszünk, de ha a szükség ezt hozza, akkor természetesen meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy olyan döntéseket tudjunk hozni a Ház falai között, ami méltó ehhez a törvénytervezethez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces szót kért Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én még a szünet előtt kértem ezt a kétpercest, arra szerettem volna rávilágítani, hogy fordítva van a logikája a mi megközelítésünknek, mint ahogy fideszes képviselőtársaim mondták. Mi nem úgy látjuk, és nem gondoljuk azt, hogy azért kellett ezt a módosító indítványt benyújtaniuk, mert ez fejezi ki a törvény szellemét. Mi pont fordítva gondoljuk. Ha egy ilyen típusú módosító indítványt lehet támogatni, akkor az azzal a kötelezettséggel jár, hogy hozzá kell igazítani a többi részén is a törvényt, hogy az az egyensúly létrejöhessen, amit mi kívánatosnak tartanánk. Hiszen Gúr Nándor képviselőtársam is, Kiss Péter is rámutatott arra, hogy a munkaadó és a munkavállaló viszonyában hamis látszat az is, hamisság, ha egy olyan egyensúlyt feltételez a jogalkotó, amiben azonos erejük van a szereplőknek.

Erről szó nincsen! A munkavállaló, no pláne egyedül a munkavállaló az érdekképviseletek jogainak csorbítása nélkül minden tekintetben kiszolgáltatottabb, mint a munkaadó. A munkaadó van az erő pozíciójában, és ezért nem szabad egy ilyen hamis egyensúlyt feltételezni.

Mi szeretnénk a törvény logikáját megfordítani, ha van rá esély ebben a részletes vitában. Ez a szándékunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Spaller Endre képviselő úr, KDNP.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Én mindenekelőtt arra szeretném kérni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ha szünet következik, akkor utána igyekezzenek pontosan beérni, hiszen fontos kérdésekről van szó, és még nagyon sok vitaszakasz van előttünk, nagyon sok módosító indítvány.

Amit pedig a mérlegről Lamperth képviselőtársam elmondott, abban bizonyos munkavállalók esetében lehet igaza, de bizonyos munkavállalók esetében biztosan nincs igaza abban, hogy a munkaadó van az erő pozíciójában és a munkavállaló pedig kiszolgáltatott. Számos olyan munkavállalói csoport lehet, akire ez egész egyszerűen nem igaz, azért, mert nagyon magasan képzettek, nagyon speciális a tudásuk. Nem is tudom, hogy egyáltalán lehet-e a munkavállalókról így általánosságban beszélni.

Valószínűleg rosszul közelítik meg ezt az egészet. Az önök szemlélete alapvetően egy ilyen marxista szemléletből származik, ami azt mondja, hogy a munkavállaló biztosan szemben áll a munkaadóval. A mi szemléletünk ezzel szemben - és valószínűleg ezért fognak számos olyan módosítót találni, amit egyébként támogatnának, habár összességében nem akarják magát a törvényt támogatni, azért lesz számos olyan eleme, mert egész egyszerűen más a koordinátarendszer, másról beszélünk. Valószínűleg azt kellene nézni, hogy melyek azok a közös érdekek, amelyek a munkaadó és a munkavállaló szempontjából egyaránt jelentkeznek. Ilyen közös érdek például az, hogy több munkahely legyen, hiszen ha több munkahely van, az jó a munkaadónak is, hiszen nyilván azért hozza létre ezeket a munkahelyeket, mert profitot remél belőlük, és jobb a munkavállalónak is, hiszen ezáltal a kiszolgáltatottsága csökken.

Tehát én arra kérem önöket, hogy próbálják meg egy más koordináta-rendszerben értelmezni ezt az egész munka törvénykönyvét, és ezt a módosítót is, amelyet örömmel hallok, hogy támogatnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Lendvai Ildikó képviselő asszony, kétperces hozzászólás, MSZP.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Azért is kértük a tárgyalási szünetet ennél a 2. számú ajánlási számon szereplő módosító indítványnál, mert rávilágít arra az ambivalenciára, arra a kettősségre, ahogy a Fidesz vagy a fideszes képviselők álltak a munka törvénykönyve szabályaihoz.

Teljesen világos, hogy lehetnek ugyan közös érdekek munkáltató és munkaadó között; megjegyzem, a több munkahely érdeke nem feltétlenül közös érdek, ha a munkáltató kevesebb munkabérrel tudja ugyanazt a teljesítményt megoldani, bizony nem lesz ilyen közös érdeke. De bezárva ezt a zárójelet, arra szeretnék rávilágítani, hogy értem én Kontur Pál és dr. Aradszki András képviselőtársamat, valamilyen módon érezték, hogy bizony orrnehéz ez a törvény, mert túl sokat ad a munkáltatónak, és jogokat vesz el viszont a munkavállalótól. Ezért arra törekedtek, hogy a munkáltató gazdasági és a munkavállaló szociális érdekei mellett - ez szerepelt az eredeti szövegben - a munkavállalónál is bevegyék a gazdasági szót, gondolván, hogy valamilyen egyensúlyra törekednek. Értem a lelkiismeret-furdalást, van is okuk rá, tisztelt képviselőtársam.

(3.20)

De mi történt? - és ez is tipikus. Javítani akartak, lelkiismeret-furdalásból fakadóan, és végül rontottak. Az önök által javasolt szöveg tudniillik a munkáltató és a munkavállaló esetében egyaránt a gazdasági és a szociális érdekek figyelembevételét tűzi ki célul. Hát könyörgök! Nem gondolhatjuk komolyan, hogy az érdekérvényesítő erejük egyforma! Nem gondolhatjuk komolyan, hogy a munkavállalónak a munkáltató szociális érdekeire kell tekintettel lenni! Könyörgök, mire? Például, hogy válik, és szomorú?

A gyakorlati életben bizony a munkavállaló esetében (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) szükség van a gazdasági és szociális érdekek figyelembevételére, de a munkáltató esetében a szociális érdekek figyelembevétele ezt az egyensúlyt nem helyrebillenti, hanem az önök szándéka ellenére éppen hogy még egyensúlytalanabbá teszi. Ezért lényeges ez a módosító. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő asszony, engedje meg, hogy vitatkozzak önnel. Azt gondolom, hogy egy munkaadónak is lehetnek szociális megfontolásai és érdekei. Másfelől egyébként, amikor arról beszél, hogy e törvényjavaslat miatt lelkiismeret-furdalása kellene hogy legyen a benyújtó kormánynak vagy kormánypárti képviselőknek, akkor ebben sem fogok egyetérteni önnel. Ez a törvény tiszta és egyértelmű viszonyokat teremt a munka világában, megszünteti azokat a korábbról hozott sallangokat, amelyek valóban aránytalanná tették, és hozzáigazítja a munkaadó és a munkavállaló viszonyát ahhoz a világhoz, ami jelenleg van a világban, amelyik megváltozott, és a korábbi viszonyok mellett nemzetgazdaságunk, Magyarország versenyképességét jelentősen csökkentette.

Bár lehetséges, hogy az első megközelítésben - engedjék meg -, a munkavállalói érdekek elsődleges megközelítése szempontjából talán egy csapdahelyzet, de a valóság nem ez. A munkavállalók érdeke az, hogy Magyarországon a munka világa a környező országokkal versenyképes legyen, és emiatt Magyarországon lényegesen több munkahely legyen. Ezt önök ugyanolyan jól tudják, mint én. Attól hogy hajnali óra van, nem biztos, hogy ezt el kellene felejteni, szerintem ettől vitatkozhatunk normálisan is. Akkor is, ha mondjuk reggelig akarjuk csinálni, én benne vagyok, nagyon szívesen.

De akkor adjuk már meg azt a keretet, ami jár egyáltalán ennek az egész területnek. Nagyon szívesen elvitatkozom önökkel, de az, hogy nekem kellene szégyenkeznem azért, mert hozzá akarjuk illeszteni Magyarország munka törvénykönyvét a való világhoz, ami elemi érdeke a munkavállalóknak, és, képviselő asszony, természetesen ön is tudja, a munkaadónak is lehet szociális érdeke.

Ez a javaslat egyébként szerintem korrekt, és sokkal inkább egyenrangúvá teszi a két felet. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Persze, aki munkát ad, mindig előnyösebb helyzetben van, hiszen ő teremti meg a munkát, viszont ő vállal egy olyan kockázatot, amit a munkavállaló nem vállal.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Varga László képviselő úr, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban tárgyalási szünetet kértünk, és végiggondoltuk a három ajánlási pont alapján, hogy mi a frakciónk álláspontja. Részint erre szeretnénk utalni, részint pedig Spaller képviselőtársamnak válaszolni, hogy azt gondolom, a munkajogi szabályozás a világ minden táján ezt a fajta, munkavállaló és munkaadó közötti egyenlőtlen erőviszonyt igyekszik kiegyensúlyozni. Alapvetően ez a lényege a munkajogi szabályozásnak.

Szerintem én ebben vitáznék önnel, én meg úgy látom, hogy önök meg ezt nem értik. Valószínűleg azt a fajta versenyképességet, amire valóban szüksége van az országnak, nem a hozzáadott érték növelésével, nem az oktatás, szakképzés, felsőoktatás fejlesztésével, a K+F szektor erősítésével kívánják elérni, hanem a munkavállalók kizsákmányolhatóbbá tételével.

A három ajánlási pont közül, hogy akkor egyértelművé tegyem - azt gondolom, adtunk már be egyébként hasonló szintű és hasonló elvi alapállású törvényeikhez már olyan típusú módosítót -, ha jól emlékszem, Harangozó képviselőtársammal egyetemben például a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjak, a szolgálati nyugdíj elvétele kapcsán adtunk be olyan javaslatot, amely arról szólt, hogy három dolgot vegyünk ki a javaslatból: a címét, a tartalmát meg a hatályba léptető rendelkezéseket. Az is egy hozzáállás volt nyilván ahhoz az elfogadhatatlan módosító javaslathoz, ehelyütt azt választottuk, hogy módosító indítványokkal élünk, és a három indítványhoz - ugyan most pont az első szakaszhoz nekünk nem volt -, azt tudnám mondani, hogy Kaufer Virág módosító indítványa van a legközelebb ehhez. Tehát mivel szerintünk nem legitim a kezdeményezésük, ezért ez a legtámogathatóbb.

A másik kettő módosító indítvány próbál rendet tenni egy kicsit a szavak között, de hát azt kell mondjam, hogy eleve erről sem beszéltek a kampányban, azóta sem történtek olyan események, amelyek indokolhatóvá tennék azt, hogy egyenlőtlen erőviszonyok alakuljanak ki.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, kétperces hozzászólás, MSZP. (Gőgös Zoltán emelkedik szólásra.) Gúr Nándor, képviselő úr.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Engem szólított az elnök, de semmi probléma. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Nem kérem az óra visszaállítását, majd egy következő kétpercesben pótolom, ami kimarad ebből.

Szóval, Spaller képviselőtársam, onnan szeretnék elindulni az ön által, általad elmondott dolgokhoz hozzáillesztetten, hogy alulmotivált munkavállalókkal hozamot termelni félelmetesen nehéz. Ha az az ország érdeke, hogy a gazdaság erősödjön, hogy produktumot termeljünk, hogy hatékonyabb legyen a munka végzése, akkor nyilván nem az alulmotiváltságot kell növelni, hanem pont annak az ellentettjét, az azonosulási készséget kell erősíteni. Azt, hogy a munkavállaló is úgy érezze, hogy rá szükség van, és nemcsak hogy szükség van rá, hanem megbecsülik mindazt, amit ő végez.

Ez a törvénytervezet, Horváth képviselőtársam, nem ezt sugallja. Ez a törvénytervezet szinte minden pontjában, szeletében azt sugallja, hogy neked, munkavállaló, hogyan s miképpen lesz nehezebb, rosszabb. Ezáltal nem motivált, hanem alulmotivált lesz a munkavállaló, ezáltal nem hozamot fog termelni feltétlen módon, hanem adott esetben azt a teljesítményt fogja nyújtani, mint addig, vagy még azt sem. Ebből meg nem lesz gazdasági növekedés. Több munkahely meg nyilván akkor lenne, hogyha a kormány azokat az intézkedéseket hozná meg, amely a munkahelyek megszületését segíti. Példaként, ha hallgattak volna arra, amit másfél éven keresztül folyamatosan mondtunk, hogy az élőmunkára rakódott járulékterheket csökkentették volna, akkor valószínűleg ez is segíthette volna a munkahelyek megőrzését (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), köszönöm, elnök úr, vagy épp a növekedését. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ahogy az előbb megpróbált már szóhoz jutni, Gőgös Zoltán képviselő úr, két perc, MSZP. Öné a szó.

(3.30)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Spaller Endre és Horváth Zsolt képviselőtársaimtól kérdezném, szoktak-e fogadóórát tartani. (Spaller Endre: Igen!) Úgy tudom, mostanában nem divat kormánypárti képviselők között, de ha mégis, akkor nyilván az arányok, akik munkajogi, munkaügyi problémákkal önöket megkeresik, nem lehetnek mások, mint akik hozzánk jönnek ugyanilyen problémákkal.

Tehát egy olyan helyzetben, amikor mondjuk, Pápán egy raktárosi állásra 45-en jelentkeznek, akkor nem igazán jó egy olyan munka törvénykönyve, amely úgy próbál egyensúlyozni, hogy a korábbi munka törvénykönyvében lévő, úgymond dolgozópártiságot inkább a munkaadók oldalára állítja. Ez egy hibás dolog. Akkor lehet ilyenekkel próbálkozni, hogyha mondjuk 75 százalékos foglalkoztatottsági ráta lenne Magyarországon, de nincs ez, képviselőtársaim. Innentől kezdve az nem lehet kérdés, és ezt most persze lehetne marxista csökevénynek nevezni, képviselőtársam nyilván nem olvasott arról, hogy mit is írtak ott, talán életében nem is irányított komolyabb létszámú munkavállalókat.

Teljesen érthető, hogy a mi álláspontunkat ebben az ügyben teljesen egyértelmű és világos a mai világban és a mai helyzetben, hiszen önök is mindig forradalomról beszélnek, meg országvédelmi költségvetést meg ilyeneket terjesztenek elő, akkor miért nem a munkavállalókat védő munka törvénykönyvét terjesztenek elő?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kiss Péter képviselő úr, MSZP, kétperces hozzászólás.

KISS PÉTER (MSZP): Komolyan vennénk Horváth Zsolt képviselő úr felszólítását, ezért visszatérek arra, amit Spaller képviselőtársam mond, hogy mennyiben marxista szemlélet az, hogyha a munka világában a szabályozás a munkavállalók hátrányait próbálja kiegyenlíteni.

Jelzem, itt egy szöveget olvasva, hogy ez bizony, ha marxista szabályozás, akkor XIII. Leó pápa is ebbe a hibába esik, hogy marxista módon látja a dolgokat. Idézek a Rerum novarumból, abból az enciklikából, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozik. "Kemény feladat kimérni azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a gazdagok és szegények, a tőkések és munkavállalók közötti viszonyt szabályozzák. Veszélyes a vállalkozásuk. De még ha így is áll a helyzet, világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik" - mondja a Rerum novarum. Nem marxista, aki írta, de azt gondolom, hogy realista. Realista, mert nem gondolja úgy, ahogyan önök ebben a munka törvénykönyvében, hogy két egyenrangú, egyenlő súlyú tér viszonyát kell szabályozni.

Nem értek egyet Horváth Zsolttal, mert úgy fogalmaz, hogy most igazítjuk hozzá a világhoz ezt a szabályozást. Ha ezt tennénk, akkor ez a szabályozás ellenkezőleg szólna, akkor ez védelmet biztosítana a válság körülményei között, ez az emberek kicsapásától való védelmet teremtené meg számukra, a munkahely biztonságát, átmeneti intézkedéseket a válságban, hogy a munkaadók átvészelhessék a nehéz helyzetet. Olyan helyzetet teremtene, amelyikben tehát új egyensúly alakul ki a munkáltató és a munkavállaló között, speciálisan a válság kihívásai között, amikor is mind a munkáltató (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), mind a munkavállaló pozíciója alapvetően megkérdőjeleződik, akkor a munka törvénykönyve erről szólna.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Nemény András képviselő úr, MSZP, kétperces.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Spaller képviselő úr nemcsak a mi szemléletünket minősítette tévesen, hanem megpróbált magyarázatot adni a sajátjukra is. Most ez láthatóan nem sikerült. Megpróbálom elmondani, mi az, ami látszik ebből kívülről.

Az látszik, ahogyan Gúr Nándor is elmondta, hogy a munkára rakódó terhek csökkentését ígérték ellenzékben, majd még kormányra kerülve is ezt hangoztatták, azután kiderült, hogy ebből semmi sem fog megvalósulni, sőt, inkább ezek a terhek nőni fognak. De azért, hogy a munkáltatóknak valamilyen módon kedvezzenek, azokat a rossz gyakorlatokat, amelyek a munka világában voltak, törvénybe foglalták, mondhatjuk úgy, hogy amit éppen üldözni kellett volna, azt törvényi védelem alá vették ebben a törvényjavaslatban, sőt, még tovább mentek, még ennél rosszabb gyakorlatot is, újat, ami nem volt eddig, beletettek a törvénybe. Ez a pénztárosoknál lévő kaució intézménye, amelyre majd a későbbi tárgyalási pontoknál fogunk kitérni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Aradszki András képviselő úr ügyrendi jelentkezése, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Lassan már én kezdek restelkedni, ugyanis mi, kormánypárti képviselők nagyon törekszünk arra, hogy az ajánlás 1., 2. és 3. pontjáról érdemben vitatkozzunk. Eltelt 15 perc szünet a szocialista párti képviselők részéről, közben kellően megvacsoráztak, megreggeliztek vagy meguzsonnáztak, nem tudom, micsodát, mit csináltak, de a lényeg az, hogy most minden másról beszélnek, olyan pontokról, amelyek jelenleg még nincsenek megnyitva. (Zaj az MSZP soraiban.)

Azt gondolom, hogy a házelnök úr ennek a tárgyalási rendnek érvényt tud szerezni, és az 1., 2. és 3. pontról fogunk beszélgetni, az ajánlás 1., 2., 3. pontjáról. Tényleg nem szeretnék többször ügyrendi dolgokban, de mélységesen sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hozzák a házelnök urat.

ELNÖK: Lendvai Ildikó, kétperces.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván majd a reggeli órákban lesz módja a képviselő úrnak a Házszabályt is tanulmányozni, és akkor ideje lesz meggyőződni róla, hogy a kétperces hozzászólásokban egymás mondandójához kapcsolódunk. Én is azt teszem, a képviselő úr mondandójához kapcsolódom.

Igaza van, és örülök az őszinteségének. Ez a törvénytervezet egyértelmű viszonyokat akar teremteni. Igen, egyértelmű viszonyokat, csak ezeket az egyértelmű viszonyokat úgy hívják, a kiszolgáltatottság egyoldalú viszonyai. Erre egyértelműen törekszik ez a törvénytervezet. Ez nem a fejlett kapitalizmus világa és normarendszere, ez a XX. századi kapitalizmus Európában már meghaladott normarendszere, amit vissza akar hozni. Nem, nem marxista csökevény, nemcsak a Rerum novarum idézett szövege bizonyítja ezt, hanem az európai gyakorlat is. Ha csökevény, akkor a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata pártok közös csökevénye. Úgy hívják ezt a csökevényt, hogy szociális piacgazdaság.

Erhardt nevét emlegetném, nem annyira marxista politikusnak számít. A szociális piacgazdaság felismerte, hogy a munkavállalók jogainak növelése nélkül még a gazdaság sem működik rendesen, és ha ők nem ismerték volna fel, akkor a mostani gazdasági világválság végképp rávilágít arra, hogy mely országok úszták meg a legenyhébben a világválság pusztítását: a skandináv országok, Németország és Ausztria, épp azok, ahol a munkavállalói jogok jóval szélesebbek és csorbítatlanabbak, amint azt önök most az új törvénnyel tervezik. Ha ez csökevény, akkor a humanizmus csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szolidaritás csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szociális piacgazdaság csökevénye. Vállaljuk ezt a csökevényt, ha kell, önökkel szemben is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Nem szeretnék Házszabály-kérdésekben vitát nyitni, de szeretném a képviselő asszonyt tájékoztatni, hogy a kétpercesekben valóban arra van mód, hogy egymásra reagáljunk, de az egymásra reagálás azt is jelenti, hogy az előző hozzászólás viszont a napirendi ajánlás szerinti témához kapcsolódott, tehát azért, hogy később erről ne legyen vita, azt gondolom, érdemes ehhez tartani magunkat.

Egyébként ropit és mogyorót kaptak a képviselőtársaim, ennyivel tudtam szolgálni a saját kis ellátmányomból.

Spaller Endre képviselő úr, KDNP, kétperces.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm a szót. Lendvai Ildikó mondta, hogy a munkahelyteremtés szerinte munkavállalónak és munkaadónak nem közös érdeke. Úgy látom, ez kettőnk között, az ellenzék és a kormánypártok között sem egészen közös érdeknek tűnik. Mi mindenképpen a munkahelyteremtés mellett vagyunk, és ugyanígy értem, hogy önök lelkiismeret-furdalásról beszélnek, hiszen az önök kormányzása alatt mintegy 200 ezer munkahely tűnt el, tehát azt gondolom, van okuk a lelkiismeret-furdalásukat itt a Házban kibeszélni, és erre biztatnám is önöket.

Azt azonban engedjék meg nekünk, hogy egy alapvetően munkanélküliség-párti munka törvénykönyvéből inkább egy munkahelyteremtés-párti munka törvénykönyvét gyártsunk.

Ugyanígy reagálnék Kiss Péterre, aki a Rerum novarumot idézte, azt mondta, a legszegényebb embereken segíteni. Ez valóban így van, ezért is indította el ez a kormány a Start-munkaprogramot, ezért dolgozunk a munkahelyteremtésen, és ezért dolgozunk a minimálbér-emelésen.

Amiről én beszéltem, ugyan a csökevényről nem beszéltem, de azt látom, hogy az önök alapállása alapvetően egy marxista álláspont, ami azt mondja, hogy szemben áll a tőkés és a munkavállaló. Én pusztán arra próbáltam rávilágítani, de hogyha ezt önök máshogy, jobban meg tudják fogalmazni, akkor kérem, tegyék meg, mert nem biztos, hogy szemben áll a munkaadó és a munkavállaló.

(3.40)

Egyszerűbb azokat a közös pontokat keresni, azokat az érdekazonosságokat, és azok mentén megalkotni az Mt. alapelveit, amilyen például ez a 2. ajánlási pont is, amelyek azt mutatják, hogy hol vannak a közös érdekek, semmint megpróbálni mesterségesen szembeállítani. Ugyanígy látható - 10 vagy 9 másodpercem van, de szerintem ez nagyon gyorsan megérthető -, hogy Skandinávia, Németország, Ausztria amellett, hogy a munkaügyi kapcsolatok rendezettek voltak, azon túl egyébként az államadósság, a költségvetési hiány és egy csomó minden más ügyben is jobban álltak (Az elnök csenget.), mint mi, talán ez is segített abban, hogy átvészelték a válságot.

ELNÖK: Kettőperces hozzászólásra jelentkezett az MSZP frakciójából Harangozó Tamás képviselő úr, frakcióvezető-helyettes úr.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Horváth Zsolt képviselőtársamra szeretnék reagálni. A vita méltóságáról beszélt, és a vita méltóságát sajnos önök nem képesek biztosítani azzal, hogy a 260-valahány képviselőjükből hét ül itt; azzal, hogy hajnali háromnegyed 4-kor kell erről a törvényről vitatkoznunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök, illetve az önök főnökei, vezetői alázzák meg ezt a több millió embert ezzel a törvénnyel. Azokat az embereket, nem önök személy szerint, mert önök legalább itt vannak, akiknek a mindennapi életét alapjaiban befolyásolja ez a törvény, és ilyen feltételeket, ilyen lehetőségeket adnak ennek a vitának a lefolytatására. Lehet, hogy őket nem érdekli, lehet, hogy ők nem fogják fel, de ezeknek az embereknek ez a törvény nemcsak betű és papír, hanem a mindennapi életüket alapvetően befolyásoló szabályozás, ami lehet, hogy az élet- és létfenntartásuk elvesztéséhez fog vezetni a törvény elfogadása után, úgyhogy a törvény vitájának méltóságához ennyit azért még szerettem volna hozzátenni.

Végül az ügy érdeméről: ha nem értik meg, hogy Magyarország nem tud sem Európával, sem a világgal a rabszolgamunka piacán versenyezni, akkor óriási gondot fognak okozni ebben az országban. Nem tudnak, még az önök kormánya sem tud annyi kárt okozni, hogy Kínával vagy Dél-Afrikával versenyezzünk az olcsó munkaerő piacán. Hála a Jóistennek, legalábbis reméljük, hogy nem fogunk idáig eljutni. És akkor mondok néhány szót: jól képzett, kiegyensúlyozott, megbízható, felkészült és kiszámítható munkaerőt keres a fejlett világ piaca munkaerőoldalról is. Tudom, hogy ezek a szavak önöknek nem sokat mondanak, legalábbis az önök kormányának biztos, hogy semmit nem mondanak, inkább ezekkel kéne ismerkedniük, és a törvény szellemében is ezeknek kéne visszaköszönniük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Józsa István képviselő úr, MSZP, kétperces.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az az igazság, hogy a kettőperces hozzászólás reagálás a vitában elhangzottakra, és én az Aradszki András képviselő úr által elmondottakra szeretnék reagálni.

Nem véletlen, hogy fölolvastam én ezt az 1. §-t, ugyanis ez kifejezi az egész törvénynek az éthoszát, azt az elhibázott éthoszt, amit önök ebben megtestesítenek. Tehát, amikor én összehasonlítottam a három módosító indítványt, és kiemeltem az önök szó szerinti elemzését, akkor valóban egy kapcsolódó módosítóra gondoltam, amivel ki kellene egészíteni, hogy "különös tekintettel a munkavállalók védelmére". Ugyanis sem az általános vitában, sem most nem hangzott el annak kifejtése az önök részéről, miért gondolják azt, hogy ez a munka törvénykönyve a foglalkoztatást segíti elő. Hogyha ezt kifejtik, akkor nagyon szomorú következtetésre jutnak, arra, amire Harangozó képviselőtársam az előbb utalt, nem lehet azzal, hogy rendkívül egyszerűen elbocsáthatóvá teszik a dolgozókat, azzal versenyelőnyt teremteni, mert termelési értéket, hozzáadott értéket csak innovációval, jól felkészült és motivált dolgozókkal lehet. Ez a munka törvénykönyve sem a felkészültséget, sem a motivációt nem segíti elő, tehát ez az éthosz, amit önök itt előterjesztettek, azt sugallja - erről meggyőzött engem a tárgyalási szünet -, hogy valóban, az egyes módosító a helyénvaló, el kell törölni ezt az éthoszt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Harangozó Gábor képviselő úr, kétperces hozzászólás, MSZP.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Tisztelt Képviselőtársak! Horváth Zsolt felszólalására szeretnék reagálni. Annyiban egyetértek, képviselő úr, önnel, hogy vannak szükséges változtatások a munka törvénykönyvét illetően, ugyanis az egy jogos igény, hogy a munkáltatók aktuális munkaerő-piaci, gazdasági igényeknek megfelelően kell tudják alkalmazni a munkavállalókat. De ez nem jelenti azt, hogy ezért cserébe elvesszük tőlük, a munkavállalóktól az őket megillető jogokat. Európában, az európai baloldal vezette be az úgynevezett flexicurity elvet, ami arra alapozódik, hogy megfelelő rugalmasságot a foglalkoztatásban valóban biztosítani kell, de nem lehet emellett a munkavállalókat illető biztonsági megoldásokat kiiktatni a törvényből. Ami az önök koncepciójából teljesen hiányzik, a munkaviszony megszüntetését megfelelően szabályozó rendelkezések, az atipikus foglalkoztatás végiggondolása, vagy a kártérítés szabályozása, ami megfelelő biztonsági elemeket is tudna a rugalmasság mellé odatenni.

Szerintem egy teljesen téves koncepcióban vannak. Európában a foglalkoztatási verseny időszaka már réges-rég lejárt, ma egy hatékonysági verseny van: erőforrás-hatékonyság, nyersanyag-hatékonyság és munkaerő-hatékonyság. A munkaerő-hatékonyság viszont nem az olcsó és kizsákmányolható munkaerőt jelenti (Az elnök csenget.), hanem az olyan munkaerőt, amiről Harangozó és Józsa képviselőtársaim is beszéltek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kormánypárti hozzászólás, Horváth Zsolt képviselő úr jelentkezett, kétperces.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, én nem ügyrendiben, de én is emlékeztetném önöket, hogy ez így egy rettentő kötött műfaj lett, hogy önök nem fogadták el az elnök úr javaslatát, miszerint egyetlen szakaszban tárgyaljuk a törvényt. Mivel ezt nem fogadták el, így az 1. §-ról van módunk jelenleg tárgyalni, és nincsen, képviselő asszony, az 1. §-ról, amelyhez három darab módosító javaslat érkezett be. Ez az 1. § egyébként egy pont, és "A törvény célja" címet viseli. Képviselő úr, ön a törvény tartalmára hivatkozik ebben a vitában, de ezt jelenleg nem teheti meg, meg kell várnia, amíg ahhoz a szakaszhoz érkezünk. Tudom én, hogy nagy kísértés, hogy globálisan, mintegy holisztikus szemlélettel nézze ezt a törvényjavaslatot, mind a 300 paragrafust. Ehhez el kellett volna fogadni a szocialista elnök javaslatát. Önök ezt nem tették meg, úgyhogy most sajnos egy kicsit gúzsba kötöttük önmagunkat itt a tárgyalás menete során. Tehát én arra szeretném önöket kérni, hogy amikor a mondataimat értelmezik, akkor az a törvény céljára vonatkozott, és bár egészen érdekes eszmefuttatásokat tettek meg, de ezeket, kérem szépen, majd azon a helyen, ahol azt a szakaszt nyitja meg az elnök úr. Jelen pillanatban én mindössze arra szerettem volna felhívni a figyelmüket, hogy Kontur Pál és Aradszki András képviselő urak a törvény céljánál tették meg azt a módosítást, amit önök is már elfogadtak, vagy legalábbis vitatnak, de megértették, hogy nem csak szociális érdeke, hanem anyagi érdeke is van a munkavállalónak. Ezt próbálták pontosítani a képviselő urak, sőt, továbbmentek, úgy gondolták, hogy nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkaadónak is vannak szociális érdekei; eddig ezt egyébként érdemben talán egyetlen képviselőjük vitatta, de a törvény céljáról mindeddig még nem beszéltek. (Az elnök csenget.) Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr segítő szándékát. Egyébként vannak olyan ajánlási pontok majd, amikor én is egyszerűbb helyzetben leszek, de a törvény céljában, sajnos, hát, ez az a paragrafus, amibe iszonyatosan sok minden belefér. Tehát bárki utána éppen a levezető elnököt kritizálhatná, hogyha a célrendszer kapcsán nem engedné kifejteni az álláspontot. Később egyébként sokkal konkrétabb módosító javaslatok vannak, sokkal konkrétabb paragrafuspontok.

Megyünk tovább, Gúr Nándor képviselő úr, kétperces, MSZP.

(3.50)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor nagy baj van, Horváth képviselőtársam, ha ezen törvény keretei között azokat az oly egyszerűnek mondható, triviálisnak tekinthető dolgokat is oly hosszan kell megmagyarázni, mint ahogy teszik önök.

Szeretnék két nagyon rövid tételt tenni. Az egyik az, hogy csak azért, hogy ne maradjon úgy, akár még a jegyzőkönyv számára sem, mint ahogy Spaller képviselőtársam mondta, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos dolgok tekintetében mínusz kétszázezrekről beszélt. Szóval, ugyanúgy, ahogy érdemes a Rerum novarum kérdéskörében egy kicsit elmélyedni, érdemes a KSH-s folyamatokat is figyelemmel kísérni, mondjuk, úgy visszamenőleg tíz évre. Csak azért, hogy könnyebb legyen majd rendezni a dolgokat, szeretném önnek mondani a következőket: 2002 és 2008, a válság bekövetkezte előtti pillanatig minden esztendőben, a legrosszabb foglalkoztatási adatokkal bíró esztendőben is több volt a foglalkoztatottak száma, mint 1998 és 2002 között a legjobb foglalkoztatási adattal bíró esztendőben. Ennyit arról a mínusz kétszázról, amit ön mondott.

Kettő: a mai helyzetben nagyjából 80-100 ezerrel kevesebb ember dolgozik ebben az országban, mint amennyi a gazdasági világválság bekövetkezte előtt dolgozott.

Három: százötvenezerrel már többen kellene hogy dolgozzanak, hiszen egymillió új munkahely, négyszázezer négy év alatt, ne ragozzuk tovább. A számháborút nem akarom folytatni, csak szeretném tisztába tenni, hogy a képviselőtársam is érezze és követni tudja.

A másik része a dolognak pedig az, hogy a minimálbérek emelésével kapcsolatosan - oda fogunk érni -, akkor beszéljünk a minimálbérről olyan hangzatosan, ha nem akarnak regionális minimálbéreket életre hívni.

Egyébként pedig a Rerum novarumot majd átadom olvasásra Kiss Péter egyetértésével.

Az utolsó mondatom pedig az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy javaslom, lépjünk túl. Én is úgy gondolom, hogy elkövetkezett az ideje egy következő szakasz tárgyalásának.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Képviselő úr, körülbelül tízen vannak kétpercesre bejelentkezve. Kara Ákos elsőként, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A végszavam az lesz, ami Gúr elnök úré, nem ez az egyetlen, amiben egyetértünk, én is azt fogom javasolni végül, hogy sok olyan témát vetettek fel a kedves képviselőtársak, amelyeknek nagyszerű és kiváló helyük van az ajánlási pontok későbbi részeiben, kiválóan tudnánk...

De ha megengedik, Rerum novarum, erről beszélünk, 1891, egy nagyon nagyszerű mű és alkotás. Valóban, ahogy Kiss Péter szóbahozta, ott az egyensúlyok rendszeréről van szó. Én idéznék egy kicsit ebből a műből: sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem létezhet. Ez benne van a törvényben. Emlékeznek, a Fidesz-frakció alapvetése az volt az új munka törvénykönyvével kapcsolatban, amit most itt tárgyalunk, hogy kellő garancia, kellő biztonság mind a munkaadó, kellő garancia, kellő biztonság mind a munkavállaló számára. Én azt gondolom, hogy ez fontos.

Egyébként a pápai enciklikákat nagy tisztelettel majd a kellő szakmai bizottságban végig tudjuk tárgyalni, hiszen negyven évvel később, 1931-ben egy erre való reagálás, visszatekintés, hogy mi történt, ez biztos fontos - hogy mondjam? - szakmai hozzáadott érték lesz a bizottsági munkában. De én visszajönnék a plenáris ülésen az új munka törvénykönyvével kapcsolatban.

Harangozó Gábor nagyon értékes gondolatot mondott. Valóban, én magam többször tárgyaltam szakszervezetekkel, illetve munkáltatói képviselőkkel, ahogy kialakult az új munka törvénykönyve, és valóban azt láttam mind munkaadó, mind munkavállaló részéről, nekem az volt a benyomásom, a tapasztalatom, hogy azt kérték, hogy valóban az idő múlásával a tapasztalatokat próbáljuk beépíteni egy új rendszerű munka törvénykönyvébe.

Szintén Harangozó Gábornak mondanám, hogy egy későbbi vitaszakaszban nagyon jól ki tudnánk tárgyalni, ami a rugalmasságra vonatkozik. Én azt gondolom, hogy atipikus foglalkoztatásra nagyon kiváló lehetőségek vannak az új munka törvénykönyvben.

Végül még egy dolog, Gúr elnök úr, Gúr képviselőtársam sokféle számot mondott. Szeretném jelezni, a KSH-nak talán mai adata, hogy negyvenezerrel több foglalkoztatott van ma Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt az év azonos időszakában. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szerintem ez egy fontos adat.

Arra biztatnám a képviselőtársakat kellő tisztelettel, hogy más ajánlási pontokban sokféle konkrétumot tudnánk tárgyalni.

Köszönöm a türelmüket. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Varga László képviselő úr, és tényleg az a kérésem, hogy maradjunk az ajánlási pontnál.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Reagálnék is rögtön Kara Ákosra, hogy ebből hány a négyórás foglalkoztatott. Nyilván adott a kérdés ebben a tekintetben.

Nyilván én sem ragoznám túl a dolgot, de azzal kezdeném, hogy az első hozzászólásomat felülvizsgálnám. Az első hozzászólásomban nyelvhelyességi, technikai kérdésnek tekintettem ezt a három javaslatot, amely közül többet is akár elfogadhatónak találok. Én azt hiszem, hogy azonban nagyon világos az, hogy egy törvény célja esetében meg kell vizsgálni azt, hogy az eredeti céllal szinkronban van-e a tartalma. Ezért mondtam el azt önöknek, hogy elsősorban a számunkra elfogadható cél és ennek megfelelő tartalom nyilván Kaufer Virág módosító indítványa, az szolgálja ennek a szakasznak az eltörlését. Efelől ne legyenek illúzióink, ez valószínűleg nem következik be, akkor lehet a 2-esről, illetve a 3-asról beszélni.

De ha már a célnál tartunk, mondta Spaller képviselő úr, hogy munkahelyeket szeretnének teremteni, valóban ez a szabályozás nem szolgálja ezt. Egyébként a munkajog általában nem ennek az eszköze sehol sem. Például a járulékcsökkentés lenne ennek az eszköze, amit többször megígértek. Akkor itt baj van a céllal meg a tartalommal, mondanám rögtön az elején. Egyébként például a regionális minimálbér sem ezt a célt szolgálja ilyen módon, mert akkor lehetne ott nagyobb kedvezményeket adni az államnak, nem ilyen módon a munkavállalókra terheket áthárítani.

Megvédeném még egy legalább húsz perccel ezelőtti esetben Neményi András képviselőtársamat, akit megtámadtak abban a tekintetben, hogy miért hozza ide a pénztárosok kauciókérdését. Pont az önök 2. ajánlási pont alatti módosítója mondja azt, hogy figyelemmel a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. Ezt hogy szolgálja az, hogy egy havi kauciót kell adni a pénztárosnak, a munkavállalónak? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hogy szolgálja ez az ő gazdasági érdekeit? Ellentmondásban van az önök javaslata a tartalommal.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Spaller Endre képviselő úr, KDNP, két perc.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Varga képviselőtársamnak, azon túl, hogy örülök, hogy egymást meggyőzték arról, hogy melyik ajánlási pontot is támogatja, konkrétan a kaucióra csak azért válaszolnék, mert ön ezt felvetette, bár nem tartozik ide. Az világos, hogy ma is gyakorlat, hogy kaució van (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Egyáltalán nem gyakorlat.), és az, hogy a törvény nagyon sok helyen ennek a passzusnak - majd amikor odakerülünk, kifejtem, hogy miért - az a célja, hogy ezt maximálja, nem az, hogy bevezesse. Ez pontosan védi a munkavállalókat. (Dr. Varga László: Járni kell a vidéket, képviselő úr!)

De visszatérve a törvény céljára, most már két órája zajlik ez a vita nagyjából, és szerintem egy kulcsszó nem hangzott el önöktől. Amikor önök azt mondják, hogy ez a törvény nem fog munkahelyeket teremteni, és amikor azt kérdezik, hogy hogyan lehet itt munkahelyeket teremteni, akkor szerintem nagyon jól jellemzi ezt a vitát, hogy itt önök nagyon sokat hozzászóltak, nagyon sok mindent elmondtak, de van egyetlenegy kulcsszó, amit valószínűleg nem mondtak el, ez pedig az adminisztrációcsökkentés.

Azt kérdezte Harangozó Tamás, hogy a rabszolgamunka piacán tudunk-e versenyképesek lenni, és azt mondta, hogy nem. Én ezzel egyetértek. Az a kérdésem, hogy az alacsony adminisztrációs terhek piacán Európában vajon tudunk-e versenyképesek lenni. Vajon ma versenyképesek vagyunk-e? Azt kell mondjuk, hogy ma nem vagyunk versenyképesek. Ha ezt a munka törvénykönyvét elfogadjuk, és majd később kifejtjük, hogy miért, akkor szerintem versenyképesebbek leszünk mindenképpen. Persze ebben a témában sosem lehetünk elég elégedettek.

Mi az, ami segíti a foglalkoztatottságot? Erről majd a későbbi ajánlási pontokban Józsa képviselőtársamat meg fogom győzni.

Illetve, én nem akartam kimondani a flexicurity szót, már csak azért sem, mert köztünk komoly vita van ebben a kérdésben, hogy ez pontosan mit is jelent. Az nemcsak azt jelenti, amit önök mondanak, hogy be kell törvénnyel valahogy biztosítani a munkavállalót, nehogy kirúghassák, az bizony azt is jelenti, hogy ha sok munkahely van, azért, mert könnyű munkahelyet létesíteni, akkor, ha sok munkahely van, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az egy biztonság a munkavállalónak, ha meg kevés munkahely van, akkor hiába védjük őt törvénnyel, akkor sem lesz több munkahely. (Gúr Nándor: Kevés van.)

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Nyakó István képviselő úr, MSZP, kétperces hozzászólás.

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlási pontokkal kapcsolatban egyetértek Lamperth Mónikával, Gúr Nándorral, Varga Lászlóval, Józsa Istvánnal: Kaufer Virág javaslata az, ami számomra legalábbis elfogadható, de úgy érzem, képviselőtársaim számára is.

De felmerült itt egy vita, marxista felfogásban látjuk mi a tőke és a munkás viszonyát. Hadd hívjak segítségül egy szövetségest, bár szerintem jobb, ha nem tudják, hogy szövetségesnek neveztem őket, ez a Magyar Katolikus Püspöki Kar egyik körlevele, "Igazságosabb és testvériesebb világot". Ennek a Gazdasági élet, II. fejezetében vannak ajánlások. Ajánlom Spaller képviselőtársam figyelmébe is. A következőképpen szól: A társadalom szegényebb rétegei hazánkban évek óta egyre súlyosabb terheket cipelnek. A gazdasági helyzetben lévő rétegeknek az eddigieknél sokkal nagyobb önmérsékletet és szolidaritást kellene tanúsítaniuk.

(4.00)

A 63-as pedig a következőképpen szól: a munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek a gazdaság minden szegletében egyensúlyban kell lenniük, a munkájukért megfelelő bért kell kapniuk, és biztosítani kell számukra a munkahelyi döntésekben való részvétel lehetőségét. Ez a munka törvénykönyve e két utóbbit nem garantálja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kaufer Virág képviselő asszony, LMP, kétperces.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden Spaller képviselőtársamnak: azt hiszem, a mi dolgunk nem az, hogy a jelenlegi rossz munkaadói gyakorlatot szentesítsük törvényi formában. Tehát az a válasz, hogy jelen pillanatban is létezik a kaució intézménye a munkaerőpiacon, nem kielégítő arra vonatkozólag, hogy ezt bele kell-e foglalni az új munka törvénykönyvébe.

A felszólalásomat azonban Horváth képviselőtársam ihlette, aki egyrészt arra kérdezett rá, hogy vajon az ellenzék miért beszél a törvény tartalmáról akkor, amikor még csak a cél meghatározásánál tartunk a vitaszakaszban. Azt gondolom, egy részletes vitában feltételezhető az, hogy a törvény szövegét alaposan ismerik a képviselők, hiszen ehhez nyújtottak be módosító indítványokat, és a tartalom ismeretében tudjuk a pontos célt meghatározni.

Elhangzott itt egy kérdés hozzám még arra vonatkozólag is, miért döntöttem úgy, hogy egyszerűen csak kivenném ezt az önök által meghatározott célt és nem adnék helyette meg egy újat. Azt gondolom, ha ennek a törvénytervezetnek a tartalom ismeretében leírnánk a valódi célját, az nem biztos, hogy önöknek megfelelő lenne, és valószínűleg nem kapott volna kétharmados támogatást a bizottságokban. De ötletet adott Horváth képviselőtársam, és azt javaslom, hogy egy kapcsolódó módosító formájában esetleg nyújtsuk be ennek a törvénynek a valódi célját, hátha mégiscsak átmegy a Házon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Aradszki András képviselő úr.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én már arra nem térek ki, hogy a Házszabály szerint miről lehetne most beszélni. Egész jó általános vita kerekedett a szocialista párti képviselők jóvoltából.

Azt azért el szeretném mondani, hogy nem értem azt az álláspontot, amiben önök most vannak, nevezetesen hogy nem jó az ajánlás 2. számú pontja, ugyanis önök azt mondták eddig, hogy a számos módosításukkal javították a törvénytervezet tartalmát, jobban kiegyensúlyozottá tették a munka világát, megvédik a munkavállalókat, a szociális igényeiket jobban kihangsúlyozzák, ennek azonban ellentmondani látszik azt, hogy ehhez képest viszont törölni akarják a célját ennek a munka törvénykönyv tervezetének. Holott ha igaz, amit elmondanak itt közben, hogy a módosítókkal mennyire följavították ezt a munka törvénykönyvet az önök szája íze szerint, akkor ha az önök javaslatait figyelembe vesszük és a 2-es javaslatot is, akkor ennek a kettőnek össze kell illeszkednie az önök véleménye szerint is. Tehát bátran lehetne támogatni a 2-es javaslatot. Vagy az az állításuk nem igaz, hogy önök igazából a módosításaikkal olyan szintre hozták ezt a törvényt, amely az önök kényes ízlését, a szociális piacgazdaságba vetett hitét kielégítette volna.

Megint csak arra kérem a szocialistákat, hogy segítsenek engem a tisztánlátáshoz, vajon nem javították föl a törvénytervezetet és ezért támogatják Kaufer Virág indítványát, vagy följavították, akkor meg nem tudom, hogy miért nem támogatják az ajánlás 2. pontját. Ez egy nagyon érdekes kérdés, kérem mélyedjenek el ebben, és ha lehet, akkor tisztázzák előttem ezt a problémát.

ELNÖK: Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz, kétperces hozzászólása.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Két részre bontanám ezt a rövid kétpercest. Az egyik: még korábban megfogalmazta az egyik szocialista képviselő, hogy miért ilyen korai órán és miért hajnalban vitatkozunk ilyen fontos témáról. Én csak megemlíteném, hogy a korábbi szocialista kormányzás alatt én itt hajnalban ebben a Házban - bár egy kicsit odébb volt akkor a helyem - vitatkoztam a magyar Egészségbiztosítási Alap felosztásáról és annak privatizálásáról. Szerintem legalább olyan fontos téma volt. Tehát azt gondolom, hogy a hajnali időpontot senkinek fölróni nem érdemes, minden kormány időnként élt ezzel az eszközzel, mert egyszerűen a Ház áteresztőképessége adott, persze ezt önök ugyanúgy tudják, mint én, másrészt ugyanolyan komolyan tud egy képviselő hajnalban is vitatkozni, ezt elvárják tőle.

Visszatérve egyébként, Kaufer Virág képviselő asszonytól - én itt nem mikrofonban, mert valahogy úgy hozta a sors, hogy kicsit sokára kerültünk sorra - annyit kérdeztem, hogy miért csak elhagyja a törvényjavaslat célját, és miért nem fogalmazott meg valami mást. Ezért azért tettem, mert bár helyénvaló időnként egész szakaszok elhagyása egy képviselő részéről a törvényből, vagy annak a javaslata, de ha egy törvény célját akarjuk elhagyni anélkül, hogy megfogalmaznánk mást, akkor annak kétértelmű üzenete van, legalábbis számomra. Az egyik: vagy az, hogy a törvény tartalma a képviselő szerint nem felel meg a megjelölt célnak - ezt most itt elmondta a képviselő asszony, hogy szerinte ez az eset áll fenn -, vagy van egy másik lehetőség, hogy a képviselő asszony a törvény céljaival nem ért egyet. Én azt gondolom egyébként, hogy a törvény céljának a megfogalmazása egy abszolút jó szándékú megfogalmazás ebben a törvényjavaslatban. Én biztatom is önt, hogy nyugodtan fogalmazzon meg egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy hogyan fogalmazná meg ezt a célt, vagy hogyan igazítaná ki. De azt gondolom, egy törvénynek az egyik legfontosabb része, hogy meghatározzuk azt a célt, amit el kívánunk érni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Gúr Nándor képviselő úr, kifejezetten a törvény célja kapcsán.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én újra azt indítványozom, bár nem nekem kellene, hanem kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy lendüljünk tovább, mert minél több... Spaller képviselőtársam, Kara képviselőtársam, szakszervezetek, akkor én rögtön mondhatom a kiválasztottakat, Spaller képviselőtársam, kaució, hátha ön hozza szóba, akkor nekem természetesen rögtön válaszolnom kell. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Hát kérdezze meg maguktól a munkaadóktól! Reggel 4 órakor talán nagyobb türelmet! Tehát kérdezze meg a munkaadóktól, hogy ők mennyire akarják ezeket a kérdéseket, de ne ragadjunk itt le. Hát van az ajánlási pontok között majd olyan, amikor ezzel tételesen foglalkozhatunk. Én azt javaslom, hogy lendüljünk tovább, még egyszer. Ha képesek vagyunk erre közösen, akkor nem fogok kitérni én sem ezekre a kérdésekre, de ha nem vagyunk képesek, akkor vissza fogok térni tételesen mindegyikre. Csak azért mondom, hogy be tudjuk lőni, kalkulálni tudjuk azt, hogy hogyan tudunk Kara alelnök úr kérésének megfelelően előbbre haladni. Én azt tolerálom.

De egy dolgot mindenképpen el kell mondani. Nem a munka törvénykönyve teremt önmagában munkahelyeket vagy gátol meg munkahelyek születését. A munka törvénykönyve bizonyos értelemben segíthet, de a gazdasági környezet az, amelyik nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hogyan és miképpen lehet munkahelyeket teremteni. Illetve egy működő, egy jó gazdaságpolitika, amit önök nem tudnak csinálni, mert másfél éve pont azt bizonyítják be, hogy olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely nem a munkaadók javát szolgálja, és ezen keresztül indirekt módon, közvetített formában a munkavállalóknak is a kárára van. Tudja, az a flexicurity, a rugalmasság és a biztonság kérdésköre úgy kell hogy fennálljon, hogy ne arról kelljen beszélni, hogy rugalmasság és kiszolgáltatottság. Hát ez a két fogalom így kell, hogy összetartozzon, rugalmasság és biztonság. Azt javaslom, hogy lendüljünk tovább.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces szót kért Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Már tényleg a sokadik órája próbáljuk meg itt győzködni egymást. Varga képviselőtársam fogalmazott úgy a maga részéről, hogy a munkaadói járulékokat kellene csökkenteni. Ugye visszaemlékezik az elmúlt nyolc év időszakára: mikor lett utoljára csökkentve vagy először csökkentve a munkaadói járulék? A Bajnai-kormány idején, ha jól emlékezem rá. (Dr. Józsa István: Harmadszor!) Képviselőtársaim, másfél éve vagyunk kormányon, és bízunk abban, a négyéves ciklus ideje alatt lesz idő arra, hogy munkaadói járulékot lehessen csökkenteni.

Gúr Nándor képviselőtársam mondta a munkanélküliség kérdését. Szeretném azt a kérdést föltenni önnek, hogy honnan indult a munkanélküliség és hova jutott a munkanélküliség, amikor elérte a 11,4 százalékot. 2002-után honnan indult a munkanélküliség és hova jutott 11,4 százalékkal? Mennyi idő alatt jutott oda? És ebben a másfél évben azért 40 ezer fővel sikerült csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Ez is önmagáért beszél.

A másik pedig az, hogy van egyfajta gazdasági növekedés is, bárhogyan is nézzük.

(4.10)

Ha tételesen próbáljuk megvizsgálni, amit Gőgös Zoltán képviselőtársam is elmondott, legyen olyan kedves nekem megmondani bárki önök közül, hogy ma Magyarországon hogy lehet kirúgni egy munkavállalót. Pillanatok alatt. Ezt önök is nagyon jól tudják.

Az elmúlt 8 év törvénykönyve kapásból úgy volt rossz, ahogy volt? Tegyék fel maguknak a kérdést: úgy volt rossz, ahogy volt? Minden további nélkül ki lehet rúgni egy embert. Minden zokszó nélkül, minden következmény nélkül. (Kiss Péter: Milyen irányba változtatják, és hogyan?) Ugye, Kiss Péter miniszter úr, ezt ön is így látja. És amikor sorozatosan rúgták ki az embereket, tudtak-e egyáltalán tenni valamit? Tudtak-e tenni valamit? Ugye, semmit? (Dr. Józsa István: Persze, a Fidesz többet tud.) Tegye mindenki a szívére a kezét, és ebből a szemszögből próbálja vizsgálni a kérdést! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg nagyon átcsúszunk egy általános vitába, és nem könnyítik meg a dolgomat, ha önök is olyan kérdéseket tesznek fel az ellenzéki padsorokban ülő képviselőknek, amikre ők természetszerűleg elkezdenek válaszolni, és aztán az ember meg bogozhatja, hogy a szál honnan indult. Úgyhogy az a kérésem, hogy maradjunk a részletes vita szabályainál! Megértve, hogy, még egyszer mondom, a törvény céljánál sok minden szóba kerülhet, de mégiscsak van egy módosító javaslat, ami kapcsán vitatkozunk.

Kétperces hozzászólásra következik Bertha Szilvia képviselő asszony, a Jobbik frakciójából.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Spaller Endre képviselőtársam mondandójára szeretnék reagálni, aki az adminisztratív versenyképességet hozta fel. Azt el kell mondani, hogy adminisztráció csökkentésére akkor van lehetőség, ha olyan a munkamorál és a munka világának a kultúrája, hogy a jogkövetés, illetve a bizalom megvan, és alapvetően betartják a jogszabályokat. Amíg ez nincs meg, addig bizony papírozni kell, mert mind a két fél megfelelő védelme csak így látható el. Először talán az első részen kéne javítani, utána lehetne csökkenteni az adminisztrációt, addig ez csak a felek kiszolgáltatottságát növeli. Tekintve, hogy milyen munkatörvénykönyvet készülnek behozni, ez a munkavállalók kiszolgáltatottságát fogja növelni, ha csökkentik az adminisztrációt.

Köszönöm.

ELNÖK: Spaller Endre képviselő úr rögtön tud válaszolni, hiszen kétperces gombot nyomott.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen. Most már több mint két órája vitatkozunk. Azt látni, hogy az ellenzéki padsorokban így, az 1. § kapcsán egyszerűen nem érlelődött ki az a gondolat, hogy mi is kéne legyen ennek a munka törvénykönyvének a célja. Azontúl, hogy a Jobbikot például nem is hallottuk ez ügyben megnyilatkozni, hiszen csak az én gondolataimra reagált Bertha Szilvia, amit természetesen köszönettel veszek, de mégis az, hogy mi lenne ennek a törvénynek a célja, amiről most már két órája vitatkozunk, az látszik, hogy az ellenzéki padsorokban még az MSZP-n belül sincs egyetértés, és ezért tart ez ilyen sokáig. Mi legalább letettünk az asztalra egy javaslatot, azt mondtuk, hogy szerintünk ez lenne a törvény célja, és azt javaslom önöknek is, hogy tegyenek le az asztalra egy alternatív javaslatot, és lendüljünk tovább, ahogy ezt sokan mondták.

De nem nagyon könnyű túllendülni, egészen addig, amíg, mondjuk, Gúr képviselőtársam olyanokat mond, olyan adatokat hasonlít össze, amelyek egész egyszerűen nem illenek össze. Azt gondolja, képviselőtársam, hogy olyan világ van most, mint a válság előtt? Ugyanolyan tőkebőség van a piacokon, ugyanolyan nagy Európában a fellendülés, ugyanúgy bővülnek Magyarország exportpiacai? Majd ha olyan világ lesz, mint a válság előtt, ugyanolyan jól fog állni az európai gazdaság, akkor mondhatjuk azt, hogy persze, elmúlt egy válság, a magyar gazdaságnak is ugyanúgy kell teljesítenie, mint a válság előtt. De ilyen időket élünk most? Ön úgy érzi, hogy az emberek azt érzik, hogy itt elmúlt a válság és vége van? Szerintem ez nem egészen így van.

Igen, nagyon sok olyan jogszabály van - utalnék itt Bertha Szilviára -, nagyon sok olyan fölösleges papírmunka van, amit ma a munkaadók végeznek. Azáltal, hogy egyszerűsítjük az adminisztrációt, azáltal nem feltétlenül vagy nem minden esetben nő az emberek kiszolgáltatottsága, hanem egyszerűen kevesebb papírt kell gyártani, kevesebb adminisztrációs költségük van, és fordíthatják ezeket a kiadásokat béremelésre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vagy egy új munkaerő felvételére.

Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Aradszki András képviselő úr, KDNP. (Jelzésre:) Tudom, a részletes vita szabályai.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Pártom szabályai szerint nagy türelemmel hallgatom az ellenzék érvelését, és megpróbálom kiszedni az elmondott hozzászólásaikból, hogy ők hogy is állnak az ajánlás 1., 2. és 3. pontjához.

Nagy vita volt - sajnos elment az általam nagyrabecsült Lendvai Ildikó, türelemmel vártam, hogy hátha megvárja még a hozzászólásomat, ő vitatta azt hogy nincsenek közös gazdasági és szociális érdekei a munkáltatónak és a munkavállalónak. Ezzel szemben a szocialista párti hozzászólók között többen említették, hogy bizony közös szociális érdeke, hogy képzett munkaereje legyen a munkáltatónak, és a munkavállalónak is érdeke, hogy képzett munkavállaló legyen. Közös érdekük, hogy szociális biztonságban, háttérben éljenek. Erre vonatkozóan a két háború között is Csepelen a Weisz Manfréd Művek - megjegyzem, Csepel adta az első nyilas képviselőt a magyar parlamentnek - ott is komoly szociális intézkedéseket hozott a munkáltató annak érdekében, hogy a munkavállalók hamarabb regenerálódjanak, hamarabb tudjanak olyan családi életet élni, amely nyugodtabb munkavégzési feltételeket teremtett nekik.

Azt hiszem, ennél világosabb összefüggéseket nem lehet találni a munkavállalók és a munkáltatók gazdasági és szociális érdekazonossága között. A "rerum domarumnak", helyesen mondva a Rerum novarumnak vannak olyan szakaszai, természetesen, amelyek azt mondják, hogy nem lehet úgy értelmezni a munka világát és a tőke világát, hogy azok ellentételei egymásnak. Még hozzá kell tennem azt is, hogy ez a fajta azonosság megnyilvánul sok olyan esetben, hogy például mellérendeltségi viszonyban élőnek tekinti a munkáltatót meg a munkavállalót pontosan a gazdasági érdekek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) közössége tekintetében.

Erre figyelemmel úgy gondolom, hogy semmi akadálya nincs. Az önök szavai alapján összegeztem ezeket a gondolatokat, hogy az ajánlás 2. pontját támogassák.

ELNÖK: Kaufer Virág képviselő asszony kétperces hozzászólása következik, LMP.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is egyetértenék Ékes képviselőtársammal: igen, egy XXI. századi törvénykönyvre van szükségünk, ami az elmúlt 20 év hagyatékát hátrahagyja, és úgy teremti meg ezt a rugalmas biztonságot, hogy az mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak megfeleljen, és ebben három nagyon fontos, a munka világában jelen lévő partner vesz részt: a mindenkori kormány, a munkaadók és a munkavállalók.

Ebben önnel maximálisan egyetértek. Meg kell haladni a múlt hagyományait ilyen értelemben.

Viszont felmerült bennem Horváth képviselőtársam felkérése után egy komoly dilemma a cél megfogalmazását illetőleg. Ugyanis bizonyos értelemben az önök által megfogalmazott cél némi kiegészítéssel, finomhangolással akár az LMP számára még elfogadható is lenne egy munka törvénykönyve számára, amely szerintünk ezeket az elképzeléseket megvalósítja.

Ugyanakkor, ha én ezt a módosítót beadom és esetleg önök azt elfogadják, tisztelt kormánypárti többség, akkor fennáll a veszélye, hogy a szöveg még mindig nem fedi a célt, vagyis nincs összhangban a valódi szöveg azzal, amit a cél megfogalmaz. Ugyanebben a problémában találjuk magunkat, mint ami most van ebben a pillanatban előttünk.

Ha viszont megfogalmazok kapcsolódó módosítóként egy olyan célt, amely a valódi célja ennek az önök által beterjesztett és jelen pillanatban előttünk fekvő szövegnek, akkor pedig abba a hibába és csapdába esek, hogy megtévesztem saját magamat, illetve a választókat és önöket is, és mintha azt állítanám, hogy valamifajta, munkaadóknak aránytalanul kedvező munka törvénykönyvében hinne az LMP, ami pedig nem így van. És ha ezt önök el is fogadják LMP-indítványként, akkor aztán tényleg nagyon nagy galibába keveredek. Bevallom őszintén, nem vagyok jogász végzettségű, úgyhogy ha ebben a kérdésben tudnak nekem segíteni, akkor azt megköszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Varga László: Ez a kérdés valóban.)

ELNÖK: Két percre következik Gúr Nándor képviselő úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kara Elnök Úr! Ön az egyik első hozzászólásában a továbblépésre serkentett minket. Próbálja összerázni a kormányoldalon a fideszes és a kerszténydemokrata politikustársakat, hogy új elemek beemelését ne tegyék be, mert akkor kénytelenek vagyunk reagálni. Csak azért, mert ön kérte. Azért mondom önnek, neked, képviselőtársam, hogy próbáld meg összerázni akkor, hogy haladni tudjunk. De addig, amíg újabb ügyeket vetnek fel, addig újabb válaszokat fognak kapni a kérdésre.

Ékes képviselőtársam a munkaadói járulékterhek csökkentéséről érdeklődött. Az én emlékképeim szerint háromszor történt ilyen abban az időszakban, amiről ön beszélt, tehát a mi időszakunkban, illetve az utolsó fázisában 32-ről 27 százalékra csökkent.

(4.20)

Most ezt a másfél évben, ha meglépték volna, és azt az 5 százalékkal tovább csökkentették volna, akkor eredményt lehetett volna elérni meggyőződésem szerint a munkahelyek születését érintően is.

A munkanélküliség kapcsán volt egy másik kérdése is, az én értékrendemben a foglalkoztatás mindig az, ami az elsődlegességet jelenti. A munkanélküliség nyilván fontos, de hozzá szeretném tenni: nem mindegy, hogy rejtve hagyjuk vagy feltárjuk. Nem mindegy, hogy kirekeszteni akarják, mint ahogy tették ezt annak idején, meg teszik most is, hogy például a 9 hónapos futamidőt 3 hónapra csökkentik az ellátás időtartama tekintetében, és ezáltal eleve kiesnek emberek nagyon sokan, harmadolódnak, kétharmadolódnak a történetben, tehát ez sem mindegy. Nyilván statisztikai végszámadatok ennek a függvényében is születnek.

A kirúgások tekintetében meg az irány a fontos - lehet, hogy nem volt túl nehéz? De most meg még könnyebb? Azt gondolom, ez nem jó pálya így. Egyébként meg meg kell nézni Európa más országait, Spaller képviselőtársam, hogy mi a fejlődés iránya Németországban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), Ausztriában, Lengyelországban, és akkor, köszönöm szépen, elnök úr, nem kell hogy magyarázzam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Még egyszer tisztelettel kérem a képviselőket, hogy a részletes vita szabályainak megfelelően próbáljunk maradni az egyes vitaszakaszoknál, a témánál, mert nem akarok nehéz helyzetbe kerülni mint elnöklő alelnök. Mondom ezt természetesen minden oldalon hozzászóló képviselőnek.

Horváth Zsolt következik, Fidesz, kétperces még mindig.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Kaufer Virág képviselő asszony fölszólalásához kapcsolódnék. Valóban, ez egy igen fontos kérdés, amit ön az előbb fölvetett. Én korábban már fölírtam magamnak - csak azt gondoltam, hogy talán ilyen vitára most nem alkalmasak a körülmények -, hogy a tartalom önmagában mennyire határozza meg a célt. Szerintem fordítva vagyunk a lovon, hiszen a célnak kell meghatározni a tartalmat, a tartalom nem határozhatja meg a célt.

Viszont belemegyünk mindig abba a problémába, amit tartalmi elemzés tantárgyból tanítottak annak idején nekünk, máshol narratívákként kezelték, hogy vajon ugyanazt értjük-e ugyanaz alatt a szöveg alatt, és az adott szövegből ugyanazokra a következtetésekre jutunk-e. Ha még ez egy politikai nézetkülönbséggel van megterhelve, akkor szinte egészen bizonyosak lehetünk benne, hogy egzakt válaszhoz még csak közelítőleg sem fogunk eljutni. Ezért mondtam, hogy a körülmények talán most nem alkalmasak, hiszen egy parlamenti patkóban politikai vitát folytatunk, tehát én nem a hely szellemét akartam ezzel megsérteni, mielőtt valaki kiigazít, és nem is a korai órára céloztam.

Tehát, ha mondjuk, egy disputa kapcsán tennénk ugyanennek a szövegnek az elemzését, értékelését, akkor nem feltétlenül ugyanarra jutnánk. De talán idehívom a törvényjavaslat részletes indoklásában szereplő indoklást ahhoz, hogy a célt egyértelműbbé tudjam tenni. Ott pedig mindig az eredeti forráshoz igazodik vissza az ember a törvényalkotásban, és ez az újonnan elfogadott, hamarosan hatályba lépő magyar alkotmány szövege, amelyből csak egyetlen mondatot szeretnék itt most beidézni. Az pedig az, hogy "valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik."

Ennek a törvénynek az a szándéka, célja, amit viszont bizton állíthatok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ezt a kettőt, az értékteremtő munkát és a vállalkozás szabadságát olyan összhangba hozza, amely megfelel a kor követelményeinek is, és amire a módosítók irányulnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akár a munkaadó, akár a munkavállaló gazdasági és szociális érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Nemény András képviselő úr, MSZP.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engem is Ékes képviselő úr szavai indítottak hozzászólásra, röviden szeretnék csak reagálni. Azt mondta, hogy a jelenlegi munka törvénykönyve nem jó, és túl könnyen ki lehet rúgni az embereket. Nem vitatjuk azt, hogy nem a legjobb a mostani munka törvénykönyve, csakhogy önök a módosítást éppen abba az irányba eszközölték, hogy még könnyebb legyen kirúgni az embereket. És nemcsak ezt tették, hanem azt is, hogy az érdekképviseleteket leépítették, úgyhogy még meg sem tudják védeni magukat, pontosabban egyenként, egyénként kell megvédeni magukat az erősebb féllel szemben.

S hogy önöktől ez a gyakorlat mennyire nem áll távol, elég csak kicsit visszamenni a múltba, ilyen a köztisztviselők indokolás nélküli kirúgásának a lehetősége, amit szintén önök vezettek be, majd az Alkotmánybíróság első körben megszüntette. Szóval ez az önök szemlélete, és ezt viszik bele a munka törvénykönyvébe is.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, elég konzekvensen ragaszkodom, hogy az ajánlás 1., 2., 3. pontjáról beszéljünk. Az előbb, amikor szóltam, szemem keresi Józsa képviselő urat, mert hátha megint meg tudom változtatni a szándékát a 2. ponttal kapcsolatban. (Dr. Józsa István a szakértői páholyból: Már nem. - Derültség az MSZP soraiban.) Az elején még támogatta, aztán majdnem támogatta, most meg megint támogatta, vagy nem támogatja. Ugyanis gondolom, átlátta Józsa képviselő úr, hogy önök azért nem támogatják ezek szerint a 2. pontot, mert nem hisznek benne, figyelemmel az önök által beadott módosítókra is. Ebből számomra az következik, hogy önök a saját módosítóikban sem hisznek.

Mert ha az így lenne, hogy az valóban kifejezi azokat a célokat, amivel egyébként egyet kell hogy értsenek, akkor bátran kellene hogy támogassák az ajánlás 2. pontját, de önök ezt nem teszik. És nem is igazán értem ezt a kettősséget, ezt az álszent játékot ebben a dologban. Egyrészt hadd mondjam el a vitának ebben a nagyon izgalmas szakaszában, hogy Gúr képviselő úr minden esetben minden felszólalásában az utóbbi időben jelzi, hogy lendüljünk tovább. Én is ezt mondom, hogy lendüljünk tovább, de Gúr képviselő úr pont az ellenkezőjét teszi, nem az ajánlás 1., 2. és 3. pontjához szól hozzá, hanem egészen más dolgokat kezd előhúzni a tarsolyából. Monomániásan mondja azokat a dolgokat, amiket nem akarok ismételni, mert a Ház becsülete többet jelent számomra, ugyanis szeretnék ragaszkodni az ajánlás 1., 2., 3. pontjának a megvitatásához. És arra kérem a szocialista képviselőket, hogy bátran nyúljanak hozzá ezekhez az ajánlási pontokhoz. Nyugodtan adják be a kapcsolódó módosítóikat, hogy tegyük jobbá a célt, de nem hiszem, hogy plasztikusabban és világosabban meg lehetne fogalmazni azt a célt, amit mi ketten Kontur Pál képviselőtársammal már megtettünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Teljesen igaza van a képviselő úrnak, csak az a különbség, hogy ön negyedjére két percben tartalom nélkül elmondja, hogy térjenek már vissza a többiek az ajánlási pontokhoz, miközben a többiek a tartalomról beszélnek, és valóban nem feltétlenül a konkrét ajánlási pontokról. Tehát ugyanúgy elbeszélnek egymás mellett, és ugyanannyira nem házszabályszerű.

Úgyhogy még egyszer mindenkit fölkérek arra, hogy minden hozzászólásában foglalkozzon a részletes vita szabályainak megfelelően. (Dr. Aradszki András: Ez abszolút házszabályszerű volt.) Nem, mert alapvetően egy ügyrendi javaslat volt, amit most tett. Értem, amit akar mondani, csak nem tudok mit kezdeni a szituációval. Akár be is rekeszthetném az ülést, helyreutasíthatnám a képviselőket, csak ennek így a hajnali órában sok értelme nem lenne.

Ékes József képviselő úr, kettőperces, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kaufer képviselőtársam próbált meg rátapintani a lényegre. Ezért nem áll messze egymástól, olyan homlokegyenest messze egymástól a képviselőtársaim módosító indítványa. 27 évet dolgoztam, effektív dolgoztam, fizikai munkával foglalkoztam, és végigjártam Magyarországot és azt lehet mondani, Európa számos országát. Egyet higgyen el nekem, az a biztosíték egy dolgozó számára, ha a munkaadó, munkavállaló között harmonikus az egyensúly. Mind a kettő tudja a kötelezettségét és a felelősségét is. Ezen alapszik minden úgy egyébként.

Ezt '86-ban tapasztaltam, akkor vezették be Magyarországon az adót. Megkérdeztem egy angol munkatársamtól, hogy mégis mennyit keres. Akkor azt mondta az angol munkatársam, hogy kollegám, ne haragudjon, ez az én magánügyem, tudja? Sajnos ma Magyarországon még nagyon messze vagyunk ettől az állásponttól, hogy megértjük egymást a munkahelyen, de mindenkinek megvan a saját titka, mindenkinek a saját megállapodása alapján van egy bére, és az nem tartozik másokra.

Nem véletlenül próbáltam meg erre a kérdésre rávilágítani, mert Magyarországon nagyon sok olyan céget ismerek, nagyon sok céget, akiket én hoztam például egy bizonyos városba, van közöttük olyan, amelyik családias légkört alakít ki.

Azt hiszem, és itt jön be a kínai foglalkoztatás meg az éhbérért való foglalkoztatás kérdése, ha telített a piac, és ha jó szakemberek vannak Magyarországon, akkor, képviselőtársaim, egészen biztos, hogy nem ott kezdik, hogy minimálbért adnak. Én is odahoztam Ajkára egy céget, amelyiknek az volt a kérdése, hogy lesz-e egyáltalán annyi munkaerő. Mennyi bért kellene adni azért, hogy valóban jó szakembereket tudjon a saját cégéhez felvenni? Ebbe az állapotba kellene elsődlegesen eljutni, és akkor lenne miről beszélni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tíz perc technikai szünet, körbejárunk, és meglátogatjuk a mosdót.

(Szünet: 4.30 - 4.46

Elnök: dr. Ujhelyi István

Jegyző: Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megújult erővel folytatjuk munkánkat. Kétperces bejelentkezők vannak a változatosság kedvéért.

Elsőként megadom a szót Spaller Endre képviselő úrnak, szigorúan a napirendi ajánlás szerinti első három szakaszra.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Ellenzéki képviselőtársaim említették, hogy ezzel a munka törvénykönyvével könnyebb lesz kirúgni. Csak ismét emlékeztetném önöket arra, hogy az önök kormányzása idején kétszázezer embert rúgtak ki, ennyivel kevesebb munkavállaló volt (Gőgös Zoltán: Üljél le! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ülj le, egyes!), mondjuk úgy, a választások idején, mint 2008-ban a válság előtt, nálunk pedig sok tízezerrel több embert foglalkoztatunk. Abban bízunk, hogy ha ez a munka törvénykönyve hatályba lép, akkor ez a tendencia folytatódik, még több munkavállaló lesz, és nem könnyebb lesz kirúgni, mint a jelenleg hatályos munka törvénykönyv alatt.

Viszont egyvalamit nem értek itt az önök felszólalásában, hogy ugye önök közül kivált tíz képviselő, Demokratikus Koalíciót alakítva. (Gőgös Zoltán: Ez melyik ajánlási pont?) Ők nincsenek itt (Lukács Zoltán: Hívjad fel őket!), nem tudom, az ő véleményüket önök közül ki jeleníti meg, hiszen azt látom, hogy az MSZP-n belül sincsen teljes összhang az ügyben, hogy mi is ennek a törvénynek a célja.

Tehát azt gondolom visszatérve, hogy mi a törvény célja, az, hogy könnyebb legyen embert fölvenni, és ezáltal többen tudjanak dolgozni ma Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Gúr Nándor képviselő úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánok erre reflektálni, lépjünk tovább!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál képviselő úr, Fidesz, kétperces.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy én negyven évet csak kétkezi munkásként eldolgoztam, és azt tapasztaltam, hogy nem stimmel a felállás a munkaadók és a munkavállalók között. Eljött ez a kormány, és most egy új munkatörvénykönyvet, törvényjavaslatot nyújtott be, és egy teljesen új világot akarunk a munka világában létrehozni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Egy más világ lesz!)

S ennek megfelelő a megfogalmazás is, ahogy ezt önök is olvasták, és már majdnem sikerült, hogy Józsa képviselőtársam támogassa, de nekünk a képviselőtársammal az a véleményünk, hogy tulajdonképpen a munkavállalónak az nemcsak egy szociális tényező, nemcsak egy ilyen világra kell hogy gondoljon, hanem gyakorlatilag ő dolgozik, és a munkája eredményét fizessék meg. Tehát ő kell hogy pénzt kapjon, abból majd szociálisan is el fog boldogulni. A munkaadó pedig ugyanígy, és ezek kölcsönösen függnek egymástól, mert a munkavállaló függ a munkaadótól, a munkaadó pedig függ a dolgozójától, ugyanis a munkavállaló dolgozik a munkaadónál. Tehát az ő produktumát, az ő gazdasági nyereségét ő hozza meg, ő termeli meg.

Tehát a munkaadónak igencsak oda kell figyelni a munkavállalójának a szociális világára, helyzetére, lehetőségére, az ő becsülete az, hogy úgy gazdálkodjon, hogy ezt tudja továbbvinni, a boldogulását meg tudja adni a munkavállalónak. Tehát ezért hoztuk be ezt a fogalmat. Tehát szeretném, ha kapcsolódó javaslatot tennének, vagy mit tudom én, nem tudom. A többit majd a másik kétpercesben. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, kétperces.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kontur képviselőtársam, ez az új világ, ez az a világ, ami csak a munkaadók meg a munkavállalók érdekegyeztetési szféráját nélkülözi; kiválasztottakkal, sok minden egyéb mással való egyeztetések - ha annak lehet ezt nevezni - alapján szül valami torzót, és ez a torzó három hónapon keresztül kering az éterben, majd utána pedig idekerül a Parlament falai közé abban a formában, amihez csakis a Szocialista Pártnak 506 módosító javaslatot kellett hozzátennie.

Ha jól emlékszem, ebből 108 egyébként olyan típusú, ami a magyar helyesírás szabályait érinti, és azt sem tudták képviselőtársaim tolerálni. Tehát körülbelül ez a viszony ahhoz, hogy hogyan és miképpen állnak önök az ellenzéki módosításokhoz.

A másik része a dolognak, hogy dolgozik, fizessék meg. Bizony-bizony egyetértek önnel, Kontur képviselőtársam, csak hát ez nem úgy működik, hogy akkor közben, mondjuk, regionális minimálbért akarok bevezetni, ami pont arról szól, hogy a halmozott és a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben gyakorlatilag kisebb mértékű minimálbér meghatározására adnak lehetőséget; pont ott, ahol a szükség nagyobb, ott akarnak kevesebbet fizetni az emberek számára. Egyébként meg a négyórás közfoglalkoztatás tekintetében ez a 28 500 forintos nagyságrendű bruttó bér a családbarát politikához hozzáilleszthetően belefér abba az ars poeticába, amit önök képviselnek.

Utolsó mondatban talán önnek is, képviselőtársam, de a kereszténydemokrata képviselőtársaimnak mindenképpen szeretném a figyelmébe ajánlani Máté evangéliumát. Ezt is érdemes olvasni, mert: méltó a munkás a kenyerére. Ugye ez azt jelenti, lefordítva magyarul, hogy arra, hogy megfizessék, és nem arra, hogy elvegyenek tőle.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ékes József képviselő úr, Fidesz, kétperces.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azért ültem egy kicsikét errébb, mert szeretném Gúr Nándor képviselőtársamat is látni. (Dr. Varga László: Mi is jobban látjuk képviselő urat! Milyen jó nekünk!) Igaz, négy éven keresztül itt ültem, tehát a hely se sokat változott egyébként.

Visszatérve arra, amit képviselőtársam mondott, hogy éjszaka tárgyaljuk ezt a törvényt, meg ön is említette, hogy hány száz módosító indítvány lett benyújtva ehhez. Hány alkalommal volt az önök idejében, hogy éjszaka tárgyaltunk nagyon fontos törvényeket - én is szóvá tettem egyébként önöknek -, és voltak ott is törvények, amelyekhez több száz módosító indítvány lett benyújtva, és alig lett belőlük egy-kettő esetleg elfogadva. (Józsa István: De pont a munka törvénykönyve? Kizsákmányolás kormánya!)

(4.50)

Képviselőtársam, Józsa képviselőtársam, ott a két perc, nyomja meg, aztán utána tovább folytatjuk majd. Ön is nagyon jól tudja, ahhoz, hogy változzon a munkaerő-piaci keresleti viszony kérdése, Magyarországon is nagyon jó szakemberekre van szükség. Mennyi most a minimálbéres foglalkoztatottak száma? Meg tudja határozni, hogy Magyarországon mennyi a minimálbéresek száma? Ha ezen nincs változás, ha ezen nincs változás, ha ezen nincs változás, akkor igenis a mindenkori kormánynak kötelessége ebben valamilyen irányba belépnie. Ezt tette egyébként annak idején az Orbán-kormány is, most is ezt kívánja tenni a minimálbér megemelésével, és önöknél is volt egy olyan kezdeményezés, hogy a segédmunkás-szakmunkás közötti bérviszonyt megpróbálták széthúzni, tehát egy magasabb kategóriába tenni a szakmunkásokat.

Egyet higgyen el nekem: ha a piac úgy alakul, és ha tényleg Magyarországon is nagyon jó szakemberek vannak, és ha csökken a munkanélküliség, akkor egészen biztos, hogy automatice a munkaadók is rádöbbennek arra, hogy jó szakembert olcsón nem fognak találni, tehát be kell következnie egy olyan piaci viszonynak, amikor tényleg a magyar szakember is azt tudja mondani, hogy nekem is megvan az áram. És egészen biztos, egészen biztos (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ahogy a...

Majd folytatom a következő két percben.

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony következik, az MSZP frakciójából, kettő percben.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kontur képviselőtársam azt fejtegette, hogy a munkaadónak van felelőssége a munkavállaló szociális körülményeiért. Azt gondolom, hogy ez egy értékes és fontos gondolat, és erről érdemes is lenne többféle összefüggésben beszélni. De ha ez igaz, akkor hogy volt önöknek lelkiismeretük négyórás közmunkásokat foglalkoztatni? Akkor az milyen szociális felelősség? Mit lehet 28 ezer forintból biztosítani egy embernek akár, no pláne egy családnak? Azt gondolom, hogy nem lehet, hogy egy szájból fújnak meleget és hideget. Ha igaz ez az állítás, ha ön ezt vallja, akkor azt gondolom, a következő lépés az kellene legyen, hogy ezt nem szabad hagyni.

Egy másik dolog. Ha ennyire fontos önöknek a munkahelyteremtés - hozzáteszem azt egyébként, hogy nagyon fontos, mert nincs olyan fogadóórám, hogy tíz emberből kilenc ne azért jönne, hogy munkája legyen -, akkor miért nem tudták nagyobb erővel keresztülvinni például az eva ügyét? Nem akarom most ezt idehozni, csak példaként mondom, hogy 1651 evás van Somogy megyében, a kamara szakmai becslése szerint a fele be fog dőlni, ezek akkor ott fognak majd sorban állni munkát keresőként. Szóval, ha van egy ilyen szociális érzékenység, ahogyan ezt önök állítják, akkor azt meg kellene jeleníteni a munkájukban is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kara Ákos képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Most egy picit váratlanul ért, az előbb, amikor bejelentkeztem, akkor azt hiszem, nyolc képviselőtársat kellett várnom, most hirtelen kaptam szót, de nagyon örülök, hogy szót kaptam, mert egyrészt Gúr képviselő úr, elnök úr mondanivalója indított, sarkallt gondolatra, de előtte hadd mondjam Lamperth Mónika miniszter asszonynak, illetve képviselő asszonynak, hogy a közmunka fontos kérdés valóban. A következő évi költségvetésben itt kitárgyaltuk, a költségvetés tervezetében ugye arról beszéltünk, hogy több mint 200 ezer ember számára fog tudni majd az ország, a kormány lehetőséget biztosítani, ha úgy dönt majd az Országgyűlés. Ez ugye hat- és nyolcórás munka, hat- és nyolcórás foglalkoztatásról van szó. Azt gondolom, hogy amit ön az előbb elmondott, ez biztosan megnyugtató, de ha jól éreztem, ezzel kapcsolatban egyébként konszenzus volt, illetve élvezte a szakmai támogatását a parlamenti pártoknak.

Áttérve, Gúr képviselő úr egy nagyon fontos dolgot mondott, miszerint hogyan született meg a munka törvénykönyve, és nagyon örülök, hogy most a vitának e szakaszában erről megemlékezhetek. Ez szerintem ahhoz a részhez tartozik, amiről beszélünk, hiszen ugye nagyon fontos érdek-képviseleti szervezetek - az MSZOSZ, a Liga, a Munkástanácsok - vettek részt azokon a tárgyalásokon, amelyeken a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére magam részt vehettem, aztán később más szakszervezetekkel, ágazati szakszervezetekkel, más konföderációknak a képviselőivel mint Fidesz-frakció tudtunk beszélni. Szeretnék arra emlékeztetni - és látom, hogy szűkös lesz a kettő perc, majd a következő kettő percben tudom folytatni a dolgot -, hogy nagyon fontos és értékes felvetések születtek a későbbi frakcióval történt egyeztetéseken, és remélem, hogy későbbi ajánlási pontokban, megfelelő helyen tudok is erre majd reagálni, reflektálni.

Köszönöm a türelmüket.

ELNÖK: Kontur Pál képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, egy teljesen új mentalitást szeretnénk a vállalkozók körében meghonosítani, mert amit elmondtam, nekem ez egy fixa ideám, hogy a vállalkozónak úgy kell vállalkozni, hogy nem spekulálni, nem bizonytalan ügyletekbe belemenni, mert az én munkahelyemre, ha én vagyok ott a munkavállaló, nekem vigyázni kell, hiszen az értéket én teremtem őneki, tehát együtt hozzuk létre az értéket, ha úgy tetszik, az ő vezetésével, az ő szerszámaival, minden, de én dolgozom, tehát énnélkülem nincsen. Tehát neki nem csak gazdasági érdeke kell hogy legyen, az ki van zárva, őneki erkölcsi, és ha úgy tetszik, szociális gondolkodása is kell hogy legyen.

Van ilyen vállalkozó, ismerek ilyeneket, hála istennek, és szeretnénk, nem szeretnénk, akarjuk, hogy ez így legyen Magyarországon, és a munkavállalónak is pedig ugyanúgy, ahogy ő dolgozik, felelősséggel kell lenni azért a cégért. Itt Magyarországon az a baj, hogy farkaskapitalizmus jött ide, ami már nyugaton talán nincsen, de '90-ben sajnos ez jött ide, a szélhámosok sokasága - nekünk a kapitalizmusból is a rossz jutott -, tehát ezt kell megváltoztatni. És ha én munkavállaló vagyok, akkor nekem is úgy kell gondolkodnom, mintha én tulajdonos is lennék, tehát vigyáznom kell a tulajdonosnak, a cégemnek az érdekeire, akár a műhelyben a munkaeszközökre, az ajtókat nem töröm össze, és a munkámat rendesen végzem.

(5.00)

Tehát egy teljesen más világot szeretnénk, illetve akarunk. Az, hogy a kedves képviselőtársam a szociális enciklikát említette, meg a Máté evangéliumát, nagyon helyes. Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt elmondta (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ugyanis ettől csak sokkal jobb ember lesz, sokkal többet foglalkozzon ezzel. Az evangéliumot, a Bibliát, az Újszövetséget, az Ószövetséget is lehet lapozgatni, és attól mindegyikünk jobb lesz. (Az elnök ismét csenget.) Akkor egészen testvérien fogunk itt összeülni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: És ez még mindig a törvény célja. Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az ajánlás 3. számán szereplő módosító javaslatról akartam egy mondat erejéig megemlékezni. Ezt Szili Katalin nyújtotta be, és azért tartom fontosnak, mert úgy érzem, ez a módosító javaslat alátámasztja a képviselőtársaim által benyújtott és a 2. számon jelzett módosító javaslatot. Ugyanis itt a képviselő asszony kiemeli a törvény célja egymondatos megfogalmazásának a második tagrészéből a munkavállaló szociális érdekeire való tekintettel a "szociális" szót, és helyette az "egzisztenciális érdekeit" teszi be. Amit képviselőtársaim is érzékelnek, és amit önök is világosan és jól elmondtak, hogy egy munkavállalónak nemcsak szociális, hanem - ha szabad ilyen hétköznapian megfogalmaznom - anyagi érdekei vannak. A munka vállalásának ez a jelentős indoka, hogy szeretné a mindennapi megélhetését, boldogulását a tisztességgel elvégzett munkájával biztosítani.

Tudom én, hogy ez mosolyogtatónak tűnik, de Magyarország hosszú-hosszú ideig nem arról szólt, hogy a kétkezi munkát végző emberek azt a bért megkapták volna a kétkezi munkájukért, amivel az egyébként tisztességes egzisztenciájukat - hogy kicsit a képviselő asszony szóhasználatát is idézzem - meg tudják teremteni. Márpedig ennek a törvénynek ez a célja, és itt ismét térjünk vissza két gondolat erejéig a törvényjavaslathoz benyújtott részletes indoklásra. Két alapjog fogalmazódik meg. Az egyik alapjog a munka és a foglalkozás megválasztásának szabadsága, ami szintén sajátos alapjog, és van egy másik sajátos alapjog, amely a vállalkozáshoz való jog, gazdasági alapjog, amelynek korlátozását az állam szintén rendkívül csekély keretek között teheti meg. Elég sok probléma származik abból, amikor ezt a gazdasági jogot korlátozzák.

Nos, ennek a kettőnek a szinkronba hozatala nem egyszerű dolog, és nagyon sokszor... (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Elnök úr, később folytatom, köszönöm szépen.

ELNÖK: Rajtam nem fog múlni. Gúr Nándor képviselő úr, kétperces, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak akkor fogok mindig visszaszólni, hogyha új elemeket emelnek be, képviselőtársaim.

ELNÖK: A törvény céljával.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Új elemeket - meghivatkozom -, Ékes képviselőtársam a minimálbér fontosságát említette, akkor ehhez két tételt teszek az ön számára, de mindegyikünk számára is. Én is azt mondom, hogy nem baj az, hogyha a minimálbér emelkedik, főleg akkor nem, ha összezsugorítja a különféle bérkategóriákat, de akkor nem jó, meggyőződésem szerint, hogyha közben, mondjuk, egy 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszeren keresztül olyan helyzet teremtődik, hogy igazából a minimálbér emelkedése semmit nem jelent. Ráadásul, hogyha az adójóváírás kivezetése olyan helyzetet teremt, hogy adott esetben egy alacsony jövedelmi pozíciójú ember számára, főleg, ha a családszerkezete nem olyan, hanem mondjuk, egyedülálló vagy ketten vannak egy családban, ott nem hozamot termel, hanem veszteséget. Na, hát a minimálbér megközelítése ilyen értelemben is érdekes és fontos lehet, és nyilván, amiért mondtam, hogy "mert méltó a munkás a kenyerére" - Kontur Pál képviselőtársam -, ennek az a lényege, hogy ne úgy akarjunk minimálbért emelni, csinálni, hogy közben annak a kézbe vehető része nem hoz magával többletet. Ez az egyik dolog.

A másik dolog, Kara képviselőtársam, alelnök úr, az érdekegyeztetés onnan eredeztethető ebben a másfél esztendőben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot megszüntették. Életre hívták a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ami kvázi gittegyletként ülhet, beszélhet, egyeztethet, javaslatokat tehet, sok minden egyéb mást tehet, a kormány pedig kijön az érdekegyeztetés rendszeréből, és dönt. A kormány dönt. No, ez nem a valós érdekegyeztetés, ez sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak nem jó. Ezt egyébként nemcsak a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, hanem a munkaadói érdek-képviseleti szervezetek is elmondták. Jó lenne visszatérni valami hasonló pályára, mint az OÉT keretei között volt, valós érdekegyeztetésre.

Köszönöm szépen. (Lukács Zoltán: Így van! - Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Szedlák Attila képviselő úr, Fidesz.

SZEDLÁK ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ellenzéki képviselők, akik a nagy tapsviharban nem figyelnek már a kormánypárti képviselőkre, azért hadd mondjam azt el, hogy lassan-lassan már három órája vitázunk egyetlenegy ponton, egyetlenegy paragrafuson. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Megmondom őszintén, örültem annak, amikor 506 módosító indítványt benyújtott az MSZP, azért örültem, mert valóban az látszik, hogy konstruktívan, módosító indítványokkal szeretnének hozzászólni a munka törvénykönyvéhez.

Azért is megörültem, hogy az 1. §-hoz nem nyújtottak be módosítót, mert úgy gondoltam, hogy egyetértenek a céllal. Kezdtem szintén örülni, mikor Kontur Pál módosító indítványához hozzászóltak, hogy hátha mégis támogatni fogják ezzel a pozitív módosító indítvánnyal, de úgy látszik, nem, inkább amellett tették le a voksot, hogy inkább az 1. pontot javasolják támogatásra, azaz: vegyük ki a célt. Akkor már kezdtem kétségbe esni, hogy ez azt jelenti, hogy egy cél nélküli törvényt szeretnének megalkotni. Egy cél nélküli törvényt.

Alapvetően úgy gondolom, hogy ha valami cél nélküli, akkor az azt jelenti, hogy egy cél nélküli törvény esetén a zavarosban akarnak motoszkálni. (Dr. Józsa István: Az 506 javaslattal.) A zavarosban akarnak, pontosan azért, az 506-ra mondom ezt, mert ha az 506 valóban indokolt és jogos módosító indítvány, akkor nem mondanák azt, hogy ne legyen célja a törvénynek. Úgyhogy kérem önöket, hogy támogassák Kontur Pál és Aradszki képviselők 2. javaslatát.

ELNÖK: Ékes József képviselő úr, Fidesz, kétperces.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Lamperth Mónika képviselő asszonynak: szociális biztonság-e az, amikor minimálbéren foglalkoztatnak nagyon sok embert, és zsebbe fizetnek? Szociális biztonság-e az, amikor feketén foglalkoztatnak embereket?

Azt hiszem, az elmúlt időszakban nagyon sok olyan törvény született, ami megpróbálja ezeket kizárni. Lamperth Mónika képviselő asszony mondta az evások kérdését, és mondta, hogy 1600 van Kaposvár környékén. Ez a Fideszen belül is dilemmát okozott, és nem véletlenül maradt meg az evakör jelenleg - megemelve bizonyos tételeit (Dr. Józsa István: Sokkal megemelve.) -, de tudja-e azt, hogy hány evás van Magyarországon, és az evások körébe kik tartoznak. Tudja-e azt? (Dr. Józsa István: Százezren.) Ennyi lett volna csak, nem több.

ELNÖK: Horváth András Tibor képviselő úr következik, kétperces.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Arrébb próbálok állni, hogy lássam Ékes képviselőtársamat, mert rá szeretnék reagálni, de közben elhagyom a mikrofonomat.

ELNÖK: Jó a trükk, de megvárjuk.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Ékes képviselőtársunk... (Ékes József két székkel odébb ül.) Köszönöm. Ékes képviselőtársunk mondta azt, hogy olyan szociális viszonyokat és olyan gazdasági körülményeket kell teremteni ebben az országban, hogy a vállalkozások, a vállalkozók úgy érezzék, hogy minél több munkahelyet kell teremteni, hiszen ezzel segítik a társadalmat előre.

Azonban az idei adótörvények, a jövő évi adótörvények és a költségvetés pont ellenkező irányba hat. Az önök által elfogadott adótörvények, ahelyett, hogy segítenék a kis- és közepes vállalkozásokat abban, hogy úgy érezzék, nekik munkahelyeket kell teremteni, pont ellentétes irányba hatnak. Hiszen a kis- és közepes vállalkozók, akik a magyar foglalkoztatás kétharmadát adják, olyan nagy terheket kaptak a nyakukba ezekkel az új adótörvényekkel, amik, nem hiszem, hogy arra ösztönöznének bárkit, hogy ebbe belemenjenek.

A szociális biztonságnál pedig az eva - ami már itt elhangzott -, illetve azok a munkavállalókat terhelő újabb adók... (Dr. Horváth Zsolt: Ez nem az adótörvény. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) ...újabb adók, amelyek a munkavállalókat sújtják, szintén nem segítik elő azt, hogy úgy érezzék, hogy ők nagy szociális biztonságban végzik a tevékenységüket ebben az országban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(5.10)

ELNÖK: Fáradnak a képviselő hölgyek és urak, egyre kevésbé tartják be a részletes vita szabályait, ezért még egyszer jelzem, muszáj ragaszkodnunk hozzá.

Ügyrendi jelentkezőnk is van, Horváth Zsolt képviselő úr.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy érzem, lassan okafogyottá vált az ügyrendim, mert ön a pulpitusról figyelmeztette a képviselő urat. Én csak zárójelben jegyezném meg, hogy most már nem azt kérem, hogy a törvény 1. §-ához, de legalább a törvényhez ragaszkodjon. Nem az adótörvényeket tárgyaljuk a jelen pillanatban, hanem tudomásom szerint a munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, úgyhogy, képviselő úr, nagy tisztelettel kérem, maradjunk a tárgynál.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, bár halkan megjegyzem, én először jobbról hallottam az evát emlegetni, és utána jött balról rá a válasz (Ékes József: Lamperth Mónikától!), de ezen most ne vesszünk össze. Egy biztos. Higgyék el, hogy nem tartja szinte senki a részletes vita szabályait.

Természetesen Aradszki András képviselő úr igen, aki többször is figyelmeztetett minket, hogy tartsuk a részletes vita szabályait, úgyhogy amikor majd ő kerül sorra mintegy négy kétpercessel később, akkor majd ennek megfelelően fogjuk ezt értékelni.

Most Gőgös Zoltán képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, az MSZP frakciójából.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): A 2. ajánlási pontnál a törvény célja, arról beszélgettünk, és itt elhangzott, azt nem látjuk benne, hogy milyen adminisztrációcsökkentés van. Azért erre mondanék néhány példát. Azt tudják, képviselőtársaim, hogy mondjuk, egy koszorúbetonozáshoz kiviteli terv kell, ez körülbelül fél éve van így. Ha ez csökkenti az adminisztrációt az építőiparban, akkor ez nagyon érdekes lesz, arról nem beszélve, és erről talán az államtitkár úr talán tudna is valamit mondani, hogy miért kell mindenkinek mindenből újra vizsgáznia. Gondolom, azért, mert valakinek ez jó bevétel, de egyelőre főleg az elektronikai szakmában ez napi probléma lesz, és mondjuk, ha havonta változtatnak jogszabályt, akkor havonta kell majd mindenkinek újra vizsgáznia mindenből. Ha ez a KRESZ-nél is így lesz, akkor ez is izgalmas lesz az egész lakosságra nézve.

A másik. A vállalkozóknak kedvezményekről, engedményekről is szó volt. Úgy gondolom, próbálták ellentételezni ebben a törvényben azt, hogy ennél több adót már nem nagyon lehetne kitalálni. Csak a saját szakmánkból idéznék: termékdíj, felügyeleti díj, ezek súlyos tízmilliárdok, mondjuk, az élelmiszeriparnak. Ha ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy egyébként meg teljesen más helyzetbe hozhatják a munkavállalókkal szemben őket, és ha itt a célról beszélünk, azt gondolom, ez is fontos, akkor az nagyon-nagyon rossz irány, tehát ez nagyon-nagyon nem segíti főleg a foglalkoztatásbővítést és a munkahelyteremtést; illetve elhangzottak a közmunkások. Megkérdezném: akik eddig a legtöbbet foglalkoztattak, és szerencsére még az Európai Unió is elfogadta, például a magán-erdőgazdálkodók szervezetének támogatása miért csökkent le 600 millióról 50-re. Ha valaki tudna erre nekem választ adni, azt nagyon megköszönném, hiszen mindenki megkapta a magán-erdőgazdálkodók levelét, és ha már itt a közmunkáról beszélünk, az egyik legnagyobb foglalkoztató lehetne; nem beszélve arról, hogy a vízi társulatoknak meg egész sora eltűnt a költségvetésből. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Úgyhogy én kíváncsian várom, milyen közmunka lesz ebből, képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes úr, MSZP.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Így negyed hat körül, azt gondolom, ideje szót váltanunk a törvény céljáról. (Derültség.)

Azt gondolom, a 2. ajánlási pontban leírt célokkal azért nem tudunk egyetérteni, bár egyébként ebben lelkiismereti szavazás lesz a Szocialista Párt frakciójában, a szünetben ebben állapodtunk meg. Azért nem tudunk egyetérteni, mert azt gondolom, a törvény célja éppen a munkavállalók kiszolgáltatottságának a növelése. Engedjék meg, hogy ezt alátámasszam egy intézkedéssel. Például az, hogy a szakszervezetektől elveszik azt a jogot, hogy jogi eljárás esetén jogi képviseletet biztosítsanak a munkavállalónak, és a munkajogi részt megpróbálják polgári jogosítani, én azt gondolom, ez jelentős mértékben növeli a munkavállaló kiszolgáltatottságát, és jelentős mértékben csökkenti a szakszervezetek befolyását is. Ezért gondolom azt, hogy amit a 2. pontban leírtak, ha ez a törvény célja, ez a törvény további betűivel nem egyezik.

Kontur képviselőtársam jóindulatát egyáltalán nem vonom kétségbe. Amit ő elmondott, az egyébként logikus is. Valóban vannak olyan vállalatok, vállalkozók, társaságok, amelyek figyelembe veszik, partnerként kezelik a munkavállalóikat. Sokan vannak, de attól még nagyon sokan vannak olyanok, akik meg nem. Nyilván ezt a szabályt sem azért hoztuk, hogy nem szabad átmenni a piros lámpán, az emberek többsége megáll, de vannak, akik nem, és itt, ebben a helyzetben a munkavállalók vannak kiszolgáltatottabb helyzetben. A törvénnyel pontosan ez a baj, hogy nem a kiszolgáltatott munkavállalók pártjára áll, hanem inkább azok pártjára áll, akik a munkavállalók, és akik egyébként eleve is erőteljesebb érdekképviseletre képesek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kontur Pál képviselő úr következik a Fidesz soraiból kétperces hozzászólásra.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Pont ez a lényeg, kedves képviselőtársam, mert nem lehet ellensége a munkavállaló a munkaadónak, és fordítva sem. Idáig ez volt, én 40 évig ezt tapasztaltam, ebben 20 éve ugyanezt tapasztalom. Mindig mumusok voltak, mindig elnyomók voltak a munkavállalóknak a munkaadók.

Ezért szeretnénk, és akarunk mindenképpen egy másik szellemiséget, egy másik mentalitást a munkavállalóknál is, mert a munkavállaló is ott hágta át a lehetőségeket, ahol tudta 40 éven keresztül, mindenki cinkosa volt mindenkinek. Ezt kell kitisztítani, és ugyanez ma már ebben az új világban, az új gazdasági világban nem megy, semmi nem megy. Itt nem lehet ellensége, úgy nem lehet dolgozni. Ezt a szellemiséget szeretnénk mindenképpen, ezt akarjuk megvalósítani, hogy mindegyik a másikat segítse, gondolkodjon a munkaadó a munkavállalóban is, de fordítva is, ne egy szipolyozónak tekintse, ne ellenségnek, hanem olyannak, aki őt segíti. Ez a lényege ennek. Egymásból élnek, ezért ennek ez a logikája, és ebből megy tovább!

Ha továbbmegyek a törvénytervezeten, akkor ebből jön az, hány alkalommal ott van a szövegben, csak olvassa el, képviselőtársam, hogy kettőjüknek meg kell egyezniük, de ha nem tudnak megegyezni, igaza van, kell az érdekképviselet, egy igazi érdekképviselet, amelyik nem üdülni visz, ahogyan visszamenőleg emlékeim vannak, '90 előtt a szakszervezet csak erről szólt. Most profi módon érdeket képviselni tudó szakszervezetekre van szükség, érdekképviseletekre, mert ahogyan kedves képviselőtársam mondja, nem minden munkaadó gondolkodik így, de nem minden munkavállaló sem. (Dr. Varga László: Majd önök ezt is megszervezik!) Tehát ennek egálban kell lennie. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Csak ha egy szekeret egy irányba húznak, akkor megy előre.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szívesen, képviselő úr. Aradszki András, KDNP, kétperces hozzászólás.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Engem szólásra az indított, hogy Horváth Zsolt képviselőtársam felhívta a figyelmet az ajánlás 3. pontjára, Szili Katalin javaslatára, aki a gazdasági célok mellett egzisztenciális érdekeket is beemel a törvényjavaslatba, ami számomra megerősíti azt, hogy a 2. ajánlás is hiteles, ugyanis azt nem lehet mondani Szili Katalinra, hogy megrögzött jobboldali, talán az egyik legbaloldalibb, leghitelesebb képviselője a baloldalnak, mint sok más, magát annak tartó képviselő. Ő is úgy gondolja, hogy ezzel a módosítással pontosabban meghatározhatja a törvénynek azt a célját, amit az egész törvény szellemisége idéz. Magyarul, ő is elismeri ezzel a módosítással, hogy van helye, van mozgástere egy pontosított, a tartalomhoz igazodó célmeghatározáshoz. Erre is fel szeretném hívni a szocialista párti képviselők figyelmét, hogy nyugodtan lehet támogatni akár a 2. vagy akár a 3. indítványt is.

(5.20)

Nagyon örülök annak, ahogy elhangzott, hogy a Szocialista Párt képviselői majd csak a lelkiismeretükre fognak hallgatni a szavazáskor, csak nem tudom, hogy akkor ki fog szavazni közülük. De ezt a kis gondolatot félretéve, azért mégiscsak arra merek gondolni, hogy ők igazából tudják, hogy jó törvénytervezetet tartanak a kezükben (Az elnök csenget.), és egy öncélú vitában vesznek részt, holott egy volt párttársuk, egy igazi baloldali személyiség is elismeri, hogy milyen célokat (Az elnök csenget.) szolgál ez a törvénytervezet. Én ennyit szerettem volna, és elnézést, tisztelt alelnök úr, hogy egy kicsit túlléptem az időkeretem, de azt hiszem, ez a legkisebb hibám, szemben azokkal, akik sokkal több esetben nem az ajánlás szerint szólalnak föl.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Horváth Zsolt képviselő úr következik, Fidesz.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Onnan folytatnám, ahol abbahagytam. Két sajátos alapjogról beszéltem kicsivel korábban, amikor lejárt a két perc, ez a munka és foglalkozás szabad megválasztásának sajátos alapjoga, illetve a vállalkozáshoz való gazdasági alapjog. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse, és itt a mindkét alapjog érvényesülésére hívnám föl szocialista képviselőtársaim figyelmét, hogy mint megválasztott, az Országgyűlésbe került képviselők, nemcsak a munkavállalói érdekeket kell önöknek képviselni egy törvény megalkotásánál, hanem a munkaadók érdekeit is képviselniük kell önöknek. Azért hívnám föl erre különösen az önök figyelmét, mert nagyon sok példát tudunk mondani a természetben, amikor látszólag két ellenérdekű élőlény számára csakis a közös együttmunkálkodás hoz tartós eredményt, és ha az egyik élőlényfajta elpusztul, vele pusztul a másik is. Ilyet nagyon sokat tudunk mondani.

Ugyanez érvényes, meggyőződésem egyébként, a munka világára is, de talán egy békés példát válasszunk, ne pont a ragadozókét, legyen ez a békés példa a gyümölcstermés és a méhek kapcsolata. Ez egy nagyon sokat emlegetett, egymásra utalt a két élőlény, szükségük van egymásra, egyik pusztulása a másik csökkenését, végső soron a pusztulását eredményezi. Próbálják meg ebből a szemszögből szemlélni ezt a törvényjavaslatot, és fogadják el, hogy az a cél, amit itt képviselőtársaim megfogalmaztak, az pontosan ez, ennek a két alapjognak a harmonizálása és annak lehetősége, hogy mind a munkaadók, mind a munkavállalók megtalálják a saját boldogulásukat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kara Ákos képviselő úr, kettőperces hozzászólás, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mondanivalóm lenne, ott folytatnám - remélem, jut másra is idő -, hogy a szakszervezetekkel való NGM-egyeztetésen, ahol magamnak is volt szerencsém részt venni, ez többlépcsős egyeztetés volt az MSZOSZ, a Liga, a Munkástanácsok részvételével. (Közbeszólások az MSZP oldaláról.) Szakmai konzultáció volt, fontos dolgokban, így például a munkavállalókat érintő egyéni jogok tekintetében nagyon fontos dolgokban történt előrelépés, például a szabadság kérdésében, minden olyanban, most szeretnék utalni tényleg a legnagyobb tisztelettel, bár többen vagyunk, de talán a legkövetkezetesebben én mondom, hogy ha tovább tudnánk lépni, akkor sikerülne ezekről a kérdésekről beszélni, állást foglalni. Tehát ezek fontos egyeztetések voltak szerintem, és komoly értékek épültek be a munka törvénykönyvébe. Ez hosszú folyamat alatt történt, sok helyről érkezett javaslattal sokféle érték jelent meg a munka törvénykönyvében, és szerintem ez egy nagyon fontos dolog.

Szeretnék még annyit elmondani, itt Lukács képviselőtársam az előbb mondta, és egy picit feszít a keret, tisztelt elnök úr, csak jelzem, hogy nyilván nem ehhez az ajánlási ponthoz mondom, csak jelzem, hogy ez az, amiről az előbb beszéltem, hogy ha tovább tudnánk lépni (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ha tudnám ezt mondani, akkor tudnék arra pontosan reagálni, hogy a szakszervezet - és ezt a munka törvénykönyve tartalmazza egy ponton - képviselheti munkaügyi perben továbbra is a munkavállalót. Ez mind a hatályos Pp.-ben is szerepel, mind pedig a munka törvénykönyve 272. §-ában, majd ha oda eljutunk, akkor itt a részletes vitában ezt kifejtem, mert ahogy képviselőtársaim - elnök úr, csak egy gondolatot még hadd mondjak - emlékezhetnek rá, az általános vitában jeleztem, talán ott egy picit túlléptem az általános vita szabályait, és inkább részletes vitába hajlóan elemeztem ezt a kérdést. Pontosan felhívtam erre a figyelmet, jogász nem vagyok, de megpróbáltam (Az elnök csenget.) erre pontosan a jogszerű utalásokat megtenni, illetve a jogi helyeket megnevezni.

Köszönöm a türelmüket, elnézést kérek, hogyha hosszabb voltam.

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, szigorúan kettő percben.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kettő és félben.

ELNÖK: Kettő percben.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Rendben, kettő húszban.

A dolog lényege, amit szeretnék mondani, Kara alelnök úr, az nem érdekegyeztetés, amit önök csináltak ebben az elmúlt 3-4 hónapban, az nem érdekegyeztetés. Az érdekegyeztetés az, amikor mindazokkal, akik érdekeltek a dologban, azokkal közösen leülnek, közösen izzadnak, aztán utána kijön valami a csövön, a végén van egy eredmény, ami mindenki számára bizonyos értelemben elfogadható. Az érdekegyeztetés, de ez nem. Ez a kiválasztottakkal való leülés, akik közül még utána kimegy az utcára félpályás útlezárást csinálni - isten ne adj', talán még az önök kérésére? - az adott szakszervezet. Szóval, ez nem érdekegyeztetés.

A másik része a dolognak, Kontur Pál képviselőtársam, más az, amiről beszél, meg más, amit csinálnak a törvénytervezet keretei között, mert ön arról beszél, amivel én is egyetértek. Arról beszél, hogy a munkaadónak meg a munkavállalónak vannak közös érdekei, sőt egyre inkább, minél több közös érdeke kell hogy legyen, közben pedig azt csinálják ezen törvénytervezet keretei között, hogy az önök által elkövetett gazdasági hibák sokaságát áthárítják a munkaadóra, és adnak nekik egy lehetőséget, hogy megnyúzzák a munkavállalókat. Ezt csinálják!

Tételesen mondok hozzá fogható dolgokat: a túlóra tekintetében a túlórapótlékot eldöntheti a munkáltató, hogy fizet vagy nem fizet. Ha nem fizet, ad helyette szabadidőt, de hogyha a munkaszerződés kötésekor, amikor odateszik az ember elé a szerződés tervezetét, beleírják, hogy az alapbérbe beleszámítódik a túlóra pótléka, akkor se túlórapótlék nincs, se szabadidő nincs. Milyen egyezség ez? Kontur Pál képviselőtársam, ez elfogadhatatlan! Ez nem a munkavállaló javát szolgálja, sőt (Az elnök csenget.), ezzel együtt a munkaadó javát sem szolgálhatja!

Kettő perc három. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Nemény András képviselő úr, kétperces, MSZP.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Ékes képviselő úr 6-7 hozzászólással ezelőtt a szociális biztonságról értekezett, ami nyilvánvalóan össze kell, hogy függjön a céllal, hiszen ez kellene legyen az alap, csakhogy azt nem tudom, tudja-e képviselőtársam, hogy önök az alaptörvényben a szociális biztonsághoz való jogot megszüntették, mint ilyet.

Önök csak azt írják, hogy a szociális biztonságra törekedni kell, de hogy a törekvés mit jelent, ezt minden egyes szegmensben pontosan látjuk, és így látszik ebben a mostani szegmensben, a munka világában is, hogy ez egyáltalán nem jelent szociális biztonságot. Én már a törekvést is kétkedve fogadom, ez sem látszik ebből a törvényjavaslatból, pedig szép cél lenne, de ez így nem fog teljesülni.

Talán még egy gondolat a szakszervezetekkel kapcsolatban, az érdekegyeztetéssel, Kara Ákos képviselőtársamnak mondva - talán nem először hallja ezt -, a szakszervezetek minden megyében külön egyeztetést hívtak össze, meghívták az összes országgyűlési képviselőt, és sehol nem mentek el a fideszes országgyűlési képviselők. Ott voltunk magunk a szakszervezetekkel, megbeszéltük, de igazából nem az lett volna a fontos, hogy csak mi legyünk ott, hanem még sokkal fontosabb lett volna, hogyha a kormánypárti képviselők is ott vannak. Vas megyében, egészben biztosan tudom mondani, hogy egyetlenegy fideszes és kereszténydemokrata képviselő sem volt ott.

Köszönöm. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! - Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Bertha Szilvia képviselő asszony következik, Jobbik.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Most már annyi mindenre reagálok, hogy akkor először Kontur Pál képviselőtársamnak. Annyira szép volt, amit elmondott, hogy tényleg, ez egy álom, csak sajnos nem ezt valósítja meg a törvényjavaslat. Ahogy én kivettem, Kontur Pál képviselőtársam elsősorban a munkaadói oldalon állt, amikor még a normál dolgozói világban tevékenykedett. (Kontur Pál: Sohasem álltam a munkaadói oldalon, mindig kétkezi munkás voltam.) Igen, én ezt vettem ki. Előfordult, hogy odaállt a munkaadója elé, és azt mondta, hogy nekem ez meg ez meg ez nem jó a munkaszerződésben, és akkor szeretném, hogyha megegyeznénk, hogy ezt változtassuk át, és én nem megyek bele abba, hogy jövő év december 31-ig adhassák ki a túlóra miatti szabadságomat, és egyébként is, szeretnék egy kis pluszműszakpótlékot, és még sorolhatnám, hogy hol van tételesen felsorolva, ahol megegyezés tárgya a munkaviszony kerete.

(5.30)

Ez annyira életszerűtlen! Csak gondoljanak bele, hogy mennyi reális tárgyalási háttere van egy munkavállalónak a munkaadóval szemben, amikor kikapcsolják a gázt, és viszik a házat a feje fölül. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Örül neki, ha legalább pár hónappal el tudja odázni. Mindegy, hogy milyen bérért, mindenbe belemegy, legalább az is haladék.

Ezzel a szabályozással pont azt teremtik meg, hogy mindenkit a végtelenségig ki lehessen használni. Ezzel hozzák be azt a munkavállalók körébe, hogy úgysincs jogszabály, ami megvédje, nincs érdekképviselet, úgyhogy tényleg ott és azzal élek vissza a munkaadó ellenében, amivel tudok, mert rövid távra tervezek, hiszen ebből megélni úgysem tudok. Most összeszedek, amit lehet, és aztán majd lesz, ami lesz, mert semmi biztonság nincs. Nem lesz értéke a munkahelynek, hiszen bármikor kirúghatják, és egyébként, ami van, az sem ér semmit, mert megélni nem lehet belőle, és egyébként agyondolgoztathatják.

Akit a szociális érdekek védelmében - ugye, itt benne van, hogy a munkavállalók szociális érdeke -, mondják már meg, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hogy azt hol...

Akkor még egyet várnom kell, majd a következőben folytatom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Lesz lehetősége a képviselő asszonynak, egészen biztos. Kontur Pál képviselő úr kétperces hozzászólásra jelentkezett a Fidesz frakciójából.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért úgy van, hogy amikor én a feleségemet megismertem, összeházasodtunk, és...

ELNÖK: Ez volt a törvény célja.

KONTUR PÁL (Fidesz): Az, az, azzal van összefüggésben! Meghatároztunk egy célt, hogy ketten mit szeretnénk elérni. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És mit?) Ugyanez van, egy sportoló, ha valamit el akar érni, egy célt tűz ki.

Azért nem is értettem egészen, hogy Kaufer Virág miért akarja ezt az egész ajánlást kivenni, megsemmisíteni, ugyanis, ha a trágyadombot verjük varázsvesszővel, nem lesz belőle arany. Akármeddig verjük, nem lesz belőle arany. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.) De ha a trágyát elvisszük a földekre, és ott beszántjuk, akkor lehet belőle arany, mert amit elvetettünk a földbe, az kétszer annyit fog teremni. Tehát ez egy folyamat. Egy célt ki kell tűzni.

Ez a munkatörvénykönyv kitűz egy új célt. Igaza van a kedves képviselőtársamnak, hogy nem lesz rögtön egy mentalitásváltás egyikben sem.

Nekem voltak olyan kollégáim, másik szervizben dolgoztak, ahol csak magukra gondoltak, és mivel loptak, és az igazgatóval az élen loptak, a külföldi tulajdonos azt mondta, hogy nem érdemes szervizt fenntartani, és megszüntette Magyarországon, mert ebből nem lehet rentábilisan csinálni. (Dr. Varga László: Ez még a forradalom előtt volt.) Nekem meg mindig olyan gondolkodásom volt, és a kollégáimnak is, hála istennek, akikkel dolgoztam, hogy az első az, hogy a cég menjen. Ez a gondolkodás kell. De őneki is kell gondolkodni ugyanígy, hogy ha a cég az első, akkor neki is én kell hogy legyek az első, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. (Bertha Szilvia közbeszól.) Ez egy folyamat. Ezt most elindítottuk, és kész. Ha a diófát elültetik, az is nő. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Ez is kész. Ez így tényleg kész.)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már többen utaltak a kormánypárti képviselők közül is arra, hogy talán érdemes lenne továbblépni a következő vitaszakaszra. Én most szeretnék tenni egy ajánlatot, és mondom a szocialista képviselőtársaimnak is, de valamennyi parlamentben ülő képviselőnek, hogy ha egyetértenek vele, nyomják ki a kétperces gombokat, mi magunk ezt felajánljuk, megtesszük, és átmegyünk a következő vitaszakaszra.

Egyébként szívesen reagáltam volna Kontur Pálra, mert érdekes és izgalmas dolgot mondott, de nem teszem, mert azt gondolom, hogy ezt jól körbejártuk, és menjünk tovább.

Ha még mondanak kétperceseket, akkor persze mi is fogjuk újra nyomni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A konstruktív ellenzék.)

ELNÖK: Ez egy kollegiális, nem ügyrendi jellegű javaslat volt az éjszakázók számára.

Nem csökkent a kormánypárti hozzászólások mennyisége (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ez döbbenetes.), így aztán Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Lamperth képviselőtársam, az a helyzet, hogy én már előtte megnyomtam (Dr. Lamperth Mónika: Próbálkoztam, nem sikerült.), csak Neményi képviselőtársam időközben elment. Bízom benne, hogy még visszajön, ha már egész éjszaka bírtuk itt a vitát.

Azt hiszem félreértett, mert a szociális kérdésre és a biztonságra, Lamperth Mónika képviselő asszony, válaszoltam. Amikor minimálbért adnak valakinek hivatalosan, és feketén fizetnek, zsebbe, vagy akit feketén foglalkoztatnak, annak egy szociális, nyugdíjas létbizonytalansága fog ezáltal kerekedni.

Ezelőtt másfél órával Gúr Nándor mondta, hogy lépjünk túl, csak Lukács képviselőtársam visszarángatta a dolgokat, mert ő próbálta meg abba a mederbe visszaterelni, hogy addig, amíg ezen nem tudunk túljutni, nem tudjuk tárgyalni a további részét. Talán az MSZP-frakción belül kellene megállapodni, hogy akkor most Gúr Nándor javaslata az ésszerű, hogy lépjünk túl, vagy pedig Lukács képviselőtársam javaslata, aki azt mondta, hogy ha ezt nem tudjuk tisztázni, akkor ezen nem lehet túllépni. (Dr. Józsa István: Lépjünk túl! - Kontur Pál: Lukács a főnök.) Egyezzenek meg egymással! Tartsunk öt perc technikai szünetet, állapodjanak meg egymás között, aztán mehetünk tovább.

ELNÖK: A Fidesz-frakció kérésére technikai szünetet rendelek el. Ha jól értettem, ez volt a javaslat. Öt perc alatt én nem érek el a szobámig, úgyhogy ez tizenöt perc, mert különben nem tudok visszajutni.

Tizenöt perc technikai szünet.

(Szünet: 5.35 - 5.54-ig

Elnök: dr. Ujhelyi István

Jegyzők: dr. Lenhardt Balázs és Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat a technikai szünetet követően. Ügyrendi jelentkező Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretnék egy olyan javaslatot tenni a parlamenti ülésnek, hogy a hátralévő időszakban, hisz 8 órakor kezdődik a rendes ülésszakunk, rengeteg olyan dolgot elmondtunk, ami a módosító indítványokkal és a törvényekkel kapcsolatosan napvilágot látott, szeretném azt javasolni képviselőtársaimnak, hogy térjünk vissza az eredeti állapothoz, és ebben a két órában 8 óráig egy szakaszban próbáljuk meg tárgyalni az egész törvényt, hisz nagyon sok olyan dolgot érintettünk már, ami a vitában elhangzott, és ha ezzel képviselőtársaim egyetértenek, akkor azt lehet mondani, hogy két órán keresztül egy szakaszban az összes olyan témakörre ki tudunk térni, ami érdemes arra, hogy tényleg valóban ezt a témakört tovább tudjuk vinni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ez egy valós ügyrendi javaslat, amihez minden frakciónak hozzászólási lehetősége van. Kérdezem, hogy kíván-e valamelyik frakció az ügyrendi javaslathoz szólni 2 percben. (Nincs jelentkező.) Nem látok bejelentkezőt, akkor viszont szavazunk az ügyrendi javaslatról.

Ki az, aki azt támogatja, hogy egy szakaszban folytatódjék a vita a következő iksz órában. Kézfelemeléssel szavazunk! (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tizennégy. Erős többség.

Így aztán folytatjuk a munkánkat. Kétperces hozzászólásként jelentkezett Kara Ákos képviselő úr, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselők! A szünet előtt azzal fejeztem be, hogy volt még mondanivalóm Nemény András képviselőtársam gondolataival kapcsolatban, és utána a további ajánlási pontokra való haladás mellett teszem le a voksot. De mindenképpen muszáj azt elmondani, ismét amellett teszem le a voksot, hiszen talán én voltam az első, aki már a vita kezdetén is ezt szorgalmazta.

Szeretném azt mondani kedves Nemény András képviselő úrnak, aki példát mondott, hogy szakszervezetek és egyeztetés. Valóban volt ilyen példa Győr-Moson-Sopron megyében a helyi szakszervezetek, ágazati szakszervezet, megjegyzem, abban volt Liga, volt MSZOSZ, volt független szakszervezet, négy alkalom lehetett volna a találkozóra, három alkalom volt, amikor ültünk, egyeztettünk, beszéltünk különböző fázisokban. Ez három nagyon értékes találkozó volt, és ezt szeretném megerősíteni, mert képviselő úr valamennyi kormánypárti képviselőnek egyöntetűen felrótta, de én a saját megyémet tudom, hogy Nagy István képviselő úr Mosonmagyaróváron szintén folytatott ilyen egyeztetést. Azt gondolom, hogy az országban nagyon sok olyan fideszes képviselő volt, aki részt vett ilyen egyeztetéseken. Én azért hivatkoztam már arra többször is, általános vitában is meg bizottsági vitában is, hogy ezek nagyon fontos egyeztetések, nagyon fontos konzultációk voltak, mert az egyéni jogok tekintetében, például a szabadság tekintetében, a védett kor tekintetében, a kismamákkal kapcsolatos olyan szabályok, amelyeket a Fidesz-frakció mindig vállalt, mindig hangoztatott, mindig elmondott, hogy védeni kell, ezek mind-mind szóba kerültek és mind-mind a megállapodás felé nemcsak közelítettek, hanem sok helyen megállapodás is született. Erre szerettem volna felhívni tisztelt képviselőtársam figyelmét és megragadni az alkalmat, hogy elmondjam ezt önök előtt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Varga László képviselő úr, MSZP, kettőperces.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólítás érkezett a kormánypárti oldalról arra, hogy döntsük el, mit képviselünk ebben a vitában. Azt hiszem, hogy elég konzekvensen elmondtuk, hiszen a törvény céljánál, azt a tartalmával összefüggésbe hozva a Szocialista Párt álláspontja világos lett. Egyébként nem véletlenül adtunk be több mint ötszáz módosító indítványt, amelyekkel igyekszünk valamennyire kozmetikázni ezt az egyébként vállalhatatlan törvényt.

Egy útra mindenesetre fel szeretném hívni még az önök figyelmét, mert akkor talán ez eljut még így 6 óra magasságában az önök tudatáig: vonják vissza ezt a javaslatot! A legtisztább mégiscsak ez lenne. Próbálják újraépíteni a társadalmi párbeszéd intézményes rendszerét, amit sikerült szétverni. A tripartit rendszerre gondolok, ami egyébként nagyon jól működik a világ számos pontján. Sikerült ezt szétverni, sikerült a szakszervezetek sztrájkhoz való jogát gyakorlatilag ellehetetleníteni, sikerült a munkáltatói alapjogokat korlátozni, a szociális biztonsághoz való jogot sikerül megszüntetni a következő évben az alaptörvénnyel. Ez így komplexen vállalhatatlan és elfogadhatatlan. Tehát ebben a témában politikai vitában vagyunk önökkel, szemben állunk ebben a kérdésben, ezt határozottan letenném az asztalra. Tehát lehet itt az adott előterjesztésről beszélni, sőt, mi kívánunk is, és azt fogjuk javasolni, ha ez az ülés folytatódik, nyilván 8 órától napirend előttikkel, majd a költségvetéssel folytatódik majd ez a nap.

Azt tudom mondani, hogy méltatlan ez a tárgyalási módszer, tegyük ezt át a jövő hétre, folytassuk hasonló módszerrel ezt a részletes vitát a jövő héten, de az alapállásunk mégiscsak az, hogy az egész előterjesztés vállalhatatlan, vonják vissza, tárgyaljanak a szakszervezetekkel, az érintettekkel, a munkavállalókkal.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Józsa István frakcióvezető-helyettes úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2. számú ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, illetve az ahhoz fűzött kormánypárti észrevételekhez, hogy mit is takar ennek a törvényjavaslatnak a célja.

A 2. számú módosítót jegyző Kontur Pál képviselő úr kifejtette, hogy ez egy más világ. Azt hiszem, hogy ebben egyetértünk, ez egy más világ, csak nem egy jó világ. Ami itt a másfél évben történt, ez az erőszakos, átgondolatlan hatalomépítés, törvényalkotás, ami ennek a tárgyalásán is manifesztálódott, megjelent, ez nem szolgálja az ország előrehaladását.

Ahogy Varga László képviselőtársam mondta, egy ilyen alapvető fontosságú törvényt nem lehet ilyen körülmények között tárgyalni, nem lehet ilyen célrendszerben tárgyalni, és nem lehet ilyen előkészítés után tárgyalni, amit a kormányoldal produkált.

(6.00)

Azzal együtt, hogy próbálják védeni ezt ez előkészítést, ettől ez nem lesz jobb. Ha annyira úgy gondolják, hogy jó ez az előterjesztés, akkor bocsássák népszavazásra! (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások ugyanonnan: Úgy van!) Sikerült ez már önöknek más kérdésekben, ami alapvetően érintette a munka világát. Tegyék meg erről is! Ha annyira biztosak ebben, hogy az ország javát szolgálja, akkor kérdezzék meg a választókat!

Azt hiszem, hogy ha ezzel a megfontolással közelítenének a 2. módosítóhoz, illetve a törvényjavaslat céljához, egész más előterjesztést hoznának ide. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Gondolkodjanak népszavazásban!

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások: Úgy van! Népszavazást!)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr következik.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Józsa képviselőtársam ajánlatot tett önöknek: kezdeményezzenek népszavazást! De szeretném jelezni, hogy ha önök nem teszik ezt, és elfogadják ezt a törvényt, akkor majd mi megtesszük. Majd mi kezdeményezünk. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) De még az esély megvan, még megléphetik. (Egy hang az MSZP soraiból: Vonják vissza!) Ha nem lépik meg, meglátjuk, mi lesz.

ELNÖK: Képviselő úr, a törvény céljához legyen szíves! Kénytelen vagyok megkérni.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Hogyne, persze, elnök úr. Csak arról beszélek. Kontur Pár képviselőtársam szavaihoz illeszkedve szorosan, szeretném elmondani, hogy ez a törvénytervezet arról szól, hogy több munkát kell végezni kevesebb pénzért, és mindezt nagyobb kiszolgáltatottság mellett. No, ez az a célfelületet, amelyet, Kontur Pál képviselőtársam, a többség ma megrajzolt a munkavállalóknak, és közben hozzáilleszti azt is, hogy vannak olyan térségek - legkiváltképp a halmozottan hátrányos helyzetű térségek -, amely térségekben élő, adott esetben még személyes adottságaik révén is háttérbe szoruló emberek sokaságának önök regionális, térségi minimálbért, csökkentett összegű minimálbért kínálnak.

Ez a törvény tehát tényleg arról szól, hogy aki nehéz helyzetben van, az feszüljön meg, aki a mélyszegénységben éli az életét, az menjen a nyomor irányába. Ezt meg lehet népszavaztatni.

Visszatérva újólag a törvényhez, szorosan. Kara Ákos képviselőtársam, alelnök úr, a szakszervezetek tekintetében azt a példát tudom elmondani, amit megéltem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Két olyan fórum volt, ahol minden kormánypárti képviselőt meghívtak. Egyik fórumon sem volt egyetlenegy kormánypárti képviselő sem.

Az egyik fórumon Káli Sándorral, a másik fórumon Varga Lászlóval voltam jelen, és az egyik fórumon a kettő közül egy LMP-szakértő volt jelen, képviselő nem.

Hát, körülbelül ennyit a viszonyról, amit önök tanúsítottak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Spaller Endre képviselő úr következik, KDNP.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Azt látom, hogy amit önök itt művelnek ma este, azt nem is tudom, minek nevezzem: szabotázsnak? Talán a méltatlan tárgyalás a legfinomabb.

Ebben az elkövetkezendő 2 órában csakúgy, mint a tárgyalás megkezdésétől folyamatosan, tudtunk volna normálisan haladni, tudtunk volna mindenről normálisan beszélni, ha önök elfogadták volna a saját frakciójukba tartozó alelnök úr javaslatát, hogy ne egyenként menjünk végig a paragrafusokon, hanem egyben tudjunk beszélni.

Már csak azért is, mert önök ezt teszik, miközben Lamperth Mónika is azt mondta, hogy visszavonják a kétperceseket, csak önöket hallottuk beszélni, és hallottuk például Gúr Nándort, aki a túlórapótlékról beszélt hosszasan úgy, hogy teljesen félreérti az egészet. Nem is tudom, hogy egyáltalán elolvasta-e a törvényt, de sajnos ezt sem tudjuk megvitatni, mert ez a pont nincs nyitva.

Éppen ezért kellett volna Ékes úr javaslatát elfogadni, illetve alelnök úr javaslatát elfogadni, hogy mindezeken végig tudjunk menni, de önöknek ez nem érdekük. Mint ahogy önöknek az sem érdekük, hogy egy jó munka törvénykönyve legyen. Önök itt egész végig lázítottak. A részletekről nem beszéltek, csak azzal voltak elfoglalva, hogy a saját politikai hasznukat hogyan tudják abból kihozni, hogy alapvetően megpróbálják a rendszert átalakítani, hogyan lesz ebből önöknek politikai hasznuk. (Zaj az MSZP-s padsorokban.) Érdekli önöket egyáltalán a munkavállalók sorsa? Azt gondolom, hogy nem érdekli. Ugyanúgy most sem érdekli, ahogy akkor sem érdekelte, amikor 200 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.

Sajnos a 2 percbe nem férek bele, de a következő 2 percben még fogok beszélni a szakszervezetekről, Bertha Szilviának arra a mondatára, hogy a munkahely nem ér semmit, illetve még Varga képviselőtársamnak arra a mondatára, hogy vitában állunk politikailag, erről még külön kétpercesben fogonk beszélni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Közben hadd kérjem meg a kormánypárti képviselőket, hogy ne szeretgessenek engem agyon, mert egyre többször hangzik el az a vélemény, hogy a szocialista frakció leszavazta a szocialista házelnököt.

Házszabály szerint jártam el, és a Házszabályunk értelmében, ha jól értem a szocialista frakció célját, akkor nekik így kellett ahhoz tenni, hogy fölhívják arra a figyelmet reggel 6 órakor is, hogy ez milyen fajsúlyú kérdéskört. Csak azért mondom, hogy tisztázzuk! Nem a szocialista elnököt, elnöklőt szavazták le, hanem a mostani tárgyalási metódusban követték a legjobb logikájuk, taktikájuk szerint a saját érdekeiket. Már hogy az én frakcióm érdekeit.

Kontur Pál képviselő úr következik, Fidesz.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy én amellett vagyok, amit képviselőtársnőm mondott: ki kell beszélni a dolgokat. Kis magyar hazánknak ez a problémája, hogy soha semmit nem beszélünk ki, és mindig egymásnak próbálnak ugrasztani népcsoportokat ebben az országban. Ki kell beszélni! Mondja el, mi a véleménye, beszéljük meg!

Már majdnem hallott Józsa képviselő úr is, hogy megszavazza esetleg ezt a dolgot, el tudja fogadni. Beszéljünk! Ha kibeszéljük, lehet, hogy el fogják fogadni az érveinket. Látom, azért kirítt önök közül Gúr Nándor képviselőtársam, aki nagyot nőtt a szememben.

Valószínűleg ő a televíziót hátulról nézi, és nem elölről, mert nem tudja, hogy például ebben a törvényben mi van. Ő mást lát. Mást hall, mást olvas ki belőle. Elölről kell nézni az adást, azt kell olvasni, ami bele van írva a törvénybe, nem azt, amit szeretnénk belegondolni! Ezt jóindulatú emberek azért csinálták, hogy boldoguljanak az emberek, hogy javítsunk valamit, nem azért, hogy rontsunk. (Dr. Varga László és dr. Józsa István közbeszól.) Hogy gondolhat ilyet? Nem értem a logikáját, kedves Gúr Nándor.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szívesen. Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz, kétperces.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Szocialista képviselőtársaim, egy mondatot engedjenek meg nekem! Azt mondták, hogy ilyen előkészítés mellett nem lehet tárgyalni.

Ez a mondat azért ütötte meg egy kicsit a fülemet, mert én '98 óta vagyok képviselő a Házban, és higgyék el nekem, hogy az előkészítés hibátlan. (Felmutatja az ajánlást.)

(6.10)

Több mint 700 ajánlási pontra szedte szét a Ház személyzete azokat a módosító javaslatokat, amelyeket zömében önök nyújtottak be, meglehetősen rövid határidővel. Amit elfelejtettünk esetleg elhozni, azt az ülésteremben mindenkinek, aki kérte rendelkezésére bocsátották. Egyetlen szóra, amikor kiderült, hogy nem egyben fogjuk lefolytatni a részletes vitát, mint ahogy azt terveztük, akkor a törvényjavaslat eredeti szövegét, nem tudom, hány oldalban, de mind a 300 paragrafussal együtt indokolással általánosan részletesen rendelkezésre bocsátották. Tehát én csak annyit szeretnék elmondani önöknek, hogy teljes kiszolgálást kaptunk, tekintet nélkül arra, hogy hány óra van, hogy ma már negyed hét van.

Tehát kérem, képviselőtársaim, azt ne merjék mondani, hogy ez a törvényjavaslat a Ház részéről nincsen tisztességesen előkészítve. Minden körülményt megadtak, mindent biztosítottak. Ami nem adatott meg nekem, az az, képviselőtársaim, amiért az egészségügyi bizottság képviseletében én ma ide jöttem. Nem ma, tegnap, elnézést. Az az, hogy az egészségügyi bizottság benyújtott módosító javaslatáról, amit ráadásul egyhangúlag nyújtott be, az önök képviselői is megszavazták, az LMP-é is és a Jobbik képviselői is, akik most láthatóan összeálltak egy tömbben, ahogy rendes ellenzékhez illik (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jövő héten folytassuk a részletes vitát!), nem engedték meg azt, hogy erről a módosító javaslatról el tudjam mondani a bizottság állásfoglalását, hogy miért tartjuk fontosnak és miért nyújtottuk be. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Folytassuk a vitát. Nincs probléma, nem kell lezárni. - Folytathatjuk.)

Kétszer is tettünk kísérletet arra, önök megakadályozták ezt, képviselő úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), esélyt sem adtak erre. Na, ez nem volt tisztességes.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy így hajnal felé, kora reggel felé elfogyott képviselőtársaim türelme. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem fogyott el.) Spaller képviselő úr azt mondta, hogy mi nem mondtunk igazat, merthogy én azt ajánlottam, hogy vegyük vissza a kétperces hozzászólást, és menjünk át a következő szakaszra. Az összes szocialista képviselő visszavette, de Ékes képviselő úr azt mondta, hogy mondtunk olyat, amire neki muszáj reagálnia, és ment tovább ez a történet.

De hadd mondjam azt, hogy nekünk végtelen a türelmünk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nekünk is.) Ezért most én ismét megteszem ezt az ajánlatot, hogy mi visszavonjuk a kétperceseket, ha önök is tesznek egy ilyen gesztust. De azt gondolom, hogy ezzel a vádaskodással meg türelmetlenséggel nem jutunk semmire, mert joggal kritizálják nemcsak az ellenzék pártjai, hanem a szakszervezetek, érdekképviseletek, mások ennek a törvénynek az előkészítését.

És nem kritizáltuk mi a Ház előkészítését, erről szó nem volt. Nem volt itt probléma azzal, hogy a Ház adminisztrációja hogyan készítette elő ezt az iszonyú nagy számú módosítót. Nem ez volt a gond, hanem az, hogy az előkészítésben az az érdekegyeztetés, ami egyébként garanciáját adhatta volna annak, hogy ez egy konszenzusos, valóban a munka világában békét teremtő és innovációt hozó törvény legyen, ez az esély elszállt, és ez a felfogás, nem véletlen, hogy mi a törvény céljánál ilyen élesen vitatkoztunk, mert ez a felfogás nekünk nem jó.

De szeretném továbbra is a tisztességes hangnemet megőrizni, és erre biztatom önöket is, hogy ne állítsanak olyat, amit mi nem mondtunk vagy nem csináltunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: 12 kétperces bejelentkezés van, csak tájékoztatom önöket. De egy ügyrendi jelentkezés is van, Horváth Zsolt képviselő úr.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismételten arra tegyek egy ügyrendi javaslatot, hogy engedjék meg a vitának az egy szakaszban történő tárgyalását, hogy azt a célomat, amiért én idejöttem a házba, jelesül, hogy az egészségügyi bizottság módosító javaslatát érdemben elmondhassam önöknek, és kérhessem hozzá a támogatásukat.

Ezt egyelőre önök akadályozták meg. Az önök által delegált ülést vezető elnök, az önök pártjából, tisztelt szocialista képviselőtársaim, az ülést vezető elnök úr tett egy javaslatot, amit önök egy gépi szavazással a Ház határozatképtelenségével megakadályoztak. Ennek tisztában vannak a következményével, a Magyar Országgyűlésben ez egy gentlemen's agreement, kézfelemeléssel szoktuk a vita szakaszait meghatározni, a legritkább esetben fordult elő ilyen. Én konkrétan nem tudok rá példát mondani, de bizonyára volt a Ház történetében, csak én nem voltam akkor jelen.

Úgyhogy én, ahogy elnök úr az előbb is, kérem, hogy ezt az ügyrendi javaslatot tegye föl vitára. Viszont most arra kérem a jelen lévő pártok képviselőit, hogy álljanak föl, és nyilatkozzanak arról, hogy hozzájárulnak-e a maguk részéről ahhoz, hogy egy szakaszban történjen meg a vita további lebonyolítása, vagy nem járulnak hozzá.

És ennek függvényében lehet, hogy teljesen fölösleges újra szavazni, csak azt ne mondja Lamperth Mónika képviselő asszony, hogy ezt a helyzetet mi idéztük elő. Na, ezt nagyon szépen kérem, ne mondja, ezt a helyzetet nem mi idéztük elő. Ez valószínűleg az önök politikai célja, de ezzel azt érik el, hogy nem lehet elmondani azokat a javaslatokat, amelyeket parlamenti bizottságok tettek meg. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Belefojtjuk a szót. - Derültség az MSZP soraiban.)

Tisztelettel kérem, hogy fontolják meg az ügyrendi javaslatot.

ELNÖK: Elhangzott Horváth Zsolt képviselő úr ügyrendi javaslata. Ez azt jelenti, hogy frakciónként egy hozzászólást ebben a témakörben kettő percben tudok engedélyezni. Lukács Zoltán jelentkezett először.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A kétharmados fideszes többség feladata az, hogy biztosítsa a Ház határozatképességét. (Taps és közbekiáltások az MSZP soraiból: Így van!) Ha önök nem jönnek be dolgozni, akkor nem lehet vitatkozni. 260-an vannak, és úgy kell keresni nagyítóval önöket itt a házban. Egy.

Kettő: ha egyben hagytuk volna, egy vitaszakaszban hagytuk volna, akkor sem lehet ennyi idő alatt 700 módosító javaslatot megbeszélni. Semmi probléma nincs, önöknek nem kell azt a játékot játszani itt 9-kor, amikor fölébrednek a képviselőtársaik, hogy itt majd összevonják ezt az egészet, és ügyrendileg lezárják az egész vitát. Ha önnek van még mondanivalója, akkor mikor bejön a frakcióvezetője, javasolja neki azt, hogy napoljuk el a vitát, és folytassuk, mert önnek még a törvényhez mondanivalója van. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!)

Mi készen állunk a vitára egy hétig is, éjszaka is, ma is itt ültünk, ne zárják le a vitát, folytassuk a vitát, van 700 módosító javaslat, amikor a végére értünk, akkor szavazzunk a törvényről. Ez ennyire egyszerű. Nem kell azt gondolni vagy azt mondani, hogy nem lehet máskor lezárni ezt a vitát, csak pont a mai napon kell lezárni. Mi az, ami ilyen iszonyatosan sürget minket ebben a munka törvénykönyvében, hogy még egy hetet nem bír ez a munka törvénykönyve, mert azonnal le kell zárni, és azonnal el kell fogadni, mert egyébként összedől az ország.

Nem kell ilyen módon törvénykezni, normális menetben kellene ennek a Háznak működnie, és akkor nem állnának elő ilyen helyzetek. 700 módosítót akkor sem tudtunk volna megbeszélni, ha egy szakaszban tárgyalja a Ház. Ez fizikai képtelenség lett volna.

Arra kérem önöket, a megérkező frakciótársaikkal beszéljék meg, hogy napoljuk el a vitát, és folytassuk tovább ezt a vitát.

Köszönöm szépen. (Taps és közbekiáltások az MSZP soraiból: Így van!)

ELNÖK: Jobbik-frakció, Bertha Szilvia. (Kara Ákos jelentkezik.) Csak kérdezem Kara Ákost, hogy a frakció nevében ehhez? (Kara Ákos bólint.) Jó, akkor mindjárt szót adok, csak mert nem volt egyértelmű, hogy ügyrendi, de jegyeztem, nem szükséges megnyomni.

Bertha Szilvia képviselő asszony!

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én ezzel a két perccel akarok élni, hogy ehhez hozzászólok. Az a helyzet, hogy én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők nem értik meg, hogy mi az alapvető probléma.

Én is nagyon szeretnék továbbmenni egyébként, merthogy nekem ehhez a módosító részhez igazából nincs közöm, én ehhez nem adtam be módosító javaslatot és a Jobbik sem. A fő probléma az, hogy nincsenek válaszok. Tehát hiába van itt, és már beszélünk, nem tudom, 5 órája erről a pontról, még mindig senki nem mondta meg, hogy például tartalmilag a célt hogy valósítja meg a tervezet, tehát hol van benne a munkavállalók gazdasági, valamint szociális érdekeire való tekintet. Nem kapjuk meg a válaszokat, csak ilyen nevetséges szintű, nem is tudom, minek nevezzem, még párbeszéd sincs. De valójában azt, hogy mondjanak legalább példát arra, hogy az önök által megfogalmazott cél, amit ez a törvény megvalósít, hol valósul meg, tehát hol van benne az, hogy a munkavállaló gazdasági és szociális érdekére is tekintettel van a törvényjavaslat?

Amint erre választ kapunk, akkor nyilván kialakult egy érdemi vita, megkaptuk a választ, lehet továbblépni a következőre. Amíg erre nem kapunk választ, márpedig ez folyamatosan úgy zajlik, hogy nem kapunk választ semmire. A bizottsági ülés alatt is hiába vettük végig a módosítók egy részét, egyszerűen nem volt válasz a kormány részéről, hogy miért utasítják el az adott módosítót, csak ilyen kommersz, tartalmatlan egységválaszok voltak, és ezt nem tekintjük megfelelő párbeszédnek, mert nem magyarázzák el, hogy miért gondolják, hogy ez a munkavállalóknak valamilyen szinten is az érdekeit, a szociális és gazdasági érdekeit védené.

Ezt kellene megérteni, hogy amíg nincsenek válaszok, addig nem lehet továbblépni, mert addig nem történt meg a tárgyalása annak a paragrafusnak. Ezért a Jobbik nem támogatja azt, hogy egy egységbe vegyük az összes módosítót. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kara Ákos képviselő úr a Fidesz nevében.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném, ha világosan tudnánk azt rögzíteni: a Fidesz-frakció azt szeretné, hogy ebben az ügyrendi kérdésben történjen szavazás, és az önök jóindulata, a szakmai érdek és a mai napra kitűzött feladat is szerintem akkor teljesülne, ha egy szakaszban teljesíteni tudnánk a vitát, a konzultációt, a javaslatokat, az érveléseket.

(6.20)

Emlékezzenek rá, önök között, kedves szocialista képviselőtársaim, többen voltak, akik már utaltak olyan elemekre, olyan fejezetekre - tizedik fejezetre, tizenkettedik fejezetre a törvénytervezetben -, ami azt feltételezi, hogy egy egységben kéne menni tovább. Én magam már talán hitelesen mondom önöknek, most már órák óta azt mondom, hogy menni kéne tovább, kellő körültekintéssel, de mégis kellő tempóval a rendelkezésünkre álló időben.

Tehát a Fidesz-frakció részéről, őszintén szólva, nem nagyon értem. Ha már harmadszor is kell ez, akkor most harmadszor is megtesszük ezt a javaslatot. Kérem, hogy ezt majd támogassák.

Most teljes jó szándékkal hadd mondjam Lamperth képviselő asszony, miniszter asszony mondanivalójára. Ő korábban, órákkal ezelőtt is egy nagyon nagy nyitottságról tett tanúbizonyságot, és azt gondolom, hogy ő tényleg szeretné ezt a kérdést olyan összefüggésben kezelni, hogy kérdésfeltevések, valódi vita, őszinte kérdések, őszinte válaszok. Azt gondolom, hogy az a keret, amit javasolt képviselőtársam, és a Fidesz-frakció támogatja ismét, az megadná ennek a lehetőségét.

Engedjék meg csak egész röviden, hogy Bertha Szilvia képviselő asszony mondanivalójára hadd reagáljak olyan értelemben, hogy azt, amit ő kér és ő szeretne, azt abban a keretben tökéletesen meg lehetne tenni, amit javasolunk. Tehát arra biztatom, hogy bátran szavazza meg a javaslatunkat, amit most már harmadszor tesz meg képviselőtársunk, illetve pontosabban így mondom, hogy harmadszor kerül ide a Ház elé, harmadszor dönthetünk róla. Szavazzon igennel (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és akkor tudjuk kezelni ezt a kérdést.

Köszönöm.

ELNÖK: Kaufer Virág képviselő asszony, LMP, az ügyrendi kérdéshez még.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm az ügyrendi előterjesztést is, mert azt vettem észre, hogy az utóbbi fél órában már nem a törvény, hanem a vita céljáról zajlottak a kétpercesek. Ez teljesen evidens, hiszen benne találtuk magunkat ebben a 22-es csapdájában, aztán, hogy erről ki tehet, azt majd döntse el a Fidesz meg az MSZP egymás között.

Azt gondolom, mi mindannyian ugyanabban a cipőben vagyunk, vitatkoznunk kell egy törvényjavaslatról, amivel alapvetően nem értünk egyet, alapelveiben nem értünk egyet, és higgyék el, kormánypárti képviselőtársaim, én együtt érzek önökkel; nem önök voltak azok, akik ezt a törvénytervezetet ide a Ház elé tették, prezentálták, és önöknek kell itt most ezekben a hajnali órákban helytállni ennek a megvédésében.

Úgyhogy én maximálisan együtt érzek önökkel, de változatlanul kénytelen vagyok támogatni az ellenzék javaslatát arra vonatkozóan, hogy a részletes vitát folytassuk szakaszonként. Ugyanis azt gondolom, hogy egy nagy különbség lenne abban, hogy a hétszáz módosítót végigbeszéljük a rendelkezésünkre álló idő alatt, és ez pedig az, hogy ha önök el tudnák mondani most azt, amiért idejöttek ebbe a Házba, akkor utána hazamennének aludni, velünk ellentétben, akik viszont végig akarjuk beszélni ezt a hétszáz módosítót, és így legalább kormánypárti képviselők jelenlétében vagyunk kénytelenek ezt a vitát lefolytatni, és nem csak ellenzékiekkel.

Spaller képviselőtársamnak szeretnék visszautalni, és ezzel is erősíteni azt, hogy miért gondolom, hogy a részletes vitára szükség van. Azért, mert ön is tudja, képviselőtársam, hogy ez az első alkalom, hogy mind a hétszáz módosító javaslatról részleteiben vitatkozni tudunk. Erre sajnos a bizottsági ülés kereteiben nem volt lehetőségünk, ki kellett választanunk bizonyos módosító javaslatokat, amikről tudtunk beszélni. Ez az első lehetőségünk arra, hogy mindegyik módosító javaslatról érdemben beszéljünk.

Igen, ez hosszú idő, igen, ez figyelmet (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), koncentrációt és energiát igényel mindannyiunktól.

Köszönöm. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Szavazunk az ügyrendi javaslatról, ugye nem kell megismételni... (Jelzésre:) Bocsánat, nem láttam bejelentkezve! Miután ekkora sor van a kétpercesnél, mindenki az ügyrendi gombot nyomta, és onnan tudtam, hogy az ügyrendi javaslathoz kívánnak szólni. Elnézést, nem láttam!

Spaller Endre, tessék parancsolni!

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen. Kaufer Virág képviselőtársamnak mondanám, hogy ön az mondja, hogy ahogy eddig folytattuk, úgy tudunk a módosítókról beszélni. Nem tudunk a módosítókról beszélni, hiszen láthatja, hogy még mindig az első szakasznál tartunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mert obstruáltok!) Pontosan azt szeretnénk, hogy tudjunk a módosítókról beszélni, és megígérem, hogy nem fogunk hazamenni akkor sem, ha lehetőségünk lesz kifejteni.

És akkor tudnánk beszélni arról, hogy hogyan is egyeztettünk a szakszervezetekkel, tudnánk beszélni arról, hogy mit találtunk, hogy a szakszervezetek miben nem értenek egyet, és mit találtunk akkor, amikor az MSZP benyújtotta a szakszervezetek összes javaslatát módosító indítványként, csakhogy ezek időnként egymásnak ellentmondanak.

Mondjuk ki egészen őszintén, ezért nem akarják azt, hogy egyenként végigmenjünk, és ezért szabotálják ezt a részletes vitát. Nekem azzal van a nagy bajom, hogy ha ezt elnapoljuk és folytatjuk jövő héten vagy az azt követő héten, önök akkor is ugyanígy meg tudják tenni, hogy elbeszélik, végigszabotálják, de láthatóan nem akarnak részletes vitába bocsátkozni, amit én nagyon sajnálok, mert ez egy annál sokkal fontosabb törvény.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Akkor most szavazhatunk az ügyrendi javaslatról. Hallották a kérdést, nem ismétlem meg. Tehát a vita egyszakaszos lebonyolítására tesz javaslatot a Fidesz frakciója. Kérem, szavazzanak most kézfelemeléssel! (Szavazás.) Nyolc, ugye? Bocsánat! Államtitkár urat szerintem nem számoltam, akkor kilenc, ha minden igaz... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Benne volt! Nyolcan vannak!) Nyolc. Köszönöm.

Ki az, aki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tizennégy. Megyünk tovább.

Józsa István, kétperces.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Akármennyire is úgy gondolják a kormányoldalon, hogy ez a 2. számú javaslat nem ad lehetőséget arra, hogy a törvény lényegéről beszéljünk, nagyon tévednek.

Tehát én nem azt mondtam, hogy itt most ez a módosító indítvány, ez az ajánlás a Ház részéről nincs korrektül előkészítve. Nem erről beszéltem. Arról beszéltem, hogy ami itt a törvényjavaslat céljában megfogalmazódik, és a Kontur Pál és Aradszki képviselő úr részéről módosításra szorul, ez az eredeti előterjesztés, ez nem került úgy megvitatásra, úgy előkészítésre, nem ment át úgy egy társadalmi érdekegyeztetésen, ahogy a munka törvénykönyvének a jelentőségéhez szükség lett volna.

Önök kiválogattak néhány tárgyalópartnert, akikkel még csak nem is tárgyaltak, akiket tájékoztattak arról, hogy körülbelül mi kellene. Nagyon jól megfogalmazta, szemben velem a kormányoldal, hogy mi valóban tárgyaltunk a szakszervezetekkel, valóban megfogalmaztuk azokat a javaslatokat, amiket ők fontosnak tartanak, és úgy gondoljuk, hogy ennek a vitájára itt, a magyar parlamentben a részletes vita keretében sort kell keríteni. Nem így éjszaka eldugva, hogy senki ne lássa, hogy senki ne hallja, hanem világos nappal, sokkal több résztvevővel, és valamennyi módosító indítvány, az ajánlás szerint 359 pont szerint, részleteiben.

Ha önök ezt komolyan akarják, akkor, ahogy elhangzott, szóljanak a frakcióvezetésüknek, és ne zárjuk le ma reggel ezt a vitát, hanem folytassuk érdemben úgy (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahogy ez a törvény súlyához méltó.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Lenhardt Balázs jegyző úr, Jobbik.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Kedves fideszes képviselőtársaim figyelmét szeretném felhívni arra, ha már itt közösen kell végigélvezzük ezt a felejthetetlen éjszakát, hogy teljesen igazuk van a szocialista képviselőknek ebben a vitában, és mint Luther Márton, ők itt állnak vagy inkább ülnek, és nem tehetnek másképp, mert tényleg ez a lényeg, hogy a nemzeti együttműködés kormányaként aposztrofált képződmény - ugye mindig az ilyen szómágiában hisznek -, az lehetetlenné teszi még az érdemi vitát is.

És nem először történik meg, hogy egy ilyen nagy jelentőségű törvényt lehetőleg hajnalban, minden szem és fül elől eldugva tartanak meg, és ilyen szempontból akárhányszor vetik fel, vállalhatatlan és elfogadhatatlan. Én tudom, hogy ez nem az önök hibája, tehát azért nem fogadjuk el ezt a javaslatot, hanem a kormányé, de akkor is lássák be: egyszerűen nincs más olyan eszköz az ellenzék kezében, amivel az eljárás elfogadhatatlanságára és tarthatatlanságára felhívja a figyelmet.

(6.30)

Ezt gondolják végig! Nem arról van szó, hogy itt bárki az obstrukciót azért veti be, mert nincs jobb dolga, mondjuk, egy hétfő éjszakára és hajnalra, hanem egyszerűen azért, mert azok a módszerek, amelyeket önök rendszeresen megengednek maguknak, tűrhetetlenek. Abba kellene hagyni, el kellene gondolkozni, hogy ez az arrogancia és az a gőg, amivel mindent le kell nyomni a torkunkon gyakorlatilag úgy, hogy lehetőleg még az ellenvéleményt se lehessen megfogalmazni értékelhető időben, célravezető módszer vagy nem célravezető. Biztos vagyok benne, hogy képviselőtársaim se ragaszkodnának ehhez, ha legalább minimális jó szándékot és jóindulatot látnának a valóban fontos viták és törvényjavaslatok megtárgyalására a megfelelő időben. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, MSZP!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Lenhardt képviselőtársam gondolatát folytatnám a tekintetben, hogy nemegyszer a bizottságok keretei között is megtapasztaljuk, hogy úgy kell törvénytervezetet tárgyalni - és alelnök úr, cáfoljon meg, ha ez nem így van -, hogy még a bizottság alelnökei is néha tétováznak, mert nem tudják, hogy mi is a viszony, hiszen az utolsó pillanatokban kerülnek elénk előterjesztések. Nem lehet így, nem lehet így törvényeket tisztességgel végigvinni a képviselők részéről!

Amikor mi azt mondjuk, hogy ez egy nem előkészített folyamat, akkor mi nem a Házról beszélünk, nem-nem, arról beszélünk például ennek a törvénytervezetnek a keretei között, hogy azokkal, akikkel egyeztetni kellene ezeket a törvényeket, önök nem egyeztetik. A háromoldalú párbeszéd hiánya kiütközik a munka törvénykönyvének a tárgyalásánál. Igen, kiütközik, látható. Önök azt semmibe nem nézték, és nyilván ebből fakadóan az a helyzet alakult ki, mint ami, hogy annak a hiánya itt köszön és ilyeténképpen vissza.

A munkavállalóknak a keresete - akármit mondanak - a törvényen keresztül csökkenni fog, tehát törvényi úton csökkentik a munkavállalók keresetét; a jogbiztonsága sérül a munkavállalóknak. A szakszervezetek elleni támadások sokaságát lehet felfedni ebben a törvénytervezetben, de az meg nem őket érintő támadásként kell hogy szóba kerüljék, hanem az általuk védett emberek, munkavállalók érdekeiként. Ennyire egyszerű a történet: nem a szakszervezeteket védjük mi akkor, amikor Czomba Sándor államtitkár úr elhagyja termet (Dr. Czomba Sándor: Köszönöm szépen. - Dr. Varga László: Még csak fél hét van!), nem, neki is mondom, hanem a szakszervezetek által képviselt embereket, munkavállalókat.

No és a lényege: a szakszervezeti javaslatokat meg azért hoztuk be a Házba, mert nem volt országos érdekegyeztetés, és nem volt módjuk arra, hogy érvényre juttassák mindazt, amit fontosnak tartottak.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tájékoztatom önöket, hogy az ügyrendi kérdésről szavaztunk, tehát muszáj visszatérnünk a részletes vita szabályainak megfelelően az első három ajánlási pontra, tehát koncentráljunk erre, közben pedig köszöntjük Cséfalvay államtitkár urat a hajó fedélzetén.

Aradszki András következik, KDNP, bármily meglepő, két percre.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Igen, kétperces, és tulajdonképpen köszönöm az elnök úrnak, hogy jelezte, hogy térjünk vissza a kályhához, azaz az 1., 2., 3. ajánlási ponthoz, amelyeken ha jól értettem, azért nem tudunk továbblépni, mert ezek mögött a pontok mögött nem látják annak a megtestesülését (Gőgös Zoltán: Azért, mert állandóan kétpercest nyomtok!), annak a megtestesülését. A kétperces önnek is rendelkezésre áll. Úgy gondolom - és sajnos, Bertha Szilvia képviselő asszony kiment -, hogy ez pont fordítva történik: ha ebben, mintegy emelkedettebb részét tekintve a tervezetnek, egyet tudunk érteni, hogy mi kell hogy legyen a munka törvénykönyvének a célja és rendeltetése, akkor ezen már rég tovább lehetett volna menni, de úgy látom, hogy nincs meg az a szöveg, amiben közös álláspontunk legyen, hogy legalább ennyi tartalma kell hogy legyen, ilyen célja kell hogy legyen a javaslatnak. Később, ahogy a részletes vitában megyünk előbbre, akkor lehet szembesíteni a konkrét szabályozást, a konkrét tervezetnek a szövegét, hogy az valóban megfelel a célnak, szolgálja az adott szakasz a célt.

Így van szerintem értelme a részletes vitának, ehhez képest itt egy ilyen egymás hasába lyukat beszélés van többségében. Én igyekszem mindig tárgyszerűen hozzányúlni az 1., 2., 3. ajánláshoz, nem sok minden visszajelzést kapok róla, de úgy látom, hogy ezt más szavakkal is el lehetne mondani, ez meddő vitának tűnik ebben az esetben. Egyszerűen arról van szó, hogy a tisztelt képviselők ennek a struktúráját (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) nem nagyon értik meg: az alapelv azért van, hogy abból kiindulva szembesítsük később a részletes vita során a tényleges szöveget. Én erre teszek javaslatot, hogy ilyen szempontból ismét gondolják meg az ajánlás 2. pontjának elfogadását.

ELNÖK: Nemény András képviselő úr következik két percre, MSZP.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Spaller Endre azt a kérdést tette fel, hogy érdekel-e minket a munkavállalók sorsa. Ön költőinek szánta ezt a kérdést, és azt gondolta, a válasz az, hogy nem, de bizony minket érdekel. De önöket? Itt vannak heten, most heten se, és éjszakára tették a vitát. Akkor miért csodálkoznak azon, hogy mi az éjszakából megpróbálunk nappalt csinálni azért, hogy hátha valami fény az önök fejében is gyúlik, és azt fogják gondolni, hogy tán érdemes ezzel a témával sokkal többet foglalkozni, és talán érdemes elnapolni ezt a vitát, és érdemes máskor megtárgyalni. Ez a mi célunk, lehet, hogy nem sok, de azt gondolom, hogy ez a legtöbb, amit most itt megtehetünk, és meg is fogjuk tenni.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Kontur Pál képviselő úr! (Dr. Varga László: Döbbenetes, nincs a teremben!) Akkor megyünk tovább. Aradszki András képviselő úr, KDNP, ügyrendi kérdésben jelentkezett.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Olyan ügyrendi javaslatom lenne, tisztelt elnök úr, hogy meg szeretném tudni, hogy Nemény András képviselő úr hozzászólása mennyiben kapcsolódott az 1., 2., 3. pontján az ajánláshoz. (Gőgös Zoltán: Amennyire Spalleré!) Nagyon érdekelne, hogyan működik ennek a hozzászólásnak a tartalma, miképpen tükrözi vissza a munka törvénykönyve céljának vitáját.

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr! Úgy működik a Házszabály szerint az ügyrendi javaslat, hogy először egy percben tetszik tenni egy javaslatot...

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Igen.

ELNÖK: ...aztán utána kettő percben indokolja. Javaslat nem hangzott el, így aztán az indoklás részével meg nem tudok mit kezdeni. Tehát tegyen egy javaslatot, és aztán utána két percben indokolhatja.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): A javaslatom az, hogy szerintem lépjünk tovább, miután itt nem nagyon tudunk előbbre jutni, és valóban értelmesebb dolgokra is tudnánk fordítani a drága időnket, amit erre szánunk. Lépjünk tovább! (Gőgös Zoltán: Hagyd abba a kétpercest, aztán továbblépünk!)

ELNÖK: Jó. Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott az ügyrendi javaslat, hogy lépjünk tovább. Kérdezem, hogy van-e az elhangzott ügyrendi javaslathoz valamelyik frakciónak hozzászólási szándéka két percben. Én magam nem tudom értelmezni, tehát ezért kérem a Ház segítségét ehhez az ügyrendi javaslathoz. (Jelzés nem érkezik.) Ha nincsen, akkor nem tudom, hogy ragaszkodik-e a képviselő úr a szavazáshoz. (Dr. Varga László: Honnan hová? A-ból B-be? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Erről nem lehet szavazni!) Igen, nekem is ez a bajom, gondoltam, hogy nem értem az ügyrendi javaslatot, de álvitát ne folytassunk. Értettük, amit mondott, ez egy vélemény volt, nyugodtan nyomjon kétperces gombot, mert lehet ilyen véleményeket megfogalmazni. Csatlakozom azon képviselői hozzászólásokhoz, akik azt kérik, hogy folytassuk a részletes vita szabályainak megfelelően a mostani vitánkat. Tehát azok az álláspontok, amelyek az ügymenetre és a helyzetértékelésre vonatkoznak, nem a részletes vita kereteibe valóak.

Ennek megfelelően adom át a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 1., 2., 3. pontjához szeretnék hozzászólni, csakhogy a részletes vita szabályait e tekintetben tartsam.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): És nyilvánvalóan a törvény céljához, ami ebben az első szakaszban fellelhető. A vita valahol itt ilyen nyelvhelyességi kérdéseken kezdett el indulni, aztán igenis tartalmi kérdések merültek fel, nyilvánvalóan azért, mert tulajdonképpen egy célmeghatározás, tehát egy teljes tartalom feltárul ebben a tekintetben.

Az jól látszik, hogy ebben a tartalomban nem értünk egyet, és hogy többféle megközelítésben több javaslattevő szeretett volna ezen a célon módosítást eszközölni; van ebben egyébként nyilvánvalóan kormánypárti szándék is. Azt gondolom, hogy ha egy ilyen súlyú javaslatnak már a célja is ekkora vitát vált ki, akkor valószínűleg itt valami probléma történt az előkészítésben; probléma történt, merthogy a tripartit érdekegyeztetés rendszerét szétverték, nem egyeztették ezt azokkal, akikkel ezt kellett volna, azoknak érdemi beleszólásuk nem volt.

(6.40)

Ma egyébként szakszervezeti oldalon is kiváltságos az, aki egyeztethet önökkel, önök kiemelnek valakiket, akiket partnernek tartanak, úgy általában meg nem tartanak senkit sem partnernek, meg adott estben lehet, hogy egyezetnek is bizonyos mozgásokat erről a dologról.

Azt hiszem, hogy addig nem lehet erről a jogszabályról egészében érdemben beszélni, amíg ezt a célrendszert nem definiálják megfelelően, és nem egyeztetik a társadalmi partnerekkel. Ha ez nem történik meg, akkor nem áll más módunkban, mint hogy egyébként - és csak ennyiben térek ki az előzőekre - azt kérni, hogy folytassuk ezt a részletes vitát ebben a módszerben, mondjuk, a következő héten, addig, amíg a végére nem érünk, és hogyha változatlanul a célban sem tudunk megállapodni, az ajánlás három pontjában meghatározott módosítókkal sem, akkor azt tudom mondani, hogy erről döntsön a nép, legyen népszavazás, vagy vonják vissza.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Elleszünk egymással Aradszki képviselő úrral, ügyrendi jelentkezés.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Igen, hogy eleget tegyek a jogos kritikának, mert lehet, hogy az előbb nem fogalmaztam meg pontosan az ügyrendi javaslatomat.

Azt indítványozom, elnök úr - kellő tisztelettel -, hogy az ajánlás 1., 2. és 3. pontja fölötti vitát zárjuk le, és lépjünk tovább a következő szakaszra.

ELNÖK: A vita lezárására ilyen módon a Házszabály értelmében nincs lehetőség. Tíz képviselőt tessék ehhez gyűjteni, és utána a Háznak erről szavaznia kell, a határozatképességet meg biztosítani ahhoz, hogy ezt a szakaszt lezárhassuk.

Ennek a feltételeit nem látom jelenleg a teremben, ezt rögzítjük a jegyzőkönyvben, tehát nem határozatképes az Országgyűlés ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon, úgyhogy megyünk tovább.

De ne vegye a szívére, tudom, hogy önnek ezeket kell javasolnia, én meg Házszabály szerint és persze a saját szám ízlése szerint ezeket a vitákat rendezem. Tehát nem kell egymással... Van valami ügyrendi javaslata a szocialista frakciónak? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor megyünk tovább.

Bertha Szilvia képviselő asszony következik, kettő percben, Jobbik.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Amennyiben elhangzott volna, hogy a célt valóban át kell alakítani - most visszatérek a témához -, és az kerül bele megfogalmazás szinten, hogy a törvénytervezet célja az, hogy a munkáltató gazdasági és szociális érdekeire legyen tekintettel, akkor semmi probléma nem lenne. Nem mondjuk, hogy egyszerűen tudomásul vennénk, de legalább egyfajta válasz lenne arra, hogy akkor önök így gondolják.

De az a baj, hogy olyan dolgot vesznek bele, ami a tartalommal nem áll összefüggésben. Ugye, ebből alakult ki az, hogy ezen nem tudunk továbblépni. Csak egy egyszerű példával: hol jelenik meg ott a munkavállaló szociális és gazdasági érdeke, amikor három műszakban, folyamatos munkarendben dolgozva elveszik tőle a folyamatos pótlékot, a pihenőidőt úgy határozzák meg... (Kontur Pál: Nem veszik el.) De, a folyamatosat elveszik, képviselőtársam, tehát a folyamatos pótlékot elveszik. (Kontur Pál: Egy fillérrel sem kap kevesebbet.) 8 óra pihenőidőt határoznak meg, amit kötelező biztosítania a munkáltatónak, tehát este 10 órakor végez a délutáni műszakban, valahogy hazavergődik az esti-éjszakai járattal, alapvető dolgokat elintéz, alszik talán két vagy három órát, és aztán a hajnali járatokkal 6 órára megpróbál visszaérni a munkahelyére. Majd, amikor hibázik, mert adott esetben a biológiai szükségletét nem fedezi háromórányi alvás, akkor a munkáltató egy az egyben ráterheli a felelősséget. Ha szerencséje van, akkor csak négyhavi bérét viszi el, ha nincs szerencséje, és még kollektív szerződés hatálya alá is tartozik, akkor esetleg 8 havit, de hogyha ráfogják, hogy ez különösen gondatlan cselekedet volt, akkor akár az egész kárt is a nyakába zúdítják, az egész családját és őt is egész életére ellehetetlenítve.

Tehát ebben hol jelenik meg a munkavállaló szociális és gazdasági érdekeinek a figyelembevétele?

Köszönöm.

ELNÖK: Spaller Endre képviselő úr, KDNP.

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Azt azért szeretném, ha rögzítenénk, hogy dr. Lenhardt Balázs és Nemény képviselőtársam is elismerte az obstrukciót. Nem látom értelmét, hogy ha nem most zárjuk le majd a vitát reggel, hanem még folytatjuk, akkor ők is folytathatják ezt az obstrukciót, én ennek nem sok értelmét látom.

Viszont szeretnék egy kicsit arról beszélni, hogy mi igenis tárgyaltunk a szakszervezetekkel. Hogy ők mennyire kiváltságosak, azt nem tudom, aki bejelentkezett, mi mindenkivel tárgyaltunk, aki jelezte ez irányú igényét. (Gőgös Zoltán: Ne mondj ilyet!) Többek között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, az MTSZSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete, illetve volt néhány olyan szakszervezet, amely bár jelezte tárgyalási szándékát, végül nem jött el a megbeszélésre.

Azt azért látni kell, hogy számos kérdésben maguk a szakszervezetek sem értettek egyet, legalábbis akkor, amikor mi tárgyaltunk velük, ez így volt. Például az üzemi tanácsok és a szakszervezetek hatáskörének és jogkörének a pontos meghatározásában, ez volt az egyik dolog, amiben nem értettek egyet. A másik, hogy mi legyen a szakszervezeti taglétszám számításának az alapja, esetleg a levont díj, vagy pedig, mondjuk, egy jegyzői igazolás. Ugyanígy nem volt például közös álláspontjuk abban, hogy mi a jobb; az, hogyha a munkaadó levonja a tagdíjat, vagy az, hogyha nem vonja le a tagdíjat, ámde ezáltal a szakszervezetek közvetlenebb kapcsolatot tudnak létesíteni a saját tagjaikkal.

Régen-régen ebben a vitában Bertha Szilvia jelezte, hogy a munkahely nem ér semmit az új munka törvénykönyve szerint. Azt gondolom, abban a világban nem ért semmit a munkahely, amikor gyakorlatilag segélyekkel meg ilyen-olyan juttatásokkal ugyanannyit lehetett keresni, mint tisztességes munkával. Ezt a világot próbáljuk meg fölszámolni, és helyreállítani a munka becsületét.

Két percbe ennyi fért bele, sajnos rendes hozzászólás nem hangzott el ebben a vitában egyáltalán, tehát ezt meg sem kísérelem.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Volt bejelentkezés sok rendes, normál hozzászólásként, csak a kétperces párbaj elindult, és utána minden képviselő visszairatkozott a kétpercesek közé, és a normál szót kérő gombot nem nyomta meg.

Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lenhardt Balázs kétpercesére szeretnék reagálni. El lehet fogadni azt, hogy az Országgyűlésben... Nincs itt? (Jelzésre:) De, ott van, bocsánat, jegyző úr. El lehet fogadni azt, hogy az Országgyűlésben valaki erőteljesebb hangnemet használ; én nem szeretem a Jobbiknak azokat az egyébként személyeskedő és sértegető hangnemű hozzászólásait, amelyekben önök fogalmazzák meg a mondataikat, de ez ízlés kérdése, be kell látnom.

Ugyanakkor, képviselő úr, azt szeretném visszautasítani, hogy itt a mai napon a kormánypárti többség - ó, milyen szép mondat volt itt, a mai este leírására - agresszív módon megakadályozta azt, hogy önök vitát folytassanak. Ne haragudjon, ez egyszerűen tényszerű hazugság. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Tehát erről itt szó nem volt. (Dr. Józsa István: Miért éjszaka kell tárgyalni?)

A másik, hogy lehetetlen megfogalmazni a kritikájukat. Na, erről megint szó nem volt, képviselő úr. Tehát ezt a kettőt nagyon határozottan szeretném visszautasítani, erről itt szó nem volt a mai nap folyamán. (Dr. Józsa István: Nappal, a tévébe.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy kivétel nélkül minden képviselő, akiben volt annyi kitartás, hogy ezt a vitát itt végigülte, elkötelezett amellett, hogy jó munka törvénykönyve legyen. Az, hogy mi nem értünk egyet, hogy egyébként ez tartalmában milyen, mert nekünk más erről a véleményünk, azt gondolom, ez ebben a vitába kiderült. De hogyha a kormánypárti képviselők valóban elkötelezettek abban, hogy értelmes vitát folytassunk tovább, akkor továbblépni úgy lehet, hogy a kétpercesektől megtartóztatják magukat, mert ügyrendileg máshogy nem lehet, ahogyan az elnök úr elmondta. És mi azért nem szavaztuk meg, én egészen bizonyosan azért nem szavaztam meg, hogy egy vitaszakaszban tárgyaljuk - és ebben következetesek voltunk -, mert én nem emlékszem olyanra, pedig elég régóta képviselő vagyok, hogy egy ilyen bonyolult törvénynél, ilyen sok módosító indítványról úgy folyjon egy vitaszakaszban a részletes vita, hogy az összes tartalmi kérdés csapong összevissza.

Aki ezt kigondolta, hogy így terjeszti ide szavazásra - és ez nem Ujhelyi elnök úr, mert ez nem az ő javaslata, nem ez a rend a Házban -, az biztosan gondolta, hogy ezt el lehet így éjjel egy suhintással rendezni. Hát nem lehet. És nem normális az, hogy negyed háromkor kezdünk el egy ilyen fontos törvényről részletes vitát.

Miért nem teszik be tévéidőbe? Tudják, hogy hány olyan ember van, aki kérdezi, hogy mi lesz a sorsa egyik-másik szabályozásnak? Hát ez érdekli az embereket! Hát védelmet akarnak a kiszolgáltatottság ellen a munkahelyen egy ilyen törvénytől! Ezért állt elő ez a helyzet, és én személyesen egyébként szívesen mennék tovább, mert szerintem vannak még fontos módosító indítványok (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és remélem, hogy majd meglesz a módja ennek is.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

(6.50)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, kétperces felszólalás.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amiről Lamperth Mónika képviselőtársam beszél, a munka világának az alkotmánya, ugye, ez a munka törvénykönyve közvetlen formában is több millió embert érint, közvetett formában pedig kihat közel 4 millió ember életére. No, ez az, amit önök olyan súlyú törvénytervezetnek tartanak, hogy éjjel fél hármas kezdéssel engednek a parlament falai közé. Ez az, ami szégyen, ugye, ez az, ami gyalázat, ez az, amelynél nem akarom ragozni a gondolatokat.

Igen, igen, mert ezek azok a törvénytervezetek, amelyeket a nyilvánosság előtt kell lefolytatni, nem kell szégyellni az álláspontjukat, védjék meg mindazt, amit mondanak, védjék meg mindazt, amit mondanak, védjék meg azt az ars poeticát, amit Kontur Pál képviselőtársam említett, védjék meg azt, amivel mi nem értünk egyet, márpedig azzal, hogy a munkavállaló nem lehet kiszolgáltatottja ennek a történetnek. A Magyar Szocialista Pártnak alapvető álláspontja az, hogy a munka világát érintően a munkaadó és a munkavállaló között olyan helyzet kell hogy kialakuljon, ahol nyilván a hatékony termelés érdekében a rugalmasság feltételei adottak és biztosítottak, a másik oldalról pedig a munkavállaló biztonsága adott. E kettő egymástól elválaszthatatlan. Nem úgy működik a történet, hogy az egyiket biztosítom a rugalmasság tekintetében és egyéb megengedő intézkedések vonatkozásában, a másikat pedig letiltom, a másik esetben pedig a kiszolgáltatottságot teremtem meg.

Spaller Képviselőtársam! Alapvetően tehát ebből a megfontolásból a munkavállaló érdekei azok, amelyek minket elsődlegesen izgatnak, éspedig azért, mert ennek a következménye az, hogy a munkaadóra nézve milyen hozamtermelési képesség alakul ki. Tudja, még egyszer: ha alulmotivált a munkavállaló, akkor nem lesz a munkaadó sem haszonnal (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hozammal felruházott, mert nem lesz az, aki ezt megtermelje.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Gőgös Zoltán képviselő úr.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Aki ezt a törvényjavaslatot alaposan átnézte, akkor világosan látszik a célja, többek között az, hogy egyszer s mindenkorra megszüntetné a szakszervezeteket. Aki egy kicsit foglalkozott érdekképviselettel, nekem volt szerencsém 1-2 évig intenzívebben foglalkozni vele, az pontosan tudja, hogy azok a javaslatok, amelyeket itt benyújtottak, és amelyre Spaller képviselőtársam utalt, az annak a teljes érdek-képviseleti rendszernek a felszámolásához vezet.

Azt, hogy most elmondta itt nagy vehemenciával, hogy ők mindenkivel egyeztettek, tudja, mi a szerencséje, képviselő úr? Nem ülnek itt a páholyban, mert akkor nyilván ugyan közvetlenül nem, de tudnának arra reagálni, hogy ez nem így van. Ezt azért tudjuk pontosan, mert minden megyében minden érdekképviselettel egyeztettünk, és folyamatosan az volt a panasz, hogy önök kiválogattak néhány úgymond magukhoz közeli szakszervezeti szövetséget vagy szakszervezeti vezetőt, inkább úgy mondom, mert a szövetségek sem mindig értettek egyet a saját vezetőjükkel, és velük valamilyen látszategyeztetést folytattak. Az meg azért eléggé elképesztő, hogy majd a jegyző megmondja, mennyi a szakszervezeti tag, ilyet, ekkora marhaságot még életemben nem hallottam, de hát úgy látszik, ez a felfogásuk erről a dologról. Tehát ne mondjon olyat, hogy egyeztettek, mert ez nem igaz, és azért higgye el, ugyan nem ültek itt velünk végig, de el fogják olvasni ezt a jegyzőkönyvet, és biztos, hogy számon fogják ezt kérni, és azért elég sok embert képviselnek.

Tudja, mi a baj még, képviselőtársam? Az, hogy a vállalatoknál, a cégeknél a menedzsmentnek és a tulajdonosoknak is általában az az érdekük, hogy jól szervezett szakszervezet legyen, ugyanis akkor nem kell egyenként mindenkivel tárgyalgatni, hanem azzal kell, mondjuk, leülni és megegyezni, akiben a többiek megbíznak. Ezt már elmondtam az általános vitában is, de úgy látom, nem értik ezt az egész rendszert. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Lenhardt Balázs képviselő úr.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Horváth Zsolt képviselőtársam által személyesen megszólíttattam, úgyhogy személyesen illik is választ adni.

Az ön képviselőtársa, Bencsik János fogalmazott úgy egy másik képviselőtársáról, Lázár János első frakcióvezetőről, hogy a stílus maga az ember, az internetes világhálón üzenve. Ez tökéletesen így van. Egyébként ez a Lázár János fogalmazott úgy rám nézve, hogy egy primitív idióta lennék. Akkor valószínűleg tényleg van ebben valami igazság az önök képviselőtársai között, úgyhogy ott kellene keresgélni.

Az én hozzászólásomban és a mostani megnyilvánulásunkban nem volt semmiféle agresszivitás, ez pedig itt már számtalanszor elhangzott, kedves képviselőtársam, ezt hogyan gondoltuk. A hajnali 3 órás kezdés nyilvánvalóan nem alkalmas ennek a vitának az érdemi lefolytatására. A mi ittlétünk és felháborodásunk ennek szól, és ez a szomorú, hogy tényleg ezt magyarázgatjuk azóta is. Nem vagyunk ellene a nyílt és konstruktív vitának, de önök, az önök kormánya nem teszi lehetővé ennek a feltételeit. Tehát ezért nem ránk kellene mutogatni, nem mi vagyunk a hibásak, hanem azt kellene átgondolni, illetve önöknek meggondolni, hogy esetleg más feltételek között ez lenne a fontos, és ezért ne minket hibáztassanak. (Folyamatos közbeszólások.) Erről beszélek, mert sajnos ez a baj, hogy még mindig nem értik. Nyilván, ha ez a jövőben is így fog zajlani, akkor lesz még egypár ilyen kellemetlen pillanat és hosszú éjszaka mindnyájunk számára.

Köszönöm szépen. (Bertha Szilvia tapsol.)

ELNÖK: Kaufer Virág képviselő asszony, LMP, kétperces!

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjenek meg még egy rövid kétpercest, ami eszembe jutott, itt a 2. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Minél többet olvasom Kontur Pál és Aradszki András módosító javaslatát, annál inkább úgy érzem, hogy a három opció közül a második legjobbnak ezt tartom, és ki is fejteném nagyon röviden, hogy mire gondolok.

Sokat beszéltünk tegnap este és ma reggel a munkavállalók érdekképviseletéről, a munkavállalók érdekéről. Szerintem abban a 2. ajánlási pontban egy nagyon fontos aspektus azonban megfogalmazódik, itt a munkáltatónak is gazdasági és szociális érdeke az, hogy egy jó munka törvénykönyve szülessen, egy olyan munka törvénykönyve, amely garantálja számára azt, hogy egy tárgyalóképes, erős érdekképviselettel tud leülni egyeztetni, nem apró, pici, egymással viaskodó szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal. Érdeke a munkáltatónak, gazdasági és szociális érdeke, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, jól képzett munkavállalói legyenek, akik nem rettegnek a munkahelyükön attól, hogy például azok a nagyon értékes gépek tönkremennek a használatuk alatt, és erre rá fog menni tulajdonképpen az egész magánvagyonuk, illetve nem rettegnek attól, hogy ha véletlenül lebetegednek néhány napra, akkor ez jelentheti azt is, hogy akár elveszíthetik az állásukat.

Azt gondolom, nagyon fontos ebből szempontból is, egy igazi, egy felelős munkáltató, ahogyan már többször elhangzott Kontur Páltól, hogy igazából a munkáltató érdeke is az, hogy a munkavállalóval meg tudjon egyezni, és a munkavállalóval való viszonya megfelelő legyen. Azt gondolom, ebben a módosító javaslatban ez a nagyon fontos aspektus benne van, amit eddig még nem domborítottunk ki, és én nagyon fontosnak érzem. Tehát egy felelős munkáltató számára gazdasági és szociális érdek az, hogy kiegyensúlyozott (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), egészséges, a munkáját végezni képes munkáltatói legyenek.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Olyat látok a táblán, amit nem láttam 2 óra óta: nincs bejelentkező hozzászóló, úgyhogy kihasználva ezt a történelmi pillanatot, és köszöntve Tóbiás József frakcióvezető-helyettest, mint friss erőt, lezárom, ha jól érzékelem, az első szakaszt, ami az 1-3-ig tartó ajánlási pontokig bezárólag a törvény céljáról szólt.

Akkor most mehetünk tovább a törvény hatályára, a 4. és 5. ajánlási pontok, 2. §. Megnyitom tehát a vitát a 4. és 5. ajánlási pontokra.

Kérdezem a tisztelt képviselőtársakat, kinek van ehhez bármilyen mondanivalója. Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az ajánlási pont... Elnézést kérek, lehet, hogy jobb lett volna normál hozzászólásra jelentkezni, de a rossz tapasztalat teszi, hogy az ember rögtön a kétperceshez nyúl.

Ez egy viszonylag rövid szakasz, és mielőtt nekiállunk, hogy talán ne tartson 4 és fél órán keresztül, mondjuk meg, hogy miről szól. Ez a pont a törvény hatályáról szól, és ebben a pontban azokat sorolja fel két részben, akikre ez a törvény vonatkozik, és a második rész az érdekes: azok, akikre mégis egy különleges szabály szerint vonatkozik.

(7.00)

Szerintem ez a törvényhely szorosan összefügg az ajánlás 720. pontjával, amely az egészségügyi bizottság módosító javaslata, amely pontosan azért, mert a törvény hatályáról szól, az egészségügyi dolgozók egészen speciális foglalkoztatási szabályaira való tekintettel lehetőséget ad ebben a törvényben arra, hogy az ágazati törvény ettől eltérő szabályokat állapítson meg. Ez egy igen fontos dolog, mert nagyon sok vád érte a törvény alkotóit a tekintetben, hogy például elveszi az egészségügyi dolgozóktól a műszakpótlékot, úgymint a délutáni pótlékot, amely egyébként, ha valaki ismeri az egészségügy foglalkoztatását, akkor pro forma nem igaz, mert az új szabályozás szerint este 6 óráig nulla százalék lesz a délutáni pótlék - a 15-tel szemben, mely megszűnik -, viszont este 6 órától már 30 százalékos pótlék jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy egy egészségügyi dolgozó számára, aki délután 2-től este 10-ig van délutáni műszakban, tökéletesen ugyanannyi a juttatás, de ettől függetlenül is az egészségügyben abszolút speciális szabályok vannak. Ráadásul az Európai Unió is speciális szabályokat ír elő (Az elnök csenget.), emiatt szükséges ez a paragrafus, ezért kérem, hogy a törvény hatályáról, amikor vitatkozunk, ezt is vegyék figyelembe, és támogassák majd.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nemény András képviselő úr két percre szót kért.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Konkrétan az ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ehhez benyújtottunk egy módosító javaslatot, amelynek a lényege az, hogy feleslegesnek tartjuk a személyi vagy szervi hatályt megjelölni, mivel az nem tágabb a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott hatálytól. Tehát mi úgy szeretnénk szerepeltetni a módosítás után a törvényt, hogy ezt a törvényt kell alkalmazni a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való, munkavégzésre irányuló jogviszonyra, és kikerülne az, hogy a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Ezt a taxatív felsorolást hagynánk ki az előbb elmondottak alapján. Köszönöm.

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr, két perc.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a lényege a történetnek a 4. ajánlási ponthoz illesztetten az nem más, mint az, hogy ez az a törvény, mármint a munka törvénykönyve, amelyet a munkáltató és munkavállaló által és közöttük létrejött, Magyarországon való munkavégzésre irányuló jogviszonyra alkalmazni kell. Ez gyakorlatilag arról szól, igen, amit Nemény András képviselőtársam megfogalmazott, hogy felesleges olyan személyi vagy szervi hatályt megjelölni, ami gyakorlatilag szükségtelen, mivel ez nem tágabb a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott hatálytól; erről szól a 4. módosító javaslatunk. A rendelkezésekről a jogszabály címzettjeinek köre, már az előbb példaként említésre is került Nemény képviselőtársam részéről néhány, egyértelműen meghatározható, tehát szükségtelen az a jelölés, ami az eredeti törvénytervezetben visszaköszön.

A másik mondatom a Horváth képviselőtársam által felvetett gondolathoz kapcsolódik, de most megint ott tartunk, hogy akkor nem a 4. meg az 5. ajánlási pontról beszélünk, mert a műszakpótlékokat szóba hozta - az éjszakai műszak meg a délutános pótlékot -, és elkezdhetünk beszélni arról megint, de nem szívesen tenném, hanem majd azoknál az ajánlási pontoknál térnék ki, amelyek ezzel foglalkoznak. De egy mondattal akkor vissza szeretnék utalni, hogy ez megint azok közé a tételek közé tartozik, amelyeken keresztül forrásokat vesznek el a munkavállalóktól, magyarul, többet kell dolgozniuk, és lehet, hogy kevesebbet vagy éppen annyit fognak keresni, mint annak előtte.

Az 5. ajánlási pontot pedig Kaufer Virág jegyzi, ez a mi támogatásunkat - egy mondattal tudom jelezni - élvezi, tehát ez ilyen értelemben szavaztunk a bizottsági ülés keretei között is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.

A 4. és az 5. ajánlással kapcsolatban azért azt pontosítani kellene, hogy a jogalkotásról szóló törvény azért ismeri azt, hogy egy jogszabályban van személyi és tárgyi hatálya. Esetünkben a javaslat 2. §-a a személyi hatályt rögzíti, a 3. §-ában meg a tárgyi hatályt ismerteti. Pontosan a két indítvány, mármint a módosító indítvány, a 4. és az 5. pont tulajdonképpen ugyanezt a kérdést taglalja. Elfelejti a személyi hatályt, ennek következtében úgy gondolom, hogy ez nem baj, de az sem baj, hogyha benne van, tehát ez nem egy érdemi változtatás, hogy emiatt a jogszabály egyébként logikus szerkezetét, amikor a személyeket, akik ebben a munka világában részt vesznek, különböző funkciókat, különböző hatásköröket, különböző feladatokat társít hozzá.

Azt szívesen venném Gúr Nándor képviselő úrtól, lehet, hogy nem jól értettem, hogy mi okozza azt, hogy a munka törvénykönyve tervezetében a 2. § tartalmazza a személyi hatályt, a 3. § a tárgyi hatályt - ez a munkavállalók pénzét veszi el ez a tény, hogy ebben a két szakaszban ez van? Kérem, hogy ragaszkodjon ismételten a vita tárgyához, tehát az ajánlás 4. és 5. pontjához, mert talán előbbre tudnánk menni. Én érdemben nem látom azt, hogy ez különösebben változtatást eredményezne, lényeges változtatást. Még jogtechnikailag sem nagyon tudom azt mondani, hogy ez egy olyan változtatási igény lenne az előterjesztők részéről, amit érdemes megfontolni. Hozzá kell tennem, hogy az ajánlás (Az elnök csenget.) 5., 6 pontja is működőképes, miképp az előterjesztés maga is.

ELNÖK: Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót. Én csak arra tértem ki, és azért bátorkodtam ezen szakaszban elmondani a módosító javaslatot, mert meggyőződésem, hogy itt ugyan a törvény személyi hatályáról van szó, és ennek a módosítása szerepel a 4. és 5. módosító javaslatban, amelyekkel én személy szerint egyébként nem értek egyet, hiszen a törvény az eredeti előterjesztésében különveszi a személyi és tárgyi hatályt, és azok a módosítók, amik itt megjelennek, azok ezt újra összekevernék, amit én nem gondolok helyesnek.

Ugyanakkor van egy olyan speciális szakterület, és én csak erről beszéltem, és csak példaként említettem meg, hogy micsoda csúsztatásokat alkalmaztak a kommunikációban, amikor az ügyeleti pótlékról beszéltek az egészségügyben. Az egészségügyben dolgozók számára lehetővé teszi a módosító javaslat, hogy az ágazatra vonatkozóan törvény ettől a munka törvénykönyvétől eltérő szabályokat állapítson meg. Erre azért van szükség, mert az Európai Unióban is az egészségügyben dolgozók foglalkoztatási szabályai általában eltérnek a munkatörvénykönyvekben megfogalmazott szabályoktól, mivel egy rendkívül speciális foglalkoztatási formáról van szó. Ezért gondolom azt, hogy ezen a helyen helyénvaló volt ezt a kérést és ezt a javaslatot megfogalmazni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces, Gúr Nándor képviselő úr.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, húsz másodpercben. Nem az az illeszthetetlenség van, amiről Aradszki képviselőtársam beszél, én azt a mondatot ahhoz illesztetten mondtam, amit Horváth képviselőtársam említett a műszakpótlékok tekintetében. Tehát ott nincs illesztési probléma e tekintetben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha jól érzékelem, akkor az Országgyűlés képviselői le kívánják zárni ezt a szakaszt... Nem kívánják lezárni ezt a szakaszt, Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Ha jól értettem, akkor most Gúr Nándor - sajnos kiment - elismerte azt, hogy arról nincs szó, hogy a munkavállalóktól ez a törvény pénzt vesz el. Ezt mondta az előbb. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem, nem ezt mondta!)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP. Tyúúú - kétperces sort indított el!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, aki végigdolgozta itt ezt az éjszakát, annak a figyelme már esetleg egy kicsit lankadhat, ezért kérem azt képviselőtársaimtól, hogy fokozottan figyeljünk egymás szavára. Gúr Nándor képviselőtársam ilyet nem mondott, ellenben végig hangsúlyoztuk a vita során azt, és ez az első három ajánlási pont mindegyikéhez hozzáfűzhető gondolat volt, hogy szeretnénk sokkal kiegyensúlyozottabbnak látni ezt a törvényt a munkavállalók javára.

Úgyhogy igazából ez a tartalma és a mondanivalója annak, amit ebben a vitaszakaszban hangsúlyoztunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ugyanebben a vitaszakaszban még Varga László képviselő úr.

(7.10)

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Aradszki Képviselőtársam! Most sajnos nem tudom neki mondani, mert kiment a teremből, de talán ennyi óra után ez megengedhető is. Azt tudom mondani, hogy Gúr Nándor nem mondott ilyet, a magyar nyelv általános szabályai szerint közel sem mondott ilyet. Nem is értettem a kérdését.

A módosítónk egyértelmű, a képviselőtársaim megindokolták. A törvény szellemével pedig alapvetően nem értünk egyet, de ezt az előző vitaszakaszban már többször körbejártuk ebben a tekintetben. A javaslataink változatlanul állnak.

Most hirtelen sikerült ugranunk a 2. §-ra a háromszázból, ez örvendetes. Én azt gondolom, hogy ezt a részletes vitát folytatnunk kell ezzel a módszerrel, de egy későbbi napon, adott esetben a jövő héten. Ez lehetőséget ad egyébként önöknek is arra, hogy a szakszervezetek által beadott módosítókat - ennek egy példánya egyébként a 4. ajánlási pont alatt szereplő módosítónk, amelyet szocialista képviselőtársaimmal adtunk be -, legyenek azok technikai jellegű, legyenek azok tartalmi, érdemi jellegű módosítók, ezeket végig lehet beszélni, ha a következő hetekben egy hosszú, több napból álló részletes vitát folytatunk le ebben a kérdésben.

Nyilvánvalóan kérjük a módosító javaslatunk támogatását, de alapvetően azt kérjük önöktől, hogy ha ezt a fajta érdekegyeztetést, a tripartit rendszer pótlását nem tudják megoldani, akkor vonják vissza az előterjesztést. Ha pedig érdemi módosítás nélkül át fogják erőszakolni, akkor népszavazást fogunk javasolni ebben a kérdésben.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kaufer Virág képviselő asszony!

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintve, hogy az egyik ajánlási pont hozzám tartozik, gondoltam, megjegyezném azt, hogy miért is kívántam módosítani a jelenlegi szöveget.

Részemről rendben van az, hogy a személyi kereteit meghatározzuk a törvényjavaslatnak, ebben egyetértek Aradszki képviselőtársammal, nem kívántam ezt kihúzni a szövegből. Ellenben a 2. §-ban egy harmadik, új bekezdést nyitnék, amelyben egy fontos kitételt tennék. Önök az előterjesztő nevében esetleg kijavíthatnak, ha úgy érzik, hogy erre nincs szükség, vagy meggyőzhetnek ezzel kapcsolatosan, de én úgy érzem, hogy a jelenlegi szöveg, ami a tervezetben van, nem fedi le azt az esetet, amikor egy magyar munkaadó munkavállalója ideiglenes jelleggel külföldön végzi a munkáját, hogy erre vonatkozólag is a munkatörvénykönyv szabályai legyenek érvényben; tehát amikor ideiglenesen külföldön végzi a munkát, erre is a magyar munkatörvénykönyv szabályai legyenek érvényesek. Én ezt fontosnak tartottam kiemelni ebben a szövegben, az én módosító javaslatomnak talán ez lenne a lényege.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Értek a jelzésekből, ezt a vitaszakaszt le kívánják zárni, így aztán... (Jelzésre:) Nem tudom lezárni.

Kormánypárti nyomásra itt maradunk ennél a vitaszakasznál. Aradszki András képviselő úr, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Ez egy nagyon érdekes szakmai kérdés, amit tisztázni kell, mert anélkül nem tudunk továbbmenni. Gondolom, a szocialista frakció is igényli, hogy szakmai tisztázás nélkül nem lehet élni, tehát ezt, úgy gondolom, helyre kell tenni.

Én annyiban vitatkoznék Kaufer Virág képviselő asszonnyal, hogy a 3. §-a a munkatörvénykönyv tervezetének ugyanezt mondja el, amit ön beleírt, hogy tulajdonképpen a munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ugyan ezt akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi; tehát egy kicsit tágabb mozgásteret ad a munka világának. Ugyanis azért életszerű, mondjuk, egy kamionsofőr esetében, aki kijár külföldre, meg Magyarországon is végzi, de rendszerint a munkavégzés helye Magyarországon van. Ebből a szempontból precízebbnek tartom a javaslat szövegét, mint az ön által javasoltat, úgyhogy, ha megengedni, akkor ragaszkodnánk a törvénytervezet szövegéhez. Jogilag korrekt, világos, több esetet felfog, és azt hiszem, ebben nem lesz vita a szakszervezetekkel, hogy ezt a szabályozást meghagyjuk.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szívesen. Horváth Zsolt képviselő úr, két percben.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző javaslatban nem tértem ki erre a 4-es és 5-ös módosító javaslatra. Csak egy félmondat erejéig: nem értek egyet azzal a 4-es javaslat szerint, hogy elhagyja a személyi felsorolást arra, hogy ki mindenkire terjed ki a törvényjavaslat. Ez meglátásom szerint bizonytalanságot eredményez.

Ráadásul a betett szövegjavaslat szerintem nem egyértelműen fogalmazza meg azt, hogy kikre kell alkalmazni a törvényt, hiszen azt mondaná, hogy ezt a törvényt kell alkalmazni munkáltató, munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre irányuló jogviszonyra. Ezzel a megfogalmazással, hogy "rendszerint Magyarországon" végzett, egy gumiszabály kerülne be a jogszabályba, bizonytalanságot okozna, ezért meglátásom szerint ez a módosító javaslat ebben a formájában nem alkalmas támogatásra.

A Kaufer Virág által benyújtott módosító javaslatnál, ő ugye meghagyná az eredeti felsorolást, és ezt egészítené ki. Itt őszintén szólva, az nem világos számomra, hogy a törvény hatálya kiterjed minden olyan jogviszonyra, amely alapján a munkát Magyarország területén végzik, továbbá, amennyiben a magyar munkaadó munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi. Nem értem világosan, hogy ezt a megkülönböztetést a képviselő asszony miért akarja betenni, különös tekintettel arra, hogy a 3. § egyébként rendezi ezt a kérdéskört az én véleményem szerint. Lehet, hogy valahol más módosító javaslattal összefügg, és akkor a 3. §-ból kiveszi a képviselő asszony, de én úgy látom, hogy a kettő egymással összeütközésben van, és nem egyértelmű szabályozást hoz létre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tanácstalanság... Önökre nézek, államtitkár úr, mert valami jelzéssel szeretnének élni. (Dr. Cséfalvay Zoltán: Látván a képviselők fáradtságát, öt perc technikai szünetet szeretnék kérni.) Öt perc technikai szünetet kérünk, most éppen kormányjavaslatra. (Dr. Cséfalvay Zoltán: Azt mondják, nagyon fáradtak. Tíz.) Legyen tíz perc technikai szünet. Találkozunk tíz perc múlva.

(Szünet: 7.17 - 7.28-ig

Elnök: dr. Ujhelyi István

Jegyző: dr. Lenhardt Balázs)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Azt hiszem, folytathatjuk a vitánkat, felfrissültek. Közben köszöntöm azokat a kollégákat, akik váltják, váltották az éjszakai műszakot. Látok ismerős arcokat az éjszakából és ismerős arcokat más reggelekből. Folytatjuk a megkezdett vitát.

Már a törvény hatályánál tartunk, a célját már kiveséztük. A törvény hatályánál még Kontur Pál képviselő úr jelentkezett, Fidesz, két perc. (Kontur Pál nem tartózkodik az ülésteremben.) Elnéztem, jobbra, majd bejön a képviselő úr.

Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 4. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ahol is Kiss Péter, Gúr Nándor és több szocialista képviselő azt javasolja, hogy a törvény hatályánál a taxatív fölsorolás helyett egy olyan általános megfogalmazást tartalmazzon a törvény, amely egyszerűen és világosan kimondja, hogy ezt a törvényt kell alkalmazni a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre irányuló jogviszonyra. Azért tartjuk jobbnak ezt a megfogalmazást, mint egy taxatív fölsorolást, mert úgy gondoljuk, hogy ez sokkal nagyobb rugalmasságot jelent, és semmiféle sérelmet nem okoz egy ilyen rugalmas megfogalmazás. Ez lényegesen alkalmazhatóbbá teszi a törvényt. S mindazt tartalmazza egyébként, amit módosítani akarunk felsorolást, hiszen az mind beleérthető, mégis az a flexibilitás, amit egy ilyen megfogalmazás tartalmaz, szükségesebbnek és indokoltabbnak látszik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kaufer Virág képviselő asszony, aki jelzi, hogy... Mit jelez?

KAUFER VIRÁG (LMP): Elnézést, elnök úr, csak be volt ragadva a szavazógépem, de ha már megkaptam a szót, akkor egy kérdést feltennék Lamperth Mónikának, ha ezt ön megengedi.

ELNÖK: Tessék, ha a törvény hatályához tartozik, abszolút!

KAUFER VIRÁG (LMP): Abszolút a 4. ajánlási pontra vonatkozik. Mint ahogy azt már korábban említettem a vita során, nem vagyok jogász végzettségű, és érdekelne az MSZP képviselőitől, hogy milyen érdemi változást jelentene ez az önök módosító javaslata a szöveget illetően. Ki egyébre gondolhatunk a munka világát illetően, mint ezekre az a)-tól e)-ig felsorolt személyekre, illetve szervezetekre? Erre vonatkozólag ha egy tisztázó választ kaphatnék.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Azt hiszem, igazán megérdemel Kaufer Virág egy tapsot a leleményességéért. (Taps.) Hajnali 2 óra óta még senkinek nem jutott eszébe, hogy ellenzékiek egymástól kérdezzenek, ez nekem is újdonság.

Kontur Pál képviselő úr, Fidesz.

KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Volt alkalmam a szakszervezettel való egyeztetésre. Egész hosszú ideje, egy éve egyeztetünk a szakszervezetekkel, fuvarosokkal, vasutas-szakszervezetekkel, úgyhogy van egyeztetés ővelük, és nem sok nemtetszést nyilvánítanak a törvénnyel kapcsolatosan. Ilyen pici már az, ami a problémájuk. (A kezével mutatja.)

A mostani munka törvénykönyve miben védi meg a munkásokat, a munkavállalókat? Ugyanis éppen most tárgyaltunk fuvaros-szakszervezet vezetőjével, és pont az a probléma, hogy a mostani hatályos munkatörvénykönyv nem védi meg a sofőröket. Hat hétig vannak kint, és azt csinálnak velük, amit akarnak. Tessék már megmondani, hogy a minimálbéren való foglalkoztatás ellen is megvédett? Hát hányan vannak minimálbéren? Több mint egymillió ember van minimálbéren foglalkoztatva. Ezek nem fizetnek járulékot, nem fognak nyugdíjat kapni, semmit. Ez egy probléma. Gúr Nándor képviselőtársam is arról beszél, hogy mindezt vonjuk vissza. Hát miről beszélnek? A mostani semmire nem alkalmas, egy munkahelyet nem teremt, nem jön létre, akadályozza a munkahelyteremtést, kiszolgáltatja az embereket, a munkavállalókat a munkaadóknak teljesen kiszolgáltatja. Hát miről beszélnek? Tessék elgondolkodni ezen! Mit csinálnak ma? Milyen a munka világa ma a régi munkatörvénykönyv alapján? Mint mondtam, a fuvarosokat hat hétre viszik ki fuvaroztatni, és tetvesek az emberek, mert nem tudnak hol mosakodni rendesen.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, kétperces.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban szokatlan dolog az, hogy ellenzéki képviselők egymásnak tesznek föl kérdéseket ebben a Házban, de szerintem ez egy érdekes, izgalmas és követendő új szokás. Ennél jobban csak annak örülnék, hogy ha az ellenzéki képviselők föltesznek egy kérdést a kormánynak, akkor az válaszolna rá. Ez szerintem célravezetőbb lenne, de természetesen elmondom, hogy mi miért tartjuk jónak ezt a módosító indítványt.

(7.30)

Jogászként is azt gondolom, hogy általában a taxatív fölsorolás csak akkor szükséges, hogyha nagyon világosan meg akarom húzni a határokat. Akkor indokolt, sőt kell taxatív fölsorolást alkalmazni, mert az azt jelenti, hogy ami abban nem szerepel, és bárhol a határán is van ennek a viszonyrendszernek, arra már nem fog vonatkozni. Ez a taxatív felsorolások lényege.

Ha egy általánosabb megfogalmazást alkalmazunk ehelyett, akkor az olyan rugalmasságot jelent a rendszerben, amit lehet, hogy előre nem is gondolt a jogalkotó, hogy vonatkoztatni akarja arra is, de a határok így is világosak, csak rugalmasság van bennük. Mert amikor azt mondja, hogy a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre irányuló jogviszony, akkor a jogviszony tartalma megmondja, hogy kik között, kijelöli ezeket a kereteket, mégis sokkal rugalmasabb, mintha taxatív felsorolást alkalmazunk. Ezért tartom ezt jobbnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr következik kétperces felszólalásra, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 4-5. ajánlási pontról van szó. Lamperth Mónika képviselő asszony elmondta a kérdésre adott választ, azt nem fogom megismételni, Kontur Pál képviselőtársam viszont az előbbiekben ezen 4-5. ajánlási ponthoz illesztetten az érdekképviseletek dolgairól beszél. Tehát hozzá szeretném fűzni a mi tapasztalásunkat.

A mi tapasztalásunk valami egészen más, ami arról szól, hogy az érdekképviseletek obligón kívül voltak hagyva, a munkatörvénykönyv tervezete kapcsán még a közelébe sem kerültek a történetnek. Persze voltak kiválasztottak, akikkel igen, hogyne, természetesen; csak a kiválasztottak általában azt fújják, amire felhatalmazza őket a kormány.

A történet másik része, hogy szembesülni kell a dologgal, Kontur képviselőtársam. Nem beszélni, mesélni kell róla, szembesüli kell, meg kell keresni azokat az érdek-képviseleti szervezeteket, nem megengedni a lehetőségét annak, hogy bejelentkezhessenek és odamehessenek tárgyalni. Nem. Hanem ha komolyan gondolom mint kormány azt, hogy tárgyalni akarok velük, akkor meghirdetem annak a lehetőségét, nem pedig azt teszem, amit teszek, hogy lenullázom az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket. A dolog másik része, hogy ez a történet nem az érdekképviseletekről szól, ezt jó lenne végre tudomásul venni. Hanem az érdekképviseleteken keresztül azokról az emberekről szól, akiket az érdekképviseletek képviselnek. Magyarul a dolgozó emberekről szól.

Magyarul arról szól, hogy azoknak a torzóknak a kialakulását kívánják megakadályozni, amelyeket önök mint kormány az elhibázott gazdasági döntéseik sokaságából fakadóan ráruháznak a munkaadókra, amelynek a végső áldozatai, végső elszenvedői azok a munkavállalók, akiket most már így - mivel ellehetetlenítik az érdekképviseleteket - nem tudnak képviselni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A történet erről szól.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Bertha Szilvia képviselő úr következik, Jobbik; ugyancsak kétperces.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Kontur Pál képviselőtársamra szeretnék reagálni. A legfőbb kérdésem az lenne, hogy ez a törvénytervezet önök szerint megoldja azt a problémát, hogy nem fogják agyondolgoztatni az embereket, meg 6 hétre kiküldeni a sofőröket? Ez sem ad erre megoldást, hiszen pont a rossz joggyakorlatot törvényesíti, ami ellen eddig küzdeni lehetett legalább bíróságon vagy valamilyen módon.

Meg kell nézni, itt van a tescós per példaként, amiben tipikusan azok a jogsértések merültek fel, és azok után nyomoztak, amiket ebben a törvénytervezetben már szentesítenek, és már jogosak, legálisak lesznek. Tehát január 1-jétől azokért a dolgokért, amikért most még bíróságra lehetett menni, azokért már nem lehet majd, mert az törvényes lesz. Ez a legjobb példája. És ha még választ is adna ezekre a felvetésekre a törvénytervezet, hogyan fogják betartatni, hogyan fogják ellenőrizni, ha az OMMF-et megszüntették, és bár állítólag szétdelegálják valahova a feladatokat, de mondjuk, a költségvetését is egyharmadára visszavették. Hol lesz az az ellenőrző szerv, ami még nézi, hogy ezt betartják-e a munkáltatók?

A szakszervezetekhez annyit fűznék hozzá, hogy nem a kész tervezet véleményezésébe kellett volna bevonni, hanem amennyiben tényleg komolyan gondolják a párbeszédet, akkor magába a kidolgozás folyamatába, mert ők el tudták volna mondani, hogy hol vannak a kritikus pontok a munkaadók, munkavállalók jogviszonyában. Azt kellett volna.

De utólag igencsak azt láttuk, hogy utólag a legfőbb pontokban nem voltak hajlandóak már változtatni. Nyilván ez is oka annak, hogy ilyen picire összement már a kifogásaik és az ellenérzéseik kifejezése, mert látják, hogy nincs értelme bármit is mondani, mert a kormány igazából nem veszi figyelembe. Jellegtelen és igazából nem komoly fajsúlyú témákban hajlandók kompromisszumra, de a legfontosabb lényegi dolgokban, amelyek a munkavállalók mindennapjait érintik és alapvető munkafeltételeket, azokban nem engedett a kormány, ez tény.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Kara Ákos képviselő úr, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kedves képviselő asszony előttem azt a kört járta meg, azt mondta el legjobb tudása szerint, amit már korábban megjártunk ebben a témában, tehát körbejártunk ebben a témában, de muszáj vagyok így reagálni. Nem gondolom, hogy az tény, tehát nem tény az, hogy nem fajsúlyos témákban történt megállapodás.

Azt gondolom, hogy nagyon fontos témákban történt a szakszervezeti konzultációkon, egyeztetéseket eredmény. Többször elmondtam már ma hajnalban is, korábban is bizottságban, általános vita alkalmával is, hogy egyéni jogok tekintetében igenis fontos kérdésekben nagyon fontos döntések, megállapodások születtek, ami látszik is a törvénytervezetben.

(7.40)

Hogy csak egy példát mondjak: a szabadság kérdése. Azt gondolom, hogy ez fontos kérdés. Akkor most kétpercest mondok, tehát nem tudom most tovább a részleteket ilyen szempontból mondani. Elhangzott korábban, például amit Kontur Pál képviselő úr mondott a fuvarozókkal kapcsolatban, egy nagyon konkrét problémát vetett föl, nyilván egy olyan találkozónak az eredménye, egyeztetés, ami szintén szakszervezetekkel folyt a frakció részéről, ahogy azt mondtuk, ahogy azt jeleztük az elmúlt hetekben.

És igen, azt gondoljuk, hogy van megoldás, velük együtt is beszéltünk erről, van megoldás. Az ágazati törvényekkel kapcsolatban fogunk tudni majd megfogalmazni javaslatot, és ilyen értelemben az új munka törvénykönyve szerintem megadja azt a keretet, megadja azt a lehetőséget, amivel segíteni tudunk ezeknek a problémáknak a megoldásában, vagy legalábbis az enyhítésében, de hitem szerint azért itt a megoldásról beszélünk.

Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Nemény András képviselő úr, két perc, MSZP.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kontur Pál képviselő úr azt mondta és mutatta is így, hogy ilyen pici az, ami nem tetszik a szakszervezeteknek. Nos, kedves képviselő úr, nem olyan pici. (Nyakó István: Más a pici.) Ami pici, talán az a toleranciaszint, ami áthatja a munkatörvénykönyv javaslatát.

Az, hogy önök a szakszervezetekkel egyeztettek - mit tettek először? Betoltak egy olyan munkatörvénykönyv-javaslatot a nyáron, ami teljességgel vállalhatatlan volt. Azt csinálták, mintha egy áruházban fölvitték volna az árakat 50 százalékkal, aztán most 10 százalék engedményt tettek. Talán tetszik a szakszervezeteknek az a kis engedmény - de mihez képest? A mostani munkatörvénykönyvhöz képest kifejezetten rosszabbul járnak, és ezt mindenki tudja, önök is tudják.

Ezért nem véletlenül mondják azt, hogy ez a munkáltatók törvénykönyve. Ezért mondják ezt, és ha ezt így fogják elfogadni, akkor ez így is marad.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Gőgös Zoltán képviselő úr következik, az MSZP frakciójának képviselője, kettő percben.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Kontur Pál képviselőtársamnak szeretném mondani, hiszen itt emlegette a minimálbért, hogy egyszer már az első Fidesz-kormány idején történt egy ilyen típusú emelés, és komplett üzletágak mentek tönkre, nagyon sok tízezer ember került az utcára (Kontur Pál, kezével mutatva: Így ment föl a gazdaság.), és higgye el nekem, a minimálbér még mindig jobb, mint 28 ezer forintos segélyen élni.

Most megint valami hasonló készül, csak tudja, mi abban a szörnyű? Az a szörnyű, hogy például az élelmiszeripar nemhogy 20 százalékos béremelést nem bír el, még 5 százalékost sem bír el, mert ahhoz kötik, hogy kompenzálják majd ezt a béremelést, és ráadásul csak egyszer, tehát egyszeri alkalommal. Ezzel az a probléma, képviselő úr, hogy nagyon sok ember fog emiatt az utcára kerülni, és aki nem kerül az utcára, és nagyon fog örülni majd a 92 ezer forintos bruttó fizetésének, de ebből nettóban egy fillér pluszpénze nem lesz, és ez a baj vele.

Mert ha ez olyan béremelés lenne, ami a legszegényebb rétegeknek segítene, akkor azt mondom, van miről beszélgetni. De azért lesz ez a béremelés, mert van egy elhibázott adórendszer, és most ezzel a béremeléssel akarják kikompenzálni azt, hogy több száz milliárd forintot csoportosítottak át a gazdagok javára.

Erre mondom én, hogy nem kellene számon kérni a szakszervezetektől, hogy a minimálbér-emelést nem követelték. Azért nem követelték, mert még mindig jobb minimálbéren dolgozni, mint mondjuk, az általuk képviselt tömegeknek az utcára kerülni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Szeretném arra figyelmeztetni az országgyűlési képviselőket, hogy a részletes vita szakaszainak megfelelően most a második szakasznál tartunk, az azt jelenti, hogy a 4. és az 5. ajánlási pontokra lehet megjegyzéseket vagy egymásnak kérdéseket, ahogy azt láttuk az előző percekben, tenni.

Volt egy ügyrendi jelentkezőnk közben. Ezt estig el tudjuk játszani, ahányszor bejelentkezik, képviselő úr, én annyiszor elmondom ezt a levezető elnöki mondatot, és tárgytalanná válik a dolog, úgyhogy azért mondom, hogy megelőztem a problémát.

Megyünk tovább, Scheiring Gábor képviselő úr, LMP.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelettel üdvözlök mindenkit itt ezen a gyönyörű szép reggelen az Országházban.

Először is a minimálbért nem emelik, a minimálbér költségét emelik, ez a nagy büdös helyzet, sőt még csökkentik is valamennyivel a minimálbért. Erről ennyit. Ennek egyetlenegy következménye van, hogy tízezrével fogják elbocsátani az embereket.

ELNÖK: Bocsánat...

SCHEIRING GÁBOR (LMP): A 4. ajánlási pont kapcsán reagálnék Kontur Pálra, a 4., 5. ajánlási pont kapcsán. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)

A másik ezzel kapcsolatban, hogy én egyetértek Kontur Pállal maximálisan. Nagyon szörnyű helyzetben vannak most a munkavállalók, szörnyű helyzetben, kiszolgáltatottak, kizsákmányolják őket a munkáltatók.

A kérdés az, hogy akkor mit tegyünk ebben a helyzetben. Önök úgy döntöttek, hogy akkor a törvényi feltételeket a gyakorlathoz igazítják, és gyakorlatilag minden létező munkavállalói jogot megvonnak a munkavállalóktól. Mi az, hogy megfigyelhetővé válik a munkavállaló a munkáltató által? (Dr. Varga László: Szégyen!) Mi az, hogy a munkavállaló nem gyakorolhat kritikát a munkáltatójáról a munkahelyén kívül? Szerintem ez felháborító, ez teljességgel elfogadhatatlan. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Én egyetértek önnel, Kontur Pál képviselőtársam, azzal a 4. ajánlási pont kapcsán (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Részletes vita! Házszabály!), hogy nagyon rossz a munkavállalók helyzete. De akkor erre nem azzal kellene reagálni, hogy a létező intézményi védelmet is lebontjuk, éppen ellenkezőleg, meg kellene erősíteni a munkavállalói jogokat, mert ön is tudja nagyon jól, hogy csak képzett, egészséges és a munkáltatójával együttműködő munkavállaló az, akire egy sikeres gazdaságot lehet építeni. A kiszolgáltatott munkavállalóra nem lehet sikeres és versenyképes gazdaságot hosszú távon építeni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Én is köszönöm. Az új erőknek mondom, akik most érkeznek, hogy a törvény célján már nagy nehezen túljutottunk, a törvény hatályát tárgyaljuk jelenleg, és folyamatos ügyrendi vita kerekedik abból, hogy vajon mi fér bele a részletes vita szabályaiba és mi nem. Úgyhogy az a kérésem, hogy tartsuk a menetrendet.

Horváth Zsolt képviselő úr, ügyrendi javaslat, Fidesz.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök úr, megpróbáltam megelőzni, de azért engedjék meg képviselőtársaim, hogy ha már 2 óra óta betartottuk ezt a szabályt - csak az újonnan jövők kedvéért -: ajánlás, ajánlásban szereplő pontok, és ezúttal, képviselő úr, tartsa is be. Tiszteljen meg bennünket annyival, jó?, hogy nem egy egyszerű nagyvonalú, nagystílű mozdulattal azt mondja, hogy én arról beszélek, és homlokegyenest az ellenkezőjéről beszél. Ez volt a kérése az itt jelen lévő ellenzéknek, szakaszonként menjünk végig, mindenki ahhoz a paragrafushoz szól hozzá. Ez jelen pillanatban a törvény 2. §-a. Képviselő úr, ha nincs önnél törvényjavaslat, én adok, hogy be tudja ezt tartani. Arra kérem, hogy szigorúan ehhez tartsa magát.

Köszönöm szépen. Tartsa be a Házszabályt!

ELNÖK: Lehet, hogy a fáradtságom okozza, de tett ügyrendi javaslatot, képviselő úr?

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Elnök úr, visszavonom. (Derültség és taps az ellenzék soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez gyönyörű volt!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. 11 kétperces bejelentkező van a törvény hatályához egyelőre. Kontur Pál képviselő úr, Fidesz!

KONTUR PÁL (Fidesz): Azért sajnálom, hogy Bertha Szilvia a célt nem érti, és miért lett ez az egész új munka törvénykönyve. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Még máig nem érti a célt, pedig már kettő óra óta beszélünk erről. Ez egy új munka törvénykönyve.

A másik, ami most hatályos, az pedig egyáltalán nem védi meg az embereket. Ezt nem érti? Ez az, ami nem véd meg, ami most hatályos! Ez az, ami miatt lehet a minimálbérről beszélni. Aki nem megy be ma a minimálbérbe, nem hajlandó belépni ebbe a körbe, akkor azt kirúgja a munkaadó. Ma kirúghatja. Ez a helyzet, és ha nem tetszik, el lehet menni, kész, és kapja a minimálbért hivatalosan, és utána kapja borítékban a másik felét. Kész. Ez szürkefoglalkoztatás, minimum szürke, mert adófizetés az államnak ebből nincsen.

Mi ezen szeretnénk változtatni, és a célok azok, hogy egy tisztább helyzetet teremtsünk, hogy a munkaadó és a munkavállaló egymással pariban legyenek, összedolgozzanak, ne ellenségképe legyen egyiknek a másikról. Ez a jövő. Egy folyamatot akarunk elindítani, és a folyamat végén egy tiszta és mindenki javára váló helyzet lesz, a munkaadó is jól jár, mert keres, szociálisan is érzékeny a munkavállaló irányában, és a munkavállaló is jól jár, mert boldogulni tud abból a keresetből, amit ott a munkaadótól kap. Ide szeretnénk eljutni, de nem lehet rögtön eljutni. Ez egy folyamat, most elindítjuk, ezzel a munkatörvénykönyv-javaslattal elindítjuk, és ez lesz a vége neki (Dr. Józsa István: Vége lesz.), amit mi akarunk, és ehhez kérjük az önök támogatását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Józsa képviselő úr már mondta, hogy ő megszavazná, meg minden. Billegnek, összevissza billegnek, de reméljük, hogy egyszer mint a szálfa megállnak, és segítenek. Egyet akarjunk! (Taps a kormánypártok soraiban. - Derültség a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony következik, MSZP.

(7.50)

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Én az előbb a 4. ajánlási pontnál érveltem meg részletesen, hogy a Szocialista Párt miért azt támogatja. Most azért nem mondok ajánlási pontot, mert itt reagálni szeretnék arra, amit Gőgös Zoltán képviselőtársam mondott a minimálbérrel kapcsolatban.

Mielőtt még megvádolnák képviselőtársamat vagy bennünket azzal, hogy mi nem szeretnénk magasabb bért adni a dolgozóknak, a munkásoknak, szeretném elmondani, hogy szó nincs erről. Nem véletlenül volt az a szabályozás, vagy mi támogatjuk azt a szabályozást, amikor az érdekegyeztetés rendszerében a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell egyezni a minimálbérről, amit aztán a kormány elfogad és jóváhagy.

Azért jó ez a rendszer, mert igenis, hogy van elkülönült érdeke a munkaadónak és a munkavállalónak, és mind a kettőnek bölcs belátásra van szüksége ahhoz, hogy meg tudja mérni, hogy hol van az a határ, ahol meg lehet állapodni. Természetes, hogy a munkavállalói érdekképviseletek, a szakszervezetek szeretnének minél nagyobb bért kiküszködni a dolgozóknak, a munkásoknak. S az is természetes, hogy a munkaadó pedig megpróbálja ezt a megállapodást olyan keretek között tartani, amit ő még tud finanszírozni, ami még a versenyképességét nem veszélyezteti. Tehát ez az érdekegyeztetés, az érvek ütköztetése, a gondos és alapos mérlegelés hoz olyan többletet, ami a dolgozóknak is jó, és a versenyképességet sem korlátozza.

Tehát azt gondolom, hogy ilyen típusú szabályozásokra van szükség, és önök nagyon sokat romboltak ezen a területen, ami egészen bizonyos, hogy vissza fog ütni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kara Ákos képviselő úr következik.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a 4. ajánlási pont kapcsán felmerült kérdésre irányítsam a figyelmet. Rövid leszek, megígérem, nem beszélem ki a két percet, de a hajnalban... Kettőkor kezdtük? - nézek képviselőtársaimra, körülbelül kettőkor kezdtük. (Dr. Józsa István: Kettő óra öt perckor!) Kettő óra után egy kicsivel kezdtük ennek a fontos kérdésnek a tárgyalását, és azt mondtuk a Fidesz-frakció részéről, hogy olyan új munkatörvénykönyvet szeretnénk, amely kellő garanciát biztosít a munkaadóknak, kellő garanciát biztosít a munkavállalók számára. Végigbeszéltük sok tekintetben, pró és kontra egyébként, hogy egy egyeztetési folyamatban, ahol mondjuk, egyéni jogok tekintetében markáns eredmények vannak, hogy azokhoz milyen úton lehetett eljutni. Az ajánlási pontokon túl néha arra is volt mód, hogy próbáltam magam is, próbáltunk, mondhatom nyugodtan többen számban, egy kis kitekintést tenni.

Ilyen értelemben ahhoz csatlakoznék, amit itt az előbb mondtak - és akkor ígérem, hogy a két percet nem beszélem ki -, ez pedig nevezetesen az, hogy hogyan lehet majd betartatni az új munkatörvénykönyvet és az abban foglalt fontos szabályokat. Ez egy fontos kérdés szerintem. Én magam az általános vitában is erről megemlékeztem és elmondtam, hiszen nagyon sok ellenzéki, meg egyébként, megjegyzem, kormánypárti képviselő is arról beszélt az általános vitában, bizottsági szakpolitikai vitákban is, hogy a mostani munka törvénykönyve mellett is rengeteg sérelem, rengeteg jogsértés jelenik meg, és hogy hogyan lehet azt a garanciális hátteret mögétenni. Jó, tudom, megbeszéltük korábban, hogy nyilván a betartatás kérdése nem feltétlenül elsősorban ennek a törvénynek a dolga, mégis azt gondoltam, hogy most itt ennyi idő után, sok órával a vita megkezdése után mégiscsak erre a témára terelem a figyelmet, a szót, amit konszenzusos módon sikerült szerintem sok esetben megfogalmazni. Ez egy fontos érték, erre vigyázzunk szerintem.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Gőgös Zoltán képviselő úr, kétperces hozzászólás.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. ajánlási pontban az eredeti törvényszöveg korrekciója lenne, az úgy szól, hogy a törvény hatálya a munkáltatóra, munkavállalóra, munkáltatói érdek-képviseleti szervre, üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Véleményünk szerint ennek a törvénynek a hatálya az érdekegyezés rendszerére is ki kell hogy terjedjen.

Tehát nekünk ez a véleményünk, és azért van ez az úgymond jogilag más típusú megfogalmazás, hogy szélesíthető legyen ez a kör. Ugyanis a szakszervezetek legnagyobb szívfájdalma az, hogy ez az érdekegyeztetési rendszer teljesen megszűnt. Tehát van helyette valami, ami inkább egy tájékoztatásról szól, és ott a jelenlévők tudomásul veszik, amit nekik a munkaügyi miniszter vagy akár a pénzügyminiszter elmond, és semmi beleszólásuk például abba, hogy mennyi legyen a minimálbér.

Ez a legnagyobb probléma, hogy eddig ez nagyon kemény és sokszor éjszakákba nyúló tárgyalásokon kialkudott dolog volt, amiről a végén valahol nyilván teljesen távolról indulva, de az érdekelt felek megegyeztek. Ha ezeket a jogviszonyokat, ennek az érdekegyeztetésnek a rendszerét nem próbálja ez a törvény kezelni, vagy úgy kezeli, ahogyan jelenleg kezeli, akkor nagyon-nagyon súlyos problémát fog okozni, hiszen el fogja billenteni valamelyik irányba a történetet.

Most úgy tűnik, hogy a kormány azért, mert hibázott tavaly, amikor csinált egy adórendszert, megpróbálja ezt erőből átnyomni, és egy olyan minimálbérrendszert kialakítani, ami természetesen senkinek nem jó; nem jó a munkavállalónak sem, mert egy fillérrel több fizetése attól nem lesz, hogy húsz százalékkal nő a bruttó bére, a munkaadókat pedig teljesen tönkreteszi. Tehát magyarul ez mindenképpen hiányzik ebből a pontból, és ezért jobb az a megfogalmazás, amit a képviselőtársaim benyújtottak magára a törvény hatályára vonatkozóan.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Pál Béla képviselő úr, MSZP!

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tapasztaljuk, hogy most így 8 órához közeledve valami elképesztő mértékben felgyorsult a vita, hiszen már az ajánlás 4. pontjánál tartunk. Mi ez ahhoz képest, hogy még 724 ajánlási pont van hátra?

Ehhez a vitához a következőt szeretném hozzátenni, pont a 4. pont kapcsán, amely kicsit jellemzi is, azt gondolom, az egész törvény szemléletét. A módosító javaslatunk itt arra irányul, hogy arra vonatkozzon a munka törvénykönyve, amire kell vonatkoznia, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre, és ezt egészíti ki Kaufer Virág módosító javaslata nagyon helyesen, mert ő ezt abban a tekintetben is kiterjeszti, hogy akkor is érvényes legyen, amikor a munkát nem Magyarország területén végzi. Mind a kettő rendkívül fontos, és ajánlanám is kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy fogadják el ezt a módosító javaslatot.

A vita eddigi szakaszához pedig annyit hadd tegyek hozzá, hogy annyiszor elhangzott, hogy egyeztettek a szakszervezetekkel. Számomra érthetetlen az, hogy akkor, amikor megyei szinten is leülünk a szakszervezetekkel és beszélgetünk velük, a szakszervezetek jelentős része elmondja, hogy mivel nem ért egyet, és azt is megfogalmazza, hogy országos szervezeteikkel nem egyeztettek. Azt mondom, hogy ez még a kisebbik baj.

A nagyobbik baj, amit nem értek, hogy akkor, amikor itt az esély, hogy lehetne egy olyan munka törvénykönyvét alkotni, amely a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén alapulhatna - hiszen még egy kicsi munkahelyen is akkor megy jól a munka, ha ez a megegyezés létrejön -, akkor miért nem ezt teszi a kormány. Miért vitatkozunk éjszakákat, nappalokat azon, hogy jó-e ez a munka törvénykönyve vagy sem, amikor a szakszervezetek világosan elmondják, hogy miért nem jó? Miért ne lehetne ezeket az energiákat arra fordítani, hogy megegyeznek velük, nem tesznek különbséget közöttük, hiszen azt gondolom, hogy mindannyian akkor szolgáljuk a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit, ha ezt a megegyezést elősegítjük.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Varga László képviselő úr, MSZP, kétperces hozzászólás.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 4., 5. ajánlási pont szellemében szeretnék megszólalni itt a személyi hatály és a területi hatály kapcsán, és nyilván egyben reagálva Kontur Pál képviselőtársamra, akit most sajnos nem látok itt a teremben.

Sokszor elhangzott már az előző szakasz kapcsán is, hogy a magyar munkaerőpiac versenyképessé tétele az elsődleges céljuk. Igen, volna erre más lehetőség is itt a törvény hatálya alá tartozók esetében, például az, hogy képezzük őket, például az, hogy megőrizzük legalább ebben a formájában a magyar felsőoktatást, sőt továbbfejlesztjük, piacképesebbé tesszük, ugyanígy a szakképzést, és akkor egyébként növeljük a hozzáadott értékét a magyar munkavállalóknak, javítunk a munkakörülményeiken, ezáltal tesszük piacképesebbé a magyar élőmunkaerőt. Míg önök azt a megoldás választották - ez a törvény egész szelleméből kitűnt, ez az első szakasz vitájából is kitűnt -, hogy kizsákmányolhatóbbá teszik a magyar munkavállalót.

Az meg, amit mondtak arról, hogy ezt a javaslatot mennyire támogatják szakszervezetek, arra tényleg azt tudom mondani - kicsit átalakítva a Nemény András képviselőtársam által mondottakat -, hogy tulajdonképpen nyáron kijöttek egy teljesen felháborító javaslattal, majd ahhoz képest egy picit visszavettek belőle. Tehát ha valakit ártatlanul, mondjuk, húsz évre ítélnek, majd elengednek belőle néhány évet, azt hiszem, hogy ez azért még ettől nem egy jó dolog.

(8.00)

Tehát ilyen módon vállalhatatlan ez, amit mondtak, és mindenféle béremelést idehozni, nem is értem, ez hogyan sikerült. Elhangzott már, hogy például a minimálbért sem emelik, hanem a költségét, hiszen nominális szinten nagyjából ott marad, ahol az idén, és ráadásul ugye ez reálértékben nagyon komoly csökkentést is jelent: pótlékokat vesznek vissza, csökkentenek, egyszóval az embereknek többet kell dolgozniuk kevesebb pénzért.

Vonják vissza ezt a javaslatot! (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Bertha Szilvia képviselő asszony, Jobbik.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnos én nem bírok ellenállni Kontur Pál felszólalásainak, egyszerűen mindig muszáj reagálnom rá, mert még mindig nem látom, hogy ebben a tervezetben mi nyújt nagyobb védelmet vagy nagyobb garanciát a munkavállalók számára a most hatályoshoz képest. A most hatályos is rossz, de most legalább van lehetőség valamiféle jogorvoslatra bírósághoz fordulni, van szakszervezet vagy érdekképviselet, amelynek van kifogástételi joga, tehát valami módon a jogvédelmet, érdekvédelmet lehet biztosítani. Ebben a tervezetben, amit önök benyújtottak, és ennyire védenek, minden ilyen védekezési lehetőséget elvesznek, és a mostani gyakorlatot, amivel most még bírósághoz fordulnak, törvényesítik. Tehát hol jön ebből le az, hogy majd nem lesz szürkefoglalkoztatás, és majd nem lesz az, hogy minimálbéren jelentik be, és a többit zsebbe adják? Tehát hol látják önök ebben a tervezetben a garanciát erre?

Egyelőre ez egyoldalúan a munkavállalóktól vesz el jogokat, és rak rájuk terheket, tehát ezzel tulajdonképpen a feketegazdaságot segítik elő, hiszen már a munkavállalónak sem lesz érdeke, hogy bejelentsék, mert nagyobb kockázatot jelent számára, ha be van jelentve, mint ha feketén dolgozik. A munkaadónak pedig az lesz érdeke, hogy feketén dolgoztasson, mert annyira megemelték a mindenféle járulékokat, adókat és terheket, az élőmunka terheit, hogy ez annyira megnöveli a bérköltségeket, illetve a munkaerő költségét, hogy ő is jobban jár, ha inkább feketén foglalkoztat.

Tehát azt mondják meg, hogy önök hol olvassák ki ebből a tervezetből, hogy ez majd fehéríteni fogja a gazdaságot, és hogy ez nagyobb védelmet ad a munkavállalóknak, mint ami most van a jelenlegi munka törvénykönyvében, ami egyébként elismerjük, hogy rossz és úgymond reformra szorul, csak nem biztos, hogy ez lenne az az irány, amerre mozdulni kellett volna.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Miután - ha minden igaz - engem fél percben belül levált a nyolc órakor engem követő házelnök, Lezsák Sándor, szeretném megköszönni az éjszakai vitát mind kormánypárti oldalról, mind pedig ellenzéki oldalról azoknak, akik egy kifejezetten kulturált hangvételű és udvarias vitát tudtak folytatni. Szerintem mindenki végezte a dolgát, pontosan értették a Házban ülők, hogy mi miért történik. Azt hiszem, hogy a Ház munkatársainak és mindenkinek meg kell köszönni, hogy olyan fordult elő, ami eddig még nem: összeért a két ülés. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Levezető elnökként, kicsit borostásan, de átadom majd az elnöklést Lezsák alelnök úrnak, akinek becsületére legyen mondva, hogy már fél hétkor megjelent az ülésteremben, hogy ha kell, akkor segít, de azt gondoltam, hogy önökkel együtt végigcsinálom ezt a munkát, úgyhogy pillanatokon belül átadjuk az elnök úrnak.

Addig is kétperces hozzászólásra következik Harangozó Tamás, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor valóban érdemes egy kicsit összegezni, hogy azok a képviselőtársaim, akikkel végigcsináltuk ezt az éjszakát, közel 21 órája ülünk itt a parlamentben, csak ennek a törvénynek a vitájában több mint hat órája veszünk részt. Ezen hat óra alatt a 300 vitaszakaszból egészen a másodikig jutottunk, tisztelt képviselőtársaim. Ez a ma éjszakai vita is nyilvánvalóan azért került így megrendezésre, és az MSZP azért biztosította az ellenzéki pártok közül elsősorban, de a többiek együttműködésével a többséget egész éjszaka a Ház falai között az ellenzék részéről, hogy ne lehessen ezt a vitát eltussolni, ne lehessen ezt a vitát megakadályozni, és tessék-lássék módjára lezárni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.

A jegyzői széket Hegedűs Lorántné és dr. Tiba István foglalja el.

Az ülésterembe folyamatosan érkeznek a képviselők.)

Eddig az a mérlegünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy hatórányi vitával a módosító javaslatoknak mintegy 1 százalékát sikerült itt a Ház falai között megbeszélnünk. Azt gondolom, ez egymagában mutatja, hogy milyen komoly és súlyos ügyről van szó, és azt is, hogy mennyi időt igényel még ez. Azt gondoljuk, hogy nagy próbája lesz a Fidesz demokráciaelkötelezettségének, hogy a ma reggel beszivárgó és kipihent fideszes képviselőtársaim első dolga lesz-e, hogy ügyrendi javaslattal elfojtsák ezt a vitát, és a törvényjavaslat vitájának 99 százalékának lefolytatását megakadályozzák.

Addig is nagy tisztelettel szeretném felkérni Cséfalvay államtitkár urat, hogy ezt az első két vitaszakaszt - hiszen a tévénézők is bekapcsolódhatnak most már a vitába - legyen kedves már összegezni a kormány részéről, ha lehet, és mondja már el a véleményét, államtitkár úr, hogy az elmúlt hat óra vitájával kapcsolatban mi a kormány álláspontja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.
- Közbekiáltás ugyanonnan: Halljuk!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ügyrendben jelentkezik Lenhardt Balázs képviselő úr, Jobbik.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm szépen. Reméljük, sikerül tisztázni, hogy akkor most hogyan folytatódjon a vita, ha ügyrendi szünet elrendelését javasolom, mert ugye nyolc óra elmúlt, elkezdődött volna elvileg a keddre adott napirend. Most akkor tisztázni kéne, hogy akkor folytatjuk a vitát, van-e határozatképesség, vagy hogy mi legyen, úgyhogy ezért javasolnám szünet elrendelését a megfelelő időtartamban.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott napirendünk szerint a november 29-ei ülésnap napirend előtti felszólalásaira (Csenget.) ettől az időponttól kerülne sor, ezeket azonban addig nem tudjuk meghallgatni, amíg a november 28-ai ülésnap utolsó napirendi pontjának tárgyalása nem fejeződik be.

Most tehát a munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatjuk munkánkat.

Kettő percre megadom a szót Nyakó Istvánnak; utána Gúr Nándor, Ékes József, Pál Tibor, Kara Ákos, Aradszki András, Varga László, Lamperth Mónika, Kaufer Virág és Horváth Zsolt következik. Elsőként tehát Nyakó István képviselő úr, MSZP.

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás szerinti 4. napirendi pontnál járunk, ami a törvény hatálya, többek között a személyi hatálya. Valóban, Bertha Szilvia után nekem is a múzsám volt Kontur Pál úr. Hadd hivatkozzak egy névrokonára: Saul megvilágosodott a damaszkuszi úton, és a keresztségben a Pál nevet vette fel. Úgy tűnik, hogy ön, Pál, visszafelé halad a damaszkuszi úton, és úgy tűnik, hogy mától inkább Saulus.

Ugyanis miről szól ez a törvényjavaslat? Ugye, itt a Fidesz munkástagozatának elnökéről van szó, nem másról, azokról a személyekről és személyi hatályról, például a munkáltatóról, munkavállalóról, munkáltatói érdek-képviseleti szervről, üzemi tanácsról, szakszervezetekről, akiknek tulajdonképpen a feje felett Orbán Viktor úr a gyáriparosokkal, illetve a VOSZ-szal, azaz a magyar burzsoáziával egyébként a választási kampányban már régen megegyezett. Ennek a lenyomata az a törvénykönyv, a rabszolgamunka törvénykönyve, amit elénk terjesztettek, és az éjszaka leple alatt akarták átnyomni a köztársaság parlamentjén. Nem engedjük meg, képviselő úr! (Taps az MSZP padsoraiban.)

Mi a célja ennek a törvénynek? Gyenge, szétvert érdekképviselet és kiszolgáltatott munkavállaló. A sztrájkjog csak addig volt jó maguknak, amíg ellenzékben voltak, a szakszervezeteket csak addig használták, amíg ellenzékben voltak, és kedves Saul, tisztességes béreket csak addig ajánlottak, amíg ellenzékben voltak. Ezt a törvényjavaslatot, kérem, vonják vissza!

Szerintem egy népszavazás jó kezdeményezés lenne, hogy megmérjük, milyen valóságos súlya van és támogatottsága ebben a társadalomban ennek a munka törvényének.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Gúr Nándor képviselő úr következik, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szégyenletes, ami ma éjszaka zajlott, már csak azért is, mert eredetileg megtervezték azt, hogy ez zajlódjon az éjszaka folyamán; hogy nem merték vállalni azt, hogy az ország nyilvánossága előtt beszéljenek ezekről a kérdésekről; hogy mindazt, ami több millió embert érint közvetlen formában a munka törvénykönyvén keresztül, megpróbálták az éjszaka leple alá bújtatni.

Szégyen! Szégyen, mert ezen törvénytervezet keretei között önök nem mást akarnak, mint azt, hogy az emberek többet dolgozzanak kevesebb pénzért, vagy isten ne adj' adott esetben, jó esetben ugyannyi pénzért. Igen, szégyen azért, mert a jogbiztonságot megpróbálják sárba tiporni. Szégyen azért, mert azt mondják, hogy rugalmasságot akarnak a munkaerőpiacon, és közben a munkavállalók jogbiztonságát megpróbálják, mint mondtam, sárba taposni, a munkavállalók számára a biztonságot megpróbálják lenullázni, közben a kiszolgáltatottságukat pedig növelik.

Példákat mondhatnánk nagyon sokat, a túlórán keresztül a műszakpótlékok elvételén át mindaz, ami az érdekképviseletek - 4. ajánlási pont - jogosítványrendszerébe bele kellene hogy tartozzon. Az, hogy az érdekképviseleteket lenullázzák, nem az ő lenullázásukat jelenti.

(8.10)

Az azt jelenti, hogy rajtuk keresztül semmibe nézik azokat a munkavállalókat, azoknak a millióit, akiket képviselhetnek, akikért kiállhatnak, akik hozamot termelhetnek a munkaadóknak, akik gazdasági növekedést hozhatnak ennek az országnak.

Igen, szégyen, mert ennek eredménye nem lehet más, csak az, hogy a munkavállalóknak is rá kell ébredniük arra, hogy ez a kormány nem őket nemhogy szolgálja, hanem segíti, hogy ez a kormány nem azt szolgálja, hogy ennek az országnak a gazdasági felemelkedése bekövetkezzen.

Az utolsó mondatom e tekintetben pedig az, hogy a legnagyobb szégyen viszont az, hogy ezen kis ország keretei között regionális minimálbérek bevezetését (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) akarják megtenni, olyanokat, amelyek különbözőek az országban. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Szégyen! Szégyen! Döbbenetes!) Ez meg azért szégyen, mert a leghátrányosabb helyzetűeket sújtja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyszerre hirtelen milyen hangosak és aktívak lettek, képviselőtársaim! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Végig azok voltunk!) Az éjszaka folyamán azért nem próbáltak ilyen hangzatos, demagóg szavakat elmondani, mint amit most. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez melyik ajánlási szám?)

Gúr Nándor képviselőtársam, Gőgös Zoltán képviselőtársam, Lamperth képviselő asszony, ugye vissza tetszenek emlékezni, hogy 2001-ben lett a minimálbér 19 500 forintról 45 ezerre emelve, 2002-ben 50 ezer forintra lett emelve? Képviselőtársaim! Nyolc év alatt mennyit tetszettek emelni? Mennyit emelkedett a közműdíjak aránya? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Többet, mint most!) Ötszáz százalékos gázáremelés? Lehetne sorolni tovább! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Adómentes volt a minimálbér!) Képviselőtársaim, most beszéljenek arról, és nagyon hangosan beszéljenek arról, csak elfelejtik azt, hogy ebben a Házban nyolc éven keresztül úgy alkottak törvényeket, az egészségügyi törvénytől kezdve a vitás törvényekig, hogy éjszaka tárgyaltatták, hogy az állampolgárok még csak véletlenül se tudjanak róla. (Nyakó István: De népszavazás lehetett belőle!) Nyakó úr, ön előtt is van egy gomb! Én tisztességgel végighallgattam önt, nagyon megkérem önt, hogy ön is hallgasson meg engem. Ennyire hangos ön sem volt, amikor még nem volt tévéközvetítés.

Szeretném hangsúlyozni, hogy számtalan olyan törvényt tárgyaltak, amit el akartak hallgattatni az állampolgárok elől - éjszaka! Ennek az általános vitája nappal ment le, tisztelt képviselőtársam. Ugye? Nappal ment le az általános vitája. Akkor is el tudta volna mondani azt, amit most elmondott az előbb, úgyhogy erről ennyit. Nagyon megkérem, legyen nyugodt, képviselőtársam, nincs értelme idegeskedni! (Nyakó István: Nem magam miatt aggódom!) Demagógiát meg főleg nem kell mondani. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Pál Tibor képviselő úr, MSZP. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk!)

PÁL TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Némi gond van, mert azt néztem, úgy értettem, hogy a 728 módosító indítványból már a negyediknél tartunk a vitában, de Harangozó képviselőtársam azt mondta, hogy a második szakasznál. Csak azért, mert én valójában az érdekegyeztetéshez szeretnék hozzászólni, és ez a negyedikben benne van, tehát a vitába még belefér, aminél tartunk; a többi természetesen majd utána következik.

Egyébként Ékes képviselőtársamat hallgatva (Dr. Lamperth Mónika: Benne van!) kora reggel, azt kell mondanom - azért kérdeztem, benne van az érdekegyeztetés. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs benne. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Benne van!) Ékes képviselőtársamat hallgatva azt kell hogy mondjam (Zaj. - Az elnök csenget.), az érdekegyeztetés legfontosabb eleme az egymásra figyelés, az összhang, a párbeszéd, ami az érdekegyeztetés lényege, és talán jó lenne, ha nemcsak a munkaadók és a munkavállalók viszonyában várnánk el ezt, hanem a parlamentben is megtörténne, hogy egy kicsit jobban figyelünk egymásra. Hiszen akikről beszélünk, több millió emberről van szó, lehet, hogy ők is talán éppen nézik a tévét, hogy az ő érdekükben ki szól. Amikor odaülnek a munkavállalók a munkaadókkal szemben, és megpróbálják a saját érdekeiket érvényesíteni, ez nemcsak bérről szól, mint ahogy Ékes képviselőtársam mondta, hanem ennél többről van szó.

El tudják-e mondani, hogy egyébként a foglalkoztatás során milyen problémájuk van? El tudják-e mondani, hogy a béren kívül milyen juttatásokat szeretnének? Azt kell, hogy mondjam, hogy amikor például a köztisztviselők elmondják, hogy ők olyan törvényt szeretnének a parlamentben, amely nem alázza meg őket, nem a bérről szól feltétlenül az érdekegyeztetés, hanem arról a munkavállalói helyzetről, hogy megalázott viszonyba kerülnek, vagy pedig partneri viszonyba. Komolyan tekintik, partnernek tekintik őket, vagy a parlament olyan törvényt hoz, hogy nem is kell indokolni az elbocsátásukat? Hát erről szól az érdekegyeztetés, ennek az összhangjáról, erről a párbeszédről, erről a nyitottságról, és azt gondolom, hogy itt a parlamentben is jó lenne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ha a két oldal figyelne egymásra, és ezt az összhangot megpróbálnánk megteremteni, amit a munkavállalók is elvárnak az érdekegyeztetés során.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Kara Ákos képviselő úr, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok kísérletet tenni arra - remélem, sikerrel járok -, hogy a hajnali, szerintem sok tekintetben konstruktív vita nyugodt hangvételét visszahozzam a Házba, mert ahogy egy formálódó törvénynek vagyunk a részesei, alkotói jogalkotóként, úgy ahogy nézem, egy tévéközvetítés előtt formálódó szocialista frakció jelenlétével is az elmúlt percekben számolni kellett, de bízom benne, hogy az a hajnali konstruktív szakmai hangulat és az egymásra való odafigyelés visszatér még a Házba.

Szeretném jelezni, mert ez fontos, és többen is hivatkoztak rá, hogy egy kicsit összegezzék az elhangzottakat, hogy a Fidesz-frakció azt mondta, és most is azt mondja, hogy olyan új munkatörvénykönyvet szeretne, amely kellő garanciát ad a munkavállalók és a munkaadók számára. Ezt hajnalban több frakció is, ha más szavakkal is, de lényegében ezt erősítette meg. Szerintem ez egy fontos dolog.

Aztán szeretnék néhány félreértést tisztázni, hogy mi az, ami nincs benne biztosan a munka törvénykönyvében, tehát már nemcsak lakossági fórumokon egyébként, hanem szakmai típusú vitákban is úgy tűnik, hogy idejön: a sztrájktörvény szabályozása például nincs benne a munka törvénykönyvében. Tehát a sztrájkjoggal kapcsolatban most bármi elhangozhat a munka törvénykönyve kapcsán, nyilván idevonatkozó passzust nem fogunk, nem fognak tudni találni.

Arról szeretnék még megemlékezni, mert ez egy nagyon fontos pillanata volt még akkor is, ha nem értettünk benne egyet, szeretnék megemlékezni a hajnali vitáról, beszélgetésről, hogy a Fidesz- és a KNDP-frakció részéről kétszer javasoltuk azt, hogy tágítsuk egy kicsit azt a keretet, a vitának azt a keretét, hogy egy picit életszerűbbé és gyorsabbá is tudjuk tenni a vitát. Azt gondolom, hogy sok fontos észrevétel mellett talán ez egy fontos lehetőség lett volna, ha így előbbre tudunk jutni. Azt gondolom, hogy a kellő garanciához munkavállaló és munkaadó szempontjából ez is hozzátartozott volna. Az ellenzéki pártok miatt ez a többszöri kísérletünk sajnos nem sikerült. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Aradszki András, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy valóban a hajnali órákban volt egy tartalmas szakmai vita, alapvető kérdésekről próbáltunk dönteni, illetve közelíteni az álláspontunkat, de úgy látszik, valami történt 8 óra után, mert főleg a szocialista képviselőtársaim általános vitát kezdenek el folytatni, holott azt kell látni, hogy most egy részletes vita van. Úgyhogy kénytelen vagyok én is bizonyos dolgokra reagálni, legfőképpen arra, hogy milyen is ez a munka törvénykönyve.

Az nyilvánvaló, hogy kellőképpen biztosítja az egyéni jogokat. Az azt jelenti, hogy a védett kor intézményét megerősíti, megerősíti a várandós kismamák, a gyermeküket nevelő anyák és apák munkajogi védelmét, nem lehet felmondani nekik az ilyen állapotukat követő meghatározott időn belül. Hozzá kell tennem azt is, biztosítja azt, hogy a felmondás csak indokolt és valóságos ok szerint történhet, biztosítja továbbra is a jogorvoslati lehetőséget, biztosítja a polgári perrendtartás keretei között azt, hogy a szakszervezet a munkavállaló, a tagja érdekében bíróság előtt képviselheti a tagját. Biztosítja azt is, hogy lehet kollektív szerződést kötni, biztosítja a szakszervezetek jogát a kollektív szerződés kötésére, és hogy a munkahelyeken képviselettel rendelkezzen. Biztosítja azt is, azt az esetet, ami eddig nem volt, hogy akkor, ha nincs kollektív szerződésre jogosult szakszervezet, akkor üzemi megállapodással a legalapvetőbb kérdéseket rendezni lehet a munka világában élők számára, és biztosítja azt is, hogy sok esetben, legfőképpen a műszakpótlék, a munkarend tekintetében a kollektív szerződés keretei között vagy egyéni megállapodások keretei között kedvezően lehet eltérni. Nincsenek olyan kitételei ennek a munkatörvénykönyvnek, amit az ellenzék ebben a kora reggeli órában most, a hajnali vita után állít. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Sajnálatosnak kell mondanom, hogy mindig áttértek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy általános vitára, és nem tudtuk végigvenni a részletes vita szakaszait.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre következik Varga László képviselő úr, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, lassan hét órája folytatunk egy vitát, ez a munka törvénykönyvének a részletes vitája. Csak azért mondom el, mert talán már sokan követnek minket.

(8.20)

Döbbenetes az, hogy a kormánypárti többség ezt éjszaka akarta lefolytatni, titkolta ezt az állampolgárok előtt, és a nappal nyilvánosságát sem adta meg ennek a vitának. Körülbelül az 1 százalékánál tartunk a módosító javaslatoknak, érdemi vitára nem volt lehetőség. Több papolást hallhattunk, és mondom ezt ide pont a 4. ponthoz, ami a személyi hatályt érinti, magyarán azt a több millió munkavállalót, akiket érint ez a törvény.

Önök arról beszélnek, hogy versenyképessé kell tenni a munkaerőpiacot, de ezt úgy képzelik el, hogy kizsákmányolhatóvá teszik munkavállalók millióit ebben az országban. Önök a munkabér kapcsán minimálbér-emelésről beszélnek, akkor, amikor a minimálbér költségeit emelik meg kizárólag, hiszen arról van szó, hogy nominálisan annyi marad, amennyi idén, és egyébként az infláció meg ront az ilyen munkavállalók helyzetén.

Egyébként regionális minimálbérről is beszélnek. Én Borsod megyéből jöttem. Azt tudom mondani, hogy akkor, hogy ha Borsodban egyedi minimálbér lesz, akkor gondolhatjuk, hogy az vélhetően nem magasabb lesz, mint az országos átlag, hanem alacsonyabb. Magyarán ahelyett, hogy járulékkedvezménnyel ösztönöznék a munkáltatókat arra, hogy ilyen helyeken, nehezebb sorsú megyékben munkahelyeket teremtsenek, ehelyett önök regionális minimálbérekben gondolkodnak, hogy az emberek keressenek keveset a végén. Csökkentik vagy részint eltörlik a pótlékokat, ezáltal is kevesebbet tudnak keresni az emberek.

Összességében véve ez a javaslat arról szól, hogy az emberek kizsákmányolhatóbbak lesznek, és nem képzettebbek, ezáltal versenyképesebbek. Ez a javaslat arról szól, hogy az embereknek többet kell dolgozniuk, kevesebb pénzért, ezért elfogadhatatlan. Vonják vissza ezt a javaslatot, vagy legalábbis nyújtsák meg a részletes vitát, hogy legalább a jövő héten tudjuk ezt folytatni. Ha így, ebben a formában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) el fogják fogadni, akkor népszavazást fogunk róla kezdeményezni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Lamperth Mónika képviselő asszony.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni annak a hét fideszes képviselőnek, akiknek nevében itt az előbb megdicsérték a mi éjszakai, szakmai, színvonalas vitánkat. Igazán jólesik ez nekünk, törekedtünk is rá. Remélem, hogy lesz foganatja, figyelembe veszik.

De annak a szemrehányásnak itt nincsen helye, kedves képviselőtársaim, hogy mi leszavaztuk az önök ügyrendi indítványait. Bocsánatot kérek! Önök büszkén hirdetik, hogy fülkeforradalommal kétharmadot szereztek. Hát hol voltak? Egész éjjel többségben volt a Magyar Szocialista Párt! (Nyakó István: Hazament aludni a kétharmad! Köpött a maci! - Taps az MSZP padsoraiból.) Lesz még máskor is...(Folyamatos közbeszólások az MSZP és a kormányzó pártok padsoraiból.) És igen, olyan ügyrendi menetet szabtunk a Házban a vitának... (Az elnök csenget.) Most, hogy ilyen jól kialudták magukat a fideszes képviselők, és megjött Lázár frakcióvezető úr is, egészen hangosak lettek. (Lázár János: Mi nappal vagyunk többségben!)

Szóval igen, azért szabtunk ilyen ügyrendi keretet ennek a vitának, mert a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez, de még inkább a munka törvénykönyvéhez méltatlan az, hogy egy több száz módosító indítványból álló nagy csomagnak egyben menjen a részletes vitája. Ez soha nem volt szokás, mindig szerettünk volna valamilyen szakmai keretet szabni ennek a vitának.

Képviselőtársaim! Nagyon komoly dologról van szó: meghatározni azt a keretet, hogy mi legyen a viszony a munkaadók és a munkavállalók között. És igen, a Magyar Szocialista Pártnak eltökélt szándéka, hogy azt a kiszolgáltatott helyzetet, amelyet önök szánnak a munkásoknak, a munkavállalóknak ezzel a törvénnyel, megpróbáljuk megakadályozni. Ezért ültünk itt több tucatnyian egész éjszaka (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak annyian vagytok!), és próbáltunk meg a legjobb lelkiismeretünk és tudásunk szerint részt venni a parlamenti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) vitában. (Taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Így van!)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Kaufer Virág képviselő asszony, LMP.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is megköszönném azoknak a fideszes képviselőknek, akik végigülték velünk a vitát, és aktívan részt vettek ezen a vitán. Hajnal kettő óta tárgyaljuk a munka törvénykönyvét, és jelen pillanatban az 5. ajánlási pontnál tartunk, egész pontosan a 4.-nél és az 5.-nél. A 4. ponthoz szeretnék most hozzászólni.

Önök itt felsorolnak munkáltatót, munkavállalót, munkáltatói érdekképviseleti szervezetet, üzemi tanácsot és szakszervezetet. Ezekre a csoportokra és szervezetekre vonatkozna ez a törvénykönyv, ha elfogadásra kerülne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez a szöveg elfogadásra kerül, akkor ez senki másra, mint a munkáltatók és az érdek-képviseleti szervezetek közül azokra, akikkel önök hajlandóak szóba állni, és a munkavállalók közül azokra, akikre önök hajlandóak hallgatni, azokra vonatkozna ez a munka törvénykönyve. A munkavállalókra egész biztosan nem vonatkozna ez a munka törvénykönyve pozitív értelemben, védelmet a számukra nem nyújtana, ez egész biztos.

Csak a célról négy és fél órát vitatkoztunk ma reggel, illetve tegnap éjszaka. Azt gondolom, ez jól megmutatja, hogy ez a szöveg milyen állapotban van, a Ház elé kerülhetett volna-e vagy sem. Ezeknek a vitáknak a Házon kívül kellett volna megtörténniük, háromoldalú egyeztetések keretében, illetve a bizottsági keretekben, de sajnos nem tudtunk a bizottságban érdemben vitatkozni arról a 648 darab módosító indítványról, amit a szöveghez benyújtottunk.

Lenne egy jó hírem is azoknak a képviselőknek, akik végigülték a vitát. Az 5. pont kapcsán, amelyet én jegyzek, úgy érzem, hogy Horváth képviselőtársam és Aradszki képviselőtársam meggyőztek egy órával ezelőtt arról, hogy lehet, hogy ez a módosító javaslat nem is annyira lényeges, nem is annyira fontos az egész szöveg értelmében, ezért én ezt most visszavonnám, úgymond gesztusértékkel, azért, mert végigülték velünk ezt a vitát. Visszavonnám ezt az 5. ajánlási pontot. (Szórványos taps a kormányzó pártok, valamint a Jobbik padsoraiból.)

Nagyon fontosnak tartom még azt megjegyezni, hogy az LMP májusban tett a munkavállalói jogokról népszavazási kezdeményezést. Ennek, azt hiszem, hogy abszolút (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) itt az ideje most már.

Köszönöm. (Taps az LMP, valamint az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Kecskemét): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden hadd mondjam el én is, hogy én azért érkeztem erre a vitára hajnali 2 óra környékén, hogy elmondjam az egészségügyi bizottságban elfogadott, valamennyi képviselőcsoport által támogatott módosító javaslatot, de sajnálatos módon a vita szerkezetének megállapításakor az eredeti javaslatot, miszerint bárki bármelyik paragrafushoz elmondhatja a véleményét, észrevételét, nem fogadták el. És ily módon határozatképtelenség okán a Ház kénytelen volt paragrafusonként végigmenni a 300 paragrafuson, mert ez a szabály, ez a Házszabály.

Most ebből következően, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy én is egy picit átlépve a részletes vita szabályain, megismételjem, amit elmondtam. Ez a módosító javaslat egyetlen mondat: törvény az ágazati-szakmai sajátosságokra tekintettel e törvény rendelkezéseitől eltérhet. Miért fontos ez? Azért, mert az egészségügyben dolgozókra speciális munkaszabályok vonatkoznak, speciális munkaidőszabályok vonatkoznak. Sok félreértés és ijedelem volt az egészségügyben dolgozók között, részben egyébként ellenzéki képviselőtársaink mindent elkövettek azért, hogy félreértések legyenek. Ezen félreértések elkerülésére alkalmas ez a módosító javaslat.

Én ugyan tisztelettel végigvitatkoztam azt a 6 órát, és arra kérem most már szép számban jelen lévő képviselőtársainkat, hogy ezt a módosító javaslatot mind ellenzéki, mind kormányoldalról fogadják el: az ágazati törvények szükség esetén e törvény hatályától eltérhetnek. Én ezt rendkívül fontosnak tartom.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Scheiring Gábor képviselő úr, LMP.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Én az 5. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Virág, mindenképpen szeretnélek róla lebeszélni, hogy ne vond vissza ezt a módosító javaslatodat. (Moraj és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.) Ez egy jó módosító javaslat az irányait tekintve. Akkor vond vissza, hogyha a kormány kétharmados többsége ezt a gyalázatos törvénykönyvet egy az egyben visszavonja. (Taps az LMP padsoraiból.)

Amúgy én azt javaslom, hogy egy kapcsolódó módosítóval ezt változtassuk meg, csak akkor vonatkozzon ideiglenes jelleggel a külföldön végzett munkára a magyar munkavállalói új munka törvénykönyve, hogyha ez egy olyan országra vonatkozik, ahol még ennél is gyalázatosabb körülmények vonatkoznak a munkavállalókra. Nagyon kevés ilyen ország van. Hogy ha ebbe az országba vinnének Magyarországról munkavállalót, akkor vonatkozzon rájuk, amúgy pedig az országok azon döntő többsége, ahol sokkal jobb biztonságban dolgozhatnak a munkavállalók, mint az új tervezett munka törvénykönyve, ott egy olyan módosítást javaslok hozzá, hogy ne a magyar szabályozás legyen érvényben a munkavállalók érdekében.

Amúgy pedig összességében azt gondolom, hogy valóban jól mutatja ez az éjjeli vita azt, hogy túl a szakmai részleteken, a szakmai vitán, amire végre teret adott itt az Országgyűlés, és órákon keresztül tudtunk vitatkozni erről a rendkívül fontos törvénykönyvről, még egy dolog nagyon fontos ezzel kapcsolatban, hogy fény derült végre arra, hogy a kormánytöbbség semmi másban nem érdekelt, csak abban, hogy végérvényesen kiszolgáltatja a munkavállalókat a munkáltatóknak.

(8.30)

Valóban igazuk van, rendkívül rossz a munkavállalók helyzete ma Magyarországon, ugyanakkor önök semmi mást nem csinálnak, mint a jogi környezetet ehhez a nagyon rossz helyzethez igazítják, és az összes létező védelmet lebontják a munkavállalói jogok kapcsán. Úgyhogy számunkra ez teljességgel elfogadhatatlan.

Ennek a hírére kezdeményeztünk már hónapokkal ezelőtt népszavazást, és ez a népszavazási kezdeményezésünk most már át is ment részben az Alkotmánybíróságon, úgyhogy hamarosan lehetősége lesz a munkavállalóknak kinyilvánítani a véleményüket.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Zakó László képviselő úr, Jobbik.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 4., 5. pontjához szeretnék hozzászólni, amely a törvény hatályára vonatkozik. De inkább kérdezni szeretnék. Szeretném kérdezni, hogy mikor jött el az ideje annak, ha nem most, hogy összefésüljük a munka törvénykönyvét, a munkavédelemről szóló törvényt és a Házszabályt. Tudniillik - idézek a Házszabály 13. § (3) és (4) bekezdéséből -: "A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. A képviselő köteles képviselői tevékenységét az alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani." Többek között azt a pontot is, amit az előbb felolvastam.

A munkavédelmi törvénynek elég sok passzusát sérti az a gyakorlat, ami ebben a Házban folyik. A munkavédelmi törvénynek a hatályát pedig valamilyen módon ki kellene terjeszteni, úgy gondolom, az országgyűlési képviselőkre is, akiknek a státusuk meglehetősen különbözik a többi munkavállalóétól. Szeretném kérdezni, ki fogja a felelősségét vállalni annak, ha ebből az erőltetett menetből fakadóan valamelyik képviselőnek olyan problémája adódik, amely vagy az egészségére fog káros hatást gyakorolni, vagy pedig akár az élete is kockára kerül. Tudniillik nem normális dolog, hogy az ember beül a parlamentbe az egyik nap 13 órakor, és az egész heti üléstervet nézve minden nap éjfélig itt kell lenni, különben vagy Házszabályt sért, ha nincs itt, vagy pedig, ha itt van, akkor pedig a munkavédelmi törvény és a munka törvénykönyvének számtalan passzusát. Kérem, rendezzük ezt a kérdést!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces Horváth András Tibor, MSZP.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akik egész éjjel itt vitatkoztunk, és órákon keresztül vitatkoztunk a törvény céljáról, azért volt, mert fideszes képviselőtársaink nem voltak hajlandók belemenni a törvénynek azon mélyebb részeibe, amit valójában jelent is ez az új munka törvénykönyve. Nem voltak hajlandók beszélni arról, ahogy bevezetik a regionális minimálbér intézményét, ami különbséget tesz munkavállaló és munkavállaló közt, aszerint, hogy ezek a munkavállalók hol születtek. Nem volt szó, és nem engedtek arról szót váltani itt az éjszaka folyamán, hogy megnyirbálják a műszakpótlékokat, megnyirbálják a túlórapénzeket. Én azt szeretném kérni, tegyék lehetővé, hogy a munka törvénykönyve ne különböztessen meg munkavállalót lakóhely szerint, hanem a munka törvénykönyve valójában védje és képviselje mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. A következő hozzászóló két percben Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A munka törvénykönyvének részletes vitáját folytatjuk éjjel kettő óra óta, annak a munka törvénykönyvének, amit a Fidesz-kormány beterjesztett, és semmi jóval nem kecsegtet a munkavállalóknak. A munka törvénykönyvének szolgálnia kellene a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot. Ezzel szemben ez az előterjesztés jogfosztást, kiszolgáltatottságot és kevesebb bért jelent a dolgozóknak. (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) A Fidesz-frakció nyerő pozíciójából...

ELNÖK: Képviselő úr, legyen oly kedves jelezni, hogy melyik ajánlási ponthoz szól hozzá!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Igen. A 4. és az 5. ajánlási ponthoz szólok hozzá...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): ...amely a törvény hatályáról szól, ezen keresztül a törvény következményéről is, tehát az alapvető követelményeket kell hogy ecsetelje minden hozzászóló hozzászólásában. Én a negatív hatásokra szeretném felhívni a figyelmet, mert bőven van ilyen.

Tehát amikor az alapvető jogviszonyt kellene tisztázni, a jogbiztonságot kellene biztosítani a munkavállalók számára, akkor egy olyan törvényt terjesztett a Fidesz a Ház elé, és próbált eldugni a részletes vitában éjszakára, hogy a nyilvánosság ne szerezzen róla tudomást, ami minden tekintetben rossz az érintetteknek. Én még azt is megkockáztatom, hogy ezzel nem mernének kiállni egy népszavazásra a dolgozók elé, az érintettek elé. Ezt a törvényt a Fidesz az erő pozíciójából akarja keresztülnyomni a Házon. Különösen érvényes ez a 4. és az 5. ajánlási pontra, amely a törvény hatályára vonatkozik, ugyanis nem lehet úgy hatályba léptetni egy törvényt, hogy nincs különös tekintettel a munkavállalók védelmére, és sajnos ez a munkavállalók sérelmére került előterjesztésre. Tehát azt kérem, vonják vissza; ha megtartják, akkor tartsunk róla népszavazást, védjék meg azon!

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Gúr Nándor képviselő úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 4. ajánlási pont kapcsán az érdekképviseletek történéséről, dolgáról szólnék, mégpedig olyan összefüggésben, hogy önök az elmúlt másfél esztendőben lenullázták az érdekképviseleteket. Nem ez a baj önmagában, hogy lenullázták, hanem az a baj, hogy ezen keresztül azok az emberek nem kapnak védettséget, akik a munka világában állnak helyt a mindennapjaik során. Akár odáig jut a történet a munkatörvénykönyv tervezete alapján, hogy bércsökkenést kell elszenvedniük. Mondok egy példát képviselőtársaimnak, hogy tisztában legyenek vele: rendkívüli munkavégzés kapcsán túlóra, 50 százalékos pótlék helyett a munkáltató dönthet arról, hogy szabadidőt biztosít. De szeretném jelezni, mielőtt elfogadják a törvényt, legyenek tisztában vele, hogy a munkaszerződés megkötésekor odateszik a munkavállaló orra alá azt a papírt, amiben az a szöveg szerepel, hogy ha az alapbérbe beleépítik a túlórával kapcsolatos pótlékokat, akkor se pótlék nincs, se szabadidő nincs. Na, önök ilyen törvényt akarnak elfogadni, ilyen "családbarát törvényt, amely segíti az emberek mindennapjainak megélhetését!

A másik része a dolognak, hogy akkor, amikor az érdekegyeztetést szétzúzták, annak a lehetőségét is megszüntették, hogy mondjuk, az országos érdekegyeztetés rendszerén belül a munkaadók a munkavállalókkal való közös megegyezés alapján kiizzadják a minimálbért, amit a mindenkori kormányok magukra nézve kötelezőnek tartottak. Önök most egy olyan rendszert működtetnek, ahol a "gittegyletek" - idézőjelbe tettem, nem bántva senkit, aki a tagja ennek a nemzetgazdasági, társadalmi tanácsnak - beszélgethetnek, de döntéseket nem hozhatnak; majd a kormány eldönt mindent őhelyettük, őfelettük.

Azt gondolom, a kormány hibás gazdaságpolitikai döntéseinek a sokaságát nem lehet áthárítani a munkaadókra, még olyan feltételek mellett sem, hogy ők pedig úgy nyúzzanak le, húzzanak le újabb bőröket a munkavállalókról. Ez nem egy munkavállaló- és nem egy munkaadóbarát törvénytervezet, ezért ezt elfogadni nem lehet. Ha önök nem kívánják megmérettetni a nép előtt, akkor azon leszünk, hogy megmérettetődjék akár népszavazás útján is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kaufer Virággal itt voltunk egész éjjel, és én tisztelem az álláspontját, hogy a konszenzus miatt visszavonna egy módosító javaslatot, de szeretném neki jelezni, miután a módosító javaslat jó - ugye, ez az 5. ajánlási pont -, ezért mindenképpen fenntartjuk, akkor is, ha ő visszavonja. Az lehet tárgyalási alap, hogy esetleg az általunk, illetve az általa benyújtott két módosító javaslathoz képest egy kapcsolódó módosító javaslattal mind a két ügyet próbáljuk meg kezelni.

Kara Ákos és Aradszki András képviselőtársam itt próbálta elmondani, hogy mi történt az éjjel. Hát, nem egészen az történt, amit ők mondtak, ugyanis arról volt szó, hogy mi számtalanszor leálltunk az első szakasz vitájával, ami a törvényjavaslat célja volt, és önök mindig-mindig, újra-újra visszatértek erre a témára, tehát egyszerűen nem akarták, hogy továbblépjünk; olyan öt óra környékén, sőt, később, valamikor fél hat környékén tudtunk ebből a vitaszakaszból továbblépni. És való igaz, meg tudom erősíteni, hogy nagyon sok érdemi kérdésre emiatt nem került sor, de ez nem rajtunk múlott, szeretném mondani még egyszer.

Ékes képviselőtársamnak annyit mondanék, már itt beszéltünk a minimálbér okán, hogy a 2001-es és a 2002-es minimálbér-emeléssel csak a kormány járt jól, senki más, ugyanis egy csomó ember elvesztette a munkahelyét, a kormány pedig egy óriási pluszadóbevételhez és -járulékbevételhez jutott. Tehát magyarul neki ez nullszaldós történet volt, de komplett üzletágak mentek emiatt tönkre.

(8.40)

Most is azt gondolom, hogy sokkal épeszűbb javaslat lenne, ha az adójóváírás összegét megemelnénk, amire nekünk volt is a költségvetéshez módosító javaslatunk, a dolgozóknak a nettó pozíciója javulna úgy, hogy semmilyen pluszterhet a vállalkozásokra nem tenne, így pedig egy 20 százalékos olyan tehertétel következik, amire semmiféle gazdasági fedezet a vállalkozásoknál nincsen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az újonnan érkezőknek szeretném elmondani (Zaj.), az újonnan érkező képviselő uraknak, hölgyeknek szeretném elmondani, hogy sokan egész éjszaka itt voltak, részt vettek a vitában. Kérem, tartsuk tiszteletben azt, hogy nagyon nehéz most itt egymásra ügyelni, figyelni, egy kicsit halkabban beszélgessenek, hogy lehessen érteni, amit mondunk. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm ezt az intermezzót is a képviselőtársaim irányába, akik tényleg egész éjszaka itt voltunk, sőt, tegnap reggel óta itt vagyunk a parlamentben.

Úgy érzem, hogy az éjszaka folyamán, annak ellenére, hogy sokat nem tudtunk előrejutni, de rettentő nyugodt mederben zajlott a vita. Nem bántva egymást, és furcsa az, amikor reggel megborotválkozva beülnek képviselőtársaim, és olyan dolgokat próbálnak mondani (Dr. Józsa István: Én 30 éve nem borotválkoztam!), hogy a vitában abszolút nem vettek részt, nem is tudják, hogy miről szólt az elmúlt időszak történése, és akkor megpróbálják kioktatni a másik képviselőt, aki éjszaka itt volt és részt vett a vitában.

Gúr Nándor képviselőtársamnak szeretném mondani (Dr. Józsa István: Ő mondjuk itt volt!), milyen munka törvénykönyvét alkottak meg, amikor ma minden további nélkül bárkit ki lehet rúgni a munkahelyéről? (Tóbiás József: Mert majd ezek után nem?) Ezt éjszaka is megbeszéltük már egyszer. Minden további nélkül úgy lehet neki bért adni, hogy jóval kevesebb bért, a többit pedig feketén. Minden további nélkül lehet úgy embereket alkalmazni, hogy a fekete- és a szürkegazdaságban alkalmazzák, ezzel veszélyeztetve a munkavállaló szociális helyzetét és majdani későbbi nyugdíját. Milyen munka törvénykönyvét alkották akkor meg, ha ezek a létbizonytalanságok egészen idáig felmerültek a dolgozók helyzetével kapcsolatosan?

Talán ezzel is szembesülni kellene, hogy az elmúlt nyolc év folyamán akkor ezek szerint önök az égvilágon semmit nem tettek a munkavállalók érdekében. (Babák Mihály: Úgy van!)

Képviselőtársaim! Lehet erre a munka törvénykönyvére bármit mondani, ennek a munka törvénykönyvének az általános vitája napközben zajlott. Képviselőtársaim akkor ugyanezeket a dolgokat elmondták, nyújtottak be módosítókat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és most a módosítók részletes vitája zajlik jelen pillanatban az Országgyűlés előtt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben Bertha Szilvia képviselő asszony, Jobbik.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt azért tisztába kell tenni, hogy azért tartunk még mindig az 5. ajánlási pontnál, mert úgy voltunk vele, hogy amíg nem kapunk érdemi válaszokat, addig nem vagyunk hajlandóak továbblépni az adott ajánlási pontról. (Taps az MSZP soraiban.) Nem kaptunk válaszokat a bizottságban sem, nem kaptunk válaszokat semelyik vitában. Egyszerűen a kormány passzív résztvevőként messziről szemléli, és érdemi válaszokat nem ad. Nem tudják megvédeni a javaslatukat, nem tudnak érvelni, hiába kérjük, hogy mondjanak valamit, sem a bizottságban, sem a plenáris ülésen, semelyik vitában nem mondtak érdemi válaszokat.

Ez az oka annak, hogy itt vagyunk még mindig, és a több mint 700 ajánlási pontból az 5.-nél tartunk, mert válaszokat akarunk, több millió ember életét érinti ez a törvényjavaslat. Teljesen méltatlan, hogy éjszakára teszik azért, hogy ne lássák az emberek. Direkt kérvényezte a Jobbik a házbizottsági ülésen, hogy kerüljön kedden napközbenre ez a vita azért, mert... (Ughy Attila: Mi köze ennek az ajánlási ponthoz? - Zaj, közbeszólások.) Bocsánat, kétpercest nyomtam, ami nem normál. (Zaj.) Direkt kérvényeztük, hogy rendesen, napközben legyen, ehhez képest leszavazta a kormány. Nyilvánvalóan nem akarják, hogy kellő nyilvánosságot kapjon.

Lehet itt kritikával illetni az ellenzéket azért, merthogy milyen mód ez, hogy mindenről igenis véleményt és érveket akarunk hallani, csak az a helyzet, hogy semmilyen módon nem tudják megindokolni se a felmondásokat, hogy miért akarják átalakítani, se a munkaidőt, a pihenőidőt, hogy miért, a műszakpótlékok elvételét, egyszerűen tényszerűen tagadják, pedig ott van benne a jogszabályban, hogy el akarnak venni bizonyos típusú műszakpótlékokat.

Nem lehet érdemi vitát folytatni. Nem válaszolnak, semmilyen reakció nincsen. Itt a kormánypárti képviselőkkel próbálunk vitázgatni, a végén már az LMP és az MSZP egymással folytatott jogi értekezést, hogy vajon melyikük módosítója a célszerű.

Teljesen röhej (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez nemhogy nem párbeszéd, ez így semmi. Köszönöm. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben Kara Ákos képviselő úr, Fidesz.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 4. ajánlási pont alapján... (Zaj.)

ELNÖK: Képviselő úr, várjunk egy picikét, amíg megnyugszanak a képviselőtársak. Hallgatjuk, képviselő úr!

KARA ÁKOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 4. ajánlási pont alapján nagyon sok minden elhangzott az ellenzéki képviselőtársaktól, muszáj vagyok rá reagálni. Ezért szeretnék mindenkit emlékeztetni, aki mondjuk, nem követte a munka törvénykönyvének az általános vitáját, hogy ez fényes nappal történt, akkor zajlott itt, a tisztelt Házban. Tehát az, hogy ki mit, hová szeretne, milyen időszakra tenni, szeretnék rá emlékeztetni, ez hozzátartozik a korrektséghez.

A másik része egy nagyon fontos dolog. Itt szocialista padsorokból hangzott el, hogy olyan sok mindenhol szerettek volna hozzászólni ajánlási pont alapján, de egyszerűen nem volt rá mód és lehetőség.

Saját maguknak mondanak ellent. Én az előbb elmondtam, hogy javaslatot tettünk kétszer a Fidesz-KDNP-frakció részéről, hogy tágítsuk az ajánlási pontban való véleménymondási lehetőséget, így önök is tudtak volna véleményt mondani.

Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy én voltam az első, és én voltam, aki a legtöbbször jelezte önöknek, hogy a vitának a következő szakaszaiba kellene továbbmenni, és ilyen értelemben a részletes vita szabályain egy kicsit túlnyúltam. Én voltam az, aki a legtöbbször próbáltam más témát is idehozni, gondoltam, hátha azzal serkentem a képviselőtársaimat, hogy tovább tudunk lépni a következő pontokra.

Így sajnos akkor nem tudtam elmondani, most megosztom önökkel, hogy a konzultációk eredményeképpen a Fidesz részéről nyújtottam be egy olyan módosítót, azt gondolom, hogy ez a munkavállalóknak egy fontos módosító javaslat lehet, ha a tisztelt Ház elfogadja, nevezetesen az "50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár" kérdésben azt javasolnám, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján, tehát ne a jelenleg hatályos munkáltatói döntés szerint történjen döntés. Én ezt kapcsolódó módosító indítványnak benyújtottam, várom majd az ellenzéki képviselőtársaktól, hogy támogassák ezt a munkavállalók érdekében és védelmében.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percben Nemény András képviselő úr, MSZP.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a 4. ajánlási ponton keresztül szeretnék Kara Ákos és Ékes József szavaira válaszolni.

Abban tudunk egyetérteni, ezt talán Kara Ákos képviselőtársam mondta, hogy az éjszakai stílus kulturált volt. De azzal a mondatával már nem tudok egyetérteni, hogy sok közös pontot találtunk, én nem emlékszem ilyen közös pontokra.

Azt gondolom, nekünk volt egy alapvetésünk, amit nem cáfolt meg senki sem. Azt mondtuk, hogy ez a munka törvénykönyve egy olyan munkatörvénykönyv, ami az eddigi rossz munkáltatói szokásokat, gyakorlatot törvényi védelem alá veszi. Nemhogy ellene hatna, hanem inkább megvédi azokat. Sőt, még újít is a tekintetben, hogy még más, új, rossz gyakorlatot vezet be, ez pedig a kaució bevezetése lenne.

Miért is történik ez? Álláspontunk szerint leginkább azért, mert a Fidesz ellenzékben, de kormányra kerülése idején is megígérte, hogy a munkára rakódó terheket csökkenteni fogja. Nos, ezt nem tette, sőt épp az ellenkezőjét tette, de mégis valamilyen módon a munkáltatók felé gesztust akar gyakorolni.

Ez a gesztus a munkáltatók felé. Ezért aztán sokakkal együtt mi is úgy tartjuk, hogy ez nem más, mint a munkáltatók törvénykönyve, amivel mi semmilyen módon nem tudunk egyetérteni. Ezért volt az, hogy virrasztottunk éjszaka, ezért csináltunk az éjszakai vitából nappali vitát, az elrejtettből nyilvánosat, és minden alkalommal így fogunk tenni, ha önök ilyen méltatlan módon próbálnak eljárni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben Aradszki András képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én az ajánlás 4. pontjáról szeretnék beszélni, amely felsorolja, hogy mi a személyi hatálya ennek a törvényjavaslatnak, és közte szerepel a szakszervezet. Erről a szakszervezeti kérdésről érdemes beszélni, mert nagyon félreinformálják a tisztelt ellenzéki képviselők a törvényjavaslat tartalmáról a parlamenti képviselőket, és magukat a szakszervezeteket is.

Az elmondottak ugyanis azt sugallják számomra, hogy a szakszervezetek mai rendszere, mai érdekvédelmi képessége teljesen megfelelő az ellenzék számára.

(8.50)

Szeretném emlékeztetni a kedves ellenzéki képviselőket, hogy jelenleg a munkavállalók kétharmada nincs érdekvédelemmel ellátva. Szakszervezetek tulajdonképpen azoknál a munkáltatóknál működnek, amelyek ezt megengedhetik maguknak, vagy a közszférában tevékenykednek, és sokszor politikai célokat szolgál a tevékenységük, kézen fogva menve a Szocialista Párttal.

Ezzel szemben a tényleges helyzet az, hogy a munka világában lehetőség lett volna ágazati kollektív szerződések megkötésére, de az önök által támogatott és kiváló, jól működő érdekvédelmi rendszer 4, azaz négy ágazati kollektív szerződést hozott létre az elmúlt húsz év alatt, amiből kettő nem működik. Ha valaki elmegy egy munkáltatóhoz, és azt mondja, hogy szakszervezetet szeretnék a mai világban alapítani, akkor a szakszervezettel szemben azt mondja a munkáltató, hogy vagy lesz szakszervezet, vagy lesz munkátok, mert olyan aránytalan terheket ró a munkáltatóra a szakszervezet működése.

Ehhez képest ez a javaslat arányos, célszerű módon határozza meg a szakszervezetek működését, és ezáltal reményeink szerint rövid időn belül ki fogja tágítani az érdekvédelemmel ellátott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) munkavállalók körét. Ezt gondolják meg, mielőtt ilyen hangzatos és támadó kommentárokat mondanak el a munka törvénykönyvének tervezetével kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Lenhardt Balázs képviselő úr, Jobbik!

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm szépen. A problémánk az a mostani törvénnyel, hogy nem csupán az ellenzéknek volt korlátozva a véleménykifejtési joga, hanem a közvéleménynek a tervezet és a módosítók megismeréséhez, hozzáféréséhez való joga is.

Itt tényleg az a gond, hogy a mostani törvénytervezet egy rossz irányba tett lépés az önök részéről. Az emberben ott motoszkál az a kisördög, hogy vajon nem kompenzálni akartak-e a nagyvállalkozások, a multinacionális cégek felé, hogy miután kivetették az ágazati különadókat, valamit juttassunk is kompenzációként, hogy ezért kell a magyar munkavállaló jogait csorbítani, megfosztani és rosszabbá tenni a jelenleg is sokszor elviselhetetlen feltételeket, hogy a nagyvállalati szektor azt mondhassa, hogy jó, legalább valamit adott is a kormány, ha a másik kezével elvett.

Önök között rengeteg vidéki képviselő van, nagyon sok polgármester is. Szerintem tisztában vannak vele, hogy nagyon sok cégnél, vállalatnál elviselhetetlen feltételek vannak a jelen körülmények között is.

Elsősorban multinacionális cégekre gondolok. Éhbérért dolgoztatják az embereket, teljesen kiszolgáltatottan, több műszakban, úgy, hogy nem tudnak elmenni se szabadságra, se betegszabadságra, és a magyar hatóságok, a munkavédelemre jogosult szervezetek nem tesznek semmit. Ez ellen kellene fellépni, és egy olyan munka törvénykönyvet elfogadni, ami hatékony védelmet tud adni ezeknek az embereknek, nem elvonni és csorbítani még a most is rendelkezésre álló lehetőségeket a fellebbviteli fórumok felé, hanem erősíteni és minden szinten támogatni őket.

Egy ilyen munka törvénykönyvet tudna támogatni a Jobbik is, ezt nem fogjuk tudni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 4. és az 5. vitaszakasz összefüggéséről szeretnék beszélni. Kaufer Virág az előbb azt mondta, hogy ő visszavonja az 5. módosítót (Kaufer Virág bólogat.), de én arra szeretném biztatni, hogy ezt ne tegye, illetve javasolnám, hogy készítsünk egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely a 4-es és az 5-ös értékeit egybefoglalja. Ezt most nem mondom el részletesen, mert ez a módosító indítvány is azt célozza, ami igazából az éjszakai vita központja és hangsúlya volt.

Azoknak a képviselőtársaimnak mondom, akik itt hangoskodnak és most jöttek, hogy mi itt voltunk jó páran, végig többségben szocialista országgyűlési képviselők, és végig azt hangsúlyoztuk az éjszakai vitában, hogy ez a munka törvénykönyve kiegyensúlyozatlan, indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat, a munkásokat, és nagyon sok esetben olyan kiszolgáltatottá teszi őket, amit mi nem tudunk elfogadni. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy úgy csinál a kormány, mintha valóban egyenlő erőviszonyok lennének a munkajogviszonyban, azonos ereje lenne a munkaadónak és a munkavállalónak, mert ez nem így van. A munkavállaló mindig kiszolgáltatottabb, és mindig szükség van olyan védelmi garanciákra, olyan biztosítékokra, amelyek törvényi garanciát jelentenek, és nem pusztán a munkaadó jóhiszemű hozzáállását.

Az éjszakai vitában az is sokszor elhangzott, hogy az lenne kívánatos, ha a munkaadó és a munkavállaló kölcsönösen felismerve azt, hogy egymásra utaltak, kölcsönösen felismerve egymás érdekét, békességben és harmóniában tudnának együtt dolgozni. Ez igaz, de az is igaz, hogy a munkavállaló ebben a kapcsolatrendszerben sokkal kiszolgáltatottabb, és a mi dolgunk az, hogy olyan munka törvénykönyvét csináljunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - és önöknek is ez a dolguk -, ami sokkal jobban védi a munkavállalókat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettő perc, Vágó Gábor képviselő úr, LMP!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 728 ajánlási pontból az 5.-hez szeretnék hozzászólni, és ismét megkérem Kaufer Virág képviselőtársamat, hogy csak akkor, abban az esetben vonja vissza módosító javaslatát, ha a Fidesz az egész munka törvénykönyvét visszavonja a tárgyalás alól. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)

Azért szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy a Lehet Más a Politika népszavazást kezdeményezett még tavasszal a munka törvénykönyvéről, a tíz beadott kérdésünkből hármat átengedett az Alkotmánybíróság, másik hétről valószínűleg a közeljövőben fog dönteni.

Olvassák el pontosan ezeket a kérdéseket, mert ezek a kérdések a munka törvénykönyvének a legkritikusabb pontjaira mutatnak rá. Ha van az a gőg, van az a hatalmi mámor, amire azt mondják, hogy önöket nem érdeklik a munka törvénykönyvének legkritikusabb pontjai, és kiszolgáltatottá tehetik a munkavállalókat, ha valóban ennyire úrhatnámok, ha valóban ennyire arrogánsan viszonyulnak a munkavállalókhoz, akik a hátukon viszik az országot, akkor elindul egy népszavazás.

Ugye, a fideszes képviselőtársaim emlékeznek még a szociális népszavazás végkifejletére, amit az egyik akkori kormánypárti frakcióvezető finoman megfogalmazott, hogy hova küldték el a kormányt. Ugyanez fog önökkel is történni. Az emberek föl fognak állni, és a munkájukhoz ragaszkodnak, ragaszkodnak ahhoz, hogy kiszolgáltatottságra nem lehet családokat építeni, kiszolgáltatottságra nem lehet erős Magyarországot építeni.

Kérem, tisztelt képviselőtársaim, vonják vissza ezt a munka törvénykönyvét, mert ezzel nemcsak a munkavállalói jogok gyengülnek le véglegesen, hanem Magyarország gyengül le véglegesen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendben jelentkezik Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. (Felzúdulás az ellenzéki oldalon. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol voltál 3-kor, 4-kor? - Csenget.)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel a munka törvénykönyvének fontosságára, és a vita további folytatása érdekében azt javaslom, hogy az elnök úr rendeljen el szünetet, és a házbizottságot hívja össze. A Fidesz kezdeményezéssel kíván élni. Kérem a házbizottság összehívását soron kívül. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Gőgös Zoltán: Visszavonják a törvényt. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! 30 perces szünetet rendelek el, és a házbizottságot összehívom.

(Szünet 8.58 - 9.35

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: Hegedűs Lorántné és dr. Tiba István)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem, foglalják el helyüket. (Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Fidesz-frakció a házbizottság ülésén... (Zaj. - Csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Fidesz-frakció a házbizottság ülésén Házszabálytól eltérést kezdeményezett. Mivel nem alakult ki egyetértés, az elnök tett javaslatot. Felkérem a jegyző urat, Tiba Istvánt, hogy ismertesse a Házszabálytól eltérésre tett indítványt.

DR. TIBA ISTVÁN jegyző: Az Országgyűlés elnökének javaslata a Házszabálytól való eltérésre:

Az Országgyűlés elnöke a Házszabály 23. § n) pontjában foglalt jogköre alapján az alábbiakat javasolja az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a munka törvénykönyvéről szóló T/4686. számú törvényjavaslat tárgyalása során úgy térjen el a Házszabálytól, hogy az elfogadott napirendtől eltérően a részletes vita lezárására 2011. december 2-án, pénteken, második napirendi pontként kerüljön sor.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály értelmében most képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő felszólalására van lehetőség, 5-5 perces időkeretben. Megkérdezem, kíván-e valaki szólni. Kérem a táblát kezelőket, hogy töröljék le most a táblát. Igen, és akkor most tessék jelentkezni felszólalásra!

Elsőként Lázár János frakcióvezető úrnak adom meg a szót, ő jelentkezett.

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már több alkalommal fordult elő az Országgyűlés munkájában, hogy az ellenzéki pártok az ország szempontjából fontos törvényjavaslatnál azt kérték a többségtől, hogy ne időkeretes, korlátok közé szorított vitában tárgyalja meg a Ház az ország és a társadalom szempontjából kiemelkedő jelentőségű törvényeket, hanem az általános és részletes vitában is, különösképpen a módosító indítványok megtárgyalásánál a többség legyen nagyvonalú, és biztosítson arra lehetőséget, hogy időkeret nélküli vita kerüljön sorra a Házban.

Tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyve, a köznevelési törvény és a választójogi törvény alapjaiban fogja meghatározni az ország sorsát, ezért, amikor az e heti napirendi javaslat összeállítására került sor, akkor a házbizottságban és a tegnapi napon is azt képviselte a Fidesz-frakció, hogy időkeret nélküli vita legyen a munka törvénykönyve kapcsán. Teljesítettük tehát az ellenzék kérését.

Az ellenzék tegnap, múlt csütörtökön, az éjszaka folyamán folyamatosan elmondta, igaz, hogy nem időkeretben zajlik a vita, de méltatlan, hogy hétfőről keddre virradóan kell a vitát lefolytatni, nem jut elég közfigyelem rá, rengeteg módosító indítvány van. Az éjszaka és a hajnal folyamán konzultáltam a házelnökkel, ma reggel bejöttem, meghallgattam az összefoglalót, elmondták képviselőtársaim nekem is címezve, hogy méltatlan, hogy most kell ezt a vitát lefolytatni.

Kezdeményeztem a házbizottság összehívását, úgy gondolom, azzal a normális javaslattal, hogy a vita súlyára, jelentőségére, a módosító indítványok fontosságára való tekintettel ezt a vitát pénteken, második napirendi pontként, az én képviselői javadalmazásra vonatkozó javaslatom visszavonásával, tehát második napirendi pontként pénteken folytassa a Ház, normális, emberi időben, ami, azt gondolom, méltó az Országgyűlés tekintélyéhez és méltó a téma fontosságához a munkavállalók és a munkaadók sorsát illetően. Természetesen ez kinyitja a lehetőségét, hogy ha pénteken nem lesz vége a vitának, szombaton és vasárnap is lehet folytatni ezt a vitát, semmi nem tiltja meg a Házszabály szerint ezt.

Sajnálatosan egészen meglepő, és a házbizottság vagy a Ház történetében példa nélküli módon, az ellenzék korábbi kéréseinek eleget téve az ellenzék visszatáncolt a korábbi kéréseitől, és javaslatomat nem támogatta a házbizottságban. (Moraj az MSZP soraiban.) Tehát, amit kértek önök, hogy méltó körülmények között kerüljön sorra a vita, hogy hagyjunk kellő időt a vitára, hogy a munkavállalók fontosak, ezért normális, emberi időben legyen a vita, az önök kéréseit próbáltuk teljesíteni, és önök a házbizottságban közölték, hogy nem, nincs rá lehetőség, nem fogják támogatni a Házszabálytól való eltérést.

Ez azért megdöbbentő, mert hogyha önöknek valóban fontosak a munkavállalók (Nyakó István: Folytassuk most! 18 hozzászóló van.), ha önöknek valóban fontosak a munkavállalók, akkor úgy gondolom, hogy a módosító indítványok megtárgyalására időre van szükség, lehetőségre van szükség. A többség szeretné megadni a kisebbségnek azt a lehetőséget, hogy a munka törvénykönyvéről akár napokon keresztül, pénteken, szombaton vagy vasárnap lehessen tárgyalni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Most folytassuk! - Moraj az MSZP soraiban.) Szeretném befejezni, ha elnök úr (Az elnök csenget.) erre lehetőséget biztosít, és ha a Szocialista Párt lehetőséget biztosít arra, hogy elmondjam a véleményemet a Házban, akkor ezt megtenném.

Tehát kezdeményeztük, hogy péntek délután vagy akár szombat, vasárnap is a vita folytatható legyen. Úgy gondolom, ennyi idő elég lenne ahhoz, hogy a munkavállalók sorsával kapcsolatos módosító indítványokat a Ház megtárgyalja. Ez is az ellenzék kérésére történt, az ellenzék javaslatára, és természetesen beláttuk azt, az ellenzék észrevételei alapján beláttuk azt, hogy ehhez több időre van szükség. A vita meg van kezdve, úgy gondolom, hogy az ésszerű lezárás is természetesen egy szempont, de a Házszabály adta lehetőségek között igyekeztünk az ellenzék kéréseit akceptálni, mérlegelni és elfogadni. Érthetetlen, kifejezetten politikai szándékú döntés az, amikor önök a saját kéréseiket nem támogatják, amikor a kéréseket meg akarjuk valósítani, akkor ehhez nem biztosítanak parlamenti többséget, kellő mennyiségű parlamenti szavazatot.

Én azt remélem, hogy önöknek fontosak a munkavállalók, nem akadályozzák meg a további vitát, támogatják azt a javaslatot, hogy akkor álljunk bele, és a munkavállalók sorsáról valódi vitát folytassunk ebben a Házban. Tessék most segíteni abban, hogy a munkavállalók életéről és sorsáról valódi vita legyen a Házban, ne meneküljenek el a pénteki, szombati, vasárnapi munkától (Derültség a kormánypártok soraiban. - Taps az MSZP soraiban. -Folyamatos zaj.), ha a munkavállalóknak dolgozniuk kell, akkor úgy gondolom (Az elnök csenget.), ha a munkavállalóknak dolgozniuk kell, akkor önök számára se lehet megterhelő, hogy a munkavállalók sorsáról péntek, szombat, vasárnap vitatkozzunk.

(9.40)

Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném kérni, hogy szavaztasson, és tegye lehetővé a Ház - képviselőtársaimtól tisztelettel kérem javaslataik megfontolását követően -, hogy a munkavállalók sorsával hosszabban, alaposabban foglalkozzon a Ház. Péntek, szombat, vasárnap erre adjanak lehetőséget a Házszabálytól való eltéréssel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A Jobbik képviselőcsoportja nevében Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes úr következik.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Lázár János Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy néhány dolgot helyre kell tennünk az előző hozzászólása kapcsán; kezdve azzal, hogy nézzük meg, hogy alakult ki ez a helyzet.

Büszkén hivatkozott arra, hogy önök hagyták, hogy ne időkeretes vitában tárgyalja a Ház ezt a fontos törvényjavaslatot. Szeretném emlékeztetni arra, hogy annak idején a munka törvénykönyvének az általános vitája időkeretes vita volt. Mi kértük a házbizottságban azt, hogy az a nyolc óra, amit házelnök úr, illetve az önök javaslatára a házbizottság elé terjesztettek, méltánytalan és kevés lesz, bővítsék ki ezt az időkeretet, de önök nem hagyták ezt. Ez az első dolog, ami nem volt igaz a mondanivalójában.

A másik: az őszinte szavait hadd vonjam egy kicsit kétségbe. A múltkori, legutóbbi házbizottsági ülésen, csütörtökön mi kezdeményeztük azt, hogy méltatlan az, ha ennek a napirendi pontnak a tárgyalásához hétfő éjszaka fogunk nekikezdeni. Előre látható volt, hogy a határozathozatalok után leghamarabb körülbelül éjfélkor kerülhet sor erre a napirendi pontra. Az önök államtitkára, Rétvári Bence így fogalmazott, ott, ahol van a munka törvénykönyve, szerintem ott jól van. Ezt megerősítette Mátrai Márta: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója javasolja, hogy maradjon ott, ahol jelen pillanatban van. Innentől kezdve, úgy gondolom, hogy az őszinteségét egy kicsit kétségbe kell vonnunk. Mi akkor is kértük, hogy ez a napirendi pont kedden, napközben kerüljön megtárgyalásra, de önök ezt nem támogatták.

Most azt javasolta, hogy kerüljön péntekre ez a napirendi pont. A házbizottság ülésén is elmondtam, ezzel nekünk alapvetően az a problémánk, hogy hétfőn az első napirendi pont a választójogi törvény megtárgyalása lesz. Ön is elmondta, hogy ez mennyire fontos, Magyarország jövőjét mennyire meghatározó törvényjavaslat. Úgy gondolom, hatalmas vitákat fog kiváltani az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja az, hogy a Fidesz hatalmát bebetonozza. Erről egy komoly vita, akár egy egész napos vita is kialakulhat, ennek tükrében elképzelhető, hogy olyan helyzetbe fogunk kerülni, mint tegnap éjszaka: a nyilvánosság kizárásával fog folytatódni a munka törvénykönyvének a vitája. Mi ezt nem tudjuk támogatni.

Ezért van az, hogy a Házszabálytól való eltérésre is nemmel fogunk szavazni, ugyanakkor minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, amely biztosítja, hogy a nyilvánosság bevonásával akár jövő héten valamelyik nap első napirendi pontként folytassuk ennek a fontos törvényjavaslatnak a vitáját.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében Tóbiás József frakcióvezető-helyettes úr kíván szólni.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Hát van annak egy diszkrét bája, ahogy a javaslatát megtette. Önnek bizonyára nyugodalmas jó éjszakája volt, az a hét képviselőtársa viszont, akik bent voltak a Házban hajnali 2 órától mostanáig, nem feltétlenül így gondolkodnak erről a kérdésről. (Taps az MSZP soraiban.) Meg is szeretnénk nekik köszönni, már csak azért is, mert minden tettüknek előzménye van. Előzménye van annak, amit most tesznek.

Először derült ki, hogy az a fülkeforradalom által önökben megöltött kétharmad nem működik, már a teremben sem tudják működtetni, hölgyeim és uraim. Önök úgy felálltak 726 ellenzéki módosító mellett, amelyből a szocialisták 506 módosítót nyújtottak be a munka törvénykönyvéhez, és úgy álltak fel a határozathozatalok után, mint akik jól végezték a dolgukat és hazamentek. (Taps az MSZP soraiban.) Ha önöknek fontos lett volna, akkor nem most áll elő Lázár képviselő úr a javaslatával, hanem benn maradnak a teremben és vitatkoznak. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról: Úgy van! Úgy van!) És minden eszközük meglett volna arra, hogy érveljenek.

És nem ma kell gesztust gyakorolni. Gesztust gyakorolni a múlt héten kellett volna, amikor világossá vált, hogy önök egy öt napból álló ülésnapot terveztek meg ezzel a menetrenddel. Ha önök ezt már eldöntötték a múlt héten, sőt hétfőn még ki is egészítették, akkor ne lepődjenek már meg azon, hogy az ellenzéki frakciók meg jogot formálnak arra a Házszabály keretei között, hogy minden módosítóról elmondhassák a véleményüket. Mert ez meg az ő joguk. Önöknek joguk van lezárni a vitát, tudjuk, hogy erre készülnek. Tegyék meg, ez az önök felelőssége. A Szocialista Párt frakciója - de azt gondolom, az ellenzéké is - minden egyes módosítóról akár most, folytatva a vitát, hiszen még nem zárult le a tegnap estének a részletes vitája, folytassa a részletes vitát minden ajánlásról abban a 300 vitaszakaszban, amelyet elfogadott a Ház, vagy pedig döntsön a többség, ahogy szeretne.

Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy a saját maguk hibáját mi korrigáljuk. Mi készek vagyunk bárhol, bármikor a módosítóinkról vitatkozni, legyen az most, legyen az a jövő héten, csak egyet kérünk: legyenek egy picit kiszámíthatóbbak. Ezt szeretnénk kérni, mert a kiszámíthatatlanságban nagyon nehéz, és ebben a Házban, talán akik a házbizottságba járnak, világosan látják - az ellenzéki képviselők biztosan, de talán kormánypárti képviselőtársaim is látják -, hogy nagyon nehéz úgy Házat irányítani, nagyon nehéz úgy a Házszabály szerint az ellenzék jogait érvényesíteni, ha sokszor még önök sem tudják, hogy milyen javaslatokról szavaznak, tisztelt képviselőtársaim. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

Önök sincsenek birtokában annak, hogy egy zárószavazás előtti százoldalas módosítót miért szavaznak meg. Erről egyszer valakinek számot kell adni. Mi csak azt kérjük, hogy ezekről lehessen vitatkozni. Ha ez ma van, ma vagyunk készek erről vitatkozni. Egyben nem leszünk partnerek, hogy a saját maguk hibájából tegnap este nem vettek részt a vitában, sőt szeretném mondani, hogy azok a képviselőtársaink, akik a kormánypártokból voltak jelen, konstruktívnak és együttműködőnek ítélték a hajnali vitát. Most, hogy érzik, hogy rosszul döntöttek, rossz forgatókönyvet írtak, azt kérik tőlünk az együttműködés jegyében, hogy változtassuk meg ezt a napirendet.

Azt szeretném mondani, tisztelt képviselő úr, frakcióvezető úr, hogy akkor az együttműködés fogalmát tisztázni kell egymás között, mert az nem megy, hogy az az együttműködés, hogy önök, ha nem megy át a saját kétharmados gőzhengerük, akkor kérik a Ház együttműködését, ha viszont az ellenzéknek vannak jogos igényei, akkor arra úgy tekintenek, hogy arra nem hatalmaztak föl bennünket a választók, csak a saját magunk álláspontját vagyunk hivatottak érvényesíteni ebben a teremben. Erről szól tehát ez a javaslat, tisztelt Országgyűlés.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az LMP-képviselőcsoport álláspontját Mile Lajos frakcióvezető-helyettes úr ismerteti.

(9.50)

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az a helyzet, hogy önt hallgatva az a benyomásom alakult ki, hogy ön nem bontotta ki az igazság minden részletét (Derültség és taps az LMP és az MSZP padsoraiban.) - enyhén szólva.

Tudniillik azt mondta (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Itt van egy jó tündér!), ugye, hogy egy csomó engedményt tettek az ellenzéknek, respektálták, elfogadták azokat a javaslatokat, hogy ne időkeretben tárgyaljuk ezt a fontos törvényt, és végül is ez milyen nagyvonalúság és rugalmasság az önök részéről.

Az alaptévedése ott van, tisztelt frakcióvezető úr, hogy az ilyen esetekben, amikor meghatározó jelentőségű törvényekről van szó, ez nem engedmény, hogy nem időkeretben tárgyaljuk. Ez a törvény fontosságának szól, a társadalom fontosságának szól, hogy lehetőséget adunk arra, hogy megfelelő részletességgel, szabatossággal, megfelelő időkeretben tárgyaljunk egy-egy javaslatot.

Ezt a fajta nagyvonalúságot tehát tessék szíves lenni elfelejteni, mert ilyen esetekben nem velünk szemben kell belátónak lenni, és nem velünk szemben kell nagyvonalúnak lenni, hanem oda kell figyelni arra, hogy milyen súlyú törvényt tárgyalunk, és annak megfelelően kell az ütemezést és a beosztást megcsinálni.

Köszönjük szépen egyébként az oly sokszor tapasztalt nagyvonalúságukat, de itt most nem erről beszélünk, hanem arról, hogy egy lényeges törvényről van szó, és az igenis indokolttá teszi, hogy ne szorítsuk időkeret közé annak tárgyalását. A következő, ami rendkívül fontos, hogy ahogy említette, a képviselők is dolgozzanak meg a pénzükért, és ha már a munkavállalókról tárgyalunk, bizony vegyük őket annyira figyelembe és tiszteljük meg őket azzal, hogy mi se ódzkodjunk a munkától. Ez elég furcsa megjegyzés volt, mert ahogy el is hangzott, önök a határozathozatal után hanyatt-homlok menekültek a teremből, ami szintén nem először fordul már elő. Amikor a munkához való hozzáállást értékeljük, akkor egy kis önvizsgálat nem ártana. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Tehát az a 7 fős részvétel egy ekkora frakciótól, nem gondolom, hogy arra vallana, hogy mennyire komolyan vették önök azt, hogy érdemben lehessen tárgyalni a munka törvénykönyvét. (Nyakó István: Ennyi maradt a kétharmadból!)

A következő, ami rendkívül fontos és a jövőre nézvést is megszívlelendő: a Ház munkarendjét tekintve egy csomó meghatározó törvény vár ránk; említsem csak meg a köznevelésről szóló törvényt, a közoktatási törvényt, a választójogi törvényt.

Ha most elfogadjuk Lázár frakcióvezető úr javaslatát, akkor ott lesznek torlódások, akkor újratermeljük a hibát, hiszen ebben a zsúfoltságban megint nem marad idő, hogy ezeket a lényeges törvényeket érdemben tudjuk tárgyalni. És ne felejtsük el, hogy a munka törvénykönyve esetében nincs olyan kényszer, mint más sarkalatos törvényeknél. Hiszen ez nem kötődik az alaptörvény hatálybalépéséhez, tehát nincs olyanfajta megkötés, amit önök indokolhatnak a többi törvény esetében, hogy az alaptörvény hatálybalépéséhez kell igazítani a munkarendet és a Ház munkáját.

Tehát semmi nem akadályozza meg az esetünkben azt a lehetőséget, hogy toljuk ki ezt a részletes vitát. Én azt sem bánom, ha ma folytatjuk, de az én javaslatom az volt a házbizottságon, és az LMP azt mondja, hogy erre megfelelő időt kell hagyni, ha már az előkészítésre nem volt megfelelő intenzitás, és akár a jövő héten nézzünk ki egy időpontot, ami méltó ennek a törvénynek a tárgyalásához, de ha februárban történik meg, akkor sincs semmiféle botrány, és akkor a többi törvény alapos és megfelelő szintű tárgyalását nem veszélyeztetjük, ha még tovább egymásra toljuk a dolgokat.

Tehát befejezésül: azt gondolom, hogy ebben az esetben - még egyszer mondom - ne a velünk szembeni méltányosságot hangoztassák, és ne nekünk tegyenek szemrehányásokat akkor, amikor a saját hibájukkal kell szembesülniük, hanem próbáljanak meg olyan megoldást találni, ami egyébként valóban tartalmilag is illeszkedik azokhoz az indítványokhoz, amelyek a Ház előtt hevernek.

Lezárhatják a vitát, megoldhatják ismét erőből, és mondhatják azt, hogy tulajdonképpen mi vagyunk ezért a hibásak, de ezt a gyakorlatot azért ne szokják meg, mert előbb-utóbb ez vissza fog ütni önökre is, és visszahat már most ez a hozzáállás a benyújtott törvények minőségére, a Ház munkájának minőségére és egyébként az egész parlament megítélésére is, de leginkább az önök megítélésén is lehet ezt érzékelni. Tehát inkább önvizsgálatot kérek szépen és belátást; valódit, nem ilyen álságos megfogalmazásokat, mint amelyekre frakcióvezető úr ragadtatta magát.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját Rubovszky György frakcióvezető-helyettes úr ismerteti.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném tájékozatni a tisztelt Házat arról, hogy két döntési lehetőség van. Az egyik döntési lehetőség - és ez így hangzott le a házbizottság előtt -, hogy ha a Lázár János által felajánlott, szerintem rendkívül nagyvonalú... (Felzúdulás az MSZP és az LMP padsoraiban. - Nyakó István: Nem vagyunk rá méltók!) Mindjárt folytatom és kiderül, hogy ez a nagyvonalú ajánlat. Péntek-szombat-vasárnap lehet folytatni a vitát.

Ha ezt a Ház nem fogadja el, akkor Mile Lajosnak van igaza, mert bejelentettük a házbizottságon, hogy indítványozzuk a vita lezárását és befejeztük. (Az ellenzéki párokra mutatva.) Az önök hibájából! (Felzúdulás és taps az ellenzéki és a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.)

Lázár János frakcióvezető úr nem azt mondta, és itt pontosítani szeretném Mile Lajos nagy csúsztatását, hogy meg kell dolgozni a fizetésért, hanem azt mondta, hogy ha a munkavállalóktól elvárjuk a péntek-szombat-vasárnapi munkát, akkor a képviselők is lássák el. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Éljen! Bravó! - Nyakó István: Oszt jónapot! - Simon Gábor: Jó reggelt! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Azt az ellenzéki megállapítást, hogy a saját hibánkat látva terjesztjük elő ezt a módosítást - helyesebben Lázár János terjeszti elő -, ezt visszautasítom. Itt az égvilágon semmi más hiba nem történt, mint az, hogy elfogadtuk, hogy ne legyen időkeret, és a Szocialista Párt ezzel az általunk biztosított lehetőséggel visszaélt. De csinálják! (Nagy zaj és közbeszólások a Jobbik soraiban: Hol voltatok tegnap este?)

Egyet szeretnék még pontosítani. Tévedés ne essék: Lázár János úgy nem visszavonja a javadalmazással kapcsolatos törvényjavaslatát, hanem annak a halasztását kéri. Tehát pénteken nem kerülne rá sor, majd valamikor a későbbi időben kerülne rá sor, és pénteken így kerülne második napirendi pontként kvázi időkerettől meg időhatártól függetlenül a munka törvénykönyve folytatása.

Most az ellenzéki képviselők kezében van a lehetőség, hogy ezt a vitát akarják-e folytatni vagy kamikaze módon önök ölik mg a vita folytatásának lehetőségét. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A független képviselők közül Molnár Oszkár képviselő úrnak tudom megadni a szót ötperces időkeretben.

MOLNÁR OSZKÁR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy akkor lenne igazán nagyvonalú a kormány, illetve a kormánypártok, ha fölhagynának az elmúlt hónapok törvényalkotási módszerével, fölhagynának azzal a módszerrel, hogy reggel benyújtanak egy törvényjavaslatot, egy több száz paragrafusból álló törvényjavaslatot - és teljesen igaza van Tóbiás képviselő úrnak -, amiről nem tudják, a kormánypárti képviselők sem tudják, hogy miről szavaznak. Ez az egyik része ennek a dolognak.

A másik: az ellenzéki pártok, ellenzéki képviselők abszolút nem rettennek vissza a munkától, azt gondolom, hogy a parlament eddigi működése során bebizonyította minden ellenzéki frakció, hogy bármikor kész bármilyen hosszan vitára bármely törvényjavaslattal kapcsolatban. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)

Az, hogy szombat-vasárnap kell erről esetleg vitázni, ennek azt gondolom, részünkről, az ellenzéki frakciók részéről semmi akadálya. (Zaj.) A kormány akkor lenne igazán nagyvonalú egyébként, ha az ilyen módon benyújtott törvényjavaslatokat, amikhez hétszázvalamennyi módosító indítványt nyújtottak be, vagy felhozhatnám példának az önkormányzati törvényjavaslatot is, ahol több mint 360 módosító indítvány került benyújtásra, és ebből a 360-ból közel 100-at a kormánypárti képviselők nyújtottak be, ezek a törvények minőségét jelzik.

Azt gondolom, a kormány akkor lenne igazán nagyvonalú, he ezt a törvényjavaslatát visszavonná. A munkavállalók felé is igazán nagyvonalú lenne és az ellenzéki frakciók felé is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az MSZP padsoraiban.)

(10.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e a Házszabálytól való eltéréshez a T/4786/718. sorszámú indítvány alapján. Kérem, szavazzanak! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Túrót! - Szavazás.)

Az Országgyűlés a Házszabálytól való eltérést 244 (Básthy Tamás felállva jelentkezik.), 245 igen szavazattal, 95 nem ellenében nem fogadta el. Ezért, tisztelt Országgyűlés, a munka törvénykönyve javasolt vitáját folytatjuk. (Jelzésre:) De előtte ügyrendben jelentkezik Lázár János frakcióvezető úr, Fidesz. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ügyrendi javaslatom lenne. Mielőtt azonban ezt megteszem, engedjék meg, hogy annyit megjegyezzek, hogy Tóbiás József képviselőtársam gesztusokról, Mile Lajos képviselőtársam pedig önvizsgálatról beszélt. Most megláttuk azt, hogy önök hogyan nem tudnak gesztusokat tenni (Felzúdulás az ellenzék padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Mi az ügyrendi?), mert önök számon kérik... (Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Mi az ügyrend javaslati, azt mondd! - Dr. Ujhelyi István: Házszabály!)) Egy pillanat! Ha megengedi (Az elnök ismét csenget.) a gesztusok jegyében az ellenzék, ha megengedi, hogy elmondjam a véleményem, akkor megpróbálom, és az ügyrendi javaslatomat is megteszem. (Folyamatos zaj.)

Tehát úgy tűnik, hogy önök gesztusokat kérnek számon, de nem tudnak gesztusokat tenni, és Mile Lajos képviselőtársamnak mondom, hogy igen, mi meghallgatjuk az önök észrevételeit. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Mi az ügyrendi javaslat? - Mile Lajos: Ssss!) Köszönöm szépen, képviselőtársam, hogy próbál segíteni.

ELNÖK: Frakcióvezető Úr! Megvárjuk, amíg lecsillapodnak. Tessék, frakcióvezető úr, folytassa!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. (Folyamatos zaj.) Meghallgattuk az önök javaslatait, önvizsgálatot tartottunk (Az elnök csenget.), beláttuk, hogy hibát követtünk el (Taps az MSZP soraiból.), ezért szerettük volna, hogy pénteken, szombaton és vasárnap legyen... (A Jobbik és a függetlenek is csatlakoznak a tapshoz. - Derültség az ellenzéki oldalon. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj.) Egy kis csöndet kérek szépen! (Nyakó István: Ez nem ügyrendi javaslat! Eleget hallgattuk már!) Ne kiabáljanak be, legyenek kedvesek! Megvárjuk, amíg csönd lesz. (Rövid szünet.) Képviselőtársaim! (Novák Előd: Vezessék ki! Kizárjuk! - Derültség.) Öné a szó, frakcióvezető úr.

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Még szerencse, hogy az elnök úr pedagógus, bár néhány ellenzéki képviselőtársamnak inkább gyógypedagógusra lenne szüksége. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokból. - Közbekiabálások az MSZP soraiból: Bravó! - Dr. Ujhelyi István: Ez az ügyrendi javaslat?) Tisztelt...

ELNÖK: Frakcióvezető úr!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Megteszem az ügyrendi javaslatom.

ELNÖK: Az ügyrendi javaslatot kérjük szépen!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Az az ügyrendi javaslatom, tekintettel arra, hogy a pénteki, szombati, vasárnapi munka törvénykönyve vitájától az ellenzék elmenekült, nem kíván a vitában részt venni (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.), ezért azt javaslom, hogy egy szakaszba vonja össze most az Országgyűlés a további vitát.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály értelmében erről vitát nem nyitunk. (Dr. Ujhelyi István: Elnök Úr! Van vita!) Az elhangzott ügyrendi indítványnak megfelelően most az előterjesztés további részletrendelkezéseinek és az ezekhez érkezett módosító javaslatoknak (Közbeszólás az MSZP soraiból: Vita!) az összevont tárgyalásáról határozunk. (Dr. Ujhelyi István: Nem, nem! Össze kell vonni először!)

Aki Lázár frakcióvezető úr ügyrendi javaslatával egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom a többséget. (Moraj az ellenzék padsoraiban. - Dr. Ujhelyi István: Elnök Úr! Külön szavazunk! Külön szakaszban vagyunk!)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az összevont tárgyalásra tett indítványt elfogadta. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kérjünk név szerintit!)

Újabb ügyrendi javaslat: Lukács Zoltán képviselő úr, MSZP. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Miután szavaztunk? Zoli, te jössz! Mit zártunk le, elnök úr? - Puch László: A második szakasznál tartunk! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem hallom, bazmeg! Mit zártunk le?)

ELNÖK: Lukács Zoltán képviselő úré a szó! (Tóbiás József: Az ügyrendi az arról szólt, hogy ez a javaslat... - Lukács Zoltán: Nem hallom! Én? - Tóbiás József: Igen, mert ott van...) Ügyrendben jelentkezett, képviselő úr.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Visszaállítaná az időt, elnök úr, ha megkérem? (Az elnök csenget.) Nem állítaná vissza - a gesztusok miatt nem állítaná vissza. (Derültség az MSZP soraiban.) Értem. Az a probléma, hölgyeim és uraim, hogy ez nem egy szakaszban tárgyalódott...(Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.) Nem szól a mikrofonom.

ELNÖK: Lukács képviselő úr, nem fog szólni a mikrofonja. Legyen olyan kedves, kezdje el elölről, semmit nem lehetett érteni. Hallgatom! (Derültség.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Nem olyan egyszerű, amit mondok. (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiban.) Tehát a vita - tessék üvöltözni egy kicsit, köszönjük -, a vita az nem egy szakaszban folyt, tehát ha most lezárta a vitát az elnök úr, akkor a 300 szakaszból egyet zárt le. Úgyhogy először össze kellett volna vonni a vitát, és utána lehetett volna. (Az elnök ismét kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Újra kell szavaztatni!

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő Úr! (Az elnök csenget. - Lukács Zoltán: Folytatni kell a vitát! - Folyamatos zaj.) Képviselő Úr! Legyen olyan kedves, képviselő úr... Lukács képviselő úr, legyen olyan kedves, figyelmeztesse frakciótársait, hogy kicsit halkabbak legyenek, mert nem hallotta, amit elmondtam!

Megismétlem: az elhangzott ügyrendi indítványnak megfelelően most az előterjesztés további részletrendelkezéseinek és az ezekhez érkezett módosító javaslatoknak az összevont tárgyalásáról határozunk. (Lukács Zoltán: Akkor jól tudja!) Ügyrendi javaslat volt, egyetértettek kézfelemeléssel (Németh Szilárd István: Általános iskola első osztály!), megállapítottam, hogy az Országgyűlés az összevont tárgyalásra tett indítványt elfogadta, és megnyitom a vitát a további rendelkezésekre és a módosító javaslatokra. (Dr. Józsa István: Nem ez volt! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Jegyzőkönyv!)

További ügyrendi javaslatok. De kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy hallgassuk meg egymást, mert így keletkeznek ezek a zavarok. Balczó alelnök úr, öné a szó. (Folyamatos zaj. - Csenget.)

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Lázár János képviselő úrnak volt egy ügyrendi javaslata a Házszabály szerint erről lehet szólni. Én akkor bejelentkeztem, és ennek ellenére jött egy döntés.

Ezért a következőt szeretném elmondani, ami az ügyrendhez tartozott, most van rá módom: azt, hogy az előzőekben úgy folyt a vita, hogy minden egyes módosító indítványra külön nyílt meg a vita, természetesen lehet úgy tekinteni, hogy olyan fontos javaslatok, hogy ezt egyenként célszerű megvitatni, ami nem szokásos, és lehet azt mondani, hogy ez adott esetben éppen ahhoz is hozzájárult, hogy ilyen soká elhúzódott a vita, ezzel egyetértek.

De az, hogy önök azt mondták, hogy most összevonjuk az egészet, ami ilyen nagy módosítószámú részletes vitánál a legritkább, ez azt jelenti, hogy önök nem teszik lehetővé, hogy egy olyan szakaszolással, amelyik tartalmilag bontja szét ezeket a módosító javaslatokat, így tudjunk erről beszélni. (Lázár János: Most mi a vita?) Ez azt jelenti, hogy önök nem konstruktívan akarják a vitát tovább folytatni, hanem ezt az érdemi vitalehetőséget áthágva akarják lezárni. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Igen, de én bejelentkeztem, és nem kaptam szót. Nem kaptam szót az ügyrendi vitában.

ELNÖK: Újabb ügyrendi javaslat - az alelnök úrnak a felszólalását nem tekintem ügyrendi javaslatnak -: Tóbiás József, Magyar Szocialista Párt.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem ügyrendben megfogalmazni a kérdést ön felé, hogy segítsen értelmezni, hogy most mi zajlik, merthogy ez viszont nem világos. (Lázár János: Mi az ügyrendi javaslat?) Tiszteletben tartom a frakcióvezető úrnak a javaslatát, ami arról szól, ha jól értettem, hogy ő szeretné lezárni ezt, össze szeretné vonni a vitát. Rendben van. Ez megtörtént.

De szeretném mondani, hogy a vita összevonása az ügyrendben történt. (Lázár János: Nincsen ilyen a Házszabály szerint!) Tehát arról viszont ügyrendi vitának kellett volna lennie, merthogy a vita lezárását nem lehet csak... - egyedül a vita lezárása az (Lázár János: Nincs ilyen!), amely nem tekinthető ügyrendi vitának. A vita lezárása. Csak most önök próbálják a kettőt összecsúsztatni, hogy megússzák azt, hogy kimondják azt a bűvös szót. Szeretném mondani, hogy ne ússzák meg, jó? Tehát kérném szépen az elnök urat, hogy ügyrendi vitát lehessen lefolytatni a Lázár-féle javaslatról. (Lázár János: Lezártuk! Utána már nem lehet ügyrendit!)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Döntöttünk!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitának ezt a részét lezárom. Felhívom figyelmüket, hogy a felszólalási időkeret a továbbiakban 15-15 perc. (Tállai András: Felháborító!) A munka törvénykönyvével kapcsolatban megkérdezem, hogy kíván-e élni valaki a felszólalás lehetőségével. Elsőként Bödecs Barna, a Jobbik képviselője következik.

(10.10)

BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először a 163. ajánlási pontban szereplő javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ez a módosító indítvány arra a paragrafusra vonatkozik, amely arról szól az új munka törvénykönyvében, hogy a munkavállalónak nem kell írásban szabályozni és megnevezni a munkavégzés helyét.

A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy igenis, a munkavállalónak joga van ahhoz, hogy ismerje és munkaszerződésben vagy munkaköri leírásában rögzítetten tudomása legyen a munkavégzése helyéről. A munkavállalók alapvető jogához tartozik az, hogy ne lehessen őket egyik helyről a másikra rángatni, ne lehessen őket és a családjukat kitenni annak, hogy az egyik nap itt, a másik nap ott kelljen a munkáltatójuk rendelkezésére állniuk.

Nagyon sajnáljuk azt, hogy ezt a módosító indítványt a bizottságok nem támogatták, és feltehetőleg a kormánytöbbség sem akarja támogatni. Ez is egy olyan módosító indítvány, amely valós munkavállalói érdeket feltételez, és amely nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a munka törvénykönyvét egyszerűen elfogadhatóvá tegyük a közvélemény előtt.

A következő módosító indítvány, amelyhez hozzá szeretnék szólni, a 166. ajánlási pontban szerepel. Egy olyan kiterjesztése szerepel a törvényben a próbaidős foglalkoztatásnak, ami teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen a jelenlegi munka törvénykönyvéhez képest, és megint a munkavállalói jogok csorbítását jelenti. (Zaj.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A módosító indítvány szerzője azt a három hónapos kiterjesztést szeretné lecsökkenteni az eredetileg törvényben szabályozott három hónapos próbaidőre (Az elnök csenget.), amely korábban is megszokott volt, és amelyet most az új munka törvénykönyve alapján a munkáltató gyakorlatilag egyoldalú intézkedéssel meghosszabbíthat. Önök ezt a javaslatot is bizottsági szinten elutasították.

Szeretnék amellett érvelni, hogy ez a javaslat miért fontos a munkavállalók és a magyar gazdaság számára. A magyar gazdaságnak arra van szüksége, hogy stabil, kiszámítható, a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt fenntartható munkahelyeket teremtsen. Azáltal, hogy korlátlanul hosszabbítgatjuk a munkavállalónak teljes kiszolgáltatottságot jelentő próbaidős időszakot, nem lehet Magyarországon stabil gazdaságot és munkahelyeket teremteni. Kérem, hogy ezt a módosító indítványt is támogassák.

A következő módosító indítvány, amely a 167. ajánlási pontban szerepel, egy teljesen felháborító törvényi paragrafusra vonatkozik. Ez a munka törvénykönyvének azon paragrafusa, szakasza, ahol a legalapvetőbb, a munkaszerződésben szabályozandó, a munkavégzésre vonatkozó körülményeket írják le, mint a napi rendes munkaidő, az alapbéren túli munkabér, a bérfizetés gyakorisága, a munkaköri feladatok leírása, a rendes éves szabadság számítási módja és a többi, és a többi. Erre önök a munka törvénykönyvében azt a nagyszerűséget találták ki, hogy a munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül kell a munkavállalót tájékoztatni ezekről az alapvető körülményekről.

Ez elképesztő! Odamegy egy munkavállaló, kötnek vele egy semmitmondó munkaszerződést, ami nem szól semmiről, és megmondják neki, hogy majd két hét múlva megmondjuk, hogy tulajdonképpen mikor is kell dolgozni járnod, az alapbéreden túl kapsz-e egyáltalán valamit, a béredet mikor fizetjük ki és a többi, és a többi.

A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy ezt az anomáliát kivegyük a törvényből, és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésével azonos időpontban ne csak a kötelmeivel, de a jogaival is tisztában legyen. Önök ezt a módosító indítványt elutasították a bizottságokban. Önök védik a munkavállalókat bármilyen szinten? Nem! Ez egy olyan törvényjavaslat, amely a magyar munkavállalókat végképp kiszolgáltatja a nemzetközi tőkének, a nemzetközi tőke kénye-kedvének; önök kínai típusú foglalkoztatást akarnak itt bevezetni. (Zaj.)

No, lépjünk tovább! (Derültség. - Taps.) A 185. ajánlási pont következik. (Az elnök csenget.) A 185. ajánlási pontban a módosító indítványt tevő az éjszakai munkavégzésben dolgozók rendszeres egészségügyi alkalmassági felügyeletét indítványozza. Önök ezt a módosító indítványt sem támogatják a bizottságokban.

Tudják önök, mi az: egy életen át éjszakai munkavégzésben dolgozni? (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Igen.) Igen? Ha tudják, akkor miért nem támogatják ezt a módosító indítványt? Mi van, ha valakinek megromlik az egészségi állapota? A rendes egészségügyi alkalmassági vizsgálat a munkaviszony kezdetére meg bizonyos, erre vonatkozóan veszélyes vagy nehéz munkakörökre vonatkozik, az éjszakai munkavégzésre nem. Igenis, itt egy olyan többletjogról van szó, amit a munkavállaló számára támogatni kellene, éppen azért, hogy a kiterjesztett nyugdíjkorhatár betöltéséig dolgozni tudjon. Önök ezt az indítványt úgyszintén nem támogatták a bizottságokban, pedig a munkavállalók jogairól van szó.

A 239. ajánlási pontban a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó törvényi szabályozást tárgyalja az indítványt tevő. Önök csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltató számára pusztán az üzemi tanáccsal való tárgyalási kötelmet írják elő, mindenféle megállapodás kötelme nélkül. Tárgyalgatunk, tárgyalgatunk (Derültség a Jobbik padsoraiban.), elmondjuk az álláspontunkat egymás mellett, és ezek után a munkáltató akarata érvényesül. A tárgyalás megvolt, formailag lezártuk, az üzemi tanácsot kidobtuk az ajtón, aztán bejelentjük a csoportos létszámleépítést; mellesleg a szakszervezeteket már kifelejtették belőle, nem mellesleg azt is kifelejtették, hogy mi van az olyan munkahelyeken, ahol például nem működik üzemi tanács. Ez kimaradt. A módosító indítványt tevő megpróbálta azokat a munkavállalókat is megvédeni, akiknek nincs szakszervezetük vagy üzemi tanácsuk - vagy van szakszervezetük, de nincs üzemi tanácsuk -, ezért belerakta a módosító indítványba, hogy ezekkel is tárgyalni kelljen, sőt, ne csak tárgyalni kelljen, hanem adott esetben valamiféle megállapodást is kelljen kötni.

Önök ezt a módosító indítványt sem támogatták, tehát önök nem a munkavállalók jogait, hanem kizárólag a multinacionális tőke érdekeit védik. Ezt szerettem volna ebben a felszólalásomban elmondani, de majd még folytatom.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk a vitát. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, a Szocialista Párt képviselőcsoportjából, normál időkeretben, 15 percben. Öné a szó.

(10.20)

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 51. sorszámú módosító indítványról szeretnék beszélni először az időkeretben. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ez a módosító indítvány, amelyet Gúr Nándor, Kiss Péter és még jó néhányan, szocialista országgyűlési képviselők adtunk be, az esélyegyenlőségi tervről szól. Az esélyegyenlőségi tervnek az a lényege, hogy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet vagy ennek hiányában az üzemi tanács együttesen meghatározott időre esélyegyenlőségi tervet fogad el. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a 40 évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek és még sorolhatnám tovább, itt tételesen felsorolva, hogy ki mindenkinek kell az esélyegyenlőségi tervben szerepelni.

Ez azért is nagyon fontos dolog, képviselőtársaim, mert azt hiszem, ha önök tartanak lelkiismeretesen fogadóórát, akkor aligha múlik el egy fogadóóra olyan vendég (Zaj. - Az elnök csenget.), panaszos, segítséget kérő ember nélkül, akit valamilyen hátrányos helyzete okán olyan nehézségek érnek a munkaerőpiacon, amit egészen bizonyosan kompenzálni kell. Egy baloldali párt fontosnak tartja azt, hogy azok a nők, akik például már elmúltak 40 évesek, és akiknek a legnehezebb munkahelyet találni, még akkor is, ha van megfelelő képzettségük... - hogy ne kapjanak valamilyen intézményes segítséget. Mi ilyen intézményes segítségnek tartjuk az esélyegyenlőségi tervet, ezért fogalmaztuk meg precízen és pontosan, hogy kikre vonatkozzon, és az előbb felsoroltak mellett a fogyatékos személyekre, a két vagy több - 10 éven aluli - gyermeket nevelő munkavállalókra, egyedülálló, gyermeket nevelő munkavállalókra egyaránt vonatkozik.

Szeretném arról tájékoztatni zajongó fideszes képviselőtársaimat, akik nem voltak itt az éjszakai vitában (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szerényebben!) - és annak a képviselőtársamnak is mondom, aki idekiabálja nekem, hogy "Szerényebben!", szerényen mondom -, én éjjel kettőtől egészen mostanáig itt voltam, és igyekeztem a legjobb tudásom szerint befolyásolni (Ertsey Katalin tapsol.) a munka törvénykönyvének az alakulását. Azt kell mondjam, hogy őszintén jólesett, amikor Ékes József képviselő úr azt mondta az imént, hogy itt egy színvonalas szakmai vita volt, ahol nyitottan és toleránsan viszonyultak egymáshoz a képviselők. De úgy néz ki, hogy amikor megérkeztek a fülkeforradalmárok, akkor mintha elhagyta volna önöket a józan eszük és belátásuk. Nagyon kérem, figyeljenek arra, amit mondunk, mert fontos a munkavállalók szempontjából. (Zaj.) Én az elnök úr segítsége nélkül nem tudom túlkiabálni a termet, bár elég erős alt hangom van a parlamenti kórusban.

Szóval, visszatérve a vitára és a lényegre, a szocialista hozzászólók az éjszakai vitában arra próbálták meg ráirányítani a figyelmet, hogy e munka törvénykönyve legnagyobb baja az, hogy megpróbál úgy csinálni, mintha azonos vagy legalábbis egyenlő erejű pozícióban lenne a munkaadó és a munkavállaló. Egyforma erővel próbálja meg helyzetbe hozni vagy védeni a főnököt és a beosztottat. Azt gondolom, hogy ez nem helyes, hiszen ebben a jogviszonyban, a munkajogviszonyban (Zaj. - Az elnök csenget.) mindig a munkavállaló az, aki kiszolgáltatottabb, mindig a munkavállaló az, akinek garanciát kell kapni arra, hogy intézményesen segítséget kap, ha ebben a jogviszonyban felbillen az egyensúly.

Nagyon sokszor került szóba, és ideillik, az esélyegyenlőség gondolatához az, hogy mi nehezményezzük, hogy az érdekegyeztetés rendszerét szétverték. Nehezményezzük azt, hogy az érdekegyeztetést, hogy a munkavállalói érdekképviseletet oly módon gyengítették le, hogy ma, amikor az emberek borzasztóan kiszolgáltatottnak érzik magukat a munkahelyen, úgy érzik, hogy nem kapnak sehonnan intézményes segítséget, márpedig ennek a törvénynek ezt a segítséget kellene garantálni.

Ugyancsak hiányoljuk azt a munka törvénykönyve kapcsán, de az önök politikája kapcsán is, hogy elveszik az emberektől a biztonságot. Olyan bizonytalanságban érzik magukat társadalmi csoportok is, de a családok és egyes emberek, amiért nagy részben az önök politikája a felelős. Mert a visszamenőleges hatályú jogalkotás, amikor szerzett jogot vesznek el emberektől, amikor a tegnapi szavazással a szolgálati nyugdíjasoktól vettek el szerzett jogot, és taszítottak embereket, családokat bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe, akkor mindenképpen azt kell kérjem önöktől, vagy arra kell hogy felszólítsam önöket, hogy gondolják végig ezzel a logikával ennek a törvénynek a hatásait. Miközben a munka világában békét és biztonságot kellene teremteni ennek a törvénynek, ez a legnagyobb fogyatékossága. És igen, ebben a vitában elhangzott az is - talán Kontur képviselőtársam mutatott rá több alkalommal -, hogy az az önök által egyensúlynak tekintett helyzet ebben a törvényben azért is jól van így, hiszen a munkaadónak és a munkavállalónak be kellene látni azt, hogy érdekében áll együttműködni, hogy a munkaadónak érdekében áll jó feltételeket biztosítani a munkavállaló számára, hogy tudjon dolgozni és hasznot hajtani. A munkavállalónak pedig be kell látnia azt, hogy a munkaadónak is vannak szempontjai, hiszen nyereségessé, eredményessé akarja tenni a céget, a vállalkozást, az intézményt, a gyárat, amit működtet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez kétségtelenül igaz, és normális munkahelyen, normális körülmények között, azt hiszem, belátással vannak egymásra a partnerek, de ez nem azt jelenti, hogy azonosak az érdekeik. Egy cseppet sem azt jelenti, és a jogalkotó nem teheti félre azt az igényét, hogy ebben a viszonyban, a munkajogviszonyban a kiszolgáltatottabbak mellé áll. A szocialista képviselők számtalanszor kinyilvánították, hogy a munkaadók szempontjait is természetesen nemcsak hogy meg akarjuk ismerni, de meg akarjuk jeleníteni, hiszen fontos, hogy a munkaadók is biztonságban érezzék magukat, de pont azért, mert ebben a viszonyban a munkavállalók a kiszolgáltatottabbak, a mi szempontjaink, a mi módosító indítványaink folyamatosan arra irányítják rá a figyelmet és arra tesznek javaslatot, hogy a munkavállalók nagyobb védettséget kapjanak.

Önök olyan jogokat készülnek elvenni ebben a törvényben a munkavállalóktól, ami ellen a Magyar Szocialista Párt tiltakozik, és tiltakozni fog mindaddig, amíg nem talál nyitott fülekre a kormánypárti oldalon ez a módosítóindítvány-sorozat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Kara Ákos képviselő úr, a Fidesz-képviselőcsoportból. Megadom a szót, képviselő úr.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitát a munka törvénykönyvével kapcsolatban hajnali 2 órakor kezdtük, és hajnali 2 óra óta sok szakmai dologban tudtunk állást foglalni, de mégsem tudtunk annyi dologban állást foglalni, mint amennyiben szerettünk volna.

De mindenekelőtt, hogy egy kicsit a mai nap eseményeit felelevenítsem, engedjék meg nekem, hogy a Fidesz-frakció részéről rögzítsem azokat az alapvetéseket, ami meggyőződésünk szerint az új munka törvénykönyvének az alapja kell hogy legyen. Ezeket természetesen a vita korábbi szakaszaiban, így az általános vitában, a részletes vitában, illetve a kettő közötti bizottsági vitákban már képviseltük. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk szakmai álláspontja is a kérdésben, tehát nemcsak a Parlament falai között, hanem egyébként a parlamenten kívül is tartjuk, vállaljuk, illetve szeretnénk érvényesíteni ezeket a feltételeket.

Mi azt mondtuk folyamatosan, amióta a munka törvénykönyvével kapcsolatban a közélet, a közbeszéd sok-sok információval, sok-sok félinformációval és sok-sok egészen hamis információval gazdagodott az elmúlt hónapokban, hogy a Fidesz-frakció számára az a legfontosabb, hogy olyan új munka törvénykönyve készüljön Magyarországon, amely kellő garanciát biztosít mind a munkavállalók, és kellő garanciát biztosít mind a munkaadók számára. E két feltételnek egyszerre kell teljesülnie az új munka törvénykönyvében. Olyan intézkedéseket, olyan jogokat és olyan lehetőségeket kell hogy tartalmazzon a munka törvénykönyve, amely megfelel e kettő kritériumnak.

(10.30)

Magyarországot versenyképessé kell tenni. Magyarországon a gazdaságot versenyképessé kell tenni ennek az előbb említett két feltételnek a teljesülésével, tehát egyrészt a munkavállalók, másrészt a munkaadók számára nyújtott biztonsági és garanciális elemekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A ma hajnali vita során több alkalommal megpróbáltuk azt a vitakeretet, azt a tárgyalási keretet megteremteni, aminek a segítségével tulajdonképpen már korábban részesei lehettünk volna annak a folyamatnak, ahogy az elmúlt percekben ellenzéki képviselőtársaim megszólaltak, hiszen egy-egy szűkre szabott ajánlás, egy-egy szakasza a törvénynek azt nem tette lehetővé, hogy kellő kontúrral, kellő áttekintéssel tudjuk az egész témát megközelíteni.

Három lehetősége volt a vitában jelen lévő képviselőknek. Ebből kétszer mi magunk javasoltuk a Fidesz-frakció részéről, hogy próbáljuk meg az ajánlási pontok tárgyalását úgy alakítani, hogy összefüggéseiben tudjuk a munka törvénykönyvét tárgyalni, összefüggéseiben tudjuk a nagyon fontos benyújtott módosító indítványokat a részletes vitában tárgyalni. Sajnos az ellenzéki pártok részéről háromszor is elutasításra került a javaslat, így csak most van lehetőségünk arra, hogy nagyobb összefüggésben tárgyaljuk a munka törvénykönyve módosító indítványait.

Szeretném jelezni önöknek, hogy az elmúlt hetekben a Fidesz-frakció, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium is sok-sok szakmai egyeztetést folytatott érdek-képviseleti szervezetekkel. Olyan országos szakszervezeti konföderációkkal, ágazati szakszervezetekkel tárgyaltunk, amelyekről azt gondoljuk, hogy az ő véleményük fontos, fontos, hogy szerepeljen, fontos, hogy megjelenjen a törvényben. Meggyőződésem szerint, mivel magam is részt vettem mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind a Fidesz frakcióvezetője által kezdeményezett egyeztetéseken, ahol utóbbi esetben nemcsak az országos konföderáció, hanem ágazati szakszervezetek képviselőivel is tudtunk tárgyalni, azt gondolom, hogy folyamatosan alakult új szempontok alapján, persze elsősorban az utóbbi időben benyújtott módosító javaslatokkal a törvény.

A nyitottságot szerettük volna jelezni; a nyitottságot szerettük volna jelezni az elmúlt hetekben, és a nyitottságot szeretnénk jelezni a mai napon is. S hitem szerint ezt tettük a hajnali vita során is az ellenzéki képviselőtársak felé. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az érdekegyeztetés folyamatában külön hangsúlyozzam azt, hogy természetesen miután a munka törvénykönyvéről van szó, nemcsak a szakszervezetekkel, hanem a munkaadói szervezetekkel is tárgyalást, egyeztetést kezdeményeztünk és folytattunk.

Számos képviselőtársunk az ország számos pontján, sok-sok településén, sok-sok választókerületben találkozott, egyeztetett, hosszabb-rövidebb idő formájában, konzultációt folytatott szakszervezeti tisztségviselőkkel, és én azt gondolom, hogy a Fidesz-frakció sok-sok tagja nagyon sok tapasztalattal gazdagodott, és maga is hozzátette, hozzátehette a javaslatát a sajátos, munkavállalók számára biztonságot nyújtó garanciák, illetve a munkaadók számára biztonságot nyújtó garanciák kérdésköréhez.

Meggyőződésem szerint az elmúlt hetek konzultációi, az elmúlt hetek egyeztetései mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy különböző módosító, illetve kapcsolódó módosító indítványokat is nyújtsunk be az anyaghoz. Emlékeztetőül mondom önöknek, hogy a nyáron napvilágot látott munkaanyaggal kapcsolatban világosan megfogalmazta a Fidesz-frakció - sokszor és sok helyen - azt az álláspontját, hogy a védett kor tekintetében, ahogy a szociális konzultáció is kötelezett bennünket, illetve a kismamák megkülönböztetett védelmével kapcsolatban garanciákat szeretnénk, szerettünk volna látni a törvényben. Ezt a tervezet tartalmazza.

Ezenkívül a tervezet sok minden mást is tartalmaz, például ami többször előkerült, a vita több szakaszában, szeretném jelezni, hogy a törvénytervezet - majd ha elfogadjuk, a törvény - lehetőséget biztosít sok elemében a munkavállalók javára történő eltérés lehetőségében. Én azt gondolom, hogy ez is a kellő garanciákhoz tartozik, ez is a kellő garanciák része kell hogy legyen.

Engedjék meg nekem, hogy bár én most külön-külön nem szeretnék reagálni minden egyes előttem elhangzott ellenzéki felvetéssel kapcsolatban, csak szeretnék olyat jelezni, hogy az elmúlt hetekben, illetve az elmúlt hónapokban, de a ma hajnali vitában is többször megfigyelhettük, és nem feltételezem a rossz szándékot, de hogy bizonyos értelemben pontatlanságok jelennek meg, és ezek a pontatlanságok bizony hogy ha a közbeszédbe bekerülnek, a médiából az emberek értesülnek róluk, akkor sokszor félelmet gerjeszthetnek, félelmet generálhatnak.

Szeretném mondani például, hogy a munkaszerződés írásba foglalása lehetőség lesz a munka törvénykönyve alapján, tehát ilyen értelemben nem osztom annak a képviselőtársamnak a félelmét, aki ezzel kapcsolatban kérdéseket fogalmazott meg.

Szeretném azt jelezni az önök számára, hogy a Fidesz-frakció által benyújtásra került, illetve egész pontosan magam nyújtottam be egy olyan módosítási javaslatot, ami, azt gondolom, fontos lehetőség lehet majd az ellenzéki képviselők számára is, nevezetesen a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon belül végzett munka esetén ne a munkáltató döntése szerint, hanem a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján lehessen az 50 százalék bérpótlék vagy a szabadidő közötti választási lehetőséget biztosítani.

Én azt gondolom, ahogy az elmúlt hetekben, az elmúlt hónapokban formálódott a munka törvénykönyvének a javaslata, sok elemmel épült, sok elemmel gazdagodott, emlékeztetni szeretnék arra, hogy a minisztériumi egyeztetésekkel kapcsolatban a szakszervezetekkel, az országos konföderációkkal való egyeztetés alapján az egyéni, tehát a munkavállalói jogok tekintetében jelentősen erősödött a törvény. Most az idő rövidsége miatt engedjék meg nekem, hogy csak röviden például a szabadságra utaljak.

Elhangzott a vitában, és fontos arra reagálni, hogy több képviselőtársam, ellenzéki képviselőtársam elmondta a vita során, hogy Európából olyan mintát, olyan jogosultságokat, olyan intézményeket próbált az előterjesztő, és próbáltunk mi a munka törvénykönyvébe beemelni, amelyek ott, az adott szabályozások közepette nem feltétlenül a legjobbat képviselik az átlag szempontjából, az európai átlag szempontjából. A szabadság kérdéskörét például ezért említettem, hiszen azt gondolom, meglepődne néhány ellenzéki képviselőtársam, ha látná pontosan, bár megjegyzem, a szakpolitikusaik szerintem pontosan tudják, hogy mondjuk, a szabadság kérdésében az Európai Unió országaiban egészen meglepően alacsony szabadságra vonatkozó számokat, jogosultságokat találunk. Mindehhez képest mi a korábban, tehát a jelenleg hatályos munka törvénykönyvében lévő szabadság intézményét rögzítettük.

Engedjék meg nekem, hogy elmondjam: tekintettel arra, hogy mind a kormányprogram szempontjából, mind a Fidesz politikája szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk a foglalkoztatás növelését; kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az emberek nagyobb biztonságot nyújtó munkahelyeken dolgozhassanak; kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a versenyképességgel egy nagy gazdasági válság közepette lévő Európa, illetve sok-sok válsággal küszködő ország mellett meg tudjuk őrizni azokat a munkahelyeket, sőt új munkahelyeket tudjunk teremteni, amelyek segítségével nemcsak a nehéz helyzetben lévő, de persze most inkább a nehéz helyzetben lévő családokra gondolok, de azt gondolom, hogy valamennyi magyar család, munkavállaló számára egyre nagyobb lehetőséget tudunk biztosítani a foglalkozatás területén.

Tudjuk, hogy nagyon sok-sok feladatunk van még ezen a területen, de szeretném jelezni, hogy a KSH aktuális statisztikái szerint az egy esztendővel ezelőtti időszakhoz képest, tehát az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest 40 ezerrel több a foglalkoztatott Magyarországon. Én azt gondolom, ez egy fontos jelzés, ez egy fontos szám, és abban a gazdasági környezetben, abban az európai környezetben, amely körülvesz bennünket, ezt a számot, ezt a jelenséget, ezt a tendenciát mindenképpen meg kell őriznünk.

Hogy mivel tudjuk megőrizni ezt a munka törvénykönyvében, illetve egész pontosan fogalmazok: mivel tud hozzájárulni ehhez? Hiszen a munkahelyteremtéshez, a foglalkoztatáshoz nagyon sokféle eszközre van szükség: az atipikus foglalkoztatási formára, amely Nyugat-Európában az Európai Unió régi, hagyományos, bevett foglalkoztatási formái között szerepel. Vannak olyan intézmények, amelyek az új munka törvénykönyvében is szerepelnek. Én abban bízom, hogy ezek beváltják a hozzájuk fűzött reményt, és abban bízom, hogy a hasonló tapasztalatokat majd be tudjuk építeni a mindennapokba.

(10.40)

Szeretném még elmondani önöknek - különösen a válság sújtotta térségekkel kapcsolatban -, felszólalások történtek a mai hajnal folyamán, illetve az elmúlt hetekben egészen különös rémhíreket keltettek, illetve irányítottak a médiákon keresztül az emberek felé, ami a válság sújtotta régiók mellőzésére vonatkozik. Én szeretném jelezni, hogy ezt nem feltétlenül a munka törvénykönyve szempontjából kell csak nézni, a kormány kiemelt támogatási politikát folytat a rászoruló térségek számára, és azt gondolom, ez egy nagyon helyes és nagyon fontos feladat, hogy mind az olyan térségek számára - kisebb vagy nagyobb régiókban -, amelyek régóta válsággal küszködő régiók, célzottan jelenjen meg a kormányzati támogatás. És ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a magyar ipar azon részét, amely a világszínvonalhoz köti Magyarországot, kiemelt kormányzati beruházásokként hozzájuk kapcsolódó magyar kis- és közepes vállalkozásokkal megteremti a kormányzati támogatás, illetve a helyi hagyomány, a helyi támogatás ezeknek a magyar gazdaság növekedéséhez, illetve a biztos munkahelyek megteremtéséhez való lehetőséget.

Szeretném még mondani, és ha megengedik képviselőtársaim, egy kicsi kanyart megyek a közmunka felé, hiszen a vitában elhangzott, így szeretnék reagálni a közmunkával kapcsolatban. Ha jól vettem észre, a parlamenti patkó valamennyi pártja között, valamennyi frakciója között az nem okozott problémát, ha pozitívan fogalmazok, mert fogalmazzunk pozitívan egy jó ügyben, a jövő esztendőben a költségvetésben rendelkezésre fog állni az a pénz, amivel több mint 200 ezer ember számára a közmunka keretében hat- és nyolcórás foglalkoztatást tudunk biztosítani. Azt gondolom, hogy ez szintén egy olyan fontos rész, amely a munka törvénykönyvével és általában a foglalkoztatáspolitikai szabályokkal, a foglalkoztatáspolitikai elképzelésekkel, célokkal kapcsolatban jól összehangolható és ötvözhető.

Végezetül, mielőtt összefoglalom mondandómat, engedjék meg nekem, hogy kitérjek arra, mert a munka törvénykönyvével kapcsolatban kitértünk arra, hogy mi a betarthatóság és mi az ellenőrizhetőség. Valóban vannak olyan szabályok, amelyeket nem tudunk a munka törvénykönyvében megfogalmazni, holott tudjuk, hogy garanciális elemekre van szükség. Én azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek e tekintetben sok feladata van még, a Fidesz-frakció részt vesz ebben a munkában, és vállalja ezt a feladatot.

Szeretném tehát önöknek végezetül megismételni, hogy a Fidesz-frakció számára az a legfontosabb, ha össze kellene röviden foglalni, hogy olyan új munka törvénykönyve szülessen, amely kellő garanciával bír a munkavállalók és kellő garanciával bír a munkaadók számára.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Többen jelentkeztek kétperces felszólalásra. A Házszabály 50. § (7) bekezdése alapján most változatlanul a 15 perces időkeretben felszólaló képviselőknek kívánom megadni a szót, és kétperces felszólalásokra azt követően. Most a lényeg az, hogy minden frakció el tudja mondani, ki tudja fejteni álláspontját 15 perces időkeretben. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Most felszólalásra megadom a szót Scheiring Gábor képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Haladnék lépésről lépésre. Először is az 1. ajánlási pont szerint szeretnék hozzászólni. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ebben az ajánlási pontban Kaufer Virág képviselőtársam a törvény céljával kapcsolatban fogalmaz meg módosító javaslatot, itt ugyanis az szerepel, hogy a törvény célja a tisztességes foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése. Szerintünk a törvényben foglaltakkal ez a cél oly mértékben ellentmondásban van, hogy semmiképpen sem méltó a munka törvénykönyvének az elejére, úgyhogy mi ennek a törlését javasoljuk.

Mi azt gondoljuk, hogy amikor a kormány ebbe az irányba köteleződött el, amikor úgy döntött, hogy a munkavállalói jogok csorbításával kívánja a mobil tőke érdekeit kiszolgálni, akkor egy nagyon-nagyon rossz modell mellett kötelezte el magát. Ma ugyanis két irányba lehetséges megújítani a magyar gazdaságot. Az egyik irány a kiszolgáltatottság szélsőséges fokozásának az iránya, az a modell, amiben gyakorlatilag rabszolgasorba taszítjuk a munkavállalókat. A másik irány, amire számos példa adódik Európában, Németország, Svédország, de Kelet-Európában is sokkal közelebb áll ehhez a modellhez Lengyelország vagy Szlovénia, ezek azok a modellek, ahol a munkavállalókat komoly védelem biztosítja a munkáltatóval szemben. Ez a jól védett munkavállalói réteg egy erős szakszervezeti mozgalom segítségével kooperatívan részt vesz a termelési folyamatokban, és ez az együttműködésre épülő kooperatív gazdasági berendezkedés az, amelyik a helyi gazdaság megerősödését tudja szolgálni.

Ha megnézzük, hogy a gazdasági világválsággal szemben mely modellek voltak valójában válságállóak, akkor azt látjuk, hogy Szlovénia, Németország azok a modellek, ahol a munkavállalói jogokra építettek, ahol a helyi termelésre építettek, ahol a helyi erős gazdaságra építettek, ezek voltak válságállóak, szemben azokkal a modellekkel, amelyek a munkavállalók kiszolgáltatottságán keresztül próbálják meg vonzani az adott országba a mobil tőkét, a spekulatív tőkét, amely amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy is, hatalmas nagy romokat hagyva maga után. Tehát amikor a Fidesz elköteleződött a munkavállalói jogok ilyeténképpen történő lebontása mellett, akkor azt gondolom, visszaélt azzal a kétharmados felhatalmazással, amit kapott a választóktól, ez a kétharmados felhatalmazás ugyanis arra szolgált, hogy helyezzük új alapokra a gazdaságot, állítsuk a pénzügyi rendszert a reálgazdaság szolgálatába, és juttassuk munkához az embereket, nem pedig arról, hogy szolgáltassuk ki a munkavállalókat minden eddiginél jobban a munkáltatói érdekeknek.

Én egyetértek minden kormánypárti képviselővel a tekintetben, hogy az elmúlt húsz év ebből a szempontból meglehetősen siralmas volt, és egy folyamatos mélyrepülés jellemzi a munkavállalói jogokat Magyarországon. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítom azt a következtetést, amit ezzel kapcsolatban levonnak, ugyanis önök ehhez a gyakorlathoz kívánják igazítani a jogrendszert, azt mondják, ha már nem lehet megvédeni a munkavállalói jogokat, ha már úgyis kiszolgáltatottak a munkavállalók, akkor foglaljuk törvénykönyvbe a kiszolgáltatottságot, és akkor legalább nem lesz a gyakorlat és a jogszabályi környezet között ekkora ordító ellentét. Mi éppen ellenkező irányba mozdulnánk el.

Egy következő alapvető jelentőségű probléma, hogy a munkáltató kezébe a munkáltató ellenőrzésére nézvést nagyon-nagyon súlyos és számos alapvető jogot sértő intézményi eszközt adnának. A 12. és a 17. ajánlási pont kapcsán fogalmaznám meg ezt a kritikámat. Kaufer Virág képviselőtársam nyújtott be számos módosító javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy érjük el azt, hogy a munkáltató érdekeit sértő gyakorlatot adott esetben, ha ez az aktivizmushoz vagy az érdekképviselethez kapcsolódik, akkor igenis gyakoroljon a munkavállaló.

Miről is van szó? Önök gyakorlatilag a szakszervezeti mozgalmat, a munkavállalói érdekképviseletet lehetetlenítik el azzal, ha megvonják a munkavállalóknak azt a jogát, hogy a munkahelyen kívül adott esetben bírálja a munkáltatót. Ez egy nagyon-nagyon súlyos visszalépés, mi ezeket a pontokat mindenképpen módosítani javasoljuk, a 12. és a 17. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslataink mind ezt a célt szolgálják.

Ehhez kapcsolódik, hogy a munkáltató ellenőrzési jogkörét nemcsak azzal terjesztik ki, hogy gyakorlatilag befogják a száját a munkavállalónak a munkahelyen kívül, hanem azzal is, hogy adatgyűjtési és ellenőrzési lehetőséget adnak a munkáltató kezébe, anélkül, hogy biztosítanák azt, hogy ezekkel az adatokkal ne élhessen vissza a munkáltató. A 34. és a 41. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslataink mind azt a célt szolgálják, hogy ezt a korlátlan ellenőrzést, ezt a korlátlan hatalmat, amit a munkáltató kezébe adnának ilyeténképpen, ezt mindenképpen vonjuk vissza.

(10.50)

Talán a legsúlyosabb probléma a munka törvénykönyvével kapcsolatban az, hogy azt is gondolják, hogy gyakorlatilag az egyik legnagyobb versenyképességi hátránya az országnak az, hogy túl sokat keresnek az emberek, túl drága a magyar munkaerő, ezért, ha van rá mód, akkor csökkenthesse a munkáltató a munkavállalói bért.

Erre vonatkoznak azok a javaslatok és erre vonatkoznak önöknek azon javaslatai, amelyek csökkentenék a túlórapótlékot, csökkentenék a hétvégi bérpótlékot, vagy rendkívül súlyos módon az átlagkereset helyett a távolléti díjat vennék be számítási alapként, ami sok-sok ezer forinttal csökkentené a munkavállalók fizetését, keresetét.

Ezek mind olyan módosítási javaslatok, amelyek számunkra teljességgel elfogadhatatlanok. Egyébként már a Széll Kálmán-tervben világosan fogalmaztak, a céljuk az, hogy csökkenjen a túlórapótlék, csökkenjen a hétvégi pótlék, ezen keresztül csökkenjen a munkavállalók fizetése. Ez számunkra teljességgel elfogadhatatlan.

Akkor itt jegyzem meg, hogy ezekkel a pontokkal kapcsolatban is hónapokkal ezelőtt beadtunk egy népszavazási kezdeményezést. Ezek közül már néhány át is ment a gépezeten, az Alkotmánybíróság is jóváhagyta, úgyhogy reményeink szerint lehetőségük lesz a munkavállalóknak kifejezni a véleményüket, ha esetleg nem gondolják meg itt az utolsó pillanatban magukat, és vonják vissza a törvénytervezetet.

Továbbhaladva, azt gondolom, hogy szintén fontos, és a munkavállalói jogokat alapvetően érintik azok a rendelkezések, itt a 72. ajánlási pont, illetve a 280. ajánlási pont környékén, amelyek arra vonatkoznának, hogy csökkennek gyakorlatilag a csökkentett munkaképességűek foglalkoztatásához kötődő jogok. Mi ezt teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk. Számos módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyek a hátrányos helyzetűek, illetve a csökkentett munkaképességű munkavállalók jogainak garantálását szolgálják.

Összességében tehát azt gondolom, hogy az a majdnem 150 módosító javaslat, amit ellenzékből megfogalmaztunk, illetve az a több száz módosító javaslat, amit az ellenzék egésze beadott az új munka törvénykönyvének a tervezetéhez, azt bizonyítják, hogy sajnos egy nagyon-nagyon rossz irányba köteleződtek el. Egy nagyon-nagyon rossz irányt, egy nagyon-nagyon rossz modellt választottak akkor, amikor úgy döntöttek ennek a sajátos pécsi lobbinak a hatására, akik kiszolgálják a munkáltatói lobbit, és jogi formába öntik a munkáltatók teljes uralmát, ekkor önök egy olyan modellt választottak, ami a kiszolgáltatottságra épül. Szerintünk ez egy alapvető félreértése a kor kihívásainak. Nem arra lenne szükség, hogy fokozzuk a kiszolgáltatottságot, hanem éppen arra lenne szükség, hogy a globalizáció korában, a mobil tőke korában hogyan tudjuk úgy megvédeni a munkavállalói jogokat, hogy az érdemben, hosszú távon is szavatolni tudja a magyar gazdaság versenyképességét, hogy erősítse a helyi gazdaságot.

A mi meggyőződésünk az, hogy azok az országok voltak sikeresek az elmúlt 20-30 évben, amelyek nem voltak hajlandóak mindenáron kiszolgáltatni a munkavállalókat a munkáltatóknak. Egyébként pedig az a helyzet, hogy ott, ahol rugalmasabbá kellene tenni a foglalkoztatást, de erről majd reményeim szerint Ertsey Katalin képviselőtársamnak még módjában áll beszélni, látom, hogy piros a lámpája, jelzi a lámpája, hogy felszólalásra jelentkezett, remélem, hogy itt a többség kétharmados úthengere nem fogja berekeszteni addig a vitát. Szóval, pont ott, ahol szükség lenne arra, hogy rugalmasabbá tegyék a foglalkoztatást, ott nem hajlandóak ezt megtenni, ez pedig ahhoz a teljesen elhibázott családmodell-felfogáshoz kötődik, amely alapvetően ellenérdekelt abban, hogy a nők, az anyák, a kismamák visszatérjenek a munkaerőpiacra.

Számos olyan módosító javaslatot fogalmaztunk meg, adott be Ertsey Katalin és Kaufer Virág képviselőtársam, amely azt a célt szolgálja, hogy tegyük lehetővé bizonyos rugalmassági klauzulák beépítésével az időben rugalmas munkavégzés vagy a részmunkaidő lehetőségének előmozdításával azt, hogy azok, akik felvállalták azt, hogy gyermeket szülnek, azok igenis visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Mert szintén, ha megnézzük modellszinten, akkor azt látjuk, hogy azok az országok sikeresek, akár csak családpolitikai szempontból is, ahol nem a nők otthonmaradását tűzik ki célul, hanem a nők munkaerőpiacra való visszatérésének a segítését tűzik ki alapvető célként a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikában.

Mi ezt a modellt támogatnánk, mi ezt a modellt tartjuk üdvösnek. Itt kellene beépíteni a rugalmasságot, itt kellene beépíteni a flexibilitást. Sajnos, ehhez képest éppen azt látjuk, hogy ezeken a pontokon viszont nem hajlandóak engedményeket tenni a kismamáknak, és nem hajlandóak engedményeket tenni a kismamák érdekében módosító indítványokat benyújtó ellenzéki képviselőknek, LMP-s képviselőtársaimnak.

Tehát összességében még egyszer: azt gondolom, hogy még van lehetőségük arra, hogy megfontolják, hogy visszahátrálnak ebből az alapvetően rossz irányból. Most, hogy a tévénézőknek is lehetőségük van arra, hogy ahelyett, hogy az éj leple alatt vitassuk itt meg ennek a törvénynek a részleteit, itt élő egyenesben derüljön ki, hogy mire is készülnek a munkavállalói jogokkal, most ennek a lehetőségével élhetnek még, és visszavonhatják ezt a gyalázatos törvénykönyvet, mert ha nem vonják vissza, akkor más választásunk nem marad, mint hogy egy népszavazáson érvényesítsük a munkavállalók jogait.

Köszönöm szépen a felszólalás lehetőségét. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Aradszki András képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjából, 15 perces időkeretben.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt a munka törvénykönyve tervezetének kidolgozásakor a Fidesszel egyeztetve szintén részt vett a szakszervezetekkel történt egyeztetésekben. Azt kell mondanom, hogy nagyon praktikus és célszerű megállapodásokat sikerült leegyeztetnünk a szakszervezetekkel, a kereszténydemokrata értékek jelentek meg elsősorban ezeknél az egyeztetéseknél.

Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a munka törvénykönyvének júliusi tervezetéhez képest erősödjön az egyéni érdekvédelem, és biztosabb alapokon álljon a kollektív érdekvédelem is. Ennek következtében örömmel mondhatjuk, hogy a kereszténydemokrata értékekhez igazodva, fontos értékként tekintettük a kismamák munkavállalását, a várandós és gyermeküket nevelő szülőknek a munkajogi védelmét. Ez mindenféleképpen belekerült a tervezetbe, és elég masszív, biztos lábakon álló munkajogi védelmet biztosít az érintettek részére.

Hozzá kell tenni, hogy az egyéni érdekvédelem területén sok kritika érte az első tervezetet, de ebben is sikerült olyan megegyezéseket, olyan változtatásokat elérnünk, amelynek értelmében továbbra is indokolni kell a munkaviszony megszüntetését, továbbra is megvan a bíróság előtti érdekérvényesítési lehetősége a munkavállalónak. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek a helyzetek, ezek a lehetőségek nem sokban vagy talán csak alig tértek el a munka törvénykönyvének jelenleg hatályos tartalmától.

Nagyon fontosnak tartottuk a kollektív jogok erősítését is. A kereszténydemokraták szerint nincs jó munkahelyi közérzet, nincs jó munkahely hathatós, hatékony és helyben gyakorolt érdekvédelem nélkül. Úgy gondoljuk, úgy látjuk, hogy ezek a lehetőségek általánosabbá tudnak válni a munka világában, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor is különböző praktikákkal, különböző megoldásokkal, különböző, hangsúlyozottan nagyvállalati megoldásokkal az érdekvédelem egy kissé távol került a munka világától, távol került a munkavégzés helyétől.

Úgy gondolom, hogy a javaslatban megfogalmazott kedvezmények, a javaslat által biztosított szakszervezeti jogok kellő hatékonysággal és a helyszínen képesek az adott munkajogi vitákat megelőzni.

(11.00)

Ennek lenne egy másik, pozitívabb kicsengése is, ami valószínűleg élni fog a jövőben, nevezetesen, a szakszervezeteknek a helyszínen való létezése nagyobb jogbiztonságot fog eredményezni a munka világában.

Hangsúlyoznom kell, hogy azt a filozófiát, hogy az érdekvédelem minél szélesebb körben valósuljon meg a munka világában, az is erősíti, hogy még azokat a munkavállalókat is megpróbáljuk megfelelő érdekvédelmi eszközökkel ellátni, ahol nincs kollektívszerződés-kötésre jogosult szakszervezet. Ebben az esetben kollektív szerződés tartalmú üzemi megállapodás megkötésére nyílik lehetőség, ami a jelenlegi munka törvénykönyv tervezetében nem, vagy csak igen-igen korlátozottan valósulhat meg.

Csökkentettük az adminisztrációs részét, megszüntettük az igen bonyolult üzemi tanácsi rendszer választását, és hozzá kell tenni azt is, hogy olyan szakszervezeti érdekvédelmi struktúrákat próbál ez a törvényjavaslat körbeírni, amely úgy szolgálja az érdekvédelmet, hogy ezzel egyidejűleg nem rak nagy terhet a munkáltatók vállára. Ugyanis a jelenlegi gyakorlat - többször elmondtam a vita során - az, hogy a magyar munkavállalók kétharmadának nincs érdekvédelme. A magyar munkavállalók érdekvédelme igazából csak a nagyvállalatoknál vagy csak a közszférában valósul meg, igen kiválasztott, és meg kell mondanom, nem kellően hatékony szakszervezetek által.

Úgy gondolom, hogy ez a megújult, új rendszerű érdekvédelem, kollektív érdekvédelem nagy kihívás lesz a szakszervezetek számára, de miután azt lehet mondani, ahogy a Rerum novarum is említi, bajos dolog azt hinni, hogy a munkáltató és a munkavállaló antagonisztikus ellentétben áll egymással, egyszerűen ez a törvénytervezet a kollektív érdekvédelem területén kooperációra, együttműködésre, együttgondolásra készteti a munkáltatókat és a munkavállalói érdekvédelmeket.

Hozzá kell tennem, hogy nagyon fontosnak tartottuk, hogy jelenjen meg a családok védelme ebben a javaslatban. Ennek nagyon fontos eszközének érezzük a távmunka lehetőségét. A távmunka egyszerűsített szabályait fogalmazta meg a tervezet, amely igen hathatós és alkalmas eszköze lehet a gyermeküket nevelő édesanyáknak, hogy otthon, a tényleges munkahelyüktől fizikailag távol ellássák a feladatukat, és visszatérjenek a munka világába a gyermeknevelés mellett is.

Úgy gondolom, hogy összességében ez a munka törvénykönyve vállalható abból a szempontból is, hogy levetkőzi, megszünteti az előző munka törvénykönyvének nagyvállalati arculatát. A valósághoz igazítva fontosabb szerepet szán az egyéni és kollektív érdekvédelemnek, mindamellett teszi ezt úgy, hogy az úgynevezett javadalmazási rendszer célzottan, a tényleges munkavégzési ütemezéseknek megfelelően alakítottuk át, tehát azok kapnak többletjövedelmet, akik ténylegesen folyamatos több műszakban dolgoznak, akik ténylegesen vállalják ezt a munkavégzést. Hozzá kell tenni, hogy ha megnézzük az úgynevezett bérpótlékok százalékos alakulását, összességében el lehet mondani azt, hogy senki sem kap kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, szemben az ellenzék állításával. (Dr. Józsa István: Csak egy kicsivel. Egy kicsivel.)

Szerintem a munka világának új arculata nagy kihívás is egyben. Kihívás abból a szempontból, hogy meg kell felelnünk a gazdasági kihívásoknak. Ebben, úgy gondolom, és biztos vagyok benne, a munkáltató és a munkavállaló azonos platformon kell hogy álljon.

Sokan említették a német és a svéd gyakorlatot. Igen, valóban ott egy elmélyült, cizelláltabb, de sokszor teljes természetességgel működő érdekvédelem van, szemben a mai magyar gyakorlattal, de az az érdekvédelem is a munkahelyeken alakul ki, közvetlenül a munkavégzés helyén, és nem az irányítási pozíciók mellékleteként vagy amellett működve. Azt hiszem, hogy ha ezt a célt a szakszervezetek fel tudják vállalni, a tevékenységüket meg tudják tölteni tartalommal, nagyobb részben vállalják fel az érdekvédelmet, lemennek a munka világába, akkor nem lesz baj azzal a kollektív érdekvédelemmel sem, amit egyébként kereszténydemokrata hagyományként mindig fel is vállaltunk.

Én azt hiszem, hogy ezzel a munka törvénykönyvével a magyar munkáltatók és munkavállalók elindulhatnak bátran abban a versenyben, ami előtt állunk ebben az átalakuló, válsággal, bizalmi válsággal, államadóssági válsággal, termelési válsággal küzdő Európával. A célunk nem lehet más ebben az esetben, mint hogy együtt, munkáltatók és munkavállalók oldjuk meg a munka világának problémáját, és ezáltal segítsük egymást aziránt, hogy minél több munkahely teremtődjön. Úgy gondolom, hogy ez a tervezet erre alkalmas lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szűcs Erika független országgyűlési képviselő. Megadom a szót 15 perces időkeretben.

SZŰCS ERIKA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Reméltük, hogy ez a törvény is legalább annyira érdekli Lázár képviselő urat és a Fidesz-frakciót, mint a balett-táncosok sorsa, de az ülésvezetésből úgy tűnik, hogy itt nem az összevonás történt meg, a részletes vitában a szakaszok összevonása, hanem a vita lezárása, hiszen nincs kétpercesre lehetőség, emiatt az egész ügy átment egy általános vitába, ahol újra elmondják a képviselők azokat a dolgokat, amiket már korábban is.

Én azért szeretnék visszatérni konkrétumokra, bár az egész törvényjavaslatnak a karaktere mégiscsak kiderül a 192. sorszámon Baracskai József Demokratikus Koalíció-tag képviselőtársam által jegyzett módosító indítványból. Ez arról szól, hogy a törvény szövegét, amely úgy szól, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki, mi javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy ilyen hozzájárulás egészségügyi szolgáltató szervezetben nem köthető ki és nem fogadható el.

Mit is jelez ez az egyszerű mondat, ami egyébként számtalanszor különböző megfogalmazásban előfordul a törvényjavaslatban? Kifejezi azt, hogy hogyan is viszonyul a törvényalkotó a versenyképesség kérdéséhez. A versenyképesség kérdésében tulajdonképpen két dolgot tekint ma Magyarországon problémának a versenyszférában: egyrészt a magyar munkavállaló béreinek nagyságát, másrészt pedig, hogy a jövedelmének és munkakörülményeinek alakításában van egy független érdekvédelmi szervezet, amelynek van ereje, befolyása, vagy legalábbis volt ereje, és reméljük, hogy lesz a jövőben is ereje, a szakszervezetek, amelyek ezeknek a körülményeknek az európai trendnek megfelelő folyamatos javításáért küzdöttek, és nagyon sok eredményt értek el.

Árulkodó, hogy az önök által nagyon sokrétűen egyeztetettnek mondott törvényjavaslathoz 728 módosító indítvány került benyújtásra, és ha ezt megnézik, ezek a módosító indítványok bizony jellegükben nem "és", "vagy", "mert" meg technikai jellegűek, meg pontosítók, meg szebb magyarkodás, hanem bizony tartalmi kérdéseket illetnek, és nagyon-nagyon sok kérdés a munkavállalói bérezés és jövedelem kérdését illeti.

A Demokratikus Koalíció képviseletében az általános vitában is elmondtam, hogy alapvető tévedésnek tekintjük azt a gazdaság- és társadalomfelfogást, amely sajnos nemcsak ebben a munka törvénykönyvében, hanem a Ház előtt fekvő egyéb törvényekben is, mindenekelőtt az oktatási törvényekben megjelennek, amelyek a magyar versenyképességet a valóságtól teljesen elrugaszkodva, téves helyzetértékelésre alapozva nem európai pályán, hanem egy ázsiai pályán próbálják meg értelmezni, és a magyar gazdaság, a magyar társadalom struktúráját abba az irányba próbálják meg alakítani, gondolván, hogy miközben a magyar gazdaság 80 százalékban az európai gazdaságba van beágyazva, ezzel a valósággal ellentétes intézkedések valódi versenyképességi előnyt fognak hozni.

(11.10)

Elfogadhatatlan számunkra, hogy nem abban keresi a munka törvénykönyve is az előrelépést, a versenyképesség javítását, hogy hogyan lehet a cégen belül a munkáltató és a munkavállaló közös érdekeltségének irányába lépni, hogy hogyan lehet azt elérni, hogy a munkavállaló is kudarcként féljen a cég csődjétől és a sikertelenségétől, és élvezze a munkavállaló is a cég sikerét, többletjövedelmét. Csak ez a közös érdekeltség, ez a közös motiváció képes olyan többletenergiákat és erőforrásokat mozgósítani a magyar társadalom legfontosabb erőforrásában, a munkavállalókban, az emberekben, amelytől valós gazdasági növekedést és előrehaladást várhatunk.

Ha csak egy kicsit is járatosak lennének olyan üzempszichológiai vizsgálatokban, amelyek arra irányulnak, hogy hogyan is viselkedik a munkavállaló olyan körülmények között, amikor kényszerítik, és hogyan viselkedik, amikor motiválják és ösztönzik, akkor tudnák, hogy a kényszerítés mindig előbb-utóbb teljesítmény-visszatartáshoz vezet. Nagyon régi, még a múlt század első feléből származó tanulság, amikor a taylori normaszigorításokkal szemben bejött a human relations módszer, ami csoportmunkát, közös együttműködést, motivációt és érdekeltséget teremtett a munkafolyamatok megszervezésében, és ettől Amerikában látványosan nőttek a teljesítmények, ez volt az amerikai gazdaság fellendülésének a legfőbb erőforrása. Ez már igaz volt az 1900-as évek második felében. Higgyék el, hogy ugyanez igaz 2000-, 2010-, 2020- és 2050-ben is. Minden, ami ezzel szembemegy, az a magyar társadalom számára elvesztett jövedelem, forint, lehetőség, a magyar társadalom és a nemzet ellen elkövetett bűn.

A másik nagyon fontos probléma, ami szintén ebből a módosító indítványból, illetve a munka törvénykönyve ebből a passzusából kiderül, hogy hogyan is képzeli a jogalkotó a jövedelemhiányos helyzetekben a munkavállalói jövedelem kiegészítésének módját. Erre meg csak azt tudom mondani a Demokratikus Koalíció nevében, hogy botrányos, és elképzelni se tudják ezek szerint, hogy milyen következményeket okoz például az egészségügyben az, ha az egyes intézmények vezetőire, a konkrét munkáltatókra bízzák, hogy ki kaphat, mikor kaphat, mennyit kaphat az érintett pácienstől.

A szakszervezetek ebben a helyzetben nyilvánvalóan olyan követeléseket terjesztenek elő, ami az egészségügy minden egyes dolgozójára vonatkozóan a jövedelmek méltányos és a magyar gazdaság lehetőségeit is figyelembe vevő, de mégis a szakmának az elemi érdekeit képviselő jövedelemnövekedést képviselnek. A szakszervezeteket ez a törvény kiiktatja, vagy legalábbis működésüket megpróbálja ellehetetleníteni és jogosítványaikat gyengíteni. Ehelyett arról szól a történet, hogy majd hogyha valaki a jó munkáért személyesen valakit díjazni akar, akkor a munkáltató, a munkahelyi vezető el fogja dönteni, hogy elfogadhatja-e ezt a juttatást vagy sem.

Önmagában ez visszatérés egy jó 50-60 évvel ezelőtti megfontoláshoz, hiszen már akkor, az '50-es években probléma volt az egészségügyi dolgozók jövedelme, s akkor úgy döntött az akkori hatalom, hogy miután nincs központi forrás, szemet huny a hálapénz fölött. A hálapénz azonban olyan métely az egészségügyben, amely mérhetetlenül megosztja az egészségügyben dolgozókat, hiszen nem mindenütt képződik hálapénz, nem minden szakmának a gyakorlói juthatnak hozzá, másrészt igencsak különbözhet a munkáltató gondolkodása arról, hogy elfogadja-e ezt a hálapénzt, vagy elfogadhatja-e a beosztottja, attól függően, hogy helyezkedik el ez a kórház, milyen a kórház betegköre, milyen annak a fizetőképessége, hiányszakmában lévő orvosnak engedi, nem hiányszakmában lévőnek nem engedi. Milyen munkahelyi morál lesz ott? Milyen munkahelyi viszonyok lesznek? Önök megfordultak. Nem is értem egyébként, hiszen a rezidensekkel az ötéves ösztöndíj fejében aláíratták, hogy nem fogadhatnak el hálapénzt. Ennek a törvénynek az értelmében öt évig nem fogadhatnak el, utána meg igen? Vagy mégis mit képzelnek, hogy fog ez megtörténni?

Tehát azt gondolom, hogy sokkal tisztességesebb és normálisabb viszonyokat teremtő lenne, önök egyébként, akik az átláthatóság, az ellenőrizhetőség zászlóvivői, nem is értem, hogy miért nem ezt képviselik, hogy ahogy korábban már szakmai véleményekben is elhangzott, és korábban kormányzati kísérlet is történt rá, hogy ha már az egészségügyben nincs elég pénz a finanszírozásra, akkor a láthatóvá tétele ennek a hozzájárulásnak, a co-payment, a fizetési hozzájárulás irányába mozdulnának el, ahol lehet méltányosságot gyakorolni a jövedelmi helyzet alapján, a páciens esetében, ahol nem az orvos magánvagyona lesz a betegnek a hálapénzéből, hiszen nemcsak az orvos munkája, hanem az egész kórház munkája egy eredményes kezelésben tükröződik, és akkor el lehet dönteni, hogy azt személyi bérre, fejlesztésre vagy mire költik.

Úgy gondolom, hogy ez visszafordulás azon az úton, amelyig elértünk, és teljes szembemenetel azzal, amit önök képviselnek, hogy - egyébként ezzel mi is egyetértünk - olyan szabályozás kellene, amelyben a hálapénz előbb-utóbb felszámolódik az egészségügyben, és normális finanszírozás mellett normális bérek és normális ellátás lesz hozzáférhető.

Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések, a bérezés, a jövedelem, a munkahelyi viszonyok és az érdekvédelem az a kulcskérdés, ami mentén önök nem egyeztettek a szakszervezetekkel, hanem találkoztak velük. Még csak nem is mindegyikkel találkoztak, csak a kiválasztottakkal találkoztak, és ne mondják, hogy ez egy sikeres egyeztetés volt, hiszen akkor nem kérték volna a szakszervezetek a parlamenti pártok közreműködését, hogy az általuk fontosnak tartott pontosító, a munkahelyi viszonyokat, a munkáltató és munkavállaló mindennapjait világosan leíró szabályokra és a maihoz képest normálisabb jövedelmi helyzet kialakítására tegyünk kísérletet itt a parlamentben.

Az utolsó megjegyzésem, hogy egyébként mindaz, amit önök tesznek, az tovább mélyíti azt a válságot, amely ma a foglalkoztatás területén létezik, és sajnos semmi jele annak, hogy ebből kilábalnánk, hiszen az adórendszer 2012-ben továbbra is a 200 ezer forint alatt keresőket sújtja, az infláció várhatóan magas lesz, de még annál is magasabb, mint amit önök terveznek, gazdasági növekedés és ezzel foglalkoztatásbővülés nem lesz, ezzel a belső fogyasztásban megjelenő jövedelem csökken, és a magyar gazdaság bizony lehet, hogy nem is recesszióba, hanem dugóhúzóba fog kerülni.

Ezért azt gondoljuk, hogy az egész törvény filozófiája, amely a munkavállalói világban a viszonyokat szabályozni kívánta, téves, hibás. Hibás a munkavállalók szempontjából, hibás a gazdaságpolitika szempontjából, hibás az egész ország szempontjából. Ezért a Demokratikus Koalíció azt kéri önöktől (Németh Szilárd István: Milyen koalíció?), és azt szeretné, hogy éppen a módosító indítványoknak a számát és minőségét látva, ne fejezzük be ezt a vitát, és ne szavazzunk róla, ezt a munkát újra kellene kezdeni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Indítvány érkezett a vita lezárására. (Moraj, taps az MSZP soraiban.) Mielőtt erről szavaznánk, az elnök előzetes bejelentésének megfelelően frakciónként egy-egy kettőperces felszólalási lehetőség következik. Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak.

(11.20)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Ne haragudjon, most a kétpercesemre kaptam szót vagy a frakció öt percére?

ELNÖK: Kettőpercesre. Az elnök előzetesen bejelentette, hogy a kettőpercesekre lehetőséget ad. Öné a szó.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még akkor nyomtam meg a kétpercest, amikor Kara Ákos beszélt a munkavállalók biztonságáról, a szakszervezetekről, a nyitottságról, a pontatlanságok kérdéséről. Tisztelt Képviselő Úr! Ha önök a munkavállalók biztonságát ilyen komolyan vették, akkor vajon miért nem támogatták Turi-Kovács Béla 639. számú indítványát, amikor azt mondta, hogy ahol nincs szakszervezet és üzemi tanács, ott a munkavállalókkal tárgyalni kell, és a munkavállalók dönthetnek a kollektív szerződés kérdéséről. Képviselő úr, önök ezt kidobták. Ön félelmetesen hasonlóan megismételte azt, amiről az általános vitában Aradszki képviselő úrral már vitatkoztunk. Ön is úgy használja a kifejezést: tárgyaltunk azokkal a szakszervezetekkel, amelyekről úgy gondoltuk. Tehát ezek szerint mégiscsak igaz, hogy csak azokkal, amelyeket méltónak találtak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük.

A következő az, hogy miért zagyvaság ez a törvényjavaslat és miért így folyik a vitája. Képviselő úr, mi órákat töltöttünk azzal, hogy próbáljuk meg legalább három vitaszakaszba összeszedni. Nem lehet, mert olyan kereszthivatkozások vannak benne, hogy ezt egyszerűen nem lehet összeállítani.

A pontatlanság kérdése: képviselő úr, az időm kevés ahhoz, hogy felsoroljam, hány helyesírási hiba van ebben a törvényben, amiből mindegyiket lekaszabolták a bizottsági szakban. És higgyék el, nem mindegy, hogy egy összefüggésben és, illetve vagy szerepel. Ha az és szó kerül két dolog közé, akkor az azt jelenti, hogy a munkáltatónak is és a munkavállalónak is meg kell felelni, bármilyen veszélyben van.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra következik Bertha Szilvia képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A rövid folyamatot átnézve a kormány megalkotta ezt a csodálatos tervezetet, folytatott egyfajta látszat-érdekegyeztetést a szakszervezetekkel, csak hogy el lehessen mondani, hogy valami történt, de persze a mérvadó javaslatok tekintetében nem vették figyelembe a véleményüket. Ezek után a bizottságokban az általános vita, tekintettel a törvényalkotási tumultusra, gyakorlatilag nulla volt, semmi érdemleges nem tudott elhangzani. Azt mondták, hogy nem baj, majd a plenáris vitában.

Ezek után a plenáris vita idejét lekorlátozták, és semmilyen választ nem kaptunk a kormány vagy akár a kormánypárti képviselők részéről. Nem baj, mondták, majd a részletes vitában a bizottságban meg lehet beszélni a szakmai részeket. A részletes vita során szintén nem volt elég idő ahhoz, hogy átbeszéljük a módosító javaslatokat, de még arra a néhányra sem kaptunk elfogadható érdemi választ. Egyszerűen nincsenek érvei a kormánynak, nem tudja megvédeni a saját előterjesztését, és sokszor tényszerű tévedésekkel próbálnak érvelni. Mi meg nem tudunk mit csinálni, hiába lobogtatjuk a jogszabályt, hogy itt van leírva, meghazudtolják szembe a jogszabályt, hogy az nem úgy van ott. Ez történt például a műszakpótlékok megvonása kapcsán.

Ezek után jött a plenáris vita, amit beraktak éjszakára, és most fel vannak háborodva, hogy még szerettük volna folytatni, hogy a lakosság és a tévénézők is tudomást szerezzenek arról, mik azok a módosítók, amiket nem hajlandó a kormány elfogadni, miközben folyamatosan arról beszélnek, hogy ez a tervezet a munkavállalókat fogja védeni, és nem hagyják, hogy elmondjuk tételesen, hol nem fogja védeni, sőt még rosszabb lesz, mint a jelenlegi helyzet, amit egyébként jogos, hogy meg kellett volna változtatni, csak nem abban az irányban, amibe önök vitték el. Ez teljesen abszurd, és az országban több millió ember életét, mindennapjait befolyásoló törvény ilyen módú átnyomása a Házon és az egész Országgyűlésen teljesen elfogadhatatlan.

Köszönöm. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ertsey Katalin, LMP-képviselőcsoport. Megadom a szót kettőperces időkeretben.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahhoz a ponthoz szeretnék hozzászólni, amiben a javaslat eredeti értelmében az apai szabadságot ikerszülők esetén öt helyett hét napban határozza meg. Nem tudom, önök találkoztak-e már ikrekkel, az ikrek minimum kettőt jelent. A mi javaslatunk arra vonatkozik, hogy tíz napra emeljük ezt a szabadságot. Tesszük ezt azért, mert az elmúlt másfél évben folyamatosan próbáltuk elérni, hogy a magyar parlament ne egy olyan munka törvénykönyvét alkosson, és ne egy olyanfajta irányba induljon a kormány politikája, ami kifejezetten bünteti a családokat. Önök ezzel a munka törvénykönyvével egy olyan változás irányába indítják el a magyar munka világát, és olyan módon folytatják le ezt a vitát, aminek a következményei beláthatatlanok.

A családok érdekében számtalanszor tettünk javaslatot. Olyan javaslatot is tettünk, amely például azt érte volna el, hogy amikor az önök által három évre visszaemelt gyes után visszamegy egy anya dolgozni, akkor ne egyből szabadsággal vagy szabadságmegváltással kezdje. Tehát rugalmasan, konstruktívan és olyan módon álltunk hozzá ehhez a vitához, ami egy valódi érdekegyeztetésben valódban rugalmas munka világát teremtett volna.

Önök a mai döntésükkel, ami itt készülődik, erőszakkal le fogják zárni a vitát, és ezzel kiteszik az országot egy olyan állapotnak, amiért önök lesznek a felelősek. Az, hogy a kétharmad erőszakával az elmúlt másfél évben mindent letoltak, azt itt megtehették, de az országban nem tudnak már letolni. Ebben az országban az emberek kétharmada azt gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A munka világában is rossz irányba mennek a dolgok, és ami itt történni fog ezek után, az az önök felelőssége.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Wittner Mária képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát érdekes dolognak voltunk szemtanúi. És mindjárt vissza is köszönt a történelem 1918-ból: ahogy Tisza István parlamentjét szétbeszélték a kommunisták és a liberálisok az Országgyűlés működésképtelensége miatt. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezután jött Károlyi Mihály, majd jött az első köztársaság, majd Károlyi Mihály megölette Tisza Istvánt. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Történelem! Le van írva! Úgy látszik, hogy önök most is szét akarják beszélni a törvényhozást. Erre megy ki az önök játéka. Már van gyakorlatuk ebben a történelem folyamán. (Dr. Ujhelyi István: Melyik ajánlási ponthoz szólt hozzá? Én nem merném így vezetni az ülést.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tájékoztatom alelnök urat, hogy most egy másik alelnök vezeti a parlament ülését.

Tisztelt Országgyűlés! Baracskai József, elsőként jelentkező független képviselőnek adom meg a szót kettő percben.

BARACSKAI JÓZSEF (független): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Elhiszem, hogy feszült Lázár János frakcióvezető úr, de az elfogadhatatlan, hogy a gyógypedagógusok munkájával és sérült emberekkel viccelődjön. Azt hiszem, azért mindennek van határa! (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Tisztelt Képviselő Urak! Elfogadhatatlan az önök magatartása. Az önök munkájáról és eddigi tevékenységéről mindig a trükkös tolvajlás jut eszembe (Derültség a kormánypártok soraiban.), amikor is az emberek bizalmába férkőznek, és nemcsak a vagyonuktól szabadítják meg őket - lásd magánnyugdíjpénztár -, hanem már a jogaikat is elveszik tőlük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy ítélem meg, hogy minden képviselőcsoportnak lehetősége volt álláspontjának kifejtésére, így nincs akadálya a vita lezárásáról való döntésnek. Most erről szavaz az Országgyűlés, vita nélkül. (Dr. Ujhelyi István: Ügyrend! Be van nyomva Lukács képviselő úr ügyrendi hozzászólást kérő gombja! Ha ezt én csinálnám, a Fidesz-frakció leüvöltene a pulpitusról.) Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Nagy zaj.) Az Országgyűlés szavaz. A szavazást követően ügyrendi kérdés van.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a javaslatot 219 igen szavazattal, 33 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. (Nagy zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Tóbiás József képviselő úr, MSZP.

(11.30)

Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Tóbiás József képviselő úr, MSZP.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): (Folyamatos zaj.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem azzal van baj, hogy az történik, amit vártunk, azzal van baj, hogy már a Házszabálynak az alapvető rendelkezéseit nem tartják be. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Ügyrendi bizottság, értem én Répássy államtitkár urat.

A következőt szeretném kérdezni ügyrendben, elnök úr. Szeretnénk tudni, hogy felolvasná-e, hogy Lázár János ügyrendi javaslata miről szól pontosan, az, amit megtett annak érdekében, hogy összevont vitára kerüljön sor.

Kettő: szeretném tudni, hogy ki az a tíz képviselő, akik az ön asztalán heverő javaslatot kezdeményezték arra vonatkozóan, hogy a vitát lezárjuk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Név szerint!) Név szerint!

Harmadszor pedig: szeretnénk tudni azt, hogy hol van a Házszabályban az a rendelkezés, amely alapján ön dönti el, hogy egy 15 perces kör van, majd egy kétperces kör van. Csak ennyi a kérdésünk, se több, se kevesebb.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban. - Simon Gábor: Három kérdés, három válasz!)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Indítvány érkezett, bármikor lehetősége van megtekinteni. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Olvasd fel!) Az Országgyűlésben listákat eddig sem és a Házszabály szerint, mivel nem írja elő, ezt követően sem olvasunk fel. (Derültség az MSZP soraiban.)

A képviselő úr másik ügyrendi kérdésére: a Házszabály 50. § (7) bekezdését (sic!) szíveskedjen elolvasni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Olvasd fel!). amelyik úgy hangzik, hogy a vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces felszólalásra kérhet szót, a felszólalást az elnök engedélyezi. Az elnök jogkörébe utalja ezáltal a Házszabály a döntést. (Tóbiás József: A részletes vita szabályait olvassa fel!)

Képviselő Úr! A vitát lezártnak tekintem. Ügyrendi kérdésben kért szót Mile Lajos képviselő úr, LMP. Megadom a szót. (Dr. Ujhelyi István: Ez precedens? Ez mostantól így lesz? Tehát akkor nem lesz kétperces ezután? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Adja át az elnöklést!)

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak pár megjegyzésem lenne. Az első az, hogy az rendben van, hogy a kétperceseknél módot ad az elnöknek arra...

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem lehet hallani a képviselő urat!

MILE LAJOS (LMP): Akkor egy kicsit följebb vesszük. (Feljebb csípteti a mikrofonját.) Tehát, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, az valóban így van, hogy a kétperceseknél az elnök döntési, mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy hány kétpercest engedélyez és hogyan. A kérdés arra vonatkozott, hogy a frakciónkénti 15 perc beosztása a Házszabály melyik rendelkezése szerint történik. (Lázár János: Tanuld meg!) Ez az egyik.

A másik pedig, ami rendkívül fontos, hogy amit ön idézett, az tulajdonképpen a vita lezárása szempontjából indifferens, hiszen itt a vita lezárása című fejezet az, ami a Házszabály esetében lehetővé teszi ezt az eljárást. (Lázár János: Nem akartátok!) Mi nem akarunk olyat, hogy ezt a listát tessék nyilvánosságra hozni, mert örülünk ennek a diszkréciónak, és valóban példa nélküli lenne. (Derültség az MSZP soraiban.) Viszont azt látni kell, hogy itt gyakorlatilag egy elég komolytalan színjátéknak vagyunk a részesei, és ez nem a mi lelkiismeretünket terheli. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Dr. Illés Zoltán: Ti csináljátok! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

De még egyszer, az ügyrendi észrevételem az az, hogy annak a beosztása, hogy végül is frakciónként hány percben, milyen időkeretben, ez a Házszabályból nem következik szervesen megítélésem szerint. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 59. § (2) bekezdés: az indítványhoz a részletes vitában, a tárgyalás alatt álló részhez valamennyi képviselőcsoportnak, illetve az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítványt előterjesztő vagy legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz.

Tisztelt Képviselőtársam! Ez történt szabályszerűen, az elnök pedig a kétpercest azért adta meg, mert a szavát adta rá. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Simon Gábor: Cseréljétek már le az elnököt, gyerekek! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Penetráns!)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat... (Jelzésre:) Tisztelt Országgyűlés! Újabb ügyrendi kérdések vetődtek fel: Göndör István képviselő úr! (Folyamatos zaj.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nekem és képviselőtársaimnak csak egy problémánk van. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban. - Balla György: Ezt te csak hiszed!) Bocsánatot kérek, nem az ön ülésvezetését szeretném bírálni (Az elnök csenget.), de kihirdetett egy szavazási eredményt, miközben még nálunk égtek a gombok a normál hozzászólásra. (Lázár János: De a vita lezárult!) Ezeket, amikor szólásra emelkedtem, most törölték le. Tehát hogy történt a szavazás, amikor esélyünk sem volt a szavazásra, mert akkor még a normál szókérés élt a gépünkön? (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Ezt az elnök nem tekinti ügyrendnek, minekutána az előző ügyrendi felszólalásoknál erre a kérdésre egyértelmű és világos választ kapott: Házszabály 59. § (2) bekezdés.

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. A vita egészét az Országgyűlés az iménti döntésével lezárta. Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak, aki a zárszót kívánja elmondani... (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Csenget.)

Államtitkár úr, kérem, az elnök az ülés vezetésében hibát vétett, minekutána a Házszabály rendelkezései szerint képviselőcsoportonként egy-egy képviselő és a felszólalásra jelentkező független képviselő szólásra jelentkezhet öt-öt perces időkeretben. Kérdezem, kíván-e valaki ezzel élni. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiban: Végre megértettük egymást! - Dr. Ujhelyi István: Ezt kellett volna megvárjátok! Ez öt perc! - Jelzésre:) Megadom a szót Kaufer Virág képviselő asszonynak.

KAUFER VIRÁG (LMP): Na végre! Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Példátlan dolog történik ma a Házban, botrány! (Moraj a kormánypártok soraiban. - Taps az LMP és az MSZP soraiban. - Az elnök megkocogtatja a csengőt) Az elmúlt 26 órában azért voltam talpon (Németh Szilárd István: Levegőt!), az elmúlt 26 órában, képviselőtársaim, azért voltam talpon, azért maradtam itt bent a Házban, hogy egy XXI. századi munka törvénykönyvéről vitatkozzak önökkel.

Az LMP partner abban, hogy a munkavállalói jogokat megújítsuk Magyarországon. Ehhez a társadalmi párbeszéd alapfeltételeit kéne megteremteni, a szociális biztonságot, az esélyegyenlőséget és a valódi rugalmas foglalkoztatás lehetőségét. A vita most lezárult a maguk hatalmas, vérbő kétharmadának köszönhetően, de a törvény az a XIX. században maradt. (Szórványos taps az LMP soraiban. - Folyamatos zaj.) Ha ez a szöveg és valószínűleg ebben a formában, ismervén a Ház tapasztalatát, elfogadásra kerül, akkor a munkavállalók Magyarországon kiszolgáltatottabbak lesznek, nem fognak tudni dűlőre jutni a munkaadóikkal, mert a feszültségek növekednek közöttük, és sokkal kevesebb esélyük lesz arra, hogy bírósághoz forduljanak, ha igazságtalanság éri őket.

Az éjszaka során huszadmagammal négy és fél órát vitatkoztam csak arról, hogy mi is a célja ennek a törvénytervezetnek (Dr. Illés Zoltán: Szégyen! - Az elnök csenget. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Még nem volt elég?), tisztelt képviselőtársaim, és nem sikerült dűlőre jutnunk. Az a helyzet, hogy magukra nagyon-nagyon csúnya jövő vár (Moraj a kormánypárti padsorokban.): sztrájkokra, népszavazásokra és ki tudja még, mire számíthatunk ezek után. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! -Taps az LMP és az MSZP soraiban.) Maguk vissza fogják még sírni a parlament melegét, tisztelt képviselőtársaim!

ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, képviselő asszony! Megkérem képviselőtársaimat, hallgassuk végig a képviselő asszonyt.

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm, elnök úr. A lakosság kétharmada Magyarországon azt gondolja, hogy önök rossz irányba haladnak. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Háromnegyede!) Éhségsztrájkok veszélye fenyeget vidéken, és maguk a puszta, nyers erővel, a hatalom arroganciájával lezárták ezt a vitát. Vállalják a felelősséget a tetteikért, uraim! (Dr. Illés Zoltán: Vállalom!) Vállalják a konzekvenciákat, magukra maradtak!

Köszönöm. (Hosszan tartó taps az ellenzéki padsorokban.)

(11.40)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Bertha Szilvia képviselő asszony, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha megengedik, én visszatérek a törvényjavaslat tartalmi részéhez. (L. Simon László: Na!) A kormány képviselői általában két érvvel védték a tervezetet. Az egyik fő érvük az volt, hogy a munkavállalók védettségét fokozza a mostani állapothoz képest.

Ha megengedik, ezt a Tesco példáján keresztül végigvezetném, mert egyfajta szimbóluma lett ennek az egész törvényjavaslatnak. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Nem lehet céget reklámozni!) Bizonyára tudnak róla, a sajtóban is megjelent, hogy éveken keresztül folyt egy per a Tesco ellen; most lezárták. Ennek lényege az volt, hogy a Tesco - vélhetően a költségek kímélése végett - a dolgozói létszámot nagyon alulbiztosította, ezért aztán mindig túlórázni kellett, állandóan át kellett alakítani a beosztásokat - ez 3-5 napon belül történt -, az ebből adódó túlóradíjakat, illetve állásidőt nem fizették ki a dolgozóknak, tehát ebből összejött egy nagyon komoly per.

A szakszervezetet - amely ezt felderítette, és felhívta a munkavállalók figyelmét arra, hogy ezt tulajdonképpen nem kötelességük eltűrni, és nem kötelességük a családjukat, mindenüket beáldozni -, teljesen tönkretették, a vezetőit kirúgták, rendőrökkel figyeltették meg őket illegális módon. Ebből is külön per van a katonai ügyészségen. Ezek után a Tesco vezető munkaügyi jogászának az összefogásával - megjegyezem, hogy még az MSZP-kormány megbízásából - elkezdtek dolgozni a munka törvénykönyvének tervezetén, aminek megvan most az eredménye, látjuk, hogy milyen.

Csodák csodája, a változások egytől egyig kiküszöbölik azokat a jogcímeket, amik alapján pert indítottak a Tesco ellen, tehát ezentúl akár 3 napon belül is lehet beosztást módosítani, a túlórát nem kell kifizetni, hanem a munkáltató dönthet, hogy szabadságként kiadja, de persze a szabadsághoz való jog az elévül, tehát azt nem tudja a végtelenségig magával vinni. A szakszervezeteket teljes mértékben ellehetetlenítik, a működésüket, a vezetőik védettségét minimalizálják, tehát azokat a lépéseket, amik e per kapcsán felmerültek, az új munka törvénykönyve tulajdonképpen egy az egyben - idézőjelben - orvosolni fogja. Amiért ebben az évben meg az elmúlt években még perelni lehetett, és ami még a munkavállalók jogát jelentette, az a jövő évtől kezdve már egy törvényes dolog lesz, tehát tulajdonképpen a mostani illegális és törvénytelen gyakorlatot - kinek a megbízásából és kinek az érdekében - az önök kormánya, illetve önök, tisztelt kormánypárti képviselők, legalizálni fogják.

Ennyit arról, hogy a munkavállalók jogait és a munkavállalók védettségét mennyire fogja fokozni ez a törvénytervezet, amit önök ilyen vérmesen védenek, és amiben tényszerűen tévednek, amikor azt állítják, hogy a műszakpótlékokat nem vonják el. De igen, történik műszakpótlék-elvonás; meg kell nézni, benne van a törvényjavaslatban. Attól még, hogy ezt mondták önöknek, hogy ezt kell kommunikálni, és ezt kell mondani, ez egy tévedés; csökkenni fognak a fizetések számos területen.

A másik nagyon nagy tévedés, amivel érvelni szoktak, hogy ez a javaslat a foglalkoztatás kifehérítését fogja elősegíteni. Nyilván azt gondolják, hogy azért, mert a munkavállalóknak innentől kezdve érdekük lesz, hogy bejelentsék a dolgozót. Csak fel kell hívnom a figyelmüket vagy a munkaadók figyelmét arra, hogy a munkaadóknak nem az az érdekük, hogy ilyen szinten tudjanak legálisan foglalkoztatni, hanem az, hogy olyan gazdasági környezetben tudjanak tevékenykedni, amelyben megfelelő lehetőségeik vannak, hogy forráshoz jussanak, hogy piac legyen, ahol tevékenykedni tudnak, és elbírható mértékű adó- és járulékterhek legyenek. Ez lenne a munkaadóknak és a munkáltatóknak az érdeke.

Önök abnormális mértékű terhet raknak a vállalkozókra, és ilyen mértékben kiszolgáltatják a munkavállalókat, tehát tulajdonképpen kockázatosabb lesz legálisan dolgozni, hiszen olyan anyagi felelősség, olyan kötöttségek munkaidő és pihenőidő terén még feketén sincsenek, mint amelyekre ez a törvénytervezet lehetőséget és jogot fog adni a munkaadónak. Mindenkinek az lesz az érdeke, hogy inkább feketén dolgozzon - mindenki jobban jár -, hiszen védelmet nem ad a munka törvénykönyve, esetleg kártérítési felelősséget varr a dolgozó nyakába.

Mind a két érv, amivel önök olyan nagyon védik ezt a tervezetet, teljes mértékben hamis, egyszerűen józan paraszti ésszel átgondolva beláthatják, hogy ez nem így van. Ezek után mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, és így nyomják majd meg - vélhetően a központi vezérlés parancsára - az igen gombot erre a törvénytervezetre, aztán majd nézzenek szembe a szavazóikkal.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy a munka törvénykönyve, a munka világának az alkotmány-előkészítése zajlik - és ahogy zajlott -, az szégyen önökre nézve, de az talán még nagyobb szégyen, ahogy a Ház működését ma biztosították, vagy inkább azt mondom, meggyalázták. Mindannak a jognak, ami megilleti az ellenzéki képviselőket, a közelébe sem tudtak kerülni.

Mire számíthatnak azok a munkavállalók, akik felől, akik mellől az érdekképviseleteket nullázzák le, akiknek nem lesz lehetőségük arra, hogy általuk ők gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók érdekeit képviseljék?

Tudják, a munka törvénykönyvének tervezetében önök majd arra fogják az igent nyomni, hogy több munkáért az emberek kevesebb pénzhez jussanak. A jogbiztonságot veszik el tőlük; azt teremtik meg, hogy a rugalmasság meghirdetése mellett a kiszolgáltatottság és nem a biztonság válik uralkodóvá a munkavállalók számára. Minden, ami pénzről szól, az ő zsebükből minden csökkenő forintokkal fog párosulni. Elveszik a túlórák utáni juttatásokat, mert szabadidőt ígérnek helyette, de azt sem fognak adni, mert az alapszerződések megkötésénél, a munkaszerződésnél viszont bele fogják építeni az alapbérbe - jelképesen, kimondottan, de forintálisan nem - azt, hogy miért nem kap túlórapénzt, és miért nem kap szabadidőt az ember. A műszakpótlékokat csökkentik vagy megszüntetik. Ha tételesen nézzük, ez azt jelenti, hogy ha a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozóinak egy adott célcsoportját nézzük, akkor havi 40 ezer forinttal keresnek kevesebbet; sajnos, nem többet. Ha azt nézzük, hogy az egészségügyben dolgozók mennyivel keresnek majd kevesebbet, akkor önök nézzenek szembe ezekkel az emberekkel, amikor annak idején 700 százalékos növekedést ígértek az egészségügy keretei között!

Az érdekképviseletek lenullázása, amit önök tesznek, tehát nem önmagukról, hanem az emberekről szól. Kollektív szerződés keretei között olyat tesznek, amit a 20 év időszakában soha nem tett egyetlen kormányzat sem: állami vagy többségi állami tulajdoni cégek esetében az általános jogi szabályozástól pozitívan nem lehet majd eltérni, minden egyéb más esetben pedig negatívan el lehet térni az általános jogi szabályozástól. Igen, ez családbarát; igen, ez az emberekért van. Keressetek minél kevesebbet, dolgozzatok érte minél többet!

A kártérítés-felelősség kapcsán: igen, rájuk húzzák a vizes lepedőt. Már nem csak a szándékos károkozás, a gondatlan károkozás esetében is 4 vagy 8 hónapos mértékű megfizetési kötelezettséget párosítanak velük szemben, miközben a munkaadókat pedig kimenekítik a jogellenes intézkedéseikből fakadó kártérítési felelősségeik alól. Könnyebben kirúghatják a dolgozókat, sőt már helyt sem kell állni olyan mértékben, mint ahogy a korábbiakban kellett. Kauciót vetnek ki 100 ezer emberre, egyszerű pénztáros tevékenységet folytató emberekre, akik a garantált bérminimumot - tudják, az, ami majd jövőre talán 108 ezer forint lesz - sem keresik meg? Havi összeget, kauciót vetnek ki rájuk?

Gondolkodjanak el rajta, hogy mit csinálnak! S közben bevezetik a regionális minimálbért; azt a minimálbért, ami arról szól, hogy az ország halmozottan hátrányos helyzetű térségeiben nem többet, hanem kevesebbet kereshetnek majd az emberek, mint az aktuális minimálbér. Tudják, ott, ahol a legnagyobb lenne a szükség a segítségre, ahol a leginkább kellene támogatásokat biztosítani, önök direkt módon elvesznek, mert a hibás gazdaságpolitikai intézkedéseik sokaságából fakadó terheket áthárítják a munkaadókra (Nyakó István: Erről van szó.), s a munkaadókra áthárított terhek következménye az (Nyakó István: Hol van Matolcsy?), hogy a munkaadó nem tud mást lépni, csak azt, hogy megnyomorítja a saját munkavállalóját.

Hogy gondolják azt, hogy hozamot lehet termelni, hogy gazdasági növekedést lehet életre hívni olyan munkavállalókkal, akik alulmotiváltak; olyan munkavállalókkal, akik a mai fizetéseiket sem fogják holnap megkeresni?! Mit gondolnak, ez a munkatörvénykönyv-tervezet az, amire két kézzel kitárulkozva a Magyarországon dolgozó közel 3,8 millió ember vágyik?

(11.50)

Azt gondolom, önöknek egy dolguk van, egy, hogy ezt a törvénytervezetet visszavonják és nem az, hogy hitelesítsék. Ha nem tudják garantálni azt a gazdaságpolitikát, amely a Magyarországon dolgozó emberek számára pluszt hoz és nem mínuszt, akkor le kell vonni a konzekvenciát, akkor nem csak a törvénytervezetet kell visszavonni, nem, nem csak erről a törvénytervezetről szól, akkor nem csak azon kell az ellenzéknek igyekezni, hogy népszavazással, bármilyen más intézkedéssel kikényszerítse azt, hogy az emberek véleményt alkossanak, nem! Akkor önöknek egyenként külön-külön meg a kormányuknak is el kell jutni oda, hogy lemondjanak. Épp ezért gondolják át, gondolják végig, hogy ezt kell-e önöknek hitelesíteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Rubovszky György képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én egy félreértésről szeretném kicsit lehúzni a leplet. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Aki ugye részt vett a vitában!) Nem tudom, hogy Kaufer Virág képviselő asszony honnan veszi a közvélemény azon álláspontját, hogy az ország lakosságának kétharmada a politika ellen áll (Közbeszólások az MSZP soraiból: Háromnegyed! És az ajánlási szám?!). A vasárnapi közvélemény-kutatás azt bizonyította, hogy közel 60 százalék ezt a politikát támogatja (Moraj az MSZP soraiban. - Taps a Fidesz soraiból.). Azt hiszem, az utóbbi idő legnagyobb merítési közvélemény-kutatása volt a II. kerületben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Rájuk nem vonatkozik a munka törvénykönyve!)

De azt szeretném leszögezni a mostani napirenddel kapcsolatban, hogy azt a tévhitet is el kellene oszlatni, hogy a vita lezárására azért került sor, mert lehet, hogy önök kifogytak a szóból, de a 10 órás vita után nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy péntek-szombat-vasárnap ezt a vitát folytassák. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Hol voltál tegnap este? Már lehet dolgozni vasárnap?) Önök adták fel, tehát gyakorlatilag azokból a szóismétlésekből meg, köszönjük szépen, nem kérünk, amit a mai napon önök teljesítettek, úgyhogy kizárólag saját magukat tehetik felelőssé azért, hogy ehhez a nagyon fontos törvényhez már nincs mit mondaniuk. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Változtassák meg! - Közbeszólások az MSZP soraiból: Vonják vissza!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés gyakorlatától eltérően a független képviselők az időkeretüket meg kívánják osztani. Elsőként megadom a szót az időkeret 50 százaléka terhére Szűcs Erika képviselő asszonynak.

Öné a szó.

SZŰCS ERIKA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy facebookos idézettel kezdeném a felszólalást: "A stílus maga az ember" - ezt az egyik fideszes képviselőtársuk mondta a Fidesz frakcióvezetőjének. Sajnos azt gondolom, hogy a mai nap fejleményei ezt fényesen igazolják.

Azt gondolom, hogy ennek a trükközésnek, amit önök csinálnak (Soltész Miklós: Bent sem voltál! Lógtatok akkor is!), véget kellene vetni. Az a legkevesebb, hogy itt a Házon belül trükköznek, de trükköztek az alaptörvény megalkotásánál, a választójogi törvény előkészítésénél, a szociális konzultációnál, amikor olyan kérdést tettek fel, hogy "segély helyett munkát", ami már 2009. január 1-je óta törvény Magyarországon, nem önök találták ki, hogy trükköznek a gazdasági partnerekkel az országon belül és az országon kívül, és egyre nagyobb a káosz, és egyre nagyobb Magyarországon az egész magyar társadalom, az egész magyar nemzet hitelvesztése és bizalommegingása.

Azt gondolom, hogy ez közös felelősség, ezt be kellene fejezni. (Közbeszólás a KNDP soraiból.) Sokkal jobb lett volna, ha szépen, ahogy a történések elindultak, folytatódhattak volna, és nem próbálnak ennek mindenféle ötlettel gátat vetni. Azt gondolom, hogy ez a munka törvénykönyve amilyen kurtán-furcsán most már a szavazás előtti állapotba kerül, méltatlan a magyar társadalomhoz, és méltatlan a magyar parlamenthez.

A Demokratikus Koalíció nevében megismétlem (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokból.), hogy olyan munka törvénykönyve, amely az embereket kiszolgáltatja a munkáltatónak, amely szabad kezet ad a munkaidő, a szabadidő, a munkaidő-beosztásban anélkül, hogy az alapvető feltételeket az ember normális életéhez biztosítanák, hogy aránytalanul módosítja a felelősségeket, a munkáltatóét csökkenti, a munkavállalóét növeli, a független érdekvédelmet pedig fel akarja számolni, a szakszervezeteket ki akarja iktatni, és helyette ilyen szép, hangzatos szavakat mond, mint az egyéni érdekvédelem, amely a munka világában nincs, ez nemzetközi jogszabályokban is benne van, mert nem egyenlő erejű felek kapcsolatáról van szó, ezért van szakszervezeti mozgalom, ezért van független érdekvédelem, ezt a Demokratikus Koalíció nem tudja elfogadni, és önöket még egyszer nyomatékosan arra kéri, hogy ne fogadják el, ne tegyék, mert nagyon súlyos következményei lesznek, nem a versenyképessége fog Magyarországnak javulni, hanem a hiteltelensége, az emberek remény- és bizalomvesztettsége, és ezt nem szabad megengedni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ivády Gábor képviselő úrnak, a rendelkezésre álló időkeret terhére.

Öné a szó.

IVÁDY GÁBOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Higgyék el, vagyunk egypáran, akik nem utáljuk önöket zsigerből, és ebből a pozícióból hadd mondjam önöknek, hogy úriember maradjak, elég méltatlan ez önökhöz képest, ahogy ezt a vitát most lezárták; nem túl elegáns, hogy úgy mondjam.

A szakszervezetekről hadd mondjak egypár szót a rövid időkeret ellenére. A szakszervezeteket nem önök hozták létre, és higgyék el, nem is önök fogják megszüntetni azt, annak ellenére, hogy a munka törvénykönyvén önök mit akartak végigvinni. A szakszervezetek története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, 300 éves körülbelül, és - ha jól gondolom - a Fidesz története körülbelül ennek a tizede. Ha a magyar szakszervezetek történetét nézzük, amikor a Fidesz megalakult, akkor volt százéves a magyar szakszervezet. Nagyon sok mindent túléltek. Rengeteg megpróbáltatáson mentek keresztül, a Gömbös-kormány például '32-ben megpróbált munkáskamarákat létrehozni helyettük, teljesen ellehetetlenítve, elvéve tőlük a kollektív szerződés kötésének a jogát s a többi, '38-ban egy új sajtótörvényt hoztak, remélem, azért az áthallásokat látják az önök munkásságához. '38-ban új sajtótörvényt hoztak, ez is ellehetetlenítette a szakszervezeteket.

Sorolhatnám tovább, még a második világháború során is aktívan működtek a szakszervezetek. El kell hogy mondjam, hogy ez tartott körülbelül most a 2010-es fülkeforradalomig, ugyanis a szakszervezetek a rendszerváltás óta nem kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mint az önök kormányzása által. Azt tudom mondani egyébként, hogy a szakszervezetek nagyon sokat kibírtak az elmúlt 300 vagy a magyar történelem során elmúlt több mint 100 évben, túl fogják élni ezt a két évet is, ami még hátravan belőle.

Azt szeretném még elmondani, hogy ha a szakszervezeteket így ellehetetlenítik, az megegyezik azzal, mintha a munkavállalókat kivágnák a nyelvét. Önök, a forradalmi hévben lévő, folyamatos harci szellemben lévő képviselők tudhatják, hogy egyetlen háborút sem nyertek még meg nyelvvel, és ez jó lesz figyelmeztetésnek - viszont az összes békét nyelvvel kötötték.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a függetlenek soraiban és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kara Ákos képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretném összegezni a frakciónk részéről a vitát, illetve a vitával kapcsolatos tapasztalatokat. Az világosan látszik szerintem mindannyiunk számára, hogy kétféle típusa van a vitának. Az egyik, amikor olyan érvek, olyan kompromisszumkeresés jellemez egy közösséget, ahol megpróbálják közösen megtalálni a lehető legjobb megoldást. Ma nem ennek voltunk a szemtanúi és a fültanúi itt a parlamentben. Az idő el fogja dönteni, és hitem szerint kellő szakmai garanciák, kellő garanciák fognak bekerülni a törvénybe, különösen, ha néhány olyan módosító indítvánnyal, amivel maga a Fidesz képviselőcsoportja, illetve a fideszes képviselők jelezték a módosítási szándékukat... - ha ezek bekerülnek a törvénybe.

A Fidesz frakciójának alapvető célja az volt, hogy olyan munka törvénykönyve szülessen, amely kellő garanciát ad a munkavállalóknak, és kellő garanciát ad a munkaadóknak. Hitem szerint az elmúlt hetekben sok-sok munkával, sok-sok egyeztetéssel sikerült olyan állapotot, olyan felkészültséget teremteni, hogy ennek a garanciái megjelenhetnek. Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy amikor majd odaérünk a szavazáshoz, támogassák a munka törvénykönyvének az elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita egészét az Országgyűlés az iménti döntésével lezárta. Czomba Sándor államtitkár úr zárszava következik. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel hallgattam az elmúlt 10 órában néhány képviselőtársammal együtt azt a vitát, amelyet a Ház egy nagyon fontos törvény, a munka világát érintően a legfontosabb törvény tekintetében lefolytatott.

Megpróbálom az ügy fontosságának és méltóságának megfelelően kezelni ezt a kérdést, és néhány olyan fontos elemre felhívni a figyelmet, amely valóban nagyon lényeges lehet az elkövetkezendő években vagy akár évtizedekben. Aki arra kíváncsi, hogy mi történt itt az elmúlt 10 órában, tudom, hogy nagy dolog, amit kérek, de vegye a fáradságot, nézze meg videón, hogy mi zajlott itt, és ki-ki döntse el, hogy ki volt mellette, ki volt ellene, miért történtek az események úgy, ahogy történtek. Én nem szeretném ezt kommentálni.

Azt azért egy mondat erejéig szeretném a független Demokratikus Koalíciónak jelezni, hogy hiteles lenne a hozzászólás, hogyha egyébként itt lettek volna, csak a világon senki nem volt itt, kedves képviselőtársam. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van!) Szűcs Erika képviselő asszony sem volt jelen a vitában, egész végig. (Nyakó István: Nem szólt hozzá...) Most pótolom, kedves képviselő úr, a lemaradásomat. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Késő!)

Többször elhangzott a mai nap folyamán, hogy 683 vagy hétszázhuszon-egynéhány képviselői javaslat jött, és ez így kvázi minősít egy törvényt, hogy hány javaslat érkezett hozzá.

Kedves Képviselőtársaim! Szeretném néhány fontos elemre felhívni a figyelmüket. 94 módosítót adott be a szakszervezet, úgy, hogy 94-et beadtak a függetlenek, és 94-et beadtak a szocialista képviselőtársaink. Ez ugye, már mindjárt duplikálja. Ezen sokat gondolkodni nem kellett, mert automatikusan bekerült a rendszerbe. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mi adtuk be.)

De ami ennél is fontosabb, kedves képviselőtársaim - azért mondom, hogy önök adták be -: 500 módosító indítványból, kedves képviselőtársaim, 160 ilyen. Hadd csemegézzek néhányból: feltéve helyett feltételezve; átadhatók helyett átadhatóak; lehet megtenni helyett meg lehet tenni. Az indoklási részben... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Javítani kellett a szövegen! - Dr. Ujhelyi István: A másik 300-at is tessék idézni! - Az MSZP képviselői felé egy pohár vizet felmutatva:) Egy kis vizet esetleg? (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Az elnök csenget.)

Tehát az indoklási részben: a névelő hiánya értelemzavaró. Hát, ez már döfi, kedves képviselőtársaim! És a 160 módosító ilyen és ehhez hasonló. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Van még 500!) Hát tölteléknek nem rossz, ezt elismerem, de összességében ha önöknek ez volt a baja a munka törvénykönyvével, nem egészen értem, hogy az elmúlt 10 órában mi volt az, amin alapvetően vitatkoztunk. (Dr. Ujhelyi István: Nem tetszett végig itt ülni!) De bizony, itt voltam, és szeretném... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Nem, mi voltunk itt!)

Az egyeztetés kérdése. Szeretném jelezni, kedves képviselőtársaim... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Nem is ez az ing volt rajta! - Átöltözött már! - Derültség az MSZP padsoraiból.) Szeretném jelezni, kedves képviselőtársaim, hogy az egyeztetés nálunk nem a pogácsázást jelenti, mint amit önöknél jelentett. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Már pogácsa sincsen! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Demokratikus pogácsa!) Érdemi egyeztetés zajlott, kedves képviselőtársaim, és számos olyan elem került be a most előttünk lévő törvényjavaslatba, amely egyértelműen a munkaadói és munkavállalói oldal egyeztetése kapcsán valósult meg, vagy került beépítésre.

De néhány fontos dolog, és nem is a hátam mögé, inkább a kedves tévénézőknek, rádióhallgatóknak meg úgy mindenkinek, mert itt elhangzott már annyi minden, kizsákmányolás, tönkretevés meg a fene tudja, mi. Lehet, hogy önök ezt szeretnék kiolvasni ebből az egészből, de azért néhány fontos dolgot szeretnék kiemelni.

Védelem: szeretném hangsúlyosan jelezni, a védett kor intézménye a most hatályos törvényhez képest erősebben kerül be az új törvénytervezetbe. Aki nem hiszi, járjon utána, tessenek elolvasni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

A kismamák védelme esetében egyértelműen szigorúbb a szabály, és még szigorúbb védelmet ad. De még egy nagyon fontos dolog, hogy most a közszférában kötelező 4 órás részmunkaidős foglalkoztatást kiterjeszti a versenyszférára is.

Kedves LMP-s képviselőtársaim különösen tudják, hogy ez mennyire fontos lehet különösen a nők munkába jutása szempontjából.

Szabadság, lassan mondom, hogy mindenki értse: a szabadság, az alapszabadság és a pótszabadság is marad, sőt, a mostani 5 naphoz képest 7 nappal fog rendelkezni a munkavállaló, és 14 napot a kérésére egybefüggően kell kiadni. Mi a kérdés, kedves képviselőtársaim? (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

A kártérítés kérdése, nagyon lényeges kérdés. A munkavállalói oldalról 4-8 hónap, a munkáltatói oldalról 12 hónap. Megegyeztünk a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, kompromisszumos megoldás született, mindenki engedett, tehát ez, ami a törvényben van, megállapodás eredménye.

A műszakpótlék kérdése. Kedves Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, bár sokadszor elmondtuk, itt a sokat kell dolgozni, többet kell dolgozni kevesebbért, meg a fene tudja, mi hangzott még el. Szeretném hangsúlyosan kiemelni: azok számára, akik valóban műszakba járnak, az új törvényben a műszakpótlék miatt a jövedelem nem csökken.

Magyarul ez azt jelenti, hogy a 14-18 óra közötti 15 százalék nincs, de a 18-22 közötti 15 százalék helyett 30 százalék van. Kicsi matematikával szerintem könnyen utána lehet számolni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

A megszakítás nélküli üzemben dolgozók esetében valóban van eltérés, de ott arra szeretném felhívni kedves képviselőtársaim figyelmét, az, hogy valaki megszakítás nélküli üzemben dolgozik, az az üzemnek a sajátossága. Attól még ő három műszakba jár oda dolgozni egyébként. Tehát ennek megfelelően nem egészen világos, hogy most miért kapta a megszakítás nélküli üzemben a plusz 5 vagy 10 százalékos műszakpótlékot.

Nem csökken a túlóra pótléka. És tessenek figyelni majd a kapcsolódó módosító javaslatokat, mert szerintem ebben komoly mozgástér lesz. (Dr. Józsa István: Ezt követeltük.) Szakszervezetek... Ja, hogy azért került be, mert azt követelték a szocialisták - így már értem! (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Tehát szakszervezetek, védelem. Kedves Képviselőtársaim! Minden szakszervezeti tisztségviselőt, aki a munkavállaló védelme érdekében a munkáltatójával konfrontálódik, védelem illet meg - pont az új törvényben is. Ja, hogy az hungarikum, ami jelen pillanatban van, hogy van egy 200 fős munkavállalói réteg, ebből 10 szakszervezeti tag van, ebből 6 vezető tisztségviselő, és ebből 2 függetlenített, és a munkaidő-kedvezmény felét meg lehet váltani cashben, hát önök szerint ez egy normális állapot, kedves képviselőtársaim?! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!) Még a szakszervezetek sem vitatták azt, hogy a munkaidő megváltása bizony kicsit erős közép-európai viszonylatban.

Kedvezmény, reprezentativitás; egyértelművé tesszük, hogy melyek azok a szakszervezetek, amelyek kollektív szerződést köthetnek. Csak szakszervezet köthet kollektív szerződést - kell ennél erősebb jog? Ezek nagyon lényeges kérdések. Itt a reprezentativitásnál azt mondjuk, hogy legalább a munkavállalók 10 százaléka legyen szakszervezeti tag. Irreális elvárás egy 100 fős munkavállalói körnél 10 fő szakszervezeti tagot kérni? Aki kollektív szerződést akar kötni, aminek a hatálya kiterjed a nem szakszervezeti tagokra is, engedtessék már meg, hogy legalább ilyen legyen.

És ami nagyon lényeges, hogy a kollektív szerződés kapcsán egy munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető, tehát nagyon fontos az, hogy a szakszervezetek, főleg a nagy munkáltatóknál, meg tudjanak egymással egyezni, mert az nem megy, hogy külön-külön ágazati szintű meg minden egyéb szintű legyen.

Megígértük, kedves képviselőtársaim, hogy a vita során felmerült kérdéseket, javaslatokat megvizsgáljuk, és adott esetben, ha azokat a törvény szellemével hasonlónak találjuk, akkor be fogjuk építeni. (Dr. Józsa István felmutat egy iratköteget.) Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet: figyeljék a módosítókat, azokat, amelyek értelmesek, nem csak azokat, amiket brahiból beadtak.

És a legvégén szeretnék egy mondattal reagálni. Én is azt látom, hogy szomorú az, ami főleg az elmúlt 1-2 órában itt a parlamentben történt a munka törvénykönyve kapcsán. (Dr. Ujhelyi István: Az elmúlt 10 percben is!) Arra szeretném felhívni a figyelmüket, kedves képviselőtársaim, fontos számunkra, hogy a parlament nagy többséggel fogadja el a munka törvénykönyvét.

(12.10)

De ennél sokkal fontosabb, hogy a munkaadók meg a munkavállalók fogadják el, azok, akikről ez az egész szól. (Nyakó István: A gyárosok! Meg a VOSZ!) Bízunk benne, hogy ez így is fog történni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   400-439   440-898   899-902      Ülésnap adatai