Készült: 2021.04.16.15:55:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

108. ülésnap (2011.07.11.),  307-317. felszólalás
Felszólalás oka Záróvita
Felszólalás ideje 34:11


Felszólalások:   307   307-317   317      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ennek során nem döntünk a 10. és 34. pontokról, mert azokat előterjesztője visszavonta. A 33. pont nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik kérte a szavazást.

A további indítványokat az előterjesztő támogatja, de arra figyelemmel, hogy a 35-47. pontok elfogadása minősített többséget igényel, ezekről két részletben döntünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a minősített többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 36 tartózkodással a módosító javaslatokat elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő támogatott javaslatokról határozunk az 1-9., 11-32. pontok, valamint a 48-52. pontok alapján. Kérdezem önöket, elfogadják-e ezeket. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre még egy javaslatról szavaznunk kell. A 33. pontban Novák Előd a 63. § (42) bekezdésének elhagyását javasolja. Az alaprendelkezés a médiatörvényben a hatóság tisztségviselőinek megbízatásuk megszűnése esetére 12 havi jövedelmének megfelelő kártalanítást biztosít. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 65 igen szavazattal, 256 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Felhívom a képviselőtársaim figyelmét, hogy az egységes javaslat 64. és 65. §-ának elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kettőharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3505. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 256 igen szavazattal, 66 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3505. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 253 igen szavazattal, 66 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

(21.40)

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 253 igen szavazattal, 65 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Kósa Lajos, Fidesz, és Pálffy István, KDNP, képviselők önálló indítványát T/3557. számon, az egységes javaslatot pedig T/3557/9. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatok számára figyelemmel ezeket összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom tehát a záróvitát a T/3557/11. számú ajánlás 1-5. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom. Feltételezem, hogy Kósa Lajos képviselő úr sem kíván most felszólalni. Meg kell kérdeznem, hogy a kormány támogatja-e a javaslat elfogadását. (Orbán Viktor és dr. Navracsics Tibor jelzésére:) Igen, köszönöm a jelzést. A kormány támogatja.

Most a módosító javaslatokról határozunk. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a módosító javaslatok és az egységes javaslat elfogadásához az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő módosító javaslatát az 1-5. pontok szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 273 igen szavazattal, 49 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatokat elfogadta.

Így most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3557. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 269 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 260 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/3585. számon, az egységes javaslatot pedig T/3585/87. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy ezeket két szakaszban tárgyaljuk meg a következők szerint. Az első szakaszban a hatáskört érintő, 3-14. ajánláspontok szerepeljenek, a második szakaszban pedig a hivatali szervezetet érintő javaslatok megvitatására kerüljön sor, az ajánlás 15-22. pontjai szerint. Felhívom figyelmüket, hogy a záróvita nem nyílik meg az 1. és 2. pontokra, mert azok nem felelnek meg a Házszabály rendelkezéseinek.

Aki a vitaszerkezetre tett javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a záróvita első szakaszát a T/3585/94. számú ajánlás 3-14. pontjaira. Megadom a szót 6 perces időkeretben Gaudi-Nagy Tamásnak, a Jobbik képviselőjének.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Azért emelkedtem szólásra ezen törvény záróvitájában, mert az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye nagyon fontos és nagyon védendő intézmény a Magyar Köztársaság területén. Az elmúlt években nagyon erőteljesen bizonyította az ombudsman intézménye azt, egyébként a 6. számú ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, majd ezután fejtem ki a pontos indokaimat, tehát az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye a gyurcsányi időszak szabadságjogi jogsértéseinek időszakában bizonyította, hogy képes hatékony fellépéssel ellensúlyozni az állam részéről felmerült tömeges jogsértéseket.

Egyik szemünk nevet, amikor ezt a törvényjavaslatot végül is végigkísértük a vitában, mert azt tapasztaltuk, hogy van szándék a kormányzat részéről arra, hogy az eddig kialakult rendszer értékeit megtartva bővítse az ombudsman hatáskörét. Bővítse például azzal, hogy eljárhat most már közüzemi szolgáltatók esetében is, akik sarcolják, kizsigerelik a polgárok tömegeit, és eddig védtelenek voltak az olyan típusú jogsértésekkel szemben, amelyeket az ombudsman munkája során feltárhatna. Ez üdvözlendő javaslat. Volt egy különleges eljárás, ami egy gyors, kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy rendkívül súlyos jogsértések esetén akár egy előzetesben lévő terhelt esetében kivételes, gyors hatékonysággal lépjen föl az ombudsman.

Azonban nagyon sok vitát gerjesztett az a megoldás, ami miatt végül is egyértelműen arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot ebben a formájában, mert a helyettesi intézményrendszer számára közjogi értelemben nem adta meg azokat a felhatalmazásokat, azokat a hatásköröket, azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként az alaptörvény, a kétharmados többség által elfogadott alaptörvény maga is biztosít. Ezt a kritikánkat azért kell előterjesztenünk, mert egyébként Varga Géza képviselőtársam 17 módosító javaslatot terjesztett elő a törvény vitájában, és ezek közül egyet sem fogadtak el. A 6. ajánlási pont alatt szereplő javaslat kicsit visszatükröz ebből valamit, hiszen bírósági eljárás kezdeményezése esetén, amennyiben a beadványtevő ilyen eljárást vet föl, és nincs hatáskörrel rendelkező szerv, akkor az előterjesztés szerint a beadványtevőt értesíteni kell arról, hogy bírósághoz fordulásnak helye van.

De mi lett volna, ha például a bírósági kikényszerítésre vonatkozó Varga Géza-féle javaslatot támogatják? Akkor még erősebb lett volna az ombudsman hatásköre, és csírájában lenne képes elfojtani olyan típusú jogsértéseket, amelyeket például 2008. április 11-én tapasztalhattunk, amikor Budapesten, a Clark Ádám téren egy tüntetéssorozat egyik elemeként jogszerű tüntetésre gyülekező embereket, több száz embert kerített körbe a gyurcsányi rendőrség. Majd pedig 59 embert előállított, és ezek közül a legtöbbjüket el is ítélték végül is, azonban jogerősen később, a jogorvoslati eljárásokban felmentették őket. Egyébként azért is említettem meg ezt az ügyet, mert ez nemrég fejeződött be jogerősen, bizonyítva azt, hogy Budaházy György és társai nemcsak ebben az esetben, hanem sok más esetben voltak jogsértés elszenvedői. Ebben az ügyben a magyar bíróság jogerős kártérítést ítélt meg neki és társainak, több százezer forint mértékben; noha nyilvánvaló, hogy az ombudsman a kiadott állásfoglalásában már akkor is jogellenesnek nyilvánította ezt az akciót.

De az ombudsman a politikai szabadságjogok védelmezése területén 2009. július 4-én is a helyén volt, és dicséretére legyen mondva, már akkor egy egyértelmű és világos elmarasztaló állásfoglalást bocsátott ki a gárdisták szimpátiatüntetésének véres szétverése miatt. Ennek nyomán a joggyakorlat ma már eljutott oda, hogy kimondta, hogy a tüntetés feloszlatása az Erzsébet téren 2009. július 4-én jogellenes volt. Tehát nagyon ambivalens érzésekkel vagyok ebben a javaslatban, hiszen a Jobbik a programjában is, egyedüliként, ahogy tudom, az országgyűlési választási kampányban egyértelműen az ombudsmani hatáskörök szélesítése és megvédése mellett emelt szót. Tehát ha rövidlátóan vizsgálnánk ezt az ügyet, akkor örülhetnénk annak, hogy egységesedik a rendszer, a helyettesek és az ombudsman közötti viták úgymond akkor végre megszűnnek, mert akkor egységes kezelésbe kerül az állampolgári jogok állami szintű, hivatásos jogvédelme.

Azonban a jövő nemzedékek érdekrendszerének sérelmét látjuk abban, hogy a helyettesi intézmények elvesztették azokat a lehetőségeiket, amelyeket a jelenlegi rendszer biztosít számukra, és amit az alaptörvény is egyébként egyértelműen biztosít. Azért mindenképpen megfontolásra javaslom azt a kritikát, amelyet nemcsak én, hanem Szabó Máté ombudsman is már régóta javasol, hogy a magyar államnak alá kellene vetnie magát olyan mechanizmusoknak, amelyet például a kínzás elleni nemzetközi egyezményrendszer kiegészítő jegyzőkönyve ír elő, és amely a mai napig egyébként nem lépett Magyarországon hatályba.

(21.50)

Emiatt, az ombudsmani ajánlás és intés ellenére a jelenleg a magyar fogvatartási viszonyok lényegében a harmadik világ szintjén vannak, az előzetes letartóztatás intézménynek a végrehajtása és a fogva tartás területén súlyos hiányosságok jellemzik Magyarországot.

Végül, de nem utolsósorban figyelmébe ajánlom önöknek, hogy az állami jogvédelem egy másik területén is fontos jogalkotási lépéseket kellene és lehetne megtenni, ez pedig a Kárpát-medencei magyarság jogvédelme. Nagyon kérem, hogy miután most sarkalatos törvényekkel próbáljuk a jogvédelem intézményét megalapozni Magyarországon, ezen egyébként nem támogatható javaslat mellett mielőbb legyenek partnerek abban, hogy a Jobbik által már régóta javasolt Kárpát-medencei magyar jogsegélyszolgálat állami rendszere jöjjön létre, hogy az elszakított területen élő magyar testvéreink számára egy intézményes, határozott jogvédelmet adhasson a magyar állam, többek között Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében is.

Kérem ehhez támogatásukat, ezt a javaslatot azonban ebben a formában így emiatt nem tudjuk támogatni, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Jávor Benedek, az LMP képviselője. Öné a szó.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az 1. és 2. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájában már többször kifejtettük azokat az érveket, amelyek amellett szólnak, hogy az ombudsmani rendszernek az elmúlt másfél évtizedben jól működő, és szlogeneken kívül, tényleges érvekkel meg nem cáfoltan jól működő intézményrendszerét tartsuk fönn a jövőben, és azok a szakági ombudsmanok, amelyek többek között a jövő nemzedékek más intézmények által nem védett érdekeinek a képviseletét látják el, ez az ombudsmani hivatal maradjon fönn, és legyen képes a továbbiakban is a jövő nemzedékek és a fenntarthatóság érdekét képviselni.

Több erre vonatkozó módosító indítványt beadtunk, amelyeket sajnos a kormánytöbbség leszavazott. Nem csak a mi módosító javaslatainkat, egyébként kormánypárti honatyák módosító javaslatait; Nagy Andor és Lukács Tamás képviselőtársaink is beadtak olyan módosító javaslatot, amely a helyettesi poszt jogköreinek a megerősítését célozta annak érdekében, hogy ezek a helyettesként működő ombudsmanok képesek legyenek hatékonyan ellátni a kisebbségek és a jövő nemzedékek érdekképviseletét. Azok az érvek, amelyek elhangzottak az általános vitában a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre vonatkozóan, szemmel láthatlólag nem hatották meg a kormányoldalt, úgyhogy most, az utolsó előtti pillanatban szeretnék egy másik érvrendszert amellé odarakni, hogy miért van szükség és miért kívánatos a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének a működését a tervezettnél sokkal szélesebb jogkörökkel megtartani.

A kormány a kormányalakítás óta - legalábbis szlogenekben - kiemelt célként beszél a korrupció elleni fellépésről, és ez természetesen az elmúlt 8 év korrupciós viszonyaival szembeni fellépésben eléggé szorgalmas lépésekkel is társul, ugyanakkor nem látjuk ugyanezt az elkötelezettséget azzal kapcsolatban, hogy egy olyan szabályozás és intézményrendszer jöjjön létre, amely a jövőben megakadályozza a korrupciós események bekövetkeztét, amely a mostani Fidesz-kormány és valamennyi jövőbeli kormány számára megteremti azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák, hogy a társadalomra nézve káros korrupciós ügyek végbemehessenek. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egy olyan intézmény volt, amely igen hatékonyan lépett föl többek között a korrupció ellen is, azt gondolom, rendszerszinten sokkal hatékonyabban, mint némely nagy lendülettel létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság és albizottság.

2009 áprilisában a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa volt az, aki az erzsébetvárosi ingatlanmutyikkal kapcsolatban leghangsúlyosabban megszólalt, és rávilágított azokra a korrupciós viszonyokra, amelyek a kulturális örökség pusztulása mellett elfogadhatatlanná tették mindazt, ami a Belső-Erzsébetvárosban történt. 2009 nyarán a sukorói telekcsereügylet és a sukorói King's City kaszinóváros ügye volt egy következő lépés, ahol komoly szerepe volt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, és nem az általános biztos járt el ezekben az ügyekben, akinek egyébként szintén lehetősége lett volna ezekben az ügyekben fellépni, hanem a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vállalta föl azt a feladatot, hogy a korrupciós ügyekkel szemben fellépjen. És a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa volt az, aki a pátyi golffalu ügyében a leghangosabban fölemelte a szavát, és megszólalt annak érdekében, hogy mindenféle gyanús hátterű Videoton-szurkoló ingatlanbefektetők ne létesíthessenek egy, a környezetre, társadalomra és a településre igen káros beruházást Páty és Telki települések határán. (Folyamatos zaj.)

Azt gondoljuk, hogy ha a kormány komolyan gondolja a korrupció elleni fellépést - amit egyébként a háttérzajból tapasztalhatóan nem vesz komolyan -, akkor szükséges, hogy ezeket az intézményeket ne felszámolja, hanem megerősítse annak érdekében, hogy hiteles legyen az a korrupció elleni fellépés, amely nem hiteles, ha csak visszamenőleg próbálnak fellépni mások korrupciógyanús ügyei ellen, és közben tágra nyitják a kapukat saját maguk számára, a saját korrupciós ügyeik létrehozása, végrehajtása, megteremtése ügyében. Azt kérem, hogy ha komolyan veszik a korrupció elleni fellépést, akkor az 1. és 2. ajánlási ponton benyújtott módosító indítványokat, amelyek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a helyettesként megfelelő jogosítványokkal való továbbműködését lehetővé teszi, ezeket a zárószavazás előtti módosító javaslatokat a saját hitelességük érdekében támogassák.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Bödecs Barna, a Jobbik képviselője. Jelzem tehát, hogy még mindig a vita első szakaszánál, a 3-14. pontnál tartunk. Köszönöm.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is az országgyűlési biztosok hatásköréhez kívánok hozzászólni a vita ebben a szakaszában. Itt, mint azt képviselőtársaim előttem elmondták, a legnagyobb probléma a nemzetiségek, illetve a jövő nemzedékek helyettes országgyűlési biztosának hatókörével van.

Mint azt önök az alaptörvényben is elfogadták, létrehozzák a helyettes biztosi intézményt. A Jobbiknak alapvetően nem azzal van gondja, hogy egy biztosi szervezetet kívánnak létrehozni, és ilyen értelemben egységessé, áttekinthetőbbé kívánják tenni a rendszert, hanem azt kifogásoljuk, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, illetőleg a nemzeti kisebbségek országgyűlési biztosának hatókörét vonják el, és minden hatókört az egyetlen ombudsmanhoz csoportosítanak.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azt, hogy a jövő nemzedékek jogainak, érdekeinek képviselete alapvetően különbözik az alapvető jogok képviseletétől, és a jogok és a jövő nemzedékek érdekei között konfliktusok jelenhetnek meg, és néhány látványos konfliktust leszámítva, ez a biztos mindennapi munkájában is megjelenik, hiszen gyakori hiba lehet, hogy a jelen érdekei, a jelen jogok képviselete miatt a jövő nemzedékek érdekei a biztos munkájában a jövőben háttérbe fognak szorulni.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatalának 2008-as létrehozása példaértékű volt a Magyar Köztársaság történetében, és eddigi működése rendkívül eredményes volt, bár beszámolóit mind a 2008-2009-es periódus, mind a 2010. év vonatkozásában a Magyar Országgyűlés nem tárgyalta meg, és nem fogadta el, ami különös fényben tünteti fel most a biztos hivatalának megszüntetését oly módon, hogy azt a működési eredményt, amit ez az intézmény hozott, azt igazából az Országgyűlés meg sem vitatta, meg sem tárgyalta, nem is értékelte. A megszüntetés, a hatókörelvonás gyakorlatilag visszalépést jelent a környezetvédelmi jogrendszerünkben a rendelkezésre álló jogi garanciákhoz képest. Igaz, tény - és ez a vitában elhangzott -, hogy önmagában a hatókörelvonás anyagi környezetvédelmi jogot nem érint, ugyanakkor a garanciális elemek drasztikus csökkenése a gyakorlati visszarendeződés esélyét hordozza magában a környezet- és természetvédelem területén. Erre nagyon fontos lenne odafigyelni, ezért is kérjük még itt, az utolsó pillanatban, hogy gondolják meg ezt a döntésüket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Jó, köszönjük.

Abban a dologban, hogy helyettes biztosi kategória lenne, egyet tudtunk volna érteni, de ennek önálló eljárási joghoz kellett volna kapcsolódnia. Az intézmény megszüntetésével kapcsolatos hitelvesztés és társadalmi rosszallás nyilvánvalóan az önök felelőssége lesz.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(22.00)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Schiffer András, az LMP képviselője.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva ahhoz, amit itt előttem Bödecs és Jávor képviselőtársam elmondott, az 1. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni azt, hogy itt önök áprilisban az alaptörvényben a fenntarthatósággal, a jövő nemzedékek érdekeivel kapcsolatban jó néhány fontos mondatot betettek a szövegbe. Január 1-jétől kifejezetten a biológiai sokféleséget is fogja védeni az alaptörvény, és azt gondolom, hogy továbbra is figyelembe kell venni az Alkotmánybíróságnak a 28/94-es határozatát, amelyik világosan kimondta azt, hogy a természetvédelem jogszabályokkal védett, már elért szintjéből visszalépni nem lehet. Az ombudsman, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egy jogvédelmi rendszer. Jogvédelmi rendszer annak érdekében, hogy a földet, a termőföldet, a vizet, egyáltalán a természeti erőforrásokat, a kulturális örökséget mint kulturális erőforrást meg tudjuk őrizni abban a minőségben, ahogy mi kaptuk meg, a következő generációk számára.

Ha ehhez képest önök kifejezetten az alaptörvényben rendelkeznek a biológiai sokféleség, a föld védelméről, akkor meglehetősen aggályos a januárban hatályba lépő alaptörvény szempontjából is, hogy egy nagyon durva visszalépés történik a természet védelmének, a természeti erőforrások védelmének már egyszer elért, jogszabályokkal védett szintjéből.

Éppen ezért azt szeretném javasolni, hogy azt az 1. számon előterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely az ombudsman jövő nemzedékek jogaiért felelős helyettesének önálló eljárási jogosítványokat és a jelenleg hatályos jogokat biztosítja, szavazzák meg, egyszerűen annak érdekében, hogy így az ombudsmani törvény megfeleljen a január 1-jétől hatályos alaptörvény rendelkezéseinek.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita első szakaszát lezárom, és megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 15-22. pontjaira. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a vita második szakaszát, és a záróvita egészét lezárom.

Megkérdezem Navracsics Tibor miniszter urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, miniszter úr, öné a szó.

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az egész vita alatt többször előfordult ez a probléma, és nem tűnik úgy számomra, hogy előrehaladás történne a megértés terén; attól még, hogy az ombudsmani rendszerben egy ombudsman és annak helyettesei vannak, senki sem fogja a jövő nemzedékek biztonságát és a jövő nemzedékekre való odafigyelést elvenni. Ugyanis nem tiltotta meg senki sem, és ebben a törvényben sem tiltja meg senki, hogy akár az ombudsman, akár a helyettesei ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak. Tekintettel arra, hogy ez nincsen megtiltva, tekintettel arra, hogy a jövőben is el tudják végezni, ezért ezeket a felvetéseket én nem tartom meggyőzőnek, ha megengedik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ennek során nem döntünk az 1. és 2. pontokról, mert azok - ahogyan azt korábban is jeleztem - nem felelnek meg a Házszabály rendelkezéseinek.

A 15., 16. és 18. pontok nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de ezekről a frakciók szavazást kértek.

A további módosító javaslatokat az előterjesztő támogatja, így ezekről egy döntéssel határozhatunk. Kérdezem önöket, elfogadják-e a támogatott módosító javaslatokat az ajánlás 3-14. pontjai, 17. pontja, valamit a 19-22. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 250 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre még három javaslatról döntenünk kell.

A 15. pontban Schiffer András a 41. § (3) bekezdésének módosításával azt kezdeményezi, hogy az SZMSZ helyettesekre vonatkozó rendelkezéseihez a helyettesek egyetértése is szükséges legyen. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 61 igen szavazattal, 238 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

A 16. pontban Lamperth Mónika a 42. § (3) bekezdésében a munkáltatói jogkört tartalmazó szabályt módosítja. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 61 igen szavazattal, 240 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

A 18. pontban Lamperth Mónika a 42. § (4) bekezdését a minimális létszámkeretre utaló szabállyal egészíti ki. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 58 igen szavazattal, 246 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 47. és 49. §-ának elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3585. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 246 igen szavazattal, 61 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3585. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 246 igen szavazattal, 61 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közfoglalkoztatásról szóló törvényről és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/3500. számon, az egységes javaslatot pedig T/3500/59. számon kapták kézhez a képviselők.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Ezekről az alkotmányügyi bizottság T/3500/64., 67. és 69. számon ajánlást készített.

Tájékoztatom önöket, hogy az ajánlás 17. és 19. pontjait az előterjesztő visszavonta.

Kezdeményezem, hogy a további indítványokat két szakaszban tárgyaljuk meg a következők szerint. Az első szakaszban az általános rendelkezéseket érintő módosító javaslatok szerepeljenek az 1. és 2. pontok szerint, a második szakaszban pedig az egyes külön törvények módosítását kezdeményező javaslatok megvitatására kerüljön sor az ajánlás 3-16. pontjai, a 18. pontja, valamint a második ajánlás 1., 2., 3. és 4. pontjai, továbbá a harmadik ajánlás 1. pontja szerint. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvita első szakaszát a T/3500/64. számú ajánlás 1. és 2. pontjaira, és megadom a szót Szűcs Erikának, az MSZP képviselőjének, 6 perces időkeretben.

(22.10)




Felszólalások:   307   307-317   317      Ülésnap adatai