Készült: 2019.11.20.04:54:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 114. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:57


Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés tükrében szeretnék szólni a szakképzésről és a felnőttképzésről; az oktatás fontos ágazatairól van szó. Mielőtt a költségvetési támogatásokról, a számokról szólnék, el kell mondanom, hogy a szakképzés és a felnőttoktatás átalakítása, továbbfejlesztése folyik. 2010 után  ’11-ben és ’13-ban  törvényeket hoztunk erről, a közelmúltban pedig nyilvánossá vált a „Szakképzés 4.0”, amely jelentős tartalmi és szervezeti változásokat hozhat ezen a területen, amennyiben az őszi ülésszakon a kormány benyújtja ezt a törvényjavaslatot, és a parlament a vita után elfogadja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A változtatás lényege, hogy a szakképzésbe minél többen jelentkezzenek, vonzó legyen ez a terület, mert ha ezt vonzóvá tudjuk tenni, akkor a szakemberképzés javul, növekszik a szakképzettséget szerzők száma, és ez jótékony hatással van a munkaerőpiacra, a foglalkoztatottságra.

Hadd mondjak egy fogalmat: keresletvezérelt szakképzésre van szükség. Tehát nem kínálatot kell adni az iskola oldaláról, hanem a gazdaság igényeit is figyelembe véve keresletvezérelt szakképzésre van szükség, erősíteni kell a duális képzést, ezáltal a gyakorlati oktatást, meg kell becsülni a szakoktatókat és a mérnöktanárokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Varga Mihály pénzügyminiszter úr tegnap expozéjában elmondta, hogy a 2020. évi költségvetés minden területen több forrást biztosít. Ez igaz az oktatás területére is, hiszen 48 milliárd forinttal többet költünk jövőre, mint az idén. Ez 2078 milliárd forint, ami közel 5 százaléka a GDP-nek, hiszen egy 40 000-42 000 milliárdos GDP-ről beszélünk. De ha úgy nézzük a számokat, hogy 2010-ben mennyit költöttünk oktatásra, most 633 milliárddal többet költünk, ez tíz év alatt 44 százalékos növekedés. Tehát igenis fontos ez a terület, fontos az oktatás, és nagyon fontos a szakképzés, a felnőttoktatás, hiszen aki képzettséget szerez, az a munkaerőpiacon is meg tud jelenni, munkát tud találni, hozzá tud járulni ahhoz, hogy Magyarországon meglegyen a teljes foglalkoztatottság, és ebből kiindulva, ha neki munkája van, jövedelme van, sikeres ember lesz, akkor sikeres lesz a családja, sikeres lesz az a közösség vagy az a település, maga az ország is, amiben élünk.

Nézzük, tisztelt képviselőtársaim, a számokat! A szakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények száma: 381, tanulói létszáma: 218 197 fő. Tehát jól lehet látni, hogy a szakgimnáziumba, szakközépiskolába és szakiskolába körülbelül annyian járnak, mint a gimnáziumokba, tehát a 400 ezer középiskolai tanuló közül valamivel több mint 200 ezer. A költségvetésben az előirányzott támogatás 149 milliárd forint, amely a saját bevétellel, mármint a szakképzési centrumok bevételeivel kiegészülve 152 milliárd forint, ez 1,5 milliárddal több, mint 2019-ben, tehát mint az idén. Hadd említsem meg önöknek, hogy nagyon fontos, hogy jól gazdálkodjanak a szakképzési centrumok, ezért az év elején kancellárokat nevezett ki a kormány, pontosabban: az illetékes miniszter, hogy stabil, kiszámítható gazdálkodása legyen ennek a területnek. Ráadásul az ingyenes tankönyvellátás a 2020-21-es tanévtől kiterjed a szakképzési évfolyamokra is, és ez többletforrást igényel, hiszen a szakképzési centrumokhoz, mint említettem  körülbelül 40-42 ilyen centrum van , mintegy 218 ezer diák tartozik, és a szakképzési centrumokban 27 500-an dolgoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési centrumok által ellátott felnőttoktatási tevékenységről is szólni kell, hiszen a fellendülő gazdaságnak folyamatos, egyre növekvő a szakképzettmunkaerő-igénye, és ezt az utánpótlást ki kell alakítani, ezeknek a szakképző iskolákban történik meg a szakképzésük.

Ha megengedik, hadd mondjak egy mai, személyes példát, hogy milyen munkaerőhiány van Magyarországon. Én Nyíregyháza és térsége egyik képviselője vagyok, Nyugat-Szabolcs megye egészen a Tiszáig, Rakamaz-Tokajig, és ma két olyan eset volt  mert délelőtt még Nyíregyházán és Tiszavasváriban tartottam sajtótájékoztatót , ahol találkoztam olyan emberrel, mondjuk, egy klímaszerelő magyar kis-közepes vállalkozóval, aki arról panaszkodott nekem, hogy nem tud munkaerőt találni. Nagyon sok munka van, nagyon sokan keresik őt, ő a minőségre megy, olyan embereket akar fölvenni, akik ha beszerelik a klímát, azért garanciát vállalnak, és nem tud minden munkát elvállani, mert nincs embere.

A másik: bementem egy kereskedelmi boltba, egy ruházati boltba, ahol arról panaszkodott egy régi ismerősöm, aki a vezetője ennek a boltnak, hogy nem tud garantált bérminimumért kereskedelmi eladót fölvenni középfokú végzettséggel vagy bizonyos szakképzettséggel. Ő mondta, az ő szavát idézem: 130-140 ezer nettót tudna adni. Ez Nyíregyházán történik, Szabolcs megyében, ahol tudjuk jól, hogy óvatosan kell bánni a béremelésekkel, hogy a kis- és közepes vállalkozók hogyan tudják ennek a járulékait megfizetni.

Tehát én azt mondom, hogy igen komoly munkaerőhiány van Magyarországon, ezek a jelzések eljutnak hozzánk, és a „Szakképzés 4.0”, amely tartalmi és szervezeti változásokat hozhat  mondom, ismereteim szerint az őszi ülésszakon fogja tárgyalni a parlament , ezért a költségvetése ennek a területnek stabil kell hogy legyen. Majd néhány számot is szeretnék elmondani, mert összeadtam azokat a fejezeteket, amelyek ennek a területnek a támogatási fejezeteit jelentik.

Mint említettem, elsődleges nemzetgazdasági cél a foglalkoztatottság további növelése. Sőt, mondom, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amikor én képviselő lettem, 2010-ben voltak olyan térségeim, településeim, ahol 8-10-12 százalékos volt a munkanélküliség, most Nyíregyházán és környékén 3,5 százalék, és 5-6 százalék Tiszavasvári térségében vagy Ibrány és Rakamaz térségében, tehát jelentősen javult, úgy, hogy a közfoglalkoztatottak száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a felére csökkent, tehát sokan át tudtak menni az elsődleges munkaerőpiacra, a versenyszférába.

Most körülbelül húszezren dolgoznak megyei szinten a közfoglalkoztatásban, és ha jól tudom az országos számokat, százezren vannak országosan, Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében van 50 ezer, tehát közel fele vagy majdnem fele, vagy pontosan fele  a pontos számokat nem tudom , akik a közfoglalkoztatásban  vagy az önkormányzatiban, vagy a Start kistérségi munkaprogramban  dolgoznak. Tehát ez nagyon fontos, hogy növeljük.

A foglalkoztatottsághoz hozzájárul, ha az állami szakképzési intézményrendszer rugalmasabb, hatékonyabb, működési lehetőségeit kihasználja. Tulajdonképpen ezért jelentőséggel bír az állami intézmények képzési, átképzési kínálatának szélesítése, képzési feladatainak fenntartása, bővítése. Mindamellett tovább kell erősíteni a szakképző intézmények és a gazdasági szereplők együttműködését a munkaerőpiac változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás és a szakképzési intézményrendszer hatékony működtetése révén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék még szólni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról, amely körülbelül 2,5 milliárd forintból gazdálkodik, és törvény szerint látja el az állami felnőttképzési és szakképzési feladatokat. Természetesen a szakképzési centrumoknak van felnőttoktatási feladatuk is, egy új finanszírozási rendszerben jelentkezik ez a 2015-16-os tanévtől, és 2018 januárjától életbe lépett egy normatív finanszírozás, ami azt jelenti  a felnőttképzésben lehet érettségit szerezni, szakmát szerezni , hogy körülbelül 50-55 ezer fő tanul a szakképzésben szakképesítés megszerzése céljából vagy az érettségi megszerzése céljából.

(17.30)

Ez most, idén 12 milliárd forint, a 2020-as költségvetésben egy kicsit kevesebb ez az összeg, ezt is el kell mondani, de felülről nyitott ez a kassza, és hogyha a létszám nem fog csökkenni, akkor ezt pótolni kell a központi keretből.

Tisztelettel szeretném elmondani, hogy hogyan néz ki a költségvetési összegsor, amely a szakképzést és a felnőttoktatást érinti. Tehát mint említettem, 152 milliárdból gazdálkodnak a szakképzési centrumok, közel 2,5 milliárdból a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 12 milliárdot kapnak a szakképzési centrumok felnőttoktatásra, ez az előirányzat most a felére csökken, de az előbb említettem, hogy ha szükséges, akkor ezt pótolni kell a központi keretből. 25 milliárd forint jut szakképzési és felnőttképzési támogatásokra, és nagyon lényeges, hogy ami a szakképzési hozzájárulásból befolyt  és ez növekedett 2019-re , mintegy 112 milliárd forint folyt be szakképzési hozzájárulásból, és annak a jelentős részét, 71 milliárd forintot felhasználnak a szakképzés fejlesztésére, finanszírozására.

Nagyon lényeges, hogy akik szakképzésbe, szakgimnáziumba, szakközépiskolába mennek, azoknak a családi háttere sok esetben olyan, hogy az ösztöndíj nagyon fontos motiváló tényező. Van egy Szabóky Adolf nevű ösztöndíjrendszer, erre 7,7 milliárd forintot költ vagy szeretne költeni a költségvetés szerint az állam, a Szakképzési Hídprogramra pedig 600 milliót, ami azt jelenti, hogy a Szakképzési Hídprogramban nyolc általánost vagy részszakképesítést lehet megszerezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van még három olyan tétel, amely fontos tétel. Az egyik a központi keretből támogatható, a kamarák, a kereskedelmi és iparkamarák törvényi feladataira szól, mert szintén részt vesznek a képzésben, ez 6,5 milliárd forinttal szerepel az előirányzatban, és 4,9 milliárd forinttal beruházásösztönző képzési programok, tanműhelyfejlesztések is szerepelnek a költségvetésben, azzal a kitétellel, hogy azt egyedi miniszteri döntéssel lehet felhasználni. És van még 5,3 milliárd forint… Hadd álljak meg egy pillanatra! Nagyon sokat vitatkozunk a Kulturális bizottság ülésén, még Dúró Dóra volt az elnök, én egy kicsit beleástam magam az iskolaelhagyás, a korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás témájában, hogy hogyan is van ez Magyarországon, mert ez több mint 10 százalék, 11,7 százalék, és azt vállaltuk, hogy 2020-ra 10 százalék körül kellene ennek lennie, el kellene érni a 10 százalékot vagy 10 százalék alá kellene csökkenteni. Nagyon nehéz feladat ez, el kell ismerni, hogy nagyon nehéz feladat, de tulajdonképpen a korai iskolaelhagyásra a szakképzési rendszerben a hídprogram vagy egy olyan, hogy ösztöndíjat adok az új tervezet szerint nemcsak azoknak, akik a szakképzés első-második évfolyamára járnak, hanem tanulószerződéssel, a vállalatok adnak nekik tanulószerződést, ösztöndíjat. Tehát mindenki kapna a szakképzésben ösztöndíjat, ez a terv, ez a szakképzés 4.0., azért mondom, hogy terv, mert ezt 2019 őszén fogjuk tárgyalni.

Tehát összeadva az összegeket szeretnék egy számot mondani  lehet, hogy nem pontosan adtam össze, de  287 milliárd forintot költünk szakképzésre és felnőttoktatásra. Ez egy jelentős összeg, úgy gondolom, hogy hasznosul is ez az összeg, és ehhez kell majd igazítani azt a tartalmi, szervezeti változtatást, amit szeretnénk, hogy a gazdaság igényeit jobban kiszolgálja a szakképzés, és ez a 2020-as tanévtől, a tervek szerint 2020. szeptember 1-jétől indulna.

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, azt szeretném mondani, hogy a szakképzés és a felnőttoktatás területén megalapozott a költségvetés, ezek a források, ha szűkösen is, államtitkár úr, de elegendőnek tűnnek. Nagyon jó az a központi keret, amely felülről nyitott, és hogyha oda kell tenni a központi keretből néhány forrást vagy néhány milliárd forintot, akkor erre van lehetőség, és ez a terület az oktatás mellett összekapcsolódik a munkaerőpiaccal, összekapcsolódik azzal, hogy akik ma szakképzettséget, végzettséget, képzettséget szereznek Magyarországon, azok jobban boldogulnak, mint azok, akiknek nincs ilyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai