Készült: 2024.04.23.07:31:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

73. ülésnap (2015.05.13.), 14. felszólalás
Felszólaló Schmuck Erzsébet (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:08


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gyermekgondozási ellátásokkal kapcsolatos változtatásokat az LMP támogatja azzal együtt is, hogy ezeket az intézkedéseket féloldalasnak tartjuk. A javaslat ugyanis csak azokat a gyermekeket nevelő családokat támogatja, ahol a szülőknek van munkahelyük, de megfeledkezik azokról, akik munkanélküliek. A dolgozó családok támogatásán túl a kormány nem feledkezhet meg róluk sem, mert ezzel éppen a gyermekeket bünteti, különbséget téve gyerek és gyerek között.

A családi pótlék és a gyermekgondozási segély emelése sokat tudna segíteni ezeken a családokon, de önök már többször elmondták, nem szándékoznak emelni ezeket az ellátásokat, holott 2008 óta ugyanazon a szinten vannak.

Áttérve a javaslatra, több támogatható elem is van benne. Az alacsonyabb keresetű anyák esetében pozitív változás lesz a csed és a gyed összehangolása, azaz, hogy megőrizhetik a korábbi magasabb összegű ellátást a gyed alatt is. A jelenleg hatályos szabályok szerint más módon kell kiszámolni a szülés utáni csecsemőgondozási díj és a gyermek féléves korától folyósított gyed alapját, és a különböző számítási módszerek miatt a gyed összege a kisebb keresetűek esetén alacsonyabb lehet, mint a csecsemőgondozási díjé.

A módosítás szerint azoknak a szülőknek, akik a gyed maximális összegénél, azaz a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál kisebb összegű csecsemőgondozási díjra jogosultak, a jövőben nem csökkenhet majd az ellátásuk összege, ugyanannyi pénzt kapnak a gyed alatt is. Ha pedig egymás után születnek gyermekeik, akkor a kedvezőbb jövedelmet kell figyelembe venni. Ez egy korrekciós lépésnek tekinthető azok után, hogy 2012-ben az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás megszüntetése miatt éppen az alacsony keresetűeknek, a bruttó 180 ezer forint alatt keresőknek csökkent a gyermekgondozási díj összege, méghozzá akár nettó 9500 forinttal is. A jól keresők ellátása eközben több ezer forinttal nőtt a minimálbér emelése miatt, merthogy a gyed felső határa a minimálbérhez kötött. Azaz, a jól keresők jól jártak, a keveset keresők pedig jelentősen kisebb gyedre lettek jogosultak. Ez a hátrány a mai napig megmaradt, a ma gyedet igénylő alacsony keresetűek kevesebb összegű ellátásra számíthatnak, mint amire 2010-ben lettek volna jogosultak.

Az egykulcsos adó tehát a különböző jövedelmű kisgyermekes anyák közt is igazságtalanul növelte a különbséget. A javaslatban pozitív változás, hogy ha a gyed igénylését megelőzően 365 napig biztosítotti viszonya volt az érintettnek, akkor minden szülőnek a gyermek kétéves koráig járna a gyed. Jelenleg az ellátás a gyermek kétéves koráig csak akkor jár, ha szülés vagy a gyed igénylése előtt két éven belül a szülő legalább másfél évig biztosított volt. Ha ennél rövidebb volt a biztosítási idő, akkor az ellátást is időarányosan rövidebb ideig folyósítják. Ez az intézkedés kedvező lehet azoknak, akiknek rövidebb biztosítási idejük van.

A kistestvérek mielőbbi megszületését és a nők munkába állását is segítheti az a módosítás, ami a gyed mellett részmunkaidőbe munkába visszatérő anyáknak biztosítja, hogy új gyermek vállalása esetén a korábbi magasabb jövedelmet vegyék alapul a csed összegének megállapításánál. Amennyiben ugyanis egy gyed mellett dolgozó kismama újabb ellátása alapjának megállapításánál a részmunkaidőben szerzett jövedelme lesz az ellátás alapja, úgy előfordulhat, hogy kevesebb lesz az ellátás összege, mint abban az esetben, ha vissza sem ment volna dolgozni.

Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a részmunkaidő sem jelent valódi megoldást az anyáknak. Többször is tettünk javaslatot a rugalmas, teljes fizetéssel járó munkavégzés megkönnyítésére, de ezt önök mindannyiszor leszavazták.

A tervezetnek azon része, ami az apáknak megkönnyítené a gyed igénybevételét, valójában egy korábban hozott szabályuk megváltoztatása. A gyed extra törvényben vezették be azt az értelmetlen, a gyed apák általi igénybevételét korlátozó szabályt, amely szerint, ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és az apa szeretné igénybe venni a gyedet, munka mellett csak 60 nap várakozás esetén van erre lehetősége, ezalatt nem folyósítják neki az ellátást. Most azt írják saját korábbi szabályukra, hogy ez indokolatlan megszorítás, mivel az apa a járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét, és könnyen ki is játszható, ha az apa a gyermek egyéves kora előtt néhány nappal kéri az ellátást. Örülünk, hogy belátták, ez ésszerűtlen szabály volt.

Üdvözöljük azt a módosítást is, amit az LMP már régóta szorgalmaz, hogy bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközök esetében tegyék lehetővé az egyedi méltányossági kölcsönzést. Jelenleg méltányosságból támogatás a gyógyászati segédeszközök és alkatrészeik árához, valamint javítási díjához adható. Ez ésszerűtlen, mivel kevesebb költséget is jelent az államnak, ha nemcsak a segédeszköz megvételét, de kölcsönzését is támogatja.

Az LMP az anyatejes táplálás mellett állt ki, amikor felvetettük, hogy miközben az OEP a tápszerhez támogatást nyújt, az anyatej kinyerését szolgáló eszközök megvásárlásához vagy kölcsönzéséhez nem. Akkor az volt az EMMI válasza, hogy 2007-től a támogatott kölcsönzésbe történő befogadása a készülék gyártója kérelmére történik, de mivel ilyen kérelem még nem érkezett az OEP-hez, ezért nem támogatott jelenleg a mellszívók kölcsönzése. Ezért most kérdezném is az előterjesztőt, hogy ez a mostani módosítás fényében hogyan fog változni.

Végül szólnék röviden az üzemi balesetekre vonatkozó módosításról. Nagyon problémásnak tartjuk ezt a módosítást, ami szerint már nem minősülne üzemi balesetnek, ami csak részben a dolgozó alkoholos befolyásoltsága miatt következik be. Azt gondoljuk erről, hogy ha csak részben okozza a befolyásoltság a balesetet, akkor azt nem az üzemi baleseti minőség megvonásával, hanem ‑ ahogy ilyenkor a kártérítési jog máskor is teszi ‑ a károsult felróható magatartásának a kártérítési igény elbírálásakor történő figyelembevételével kell kezelni. Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai