Felszólalás adatai

Az alaptörvényünk - amelynek vitájától önök távolmaradtak, és amelynek önök ellene szavaztak - a következőt írja: "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." Az alaptörvény tehát lefektette ezt a garanciát, és ön is tudja, ön is ismeri, hogy Magyarországot nemzetközi szervezetek is monitorozzák, ők állapíthatták meg, hogy az egyik első olyan európai uniós tagállam, amelyik az alapjogi fejezetét az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján állította össze, épp a magyar alaptörvény. Az egyik legkorszerűbb, az egyik legfrissebb, az egyik legmodernebb alapjogi fejezete és az egyik legszélesebb körű, leghosszabb felsorolása az alapjogok tekintetében éppen a magyar alaptörvénynek van. Ha valamire büszkék lehetünk, az például az alaptörvénynek ez a része, és ha valamit máshol példaként át fognak venni az alaptörvényünkből, az biztos, hogy az Alapjogi Chartának ez a fajta felsorolása.

Ön is tudja, hogy a rendszerváltás óta először alakult emberi jogi munkacsoport a kormányzaton belül, amely mellett civil szervezetekből egy kerekasztal alakult. Most lehetett egy hónappal ezelőttig ezekbe regisztrálni, és decemberben meg fogja tartani az alakuló ülését, bármilyen civil szervezet ebben részt vehetett. Az ENSZ Emberi Jogi Tanács egyetemes időszakos felülvizsgálat UPR-munkacsoportjának a 11. ülésén 2011 májusában Magyarország jól vizsgázott, hiszen ha nemzetközi összehasonlításban nézzük - nyilvánvalóan nem mindenben értett egyet Magyarország és az ENSZ-nek ez a szervezete -, elsöprő többségében egyetértettek abban, hogy Magyarország jól halad az emberi jogok tekintetében, legyen szó menekültügyről vagy bármi másról.

Az a négy ügy vagy három ügy, amit ön pontosan, konkrétan is említett a felszólalásában; az egyik a regisztráció kérdése, amit ön emberi jogi problémaként kezel. Ön is nagyon jól tudja, hogy ez esetben az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, máshol is ezt emberi jogi problémaként kéne kezelni. Miért emberi jogi probléma? Ön két dolgot mondott, két indokot mondott, hogy miért sért emberi jogokat a választási regisztráció: az egyik az egyenlőség elve, a másik pedig a választójog szabadsága. A regisztráció nem befolyásolja a választójog egyenlőségét: akár regisztrációs rendszerben vagyunk, akár a korábbi rendszerben, mindenkinek ugyanúgy egyenlő választójoga van. Ön nem tudja azt bebizonyítani, hogy valakinek két szavazati joga lenne (Moraj.), másnak pedig egy, vagy bármiféle virilizmussal, bármiféle virilizmussal nőhetne. Aki itt él Magyarországon, ugyanúgy szavazhat egyéni jelöltre és listára, aki pedig nem Magyarországon él, de magyar állampolgár, az pedig a listára szavazhat ugyanúgy, mint bármilyen más társa, aki a határon túl él.

Önnek nem sikerült bebizonyítania semmilyen módon, hogy az egyenlőséget ez miként sértené. A választójog szabadságát mindenki szabadon gyakorolhatja. Eddig is kétszer kellett elmenjen, első fordulóban és második fordulóban, most is kétszer kell hogy elmenjen: egyszer önmagát nyilvántartásba venni, egyszer pedig magán a szavazás napján; nem is nőtt a jelentkezések száma, hiszen a két forduló helyett egy forduló lesz. Ezen kívül sem a titkos, sem a közvetlen elv nem sérült a választójog kapcsán. Önök dobálóznak szavakkal, csak azoknak igazából nincsen tartalma.

Ami a strasbourgi ítéleteket illeti. Ön, mondjuk, szót ejtett a rendőrökkel kapcsolatos strasbourgi ítéletről, de azt elfelejtette mondani, hogy ugyanekkor vagy pár héttel később az október 23-ai, a 2006-os vagy azt követő gyülekezési jog megsértéseiről ugyanígy ítéleteket, döntéseket hozott a strasbourgi bíróság. Ön valahogy az egyik ítéletet meglátta, olvasta, a másik ítéletet nem látta meg, nem olvasta. Amikor emberi jogi helyzetről beszél, és a strasbourgi ítélkezésről beszél, ne csak egyoldalúan nézze az ítéleteket, hanem azt is mondja el, ami úgy látszik, az önök új liblingjének, a szocialistáknak fáj annyira. Úgy látszik, a nekik kellemetlen strasbourgi ítéleteket nem hozza a parlament elé, a korábbiakról hallgat, a mostaniakról számol csak be.

Ami pedig az egyházügyi törvényt illeti, a Velencei Bizottság mondta, hogy egy széles körű és liberális kerete a vallásszabadságnak; önök a Velencei Bizottsággal vitatkoznak, nem Magyarországgal (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.). Olvassa el, képviselő asszony, a Velencei Bizottság jelentését!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)