Készült: 2020.07.03.13:41:00 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 25 1998.06.25. 1:52  16-26

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A kampány alatt ígéretek hangzottak el, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós partnerei ezeket az ígéreteket - függetlenül attól, hogy honnan jöttek - elkezdik beváltani. (Derültség és taps az MSZP padsoraiban.)

A mai napon első lépésben a nyugdíjasok számára biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy korábban kapják meg me

gemelt nyugdíjukat. Tudjuk, hogy milyen helyzetben vannak a nyugdíjasok. Nemcsak a választási kampány során szembesültünk vele, hanem az elmúlt négy év alatt is tapasztalhattuk, hogy a nyugdíjasok azok, akiket rendkívül érzékenyen érintett az elmúlt négy év kormányzása.

Láthattuk, hogy a gyógyszerárak milyen mértékben emelkedtek az elmúlt évek alatt, és tudjuk azt, hogy egy nyugdíjas költségeiben,

havi kiadásai között mekkora tételt képvisel a gyógyszerár és a gyógyszerköltség. Tudjuk azt is, hogy milyen érzékenyen érinti őket az energiaárak alakulása, és tudjuk, hogy a havi számlák kifizetése milyen nehézséget okoz a nyugdíjasoknak. Ezért én is azzal tudom kiegészíteni az előző hozzászólásokat, hogy várják a nyugdíjasok, számítanak arra, hogy előbb kapják meg a megemelt forintokat.

 

(15.30)

 

Tudjuk azt, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, és ezért szükséges meghozni azt a pozitív döntést, hogy a mai napon fogadjuk el a Frajna Imre és Mátrai Márta által jegyzett törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 89 1998.06.25. 2:05  72-92

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy komoly tanulsága azért van az ügynek, és a tanulságot érdemes levonni a mai történetből, ez pedig az, hogy kormányváltás idejére nem szabad ilyen nagy terjedelmű törvény végrehajtását időzíteni.

Az élet és a gyakorlat bebizonyította, hogy ezt a törvényt jelen formájában jelen pillanatban nem lehet végrehajtani. A kérdés az: vajon miért nem lehet végrehajtani? Azért, mert közel harminc rendeletet a Népjóléti Minisztérium nem készített el. Ezt azért szögezzük le, hogy világosan lássuk a problémát. (Dr. Csapody Miklós: Így van! - Taps a jobb oldalon.)

Mit szeretne a Fidesz-Magyar Polgári Párt? Mi a feladat? Meg kell oldani egy problémát. A problémát mi ilyen módon szeretnénk megoldani, hogy felfüggesztjük ennek a törvénynek a végrehajtását. A mai vita során azonban az is látszik, hogy kompromisszumot köthetnek a parlamenti frakciók, és ha jól értettem az ellenzéki képvis

elők felszólalását, akkor ők is hajlandóak bizonyos fokú kompromisszum megkötésére. Ezért az a javaslatom, hogy próbáljuk meg ennek a gondolatmenetnek az alapján megoldani a feladatot, és ezt a törvényt a jövőben végrehajthatóvá tenni.

Bár visszamenőleg sz

ól a javaslatom, de talán saját magunknak is, a tanulság második része az, amit sokszor elmondtunk az elmúlt négy év alatt: vegyük magunkat annyira komolyan, hogy csak olyan törvényeket, csak olyan jogszabályokat alkossunk, ami végrehajtható - mert lehet, hogy nem véletlen, hogy bizonyos egészségügyi intézmények hozzá sem kezdtek a törvény végrehajtásához.

Akkor vesznek bennünket is komolyan az állampol

gárok, ha komolyan vesszük magunkat, és felelősségteljes törvényhozói munkát fogunk végezni az elkövetkezendő években. Ezt a magam részéről a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának nevében meg is ígérhetem.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 69 1998.06.30. 10:23  60-125

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjának egyik nagyon lényeges eleme volt a családok támogatása. Ezt az elvet követtük, amikor a kormányprogramot kidolgoztuk. A kormányprogramban ugyanígy kiemelt szerepet szántunk a családok támogatásának. Most tulajdonképpen ezzel a határozati javaslattal, amelyet fideszes képviselőtársaim terjesztettek be, elkezdtük a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjának végrehajtását.

Miről is szól ez a javaslat? Nagyon röviden: a családi pótlék és a gyes járjon újra alanyi jogon; vizsgáljuk meg, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt milyen módon, hogyan lehet visszaállítani, és ezt tegyük meg mihamarabb. Az országgyűlési határozati javaslat egy határidőt is tartalmaz, hogy milyen határidővel készítse el az új kormány ezeket a bizonyos törvénymódosításokat, ez pedig november 30-a. Természetesen ez az utolsó határidő. Korábban is meg lehet tenni a változtatások

at, különös tekintettel a költségvetés fő számaira. De a november 30-a az a végső határidő, ameddig szeretnénk, ha a kormány beterjesztené ezeket a bizonyos korrekciókat.

Felvetődik a kérdés, hogy miért van szükség erre az országgyűlési határozati javaslatr

a. Szeretném, ha egy pár perc erejéig elemeznénk a jelenlegi helyzetet. Mi történt az elmúlt négy évben a családtámogatási rendszerrel? Mi történt a családtámogatási elemekkel?

Emlékezzünk vissza, hogy 1994 végén, az akkori költségvetési vitá

ban az akkori Országgyűlés MSZP-s, SZDSZ-es többsége megszüntette a gyermekek után járó adókedvezményt. Akkor az volt az indok, hogy semmi probléma, az a pénz, amelyet ezzel az intézkedéssel a költségvetés megtakarít, a következő évben visszakerül a rendszerbe, és a családtámogatási elemek rendszerébe visszakerül ez a bizonyos összeg. Jött a következő év, '95. Jött a Bokros-csomag. Nem állították vissza a gyermekek után járó adókedvezményt. Az itt megtakarított pénzek nem kerültek vissza a rendszerbe, hanem megszüntették a gyes és a családi pótlék alanyi jogosultságát.

 

(14.10)

 

Tehát tulajdonképpen mondhatjuk, hogy nagyon súlyos támadás érte a gyermekes családok pénztárcáját.

Emlékezzünk vissza, hogy mik voltak akkor az elhangzott érvek, az MSZP-SZDSZ szerint miért kellett ezeket az intézkedéseket meghozni! Azt hallottuk az akkori vitában, hogy az új rendszer majd igazságosabb, hatékonyabb, célzottabb lesz. Nézzük meg, hogy teljesültek-e azok az elvárások, amelyek mellett akkor az MSZP-s, SZDSZ-es képvisel

ők kiálltak!

Igazságosabb lett-e a rendszer? Hadd tegyek föl egy újabb kérdést, hogy Magyarországon ma mennyit ér a jövedelembevallás akkor, amikor tudjuk, hogy a feketegazdaság mértéke közel 40 százalékos. Nagyon jól tudjuk, hogy van olyan család, államp

olgár, aki tudja korrigálni a jövedelembevallását, és nem a tényleges jövedelmét tudja letenni ezen a papíron. Van olyan család, vannak olyan polgárok, akik viszont - ez főleg a közalkalmazotti, köztisztviselői rétegre jellemző - nem tudják pozitívan korrigálni ezt a bizonyos jövedelembevallást. Tehát sok esetben előállt az, hogy olyan családok is kaptak családi pótlékot vagy gyest, akiknek a jövedelme valójában a tényleges életben meghaladta ezt a bizonyos jövedelemhatárt, viszont vannak a mai napig olyan családok, akik pontosan ezer vagy ötszáz forint miatt, amivel meghaladták a jövedelemhatárukat, estek ki a családi pótlék vagy a gyes folyósításából. Azt is elmondhatjuk, hogy ezeket a családokat viszont nagyon érzékenyen érintette az egykori kormány intézkedése, és nagyon érzékenyen érintette a családi havi kasszát ezeknek az ezer forintoknak a kiesése. Ezeket tervezték, a családi pótlékra vagy a gyesre számítottak, és igenis alapvetően beépült ezen családok költségvetésébe ez a bizonyos összeg. Vajon ezek a családok igazságosnak érzik-e ezt az új rendszert? Szerintem nem.

Nézzük tovább! Ahhoz, hogy valaki családi pótlékot vagy gyest kaphasson, igen bonyolult nyomtatványokat, jövedelembevallásokat kellett kitölteni. Mi van azokkal a családokkal, akik bár ka

phatnának ilyen támogatást, de mondjuk nem töltötték ki ezeket a bevallásokat, mert valamilyen okból kifolyólag nem tudtak erről, nem értesítették őket erről? Ezek a családok hogyan jutnak hozzá a pénzükhöz? Igazságosabb lett-e ettől a rendszer?

Vagy menjü

nk tovább! Pár héttel ezelőtt csináltak egy ellenőrzést az Egészségbiztosítási Pénztár részéről, hogy a jövedelembevallások mennyire felelnek meg a valóságnak. Kiragadtak véletlenszerűen jövedelembevallásokat, ezeket ellenőrizték, és rájöttek, hogy ezeknek a bevallásoknak egy markáns része nem felel meg a valóságnak. Kérdezem én, és fölteszem a következő kérdést: mennyibe kerül valójában az új rendszer bevezetése, mennyibe kerül az adminisztráció, mennyibe kerül ennek az új rendszernek az ellenőrzése? Vajon egyensúlyban van-e a nyert összeg az elvitt összeggel? Szerintem nemigen, és nem érte meg ez a bizonyos módosítás. A kérdés egyébként úgy is feltehető: megéri-e, hogy körülbelül 1,5 milliárd forintos költséggel létrehozzunk egy ilyen áligazságos rendszert annak érdekében, hogy mondjuk 10 ezer milliomos ne kapja meg a családi pótlékot az igazságosság jegyében?

Összefoglalva tehát szerintem ez az új rendszer nem lett igazságosabb, nem lett hatékonyabb, nem lett célzottabb.

A részletes kérdéseken és problémá

kon túl azonban felvetődik egy másik kérdés is, és azt hiszem, alapvetően ez a különbség a polgári és az előző kormány elképzelései között. Ez a kérdés pedig az, hogy a családtámogatás, a családtámogatási rendszer mennyire tekinthető segélynek, szociális segélynek. Mi a viták alatt végig azt mondtuk, hogy a családi pótlék, a gyes nem tekinthető segélynek, nem szociális segély, hanem arra szolgál, hogy az állam, a kormány, a politikum elismerje, hogy a gyermeknevelés, a gyermekvállalás olyan, társadalmilag hasznos tevékenység, amelyet támogatni kell.

Tudjuk, hogy ezek a bizonyos juttatások teljes egészében nem fedezik a gyermekvállalással járó költségeket. De azt is tudjuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek nagyon fontos üzenetük van. Úgy, ahogy az előző kormá

ny idején a Bokros-csomagon keresztül az volt az üzenet, hogy ebben az országban nem érdemes gyermeket vállalni, és aktuális, pillanatnyi fiskális pénzpolitikai célok miatt odadobható a családtámogatási rendszer, ezzel szemben a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint igenis üzenni kell a társadalomnak, hogy a gyermekvállalás és -nevelés egy hasznos tevékenység. (Vancsik Zoltán: Hány gyereke van?) Még egyszer mondom: tudjuk, hogy a családi pótlék és a gyes visszaállítása, alanyi jogon való juttatása nem fogja 100 százalékosan fedezni ezeket a költségeket, de véleményünk szerint nagyon fontos üzenete van a polgárok és a családok számára ennek az intézkedésnek.

Még egy pár szót szólok a gyermekek után járó adókedvezményről. Való igaz, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény azon családoknak jelent majd segítséget, akiknek van jövedelmük - bevallott jövedelmük - és adóalapjuk. Nézzük meg, hogy az előző kormány idején, amikor eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, akkor ezzel az intézkedéssel javítottak-e

azon állampolgárok helyzetén, akik mondjuk nem tudták igénybe venni, nem tudták érvényesíteni a gyermekek után járó adókedvezményt!

Az volt az alapvető probléma ezzel az intézkedéssel, hogy ezeket a pénzeket egy az egyben kivonták a költségvetésből.

Tehát

azon családok sem részesültek kedvezményben, akiknek volt adóalapjuk, de azon családok sem jártak jobban, akik esetleg segélyekből próbálták fenntartani magukat vagy korrigálni azon költségeket, amelyek a gyermekneveléssel jártak.

Tehát nagyon röviden: en

nek az országgyűlési határozatnak politikai üzenete is van, ez az üzenet pedig az, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára igenis fontos az, hogy a családokat és a gyermeknevelést támogassa minden olyan eszközzel, amivel csak lehet.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 130 1998.07.02. 9:08  113-143

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a következő határozatot hozta: a társadalombiztosítási önkormányzatok alkotmányellenesen jöttek létre, nem rendelkeznek kellő legitimációval, nem rendelkeznek kellő felhatalmazással. A régi parlament kormánypárti többségének nem sikerült egyetlenegy alkotmányosat sem alkotniuk a delegálási szabályok között.

Nem tudom, elnök úr, hogy a hangosítás működik-e? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Igen!) Jó. Köszönöm szépen.

Nem alkotmányos a szakszervezetek delegálásának módja, nem alkotmányos, hogy a járulékfizetés arányában delegáljanak a munkáltatók a jelen szabályok szerint. Nem alkotmányos, hogy a két nyugdíjasszervezetet nevesítették, továbbá nem alkotmányos az sem, ahogyan az önkormányzati szövetségek delegálnak, illetve nem alkotmányos az önkormányzati szövetségek delegálása.

Az Alkotmánybíróság 2000. január 1-jéig adott határidőt arra, hogy ezt a bizonyos alkotmányellenes helyzetet, szituációt megszüntesse a Magyar Országgyűlés. Ez a végső határidő. Ez nem azt jelenti, hogy 2000. január 1-jével kell megszüntetni az alkotmányellenes helyzetet, hanem eddig adott határidőt.

Azt hiszem, hogy egy polgári kormány számára elsőrendű a jogbiztonság helyreállítása. Ezért nem várhatunk, sürgősen megszüntetjük az alkotmányellenes helyzetet. Ez a legfőbb problémánk a két társadalombiztosítási önkormányzattal szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt magatartása következetes. 1991-ben és 1993-ban is elleneztük azt, hogy társadalombiztosítási önkormányzatok útján igazgassuk a két alapot. Feleslegesnek tartottuk azokat. Ha megvizsgáljuk az európai társadalombiztosítási rendszereket, akkor láthatjuk, hogy a problémák, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás problémái az igazgatási formától függetlenül minden országban jelentkeznek. De tulajdonképpen, ha továbbmegyünk az elmúlt öt év vizsgálatában, akkor feltehetjük azt a kérdést - és tegyük fel azt a kérdést -, hogy ment-e előbbre a világ a társadalombiztosítási önkormányzatok által.

Melyek voltak azok az érvek, amelyek elhangzottak a két önkormányzat felállítása mellett? Teljesültek-e vajon ezek a bizonyos elvárások? Először is: erőteljesebb lett-e a biztosítottak érdekeinek képviselete? Másodszor: demokratikusabb lett-e az önkormányzatok által a döntéshozatal? Harmadszor: hatékonyabbá és átláthatóbbá vált-e vajon a gazdálkodás?

A válasz mindhárom kérdésre az, hogy nem. Nem lett hatékonyabb a biztosítottak érdekeinek képviselete. Tett-e valamit vagy mit tett az Egészségbiztosítási Önkormányzat akkor, amikor megfosztották az egészségügyet forrásainak egyharmadától? Gyűjtöttek-e vajon akkor aláírásokat a biztosítottak érdekében? Én úgy emlékszem, hogy nem. Jobb lett-e az Egészségbiztosítási Önkormányzat működése alatt az egészségügyi ellátórendszer színvonala? Vajon az egészségügyben dolgozók úgy érzik-e, hogy az ő helyzetük javult az önkormányzat működése alatt? Azt hiszem, a válasz ezekre is nem.

De nézzük meg a következő kérdést, a gazdálkodást, tehát hogy hatékonyabbá, átláthatóbbá vált-e a gazdálkodás! Az előző Országgyűlésnek vizsgálóbizottságot kellett felállítania az Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségbiztosítási Önkormányzat gazdálkodását és pénzügyeit vizsgálandó. Ez a bizottság számos visszaélést tárt fel, és ebben a bizottságban egyébként az volt az ember érzése, hogy ezeknek a visszaéléseknek a mennyisége csak attól függ, hogy mennyi időt és energiát fordítunk ezekre a vizsgálatokra.

Egy-két példát hadd hozzak fel a vizsgálóbizottság jelentéséből, illetve munkájából. A kockázatkezelő kuratóriumok tevékenységében - amelyek milliárdos pénzek fölött diszponáltak - éppúgy megtalálható volt a személyi összefonódás, mint cégek reklámkampányának finanszírozása, és megtalálható volt az ellenőrzés szinte teljes hiánya. Így sikerült például olyan otthonápolási programokat finanszírozni, amelyek jelentősen többe kerültek, mint az aktív kórházi ellátás.

Emlékezzünk vissza, hogy a magán-betegszállítók kapcsán megismerkedhettünk olyan menetlevelekkel, amelyek szerint Veszprém 200 kilométerre került Budapesttől, vagy amelyek alapján a mentőautónak a nap 24 órájában 120 kilométer/órás sebességgel kellett száguldoznia az országban. Ez esetben egyébként nemcsak az ellenőrzés hiányáról volt szó; ezek az adatok olyan időszakból származnak, amelyet nem sokkal a vizsgálóbizottság előtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár két magas rangú tisztviselője ellenőrzött, és semmi kivetnivalót nem talált.

A biztosítottak vagyonával való gazdálkodást egyébként a legjobban az jellemezte, hogy állandó gyakorlattá vált, a törvényszegés ellenére: gyakorlatilag nem volt olyan vagyonelem, ahol ne vagyonvesztés következett volna be. Emlékezzünk vissza, hogy ez a bizonyos vagyongazdálkodás 1 milliárd forint kárt okozott a biztosítottaknak!

Ezt a bizonyos országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a bizottság terjesztett az Országgyűlés elé, a képviselők több mint 90 százaléka megszavazta, és emlékezzünk vissza, hogy melyek voltak a főbb pontjai ennek a határozati javaslatnak. Többek között ilyeneket tartalmazott ez az anyag: az Egészségbiztosítási Önkormányzat számtalanszor megsértette saját szabályzatát és a vonatkozó törvényeket, valamint ez a határozat mondja ki azt is, hogy a képviselők felelőtlenül gazdálkodtak a rájuk bízott közpénzekkel. Emlékeztetőül: ezt a bizonyos határozati javaslatot az akkori MSZP-s és SZDSZ-es képviselők is megszavazták, tehát valószínű, hogy akkor egyetértettek az ebben a határozati javaslatban foglaltakkal.

Összességében tehát megállapíthatjuk azt, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokkal kapcsolatos elvárások nem teljesültek. A '93 és '97 között működő Egészségbiztosítási Önkormányzat működését folyamatos botrányok kísérték. A '97-ben - tehát a tavalyi évtől - felállt Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat pedig alkotmányellenesen jött létre. Mindkettő - nemcsak az egyik, mindkettő!

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg tudom érteni azon önkormányzati képviselők aggályait, akik tiltakoztak a két önkormányzat felszámolása vagy megszüntetése ellen. Megbízatásuk megszűnik, és bizonyára még nagyon sok tervük, elképzelésük volt arra nézve, hogyan működtessék a két alapot.

Amint egy tévényilatkozatban hallottuk, sajnálják, hogy a jövőben nem tarthatják majd a kezüket és a szemüket a tb pénzügyein, gazdálkodásán. Én azt biztosíthatom, hogy a szemüket a továbbiakban is rajta tarthatják. (Taps a jobb oldalon.)

Nagyon jól tudjuk, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok fenntartása az ő érdekük. A két önkormányzat megszüntetése az ő érdeksérelmük. A mi feladatunk, a polgári kormány feladata azonban a biztosítottak, a nyugdíjasok, az egészségügyben dolgozók, a betegek és az egészségesek érdekeinek képviselete. Ezt vállaltuk, ezt ígértük, most ezt teljesítjük.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)

 

(19.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 59 1998.09.30. 2:05  1-191

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt úgynevezett szocialista Képviselőtársaim! (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Nézzük csak, hogy mit jelentett az elmúlt négy évben a családtámogatás az önök értelmezése szerint! Csökkenő értékű nyugdíjakat, az inflációt meghaladó gyógyszerárakat, amelyek a nyugdíjasokat érintették, drasztikusan növekvő energia- és közüzemi díjakat. Mi ma egy nyugdíjas háztartásában, költségvetésében a legnagyobb tétel? A gyógyszer- és a közüzemi számlák.

Mit jelentett egyébként még az úgynevezett szocialista családpolitika? Gyermekek után járó adókedvezmény megszüntetése, eltörlése - felejtsük el. Ugye, ez volt? Családi pótlék alanyi jogosultságának megszüntetése és az úgynevezett olyan jövedelemhatárhoz kötése, amely alapján egy olyan házaspár, ahol, mondjuk, az egyik szülő pedagógus, a másik köztisztviselő, kicsúszott a családi pótlék vagy a gyes folyósításából. Nem tudom, hogy ezen a házaspáron értjük a gazdagokat? Ezt jelentette az önök családpolitikája.

Mit jelent a Fidesz családpolitikája? Lendületben és lendületesen kezdett hozzá a Fidesz-kormány, a polgári kormány egy új családpolitika kialakításához. Ez pedig azt jelenti, hogy alanyi jogon jár a családi pótlék, visszaállítjuk a gyermekek után járó adókedvezményt, növeljük a nyugdíjak vásárlóértékét. (Zaj.)

És tisztelt Bleyer képviselőtársam, nagy tisztelettel hadd jegyezzem meg, hogy az én nagymamám nekem tegnap este azt mondta, hogy kedves kis unokám, nemcsak az a lényeg, hogy szám szerint mekkora lesz az én nyugdíjam, hanem az is lényeges, hogy majd a gyógyszeremet mennyi pénzért tudom megvásárolni, és hogy mekkora lesz a közüzemi számla. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) És itt, ma a parlamentben elhangzott az is - és ezt most megerősítem -, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a főként a nyugdíjasok által fogyasztott gyógyszerek ára ne haladja meg az infláció mértékének növekedését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 50 1998.11.04. 2:16  23-83

SELMECZI GABRIELLA, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képvisel

őtársaim! Tegyük akkor világossá ország és világ előtt, de főképp az egészségügyi dolgozók előtt, miért volt szükség arra, hogy a zárszámadásban lehetőséget biztosítsunk arra, hogy 1,6 milliárd forinttal túllépjük a gyógyító-megelőző kasszát. Erre azért volt szükség, tisztelt képviselőtársam, mert ha ezt nem tesszük meg, hanem az egészségügyi miniszter úr a súlyszámokat korrigálja, akkor ebben az esetben ennek az évnek az utolsó hónapjaiban, október, november, december hónapban drasztikusan kellett volna csökkenteni azt az összeget, amelyből a fekvőbeteg-ellátást finanszírozzuk. Ez azt jelentette volna, hogy idén elindulnak a kórházcsődök. Felelőtlen döntés lett volna, ha ezt a korrekciót nem tesszük meg.

 

 

(12.00)

 

 

Tegyük világossá ország-világ előtt és főképp az egészségügyben dolgozók előtt, hogy az a kérdésfeltevés, amelyet Keller László képviselőtársunk az előbb a pulpitusról elmondott, ami valahogy úgy hangzott, hogy miért nem korrigáltuk a súlyszámokat, mert ezzel nem kellett volna túllépnünk ezt a kasszát; ez azt jelentette volna - mondom még egyszer -, hogy súlyos költségvetési és finanszírozási problémák lettek volna a kórházakban. A polgári kormány felmérte a helyzetet, és az előző költségvetések, az előző finanszírozási problémák korrekciójára hozta meg ezt a döntést a kórházak, a fekvőbeteg-ellátó intézmények működésének biztonsága érdekében, és ennek következtében mind a tízmillió magyar állampolgár ellátása és biztonsága érdekében.

Felelősségteljes döntés volt, és én most már értem, hogy ön miért tette föl ezt a kérdést és miért kritizálta ezt a döntést. Mondom még egyszer, hogy ha az ön gondolkodását és logikáját fogadjuk el, akkor az év utolsó két hónapjában nagyon súlyos finanszírozási válság alakult volna ki a fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Én ezt az 1,6 milliárdot nem sajnálom, jó döntést hoztunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 58 1998.11.04. 2:19  23-83

SELMECZI GABRIELLA, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Keller Képviselő Úr! A parlamentben természetesen felszólaltam már; sajnálom, hogy ön nem hallhatta ezeket a felszólalásokat. De én nagyon szívesen bármikor elmagyarázom önnek azt, hogy melyik ponton keverte a szezont a fazonnal az előbbi hozzászólásában.

Mást jelent a társadalombiztosítás működési költségvetése, és mást jelent az ellátórendszer működési költségvetése. Hogyha megnézi a társadalombiztosítás költségvetését, megnézi a társadalombiztosítás zárszámadását, akkor a részletekből világosan kiderül, hogy külön is foglalkozunk az ellátórendszer költségvetésével, bevételeivel és kiadásaival, és egy másik részben foglalkozunk a társadalombiztosításnak a működési költségvetésével. Ez nagyon helyes, hogy így van. Sokkal tisztábban és világosabban lehet látni így a bejövő, befolyó összegeket és a felhasználásra kerülő összegeket. Tehát a társadalombiztosítás működési költségvetésének a problémáit, amely ugye az előző rendszerből fakad javarészt, összekeverni azzal, hogy az ellátórendszernek a költségvetésében milyen problémák vannak, én úgy hiszem, nem tesz jót, mert összekeveri, mondom, képviselő úr a szezont a fazonnal.

Az előző évek társadalombiztosítást érintő működési költségvetése és költségei pazarlóak voltak. Az egyik legfontosabb célunk, hogy a tb működési költségeit átvilágítsuk, és legkésőbb a jövő évtől megtakarításokat, eredményeket remélünk az intézkedésekből, amelyeket foganatosítani fogunk.

Tisztelt Bauer képviselőtársamnak pedig röviden azt tudom mondani, hogy el fogom önnek küldeni részletesen a kimutatást, hogy az idei évben hogyan néztek ki ezek a számok, amelyeket ön kérdésként föltett. A társadalombiztosítás vagyonában pedig nem történtek ilyen mértékű mozgások, amelyeket ön, nem tudom, honnan vett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Kérem, forduljon nyugodtan hozzám információkért, el fogom önt látni ezekkel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 62 1998.11.04. 2:08  23-83

SELMECZI GABRIELLA, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Indokoljuk meg a '98. évi költségvetést - hangzott el Keller képviselőtársam szájából. Hadd tegyek fel egy kérdést! Vajon amikor ön a Népjóléti Minisztérium államtitkára volt, figyelemmel követte-e azt, hogy mi folyik a társadalombiztosításnál? (Keller László igent int.) Ha jól emlékszem, ön csak pár hónapja képviselő, és jó pár hónappal ezelőtt ön politikai államtitkárként ült itt, és ha jól emlékszem, akkor ön politikai államtitkárként részese volt a társadalombiztosítás '98. évi költségvetése kialakításának és megalkotásának.

Hadd tegyem fel a kérdést: nem emlékszik ön, tisztelt képviselő úr, arra, hogy amikor politikai államtitkár volt, hogyan tervezték a költségvetést, hogyan fogadták el ezeket a számokat? Olvasta-e ön a vizsgálóbizottság jelentését, amely tartalmazta azt, hogy mi folyik a társadalombiztosítás berkein belül?

Szóval, én nagyon szívesen tájékoztatom önt, de ezt megelőzően térjen vissza az emlékeihez, ha vannak, hogy az önök kormányzása alatt mi történt a társadalombiztosítás berkein belül. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

A másik megjegyzésem az lenne, hogy elég kevés önbizalommal rendelkezik a képviselő úr, amikor azt mondja a pulpitusról, hogy csak akkor fogadja el az MSZP frakciója ezt a zárszámadást, ha én elmegyek a költségvetési bizottságba és beszámolok a társadalombiztosítás pénzügyi folyamatairól és vagyonmozgásairól. Ha ön engem megkér, hogy menjek el és vegyek részt a bizottság ülésén, én ezt megteszem önnek, nem kell minket - idézőjelben - "megzsarolni" ezzel. Én szeretném, ha nyugodt és tiszta lenne az MSZP-frakció lelkiismerete, és ne attól függjön, elfogadják-e a zárszámadást vagy nem, hogy én elmegyek-e a költségvetési bizottság ülésére vagy sem, én ezt megteszem nagy barátsággal önöknek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 46 1998.11.19. 1:43  1-109

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Üszögi-Bleyer Jenő képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Tisztelt Képviselőtársam! A nyugdíjasok helyzete a következő években javulni fog, ahogy ezt a polgári kormány ígérte. Emlékeztetném önt, hogy a nyugdíjak emelkedése nem fog elmaradni a jövő évi inflációtól, ami pozíciójavulást fog eredményezni a nyugdíjak értékében.

Arra is szeretném önt emlékeztetni, hogy az önök által kritizált, megszavazott módosító javaslat, amely tulajdonképpen visszahoz a központi költségvetésbe 11,6 milliárd forintot, ez az úgynevezett "befagyasztottuk a nyugdíjreform hatását", és jövőre csak 6 százalék megy át az üzleti biztosítók kasszájára, nem pedig 7, és ez az 1 százalékos különbség 11,6 milliárd forinttal többet fog eredményezni a központi költségvetésbe, ez is azt jelzi, hogy igenis odafigyelünk a nyugdíjkasszára és igenis odafigyelünk arra, hogy milyen a nyugdíjasok helyzete, és tartjuk a kormányprogramban ígérteket, hogy javulni fog a helyzetük.

A szégyenteljes megrövidítést, amiről ön beszél, ezt egy picit korábban kellett volna önnek elmondani itt, a Parlament falai között, például 1996-ban, amikor a nyugdíjasok csak félszázalékos emelést kaptak, vagy mondhatnám azt, az előző ciklus bármelyik vitájában az MSZP-SZDSZ-kormányzat négy éve alatt bármikor, amely ciklusra az volt a jellemző - ön mondta -, hogy a nyugdíjak értéke körülbelül 20 százalékot romlott.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 285 1998.11.24. 1:50  269-376

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Keller László képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni.

Az ön feltett kérdéseire az egyik válaszom az, hogy a Fidesz választási programja, valamint a kormányprogram tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a polgári kormány most végrehajt és bevezet.

Engedje meg, hogy a kétperces felszólalás keretében én is feltegyek önnek egy-két kérdést. Az egyik ilyen kérdés, hogy ha már itt tartunk: például '96-ban ki volt az, aki megbeszélte az érintettekkel a Bokros-csomag bizonyos elemeit? (Dr. Takács Imre: '95-ben volt, de mindegy!) Ki volt az, aki a családokkal, a családfőkkel, az érintett egyesületekkel megbeszélte azt, ami a családi pótlékkal, a gyessel, a gyeddel, ezen intézményekkel, ezen támogatásokkal történt?

Azt is hadd kérdezzem meg öntől, hogy amikor az elhíresült és végrehajthatatlan, úgynevezett kapacitástörvényt önök elfogadták, akkor a szakma képviselői vajon mit mondtak erre a kapacitástörvényre (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem illik a témához!), ami valami egészen bonyolult, átláthatatlan képlet alapján próbálta meg csökkenteni a kórházi ágyszámokat. Emlékeim szerint azok az adatok, amelyekből önök kiindultak, hogy hány kórházi ágy van Magyarországon, aktívak, nem aktívak, mire használjuk ezeket, ezek az adatok is meglehetősen rosszak voltak. Én emlékszem a szakma kritikáira, emlékszem arra, hogy nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem a szakmai képviselői is reagáltak erre a bizonyos kapacitástörvényre, hogy ez így nem lesz jó, s másképp kellene megoldani az egészségügy különböző problémáit.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 126 1999.09.27. 10:07  113-179

SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-SZDSZ-kormány utolsó beterjesztetett tb-költségvetése volt az 1998-as. Az 1998. évi tb-költségvetés tény, ezen változtatni már nagyon nem lehet, azt javaslom, hogy a mai vitában ezért a tanulságokat vonjuk le a zárszámadás kapcsán, mert érdemes. Az egészségügyben a költségek sokkal gyorsabban, sokkal dinamikusabban nőnek, mint a gazdaság. Ez jelenti magát ezt az óriási kihívást, ami előtt mi is állunk, tulajdonképpen óriási kihívás előtt áll az egész társadalom, mert a megtermelt hazai össztermékből egyre nagyobb hányadot kellene az egészségügyre fordítani. Valamelyik kollégánk azt mondta, hogy az orvostudomány ma már a lehetetlenre is képes lenne, de a lehetségesre sincs elég pénze.

Különösen igaz ez a mondás, illetve ez a tendencia a gyógyszerkiadásokra. Az új készítmények sokkal drágábbak, mert a kutatásfejlesztés óriási összegekbe kerül.

(21.30)

Főként a nagy gyógyszergyártó cégek bevételük 30-40 százalékát is kutatásokra fordítják. Ez természetesen meg kell hogy jelenjen a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények árában. Ha ezt nem vállalja a társadalom, akkor nem lesz kutatás, nem támogatjuk ezt. Tulajdonképpen ez az a kihívás, amelyre választ kell találnunk.

Ennek az eszmefuttatásnak a kapcsán feltehetjük azt a kérdést, hogy miben van a politikus felelőssége. Szerintem itt kettős a politikus felelőssége. Egyfelől el kell dönteni, hogy az egyik oldalon befolyó pénzekből, amit járulékpolitikával alakítunk ki, mennyit fordítunk ebben az adott esetben gyógyszerre. A másik ilyen kérdés, amelyet a politikusoknak kell eldönteniük, és amiben a politikusok felelőssége van az, hogy milyen készítményeket, milyen módon, milyen mértékben támogat.

Nézzük az első kérdést, hogy mennyi pénz is fordítottunk 1998-ban a gyógyszerek támogatására! Az 1998-as előirányzat 102,6 milliárd forint volt, ami csaknem azonos volt az 1997-es tényadattal, tehát nem emeltek még nominális értékben sem ezen a kasszán. Noha az infláció nemcsak megvolt 1998-ban is, hanem elmondhatjuk hogy az egészségügyben jóval magasabb az infláció, sok esetben duplája a normális inflációnak. Az 1998. évi, tehát az adott évi tényadat 125 milliárd forint volt, amely 21,8 százalékkal magasabb volt a tervezettnél, tehát a tervezett szám jóval alatta maradt a tényleges számnak.

A gyógyszerkérdéssel kapcsolatos másik probléma, amelyet felvetettünk, az, hogy milyen készítményeket, milyen módon, milyen mértékben támogatunk. Mindig a szaktárca feladata, felelőssége e támogatási rendszer kidolgozása és bevezetése. Sajnos, e területen 1998-ban, sőt az azt megelőző években is, azaz az előző kormány idején igazi előrelépés nem történt. Pedig az állampolgár, illetve a beteg számára azon túl, hogy mennyit fizet, amikor bemegy a patikába az adott készítményért az is nagyon fontos kérdés, hogy mit kap a pénzéért. Az a készítmény, az a gyógyszer, amit felírtak neki és kiváltja a patikában, milyen gyorsan hat, milyen mellékhatásai vannak. Nagy kérdés az is, hogy megfelel-e ez a készítmény a bizonyítékokon alapuló gyógyítás követelményeinek, amit Nyugat-Európában, illetve már az Egyesült Államokban régóta alkalmaznak. Amint mondtam, ezen a ponton igazából nem történt előrelépés, és ezt az 1998. évi tb-költségvetés zárszámadásakor megállapíthatjuk.

Az egész gyógyszerkérdés másik érzékeny része a közgyógyellátási rendszer. Anyagi, azaz szociális helyzete miatt egy meghatározott kör térítésmentesen kapja meg a szükséges gyógyszereit, nagy vonalakban ezt nevezzük közgyógyellátotti rendszernek. Ha ezt a szabályt minden egyes készítményre, gyógyszerre kiterjesztenénk, akkor óriási összegeket emésztene fel e rendszer támogatása, ezért a gyógyszerek egy szűk körére terjed ki ez az ellátási forma. Ez a kör - már régóta kritizáljuk - elavult, és tulajdonképpen azt is kimondhatjuk, hogy a betegségek egy részére nem tartalmaz igazán hatékony gyógyszert. Ennek a humánusabb, igazságosabb formáját nem találta meg 1998-ig az MSZP-SZDSZ-kormány, talán nem is kereste. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.)

Nézzük a következő részét az 1998. évi költségvetés zárszámadásának! Nézzük meg a gyógyító-megelőző kasszát, amelyből az egészségügy működési költségeit finanszírozzuk, illetve amely kassza fedezetet nyújt az egészségügyi dolgozók béreire! Ha a számokat megnézzük, 1998-ra 16 százalékos illetményemelést ír elő a költségvetési törvény. Emlékeztetőül mondom, hogy ebben az évben 19 százalék volt az infláció. Tehát reálértékben akkor is csökkentek volna a bérek, ha ez a tervezett 16 százalékos emelés megvalósult volna. Azonban - és itt idézném az Állami Számvevőszék anyagát - "a finanszírozásban bevezetett egységes alapdíj oly mértékben rendezte át az intézményi bevételeket, hogy a bérfejlesztés forrását nem mindenhol tudták kigazdálkodni."

Ezenkívül nem szerepelt a költségvetésben a 13. havi közalkalmazotti bérek fedezete sem, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 4,2 milliárd forintot kellett az intézmények részére kiutalni. A gyógyító-megelőző kassza finanszírozásában ezen túl a legnagyobb gondot az jelentette az intézményeknek, hogy egy év alatt két alkalommal változtatták meg a finanszírozási összegeket az egyes kasszák közötti átcsoportosítással. Ilyen körülmények között nagyon nehéz volt a kórházaknak tervezni, akár csak egy évre előre is.

Ebben az évben, tehát 1998-ban terhelte az egészségügy költségvetését egy elhíresült ágyszámcsökkentés áthúzódó hatása is. Az elbocsátások miatti végkielégítések és az elmaradt ügyeleti díjak kifizetésének terhe, amiről most beszélek, és ami az 1998. évi költségvetést pluszban terhelte. Ha megnézzük a számokat, akkor végkielégítés címén a tervezett 100 millió forint helyett 391 millió forintot kellett kifizetni, ez azt jelenti, hogy jóval nagyobb mértékű elbocsátások voltak 1998-ban az egészségügyben, mint azt az MSZP-SZDSZ-kormány el kívánta hitetni.

Pár szót szólnék a nyugdíjbiztosítás költségvetéséről. Itt az előző évek gyakorlata folytatódott. A számmisztikának megfelelően a bevételek felül lettek tervezve, a kiadások alul lettek tervezve. Ezért nem csoda, hogy a hiány itt elérte a 20 milliárd forintot. A központi költségvetés egyébként ezt a 20 milliárd forintot pótolni fogja az idei költségvetésben. Tehát az MSZP-SZDSZ-kormány tervezési hibáját idén a Fidesz-Kisgazda-MDF-kormány fogja rendezni, azaz pótolja ezt a 20 milliárd forintot a nyugdíjkasszánál. Ezt a pótlást egyébként, amelyet a polgári kormány fog végrehajtani az idén, az Egészségügyi Alapnál is meg fogja tenni, 70,7 milliárd forint fog átadásra kerülni.

Az egészségbiztosító munkatársai végzik a családtámogatási rendszer egyes elemeinek - családi pótlék, gyes és így tovább - folyósítását. Ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy 1998-ra és az előző évekre jellemző volt, hogy egyfelől támogatási formákat szüntetett meg az MSZP-SZDSZ-kormány - lásd a gyed intézményét, rendszerét -, másfelől pedig megállapíthatjuk azt is, hogy fokozatosan elértéktelenítették e támogatásokat.

Összefoglalóan a tb-költségvetésének zárszámadásáról azt tudom mondani, hogy ezen zárszámadás tanulsága szerint tükör volt az MSZP-SZDSZ-kormány egészségügyi, illetve családpolitikájáról.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 136 1999.09.27. 2:13  113-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Szót kértem már kicsit korábban, csak nem akartam a képviselőtársunk hozzászólását megzavarni. Keller László hozzászólására szeretnék reagálni.

A gyógyszer, gyógyszer-támogatási rendszer kérdése: emlékezzünk vissza, hogy ebben az évben több szakmai és politikai vitát váltott ki, hogy a kormány is többször megtárgyalta, a minisztérium is többször előterjesztette az új gyógyszer-támogatási rendszer alapelveit. Megnéztem az akkori bizottsági ülések jegyzőkönyvét, amiből kiderül, hogy például Kökény Mihály képviselőtársunk többször azt a kifejezést használja a gyógyszer-támogatási rend alapelveinek kidolgozása kapcsán, hogy mi ez a huszárroham. Tehát akkor a parlament szociális és egészségügyi bizottságában az ön frakciótársa azt kifogásolta, hogy mi ez a huszárroham, és hogy miért ilyen gyorsan alakítjuk át a gyógyszer-támogatási rendszert.

Most pedig ön, illetve többen azt vetik szemünkre, hogy ez nem történt meg. Ezért szeretném önöket tájékoztatni vagy felhívni a figyelmüket, hogy az alapelvek szintjén kidolgozást nyert ez a kérdés. Természetesen ez egy folyamat, egy tendencia, sohasem tehetünk pontot az ügy végére, ezt folytatni kell, és az alapelveknek megfelelően tovább kell módosítani, korrigálni a gyógyszer-támogatási rendet.

Tervezési hibákról beszéltem, amikor a '98. évi tb-költségvetést emlegettem. Ön azt mondja, hogy nem olyan nagy összeg ez a végkielégítés, és nem olyan komoly probléma az, hogy elbocsátások voltak az egészségügyben. Viszont emögött egyének, emberek vannak, egyéni sorsok. De - ezt szintén jó szándékkal mondom önöknek - remélem, arra nem kell várniuk, hogy a Fidesz-Kisgazdapárt-MDF-kormány idején kapacitástörvény legyen a magyar Országgyűlésben; nagyon remélem, hogy nem lesz. Ez egyszer volt, annak idején a Bokros-csomag kapcsán.

Remélem, hogy ezt a törvényt el is felejthetjük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), annak áthúzódó hatásaival együtt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 140 1999.09.27. 2:01  113-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Keller Képviselőtársam! Ha megnéz egy szakkönyvet a vezetéstechnikáról, illetve arról, hogyan kell egy szervezetet kormányozni, hogyan kell egy szervezetet vezetni, akkor kiderül ezekből a szakanyagokból, hogy először meg kell határozni, mi a cél, mi a feladat. Ezután a célhoz, illetve a feladathoz kell rendelni a stratégiai kérdéseket. A kormány, illetve a szaktárca az egészségügyi miniszter úrral az élen ezt tette: meghatározta az alapelveket egy bizonyos cél elérése érdekében. Ezeket az alapelveket a kormány megtárgyalta, ez vonatkozik majd, mondom, a következőkben még részletesebben kidolgozandó gyógyszer-támogatási rendre.

Ha ön úgy érzi, hogy semmi nem történt a gyógyszertámogatás területén, akkor újra fel kell tennem önnek azt a kérdést, hogy Kökény Mihály, az ön frakciótársa mire mondta azt gyógyszer-támogatási renddel, illetve a gyógyszer-támogatási kérdésekkel kapcsolatban, hogy mi ez a huszárroham. Valamire mondania kellett, ezek szerint ő elismerte, hogy valami azért történik kormányzati berkeken belül.

Kapacitástörvény: most azt nem értem, hogy amikor önök beterjesztették az úgynevezett kapacitástörvényt, az indoklásban, illetve a parlamenti vitában többek között az szerepelt, hogy a kapacitásokat szűkíteni akarják, ennek következménye az lesz, hogy el fognak bocsátani dolgozókat. Ön itt újra most bevallotta, hogy a kapacitástörvénynek sok értelme nem volt (Keller László: Nem ezt mondtam!), tulajdonképpen így fordítom le az ön hozzászólását. (Keller László: Nem ezt mondtam!) Azt hiszem, felejtsük is el ezzel a rossz emlékű Bokros-csomagot, illetve kapacitástörvényt, az egészségügyet teljesen más módon kell átalakítani, mint ahogy azt önök elképzelték.

Lejárt a két percem. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 146 1999.09.27. 1:38  113-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Keller Képviselőtársam! Abban egyetértünk, hogy a tények, azok tények. Tény az, hogy a kapacitástörvénynek valójában semmi értelme nem volt, szakmailag nem lehetett alátámasztani. Tény az, hogy ez mára bebizonyosodott.

Az egészségügyi ellátórendszert teljesítményadatok alapján finanszírozzuk, teljesítményt finanszírozunk az egészségügyi ellátórendszerben. A pénz az egészségügyi ellátórendszerbe nem az alapján megy, hogy az adott kórházban vagy az adott osztályon hány ágy van. Innentől kezdve dilettáns elképzelés volt, hogy a kapacitástörvényen keresztül - ami egy rendkívül bonyolult képlettel határozta volna meg az ágyszámokat - szabályozzuk az egészségügyi ellátórendszert.

Tény az - miután mára már bebizonyosodott -, hogy a kapacitástörvénnyel, lássuk be őszintén, nem érdemes már foglalkozni, mert nincs semmi értelme. Még egyszer mondom, teljesítmény alapján finanszírozott egészségügyben lényegtelen kérdés az, hogy hány ágy van egy adott osztályon, hiszen a finanszírozást ez nem befolyásolja. Az is tény, miután mára bebizonyosodott, hogy az ellátórendszerben strukturális átalakítást kapacitástörvénnyel kierőszakolni semmiképpen, semmi módon nem lehet. Tehát egyetértünk abban, képviselőtársam, hogy ezek tények, a mai napra már beigazolódtak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 181 1999.11.10. 1:39  170-312

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Egy ügyrendi és egy tartalmi megjegyzésem lenne a kétperces időkeretben.

Az ügyrendi megjegyzésem az lenne, hogy én is úgy ítélem meg, hogy Keller képviselőtársam, bizonyára azért, mert nagyon koncentrált a módosító javaslatokra és a részletes vitára, eltért a Házszabálytól. Én is úgy ítélem meg, hogy nem a benyújtott módosító javaslatokról beszélt az előző felszólalásában. (Mádai Péter: Ebben mi az ügyrendi?)

A tartalmi megjegyzésem pedig az lenne, hogy abban az esetben, amikor Keller képviselőtársam azt feszegeti és azt veti a kormány szemére, hogy növeli a hiányt, hogy a tb-költségvetésben magas a tervezett hiány, akkor egy picit egy filozófiai vitára vagy megközelítésre szeretném felhívni a figyelmét. Ezt a hiányt a központi költségvetés átadja a társadalombiztosítási alapoknak, amely pénzösszeget egészségügyi ellátásra, illetve ha a nyugdíjbiztosítónál van hiány, akkor a nyugdíjak kifizetésére fordítja a társadalombiztosítás.

Tehát tulajdonképpen arról van szó, hogy a kormány a programjában foglaltaknak megfelelően, ami úgy szól, hogy a járulékot nem fizetők után pénzeszközöket ad át a társadalombiztosításnak járulék fedezeteként, tulajdonképpen ezt hajtja végre. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez hiány, de én azt hiszem, inkább mondjuk azt, hogy a központi költségvetés átad az egészségbiztosítónak milliárdokat, azért, hogy az egészségügyi ellátásokat zökkenőmentesen és a törvényben meghatározottaknak megfelelően fizetni tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 191 1999.11.10. 0:32  170-312

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Keller képviselőtársam azon állítása, mely szerint nem lett átutalva a társadalombiztosításhoz valamilyen összeg, erre azt kell mondanom, hogy az államigazgatásban, az államapparátusban dolgozó köztisztviselők a hatályos jogszabályoknak megfelelően dolgoznak és működnek, törvénysértést nem követnek el, amit át kell utalni, azt átutalják, ami az ő feladatuk, azt megteszik. Ebben az értelemben meg kell őket védenem.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 195 1999.11.10. 2:05  170-312

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném röviden összefoglalni a vagyonértékesítés lényegét és annak okait, tudniillik úgy értelmezem, hogy itt egy kicsit félrecsúszik a vita, és mintha a Szocialista Párt képviselői elbeszélnének a lényeg mellett. A társadalombiztosítás költségvetése egyfelől a polgárok által befizetett járulékokból, másfelől javarészt a központi költségvetés átadott pénzösszegeiből adódik össze. Amit a központi költségvetés átad, azt tulajdonképpen járulékfizetés fedezeteként adja át azon állampolgárok nevében és helyett, akik nem képesek járulékot fizetni. Az én felfogásomban ez így néz ki.

A társadalombiztosítás annak idején vagyont kapott, méghozzá annak érdekében, hogy ezt a vagyont a volt tb-önkormányzatok úgy működtessék, hogy ennek legyen hozama, a hozam befolyjon, tehát a működtetés nyeresége befolyjon a tb-alapok költségvetésébe, és tulajdonképpen ezzel a két bevétellel lehessen pótolni a hiányzó összegeket, illetve ha deficites a tb-alapok költségvetése, ezt lehessen pótolni.

Az évek során bebizonyosodott, hogy ezt a feladatot, ezt a célt nem tudtuk elérni; most mindegy, hogy kinek a hibájából, lehet, hogy az elv volt rossz, valószínű, hogy a tb-önkormányzatok nem tudtak vagyont kezelni eredményesen. A lényeg az, hogy a kormányzat, illetve az Országgyűlés úgy döntött, hogy miután ez a vagyon nem töltötte be a szerepét, ezért azt értékesíteni kell, és az ebből befolyó összeget be kell rakni a társadalombiztosítás költségvetésébe. Az, hogy a Club Aliga jelen pillanatban nem lesz értékesítve, hanem másra lesz felhasználva, ez nem az alapok kára, hiszen amint azt elmondtuk, a központi költségvetés beteszi ezt az összeget, a hiányzó összeget, viszont itt felhívnám a figyelmet, hogy az egészségügyi miniszter úr elképzelései szerint ezt az orvostársadalom fogja majd használni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 265 1999.11.10. 4:07  170-312

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először az ajánlás 14. pontjában szereplő módosító javaslatról szóljak egypár szót, amelyet Horváth Zsolt képviselőtársammal nyújtottunk be.

Ez a módosító javaslat azt tartalmazza, hogy a gyógyító-megelőző kassza másfél százalékát az ellátás hatékonyságának érdekében fejlesztések finanszírozására lehessen fordítani. Ez a módosító javaslat tulajdonképpen lehetőséget teremtene arra, hogy azt az egészségügyi intézményt, amely preferál vagy kifejleszt olyan eljárásokat vagy olyan beruházásokat eszközöl, amelyek az ellátás színvonalát, és nemcsak az ellátás színvonalát, hanem költséghatékonyságát növelik, valamilyen módon preferáljuk, jutalmazzuk.

Úgyhogy tulajdonképpen ez a módosító javaslat szolgálna arra, hogy ezt az alapot megteremtse. Talán egy-két példát említenék, hogy konkrétan mire gondoltunk itt. Ilyen lehet például az egynapos sebészet fejlesztése, bevezetése, illetve bármi más olyan egészségügyi ellátás, amely a költséghatékonyságot növeli.

A másik módosító javaslat, amit a figyelmükbe szeretnék ajánlani, a 16. szám alatt szerepel. Ugye, azt mindannyian érezzük, hogy átalakítás előtt áll az egészségügy, nemcsak a finanszírozási oldala, hanem az ellátórendszer is maga. Szerintem nagyon fontos feladatunk az, hogy ezeket a modellkísérleteket, amelyeket megemlít ez a módosító javaslat, támogassuk és erősítsük. Hiszen ezeken a modellkísérleteken keresztül lehet majd lemodellezni azt, hogy mi egy új elképzelésnek az előnye, mit kell rajta javítani, és esetleg a kiküszöbölendő hibáit, hátrányait előre tudjuk modellezni, előre tudjuk tanulmányozni ezeket. Az idén már több ilyen modellkísérlet indult el, ha jól emlékszem, körülbelül három-négy hónapja működnek ezek, és jövőre a vasútegészségügy területén terveznénk némi átalakítást.

Ez a módosító javaslat tulajdonképpen egyértelműsítést, pontosítást tartalmaz. Az előterjesztésben nem teljesen egyértelmű, hogy ebbe a kétszázezer főbe, amely a modellkísérletben részt vehetne mint érintett állampolgár, beleértjük-e a vasútegészségügyet vagy sem. Ez a módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a kétszázezer lakos fölött értjük a vasútegészségügyet, és ezzel tulajdonképpen lehetőséget teremtünk arra, hogy a vasút-egészségügyi alapellátásban finanszírozottakra is kiterjesszük ezt az úgynevezett modellkísérletet.

Nincs kizárva, hogy mindkét módosító javaslatot csatlakozóval próbáljuk még korrigálni, illetve egyéb alternatívákat nyújtani a tisztelt képviselőknek. A 14. számon szereplő javaslathoz egy csatlakozó módosítót már benyújtottunk, amely a másfél százalékot fél százalékra csökkentené, ez egy alternatívája lehet ennek a javaslatnak, illetve a 16. szám alatt szereplő módosító javaslatnál egy olyan alternatívát javaslunk a képviselőknek, amely a kétszázezer lakost kétszázötvenezerre emeli, plusz még efölött beleértendő a vasút-egészségügyi ellátás is.

Kérem képviselőtársaimat, hogy mivel mind a két javaslat egy picit modell értékű, újít, és jó értelemben olyan kísérletek alapjául szolgál, ami képes arra, hogy az elkövetkezendőkben az előnyöket és hátrányokat modellezze, támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 271 1999.11.10. 1:55  170-312

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínű, hogy vagy nincs önökben kezdeményezőkedv, vagy nem sikerült megérteni a módosító javaslatok lényegét.

Az úgynevezett másfél százalékos módosító indítvány nem vesz el a gyógyító-megelőző kasszából. Ugyanúgy ott hagyja a pénzt, csak egy picit behatárolja, és megmondja, hogy mire adhatja ezt a bizonyos összeget.

Kettő: arról beszélünk, hogy olyan költséghatékony megoldásokat támogatnánk ebből a keretből - mondom, ott marad az ellátórendszernél, ugyanúgy a gyógyító-megelőző kassza része -, ami költséghatékony megoldást eredményez. A költséghatékony megoldásoknak és eljárásoknak az az eredménye, hogy költséget takarítunk meg, tehát tulajdonképpen indirekte nagyobb lesz a mozgástér a kasszában. Nem úgy, ahogy Kökény képviselőtársam mondta, hogy szűkül a mozgástér, pont az ellenkezője fog történni.

Kökény képviselőtársam mondja, hogy nem állnak rendelkezésünkre tapasztalatok. Ezt, gondolom, a VTI módosító javaslat kapcsán mondja. Pontosan azért végzünk modellkísérleteket, hogy a nagy és átfogó átalakítások előtt legyen tapasztalat: vajon, amire mi gondolunk, amit szeretnénk, ami koncepcionálisan már le van írva, ki van dolgozva, ha a gyakorlatban kipróbáljuk egy kisebb közösséggel modellkísérletként, annak mi az előnye, mi a hátránya. Tulajdonképpen a modellkísérletnek ez a lényege, és majd ha ezek a modellkísérletek folynak, és elemezzük őket, igazából akkor állnak a rendelkezésünkre tapasztalatok a gyakorlatból. Tehát pontosan ez a funkciója, hogy az ön aggályait megválaszoljam.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

(18.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 279 2000.02.08. 2:04  278-282

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Választókörzetem, Budaörs és Törökbálint térsége évek óta különböző környezetvédelmi problémákkal küzd, amelyek elsődleges forrása az M7-es, M1-es főút bevezető szakasza, amely elég jelentős környezeti terhelést jelent az itt élőknek.

A kormány külön is foglalkozott ezzel a problémával, és egy határozatban kötelezte el magát arra, hogy Budaörs térségében zajvédő fal épüljön az M1-es, M7-es autópálya-szakasz mellett, illetve hogy épüljön meg a Törökbálint belterületi szakaszát elkerülő összekötő út. A döntés tehát már megvan, a polgári kormány a forrásokat is megjelölte, most már csak a zajvédő fal és az összekötő út hiányzik.

Az idei költségvetési törvény kapcsán módosító indítványt nyújtottam be, amely garantálta volna a forrásokat a kormányhatározaton túl is, hogy végre elkészüljön ez a két nagyon fontos beruházás. A módosító indítványom szerette volna megerősíteni azokat a különböző tárcákkal régóta folytatott megbeszéléseket és levelezéseket, amelyek eredményeképpen ez a két beruházás létrejöhet.

Az előterjesztő képviselői azonban a bizottsági üléseken a javaslatomat nem támogatták, az államháztartási törvényre is hivatkozva.

Tisztelt Államtitkár Úr! Budaörs és Törökbálint bízik a kormányhatározat mielőbbi valóra váltásában, és várja, hogy végre zajvédő fal fogja fel a zajártalmi terheléseket, illetve a törökbálinti összekötő út révén szeretne megszabadulni a tehergépkocsi-forgalomtól.

Kérdezem ezért az államtitkár urat: tud-e valami biztatót mondani Budaörs és Törökbálint lakóinak? Felépül-e végre, és ha igen, mikor az a zajvédő fal, és elkészül-e az összekötő út? Biztosítja-e ezen beruházások fedezetét az idei költségvetés?

Köszönöm szépen, és várom az államtitkár úr válaszát. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 4 2000.03.22. 12:56  2-79

SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Tévénézők és Rádióhallgatók! Az egészségügy mindannyiunk ügye, így örömmel vettük a Magyar Szocialista Párt kezdeményezését a mai politikai vitanapról - legalább utólag szívügyüknek látszik az egészség ügye. Ezt az ügybuzgalmat ugyanis a szocialista-liberális kormány regnálása idején nem tapasztalhattuk, legalábbis emlékeim szerint. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból.)

A rendszerváltozás után ígéretes, rendszerszerű változások indultak meg az országban, amelynek keretében kialakult az ÁNTSZ, bevezetésre került az egészségbiztosítás intézményrendszere, létrejött a háziorvosi rendszer, a gyógyító egészségügyben széleskörűen bevezetésre került a teljesítményfinanszírozás. Törvény született a Magyar Orvosi Kamaráról és a Gyógyszerész Kamaráról. Sajnos a szocialista-liberális kormány következő négy éve alatt ez az ígéretes folyamat megtört és egyes esetekben visszájára fordult. Gondoljunk csak a társadalombiztosítási önkormányzatok botrány ízű működésére, az egészségügyi dolgozókat és betegeket méltatlan helyzetbe hozó ágyszámtörvényre vagy az egészségügyre fordított közfinanszírozás reálértéken számított zuhanásszerű csökkenésére, melyek mind-mind meghatározzák mai helyzetünk koordinátáit és beszűkítik mozgásterünket!

Mint ahogy azt Kökény Mihály képviselőtársunk 1998-as parlamenti jelentésében bemutatta, az egészségügy GDP-ből való részesedését a '94-es 8 százalék fölötti értékről sikerült 6 százalék körülire letornázni. A ciklus végére az egészségügyi dolgozók lettek a népgazdasági átlag alapján a sorban az utolsó előttiek.

Nézzük, mit tettünk, mit tett a polgári kormány az elmúlt másfél évben az egészségügyben! Először is a választási programunkban leírtak szerint elzártuk a korrupt társadalombiztosítási önkormányzatok pénzcsapjait. Majd megteremtettük a pénzmozgások ellenőrzésének szervezeti feltételeit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron belül önálló ellenőrzési főosztályt állítottunk fel. A cél kettős. Nem csupán a múlt visszaéléseinek a felderítése a feladat, hanem a napi működés, a mostani mindennapi működés ellenőrzésével a hasonló esetek megelőzése. A főosztály alapos munkát végzett. Több mint száz esetben kezdeményezett vizsgálatot, és 31 esetben tett büntetőfeljelentést.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezete gyökeres változáson ment át. A helyenként létező kiskirályságokat felszámoltuk, és ma már a szolgáltatások sokkal könnyebben elérhetőek, mint azelőtt. A 19 önálló megyei pénztár helyett egy egységes irányítású, de jóval több fiókszervezettel rendelkező struktúrát teremtettünk. Ennek következtében ma már Záhonytól Szentgotthárdig egyenlő színvonalú szolgáltatást kapnak a biztosítottak.

Itt felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt húsz-harminc évben a közigazgatás egyik legnagyobb és legátfogóbb reformját hajtottuk végre, és ezért köszönet és dicséret illeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dolgozóit.

A gyógyszertámogatás területén jelentős változásokat terveztünk a biztosítottak érdekében, melyről majd Frajna Imre államtitkár úr részletesebben fog szólni.

Látványos eredményekről tudunk beszámolni a biztosító közbeszerzéseiről is. A szállítók között kialakított versenyhelyzet következtében - ez újonnan lett kialakítva - a 2000. évi beszerzési árak messze az infláció alatt, sőt nominálisan, tehát számszerűen is a '98-as árak alatt maradtak. Azt hiszen, hogy ez egy nagyszerű eredmény. A sikeres versenytárgyalások eredményeként megtakarított összegeket pedig az ellátás javítására fordítjuk. Tehát ebből az ellenőrzési, illetve új típusú tevékenységből is a biztosítottaknak származik hasznuk.

Az egészségbiztosítási informatika területén még a többinél is tragikusabb helyzetet örököltünk. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint például az egyik informatikai program, amelyre az egykori Egészségbiztosítási Önkormányzat több mint félmilliárd forintot költött, egyáltalán nem működött.

 

(9.50)

 

Így a biztosítottak pénzéből félmilliárd semmivé vált, avagy ki tudja, kié lett, avagy mivé vált. Ezzel szemben az új vezetés ezt a tarthatatlan helyzetet felszámolta, az Állami Számvevőszék elismerése mellett.

Tisztelt hölgyeim és uraim, mára elértük, hogy a társadalombiztosítás jóval átláthatóbban és hatékonyabban működik, így megvalósítja az állampolgárok és a politikusok azon óhaját, hogy gondos gazdája legyen a biztosítottak rájuk bízott pénzének.

Az Egészségügyi Minisztérium tevékenysége is hasonló pozitív hatást ért el. Én a miniszter úr beszámolója, illetve expozéja után pusztán pár pontot szeretnék kiemelni azon sokaság közül, amit most hallottunk a 40 percben.

Először is elkészült a nemzeti egészségfejlesztési és egészségügyi stratégia. Létrejött, létrehozta az Egészségügyi Minisztérium az Egészségfejlesztési Kutató Intézetet. Szakmai koncepciót készített a gyógyszerárak finanszírozási rendszerének megváltoztatásáról. Itt felhívnám a figyelmet, hogy ez egy nagyon fontos lépés - természetesen Frajna Imre államtitkár úrral együtt -, hiszen az elmúlt években a gyógyszer-támogatási rendszerrel volt a legeslegtöbb probléma, és végre megtörtént az első komoly lépés a támogatási rendszer átalakítása tárgyában, természetesen ez is a biztosítottak érdekét szem előtt tartva.

Megoldották a hemofíliások otthoni kezelésének és sürgősségi ellátásuk finanszírozási és jogszabályi gondjait. Ez is egy nagyon régóta húzódó, súlyos probléma.

Megkezdték az Országos Vérellátó Szolgálat átalakítását. Ma az országban sehol nincs probléma a vérellátással, és azt hiszem, ezt is sikerként könyvelhetjük el. Amint azt hallottuk, a sürgősségi betegellátás területén is számos előrelépés indult el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója tisztában van azzal, hogy a szocialista-liberális kormány milyen súlyos örökséget hagyott az egészségügy területén a polgári kormányra. Képviselőcsoportunk támogatja a kormány egészségpolitikai elképzeléseit, és ennek elősegítésére további ajánlásokat, kéréseket fogalmaz meg.

Tehát 1. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója kívánatosnak tartja, hogy ne csökkenjen az egészségügyre fordított közkiadások reálértéke.

2. Javasoljuk, hogy az amortizációt építsék be a finanszírozásba. Ahhoz, hogy bármiféle ésszerű gazdálkodás beindulhasson az egészségügyi intézményekben, és ahhoz, hogy végre külső források jöhessenek be az egészségügy kasszájába, szükség van arra, hogy a beruházások költségei visszatérüljenek az idők során. Amint azt mondtam, enélkül nem várhatunk külső pénzeket, külső befektetőket sem, hiszen nemhogy hasznot nem remélhet az illető, de a gép beruházási értéke sem marad meg.

3. Javasoljuk a kormánynak, hogy az egészségügyi dolgozók méltatlan bérhelyzetét végre kezdjük el rendezni. Enélkül nem várható az orvosokat és betegeket egyaránt megalázó hálapénz rendszerének megszűnése.

4. El kell érni, hogy az innovatív gyógyszerek megfizethető áron kerüljenek a hazai gyógyszerpiacra. Ám ezzel párhuzamosan támogatni kell a generikus készítmények használatát. Jó a kormány azon elképzelése, mely szerint a kínálatból a leghatékonyabb, legkisebb mellékhatásokkal járó, legolcsóbb készítményekre ad társadalombiztosítási támogatást. Váljék gyakorlattá! Támogatjuk. Ehhez azonban erősíteni kell a társadalombiztosítás vásárlói szerepét. Továbbra is fenn kell tartani, hogy a súlyos betegek folyamatos ellátása ne jelentsen elviselhetetlen terhet az arra rászorulóknak.

5. Javasoljuk a kormánynak, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen módon lehet enyhíteni a kisgyermekes családok gyógyszerköltségeit.

6. Javasoljuk a kormánynak, hogy a társadalombiztosításon belül alakítsa ki a baleset-biztosítási ágazatot. Ebben a formában a munkáltatót az általa befizetett járulék érdekeltté teszi abban, hogy biztonságosabb, egészségesebb munkakörülményeket teremtsen. Ez lesz az érdeke. Ez a munkahelyi kockázattól függő járulék garanciát kell hogy nyújtson arra, hogy a balesetet szenvedett dolgozó igazságos és elégséges természetbeni és pénzbeli ellátásban is részesüljön.

7. Javasoljuk a kormánynak, hogy indítsa el a nemzeti egészségvédelmi program végrehajtását. Ennek alapja a Kertai Pál professzor úr által kidolgozott, már 1994 óta hatályos kormányhatározat legyen. Ebből a programból kiemelném a szívinfarktusos halálozás megelőzésére hivatott "Ép szív" programot, amelyet szakemberek készítettek el és küldtek el számunkra mintegy tervezetként. A frakció minden segítséget megad a kormánynak, hogy ezek a programok minél előbb, minél szélesebb körben és minél stabilabb anyagi bázison létrejöhessenek. Ugyancsak fontosnak érezzük, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben gyarapodjon az eszközpark, mely mind a kivizsgálások, mind a kezelések tekintetében a lakosság minden egyes rászoruló tagjának esélyegyenlőséget biztosít. Elfogadhatatlannak érezzük, hogy a jelenlegi, bizonyos beavatkozások esetén szűkös keresztmetszetek negatívan határozzák meg a beteg életkilátásait. Ennek felszámolása a polgári kormány sürgető feladata.

8. Javasoljuk a kormánynak, hogy a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatásának lehetőségét terjessze ki, erről készüljön program és terjesszék ezt az Országgyűlés elé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! De Gaulle szerint az államférfit a politikustól az különbözteti meg, hogy nem egy parlamenti ciklusban, hanem minimum egy generációnyi időben gondolkodik. Az egészségügy átalakítása hosszú és nehéz folyamat, de a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Ezt mi már megtettük. Közös felelősségünk, a kormányé, a kormánypárti képviselőké és az ellenzéké egyaránt, hogy a megkezdett reformokat folytassuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 195 2000.09.04. 5:34  188-208

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz frakciója üdvözli a kormánynak ezt az előterjesztését, mely az egészségügyben egyre gyakoribb, a beteg és az orvos, illetve a beteg és az intézmény közötti jogviták gyors megoldására alkalmas permegelőző módszer bevezetését javasolja.

A törvény vitájánál, tárgyalásánál három pontban szeretném összefoglalni a frakció véleményét. Először is beszélnünk kell a jelenlegi helyzetről, beszélnünk kell arról, hogy miért van szükség erre a törvényjavaslatra. A második pontban szeretnék arról beszélni, hogy mi a cél ezzel a törvényjavaslattal; ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor miért lesz jobb a felek számára a rendszer. A harmadik pontban pedig szeretnék beszélni arról, hogy véleményünk szerint milyen alapelvek mellett kell ezt a törvényt elfogadni, illetve milyen alapelvek mellett kell még esetleg korrigálni, finomítani a törvényjavaslaton.

Először is, mi a probléma? Az utóbbi időben egyre inkább megnövekedett a beteg-orvos és a beteg-intézmény közötti perek száma. Amíg a gazdasági életben és a gazdasági élet egyéb területein erre van megoldás - hasonló megoldás, mint ami a mostani törvényjavaslatban szerepel -, az egészségügyben nincs ilyen permegelőző megoldás.

További probléma az, hogy ha a vitázó felek bíróságra mennek a peres ügy eldöntésére, akkor javarészt rendkívül elkeseredett, hosszú harcot folytatnak egymással, mely elsősorban a betegben hagy mély nyomot, és akár - ahogy ez a bizottsági ülésen szakértők szájából is elhangzott - lélektani problémákat is okozhat; teljesen másképp fog majd a jövőben egy ilyen beteg viszonyulni az egészségügyi ellátó rendszerhez, illetve magukhoz az orvosokhoz. A harmadik helyen pedig megemlíteném, hogy mi is a probléma: az ilyen ügyek - tapasztalatból tudjuk - nagyon nagy publicitást kapnak a sajtóban, és esetleg egy kicsit el is torzítják a valós helyzetet.

A második pontban beszéljünk arról, hogy ezzel a törvénytervezettel mi a célunk, mit szeretnénk elérni, miért lesz jobb az érdekelt feleknek akkor, ha ezt a törvénytervezetet elfogadjuk. Először is, a hosszú és költséges pereket meg lehet majd előzni, sokkal gyorsabb lesz az eljárás, tehát sokkal gyorsabban kaphatnak megoldást a felek a problémájukra, és ebből egyenesen következik az is, hogy olcsóbb lesz ez az eljárás, költségektől kíméljük meg az igazságszolgáltatást is és valószínűleg az érdekelt feleket is. Ha mégis bíróságon kötnek ki a felek, mert valamilyen okból kifolyólag nem születik megállapodás - a törvénytervezet szerint erre lehetőségük van a feleknek -, akkor is ez a megelőző eljárás le fogja rövidíteni magát a bírósági eljárást is.

Természetesen cél az is, hogy az érintett beteg bizalma ne forduljon el az intézettől, illetve az orvosoktól. Ez a bizonyos eljárás, amelyre a törvénytervezet tesz javaslatot, szintén valamennyire kezeli ezt a problémát, hiszen itt sokkal bizalmasabb légkör alakulhat ki, és sokkal kisebb sérelmekkel lehet a problémára megoldást találni. Feltételezve a felelősségbiztosító konstruktív hozzáállását, egy eredményes eljárás végén a beteg sokkal hamarabb hozzájuthat a pénzéhez, sokkal hamarabb hozzájuthat a kártérítés összegéhez.

Itt felvethetünk egy következő problémát is: legyen-e felső plafon, foglalkozzunk-e azzal, hogy milyen összegig mehetünk el ezekben a kártérítési perekben. Véleményem szerint most a legfontosabb lépés az, hogy kialakuljon ez az intézményrendszer; esetleg majd a fejlődés következő lépcsőjében, ha jól működik ez az intézmény, akkor lehet arról beszélni, hogy legyen-e felső határ, legyen-e felső plafon ezekben a kártérítési perekben.

A harmadik pontban beszéljünk arról, hogy a Fidesz frakciója egyetért azokkal az alapelvekkel, amelyek mentén ez a törvénytervezet megfogalmazásra került, azaz az érintett felek önként választják ezt a bizonyos eljárást - ez nagyon fontos szempont -, a felek vállalják és kötelezik magukat a titoktartásra, és nagyon fontos alapelv itt még a bizalom.

Összességében a közvetítői eljárás egy hatékony konfliktuskezelési mód, az Európai Unió számos tagországában és Amerikában is találunk erre precedenst. Mi is támogatjuk azt, hogy próbáljuk megtalálni a magyarországi viszonyokhoz, a magyar kultúrához, a magyar szokásokhoz leginkább megfelelő eljárást, és támogatjuk azt, hogy hazánkban is létrejöhessen ez az intézmény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 61 2000.09.05. 1:55  60-67

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt mindig kiemelt figyelmet fordított a gyógyszerárak, illetve a lakosság gyógyszerköltségeinek alakulására. Ezen belül is mindig figyelemmel követtük, hogy hogyan alakulnak a nyugdíjasok gyógyszerköltségei és a kisgyermekes családok költségei.

Annak idején, még az előző kormányzati ciklus alatt, az MSZP-SZDSZ-kormány alatt, sajnos a gyógyszerkassza, illetve a lakosság gyógyszerköltségei meredek emelkedést mutattak; hogy csak egy adatot említsek önöknek, például 1995-től 1997-ig 36 milliárdról egészen 50 milliárd forintra emelkedett ez a költség, tehát már 50 milliárd forinttal terhelték akkor meg a betegeket. Ennek fő oka az volt, hogy nem történt igazából változás a támogatási rendszerben. Ez az átláthatatlan és igazságtalan támogatási rendszer egészen 1998-ig fennmaradt.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának elvárása a kormányváltáskor az volt, hogy egyfelől bővüljön a támogatott gyógyszerek köre modernebb, hatásosabb új készítményekkel, legyen igazságosabb a támogatási rendszer, másfelől pedig elvárásunk volt az egészségügyi kormányzat, illetve maga a kormány felé, hogy ne növekedjenek a betegek gyógyszerköltségei.

Tisztelt Miniszter Úr! A kérdésem, illetve a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának a kérdése önhöz, hogy tájékoztasson bennünket arról, melyek a társadalombiztosítás vezetésének legújabb eredményei (Derültség a kormánypártok soraiban.), amelyeket az idei gyógyszerártárgyalásokon tudtak elérni, különös tekintettel a támogatási rendszerre és a lakossági terhekre. (Dr. Kis Zoltán: Ez kemény volt! Nem szabadna ilyen durván csinálni ezt!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 65 2000.09.05. 1:04  60-67

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon szépen köszönjük a tájékoztatást, nemcsak azért, mert rendkívül fontosnak érezzük azt, hogy a lakosság is értesüljön a legújabb eredményekről, hanem figyelmébe ajánlom az ellenzéki képviselőknek is az eredményeket.

Én azt hiszem, hogy olyan eredményekről tudott most beszámolni a pénzügyminiszter úr, amelyek a rendszerváltozás óta talán először fordítják meg a gyógyszerárrobbanásnak a folyamatát. Örülünk, és támogatjuk azt az új szemléletet, amelyről a pénzügyminiszter úr beszámolt, hogy elsősorban a betegek érdekeit tartják fontosnak, nem elsősorban a fiskális politika, illetve a gyógyszergyártó cégek érdekei dominálnak, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban tapasztaltuk, hanem végre, az egészségügyi tárcával egyetemben, a betegek, ezen belül is a nyugdíjasok és a kisgyermekes családok érdekei kerülnek szem elé, és ezek kerülnek a fontossági sorrend elejére. Figyelmébe ajánlom ezt az ellenzéki képviselőtársaimnak is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 4 2000.09.07. 7:23  1-226

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány, amint azt a beterjesztett javaslatban is látjuk, tovább folytatja a kormányprogramban foglaltak végrehajtását: tovább csökkenti a járulékokat. Ez a legfontosabb eleme a társadalombiztosítást, a magán- és önkéntes pénztárakat érintő változásoknak.

Évi 3-3 százalékkal csökkennek a munkáltatói tb-járulékok, ezzel szemben csak kismértékben emelkedne az egészségügyi hozzájárulás összege. Így összességében megállapíthatjuk, hogy 2001-ben 100 milliárddal, 2002-ben pedig 110 milliárd forinttal csökkennének a munkáltatók társadalombiztosítási terhei. Azt hiszem, hogy ezt nagyon jelentős eredményként könyvelhetjük el, és nemcsak a kormányprogramban szerepelt ez az ígéret, a járulékteher csökkentése, hanem a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában is.

A kormány a polgárok bizalmát bizalommal viszonozza. Ennek kifejezése a folyamatos járulékcsökkentés, hiszen az egészségügy költségei meredeken emelkednek, az inflációt is meghaladóan. Ez egyébként nem csoda, és nem egy magyarországi jelenség, hanem szerte Európában, illetve a világ többi országában is az tapasztalható, hogy az egészségügyi kiadások emelkedése sokkal dinamikusabb, sokkal dinamikusabban növekszik, mint ahogy a gazdaság fejlődik. Ennek az a fő oka, hogy az egészségügy területén az új technológiák bevezetése, az új gyógyszerek bevezetése és az igények sokkal nagyobbak és sokkal nagyobb mértékben nőnek, mint azt a gazdaság fejlődése lehetővé tenné. Mondom, ez egy általános jelenség, nemcsak Magyarországon van így, hogy tulajdonképpen az egészségügy költségei robbanásszerűen növekednek, hanem mindenhol Európában, és nemcsak nálunk okoz ez problémát, hanem Európa gazdaságilag sokkal fejlettebb országaiban is.

Megállapíthatjuk azt, hogy míg az előző kormány az adó- és járulékprés fokozásával igyekezett a bevételeket növelni, addig a polgári kormány úgy gondolkozik, hogy ha csökkenti azokat, csökkenti az adó- és járulékterheket, akkor ezzel nem biztos, hogy a bevételei is ugyanúgy, ugyanolyan mértékben csökkennek. Hiszen azt tapasztaljuk, hogy ha az állampolgárok számára megfizethetők az adó- és járulékterhek, akkor ezeket nagy valószínűséggel meg is fogják fizetni. Hogyha megnézzük az adatokat, a Pénzügyminisztérium háttérszámításait, akkor láthatjuk, hogy a polgárok is bizalommal válaszolnak a kormány bizalmára, ami azt jelenti, hogy a járulékcsökkentéssel folyamatosan és azzal párhuzamosan növekszik az adó- és járulékfizetési morál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon 3 millióan fizetnek járulékot, ezzel szemben 10 millió magyar állampolgár veszi igénybe az egészségügyi ellátásokat. Ez önmagában is problémát jelent, hiszen a 3 millió járulékfizető adópolgár bevételéből kellene fedezni az egészségügyi kiadásokat. De hát ez szerencsére nem így van, hiszen a központi költségvetés átad pénzeszközöket a társadalombiztosításnak, méghozzá azon törvénycikkely alapján, amely kimondja, hogy minden magyar állampolgár egészségügyi ellátása járulékfizetéssel fedezett. Tehát azok után az állampolgárok után - nyugdíjasok, munkanélküliek, sorkatonai szolgálatot teljesítők, gyermekek -, akik nem fizetnek járulékot, jövőre is és 2002-ben is, ahogy ez idáig, a központi költségvetés ad át pénzeszközöket a társadalombiztosításnak, hogy minden állampolgár egészségügyi ellátása a járulékfizetéssel fedezett legyen. Természetesen cél az, hogy minél többen fizessenek járulékot, és ez a 3 milliós kör bővüljön.

Második részben szóljunk a nyugdíjágazat bevételeiről is, hiszen említésre méltók itt is a jelenségek. Feszültséget jelent az, hogy a magánpénztárakba sokkal nagyobb számban léptek át a tervezettnél. Már eddig is jelentős veszteség keletkezett a társadalombiztosítás bevételeiben. 2001-ben a számítások szerint ennek összege 105-115 milliárd forintra tehető. A hiányzó forintokat most is szintén a központi költségvetés fogja pótolni.

Itt nagy kérdés, és régi vita az ellenzék és a kormánypártok között, hogy valójában jó-e ez a tendencia. Ezt egyértelműen meg tudjuk állapítani: az, hogy egyre több az átlépők száma és ennek kapcsán hiány keletkezik a társadalombiztosítási kasszában, ez egy rossz jelenség, viszont a másik oldalon az egy pozitív dolog, hogy valaki bízik az új rendszerben és átlép a magánpénztárak keretébe, és onnan várja majd a nyugdíjának a kiegészítését. Önmagában egy kifejlett magánbiztosítási rendszer a nyugdíjágazatban nem lenne probléma, de itt mindig az a fő kérdés, amit föl szoktunk tenni, hogy ki finanszírozza az átmenetet, mekkora az átmenet költsége, és ez milyen hatással van a gazdaságra. Feltételezem, hogy a mai nap is vita tárgyát fogja képezni majd ez a kérdés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány benyújtott tervezetében további pozitív támogatandó javaslat is szerepel, ez pedig: a magánnyugdíjpénztárak tagjainak megtakarításait az eddigieknél gondosabban védené a törvény, a befektetéseket sokkal fokozottabban ellenőriznék, és a letétkezelő nagyobb felelősségének megfelelő szabályokat írnának elő.

 

(9.10)

 

Ez pozitív változás, hiszen a kormány, illetve az állam felelősséget vállal azon állampolgárai felé, akik átlépnek a magánbiztosítókhoz, és próbálja szigorítani ezeket az előírásokat, hogy még nagyobb biztonságban legyenek azok a forintok, amelyek ezekhez a pénztárakhoz kerülnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében megállapíthatjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon sok pozitív elemet hordoz magában, folytatja azt a tendenciát, amit a polgári kormány már tavaly elkezdett, csökkenti a járulékokat, és próbálja állampolgárainak a befektetéseit minél fokozottabban védeni. A magunk részéről támogatjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 83 2000.09.07. 2:09  1-226

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A családi támogatásokhoz szeretnék pár szót hozzászólni. Béki Gabriellával szoktunk - fideszes képviselőként - vitázni azon, hogy vajon mi a legmegfelelőbb támogatási rendszer a szociálpolitikában és a családpolitikában, hiszen átfedés van a kettő között. Nagyon röviden azt tudom mondani, hogy az önök álláspontja az, és az volt az előző kormányzati ciklusban, hogy igazából a szegény, már lecsúszott rétegekre koncentráltak, és a támogatási formákat az jellemezte, hogy normatív támogatási formákat adtak. Illetve összefoglalásképpen még azt lehet elmondani az önök politikájára, hogy volt olyan forma, olyan családtámogatási formaelem, amit elvettek.

Ezzel szemben a polgári kormány nem vett el senkitől semmit, tehát meghagyta a már addig létező támogatási formát, sőt azok közül az elemek közül, amelyeket önök megszüntettek, például a gyed, az alanyi jogosultság megszüntetése, ezeket visszaállította. Tehát azon kívül, hogy a szegény rétegek támogatását nem szüntettük meg, nem vettünk el tőlük semmit, ezenkívül a lecsúszás előtt álló rétegek kapnak támogatást, és segítjük elő a gyermekvállalást ezeknél a családoknál. Ennek a szakirodalom szerint is a legismertebb formája, eszközrendszere az adórendszer. Tehát tulajdonképpen ez az alapvető különbség a két szemlélet között, ami itt mindig összecsap, és amin vitatkozunk. Én a magam részéről a polgári kormány támogatási rendszerét sokkal jobbnak találom, hiszen amellett, hogy a már lecsúszott rétegeket támogatja, van egy ösztönzési rendszer a még lecsúszás előtt álló rétegek számára. Azt pedig hadd mondjam el önnek, hogy annak idején, az előző kormányzat idején volt olyan, két pedagógus szülőből álló családmodell két gyerekkel, akik elestek a családi pótléktól a Bokros-csomag elfogadása után.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 427 2000.09.28. 1:13  418-444

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális és egészségügyi bizottság ülésén a törvényjavaslat, törvénytervezet eme szakaszánál is konszenzus mutatkozott meg. Mindannyian úgy értékeltük, hogy hasznos a törvényjavaslat, és jobbító szándékkal szólt mindenki hozzá. Én két pontot emelnék ki a törvényjavaslatból. Az egyik azon szabályok korrekciója és azon szabályokra vonatkozó módosító javaslatok, amelyek az összeférhetetlenséget szabályozzák. Mi ezt a magunk részéről támogatni tudjuk, azt az elvet, azt az elképzelést, hogy legyenek összeférhetetlenségi szabályok a mediátorok, illetve az érintett felek, intézmények között.

A másik ilyen nagyon fontos kérdés, hogy valójában ki lehet a közvetítő tanács tagja, kik lehetnek mediátorok. Itt szintén támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy valójában bővítsük azon személyeknek a körét, akik ennek a tanácsnak a tagjai lehetnek.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 64 2000.10.19. 2:08  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Keller László Képviselőtársam! Megmondom őszintén, hogy én örülök, és mélyen meg vagyok hatva attól, hogy ön, szocialista párti képviselő milyen átéléssel beszél a nyugdíjasok helyzetéről, és hogy most mennyire szívén viseli a nyugdíjasok helyzetét, és hogy kiáll a megfelelő szintű nyugdíjemelés mellett.

Csak egyvalamit sajnálok - de végül is optimista vagyok, mert ezek szerint ön változik. Amit sajnálok az az, hogy annak idején, 1994-98 között, amikor ön még kormánypárti képviselőként és egy ideig a (Keller László közbeszól.) Népjóléti Minisztérium államtitkáraként ült ezekben a padsorokban, akkor (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.) nem állt ki ilyen hévvel a nyugdíjasok helyzete mellett.

A tények, mint tudjuk, makacs dolgok, és azt mutatják, hogy az önök kormányzati ciklusa alatt, 1994-98 között volt két olyan fekete esztendő, amikor kirívóan magas infláció mellett a nyugdíjak a vásárlóerejükből nagyon drasztikusan veszítettek. 1995-ben és 1996-ban - szívesen kölcsönadom ezt a táblázatot (Felmutatja.) - drasztikusan csökkent a nyugdíjak reálértéke, 1995-ben mínusz 10 százalékkal, 1996-ban majdnem mínusz 9 százalékkal. Ha megnézi 1998 óta az adatokat, akkor, hála istennek és örömmel mondom, hogy a polgári kormány politikájának megfelelően, ha lassan is, de elindult a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése, és mi ezt a tendenciát támogatjuk, és szeretnénk, ha ez folytatódna.

Én mindenkivel egyetértek abban, hogy a mostani 7,3 százalék plusz a 3 százalék, ami összesen több mint 10 százalék, az még mindig kevés, még mindig tartozunk nagyszüleinknek, szüleinknek, és szeretnénk minél nagyobb nyugdíjemelést adni. Amennyiben az inflációs várakozások nem igazolnak bennünket, akkor vissza fogunk térni erre a kérdésre, és korrigáljuk a számokat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

(11.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 76 2000.10.19. 2:00  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Keller László képviselőtársam, szerencsére itt most nem önről van szó és az ön politikai tevékenységéről, amit az elmúlt négy évben folytatott, hanem itt, hála istennek, most arról van szó, hogy a nyugdíjasoknak mekkora nyugdíjemelést adhatunk.

Én a magam részéről a vita további menetére azt javaslom, hogy ne ködösítsenek a számokkal, és ne játsszunk a számokkal, hanem legyünk optimisták, és sugalljuk ezt az optimizmust, és örüljünk együtt annak, hogy a tények: növekszik a gazdaság, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány gazdaságpolitikájának következtében (Zaj, hangok az MSZP és az SZDSZ padsoraiban: Ajaj!), azért, mert növekszik a gazdaság, ezért jelentősen tudtuk a családokat támogatni, a családtámogatási rendszer számos pozitív elemét sikerült bevezetni az elmúlt két évben, és sikerült az előző kormányzati ciklus számos rossz intézkedését korrigálni, családi pótlék, a gyed, a gyes területén, a lakásvásárlási támogatások területén. (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Én a magam részéről, akár ellenzéki, akár kormánypárti politikus lennék, ennek örülnék, és ezt sugallnám, hogy mindenki örüljön ennek.

A másik, amit szeretnék mondani, ha a családtámogatásokon keresztül a fiataloknak már egy kicsit jobb lett, akkor, miután a Fidesz és a polgári kormány családban gondolkodik, ezért legyen jobb a nyugdíjasoknak is. És amint azt Frajna Imre képviselőtársunk is mondta, ne rossz szájízzel beszéljenek, és ne próbálják riogatni a nyugdíjasokat, és ne sugallják ezt a pesszimizmust, ami önökből árad itt a költségvetési törvény vitájának a során, hanem próbáljanak egy kicsit realistábbak lenni, és önök is elismerni azokat a tényeket, hogy a nyugdíjasoknak is most már egy kicsit jobb lesz. És én elhiszem azt, hogy amikor a múltról beszélünk, akkor önök azt végképp szeretnék eltörölni; néha igen, egy kicsit emlékezünk erre, és összehasonlítjuk az előző kormány tevékenységét a mostanival.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Csige József: Egyre gyengébb a szöveg.)

 

(11.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 86 2000.10.19. 2:11  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor családtámogatásról beszélünk, akkor nem pusztán a családi pótlékot értjük ez alatt, félreértés ne essék. A családtámogatás rendszerében benne szerepelnek az adókedvezmények, a gyed, a gyes és többek között a családi pótlék, amelynek alanyi jogosultságát az önök idejében szüntették meg. Tehát a családtámogatásokat rendszerszerűen kell értelmezni, és amikor kiszámoljuk, milyen típusú család hogyan jár jobban forintálisan, akkor nemcsak a családi pótlékot kell ide venni, hanem minden mást, amit a polgári kormány állított vissza. Például a gyedet visszaállítottuk, növeltük a támogatás összegét, illetve a gyed összegét, az adókedvezmények területén pedig egészen átütő eredményeket sikerült elérni, és ennek örüljünk mindannyian.

Üszögi-Bleyer képviselőtársamnak mondom igen mély tisztelettel, hogy az akkori megállapodás bizonyára jó szándékkal köttetett, és bizonyára az az összeg, amely abban szerepel, egy minimumösszeg, amit minimum elvártak a nyugdíjasok, hogy adjunk nekik. Ez azonban egy másik kormány kontójára köttetett, és amit én a mai napig nem értek, tisztelt képviselőtársam, és tényleg nagyon nagy tisztelettel kérdezem, hiszen kint a parlament folyosóin mi nagyon sokat szoktunk erről a kérdésről elmélkedni, tényleg nem értem, hogy '96-ban, a Bokros-csomag idején, illetve még azt megelőzően, '95-ben miért nem köttettek ilyen megállapodások, és miért nem lett az érvényesítve az önök pártján belül.

Takács István képviselőtársamnak pedig (Közbeszólások az MSZP soraiból: Imre!) annyit tudnék mondani, hogy én azért feltenném azt a kérdést, hogy vajon ki volt az, aki az energiaszektort privatizálta, és szinte teljes mértékben megszüntette az állami befolyást.

(11.20)

 

Felhívnám a tisztelt figyelmét, nem tudom, bent volt-e a teremben, amikor Frajna Imre képviselőtársunk beszélt a gyógyszerárak alakulásáról, hogy pusztán 3,2 százalék lesz az az emelkedés, amely a gyógyszerárakat globálisan érinti, és itt is átütő eredményeket sikerült elérni a gyógyszer-támogatási rendszeren belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 120 2000.10.19. 1:34  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tévéidőben még összességében hadd mondjam el, hogy a társadalombiztosítás alapjainak a költségvetése több ponton optimizmusra ad okot. Hiszen olyan tendenciák folytatódnak most már jóval látványosabban, mint az elmúlt két esztendőben, amely célok szerepelnek többek között a kormányprogramban is, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programja alapozott meg.

Ilyen az, hogy a kormányprogramban leírtuk, hogy a nyugdíjasok helyzete javuljon, és azt ígértük, hogy minimum tartsuk meg a nyugdíjak vásárlóértékét. Az elmúlt két-két és fél évben ennél többet teljesítettünk, hiszen a tényekből, a számokból kiderül, hogy nem csupán meg tudtuk őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, hanem növelni tudtuk azt, és ez a tendencia folytatódik, méghozzá a számok tükrében ez igen látványos.

Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete és az egészségügyi dolgozók helyzete nem rózsás, és azt is tudjuk, hogy az a 70 milliárd forintos bővítés, amely lehetőséget biztosít egy átlagos 20 százalékos béremelésre, nagyon kevés; és tudjuk azt is, hogy ez így nem maradhat, és évről évre többet kell tenni. De bárcsak az elmúlt kormányok minimum ennyit megtettek volna! Én azt hiszem, hogy ma már akkor nem itt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) tartanánk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 197 2000.10.19. 1:30  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Bennem is az a kérdés fogalmazódik meg, mi az oka annak, hogy ön egy két héttel ezelőtt megjelent Népszabadság címlapjára hivatkozik akkor, amikor azóta már a szakemberek, a centrumok, a szakmai kollégium elnöke, a társadalombiztosítás felelős vezetője is nyilatkozta, hogy a hír nem igaz. Nem csúsztatásról van szó, hanem egész egyszerűen arról, hogy az a hír, hogy a petefészekrákban szenvedő nők nem kapják meg ezt a bizonyos készítményt, ezt a bizonyos gyógyszert, az egyszerűen nem igaz. Azt hiszem, ez az igazi politikai felelőtlenség, amikor ilyen rémhíreket továbbpörgetünk, és itt, a Parlament falai között ilyen információs háttérrel ilyen még ezután felvetődhet. Mondom még egyszer: a társadalombiztosítás felelős vezetője, a szakemberek, akik tudják, hogy mi a helyzet a gyógyszerekkel, a kezelésekkel kapcsolatban, nyilatkozzák - felelős vezetők -, hogy nem igaz a hír.

Úgyhogy én arra kérem önöket, hogy ezt a számomra elég szörnyű hírt, illetve rémhírt ne terjesszük tovább, és zárjuk le ezt az egészet oly módon, hogy inkább örüljünk annak, hogy mind a várólisták megszűntek a különkeretes gyógyszereknél, mind pedig az ilyen szörnyű betegségben szenvedő nők megkapják időben a gyógyszert.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 201 2000.10.19. 10:01  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy ma Magyarországon nincs olyan állampolgár, akit valamilyen formában ne érintene a társadalombiztosítási alapok költségvetése. Vagy azért, mert nyugdíjas, vagy azért, mert egészségügyi dolgozó, vagy azért, mert egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy éppen azért, mert járulékfizető állampolgár. Ezért azt hiszem, senkinek sem lehet közömbös az, hogy a társadalombiztosítási alapok költségvetési számai hogyan alakulnak, hogy mennyi jut az elkövetkezendő két évben a bérekre, a gyógyszerre, a nyugdíjra, a gyógyászati segédeszközök támogatására.

Azt hiszem, Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr azon kijelentése, hogy a jövő évi, illetve az azt követő évi költségvetés az áttörés költségvetése lesz, ez igaz a nyugdíjakra. A tények tükrében, azt hiszem, ezt még ellenzéki képviselőtársaim is elismerhetik.

A Fidesz gazdaságpolitikájának hatására lehetőség nyílik arra - amint azt már többször elmondtuk -, hogy a jövőben magasabb mértékű nyugdíjemelést adjunk, mint amekkorát a törvények előírnak. És ezzel a kormányprogramban foglalt azon mondat, hogy a Fidesz, illetve a polgári kormány törekszik arra, hogy ne csak a nyugdíjak vásárlóerejét őrizze meg, hanem törekszik arra, hogy növelje is azt, én azt hiszem, most már teljesülni látszik.

Miután a mai délután már nagyon sokat beszéltünk a nyugdíjakról és azok emeléséről, én hadd beszéljek egy kicsit most az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséről. Ha megnézzük az Egészségbiztosítási Alap költségvetését, akkor hasonló derűlátásra okot adó folyamatot láthatunk: az idei évhez képest további 70 milliárd forintot tudunk berakni a költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy sikerült bővíteni azt az összeget, amelyből az egészségügyi dolgozók bérét emelni lehet.

Nagyon jól tudjuk, és ez egy régi politikai dilemma és régi politikai vita, hogy mi történik abban az esetben, ha az éppen aktuális kormány pluszpénzeket tesz a gyógyító-megelőző kasszába, annak érdekében, hogy növelni lehessen az egészségügyi dolgozók bérét. Először is át kell hogy fusson ez a bizonyos összeg az önkormányzatokon, illetve a tulajdonosokon - ez ugye javarészt Magyarországon önkormányzatokat jelent. Aztán kell a szándék és a döntés a kórház vezetésétől, hiszen Magyarországon az egészségügy finanszírozása teljesítményalapon történik - nagyon helyesen -, ami azt jelenti, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért kap az ellátó intézet pénzt az egészségbiztosítótól, és tulajdonképpen majdhogynem szabadon - természetesen a közalkalmazotti bértáblát azért szerencsére figyelembe kell venni, de majdnem szabadon - dönt a kórház vezetése arról, hogy ezeket a forrásokat hogyan használja fel, dologi költségekre, dologi kiadásra használja-e, illetve bérfejlesztésre fordítja.

Ha megnézik az elmúlt hetekben, hónapokban elkészült azon ÁSZ-jelentést, amely az önkormányzati kórházak helyzetéről szól, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt években inkább dologi kiadásokra fordítottak a kórházigazgatók. Természetesen még ez az összeg sem elegendő, hiszen éppen ellenzéki képviselőtársam beszélt arról, hogy milyen a kórházak állapota, hogy amikor az ember paciensként, betegként betér egy ilyen intézménybe, akkor milyen körülmények fogadják. Tehát messze nem elegendő még ez a pénz, amit működési költségekre, dologi kiadásokra, kórház-rekonstrukcióra, fejlesztésre - tehát mindenre, ami nem bér jellegű kiadás - fordítottak. De azt hiszem, azt elmondhatjuk, hogy arányaiban nagyobb részt fordítottak erre a területre, mint a bérek fejlesztésére.

Tehát visszatérve: átlagosan 20 százalékos emelésben részesülhetnek a jövő évben az egészségügyi dolgozók. Itt az lesz a nagy kérdés, hogy ezek a kórházak, amelyekben az egészségügyi dolgozók végzik munkájukat, ezek épp milyen anyagi körülmények között vannak, és mennyiben lesz majd módja a kórházak gazdasági vezetésének arra, hogy ezeket az összegeket bérfejlesztésre fordítsa.

Messzemenően nem vagyunk megelégedve sajnos még az egészségügy helyzetével és az egészségügyi dolgozók bérhelyzetével, és tudjuk, hogy még ez a 20 százalék sem elegendő arra, hogy jobb közérzetük legyen az egészségügyben dolgozóknak. Viszont azt hiszem, abban akár hatpárti konszenzus is lehet, hogy az egészségügy ügye tulajdonképpen kormányciklusokon átívelő feladat, nem egy négyéves kormányciklus alatt megoldható probléma. Ezért én azt mondom, hogy kormányciklusokban kell gondolkodni, hogy az egészségügy látványos eredményeket érhessen el, és amit már ma délután elmondtam, hogy bárcsak minden kormány minimum annyit tett volna meg, amit most a 2001. és 2002. évi költségvetésben a polgári kormány igyekszik megtenni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Semmi nem látszik belőle!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor 1998-ban a választók bizalmából polgári kormány alakult Magyarországon, akkor a polgári kormány ígéretet tett arra is, hogy átláthatóvá teszi a gyógyszer-támogatási rendszert, és tulajdonképpen rendet tesz ezen a területen is. Azt hiszem, most már tény, hogy ennek ma már látható eredményei vannak. (Keller László: Teljes a káosz!) A gyógyszerártárgyalások most már nem félhomályos szobákban folynak, hanem nyíltan, előre meghirdetett szabályok szerint, oly módon, hogy utólag nem lehet korrigálni az eredményeket. Például egy-egy hatóanyag esetében az összes érdekelt felet meghívják, és kvázi versenyeztetik a résztevőket.

Engedjék meg, hogy egy-két konkrét adattal érzékeltessem azt, hogy ezen a területen milyen eredményeket sikerült elérni, hiszen a most elinduló új gyógyszer-támogatási rendszer is alapjaiban fogja befolyásolni azt, hogy 2001-ben, 2002-ben hogyan fog alakulni a gyógyszerkassza, és mennyire lesz betartható ez a bizonyos gyógyszerkassza.

 

 

(16.10)

 

Az ez év nyarán kezdődött megbeszéléseken összesen 211 gyógyszercsoport - ezek egyelőre még a fixcsoportosok - tárgyalására került sor. Ez közel 1400 készítményt jelent. Ebből 288 készítmény árát csökkentették, 145 árát pedig növelték a gyártók. Ahol a gyártók árat csökkentettek, ott az átlagos csökkentés mértéke 14 százalék volt, de előfordultak 50 százalékos csökkentések is. Az áremelések pedig átlagosan 9 százalék körül mozogtak. Ezek most részletes adatok, tehát tulajdonképpen azt a globális számot szeretném kibontani, amelyről Frajna Imre államtitkár úr beszélt, arról a bizonyos 3,2 százalékról.

A tárgyalások folyamán - ez is egy eredmény - 202 új készítmény támogatotti körbe való befogadása történt meg, ami azt jelenti, hogy a fixcsoportos készítmények körülbelül 40 százalékánál található új termék. Azt hiszem, hogy a gyógyszerártárgyalások következtében nemcsak hogy átláthatóbb lesz az egész rendszer, a tárgyalások menete, hanem beszámolhatunk arról - nemcsak a gyógyszerek területén, hanem a gyógyászati segédeszközök területén is -, hogy számos új készítmény kerül be a támogatotti körbe. Azt hiszem, akár ez is hatpárti konszenzuson alapuló megállapítás lehet, hogy cél az, hogy úgy alakuljon át a támogatási rendszer folyamatában, hogy minél több hatékony, új készítmény kerülhessen be a támogatotti körbe.

Különös tekintettel azért is jó beszélni a gyógyszerár-támogatások rendszeréről és arról, hogy hogyan alakul bizonyos készítmények támogatása, miután a gyógyszerfogyasztás sajnos a nyugdíjasok - hogy mondjam - háztartási költségeire jellemző, tehát a gyógyszerkiadás alapvetően a nyugdíjasok költségvetésére jellemző, és minden olyan eredmény, amit a gyógyszerek árának, illetve a térítési díjának a területén elért a társadalombiztosítás vezetése, majdnem duplán vagy többszörösen befolyásolja a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a kormány által most benyújtott törvénytervezetet, mely a 2001. és 2002. évről szól, elfogadásra javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 228 2000.10.19. 2:05  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Amikor szót kértem a kétperces hozzászólásomra, bennem is az a kérdés merült fel, amit már Frajna Imre államtitkár úr elmondott, hogy nem igazán értettük azt, hogy Nagyiványi képviselő úr a gyógyszergyártó cégek szempontjait tartja fontosabbnak, vagy a biztosítottak érdekeit helyezi előtérbe, mert nekünk úgy tűnt, mintha egy gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként beszélt volna.

Ezt itt le kell szögezni, hogy a társadalombiztosítás költségvetési vitájánál - főleg akkor, amikor olyan politikusok vannak jelen a teremben, akik a szociális és egészségügyi bizottság tagjai - egyértelműen a biztosítottak érdekei helyezkednek el a prioritási lista élén. El tudom képzelni, hogy, mondjuk, egy gazdasági minisztériumi szakértő vagy tisztségviselő egy picit másképp beszél, és mások a prioritási listán a szempontjai.

A másik pár mondattal hadd szóljak hozzá ahhoz a vitához, amikor az egészségügy kiadásait, az egészségügyre fordított forrásokat viszonyítani próbáljuk inflációhoz, nettó bérkiáramláshoz, GDP-hez, hiszen ezt a vitát már szintén számos alkalommal lefolytattuk. Tény az, hogy abban maradtunk, hogy igazából az egészségügy mindig alulfinanszírozott lesz, hiszen az egészségügyben a technológia és ennek a költségei sokkal dinamikusabban emelkednek, mint a világon bármely országban a gazdaság.

A kérdés tulajdonképpen az, hogy milyen finanszírozási szintről indulunk, és milyen állapotban van most az egészségügy finanszírozása. Ami számomra mindig fontos kérdés - legalább olyan fontos kérdés, mint az, hogy mennyi pénzt rakunk az egészségügybe -, hogy ezt milyen struktúrában, milyen érdekeltségi viszonyok között tesszük be a kasszába. Ami szintén nagyon fontos kérdés, a harmadik kérdés: az, hogy milyen a költséghatékonyság az egészségügyön belül.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 232 2000.10.19. 2:05  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem voltunk abban biztosak, hogy hol dolgozik Nagyiványi képviselőtársunk, de szerintem ez itt most a parlamentben lényegtelen kérdés.

Amiért ezt a kérdést felvetettem, az, hogy az egészségpolitikusok számára létezik egy fontossági sorrend, és a fontossági sorrend élén a biztosított érdeke kell hogy szerepeljen. A második helyen szerepelhet az - és az a szempontrendszer -, amit ön elmondott.

Egyetértek azzal az érvrendszerrel, amit ön elmondott, hogy egy politikus számára igenis fontos szempont az, hogy egy gyógyszergyártó cég, egy úgynevezett magyar gyógyszergyártó cég - az úgynevezettet azért mondom, mert a tulajdonosi kör nem biztos, hogy magyar, az a fő szempont - Magyarországon tevékenykedik, magyar munkaerőt foglalkoztat. Ez egy nagyon fontos szempont.

Amikor eldöntendő kérdés egy politikus számára a saját keretein belül, amikor egy gyógyszerártárgyalást lefolytat, és van arra lehetőség, hogy azonos hatóanyag és azonos árajánlat esetén mi legyen a teendő, akkor természetesen figyelembe kell venni, hogy az a gyógyszergyártó cég itt, Magyarországon foglalkoztatja az alkalmazottainak egy részét. De mondom: a fontossági sorrend elején mindenféleképpen a biztosított érdeke kell hogy legyen, és mindenféleképpen azt kell nézni, hogy milyen készítményt gyárt, azt milyen áron hozza be a rendszerbe és így tovább.

 

(17.20)

 

Mivel maradt még egy kis időm, azt hiszem, miután mindannyian politikusok vagyunk, és egy bizonyos értékrend mellett szerveződünk arra, hogy itt, a parlamentben dolgozzunk, huszadrangú kérdés az, hogy ki hol dolgozik. Az, hogy ön egy gyógyszergyártó cégben dolgozik, az nem azt jelenti számunkra, hogy a gyógyszergyártó cégek érdekeit képviseli. Természetesen, ha egyetért az egészségpolitikusokkal, akkor itt most a társadalombiztosítás költségvetésének vitájánál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) más szempontokat kell előtérbe helyezni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 240 2000.10.19. 2:10  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Keller László képviselőtársamat ki kell ábrándítanom, mert egyikünk sem mondta azt, hogy hatpárti egyeztetésre van szükség. Ilyet nem mondtunk. A magam részéről két olyan állítás hangzott el, amely az egészségügyből való, és azt mondtam, hogy úgy gondolom, hogy ebben hatpárti egyetértés van. Például az egyik ilyen megállapításom volt, hogy az egészségügyben a technológia és az ezt fedező költségek jóval dinamikusabban nőnek, mint a gazdaság. Úgy gondolom, hogy ebben hatpárti egyetértés van. Úgyhogy sajnos ki kell ábrándítanom, ilyet mi nem mondtunk.

Nagyiványi képviselőtársamnak pedig mondom, hogy én is egyetértek abban a kérdésben, hogy a gyógyszergyártó cégek, a gyógyszer-támogatási rendszer, a finanszírozási kérdések valóban megérnének egy félnapos vitát, hogy alaposan átbeszéljük, hogy az elmúlt tíz évben mi történt ezen a területen, és valójában mi minden áll még előttünk. Annyiban nem értek egyet önnel, hogy szerintem egy stratégia alapelvei azért körvonalazva vannak, és ennek a stratégiának nemcsak az az egyetlen pontja van ez idáig meg, hogy minél olcsóbban hozzájutni gyógyszerekhez, hanem e stratégiának egy második eleme is érvényesül már a gyógyszer-támogatási rendszerben, ez pedig az, hogy minél több modern készítményt befogadni. A modern készítmény alatt a magunk részéről azt értjük, hogy minél kisebb mellékhatással minél gyorsabban hasson, és természetesen az is jó, ha a verseny hatására ezek minél olcsóbbak.

Azt egy nagyon relatív fogalomnak érzem, hogy mi az olcsó és mi a drága. Szerintem e területen nagyon nehéz ilyen kérdéseket megfogalmazni. Sajnos, ma Magyarországon az egészségügy finanszírozása alapvetően attól függ, hogy mekkora a gazdaság növekedése, milyen költségvetési keretek között tudunk mozogni. És mondjuk ki őszintén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ebben egy nagyon fontos szempont az is, hogy az egészségpolitika és az egészségügy érdekérvényesítése milyen. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 244 2000.10.19. 1:26  1-301

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Keller László képviselőtársam abban még a régi, hogy hogy tud csúsztatni. Akkor nézzük, pontról pontra! (Mádai Péter: Kezdünk belejönni a csúnyaságokba, elnök asszony!) A vitában az hangzott el, hogy én itt most azt mondtam, hogy hatpárti egyeztetésre van szükség.

 

 

(17.30)

 

Ezzel szemben nem biztos, hogy azt gondolom, hogy a jövőben ne lenne szükség esetleg hatpárti egyeztetésre. Ilyet se pro, se kontra nem mondtam.

Menjünk tovább! Azt pedig végképp nem állítottam, hogy nem szeretnénk egyeztetni a szakmával. Az ön állítása úgy hangzott - igyekeztem lejegyezni -, hogy nem törekedtek és nem fognak törekedni az egyeztetésre a szakmával. Ilyet se mondtunk, ilyet nem állítottunk. Ez idáig a kormány és a Fidesz-frakció munkáját az elmúlt két évben, sőt az elmúlt négy évben is az egyeztetés jellemezte. Én magam például ellenzéki koromban, de az elmúlt két évben is számos civil és szakmai szervezettel találkoztam, és ezt a jövőben is meg fogom tenni. Képviselőtársam, még egyszer mondom, nem állítunk és nem is gondolunk olyat, hogy nem egyeztettünk, nem egyeztetünk és nem fogunk egyeztetni a szakmával. Ezt szögezzük le!

Végül megmondom őszintén, azt a mondatát, hogy a nyugdíjrendszert visszacsináltuk, nem értem.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 16 2000.11.06. 5:04  15-18

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt politikájának középpontjában közismerten a családok állnak. Amikor azonban a családok támogatásáról beszélünk, többnyire a gyermekek, a gyermekneveléshez nyújtott támogatások gyarapodásáról esik szó. Nem feledkezhetünk el azonban arról, hogy a családokban gyermekek, felnőttek, idősek és még idősebbek élnek együtt, a család lényege, hogy az egymást követő generációk együttélése teremti meg azt a közösséget, amely a társadalom legkisebb sejtjeként nemcsak az egyén harmonikus életét, lelki egészségét, szociális biztonságát teremtheti meg, hanem annak feltételeit is, hogy a társadalmat összetartó emberi és közösségi értékeket mint normákat átadjuk az utódoknak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt ugyanezeket az emberi értékeket vallja magáénak, így a gyermekek mellett természetesen a nyugdíjasok helyzetéről sem feledkezett meg, hiszen éppen ők voltak az elmúlt évek hatalmas társadalmi átalakulásának legnagyobb vesztesei.

 

(14.30)

 

Ők voltak, a nyugdíjasok, akik negyven nehéz év alatt, egész életükben létbizonytalanságban, aggódva, néha félelemben élve is végigdolgozták fiatal éveiket, megteremtve mindazt, amit ránk, utódainkra hagytak. És mi nem szeretnénk hálátlan örökösöknek bizonyulni. Márpedig a rendszerváltozás utáni években a nyugdíjasok helyzete egyre inkább romlott. Kevesebbet ért már addig is szerény nyugdíjuk, egyre kevesebbet tudtak vásárolni belőle, egyre türelmetlenebbül várták a pénzespostás következő érkezését, mert egyre hamarabb fogyott el a pénzük.

Példaként hadd említsem meg, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején egyetlen év alatt, 1995-ben kereken 10 százalékkal, majd 1996-ban további 8,9 százalékkal csökkent a nyugdíjak értéke a fogyasztói árakhoz viszonyítva. Döbbenetes szám: ez a két év fekete év volt a nyugdíjasok számára. Ezzel szemben viszont a mostani koalíció idején, a polgári koalíció idején a nyugdíjak vásárlóértéke, a rendszerváltozás óta végre először, növekedni kezdett. 1999-ben a növekedés már 3,8 százalékot ért el, és az idei évben várhatóan közel 4 százalékkal fog növekedni; tehát nem a nyugdíjemelés mértéke, hanem a nyugdíjak vásárlóértékének a növekedése. Az is először történt meg, hogy a törvényben meghatározott visszamenőleges nyugdíjkiegészítést kamattal együtt fizetjük ki; ez tehát szintén példa nélkül álló.

A nyugdíjasok anyagi helyzetének javítására azonban más erőfeszítéseket is tettünk. A polgári koalíció gazdaságpolitikája következtében a növekedés mértéke lehetővé teszi, hogy jövőre is többet tegyünk a nyugdíjasokért. Így a törvényben foglaltakon túl plusz 3 százalékkal szeretnénk megemelni az öregségi ellátást. De hadd emlékeztessek arra is, hogy a kormány a gázárak jelentős világpiaci emelkedését a nagyfogyasztókkal és nem a nyugdíjasokkal fizetteti meg, vállalva akár még a pereskedést is a szolgáltatókkal. Utalnék arra is, hogy a gyógyszerárak robbanását sikerült megállítani, az igen jelentős külső nyomás ellenére. A gyártók által létrehozott árkartell ellen a kormány a Versenyhivatalhoz fordult.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a javuló gazdasági helyzet ellenére is nagyon sok helyre kellene több pénz. Az államháztartás azonban olyan, mint a legtöbb családi háztartás: csak annyit költhet, amennyi bevétele van. Amikor tehát arról kell dönteni, hogy a nagymama kapjon-e télire egy meleg bundát vagy a gyerek egy-egy márkás pehelydzsekit, mert mindegyikre egyszerűen nincs elég pénz, akkor az okos háziasszony nem úgy dönt, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat veszi meg, hanem úgy dönt, hogy a drága bunda helyett megteszi egy meleg télikabát és egy kevésbé márkás dzseki, ameddig többre nem futja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormányzati felelősséggel is hasonlóan kell gondolkozni; nem lehet egy generációt sem támogatni a többi rovására, de nem szabad megfeledkezni egyetlen korosztályról sem, hiszen együtt jelentik a családot. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a politikát és értékrendet követi a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 8 2000.11.09. 2:06  1-338

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz tények alapján, a KSH adatai és elemzései alapján állítja azt az örömteli eseményt, hogy ez idáig '98-ban és '99-ben a kormányprogramban és a Fidesz-programban megfeleltek szerint a nyugdíjak vásárlóértéke nem romlott. Én azt mondom, hogy hál' istennek, és ennek örülni kellene, nem pedig azon vitatkozni, ki hogyan minősíti egyik vagy másik frakciót vagy az előző kormány tevékenységét.

A másik, amit szintén a Statisztikai Hivatal adatai és értékelése alapján mond a Fidesz, az pedig az, hogy ha ezek a tendenciák folytatódnak, akkor a nyugdíjak vásárlóértéke növekszik. Erre is azt mondom, hogy ennek örülni kellene, nem pedig azt sugallni a nyugdíjasok felé, hogy romlik a helyzetük, mert nagyon remélem - és a mai adatok ezt mutatják -, hogy ez nem igaz.

Szerintem, ha a nyugdíjasok helyzetéről beszélünk, akkor alapvetően három dologról kellene beszélni. Beszélni kellene az idei évről; az idei évben fordul elő először az, hogy kamatostul adja oda a kormány, illetve a parlament az elmaradt nyugdíjemelést. Az elmaradt alatt azt értem, hogy korrigálni kell az év második felében a nyugdíjemelést, ha a számok erre okot adnak.

A második dolog, amiről beszélni kell, a jövő évi nyugdíjemelés. Erre szintén azt mondom, hogy a gazdasági eredményeknek, a kormány és a parlament tevékenységének köszönhetően nem pusztán 7,3 százalékkal tudjuk a nyugdíjakat emelni, hanem reméljük, hogy a parlament és önök is elfogadják azt a módosító javaslatot, ami plusz 3 százalékot ad még.

Amiről harmadik pontban érdemes beszélni, azok az egyéb tényezők, mint például az energiaárak robbanásának megakadályozása, illetve a gyógyszerek térítésidíj-robbanásának a megakadályozása.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 60 2000.11.09. 2:11  1-338

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! No, akkor nem lózungokról van szó, és nemcsak úgy belebeszélünk a levegőbe, hanem akkor nézzük még egyszer elölről a tényeket. Azokat a tényeket, azokat az adatokat, amelyeket nem a Fidesz és nem a kormánypárti képviselőcsoportok találtak ki, hanem amelyeket például a Statisztikai Hivatal és a minisztériumok adataiból, számaiból, értékeléseiből lehet kiolvasni.

Először: 1995-ben és '96-ban sajnálatosan - bizonyára nem volt rá más mód - a nyugdíjak vásárlóértéke drasztikusan csökkent; '95-ben 10 százalékkal, '96-ban pedig, ha jól látom a táblázatot, 9 százalékkal csökkent. Felejtsük el, lépjünk tovább, örülünk, hogy most már nem ez a helyzet!

A Kuncze Gábor frakcióvezető úr által említett '99. évben szerencsére - bizonyára azért, mert a gazdaság is lehetőséget adott erre - nem csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, sőt, mi több, nőtt. Méghozzá úgy sikerült ezt megoldani, hogy közben változtatva az addigi, bevált technikán, egy még jobb technikát fogadott el a Magyar Országgyűlés, amely arról szólt, hogy akkor egyszer a nagyon alacsony nyugdíjakat, a kisnyugdíjasok nyugdíját jóval nagyobb mértékben emeljük, mint az átlag.

Én úgy tudom és úgy emlékszem, hogy azok a kisnyugdíjasok, akiknek nagyon alacsony volt a nyugdíjuk, ennek örültek. Mondom, úgy sikerült ezt a célt megvalósítani, hogy közben nem csökkent a nyugdíjak reálértéke. Tény az, hogy a jövő évben és 2002-ben pedig jelentősen - számunkra jelentősen, de sajnos a nyugdíjasok számára még nem jelentősen - növekedni fog a nyugdíjak vásárlóértéke. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Bauer Tamás képviselőtársamnak pedig mondom, hogy csodálattal hallottam a fordítási tevékenységét; lehet, hogy inkább azzal kéne foglalkozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 72 2000.11.09. 2:10  1-338

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet azon vitatkozni, főleg itt a gazdaságpolitikusoknak, hogy a mostani gazdasági teljesítménynek mi az alapja, én azonban a magam részéről, illetve a frakcióm nevében tudom mondani, hogy egyfelől nem tettük volna, de nem is számítana dicsőségnek egy gazdasági növekedést úgy megalapozni, hogy szétszedik a családtámogatási rendszert. Megemlítem a családi pótlék alanyi jogosultságának eltörlését, a gyes visszanyírását, a gyed megszüntetését, a gyermekek után járó adókedvezmény eltörlését, és pusztán azért tértem erre vissza, mert mondom, lehet arról vitatkozni, hogy mi alapozta meg a mostani gazdasági növekedést. Én annak örülnék, hogy végre valahára van gazdasági növekedés, ez markáns, és ennek az előnyeit mindannyian, nemcsak itt a parlamentben ülők mint politikusok élvezhetjük, hanem igenis a társadalom minden egyes egysége, a család, a fiatalok, a gyerekek, a fiatal családosok, a kisgyermekesek, az idősebbek, a még idősebbek, azaz a nyugdíjasok.

Kökény Mihály képviselőtársamnak pedig azt szeretném elmondani, hogy igen, az adatok szerint '98-ban növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke, viszont ha '90-től megnézzük, és tendenciájában nézzük a nyugdíjak értékének a változását, akkor azt látjuk, nagyon érdekes egyébként, ezt politikusoknak, magunknak mondom, hogy a választások évében, tehát '94-ben és '98-ban fordult elő szinte egyedülállóan az, hogy növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke, az előző években - tehát '90, '91, '92, '93, és '95, '96, főképp ebben a két évben - drasztikusan csökkent az érték, és először '98 óta fordul elő, hogy növekedik, és mindig a nullvonal fölött van a vásárlóértéke a nyugdíjaknak. Tehát ha tendenciájában nézzük a nyugdíjasok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) helyzetét és a nyugdíjak értékét, '98 óta van jelentősen pozitívabb változás.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 2 2000.12.11. 5:09  1-4

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hét végén az egészségügyi dolgozók demonstrációjának lehettünk tanúi. A tudósítások szerint azt is hihettük volna, hogy hatalmas tömegek mozdultak meg, az adatokból azonban kitűnik, hogy a közel 200 kórházból mindösszesen 31 vett részt az akcióban, nagyjából minden hatodik. (Bauer Tamás: Ízléstelen!) Mindazonáltal nem vitatjuk, hogy az egészségügyben jogos az elégedetlenség, hiszen alacsonyak a bérek, leromlottak az épületek, a dolgozók nehéz munkakörülmények között kénytelenek ellátni a betegeket - emellett viszont a technológiai színvonal és a gyógyszerellátás összemérhető az európaival. Amikor azonban ugyanazt az ellátást biztosítjuk jóval kevesebb pénzből, akkor természetesen az egészségügyi kasszán belül ennek valahol a kárát látjuk, jelen esetben az egészségügyi bérek és az infrastruktúra színvonalában.

Felismerve ezt a problémát, a kormány egyhangú álláspontja az volt, hogy most a bérekre kell koncentrálni. A költségvetésben lehetőséget biztosítunk arra, hogy átlagosan 20 százalékos emelést adjanak az intézmények a dolgozóiknak. A minimálbér 40 ezer forintra történő felemelése is - mások mellett - az egészségügyi dolgozók javát szolgálja.

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem tudjuk az összes feszültséget egyszerre megoldani, a jogos elégedetlenséget azonban egyes szakszervezeti vezetők egyoldalúan saját politikai karrierjük egyengetésére próbálják felhasználni. Most is felettébb érdekes az időzítés. Ha Cser Ágnes komolyan gondolta volna, hogy a képviselőket akarja befolyásolni a költségvetés számainak eldöntésében, akkor két héttel korábban kellett volna szerveznie az akciót, hiszen az úgynevezett sarokszámokról már a múlt héten szavaztunk. Ha most valamelyik megtévedt képviselő Cser Ágnes biztatására a "nem" gombot nyomja meg, nemhogy segítene az egészségügyön, hanem a végletekig kiélezi az ágazat feszültségét, mivel az egészségügyi dolgozók januárban csak annyi pénzt kaphatnának, mint az idén, nem lenne lehetőség sem a 40 ezer forintos minimálbér bevezetésére, sem az átlag 20 százalékos béremelésre. Arra biztatni a képviselőket, hogy döntsék romba a költségvetést, nem meglepő egy olyan szakszervezeti vezetőtől, aki egy ápolónő több mint 10, azaz tízévnyi bérének megfelelő összeggel tartozik az egészségbiztosításnak. (Egy hang az SZDSZ soraiból: Oóh!)

Szocialista képviselők állításával ellentétben az egészségügy helyzete javuló tendenciát mutat. Nem olyan mértékben persze, mint ahogy azt mi, a Fidesz-Magyar Polgári Párt szeretnénk, de sokkal jobban, mint ahogy a Horn-kormány és a Bokros-csomag alatt. Engedjenek meg néhány példát! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mibe kerül?!) A kórházak eladósodási üteme mára a harmadára csökkent - lásd az Állami Számvevőszék jelentését. Ez évben a gyógyszerárak csupán 3,2 százalékkal növekedtek, szemben a korábbi 30 százalékos növekedéssel. A Frajna Imre államtitkár úr által most tető alá hozott megállapodás alapján a következő három évben a gyógyszergyárak 30 százalékkal alatta maradnak az adott évi inflációnak, ugyanezek igazak a kórházi gyógyszerekre is.

Nagy örömmel fogadtuk ezt a hírt, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt tíz év sikertelen tárgyalásokkal telt, most végre a gyógyszerkiadások tekintetében jóval biztonságosabb a helyzet a kórház, a beteg, a gyógyszergyártó és a költségvetés számára is. Annak ellenére sikerült megállapodást létrehozni, hogy az MSZP-s képviselők minden eszközzel megpróbálták ezt megakadályozni, egészen odáig mentek el, hogy a tárgyalások közepén vizsgálóbizottságért kiáltottak. Örülhetünk annak is, hogy utoljára a szocialista kormány alatt fordult elő, hogy daganatos betegek pénzügyi okokra hivatkozva nem kapták meg a számukra orvosilag indokolt gyógyszert. Az onkológus szakma kiváló együttműködésének köszönhetően ezeknek a szereknek a száma jelentősen bővülhet a következő évtől. Optimizmusra ad okot az is, hogy több mint 500 új termékkel bővült a támogatott gyógyászati segédeszközök köre. A Fidesz-Magyar Polgári Párt mindent megtesz az egészségügy helyzetének javításáért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a Cser Ágnes szervezte történések mögé nézünk, sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy kilóg a lóláb, netán az egész ló. Értjük Cser Ágnest: minél nagyobb káoszt okoz, annál előkelőbb helyet fog kapni az MSZP 2002-es választási listáján. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Moraj az MSZP soraiban.) Ehhez azonban nem tudunk asszisztálni.

Tisztelt egészségügyi Dolgozók! Köszönjük áldozatos és kitartó munkájukat, én pedig a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében ígérem, hogy a gazdasági eredmények függvényében élet- és munkakörülményeiket tovább javítjuk. Kérjük türelmüket és bizalmukat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 54 2001.02.14. 7:35  53-59,64-147

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Amikor 1998-ban a Fidesz a választók akaratából hivatalba lépett, egyik és talán legfontosabb célkitűzése az volt, hogy javítson a gyermekeket nevelő családok életén. Úgy ítéltük meg, hogy a nyugdíjasok mellett őket is a rendszerváltozás vesztesei között kell számon tartanunk.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy újabb gyermek vállalása egyet jelent a szegénység vállalásával. A családok középpontba állításának szükségességéről az is meggyőzött bennünket, miszerint Magyarországnak az elkövetkezendő évtizedekben olyan súlyos népesedési problémával kell szembenéznie, amely magában hordozza akár nemzetünk eltűnésének fenyegetését is.

Az elmúlt két évben ezért, a Fidesz és a polgári kormány programjában foglaltaknak megfelelően alapvetően megváltozott a családtámogatási rendszer. Az új elveken működő konstrukció jelentős mértékben hozzájárul a gyermeknevelés feltételeinek javításához, és a legutóbbi időkben már a születések számában is mutatkoznak kedvező jelek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti családpolitikai koncepció egyik további építőköveként képviselőtársaimmal az Országgyűlés elé terjesztettünk egy indítványt, amely szerint a jövőben a törvény erejénél fogva a nagyszülők is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt, röviden a gyest.

A törvényjavaslat értelmében a gyermekgondozási segélyre jogosulttá válik tehát a nagyszülő is. A jogosultak körét illetően a nemek között nincs különbség, tehát az ellátást a nagypapa is és a nagymama is kérheti. Az általános szabály szerint a nagyszülő jogosultságát a gyermek egyéves kora után lehet majd megállapítani. Miért fontos ez? Egyfelől az anyukák szempontjából. Megváltozott a világ. A nők egyre később vállalják első gyermeküket sokszor egzisztenciális félelmek miatt. A szülést gyakran a karrier megalapozása utáni időszakra halasztják. Márpedig minél később születik meg az első gyermek, annál valószínűbb, hogy nem lesz annyi, amennyit szeretnének. Ezeket a problémákat, félelmeket próbálja feloldani javaslatunk. Ne kelljen félni a munkahely elvesztésétől, a családi költségvetés megroggyanásától, magyarán: az elszegényedéstől. Ha az anyuka úgy dönt, hogy korábban akar visszamenni dolgozni, akkor ezek után megteheti úgy, hogy a nagymama vagy a nagypapa igénybe veheti a gyest, és otthon maradhat a kisunokával.

Jó ez a javaslat a kisbabák szempontjából is. Bár Magyarországon a bölcsődei hálózat Európa-szerte irigylésre méltó - úgy hallottuk -, a bölcsődék többsége szakmailag magas színvonalú, a családi gondoskodást azonban semmi nem pótolja. Ismeretes, hogy a 26 ezer bölcsődei férőhely 107 százalékos kihasználtsággal működik, ami mutatja, hogy viszonylag sok család, sok anyuka dönt a munka felvétele mellett.

 

 

(12.40)

 

 

Megváltozott a világ a munkahelyek piacán is, ami legérzékenyebben a középkorú generációt érintette. Az életük második szakaszának végéhez közeledők között sokan vannak olyanok, akik nehezen vagy már nem szívesen alkalmazkodnak a munkaerőpiac újszerű kihívásaihoz, vagy éppen elveszítették munkájukat, és nincs lehetőségük vagy nincs erejük az újrakezdéshez. Az unokák nevelésében azonban még képesek lennének érdemi segítséget nyújtani, így azok a szülői segítség mellett a munkahelyi elvárásoknak is könnyebben megfelelhetnének.

Ha a nagyszülő még nem nyugdíjas, és igénybe kívánja venni a gyest, akkor ez a nyugdíj megállapításánál beleszámít a szolgálati időbe. A nyugdíj-megállapítás szempontjából különösen a mezőgazdasági járadékosoknak előnyös, jó az alacsony jövedelműek, és a magasabb jövedelműeknél sem okozhat jelentősebb hátrányt. A gyes kiterjesztése egyértelműen pozitív azoknak, akiknek munkahelyproblémájuk van. Ezek tehát a nagymamák és a nagypapák szempontjai.

A gyermekgondozási segélynek a nagyszülőkre való kiterjesztése tehát mind a három generációnak jó. A kisbaba a családban cseperedik, a fiatalok könnyebben megfelelnek a munkahely elvárásainak, a nagyszülőknek pedig megkönnyíti a visszavonulást. És van itt egy nem utolsó szempont is, mégpedig a generációk újbóli egymásra találása a családon belül. Ez pedig tükrözi a koalíció értékrendjét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatunk a gyermekgondozási segély kiterjesztésére csupán egy választási lehetőséggel bővíti a nemzeti családpolitikai koncepciót. De minden egyes családpolitikát érintő intézkedésnek önmagán túlmutató jelentősége van. Soha ne felejtsük, hogy a Bokros-csomag nem pusztán önmagában lehetetlenítette el a családok életét, nem csupán súlyos százmilliókat, milliárdokat vont el a családoktól, hanem társadalmi szinten azt üzente, hogy az ország vezetőinek, az akkori kormánypártoknak nem fontos a gyermek, tehát nem fontos a jövő. (Keller László: Miről beszélsz? Hány gyereket szültél?)

Az elmúlt két és fél évben mi, a polgári koalíció képviselői tettekkel bizonyítottuk, hogy a család fontos. Visszaállítottuk, majd növeltük a gyermekek után járó adókedvezményt, mely hatását tekintve a családi adórendszerrel mutat hasonlóságot. Visszaállítottuk a gyermekgondozási díjat, hogy a családnak ne kelljen jelentős jövedelemkieséssel számolnia. Újra alanyi jogon jár a családi pótlék. Bevezettük a kiegészítő családi pótlékot, mely azokhoz a gyerekekhez, családokhoz jut el, akik nem tudnak vagy nem akarnak dolgozni, vagy jövedelmük túl alacsony. A polgári koalíció elfogadta azokat a jogszabály-módosításokat, ami alapján bevezetésre került a tanköteles gyermekek számára a tankönyvtámogatás, a lakásépítéssel összefüggő áfakedvezmény és az első lakás szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatunk a gyermekgondozási segély kiterjesztésére csupán egy apró részlet, apró része a nemzeti családpolitikai koncepciónak, de hát a házat is téglánként építik. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ezt a javaslatot, ezt az önálló indítványt támogassák szavazatukkal.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 82 2001.02.14. 2:16  53-59,64-147

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük szépen az elismerő szavakat, amelyekkel Szabó Sándorné sikerpropagandának minősítette a törvényjavaslatot. Azt hiszem, a kulcsszó a siker. A családtámogatási rendszer átalakítása tulajdonképpen sikertörténetnek minősíthető, ebben egyetértünk, köszönjük szépen. (Bauer Tamás: Ebben nem értettünk egyet!)

 

(13.40)

 

Tisztelt Béki Gabriella! Ön arról beszélt, hogy a nagymamák és a nagypapák eddig is igénybe vehették a gyest méltányossági alapon, csakhogy ön pontosan a két kulcsszót is kimondta ehhez: ez pedig az, hogy speciális élethelyzetben, és ha akadályoztatva van a szülő. Én erre azt mondom, hogy mindennél erősebb az, amikor a nagyszülők: a nagypapák és a nagymamák a törvény erejénél fogva vehetik igénybe a gyest, hogyha úgy látják, hogy arra szükségük van.

Újból Szabó Sándornénak szeretnék válaszolni. Körülbelül 180 ezer olyan idősebb ember van, aki nem jogosult saját jogon nyugdíjra. Becslések szerint ezek nagy része nő és a mezőgazdaságban dolgozott. Ezeknek a nőknek, ezeknek a nagy számban problematikus helyzetben lévő nőknek nyújt segítséget ez a törvényjavaslat, amit beterjesztettünk.

A ma gyesen lévő nagyszülőkhöz sajnos azért kerültek a gyermekek, mert ezek a családok szétestek. Tehát egészen egyszerűen ez a szomorú oka volt annak, hogy ezek a nagyszülők veszik igénybe a gyest.

Táppénz azért jár ebben az esetben, mert ha súlyos állapotban van a gyermek, súlyos betegségben szenved a kisgyermek, akkor szükség van az édesanyjára is. Az az édesanya pedig, aki valóban meg akarja tartani a munkahelyét, az csak valóban nagyon fontos esetben marad otthon.

Szintén Béki Gabriella képviselőtársamnak hadd mondjam... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - lejárt a két percem, akkor majd folytatom. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 88 2001.02.14. 2:08  53-59,64-147

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Béki Gabriellának szeretném mondani, hogy rosszul olvasta a törvényjavaslatot, nem egy háztartásban kell élnie a nagyszülőnek és a szülőknek, hanem egy háztartásban, abban a háztartásban kell nevelnie, illetve napközben vigyázni a kisgyermekre a nagyszülőnek, amelyik a szülő háztartása. Tehát nem szükséges, hogy egy háztartásban éljen a két generáció. Szerintem ez fontos különbség.

Úgy emlékszem, Szabó Sándorné képviselőtársam a bizottsági ülésen azt kérdezte tőlünk, hogy hányan vannak gyeden, merthogy állítólag a gyed nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mi most készültünk a statisztikai adatokból; novemberi adat van a kezemben, ez volt a legfrissebb, amit el tudtunk kérni: 57 020 fő veszi igénybe a novemberi adatok szerint a gyedet.

Több képviselőtársam megfogalmazta, hogy inkább növelni kellene az alanyi ellátások értékét, összegét. Egyetértünk; én azt mondom, hogy amennyire a gazdaság növekedése megengedi, minden egyes támogatást, amely a családokat támogatja, a gyermekvállalást segíti, növelni kellene. Igyekszünk a jövőben erre is odafigyelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat nem ígérvény, ez egy előttünk fekvő törvényjavaslat, és ha önök is támogatják a szavazatukkal, akkor ez törvényerőre emelkedhet. Tehát nem ígérvény, hanem megadja a törvény erejénél fogva a lehetőséget ezután a nagyszülőknek: a nagymamáknak és a nagypapáknak, hogy igénybe vehessék a gyest.

Tisztelt képviselőtársam azt mondta, hogy inkább mindenkivel meg kellett volna ismertetni a méltányosság lehetőségét. Azt hiszem, hogy ennél jobb eszköz és alkalom nincs annál, mint hogy törvényerőre emeljük ezt a lehetőséget, beszélünk róla, és mindenki láthatja, hogy igen, a gyest igénybe vehetik a nagymamák és a nagypapák.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 98 2001.02.14. 2:10  53-59,64-147

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat senkitől semmit nem vesz el, és az sem célja, sem szándéka, hogy bárkit is hátrányosabb helyzetbe hozzon. Csáky András képviselőtársammal mélyen egyetértek abban, hogy ez egy lehetőség, ez egy alternatíva a családok számára, csak és kizárólag pozitív elmozdulásra ad lehetőséget. Senkit nem is kényszerít semmi olyanra, hogy rosszabb körülmények közé kerüljön, mint amiben most esetleg van.

Karrier és karrierféltés, és az úgynevezett jómódú családok: a munkahelyét nemcsak a jómódú polgári közép féltheti, hanem egy olyan nő is féltheti, vagy egy olyan család is féltheti, ahol például az asszony fizikai munkás vagy épp takarítónő, vagy egy közértben dolgozik. Tehát tulajdonképpen a munkahelyét bármilyen jövedelmi helyzetben lévő családtag, családanya féltheti. Én a karriert, a karrierféltést, a munkahelyféltést nem használnám ilyen pejoratív kifejezéssel vagy pejoratív környezetben. Igenis mindenki, bármekkora a jövedelme, és bármilyen helyzetben van, félhet attól, hogy esetleg a gyermekvállalás folytán elveszítheti a munkahelyét.

Újra szeretném azt elmondani, hogy igen, létezett és létezik a valóságban, hogy valaki méltányossági alapon igénybe vegye ezt az ellátást, akkor, ha a jogszabályok szerint, amit Béki Gabriella is felolvasott nekünk, speciális élethelyzetben van, és akadályoztatva van a szülő. Minimum ezt a két szempontot feloldja a törvényjavaslat, és minimum felhívja a figyelmet arra, igen, kommunikációs eszközökkel, tisztelt képviselőtársam, hogy van ilyen lehetőség, és ezt igénybe lehet venni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 106 2001.02.14. 2:07  53-59,64-147

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, az ellenzéki képviselők igyekeznek tényleg gondoskodni arról, hogy még véletlenül se higgye senki azt, hogy ez valamiféle világrengető javaslat. Mi ezt nem is állítottuk. Mi azt állítottuk, hogy egy nemzeti családpolitikai koncepció egyik kis eleme ez a javaslat, ami beleillik az egész koncepcióba. Én tudom, hogy nagyon nehéz olyan javaslatot előterjeszteni itt a Házban, aminek tudnának örülni a szocialista képviselők, de, hála istennek, nem ez a feladatunk.

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Elgondolkodtak-e azon, hogy önmagában nagy jelentősége van annak, hogy mennyi pénzt fordítunk a családtámogatási rendszerre, hogyan adjuk azt, milyen formában adjuk oda azt a családoknak, de én legalább ilyen fontosnak érzem azt is, hogy az ország vezetői, a politikusok, a döntéshozók, a törvényalkotók hogyan beszélnek a családokról, és hogy beszélnek-e eleget arról, hogy mi a fontos nekik, mi a politikai prioritás? Elgondolkodtak-e önök azon, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy, hála istennek, pozitív elmozdulás van a gyermekvállalás és a házasságkötések területén? Nyilván egyfelől az, hogy elindult egy új alapokon nyugvó családtámogatási rendszer, de meggyőződésem, hogy az is oka lehet, hogy látják az emberek, a családban élő emberek, a családok, hogy ennek a kormánynak, ennek a politikai vezetésnek fontos a család és talán az úgynevezett jövőbe vetett hit, a remény, hogy bízunk a jövőben. Ezt szolgálja az is, hogy beszélünk is róla. S üzenjük a családoknak, hogy igen, a család fontos, a gyermekvállalás fontos, ezt támogatjuk a politika és a gazdaság minden eszközével.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 146 2001.03.09. 1:53  129-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd reagáljak az előttem szóló Bauer Tamás úr felszólalására.

Tisztelt Képviselőtársam! A családjogi törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi - tehát nem mostani, hanem 1997. évi - XXXI. törvény értelmében a nagyszülővel való életvitelszerű együttélésre csak akkor van lehetőség, ha a nagyszülőt a gyámhatóság a gyermek gyámjául kijelöli. Nem mi szabjuk ezeket a feltételeket, nem mi akarjuk előírni a családoknak azt, hogyan és milyen módon neveljék a gyermekeiket.

Hogyha önök úgy látják, hogy ez az 1997. évi törvény nem jól szabályozza ezeket a kérdéseket, akkor például majd a szociális törvény átfogó tárgyalásánál és módosításánál elő lehet venni ezt a kérdéskört. Most azt mondtuk, egy következő lépést teszünk ahhoz, hogy a családok életében egy újabb lehetőséget nyissunk. Ez az újabb lehetőség egy első lépés. Mi azt szeretnénk, ha rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerülne ki a gyermek a család, illetve a szülők gondozásából, és mi ezen alapelv mentén próbálunk lehetőséget nyitni egy újabb variációra.

A mi javaslatunk nem szab újabb feltételeket, sőt mi több, újabb lehetőséget nyit a családtámogatási rendszer egy meglévő elemének az igénybevételére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 152 2001.03.09. 2:08  129-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Örülök, hogy akkor az érveim legalábbis egy része meghallgatásra talált, és elismeri azt, hogy van egy 1997-es törvény, amelyet még az önök kormányzása idején sikerült elfogadni (Béki Gabriella: Senki nem ismerte el!), amely nem azt írja le, hogy mi az az életvitelszerű együttélés, hanem azt mondja, hogy ha kikerül a gyermek az életvitelszerű együttélésből, akkor további teendőket kell foganatosítani, ez pedig az, hogy a gyámhatóságnak a gyermek gyámjául ki kell jelölnie valaki mást.

Szerintem a mi javaslatunk életvitelszerű, a mi javaslatunk nem szól bele egyébként a családok napi életébe (Bauer Tamás: Csak nem ad pénzt!), a jövőben is, ugyanúgy, ahogy eddig, bármikor a nagymamánál aludhat a gyerek, ahogy idáig is megtették sok esetben. A törvénymódosítás arra irányul, hogy ez ne rendszeresen és ne életvitelszerűen történjen. És, igen, mi büszkén vállaljuk azt, hogy a Fidesznek van egy filozófiája, egy jövőképe, egy missziója a családokkal kapcsolatban, és büszkén vállaljuk azt is, hogy 1998 óta történt egy paradigmaváltás, amely a családokat helyezi a központba, és számos új támogatási rendszer lépett be, amely 1998-ig eltörlésre került, és nominálisan és reálértékben is összességében növekedtek azok a pénzösszegek, amelyeket a családok támogatására juttattunk.

Én azt hiszem, hogy ezek az érvek, amelyeket önök felhoztak, ez a tipikus "kákán is csomót keresünk" típusú érvelések. Én egy ponton látom azt, hogy érdemben meg kellene vitatni majd a módosító javaslatokat, ez pedig az, hogy a nyugdíjasok is igénybe vehessék majd ezt a lehetőséget. Mi elmondtuk a bizottsági ülésen is, hogy szeretnénk, ha a szociális törvény átfogó módosításakor elővennénk ezt a kérdéskört, és szeretnénk, ha megvitatnánk azt, hogy hogyan lehet majd a nyugdíjasokat is bevonni ebbe a kedvezményezett körbe.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 160 2001.03.09. 1:57  129-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csizmár Gábor úrnak mondom, hogy egyetértünk, tisztelt képviselőtársam, abban, hogy az életvitelszerűség és a nagymamánál való ott alvás - amikor néha ott alszik a kisunoka a nagymamánál - között jelentős különbség van. Ön az érveivel pontosan a mi álláspontunkat támogatta meg és támasztotta alá. Igen, az az életszerű, amikor néha az unoka ott alszik a nagyszülőknél, és mi pontosan azt nem kívánjuk ösztönözni, hogy a gyermek életvitelszerűen kikerüljön a szülői gondoskodás alól. Tehát ebben a kérdéskörben egyetértünk.

Tisztelt Szabó Sándorné! (Szabó Sándorné: Tessék!) 1995 egy szomorú, esős parlamenti hetében elég kemény vita folyt arról, hogy a családtámogatási rendszert vajon érdemes-e megkurtítani. Én végignéztem azokat a jegyzőkönyveket a minap, és én nem találtam olyan részt, amikor ön hasonló vehemenciával, átéléssel, szomorúsággal a hangjában védelmezte volna a családokat, úgy, ahogy most beállítani kívánja, hogy ön a családok legnagyobb védelmezője. Én szomorú vagyok, mert igazából akkor jóval több képviselőnek kellett volna a túloldalról is felállnia és védelmeznie a családtámogatási rendszert. Most örülünk, hogy számos alkalommal, számos törvénymódosításnál állhatunk fel és számolhatunk be pozitív fejleményről. Minden segítség érdemi a mi szempontunkból. Mi úgy gondoljuk, hogy a kis segítség és a kis támogatás is segítség és támogatás a családoknak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 176 2001.03.09. 0:50  129-179

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen csak azért kértem szót, mert Takács Imre képviselőtársam olyan szívhez szólóan szólított meg. Higgye el, képviselőtársam, nem akarom én önt bántani, távol álljon tőlem, azon meg tényleg csak sajnálkozni tudok, hogy önöknek kötelező volt megszavazni ezt a csomagot, ahogy ön azt elmondta. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból.) És utólag tényleg örülni tudok annak, hogy a beterjesztett javaslathoz képest sikerült eredményeket elérniük, és nem lett annyira durva törvénymódosítás elfogadva (Szabó Sándorné közbeszól.), merthogy az MSZP-s és az SZDSZ-es, akkori kormánypárti képviselők módosító javaslatainak egy részét elfogadta a kormány. Így utólag örülni tudunk, hogy a kármentési akciójuk némi sikerrel zárult.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból. - Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 97 2001.03.27. 2:19  96-103

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Több mint fél éve meg-megújuló indulattal kerül a közvélemény elé a zámolyi romák ügye. A falu polgármestere és lakói a különböző zaklatások nyomán már oda jutottak, hogy tisztelettel kérik a közélet és a sajtó szereplőit, településük nevét ne említsék együtt a Strasbourgba távozottak ügyével, mert azok csak addig voltak zámolyiak, ameddig ott önkényesen lakást foglaltak, és addig voltak zámolyiak, ameddig vitatott körülmények között el nem hagyták az országot.

 

(13.30)

 

Nem akarok és nem is tudok igazságot tenni ebben az ügyben, de megdöbbenéssel tapasztalom, hogy elfogultságok és félinformációk alapján belpolitikai háborút lehet indítani a polgári koalíció ellen, holott ez a kormány többet tett a magyarországi cigányságért, mint eddig bármely végrehajtó hatalom az országban. (Keller László: Mit?) Az a roma, aki tanulni akar, az támogatást kap; aki dolgozik, az részesülhet az összes szociális előnyben, méghozzá sokszor pozitív diszkrimináció alapján. Ezzel szemben azt kell megélnünk, hogy nemzetközi botrány keletkezik egy olyan ügyben, melynek egyetlen részlete sincs kivizsgálva, még egy csákvári magyar fiatalember erőszakos halála sem.

Választókerületemben sajnálatosan tapasztalom, hogy a felgerjesztett hisztéria rendkívül káros a becsületes cigányság számára, a lakosság indulata nőttön nő, és nem tudom, hogy akik ezt a folyamatot elindították, képesek-e megállítani. Ugyanakkor számos olyan esetről is tudok Pest megyében, amikor bűnöző romák tartanak rettegésben utcákat, falurészeket. Választóim azt kérdezik, őket ki védi meg a zaklatásoktól. Nekik nincs pénzük Strassbourgba utazni, ők csak háborítatlanul szeretnének élni hazájukban, Magyarországon.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat, mit tett a külügyi kormányzat annak érdekében, hogy a döntést hozó francia hatóságoknak ne a folyamatosan Magyarországot rágalmazók (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) érvei álljanak rendelkezésükre, hanem a valós helyzet alapján ítélkezzenek ebben a nagyon súlyos kérdésben.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 101 2001.03.27. 1:07  96-103

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük szépen a választ. Sajnos olyan időket élünk, hogy úgy tűnik, a külügyi kormányzatnak még többet kell tennie a cél érdekében, hiszen a hírek is arról szólnak, hogy például a szocialista vezetésű Komló városát öt roma család készül elhagyni - állítólag őket is üldözik. (Keller László: Gusztustalan, amit csinálsz!) Vagy például szeretném felhozni, hogy Ózdon egy 11 hónapos kisbaba súlyos állapotba került; most például állami segítséggel hárítják el a helyzetet, állami segítséggel takarítják ki ott a romatelepet, ahol hihetetlen, hogy milyen állapotokat találtak.

De összegezve a véleményemet, tisztelt képviselőtársaim, a magyaroknak nem kell szemlesütve állniuk semmilyen más határozattal szemben, hiszen Magyarországon nem üldözik a romákat, főleg nem intézményesen. Magyarország Szent István óta befogadó állam, vendégszerető ország.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban. - Csige József: Elég gyenge volt! Aláadtátok nagyon! - Gyürk András: Jó volt az!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 146 2001.04.20. 1:56  125-183

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tény az, hogy amikor az egészségügyről beszélünk, vitatkozunk, akkor örökösen visszatérünk a kétharmados önkormányzati törvényhez, és mindig leragadunk ennél a kérdéskörnél. Az ajánlás 11. pontjában megfogalmazott módosító javaslatunk is tulajdonképpen ezeknek a vitáknak az eredménye.

Ellenzéki képviselőtársaim, mi is többször felszólalunk amellett, hogy hogyan lehetne az úgynevezett mazsolázós privatizációt megállítani, és hogyan lehetne valamiféle kontrollt beépíteni a rendszerbe. Mindig elakadunk ennél a kérdésnél, mert a kétharmados önkormányzati törvény az önkormányzatok, illetve a tulajdonos hatáskörébe utalja ezt a kérdéskört, és a mi vitáink egyik eredménye volt ez a módosító javaslat, hogy próbáljunk meg beépíteni egy olyan lépcsőfokot, hogy ki kell kérni az úgynevezett feladatátadási megállapodások megkötése előtt az egészségügyi miniszter úr véleményét.

Hallgatva itt a vitát, mi megfontoljuk azokat az érveket, ellenérveket, amelyeket Kökény Mihály képviselőtársunk mondott, hiszen mi is érezzük, hogy alapvetően nem ez az üdvözítő megoldás, hanem egy átfogó törvénymódosítás. A mi problémánk tulajdonképpen hasonló az itt elmondottakhoz, tehát a hozzászólásommal azt szeretném megerősíteni, hogy megfontoljuk ezeket az ellenérveket, amelyek a 11. pontban megfogalmazott módosító javaslat mentén elhangzottak, és vagy próbálunk valami jobb megoldást találni, vagy pedig adott esetben elállunk ettől a módosító javaslattól.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 12 2001.05.11. 13:17  1-109

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tévénézők, Rádióhallgatók!

Először is engedjék meg, hogy megköszönjem Nagy Sándornak, az MSZP frakcióvezetőjének és szakszervezeti vezetőnek, hogy kezdeményezte ezt a mai politikai vitanapot. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Régen olvastál újságot. - Közbeszólások. - Az elnök csenget.)

A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak is rendkívül fontosak ezek a kérdések, hiszen amikor a választók akaratából kormányra került, egyik legsürgetőbb feladata a szegénység visszaszorítása, az életszínvonal emelése, a társadalom kettészakadásának megállítása, illetve megszüntetése volt. (Vancsik Zoltán: Mint a régi szép időkben.) Őszintén örülünk, hogy immáron Nagy Sándornak is fontossá váltak ezek a kérdések.

Az ellenzék soraiból gyakran támadnak bennünket sokszor a valóságnak nem megfelelő állításokkal, ezért engedjék meg, hogy a tények tükrében összefoglaljam azokat az intézkedéseket pontokba szedve - 39 pontba szedve -, amelyeket az elmúlt három évben e cél érdekében foganatosítottunk. (Csige József: A 39 kevés!)

1. A szociál- és családpolitika területén először is újra bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt, melyet az MSZP-SZDSZ-kormány szüntetett meg. 2001-ben a gyermekek után járó adókedvezmény az egygyermekesek esetén 400 ezer forint, két gyermek esetében 642 857 forint, míg a három- és többgyermekesek esetében 1 millió 350 ezer forint éves jövedelemig teszi teljesen adómentessé a szülők együttes jövedelmét.

2. Visszaállítottuk, megújítottuk és jelentősen megnöveltük a gyermekgondozási díjat, a gyedet, melynek átlagos összege 35 ezer forint, de ez év januárjától már havi 80 ezer forintot is jelenthet. A jelentősen megnövelt összegű díj a munkajövedelemmel rendelkező szülő jövedelmét pótolja.

3. Újra alanyi jogon jár a gyes. Ezzel kívánjuk biztosítani a gyermekek otthon történő nevelésének, gondozásának alapvető feltételeit. (Bauer Tamás: A magas jövedelműeknek. Ez lett a családi pótlék?)

4. A családtámogatások további bővítését célozza az a módosítás, amely a nagyszülők számára is lehetővé teszi a gyes igénybevételét. Célunk ennek kiterjesztése a nyugdíjas korosztályokra.

5. Visszaállítottuk a családi pótlék alanyi jogosultságát, így már '99-ben százezerrel több gyermek vált jogosulttá erre a juttatásra, mint 1998-ban. (Bauer Tamás: Az értékét a felére csökkentették.)

6. Kiegészítő családi pótlék jár azoknak, akik nem tudják érvényesíteni a gyermekek után járó adókedvezményüket.

Ennek összege 4000 forint. Ez megegyezik a kétgyermekes családok után járó adókedvezménnyel. (Csige József: Azelőtt is volt.)

7. A korábbiaknál lényegesen nagyobb és célozottabb központi közmunkaprogramokat indítottunk, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű régiókban élők számára.

8. Szinte teljesen kiépítettük a gyermekjóléti alapellátási rendszerünket. Az 1997. évi 420 ezer fő fölötti számhoz képest 2000-re 300 ezer fő alá csökkent a veszélyeztetett gyermekek száma.

 

 

(9.50)

 

9. 1998-ban bevezettük és elterjesztettük a nevelőszülői hálózatot, a közel 20 ezer állami gondozott fele már nevelőszülői családokban él.

10. 1998 után megerősítettük az utcai szociális programot végzők rendszerét. (Kósáné dr. Kovács Magda: Nem kitalálták?)

11. Megerősítettük az idősellátásban részt vevő gondozási központokat és a falugondnoki hálózatot, mely főként a kistelepüléseken jelent megoldást.

12. Közel 100 milliárd forintos végösszegű programot fogadtunk el a szocializmus idejében kialakult szociális otthonok teljesen elhanyagolt hálózatának átalakítására.

13. '98 és 2001 között 5 milliárd forintos célzott támogatással fejlesztjük a gondozói létszámot. Ennek eredményeképpen több mint kétezer új szociális gondozó áll munkába.

14. Elfogadtuk és megvalósítottuk az országos fogyatékosügyi programot, melyért Magyarország 2000-ben megkapta a fogyatékosügy legelismertebb kitüntetését, a Roosevelt-díjat. Miniszter úr, gratulálunk! (Taps a kormánypárti padsorokban. - Keller László: Wow!)

15. Bevezettük a szociális ágazatban az úgynevezett szakmai szorzókat, amely e terület 60-70 ezer alkalmazottja számára munkáját elismerő fizetésemelést jelent.

16. Megoldást javaslunk azon családoknak, amelyek az OTP-tartozásukat fizetni kívánják ugyan, de ebben segítségre szorulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjrendszer több mint 3 millió polgár ellátásáról hivatott gondoskodni. A polgári koalíció a ciklus végére visszaadja azt, amit az MSZP-SZDSZ-koalíció elvett tőlük. (Bauer Tamás: A családi pótlékra gondol? - Csige József: És amit ti elvettetek?)

Ennek érdekében tehát:

17. '99-ben a legkisebb nyugdíjak összegét az átlagot meghaladó mértékben, 20-25 százalékban emeltük. Ezzel elértük, hogy a létminimumon élő nyugdíjasok száma az előző ciklusban mértnek a felére csökkent.

18. 2000-ben és 2001-ben tovább növeltük a nyugdíjak értékét, tehát az inflációt meghaladóan emeltük a nyugdíjakat. (Csige József: Tej, kenyér.)

19. Közel két éve nem emelkedtek a tb által támogatott gyógyszerek árai, a gyógyszergyártókkal szembeni hatásos fellépésnek köszönhetően.

20. A polgári kormány hároméves megállapodást kötött a gyógyszergyártó cégekkel, mely szerint a támogatott készítmények térítési díja maximum az éves infláció kétharmadával emelkedhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az otthonteremtési program érdemben segíti a polgárosodást, tehát tesz a szegénység ellen. Sok családnak segítettünk továbblépni lakáshelyzetének megoldásában, javításában.

Engedjék meg, hogy tovább soroljam az ezen a területen már elvégzett feladatokat.

21. Felére csökkentettük az első lakás vásárlása után fizetendő illetéket.

22. Lehetővé tettük a lakásépítések után járó áfából 400 ezer forint visszaigénylését. Ezen intézkedés nagymértékben hozzájárult a feketegazdaság visszaszorításához, és minden építőnek plusztámogatást is jelent.

23. Tavaly februártól elindítottuk az otthonteremtő hitelt. Minden házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő akár 35 éves futamidővel jogosult a 8 százaléknál kisebb kamatozású hitel igénybevételére. (Keller László: Torgyán, 60 millió!)

24. A családok továbbra is igénybe vehetik a gyermekek után járó lakásépítési kedvezményt, a szocpolt. Ennek összege egy gyermek után 200 ezer forint, két gyermek után 1 millió 200 ezer forint, három gyermek után pedig 2,2 millió forint.

25. Tavaly január 1-jétől azok is jogosultak a lakásépítési kedvezményre, az úgynevezett félszocpolra, akik lakásuk bővítésére vállalkoznak.

26. Tavaly februártól további kamatkedvezményt biztosítunk új lakás építésére vagy vásárlás esetén.

27. Megteremtettük az olcsó hitelhez jutást a jelzálog alapú hitelezéssel. Ennek következtében nőtt a lakáshitel-állomány, csökkentek a lakáshitelkamatok, erősödött a verseny a bankok között. A kiadott építési engedélyek száma mintegy 40 százalékkal nőtt az 1990-es évekhez képest.

28. Tavaly július 1-jével elindítottuk az állami támogatású bérlakásprogramot. Így hazánkban, több mint tíz év után, központi állami támogatással megindult az önkormányzati bérlakásállomány-program. A program iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Eddig közel 2500 önkormányzati bérlakás kialakítását támogatta a Gazdasági Minisztérium, közel 9,4 milliárd forint nagyságrenddel. Az elmúlt öt évben összesen nem épült ennyi bérlakás.

29. Elindult az úgynevezett panelprogram, melyre 2001-ben 3 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen épületek felújításához, korszerűsítéséhez lakásonként 400 ezer forint támogatás igényelhető.

30. Elindult a garzonházak építési programja, melynek keretében előtakarékosságot vállaló fiatal pályakezdők juthatnak átmeneti időtartamra lakáshoz. Ezekben a lakásokban átmeneti elhelyezést kaphatnak a kollégiumból kiszoruló fiatalok is.

31. Elindult a nyugdíjasházak programja. A nyugdíjasházak létesítésére pályázatot nyújthatnak be az önkormányzatok. Így a lakások bekerülési költségeinek 70-80 százalékára kaphatnak támogatást.

32. Elindult a tömbház-rehabilitációs program. Az állam a helyreállítás költségeinek egyharmadát állja, melyre a 2001-es költségvetésben 4 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Oktatáspolitikánk ugyanilyen hatékonysággal szolgálja a szegénység megállítását, és főleg a nehezebb körülmények között élő tanulók leszakadását előzi meg.

33. Első intézkedéseink között eltöröltük a felsőoktatásban tanulók számára a Bokros-csomag részeként megállapított tandíjat. Ezzel az első diploma megszerzése ingyenessé vált. Biztosítottuk ezzel minden magyar állampolgár egyenlő esélyét a tanuláshoz. (Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

34. 2001 szeptemberétől bevezettük a diákhitelt, melynek visszafizetése a tanulmányok befejeződésekor kezdődik, és jövedelemarányosan történik. A hallgatók mindenkori személyi jövedelemadó-köteles jövedelmének kb. 6 százaléka lesz.

35. Elindítottuk a számítógép-, internetprogramot. 1998-ban még csak 250 iskola rendelkezett helyi számítógéphálózattal, '99-re 1700-ra nőtt a számuk. (Kósáné dr. Kovács Magda: Ők találták fel a számítógépet!)

36. A tehetséges és iskolába járó roma diákok részére szociális ösztöndíjat biztosítunk. (Vancsik Zoltán: Nem is tudod, miről beszélsz, komolyan mondom.)

Számvetésünk végén fontos megemlítenünk még egy-két, a gazdaságban és a foglalkoztatásban beváltott ígéreteinket. (Vancsik Zoltán: Ja, értem.)

37. 10 százalék alá csökkentettük az infláció mértékét. (Derültség az MSZP soraiban.)

38. 40 ezer forintra emeltük a minimálbért, ami nagymértékű, 57 százalékos emelést jelent. Ez a foglalkoztatottak 27 százalékát érinti. Végül:

39. Aktív foglalkoztatáspolitikát vezettünk be. Ennek és a gazdaság fejlődésének köszönhetően lényegesen csökkent a munkanélküliség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Három év nagy idő, ám mégsem elegendő mindenre, még sok a tennivalónk. Amíg több millió család életkörülményein tudtunk javítani, még a természeti katasztrófák kárenyhítése mellett is, addig tudnunk kell azt is, hogy vannak olyan családok is, akik még nem érezték sorsuk jobbra fordulását. Ilyen például az a százezer család, akik életszínvonalán a családpolitika további kibővítésével tudunk segíteni. Folytatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 68 2001.05.11. 1:24  1-109

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy reagáljak arra a dilemmára, problémára, amelyet Lamperth Mónika vetett föl a nyugdíjasoknak juttatandó 5 ezer forint kérdésében. Ugye, év elején szó volt arról, hogy a nyugdíjasok kaphatnak egyszeri 5 ezer forintot. Ennek azonban volt egy alternatívája is, amit a kormány megtárgyalt - ha jól tudom, Harrach miniszter úr tájékoztatása alapján -, ez pedig az, hogy ne csupán ezt az 5 ezer forintot adjuk oda a nyugdíjasoknak, hanem legyen egy markánsabb nyugdíjemelés. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ezzel véleményünk szerint jóval jobban jártak a nyugdíjasok, hiszen egyfelől ezzel az 5 ezer forinttal az a probléma, hogy nem épül be a nyugdíjalapjukba, amíg a második körös nyugdíj-kiegészítés, nyugdíjemelés - bocsánat, egészen pontosan - emeli a nyugdíjalapjukat, tehát tulajdonképpen ez a 45 milliárd forint, amit erre fordítottunk, ez sokkal jobban, sokkal hasznosabban beépül a nyugdíjakba. Úgyhogy ha jól tudom, azért döntött a kormány ezen megoldás mellett. Ez az 5 ezer forint nem veszett el, ez benne van ebben a nyugdíjemelésben, és nem egyszer kapják meg, hanem minden egyes hónapban, hiszen a nyugdíjalapot emeltük meg ezzel a bizonyos százalékkal.

Köszönöm szépen.(Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 74 2001.05.11. 1:38  1-109

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor igyekeztem összeszedni azokat az intézkedéseket, programokat, amelyeket pontosan annak érdekében indítottunk el, hogy csökkentsük a szegénységet, csökkentsük a társadalom szétszakítottságát, sőt megszüntessük azt, akkor szerencsére szinte minden területen számos ilyen intézkedést találtam. Igyekeztem ezeket precízen leírni és megfogalmazni. Azt hiszem, hogy a számítógép-, internetprogramban az a dolog lényege, hogy ez kiteljesedett. Ahogy elmondtam - és akkor igyekszem szó szerint idézni önnek -, 1998-ban még 250 iskola rendelkezett helyi számítógép-hálózattal. (Szabados Tamás: Nem ezt tetszett mondani, kedves Gabika!). Kérem tisztelt képviselőtársamat, nézzen utána, hogy ez jó-e, és '99-re ennek már 1700-ra nőtt a száma. Amit itt nem mondtam el a beszédemben, de emlékszem, hogy olvastam, hogy sikerült ezt a szakmunkásképző intézetekre is kiterjeszteni, és tervünk még az, hogy a határon kívüli magyar oktató intézetekre is kiterjesszük.

Elhiszem, hogy ön egy kicsit most zaklatott, és bizonyára - én azt láttam az ön arcán - nem jó néven veszi, hogy ennyi mindent sikerült felsorolni (Keller László: Blöff!), azt hiszem, örüljünk neki, ha úgy gondolja, hogy valami nem így történt, akkor ezt sajnálom. (Szabados Tamás: Majd a jegyzőkönyvben megnézzük, Gabi.) Mi büszkék vagyunk arra, hogy hosszasan tudjuk sorolni azt, hogy mit tettünk ezen célok megvalósítása érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 341-345 2001.05.29. 2:51  336-358

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a magunk részéről nagyon örülünk, hogy végre a Szabad Demokraták Szövetségének is fontos lett a család, a családtámogatás, a gyermekvállalás támogatása. (Zaj. - Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Hány gyermekes családanya?)

Egy-két lényeges különbség azért még akad a polgári koalíció és a Szabad Demokraták Szövetségének felfogása között. Mi tudjuk, és azt észrevettük, hogy az SZDSZ hosszú távra tervez, de azért ez a 18 év elég hosszú táv lehet, főleg azoknak a családoknak és gyermekeknek, akiknek ki kell várni ezt a 18 évet, tudniillik a Szabad Demokraták Szövetsége a 18. életév betöltésekor kívánja ezt az összeget odaadni a gyermekeknek, a családoknak. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, illetve a polgári koalíció pártjai viszont már most adnak a gyermeket vállaló családoknak, illetve a gyermekeknek. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Ez egy lényeges különbség a két párt filozófiája között. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A Fidesz-Magyar Polgári Párt, illetve a polgári koalíció nemcsak hogy most ad, ebben a kormányzati ciklusban, hanem azt is elmondhatom, hogy nominálisan és markánsan többet adott a gyermeket vállaló családoknak. Ebben a kormányzati ciklusban a tervek szerint, illetve a tények is ezt mutatják, a családok támogatására fordított összeget megdupláztuk. 2001-ről 2002-re 30 milliárd forinttal többet fogunk fordítani a családok támogatására. Ha jól ismerem az önök számait, akkor az úgynevezett bébikötvényük 10 milliárd forintot jelent az önök számítása szerint a családoknak, tehát nominálisan is jóval többet fordítunk már csak egy év alatt is a családok támogatására, mint önök.

Engedjék meg, hogy még egy szempontot felvessek, ami markáns különbség az önök, illetve a polgári koalíció filozófiája között. (Közbeszólások balról: Lejárt az idő! - Szalay Gábor: Markánsan túllépte az időt!) Elnézést, elnök úr, nem kétpercesre, hanem hozzászólásra jelentkeztem.

 

ELNÖK: Képviselő Asszony! Két perc...

 

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): A Szabad Demokraták Szövetsége a bankokban fogja fialtatni azokat az összegeket, amelyeket a bébikötvények...

 

ELNÖK: Képviselő Asszony! Képviselőcsoportonként kétperces hozzászólásra van lehetőség!

 

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Értem. A Fidesz-Magyar Polgári Párt pedig a családoknak, a gyermekeknek közvetlenül adja, nem pedig a bankoknak adja a családtámogatásra fordítandó összegeket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 24 2001.09.06. 11:56  1-84

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Mi örömmel kezdjük el tárgyalni a szociális törvény módosítását, hiszen a polgári kormány által benyújtott előterjesztés számos pozitív változtatást kezdeményez. Tovább korszerűsíthetjük az intézményi ellátásokat, elsősorban az ellátottak jogvédelmére való tekintettel; létrehozhatjuk az adósságkezelési szolgáltatás intézményesített rendszerét; kiszélesíthetjük az alapellátási feladatokat, különös tekintettel a fogyatékos személyekre és a pszichiátriai betegekre; kiépítjük az ellátottjogi képviselet rendszerét. És összességében mindehhez éves szinten több mint 11 milliárd többletforrást rendelnénk.

Nézzük meg részletesen is, miért is jó a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint ez a törvényjavaslat! Az elmúlt évek során a szociálisan hátrányos családok nagy része olyan adósságspirálba került, amelyből önerőből nem tud kilábalni. Az adósságterhek enyhítésére az elmúlt években, az elmúlt időszakban több célprogram is indult, és a különböző lakossági hátralékokat mérsékelni tudták. A családok egy részének azonban egyidejűleg több szolgáltató felé áll fenn a tartozása, és nem minden rászoruló jelenik meg időben a támogatási körben.

Ez a törvénytervezet, amely előttünk fekszik, javaslatot tesz egy komplex adósságkezelési tevékenységre, mely szerint a pénzbeni ellátásokat, a pénzbeni támogatást összekapcsolja egyfajta adósságkezelési tanácsadással, mely a háztartások gazdálkodására vonatkozik. A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi kereteket, előírja a jogosultság feltételeit, meghatározza a fő szabályokat, és a települési önkormányzatokra bízza a részletes szabályok megalkotását. Az önkormányzati szövetségek többsége üdvözölte ezt a módosítást.

Módosulnak az ápolási díj szabályai. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentései szerint a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalma meghatározásának hiánya túlzottan széles mérlegelési jogkört biztosított az önkormányzatoknak. Ez a törvényjavaslat követi a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény fogalomhasználatát. Ez segíti egyébként az egységes jogalkalmazást is.

A törvénytervezet kiterjeszti az ápolási díjra jogosultságot azokra az esetekre, amikor a súlyosan fogyatékos nappali képzése nem jelent egész napos elfoglaltságot, vagy a képzés ideje alatt is szükség van az ápoló jelenlétére. Szerintünk ez is pozitív előrelépés.

1999-ben szabályoztuk a rendszeres szociális segélyre vonatkozó előírásokat, melyek szerint új önkormányzati feladat lett a segélyre jogosult aktív korúak számára a munkalehetőség biztosítása. Az azóta eltelt idő tapasztalatait most beépíthetjük a törvénybe, korrekciós céllal. A javaslat pontosan meghatározza az önkormányzat foglalkoztatási feladatát, a közcélú munka fogalmát és azon személyek körét, akik a közcélú foglalkoztatásba bevonhatóak.

 

 

(10.10)

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre vonatkozó szabályok is módosulnak, javulnak. Az alapellátási feladatok körében a helyben élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalan személyek ellátását is biztosítani kell. A nagy létszámú intézmények átalakításából adódóan a saját lakókörnyezetbe visszakerülőkről is gondoskodni kell, akár a saját családjához költözik vissza, akár önálló életet fog élni és ezt választja.

Újítás a javaslatban, hogy a pszichiátriai betegek esetében a közösségi gondozási módszert, a fogyatékos személyek esetén pedig a támogató szolgálat szolgáltatásait fogalmazza meg. Mindkettő a saját lakókörnyezetben, a specialitásokat figyelembe véve nyújt segítséget. Jelentős pozitívum még, hogy a közösségi pszichiátriai ellátásnál folyamatos kapcsolattartás lehetséges az egészségügyi ellátórendszerrel, így a korai észlelés, az időben nyújtott orvosi segítségnyújtás esélye adott.

A szakosított ellátás területén történő módosítások leginkább a pszichiátriai betegek otthonának szabályait érintik. Ezek alapján a pszichiátriai betegek otthonába csak az a személy vehető fel a jövőben, aki nincs veszélyeztető állapotban és nem igényel kórházi kezelést. Régóta jelentkező igény az is, hogy a nappali intézetekben legyen lehetőség a halmozottan fogyatékos személyek részére történő szolgáltatásra. A törvénytervezet ezt lehetővé tenné.

A nagy létszámú intézmények átalakítására készülve két, új típusú lakóotthon kerül megnevezésre: a rehabilitációs célú lakóotthon és az ápoló-gondozó célú lakóotthon. Az integrált szervezeti formákra vonatkozóan a tervezet meghatározza a három alapformát: részlegek, vegyes profilú intézmény, integrált intézmény. A javaslat lehetővé tenné a szervezeti integrációt az alap és nappali ellátást nyújtó intézményekben és a bentlakásos intézményekben is egyaránt. Ezzel jelentősen könnyíthetünk a kistelepüléseken, azokon a kistelepüléseken, ahol ellátási kötelezettség nélkül fenntartott intézmények vannak, hiszen a szakdolgozók sokkal rugalmasabban tudják munkájukat végezni, valamint ez egy költségkímélőbb megoldási forma.

Fontos garanciális szabályok kötelező betartása mellett egyes integrált intézményi formáknál felmentést lehetne adni bizonyos tárgyi és személyi feltételek biztosítása alól. Kötelező azonban betartani azon szabályokat, amelyek az egy személyre jutó alapterületet, a szakdolgozók létszámát írják elő.

Az egészségügyhöz, oktatáshoz, gyermekvédelemhez hasonlóan szükségessé vált a szociális intézményekben élők jogainak szabályozása. A tervezet nem csupán jogokat deklarál, hanem konkrét garanciális szabályokat is megfogalmaz, nevesül, hogy a jogok érvényesülése mennyiben az intézmény feladata, és milyen konkrét kötelezettsége van az intézmény vezetőjének. Hadd említsem meg a legfontosabb területeket: a fogyatékos személyek esetében az akadálymentes közlekedés biztosítása; szenvedélybetegek esetében a személyiségi jogok biztosítása; hajléktalanok esetében az emberi méltóság biztosítása. A pszichiátriai betegek esetén a korlátozó intézkedések és kényszerítő eljárások alkalmazásának garanciális szabályai vannak kidolgozva, figyelemmel az egészségügyi törvény előírásaira.

A tervezet létrehozza az ellátottjogi képviselő intézményét, mely nem egy általános értelemben vett jogsegélyszolgálat, hanem az esetleges, szociális helyzetből adódó kiszolgáltatottság enyhítése a cél. Mi lesz tehát a feladata egy ilyen ellátottjogi képviselőnek? Megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében; segít a panasz megfogalmazásában; kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél vagy az intézmény fenntartójánál.

A törvénytervezet foglalkozik az érdek-képviseleti fórum szerepével, mely elsődlegesen az intézmény működésével, életével kapcsolatos. Véleményez, tájékoztatást kér és tanácsot adhat a döntések meghozatalánál.

A törvénytervezet módosítja a rehabilitációs intézményrendszer igénybevételére vonatkozó szabályokat is. A teljes körű ellátás kötelező biztosításán túl a foglalkoztatási feltételek biztosítását kötelező feladatként határozza meg. Lehetőséget teremt új elemként külső gondozó vonatkozásában is. Az ezekre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály fogja meghatározni. A meglehetősen kidolgozatlan pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot - amely helyenként kaotikus állapotokat is teremtett - felváltja az úgynevezett rehabilitációs alkalmassági vizsgálat. Támogatandó a javaslat azon része is, mely egyhavi illetményt juttatna azon személyes gondoskodást végző dolgozóknak, akik teljesítik továbbképzési kötelezettségüket. Ennek egyik oka az, hogy a továbbképzés költségekkel jár.

A szociális törvény módosítását jogharmonizációs kötelezettségünk is indokolja, hiszen e négy alapszabadság egyike a személyek szabad áramlásához kapcsolódik. Ezen belül feladatunk a szociális ellátásokra vonatkozó európai közösségi normákkal való összhang megteremtése. Szabályozzuk ebben a tervezetben a Magyarországon lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó európai gazdasági térség állampolgárainak és hozzátartozóiknak a juttatását.

A törvénytervezethez kapcsolt hatástanulmányból - amelyet megkaptunk - kiderül, hogy az önkormányzatoknak átadott normatív támogatások összege 2003-ban 7 milliárd forinttal nő. A szakmai programok, fejlesztések támogatására pedig több mint 3 milliárd forintot biztosítana a központi költségvetés.

A hatályba léptetés időpontját mi megfontolt döntésnek tartjuk, hiszen ezen törvénytervezet elfogadása után először szakmailag fel kell készülni a törvény végrehajtására, meg kell alkotni a végrehajtási rendeleteket nemcsak a minisztériumnak, hanem az önkormányzatoknak is, és ezután hozzá kell rendelni a költségvetési forrásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szociális intézményi ellátások szabályait tovább korszerűsíti, javítja legfontosabb szempontként az ellátottak jogvédelmét. Célja, hogy a szociális ellátásokat lehetőség szerint a lakóhelyen vagy ahhoz közel nyújtsa. A hatékonyabb intézményrendszer létrehozása érdekében, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése miatt ezt a törvénytervezetet támogatjuk és támogatásra ajánljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 84 2001.10.18. 2:01  1-275

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Keller László képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Szerencsére nem Keller képviselőtársamat kell meggyőznöm az érveink helyességéről, hiszen Keller képviselőtársam sajnos indulatból szokott beszélni, mondhatnám azt is, hogy sokszor a gyűlölet beszél belőle. A parlament véleményünk szerint nem az indulatok helye. A parlament az a ház, ahol a logikus érveknek kell összecsapniuk a tények alapján.

Tisztelt Képviselőtársam! Ha ön nem az MSZP honlapját olvasná, hanem azokat az anyagokat, amelyeket a kormány részéről most kézhez kaptunk, és ha önök a tényeket vennék figyelembe, akkor a következőre bukkannak, a számok és a tények tükrében (Közbeszólás az MSZP soraiból: Már volt egy idézet.): "A polgári kormány három és fél év alatt - a négy év alatt egyébként - a családtámogatások kiadásait, a családtámogatásra fordított összeget közel a duplájára emeli." Ezek tények.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány olyan törvénymódosításokat hozott, amelyek alapján nem kell, mint az önök idejében '97-ben, például a Fiumei úton, a Fiumei úti épület előtt hóban, hidegben a kisgyermekes családanyáknak vagy akár a családfőknek sorba állniuk azért, hogy igényelhessék a családi pótlékot vagy a gyest. (Közbeszólás az MSZP padsoraiban: Nem mehetnek a fürdőszobába. Derültség.) '98-99-től alanyi jogon kapják meg a családi pótlékot és a gyest. A polgári kormány és a polgári koalíció képviselői olyan törvénymódosításokat eszközöltek, hogy mostantól újra jár a gyed a kisgyermekes édesanyáknak. Én ezeket a tényeket sokkal fontosabbnak érzem annál, mint hogy önt indulataiban megnyugtassam.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 68 2001.11.06. 2:12  19-75

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Két kétpercesre szeretnék reagálni, Vojnik Mária képviselőtársaméra és Bauer úréra.

Az amortizációs vitához: nem hiszem, hogy itt most egy kormányrendelet-tervezetről kellene vitatkozni, én inkább a szándékhoz szeretnék hozzászólni. Amennyiben van amortizációs költség, ez el van ismerve és be van építve a finanszírozásba, akkor az a cél, hogy az amortizációs költséget ott ismerjük el és az kapja meg, akié a tulajdon, aki működteti ezt a vagyont. Ha ez a vagyon privatizált, a háziorvos tulajdonában van, akkor természetesen az a cél, hogy ő kapja meg, ha az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, akkor az a cél, hogy az önkormányzat kapja meg, akkor ebben a célban és szándékban egyetértünk, és szerintem a vitát itt akár le is zárhatjuk.

A másik kérdéskör, amihez szeretnék hozzászólni: tény az, hogy a jelenlegi helyzet a javarészt tulajdonos önkormányzatoknak, tehát a tulajdonosoknak szinte mindent lehetővé tesz. Olyan formában működteti a tulajdonos az ellátórendszert, amilyen formában akarja, és aki vállalkozik arra, hogy részben vagy egészben működtesse az egészségügyi ellátórendszert, az olyan gazdasági formában vagy más formában megteheti, ahogy akarja.

Véleményem szerint ennek a törvényjavaslatnak az elsődleges célja nem is kodifikációs cél, hanem a politikai szándékot fejezi ki. Mégpedig azt, hogy a kormányzatnak mi a szándéka, mi az elképzelése, hogyan alakuljon át az ellátórendszer, milyen struktúraváltozás, struktúraváltás induljon el az ellátórendszerben. Tehát összefoglalásképpen én a politikai szándékot látom elsődlegesnek, és csak másodsorban a kodifikációs szándékot, ami legalább olyan fontos egyébként, hiszen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nagyon szigorú garanciákat fog előírni ez a törvénytervezet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 2 2001.11.26. 5:15  1-4

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi történelem az egymást követő generációk együttélésében alakul, de egy adott, nemzedéknyi időszakban az éppen akkori felnőtt, aktív korosztályok alakítják. Ezért ma miénk a felelősség, hogy azt a világot, melyet nem ajándékba, csak kölcsönbe kaptunk elődeinktől, megőrizzük és továbbadjuk utódainknak - ha lehet, egy kicsivel jobb, élhetőbb, emberségesebb világként.

Ahhoz azonban, hogy világunk valóban jobb és emberségesebb lehessen, mi magunk sem feledkezhetünk meg azokról, akiktől a kölcsönt kaptuk. A ma együttélő három nemzedéket, unokát, szülőt, nagyszülőt azonban nemcsak az erkölcsi felelősség, a generációkon átívelő szolidaritás erkölcsi kényszere kapcsolja egymáshoz. A mai kereső korosztály és a mai nyugdíjasok azért is egymásra utaltak, mert azokat a javakat, azt a nemzeti vagyont, amelyekkel ma értéket lehet termelni, a mai nyugdíjasok teremtették meg egykor. Viszont csak a jelenlegi munka lehet a fedezete a mostani nyugdíjaknak, hiszen az elmúlt évtizedek során az egykori nyugdíj célú befizetéseket nem tette félre, nem tartalékolta, hanem felélte az egykori államhatalom. Nincs tehát olyan tőke, melynek kamataiból nyugdíjat lehetne fizetni, az erre célra fordított összegeket a ma dolgozó korosztályoknak kell megtermelni.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt, amikor azt hirdeti, a jövő elkezdődött, pontosan tudja, hogy a múlt megértése nélkül, a folyamatosság megélése nélkül nem lehet jövőt építeni. Ahogy ezt Kierkegaard, az egzisztencializmust megalapozó filozófus mondta: "Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de odafelé kell élni." Ha tehát visszatekintünk elődeink életére, azt kell látnunk, hogy akik ma nyugdíjasok, átélték a második világháború borzalmait, gyerekfejjel vagy fiatal felnőttként harcoltak, haltak a frontokon, vagy szenvedtek a fogolytáborokban, a Gulágok poklában. Megélték, ha megélték az elnyomás, a nyomor, a kiszolgáltatottság, majd forradalmunk és szabadságharcunk vérbe fojtása után a terror, a rettegés éveit és a tespedés, a fortélyos félelem, a horizont nélküli élet évtizedeit. Csak a legnagyobb tisztelet illeti meg őket, mert mindezek ellenére felépítették és ránk hagyták ezt az országot; ám, mint mondtuk, nem örökbe, csak kölcsönbe.

Ezért amikor a jövőről gondolkozunk, szüleinkre, nagyszüleinkre is gondolunk. Legalább részben vissza kell kapniuk, amit életükben elvettek tőlük, és azt is, amit még nyugdíjukból is elvett az előző kormány Bokros-csomagja. Legalább olyan arányban kell nőni nyugdíjuknak, mint ahogy a keresők jövedelmei nőnek, vagyis az inflációnál nagyobb mértékben. A kormány eddigi intézkedései is ezt célozták. '98 óta minden évben jobban emelkedtek a nyugdíjak, mint az infláció. Az idei évben 15,9 százalékkal nőttek a nyugdíjak, jóval nagyobb mértékben, mint az infláció. Mindez a növekedés persze azonnal elolvadt volna, ha hallgatunk Medgyessy Péter szirénhangjaira, és piaci alapú gázárakat engedünk alkalmazni. (Dr. Vojnik Mária: Az elment 50 milliárdról is beszélj! - Felzúdulás a Fidesz padsoraiból. - Az elnök csenget.) Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt több száz településen tudják az országban, ahol tartályos gázzal kénytelenek fűteni, és ezért akár havi 50-60 ezer forintos fűtésszámlát kell fizetni. Mi nem ezt az utat járjuk. Ezért nem engedtük, hogy a MOL az inflációt meghaladóan emelje a gázárakat. (Koltai Ildikó: Így van!)

Köszönjük azon képviselőtársainknak, a kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt, akik három héttel ezelőtt a zárszámadás elfogadásával lehetővé tették, hogy a nyugdíjasok számára közel 70 milliárd forintot adhassunk. Szánjuk azon MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársainkat, akik nem tudtak felülemelkedni gyűlöletükön és a "nem" gombot nyomták meg a nyugdíjak emelésére. (Koltai Ildikó: Így van!)

 

 

(14.10)

 

 

A generációk közti szolidaritást, az idősek társadalmi szerepének elismerését szolgálja az is, hogy a gyest nagyszülő is igénybe veheti, ha már úgyis ő foglalkozik a gyerekkel. A polgári koalíció döntése következtében pedig a jövő év január 1-jétől az a nyugdíjas, aki munkát vállal, nyugdíja után már nem adózik. Ez így helyes és igazságos. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Mivel pedig a keresők és a nyugdíjasok számaránya alapvetően határozza meg a kifizethető nyugdíjak mértékét, a kormány családpolitikája is - mellyel a születések számának növelését szeretné elérni - olyan befektetés a jövőben, melynek hasznát elsősorban a leendő nyugdíjasok élvezik majd. Mert hisszük, csak az érdemli a jövőt, aki megbecsüli a múltat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)