Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Dome! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy állam demokratikus berendezkedésének, illetve nemzetiségi politikájának fokmérője, hogy a kisebbségben élő, őshonos népcsoportokhoz milyen formában viszonyul a jogrendszerén keresztül. A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a nemzeti összetartozás évében különösen fontos, hogy az Európai Unió tagjai és a szomszédos államok lássák: Magyarország tiszteletben tartja az egy hazában élő népek szabadságát és kultúráját, vallási hagyományait, valamint alkotmányos eszközökkel garantálja érvényre juttatásukat.Kijelenthetjük, hogy Magyarország történelmében hangsúlyos, hogy a legfelsőbb népképviseleti szerv szabályozza a nemzetiségek helyzetét. Már az 1848-as forradalmat követően megalakult első népképviseleti országgyűlés is törekedett a viszonyok jogi rendezésére, majd a kiegyezés utáni évben a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában elfogadott törvénycikk jelentette a következő mérföldkövet. A demokratikus hagyományokat követte a rendszerváltoztatás eredményeképpen az első szabadon megválasztott Országgyűlés, amely 30 éve kezdte meg munkáját.

A 45 évnyi megszállás és a kommunista diktatúra után az új törvényhozásra várt a feladat a demokratikus intézmények létrehozására, a piacgazdaság alapjainak megteremtésére és a szabadságjogok biztosítására. Így kerülhetett összpárti egyetértésben megalkotásra a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény, amely megadta a nemzetiségi identitás, az önkormányzatiság és a kulturális autonómia kereteit.

Új korszak vette kezdetét Magyarország Alaptörvényének életbelépésével, amelynek XXIX. cikke kimondja, hogy az országban élő nemzetiségek államalkotó tényezők és jogaikat sarkalatos törvény határozza meg. Ez a legmagasabb szintű szabályozás garantálja, hogy Magyarország otthona minden nemzetiségnek, és az állam bizonyítja gondosságát a nemzet tagjai felé.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény elfogadásával Magyarország egyértelműen védelembe vette nemzetiségeit, biztosította kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, saját nyelvű oktatást és névhasználatot, a közéletben való részvételt, a kulturális autonómia kiterjesztését, a közösségek önigazgatását, az önkormányzatisághoz való jogot.

A 13 elismert nemzetiség a magyar politikai közösség részeként az elmúlt évben 7. alkalommal alakíthatta meg önkormányzatait és ünnepelhette meg az önigazgatás 25 évét.

(18.00)

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára a ciklus lezárása és a jubileumi évforduló megfelelő alkalmat teremtett a számvetésre. A nemzetiségeket képviselő bizottság a közösség érdekeit, jogait érintően elkészítette módosító javaslatát a nemzetiségek jogairól szóló hatályos törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! A T/10303. számú törvényjavaslat formába öntését széles körű egyeztetés előzte meg. A parlamenti ciklus elején létrehozott ellenőrző albizottság, amely figyelemmel kísérte a Nek-törvény végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatásait, valamint a deregulációs folyamatokat, megtette észrevételeit. A bizottság tagjaiból álló munkacsoport előkészítette írásbeli javaslatát. A tervezet összeállításánál figyelembevételre kerültek a nemzetiségi ombudsmanhelyettes, az érdekképviselet és a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezései. Beépítésre kerültek a kormányhivatalok eltérő jogértelmezéséből adódó megoldási javaslatok, illetve a minisztériumok észrevételei.

Sajnálatos, hogy egyes sajtóorgánumok csak úgy kommentálják a benyújtott javaslatot, hogy a nemzetiségek bizottsága nekiment az etnobiznisznek. Ezt a leegyszerűsítést részemről is egyértelműen vissza kell utasítani. A normaszöveg túlmutat ezen. A cél a létező közösségek önigazgatási képességének javítása volt. A szövegpontosító módosítások nagyban segítik az egységes jogalkalmazást.

Az előterjesztés egy sor érdemi módosítási javaslatot is tartalmaz, amely új anyagi jogi szabályokat eredményez. Természetesen az őshonos népcsoportok sokszínűségéből és belső társadalmi szervezettségi szintjéből adódóan eltérő vélemények is megfogalmazódtak. Több felvetés nem érhetett el a jogszabályi megfogalmazásig.

A magyarországi horvát politikai közélet szereplői is több javaslattal álltak elő, mint például az országos nemzetiségi önkormányzat választási eredményéből vagy esetleg saját maguk eredménytelenségéből következtetve bizonyos önkormányzati hatáskörök gyakorlását, például a szervezeti és működési szabályok meghatározását kétharmados többséghez kötnék, ami szerintem nonszensz egy önkormányzatnál.

Ehhez kapcsolódik a nemzetiségi lista összeállítására vonatkozó úgynevezett demokráciacsomag az országgyűlési választási eljárásban. Egy másik indítvány szerint a dialektus kapna hangsúlyosabb megfogalmazást a törvényben a deklarált anyanyelvhasználat során, illetve a nyelvoktatásban. Idézem: „Az egyes nemzetiségeknél a dialektusok az adott kisebbség jövendőjének kulcsai. Emiatt a nemzetiségi politikában, a nemzetiséghez kapcsolódó társadalmi cselekvésekben az első helyre kell állítani a dialektusokat, a tájnyelvek fenntartását. Bennük tükröződik a régi, anyaországi származási hely, de egyidejűleg az érintkezések, a hatások is, amelyeket az egyik vagy másik kisebbségi közösség átélt. A nyelvet és a kultúrát kisebb helyi közösségekben lehet megélni. Az egyén a maga identitását a kultúrán és az úgynevezett anyanyelven keresztül teszi magáévá. Az egyes közösségek kulturális identitását a lokális nyelvek, a dialektusok képviselik. A nyelvi sztenderdizmus megkönnyíti az egyes dialektusok közötti kommunikációt, valamint annak a nyelvnek mint idegen nyelvnek az elsajátítását szolgálja. Tehát a nemzetiségek egyik vagy másik közösségének a tájnyelve és helyi kultúrája a nemzetiség jövendőjének záloga.”

Itt jegyzem meg, és felhívom a figyelmet, hogy az egyes nemzetiségek lakta régiók identitásának, kultúrájának megerősítését célozza az európai uniós polgári kezdeményezés, a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”, amelynek aláírására honfitársaimat a mai napon sürgetve buzdítom és hívom fel  irdala.hu.

Tisztelt Ház! A továbbiakban néhány, a nemzetiségi közösség számára kiemelten fontos szabályozási területet emelnék ki a bizottsági javaslatból. A népszámlálás eredményére alapozottan több jogosultság kerül beemelésre. A korábban nemzetiségi önkormányzattal nem rendelkező településeken a következő általános választásokon megalakítható új önkormányzatokra külön szabályozás készül, amelynek célja, hogy valós közösségek jussanak önigazgatási jogokhoz.

Pontosításra kerülnek a nemzetiségi köznevelésre vonatkozó szabályok, illetve ezen intézmények vagyona kötelező jelleggel átkerül a nemzetiségi fenntartó tulajdonába, amit én személy szerint is támogatok.

Kulturális feladat átvállalása esetén tisztázódik a vagyonkezelésbe adás  szerintem a jövőben gondolkodni kellene azon, hogy a köznevelési intézmények vagyonához hasonlóan a kulturális intézmények vagyona is átkerüljön a nemzetiségi fenntartóhoz , valamint a dolgozók munkaviszony keretében látják el feladataikat az állami intézményekhez, illetve a települési önkormányzatok intézményeihez hasonlóan, amely törvényjavaslat jelenleg a tisztelt Ház előtt van.

Egyértelművé válik a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok viszonya a működési feltételek biztosítása terén, valamint végre tisztázódik valamelyest a hivatalok feladatellátási kötelezettsége és a jegyzők szerepe. Pontosításra kerül az egyetértési joggal kapcsolatos nyilatkozattételi eljárás, illetve a jogorvoslat kérdése.

Részletszabályozás kerül beépítésre az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának szerkezeti tagolása és átláthatósága érdekében. Rendeződik az ülések összehívásának határideje, az ülésvezetés rendje, helyére kerül a közmeghallgatás mint egyértelmű testületi ülés.

Feloldódik az anomália a képviselői megbízás megszűnése, illetve a választás napja és az alakuló ülés közti időszakban történő jogosultságok vonatkozásában. A közösségen belüli társadalmi viszonyok változását követi az a rendelkezés, amely feltételekhez kötötten biztosítja a szociális ellátó intézmények alapítását és fenntartását. Hangsúlyozom, ez alulról jövő kezdeményezés volt.

Beemelésre kerülnek a személyes adatok kezelésére vonatkozó európai uniós rendelkezések, amelyek eddig hiányoztak a törvényi szintű szabályozásból. A benyújtó bizottság tagjai részéről elmondható, hogy a javaslattal nem fejeződik be az érdemi munka. Megítélésünk szerint a nemzetiségi önkormányzatok működési tapasztalataiból kiindulva a jövőben kidolgozásra kerülhetnek a gazdálkodási tevékenységet egyszerűsítő normák és az önkormányzatiságot érintő támogatási szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! A T/10303. számon beterjesztett javaslat a 13 őshonos nemzetiség konszenzusát jeleníti meg. A rendelkezések többsége a jó gyakorlat, a jó megoldás elvén alapulva került megfogalmazásra. A magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság tagjaként kérem, támogassák a bizottság módosító törvénytervezetét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti. (Taps.)