Felszólalás adatai

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pásztohy András képviselő úrnak igaza van, valóban a holnapi nap folyamán fogunk egyeztetni a törvény néhány fontos kérdéséről, így például a termékpálya-bizottságok összeállításának kérdéséről is. Viszont mivel a szavazást megelőzően plenáris ülés már nem lesz, és így nem tudunk majd más fórumon beszámolni az adott kérdésben elfoglalt álláspontunkról, a megegyezés reményében a következőket szeretném mégiscsak elmondani.

Úgy ítéljük tehát meg, hogy a termékpálya-bizottságok összetételével kapcsolatos előterjesztés nem jó, a törvényjavaslatnak ez a része nem jó. A törvényjavaslat eleve azt tartalmazza, hogy a korábbi rendtartási bizottságok helyett felálló termékpálya-bizottságok lényegesen szűkebb körűek legyenek. Korábban gyakorlatilag mindenki ott lehetett az agrárpiaci rendtartási bizottságon, ott felszólalhatott, elmondhatta a véleményét. Ehhez képest a most előterjesztett törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a termékpálya-bizottságok nagyon szűk körűek legyenek, a Magyar Agrárkamarán, egy mezőgazdasági érdekképviseleten kívül, egy élelmiszer-ipari érdekképviseleten kívül és egy terméktanácson kívül az adott napirendi ponton mások nem vehetnek részt és nem is szólhatnak hozzá. Úgyhogy azt hiszem, ez a javaslat kicsit kevésbé demokratikus rendszert alakít ki, mint amilyen a korábbi volt, de talán hatékonyabb lesz. Ezeket az érveket szerintem érdemes megfontolni, hiszen figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Unióban ez a bizottság lesz majd az, amelyik az Európai Unióval kapcsolatos ügyekben véleményezi a kormány álláspontját, és nyilvánvalóan segíti majd a kormány Magyarország érdekeit képviselő álláspontjának kialakítását.

Mindenképpen megfontolandó viszont, hogy helyes-e, ha csak egyetlenegy mezőgazdasági érdekképviselet vesz részt ebben a bizottságban, hiszen a magyar mezőgazdaság érdektagoltsága azért lényegesen erőteljesebb annál, semmint hogy egyetlenegy érdekképviselet valamennyi érdekcsoportot képviselni tudja. Jelesül arra gondolok, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termelésnek közel 50-50 százalékát adják a különböző társas vállalkozások, illetve a családi, egyéni gazdálkodók, illetve a kisebb családi tulajdonban lévő kft.-k, bt.-k, kisebb szerveződések. Nyilvánvaló, hogy mind a ketten egyszerre nem lehetnek ott, hiszen mint ahogy a Hegylakóban, itt is csak egy maradhat, és így csak egy szervezet lesz, amelyik majd az adott termékpályán a mezőgazdaság egészének érdekeit fogja képviselni.

Azt hiszem, abban egyetértésre jutottunk, hogy ezt a kérdést közösen meg kell oldanunk, és valamilyen megoldást kell találnunk arra, hogy mind a főképp társas vállalkozókat képviselő érdekképviselet, főképp pedig a családi, egyéni gazdálkodókat képviselő legjelentősebb érdekképviselet ennek a bizottságnak a munkájában tagként részt vehessen.

Tudom, hogy vannak bizonyos félelmek a tekintetben, vajon helyes-e leírni azt, hogy főként családi és egyéni gazdálkodók érdekeit képviselő érdekképviseletünk is van, és van egy főként a társas vállalkozások érdekeit képviselő érdekképviseletünk is. Szerintem ne féljünk ettől, hiszen ezek a szervezetek a saját alapszabályukban is így fogalmaznak, és a saját tagságuk összetétele is így alakult - történelmi okokból, ahogy ezt mondták régebben. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyik érdekképviselet, amelyik főképp a társas vállalkozásokat képviseli, ne fogadna sorai közé és már ne fogadott volna eddig is a sorai közé egyéni gazdálkodókat és fordítva: az egyéni és családi gazdálkodókat képviselő érdekképviselet pedig ne fogadott volna a sorai közé társas vállalkozókat. Teszik ezt persze annál is inkább, merthogy vannak olyan társas vállalkozások, amelyek főként családi irányítás alatt állnak.

Kérem, hogy ebben a kérdésben próbáljunk közös javaslatot kidolgozni, mi nyitottak leszünk minden észrevételükre, ha ebbe az irányba mutat.

Hadd mondjam el, hogy persze így a társadalmi oldal ebben a bizottságban öt főre szaporodna, és így indokoltnak tartjuk - más benyújtott módosító javaslatoktól eltérően -, hogy a kormányoldal tagjainak a száma is öt főre nőjön, és így a bizottságban az egyensúly fenntartható legyen.

Szeretnék egy fontos technikai részletkérdésről beszélni. A törvényjavaslat azt mondja, hogy a miniszter abban az esetben, ha a terméktanács elismerésének korábbi feltételei már nem érvényesülnek, vagyis nem tudja azt betartani a terméktanács, akkor hatályon kívül helyezheti a terméktanács elismerését. Maga ez a törvény viszont hatályon kívül helyezi a terméktanácsok elismerésének rendjéről szóló FVM-rendeletet is. Ebből viszont az a probléma adódik, hogy ha valamely területen ne adj' isten a miniszter arra kényszerülne, hogy a meglévő terméktanács elismerését hatályon kívül helyezze, akkor nincs is mód arra, hogy új terméktanácsot alapítsanak, hiszen az erről szóló, ezt lehetővé tevő rendelet is hatályát veszíti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Elnök úr, többet fogok beszélni. Lehetséges ez?