Készült: 2020.12.06.01:45:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2009.09.14.), 16. felszólalás
Felszólaló Bajnai Gordon
Beosztás miniszterelnök
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 13:05


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, bár új parlamenti ülésszak kezdődött, részünkről szeretnénk megtartani azt a higgadt és konstruktív parlamenti hangot, amelyet kormányomnak szándékában állt mindig is képviselni, és amely az ország ügyeivel foglalkozik, nem vagdalkozással. Éppen ezért hadd térjek ki néhány konkrétumra az elhangzottakkal kapcsolatban.

Először is szeretném megköszönni Navracsics frakcióvezető úrnak, hogy szóba hozta, hogy Magyarország négy helyet erősödött a legutóbbi versenyképességi rangsorban; ez mindannyiunknak jó hír kell hogy legyen. Ráadásul ezt a versenyképességi felmérést általában az év első felében zárják le; azt gondolom, hogy jövőre, ha ezen a pályán haladunk, még többet léphetünk előre, és ez jó lesz - bárki is kormányoz majd, ennek előnyeit élvezni fogja.

Ön azt mondta, hogy minden szempontból utolsók között van Magyarország, mindenféle mutatók tekintetében, sorolt néhány ilyen mutatót. Azt gondolom, hogy, például az államadósságot említette, ebben sem vagyunk már az utolsók. A válság hatására meglehetősen sokan vettek fel annyi adósságot, hogy miközben Magyarország csökkenti a hiányát, egyre kevésbé függ a külső finanszírozóktól, aközben mások, olyan nagy gazdaságok, mint Anglia, az Egyesült Államok vagy Európán belül sokan, lényegesen eladósodtak. Magyarország a korábbi előrejelzésekhez képest képes lesz 80 százalék alattira visszafordítani az adósságrátáját. Ez csökkenő trend, lényegesen jobb, mint amit önök jósoltak, nemrég még 90 százalékról beszélve. Most mindenki 76 százalék körüli mutatóról beszél Magyarország esetében. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank most soha nem látott nagyságú tartalékokon ül, 30 milliárd eurót is meghaladja már a jegybank tartaléka. Ugye, mikor a válság kirobbant, 17 milliárd volt ez a tartalék, tehát azt mutatja, hogy jelentősen stabilabb, Magyarország stabilabban áll a viharban, van tőkesúly, hogy ne billenjen fel a hajó.

Talán azt is érdemes elmondani erről a bizalomról: frakcióvezető úr felrótta nekem, hogy miért az árfolyamról beszélek. Az árfolyamról csak azért beszélek, mert Magyarország a több millió árfolyamszakértő országa lett, hiszen 1,7 millió devizahiteles van ma Magyarországon. Nekik nagyon nem mindegy, hogy 310 vagy 270 forint az euró árfolyama. Ezért beszéltem erről, de vannak ennél fontosabb, akár szakmailag kevésbé ismert mutatók is arról, hogy Magyarország hogyan stabilizálta a helyzetét. Van ez a bizonyos csődkockázati mutató, a híres CDS-ek, ez ugye a harmadára esett vissza a márciusi szinthez képest. Ennyivel kevésbé kockázatosnak gondolják ma Magyarországot a befektetők. Talán az egyik legfontosabb jelző az, hogy visszamentünk a pénzpiacokhoz háromnegyed év után egy európai kötvénnyel, eurókötvény-kibocsátással, és ezt több mint hatszorosan jegyezték túl Magyarország esetében. De most a múlt héten, amikor a Richter Gedeon részvényeit, amiről úgy döntöttünk, hogy megtartjuk, mert jó befektetés, és a magyar államnak jó dolog benne lenni a Richter Gedeonban, ezért egy újabb átváltható kötvényt bocsátottunk ki, akkor ezt megint több mint négyszeresen jegyezték túl. Tehát van bizalom újra Magyarország iránt, nem függünk valakik cérnaszálán, mint ahogy az önök beszédeiben korábban ez elhangzott.

Ez tehát azt mutatja, hogy gazdasági bizalmi szempontból elkezdtük stabilizálni az ország helyzetét, de valóban, ez a bizalom még előleg. Ebben sok az előleg, éppen egy nagyon szigorú költségvetés, egy nem ígérgetős, nem légvárat építő, hanem olyan költségvetésre van szükség, amely mindenkitől takarékosságot kér, mindenkitől sajnos még áldozatot kíván. De ezzel Magyarország jövőre olyan költségvetésen mehet keresztül, amivel Európában az egyik legstabilabb gazdaság lesz. Jövőre az európai átlagos költségvetési hiány 7,3 százalék lesz, Magyarországé pedig 3,8 százalék.

(14.20)

Ez azt mutatja - nem véletlenül írják ezt az amerikai bankházak -, hogy Magyarországé lesz az egyik legstabilabb állami gazdaság Európában és a fejlett világban. Ez fontos.

Beszéltem a munkanélküliségről is. Itt hadd mondjak el egy jó hírt, hadd osszam meg önnel, ez megint fontos: a válság következtében valóban jelentősen nőtt Magyarországon a munkanélküliség, mintegy 77 ezerrel kevesebben vannak foglalkoztatva Magyarországon, mint tavaly ilyenkor - ez nyár közepi adat -, de a másik oldalról viszont elindult egy folyamat az "Út a munkához" program részeként, hogy több mint 90 ezren már dolgoznak. Abban a négy hónapban, amikor dolgoznak, ők munkavállalónak számítanak, az év többi részében viszont beleszámítanak a munkanélküli-statisztikába, de ők nem a munka világából kerültek ki, hanem a teljes passzivitás, a segélyből élés világából kerültek vissza a munkát keresők közé, ez pedig egy pozitív hír, ez is benne van a munkanélküliségi adatokban. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon többen dolgoznak, és ezzel Magyarországot kijjebb lehet vezetni ebből a válságból, abból a tartós válságból, amit a dologtalanság, a reménytelenség, a munkanélküliség vagy a teljes passzivitás okoz, ami nemcsak az egyén lelkét öli meg, de sokszor a helyi társadalmakat is szétfeszíti, szétveri, ezért ez egy fontos folyamat. Én örülnék, hogyha a számok mögött ezt is látná.

Semjén frakcióvezető úr említette, hogy semmi nem épül Magyarországon. Én úgy látom, hogy épül, érdemes körbenézni. Hála istennek, úgy tudunk takarékoskodni a költségvetéssel, hogy közben az európai uniós forrásokból jelentősen felgyorsítottuk a fejlesztéseket. Magyarországon jelenleg effektív építkezési folyamatban van 173 darab iskola, több mint ezer kilométer utat, kis utakat építünk ebben az időszakban, és hála istennek, ezt nekünk most nem a saját költségvetésünkből kell megtenni, csak olyan mértékig, amennyiben a költségvetés biztosítja ezeknek az önrészét. Mi a jövőnket nem akarjuk a takarékosság oltárán föláldozni, ezért a költségvetésből félretettük a pénzt arra, hogy legyen önrész, mehessenek tovább a fejlesztések a jövő évben is.

Ön az én szülőhelyemhez közeli körzetből, Kalocsáról lett annak idején képviselő. Én úgy tudom, csak Kalocsa környékén 6 milliárd forintnyi fejlesztést nyertek már el, s közel 1 milliárdot már ki is fizettek ebből, Magyarországon összességében pedig mintegy 460 milliárd forintnyi uniós támogatást már effektív kifizettünk a pályázóknak abból a 2800 milliárdból, amelynek a sorsa már eldőlt. Ez mindenképpen jó hír, és talán ez is benne van abban a pozitív építőipari adatban, amit idéztem, ami szerint 16 százalékkal emelkedett az előző év hasonló hónapjához képest nyár közepén az építőipar teljesítménye. Ez azt mutatja, hogy működik az a gazdaságélénkítés, amit bejelentettünk, amit elkezdtünk, amivel az építőiparon keresztül munkahelyeket mentünk meg, és újakat generálunk.

Ami a szlovák-magyar tárgyalásokat illeti, én azt gondoltam, talán sikerül megtörni azt az átkot, hogy az itthoni belpolitikai küzdelmeket kivetítjük külföldre. Jó ideig úgy tűnt, hogy ebben konszenzus van, és ezt az álláspontot folyamatosan egyeztettük a külügyi bizottság tagjaival, elnökével és másokkal. Azt gondolom, ezt a pozíciót képviseltük, amit ott egyeztettünk, és ez a pozíció sikeres, mert ezeknek a tárgyalásoknak egyetlen sikerük van, nem az, hogy önöknek vagy másoknak tetszik-e, csak egy sikerük, kritériumuk van: az, hogy a Szlovákiában élő magyarságnak ettől, amilyen megállapodást kötöttünk, jobb helyzete lehet-e vagy nem. Három lényeges kérdésben tudtunk áttörést elérni a nyelvtörvény kapcsán. Az egyik, hogy most nem lehet büntetni, és mindaddig, amíg az EBESZ-biztos ajánlásai alapján el nem készül a végrehajtási törvény, az ő ajánlásai alapján esetleg visszamódosítják a törvény egyes részleteit, addig nem lehet büntetni, és utána sem lehet úgy büntetni, ahogyan a törvényből esetleg ez következne.

A másik lényeges eredmény: azt is elmondta az EBESZ biztosa, hogy meg kell erősíteni, az államnyelvtörvény szintjére kell felhozni a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvényt. Ez azt jelenti, hogy egyensúlyban lesz a kettő, és megfelelő védelmet ad azoknak, akik a maguk kisebbségi nyelvét akarják használni.

A harmadik, ami az EBESZ-biztos ajánlásaiból következik, az, amiről nagyon régóta nem is álmodhattak a Szlovákiában élő kisebbségek, nem csak a magyarok, mind a tizenegy kisebbség, amelyik ott megtalálható: azt mondta a biztos, Szlovákiától is azt kéri, ami több európai államban, Magyarországon is van, hogy csináljon végre egy egységes, átfogó kisebbségvédelmi törvényt a kisebbségeknek Szlovákiában. Óriási eredmény lenne, ha ezt a szlovák tárgyaló fél, ahogyan most megígérte, betartja, de erről legalább most már papírunk van. Én ezt egy fontos eredménynek tartom.

Gusztos képviselő úr megjegyzései közül kettőre szeretnék kitérni. Nagyon köszönöm, hogy reagált a romák felzárkóztatásával, integrációjával kapcsolatos felvetésemre, és nagyon sajnálom, hogy ez nem jött elő több helyről. Szeretném, ha a magyar politika szembenézne azzal, hogy a következő tíz év legnagyobb politikai feladata valóban az lesz Magyarországon, ha túl vagyunk a válságon, hogy mit tudunk tenni a romák integrációjával. Mert ha ezt a problémát nem tudjuk megoldani, az újra a szélsőséges megoldásoknak és az ország demográfiai, gazdasági leszakadásának lehet az eredményezője, ezért nagyon örülök, hogy erre reagált. Szeretném, hogyha sok más kezdeményezéssel, azon túl, amit itt bejelentettünk, a politika világa megmutatná, hogy érti, mi a kötelessége és felelőssége Magyarország jövője szempontjából, és megpróbálná ezt a lehetőséget, ezt a felelősséget a magyar társadalom többségi és kisebbségi oldalán, mindkét oldalon érvényesíteni, mert mindenkinek változnia kell ahhoz, hogy ez a probléma megoldódhasson.

Egyetértek azzal, hogy ki kell vizsgálni a Nemzetbiztonsági Hivatalnál történtek felelősségének kérdését. A leköszönőben lévő miniszter ezt még az utolsó napokban megtette, erről készített egy belső vizsgálatot, és úgy tudom, a parlament ezt a vizsgálatot tovább fogja folytatni. Teljes nyíltsággal állunk ez elé, és azzal a hozzáállással, hogy már javaslatot tettünk érdemi személyi konzekvenciák és szervezeti konzekvenciák levonására azokból a hibákból, amelyeket a belső vizsgálat megállapított.

Végül szintén nagyon fontosnak tartom, amit a mostanában spontán szerveződő paramilitáris vagy erőszakszervezetek kapcsán fölvetett. A kormány ebben egy teljesen új magatartásmódot kezdett el képviselni. Azt mondtuk: úgy látszik, a parlamentben nem lehet bizonyos szigorításokat átvinni törvényben, de azt várjuk a rendőrségtől, hogy használja ki a meglévő jogi lehetőségek maximumát, menjen el a falig, hogy senkinek ne legyen kételye arról, hogy Magyarország sem gyatrább demokrácia, mint az európai demokráciák többsége, itt is fel lehet lépni a jog eszközeivel, a jog keretei között a demokrácia ellenségeivel szemben. Ha csak sorba veszi, hogy a bíróság által törvényen kívül helyezett Magyar Gárdát a rendőrség azóta nagyon határozottan megakadályozza abban, hogy összegyűljön, hogy elfogták a Nemzeti Őrsereg parancsnokát harminckét fegyverrel a birtokában, hogy megakadályoztuk, hogy Európa szkinhed paradicsomaként emlegessék Magyarországot, minden eszközzel betiltottuk a Rudolf Hess-emlékmenetet; Magyarország nem lehet a neonácik felvonulóterepe. (Taps az MSZP soraiban.)

E helyről is szeretnék gratulálni a rendőrségnek abban, hogy két politikai terrorszervezetet, a Magyarok Nyilait és a romagyilkosokat a nyáron elkapta és felszámolta. Azt gondolom, példátlan dolog, és fontos lenne, hogy a politikusok is tudatosítsák Magyarországon, nagyon nagy baj, hogy idáig jutottunk, hogy Magyarországon politikai terrorszervezetek jelenhetnek meg. Lehet ebben keresni, hogy ki a felelős. Szerintem nézzünk szembe a ténnyel, és próbáljunk úgy viselkedni, hogy ez a folyamat ne menjen tovább, meg tudjuk ezt akadályozni, hogy Magyarország ismét az a normális, békebeli demokrácia legyen, ami a rendszerváltás első évtizedében, illetve azt követően még jó néhány évig volt.

Azt gondolom, ilyen felelősségünk van, hogy a válság közepén ezekkel a kérdésekkel is szembe kell nézni, nem csak a gazdasági válságkezeléssel, és ezeknek a kérdéseknek a kezelésében nemcsak a kormány jogalkotási vagy intézkedési lehetősége, hanem a politikusok példamutatása, beszéde, megnyilvánulása is iránymutató lehet, ezért ebben mindenkinek felelőssége van.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai