Felszólalás adatai

JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Ami a hatályos jogi szabályozást illeti, hadd mondjam el önnek, hogy a kormány már 2005-ben, még az építkezés megkezdése előtt gondolt arra, hogy ebből bizony problémák lehetnek, így aztán megszületett a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, amelynek 44-48. §-ai tartalmazzák az idevonatkozó szabályozást. Ez azt is jelenti, hogy a rendelkezések értelmében, szemben a képviselő úr véleményével, a felszín alatti pálya létesítésével és üzemeltetésével érintett ingatlanban, illetve annak alkotórészeiben és tartozékában bekövetkezett károsodásért nem vétkességen alapuló kártérítés, hanem kártalanítás jár. És nem az ön kedvéért, inkább csak a tévénézők kedvéért mondanám el, hogy a kártalanítás a jogszerű, nem jogellenes magatartással okozott kár vagyoni reparációja. Tehát nem azok a paragrafusok vonatkoznak ide, amelyekről a képviselő úr tévesen említést tett.

A felszín alatti vasúti pálya létesítője tehát a metróépítés közvetlen kárvallottjaival szemben nem kártérítésre, hanem kártalanításra köteles. Az eljárás nem húzódhat el, hiszen megegyezés hiányában a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást kell a károsultnak fizetni. Ha a károkozó e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a felajánlott és kifizetett kártérítés a károsult igényét nem elégíti ki, a károsult bírósághoz fordulhat, bízva annak elfogulatlanságában.

Ami a második felvetését illeti, a bizonyítási teher megfordítását, én ezt nem látom indokoltnak. Nagyon furcsának tartanám, ha a metróépítőnek kellene azt bizonygatni, hogy bizony, ebben az ingatlanban nem esett kár. A vasúti törvény hivatkozott szabályai szerint a jelzett helyzetekben bizonyításra alapvetően csak a kár bekövetkezését és annak mértékét illetően van szükség, az ezzel kapcsolatos bizonyítási teher azonban aligha fordítható meg, épp az olyan esetek miatt, amit említettem.

Hiba azt feltételezni, hogy a metróépítés és üzemeltetés a felszíni ingatlanokat az esetek többségében károsítja, így pusztán a metróépítés tényéből következően kártalanítás jár a tulajdonosnak, hacsak a vasút létesítője nem bizonyítja az ellenkezőjét. Nyilván ez nagyon érdekes helyzetet eredményezne.

Összegezve: az interpellációban vázolt károk megtérítésére nem a kártérítés általános szabályait, hanem külön törvénynek kifejezetten erre az esetre meghatározott kártalanítási szabályait kell alkalmazni. A kártalanítás szabályai körében a károsodás bekövetkezte és a kár mértéke tekintetében a bizonyítási teher megfordításának nem látom elvi alapját, de értelmét sem. Bízom abban, hogy válaszommal érdemben segítettem azon lakók problémájának a megoldását, akik nevében a képviselő úr felszólalt, és kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)