Készült: 2020.07.08.14:23:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

336. ülésnap (2013.12.11.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:13


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Nagyon köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! - már akit valóban érdekel a házszabály körüli vita. Én talán ott folytatnám, ahol Rubovszky képviselőtársam kezdte. Meg kell állapítsam, hogy az alkotmányügyi bizottságban néhány olyan sarokpont körül forgott a vita, ami kevesebb is, de jóval több is, mint egy egyszerű házszabály kérdése. Kevesebb, hiszen valóban szerteágazó kérdéseket kell szabályozni annak érdekében, hogy a Ház rendeltetésszerűen és fennakadások nélkül tudja elvégezni azt a munkáját, amit eddig is próbált és igyekezett véghezvinni. Egy törvényhozás során számtalan olyan kérdés merül fel, amely a törvényhozók munkáját, a törvényhozás folyamatát biztosítja. Mégis, az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén tulajdonképpen három olyan kérdés merült fel, ahova több ellenzéki képviselőtársam, akár Staudt képviselőtársam, akár Ipkovich képviselőtársam vagy akár Bárándy képviselőtársam is hozzáfűzött véleményeket, kifogásokat.

Az első nagy kérdés a benyújtás ideje. Vajon - és itt is felmerült az iménti érdemi két percben - szükséges-e, kell-e, illetőleg nem ellentétes-e a kívánt eredménnyel, hogy ez a testület, a mostani parlament vitassa meg, fogadja el ezt a jogszabályt, belső szabályt, a házszabályt, nem kellene-e kivárni a következő ciklusban szereplő és a lecsökkenő padsorokban ülő képviselőtársaimat. Úgy vélem, hogy nem, nem szükséges ez a várakozás, hiszen akik ebben az új parlamentben szerepet vállalnak, természetesen az idők során felmerülő kérdések, problémák, más megoldási módozatok kiérlelése után meg tudják változtatni, hiszen ez a házszabály folyamatosan és a szükségeknek megfelelően változhat. A benyújtás ideje, hogy miért kell ezt nekünk megoldani, szinte szó szerint tette fel így Ipkovich képviselőtársam a bizottsági ülésen ezt a kérdést, azért, mert látjuk, a saját bőrünkön tapasztaltuk a jelenlegi házszabály gondjait.

A másik két kérdés látszólag egy egyszerű és inkább a sajtónak szóló, inkább a kerékpártároló elhelyezéséről szóló - ha emlékeznek erre, talán nem is annyira vicc, hogy a viták során melyiket lehet gyorsabban eldönteni, hogy hol legyen egy atomerőmű, vagy hogy hol legyen a kerékpártároló -, nos inkább ilyen kerékpártároló elhelyezésének a kérdésében próbálkoztak a sajtó és a képviselőtársaim, jelesül: hogyan kezdődjön az ülés - felállással -, és tulajdonképpen ebből jött egy ilyen jeles sajtópolémia, ami visszahullámzott a bizottsági ülésen is, hogy jelesül kinek a személye okán, mikor és miért történjen.

Látszólag egy teljesen távoli kérdés a bizonyos kétpercezés kérdése. De én úgy vélem, hogy mindkét esetben azok a stílusbeli, elvi kérdések tolulnak fel, hogy milyen módon működik a tisztelt Ház, mennyire becsüljük meg egymás személyét, mennyire vagyunk alázatosak a törvényhozó munkájával kapcsolatban. Hiszen gondoljunk bele, a kétpercezés mint parlamenti műfaj megszüntetése, hogy ez egyáltalán felmerül, sajnos a mi mindennapi gyakorlatunk okán merült fel. Nem állítom, hogy ne lenne olyan frakció ebben a Házban és ne lett volna a korábbi periódusokban ebben a Házban, aki a parlamenti kétperces hozzászólás műfaját ne adott esetben egy teljesen más, a tárgyalt témához még csak érintőlegesen sem kapcsolódó kérdésekben hozza elő. Ezek a kétpercezések valójában - és a bizottságban ugyan szóba került ez - a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan kellene hogy elhangozzanak, mégis a kétperces általában az egymás fejéhez szóköveket vagdalás műfajává vált esetenként, és sajnos egyre inkább érvek helyett, átgondolt érvek helyett kezdtek a képviselőtársaink ilyen kétperces vagdalkozásokba. Ez az, ami lerontotta, lerontja ennek a műfajnak a lehetőségét.

Talán pontosan ez okán, hogy ezt láttuk, merült fel nemcsak az előterjesztőben, hanem a bizottsági ülésen mindenkiben, hogy ha meg lehetne ezt reformálni a kétpercezés érdemiségének az irányába, akkor bizony szükség van erre. Én magam is úgy vélem, hogy egyfajta kontroll mellett ez az eszköz, ez a képviselői eszköz szükséges. De tudjuk jól, hogy nemcsak erről van szó, hanem például akár a tegnapi napon vagy akár korábban, amikor éppen elnök urat akadályozta meg az egyik frakció abban, hogy ellássa elnöki feladatát, ezek a performanszok ugyanúgy a képviselői munka komolyságába vetett bizalmat ássák alá. El kell gondolkoznunk azon, hogy akár egy ilyen tevékenységgel, akár a kétpercesnek mint parlamenti műfajnak felhasználásával mit tudunk elérni, és hogy tudjuk adott esetben az ezekkel való visszaéléssel aláásni saját magunk és a parlament tekintélyét.

Ugyanígy az ülés megkezdésénél történő ünnepélyes gesztusok kérdése, nagyon leegyszerűsítve: természetesen én megértem, hogy a következő hónapokban igen erős és kemény választási kampány veszi kezdetét, de úgy vélem, hogy azokat a tiszteleti jeleket és hangsúlyokat nem kellene egy kampány eszközévé tenni. Természetesen a parlamenti ülés megkezdésének a formáját lehet változtatni, lehet ezen vitatkozni, de úgy vélem, hogy ennek az ilyen irányú magyarázata, mint ami a sajtóban megjelent az ellenzéki képviselők részéről, lássák be, a parlament későbbi tekintélyének a csorbítására alkalmas.

(9.30)

Nagyon örülök különben, és ez is mutatja - visszatérve a kétperces intézmény vitájára az alkotmányügyi bizottságban -, hogy nem egyszerűen arról volt szó, és ez talán válasz is az előbbi képviselői felvetésre, hogy mennyire kétharmados vagy nem, az előterjesztő rögtön jelezte azt a felszólaló Bárándy képviselőtársamnak, hogy lehet erről vitát nyitni, érdemes áttekinteni újra ennek a hagyományos parlamenti műfajnak a megtartását, de csak úgy van értelme, tisztelt képviselőtársaim, ha ezt arra használjuk, amire ez való: a tárgyalt napirendhez kapcsolódó, a korábbi felszólalásban felsejlő jó vagy rossz gondolatoknak az azonnali reagálására, és nem az öncélú kétpercezésre. Hiszen tudjuk jól, van, aki ebből sportot űz, hogy minél többet szóljon hozzá, de ahogy a nagyon szép magyar közmondás mondja, bizony ilyenkor sok beszédnek híg a leve.

Én úgy vélem, hogy ez a házszabálytervezet alkalmas arra, hogy az új, szerepében és létszámában is változó parlamentnek egy megfelelő működési keretet biztosítson, és úgy vélem, hogy a vitában felmerült kérdések megoldhatók, átalakíthatók, finomíthatók. Természetesen a következő kérdés az, és ebben majd néhányan tudják folytatni a munkát a következő parlamenti ciklusban, hogy e szerint a házszabály szerint érdemibb, alaposabb és talán egy parlamenthez méltóbb módon tudjuk az üléseket megtartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai